Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-13 / 190. szám
tm. AUGUSZTUS 13. VAPlö 5 Jó eredményekkel a bányásznapot Komlón Kilenc százalékkal emelkedett az összteljesítmény Koncentrált munkahelyek és egyre több gépek a bányákban A PÉCSI KESZTYŰGYÁR augusztus 19-én ünnepli alapításának századik évfordulóját. A város akkori főutcájában, a jelenlegi Pannónia szálló hely«» kezdte meg működését bőr- és kesztyűgyártással. Alapítója HamerlS János 21 éves pécsi kesztyűslegény voSt. Mivel az első telephely csakhamar szűknek bizonyult, 1865-ben Pécs egyik ősrégi ipari negyedében, a molnárok, tímárok szomszédságában, a Tettye pataknál, Alsó- puturlukban telepedett le, Erre az áthelyezésre azért volt szükség, mert vízszükségletét közvetlenül a patakból elégítette kL Ebből a kis elvetett magból fejlődött többszörös átépítéssel és bővítéssel a mai korszerűn 1728 fős létszámú Pécsi Kesztyűgyár; A szobászat és a varrórész- leg a századfordulóig a Kis Flórián utca 8. sz. házban maradt. Ebben a részlegben, melynek létszáma . 6 fő volt német és cseh szakmunkások dolgoztak. ök honosították meg azokat e szakmában hagyományossá vált és jelenleg is használatos szakkifejezéseket, mint pl. tamburozás, nát- lizás, allagirozás, herlizás, stb. Munkaidejük télen 12 óra, nyá ran 14 óra volt. Heti átlagkeresetük 8—10 forint között ingadozott. Az ipari tanulók mun kaideje ugyanennyi volt, azzal a különbséggel, hogy fizetést nem kaptak és munkaidő után a takarítást is ellátták, valamint a ház körüli teendőket. Ennek fejében napi kétszeri étkezésben részesültek a tulajdonostól; Mivel az országban ez az egyedüli kesztyűgyár. csakhamar országos hírűvé válik. Híre túljut az ország határán is, mivel minőségre nézve a legjobb francia gyártmányokkal is sikerrel veszi fel a versenyt. Ezért élénk kivitele van Ausztriába, Németországba és Angliába. Tetézi hírnevét azzal is, hogy egymás után szorítja ki az idegen gyártmányokat A 80-AS ÉVEK KÖZEPÉN 90—100 fős létszámmal dolgozott. Évi termelése 60—70 ezer pár kesztyű, melyek különféle Jouvin-féle szabással készített kesztyűk. A kesztyűk jó minőségét elősegíti az, hogy az azokhoz tartozó bőrt maga a gyár készíti, festi és állítja elő. A bőrök nagy részét Törökországból, Bulgáriából. Szerbiából és Macedóniából importálták. Az üzem 1902-ig kifejezetten kézműipari jellegű. Ebben az időben került beépítésre az első mosó- és pá- coLóhordó és csiszológép, valamint a ma is működő gőzkazán. A gépesítéssel mind a bőr- készitő. mind a kesztyűkészítő részlegnek egyre nagyobb fellendülése következett be. Ugyanezen esztendőben költözött a szabászat és a varró- részleg is a Ferenc utcai telephelyre. Ezt az áthelyezést azonban Hamerli János már nem érte meg, mert 1895-ben váratlanul elhunyt. Ebben az időben már 140—150-re emelkedett a gyári dolgozók száma. Az ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN az alapító fia István és ■j.Tw,y yí —. Károly és István — vezetése alatt a Hamerli- kesztyű belföldi és, külföldi piacon egyaránt elismertté vált Az üzem legnagyobb kapacitással az 1938—1941. időszakban dolgozott, amikor 350 fős létszáma, volt. Termelésének jelentős részét exportálták. Ezzel párhuzamosan a bel földi rendelés is állandóan szaporodott, A második világháború következtében a külföldi összeköttetések megszakadtak. Sőt még a belföldi vonatkozásban sem mutatkozott nagy érdeklő dés a bőrkesztyűk iránt. Ezért átmenetileg lószerszámok, gyermekcipők és bőrlabdák készítésével foglalkozott a gyár. Csak 1946—47. évben vállt ismét keresetié a bőrkesztyű. Ettől kezdve lassú félemelkedés következett be. Ilyen előzmények után jutott el a vállalat az 1948-ban történt államosításhoz. Ezzel párhuzamosan a külföldi és belföldi rendelés is állandóan növekedett Évi termelése 1949-ben már 95 000 pár kesztyű voDt. A gyár termelvényei ma már az egész világon ismertek. Fő átvevő piacai Svédország, Szovjetunió, Svájc, Anglia, Lengyel- ország, Német Szövetségi Közitársaság. Jordánia és számos más tengerentúli ország. Évi tér melése ma már 576 000 pár, melyet a TANNINPEX Külkereskedelmi Vállalat útján értékesít. Az üzem 1959-ben ismét bővült, melynek költsége 12 millió forint. Az új. korszerűen épült gyárban 22 személyes férfi- és 28 személyes nőd zuhanyozó-fürdő és öltöző, azonkívül 75 személyes napközi- otthon, külön orvosi rendelő és kultúrterem áll a dolgozók rendelkezésére. Ezenkívül van Harkányiürdőn 4 szobából álló üdülője. A dolgozók átlag- keresete eléri a havi 1660 forintot Természetesen vannak megoldatlan példák is. Ezek megszüntetése már nem tartozik a távoli perspektívák közé, A SZÁZADIK ÉVFORDULÓT szerény körülmények között, jó munkával, de annál nagyobb örömmel ünnepük a gyár dolgozói. A jubileum díszes ünnepi jellegét az adja meg. hogy azon részt vesznek a párt és a kormány, a megyei párt- és állami szervek képviselőd, továbbá a rokonszakmák munkásküldöttséged és Nem volt könnyű az első iélév feladatait teljesíteni, ugyanis a tavalyihoz képest magasabbak az előirányzatok, emelni kellett a termelékenységet és ugyanakkor a műszaki normákat is megfelelően ki kellett alakítani. Komlón az új műszaki nor-. ! mákat április elsejével vezették be. Az előtte történt időfelmérések feltárták az egyes bányaüzemekben előforduló szervezési hiányosságokat, veszteségidőket. S hogy helyes volt a normákkal foglalkozni, bizonyítja, hogy bár áprilisban bizonyos mértékben csökkent a dolgozók keresete, de májusban és júniusban már emelkedett. A gépesítés, az új technológiai előírások bevezetése, a veszteségidők csökkentése és a munkaszervezési intézkedések együttes hatása-, ként a szakmányos teljesítmény az év második negyedévében 5,1 százalékkal, a produktív teljesítmény pedig 5,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző negyedévben. A féléves termelési eredmények még kedvezőbb képet mutatnak a komlói trösztnél, hisz 8 százalékkal adtak több szenet, mint az előző év hasonló időszakában. Ehhez még meg kell jegyezni, hogy ezt az emelkedést kevesebb létszámmal érték el, mint tavaly, vagyis az összteljesítményük kereken 9 százalékkal volt jobb, mint a tavalyi első félévben.. Természetesen az eredmények nem á levegőből hullottak, hanem a tavalyinál jóval fejlettebb módszereket kellett bevezetni a termelés minden területén. Melyek azok az eltérő sajátosságok? Az idén több gép dolgozott a komlói bányákban, mint tavaly. A bányabeli munka gépesítését legjobban kifejező jövesztő-, rakodó- és száüítóA kesztyűgyár új emblémája azok a kesztyűgyári nyugdíjasok. akik a századforduló idején vagy utáni időkben már tanúi lehettek a gyér fejlődésének. A gyár fejlődésének lehetőségei a piac kiterjesztésével adva vannak. Szívből óhajtjuk, hogy a 100. esztendő küszöbét átlépve, egy még szebb, boldogabb jövő bontakozzon ki a gyár összes dolgozói számára. Dallos Ferenc A VASÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT pécsi építésvezetősége felvételre keres kubikos brigádokat Jelentkezés az építésvezetőség Pécs, Uj-Hőerőmű telepén lévő irodájában. Cím: Pécs, 12. posta pf. 4. Telefon: 17-56/177, gépek száma jelentősen emelkedett. Amíg tavaly csak 508 ilyen fajta gépek álltak a bányászok rendelkezésére, addig az idén már 685-re emelkedett a számuk, vagyis 34 százalékkal több gép dolgozott, mint tavaly. Nyilvánvaló, hogy a többlettermelésben a gépek jelentős szerepet játszottak. S még egy pozitívum a gépekkel kapcsolatban, illetve azok számának az emelkedésével. II géneket az Idén sokkal jobban kihasználják, mint tavaly, tették. Erre csupán egy jellemző példát: a nagyarányú gépesítés ellenére sem emelkedett az egy tonnára eső amortizációs költség. Elsősorban azért nem, mert a bányákban a termelést koncentrálták, s így a gépek kihasználására jóval nagyobb mértékben nyílik lehetőség, mint a szétaprózott munkahelyek esetében. Ma már a komlói bányákban megszokott jelenség, hogy egy-egy munkahelyről naponta 400—500 tonna szenet termelnek ki. Elegendő a Kossuth-bányüzemet megemlíteni, ahol a napi 1500 tonnás termeléshez mindössze négy munkahelyet használnak Ugyancsak érdemes megemlíteni az energiafelhasználás alakulását, hiszen a gépek számának az emelkedésével az energiafelhasználás is emelkedik. A valóságban azonban nem kellett a komlói bányáknak több energia, bár a gépek száma 34 százalékkal több volt, mint tavaly, a villamosenergia — amely a sűrített levegő előállításához kell — fel- használása csökkent, pontosan tíz százalékkal. Az anyag takarékosság nagy mértékben elősegítheti a kitermelt szén önköltségének az alakulását. A komlói bányákban az anyagtakarékosság terén elég szépen alakult a helyzet. Az acélbiztosító szerkezetek alkalmazásának elterjesztésével a külföldről behozott bányafa fogyasztása lényegesen csökkent. E területen a komlói bányászok értöt el országos viszonylatban is a legjobb eredményt, összegezve: a gépesítés révén elért tel- jesítményemelés, az energia- megtakarítás és az anyagtakarékosság következtében az elmúlt félévben a szén önköltsége 10 százalékkal volt kisebb, mint a tavalyi hasonló időszakban. A bányászok ma már nem idegenkednek a bányagépektől, mint azt eleinte tették, sőt olyannyira megkedvelték a gépeket, hogy maguk kérik őket. A tröszt műszaki gárdája az új gépek és új technológia üzemszerű alkalmazása előtt a dolgozók részére tanfolyamokat rendezett E tanfolyamokon részletesen megismertették az alkalmazásra szánt gépeket és a velük való munkát a külszínen is begyakoroltatták. Valószínű, hogy az ilyen módszerek alkalmazása nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy amikor új gépek kerültek a munkahelyedre, akkor nem volt semmiféle fennakadás a kezelésüket illetően. A komlói bányászok szép eredményeihez hozzájárult az a tényező is, hogy a város megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepli ez év augusztusában. A januárban megtartott termelési tanácskozásokon a komlóiak 20 ezer tonna szén terven felüli kitermelését vállalták, s ekkor azt is hangoztatták, hogy a jubileumra külön munkaverscpyt indítanak és nem lesz különösebb fennakadás a Vállalást illetően. Már az év elején oly jó eredmények születtek, hogy az első negyedév végén a 20 ezer tonnás vállalást 33 ezer tonnára emelték fel. A jelenlegi időpontban már 25 ezer tonnánál tartanak a többlettermelésben, tehát semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az év végére a 33 ezer tonna szén maradéktalanul, sőt még egy kis ráadással a felszínre kerüL A komlói bányászok azt várják, hogy a feketeszén- medencék részére alapított bányásznapi vándofserleget az idei bányásznapon elhódítják a pécsiektől. Ezt még előre nem tudjuk, de ha mégis hozzájuk kerül, az biztos, hogy nem lesz rossz helyen, érdemtelen helyen, hisz ilyen szépen felfelé ívelő egyenletes teljesítményt a komlói bányászok még nem produkáltak az elmúlt esztendők során. G. L Időjárásjelen íés A Meteorológiai Intézet jelenti: Várható Időjárás vasárnap estig: növekvő felhőzet, sok helyen eső, zivatar, mérsékelt, időnként élén- ket>b északira forduló szél. A hőmérséklet csökken. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15—19, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: a Dunántúlon 22—26, az ország többi részein W—SÍ fok között Tizenhat év múltán A ROMFALUBAN Az Uj Dunántúl 1945. júniusi számai kerültek a minap a kezembe. A 13-i lapban Dráva- szabolcs: a romfalu — címmel riport jelent meg. A riporter nagyon „keserű tollal“ írta ezt a cikket s volt is erre oka. „Vannak családok, akik disznóólban laknak .. 5 száznégy házból kilencvennégy romhalmaz ..." — írja többek között. Szinte eltűnt a falu. „A táj békésen, kihalton pihen a tűző napban, amelynek sugarai visszaverődnek egy repülőroncson... Mintha nagy csomó kiöntött vér áradt volna szét a földeken, olyanok a pipacsmezők. Gyermekek nem játszanak az utcán... Emberek nem járnak ... Szeszélyesen pusztított itt a germán düh... A kendergyárat felgyújtották ... Sólyom bácsi, a bíró mesél egyetmást. — Ami volt volt, arról beszéljünk, mi lesz? mondja nagyon bölcsen.. Vajon 16 év távlatából hogyan látja a „tegnapot“ és a „mát“ Sólyom bácsi, a bíró? — Meghalt — mondja Jakab Lajos tanácselnök, amikor érdeklődöm iránta. Amikor a községben összegyűjtötték a fel nem robbant gránátokat, a bíró udvarába hordták be. Felrobbant, ő is, de az éri bátyámnak két gyermeke is ott vesztették életüket; Sétálunk a községben s közben az elnök magyaráz. — Különösen itt dühöngtek a fasiszták. Apósomat is itt ölte meg a golyójuk — mondja amikor megállunk az egyik ház. előtt és mutat a tornácra: „Itt ezen a helyen bukott fel“. Kollégám, aki 16 évvel ezelőtt járt Drávaszabolcson a község elejét így írta le: „A bejáratnál sövényfallal erősített futóárok rendszerek, löszbe ásott lövészlyukak ... felrobbantott híd... Csend .. ónos csend... Az iskolában hatalmas gödör. A német „leleményesség“ itt az épületen belül akart bunkert építeni.. “ Riportját így fejezte bei „Le kellene Drávaszábolcsot házról■ házra, pontról pontra fényképezni. Vagy filmre venni s lepergetni időről-időre minden magyar előtt: íme ezt csinálta többek között nekünk a mi kis magyarságunknak annyira fájón, de egész Európa ártatlan testét is így szaggatta meg a germán fasiszta szörny apokaliptikus háborús gépezete Amerre sétálunk mindenütt tiszta, szép házak. Sok sok ház homlokzatán a felirat: újjáépült 1945. S ott áll az új- jáépítők neve is: „Pécsi Posta“ „Újjáépítette Szászvár—Csász- ta“ és így tovább. Szinte az egész megye „képviselteti“ magát „Száz négy házból 94 romhalmaz“ — éz volt akkor; — Ma a községnek 124 háza van, de újak és újabbak épülnek ma is — mondja az' elnök. így van. A falu déli részén szebbnél szebb házaik, de mondhatom vűlák szegélyezik az utat Akkor „csend, ónos csend“; Ma: a kovácsműhelyből az üllő ütemes csengését hozza a tikkasztó meleget „meglibben- tő“ szellő, a hajdani futóárkok és lövészlyukak helyén nagycímerű kukoricák nyújtogatják nyakukat, az utcán az eperfák árnya alatt — mint egy na^y fehér folt — pihennek a libák::; a határból ide- hallatszik a cséplőgép zúgása, az úton a termést hordó szekerek kerülik egymást.;i ÉL ez a község;:: minden „mozgása“ a béke, a munka bizonyítéka. Szép, tiszta udvarú házba megyünk be. — Nézze meg ezt a házat — mondja Jakab elvtárs — ez is egyike volt a „kilencvennégy romhalmaz“-nak. A lakók a mezőn vannak, egyet közülük azonban — Kosa Etelt —• otthon találjuk. Zöldbabot fejt. A tegnapról, a máról beszélgetünk; — Mi tudjuk mi az a fasizmus — mondja és mutat az udvar végébe az új pajtára. — A régi helyén épült;:: a régit a németek felgyújtották. Nem kell ezeket az embereket a fasizmus szörnyűségéről meggyőzni. A saját bőrükön tapasztalták; Szívük mélyéből gyűlölik ezek az emberek a fasizmust s ha szóba keiül — mint most beszélgettünk róla — egy pillanatra összébb szorul a szájuk, „keményebb“ lesz a nézésük; Akkor „A kendergyárat fel gyújtották“; — Én is a kendergyárban dolgoztam — mondja az elnök —, azt hittem soha nem lesz belőle épület. Ma: korszerű csehszlovák gépek végzik a munkát. A régi épület helyén új épült. A napokban készül él a gy ár korszerű ebédlője, öltözője, fürdője. S a holnap? Forgatjuk a község jövőjét mutató füzetet. Csak vezérmondatokban belőle néhányat: törpe vízmű építése, 4 tantermes körzeti iskola létesítése, játszótér a község közepén lévő ligetben, orvosi rendelő építése, és így tovább. Ez a községfejlesztés terve. S ki "kételkedik a megvalósításában? — Rajtunk múlik közséf günk fejlődése — gondja az elnök. — S a munkánkban nem lesz hiba. Amikor Hruscsov elvtárs legutóbbi beszéde megjelent az újságokban, az elnök azonnal kapta a lapokat és vitte a cséplőgéphez — mutatta, beszélgettek róla. Beszélgettek a fasizmusról..: S emlékeztek. Volt mire. GARAY FERENC
