Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-13 / 190. szám

2 NAPLÓ 1961. AUGUSZTUS 13. 1 Kozmikus jelek — földi ptoblémák ' (Folytatás az 1. oldalról.) 120 millió dollár értékben Pershing típusú rakétákat vá­sárol, a többi típuson kívül, amelyek már a nyugatnémet katonák kezében vannak. Nem kétséges, hogy felvetette a nyu gatnémet hadsereg nukleáris fegyverekkel való ellátásának kritikus problémáját is. Közben a nyugat megpró­bálja a Szovjetunióra háríta­ni a felelősséget. Európa és a világ békéjét azonban csakis egy úton lehet megőrizni: a német militarizmus megféke­zésével. A német békeszerző­dés megkötése nem halogat­ható tovább, mert csak így lehet ártalmatlanná tenni a revansista háborúra készülő német militarizmust. Ken­nedy intézkedéseiről tud az egész világ. A New York Times erről így ír egyik kom­mentárjában: „Kennedynek megvan a hatalma arra is, hogy ott védje meg Berlint, ahol ez szükségessé válik — nemcsupán Németországban, hanem a globális színtéren, blokáddal, embargóval, vagy más a kommunista államok el­len irányuló akciókkal”. Az egész világ választja él ezeket a szavakat az SZKP programtervezetének magasz­tos emberi hangjától, amely leszögezi, hogy a szocializmus világméretű győzelme végér­vényesen kiküszöböli bármi­lyen háború keletkezésének társadalmi és nemzeti okait. A háború száműzése, az örök­béke megteremtése a kom­munizmus történelmi külde­tése. A kiváló népművelő Csütörtökön jelent meg a Jégrevü kocsikaravánja a Ba­lokán y-ligeti téren, s tegnap délben már megjelenhetett a tűzrendészet és a rendőrség bizottsága, hogy felülvizsgál­ja az előadások színhelyét, a nagy, kék ponyvasótrat. A jégporondon ez évben is az ismert és ma már nemzet­közileg is elismert magyar jégtáncosokat láthatjuk. Mű­soruk azonban új. „Jégmeló­diák” címen népszerű táncda­lokra komponált jégtáncokat mutatnak be. A műsor érdekessége, hogy a táncok szerzői, koreográfusai maguk a jégtáncosok. Úgy lát­szik, összebeszéltek, hogy füg­getlenítik magukat a külön szövegíróktól és koreográfusok tói, s annak az elvnek az alap ján, hogy a jégtánc sajátossá­gait ők ismerik a legjobban, hozzáláttak és modem táncda­lok dallamára kialakították új műsoruk számait, amelyek Martin Lajos és Hajdú Júlia zenéjére épülnek fel. Jelmezei­ket Nagyajtai Teréz és Vogel Erik tervezte. Ez a műsor is felkeltette már a külföld érdeklődését. Még ez évben háramhón-apos külföldi turnéra indul vele az együttes. Görögország, Török­ország, Jugoszlávia, Bulgária is kérte az együttest vendég­szereplésre, s már csak az elő­adások idejének és helyének egyeztetése van hátra. Az előadások iránt már a bemutató előtt igen nagy volt az érdeklődés, ami érthető is a korábbi évek sikerei után. Kis rosszmájúsággal persze az* mondhatnánk, hogy a pécsiek hűsölni mennek a jég mellé Tegnap kezdte előadásait a Jégrevü ebben a nagy kánikulában, de ez tréfának se jó, mert ezen a hideg jégen olyan tüzes tánco­kat láthatunk, hogy attól csak felhevülhetünik. Tréfa nélkül mondhatjuk azonban, hogy ölömmel üdvözöljük Pécsett a Jégrevűt, amely „jégművé­szei” már korábbi vendégsze- repliéseáikkel meghódították a közönséget — S ez volt a neheze a munkának — ez volt a front* áttörés. Magunkhoz kapcsolni őket. Olyan könyvet adunk a kezükbe, amiből mindig iga­zat és szépet tanulnak. Nem ügy széliünk le az olvasókhoz, nem mondunk le az igényes­ségről!, a színvonalról. A köny­vekkel nevelni akarjuk az em­bereket, fel akarjuk őket emel ni, s biztos, hogy az érdeklő­dési körük, az igényük is mind inkább kitágul és olyan köny-, veket olvasnak.' amelyekből tanulnak, amelyek hasznos módon szórakoztatják őket. — HA EZEKET AZ ERED­MÉNYEKET nézem, megnyug­vás tölt el — vallja Csorba Győző. — Érdemes volt a fá­radozás. Ezek az eredmények erőt és lelkesedést adnak a to­vábbi feladatokhoz, amelyek­nek ma még csak a küszöbén állunk. (Hamar) Pénteken reggel 7 óra 15 perckor Mohács Újvárosban III. emeleti lakásán Kálmán J enőné háromhónapos kis gyermekét megfürösztötte és kitette az erkélyre napozni. Gyermekei, a nyolc éves Je­nőke és az öt éves Tomika a csecsemővel együtt ma­gukra maradtak az erkélyen, amíg az édesanya a fürdő­vizet kiöntötte. A kis Jenőke felmászott az erkély beton­korlátjára és a ruhaszárító- kötélbe megkapaszkodva hintázni kezdett. A lakás alatt lévő óvoda udvarán több kisgyermek tartózko­dott, akik figyelemmel kí­sérték a kisfiú csínytevését. Borbély Gyurika kilenc éves kis pajtása fel is szólt neki, hogy mit csinál. A kisfiú a hintázás közben megszédült és velőtrázó sikoltással le­zuhant az udvarra. Testvére, Tomika azonnal beszaladt a lakásba és szólt a szülőknek. A gyermek ap­ja és anyja azonnal lerohant az udvarra, majd az apa az akkor még életben lévő gye­rekkel karjaiban telefonálni száláéit a mentőkért. Az anya, amikor gyermekét meglátta, ájultan rogyott — MA TARTJÁK Kökény­ben az első névadó ünnepsé­get. A tanácsházán a délelőtt 19 órakor kezdődő ünnepsé­gen Klaics Tivadar újszülött kislányának az Ágnes nevet adják. — ÚJÍTÁSI ANKÉT lesz 14-én délelőtt 11 órakor a pécsi vasutas kultúrotthon- ban. Az ankéton megvitatják a pécsi v&sútigazgatóság újí­tási mozgalmának eredmé­nyeit, — ÚJÍTÁSI KIÁLLÍTÁST rendeznek a Pécsi Közleke­dési Vállalatnál, melyen be­mutatják az 1959., 1960. és 1961. első félév vállalati újí­tásait. A kiállítást augusztus I 15-én délután három órakor nyitják meg a PKV Bacsó Béla utca 4. szám alatti kul­túrtermében. MEGRENDELÉSRE soronkívül vállalunk TV- készülékhez külföldi vé­telt (Bécs—Grác—Belg­rádi biztosító antenna készítését és helyszíni felszerelését. Megrendelés leadható: KOMLÓI HELYIIPARI VÁLLALAT finommechanikai részle­géhez, Kenderföld, Vörösmarty utca 12. Te­lefon: 19-51. 421 (56J És hiába próbált erőnek erejével ellenállni, önkéntele­nül átélte újból annak a tik­kasztó augusztusi napnak minden borzalmát. Amikor ta­nítványaival fönt sétált a he­gyen, s boldogan énekeltek, és szedegették ölükbe az élénk­színű kis virágokat. Minden olyan szép, olyan békés, olyan boldogságtól kicsurranó volt. Aztán egy szikrázó villanás, egy távoli, mély robaj, és mindnyájan megtántorodtak. Rohantak máris- a város felé. Csak akkor gyökerezett föld­be a lábuk, amikor megpillan­tották a város felett a gomba­szerű füst-gólemet. A rettenet­től reszketve szaladtak az agóniájában vergődő város felé; üszők, por, csapdosó lángynyelvek mindenütt, poz- dorjává tört házak, varacskos- ra égett, haláltusájukban vo- nagló, kínjukban hörgő fér­fiak, nők, gyerekek az utca porában; fölszabdalt lótete­mek, derékba tört, megüszkö­södött fák, feketére fonnyadt virágok mindenütt. A felszag­gatott villamos meg vasúti sí­nek összevissza csavarodva meredtek az ég felé, mint egy öreg imára fonódott köszvé- nyes ujjai: elég volt, elég volt, ne többet Uram! Végre haza­ért; virágjai fekete-barnára pörkölődve, holtah borultak az ágyúsokra, öreg gesztenyefá­juk rtíegkopasztva ágaitól, há­zukat mintha vihar szaggatta volna, apró zsarátnokok vil­ióztak rajta itt is, ott is. öreg szolgájuk ina szakadtáig hord­ta vödrökben a vizet, hogy eloltsa a fölvillanó tüzeket. Berontott a házba. Bent Isi jajveszékelt. Az édesanyját kereste. Az • öregasszony el­szántan állta el előle az ajtót, de ő erővel félretolta. Bement. Ott feküdt a anyja a földre terített matracokon: vörhe- nyesre égve, haja tövéig pör­kölődve; szemei kifolytak üre­geikből. Még most is oly ele­venen él emlékeiben, hogy szinte hallja anyjának hang­ját, ahogy fölrepedezett ajkai közül egyre csak ezt sziszegi; — Jeanne, Paul, Jeanne hol vagytok?! Mi van veletek?! Paul! Jeanne! Ráborult az édesanyjára, s zokogva vigasztalta: — Itt vagyok, drága édes­anyám, itt vagyok! Nincs sem­mi bajom, egészséges vagyok, megmenekültem! — aztán mély lélegzetet vett, és nagy elhatározással, életében elő­ször, teljes tudatossággal ha­zudott az anyjának — Paul is itt van. Neki sincs semmi ba­ja. Csak piszkos lett Mosak- szák. Pániról semmit sem tudtak, de az édesanyja megnyugo­dott. Kiment a szobából, hogy valami hűsítőt keressen any­jának égett sebeire, mert nem bírta nézni szörnyű kínjait. Kint mindjárt rátámadt öreg dajkájára: — Isi, mondd, hogy történt!? A jó öregasszony csak sírt, és kezét tördelte kétségbe­esésében. , — Ö, tiszteletre méltó Jeanne kisasszony — kezdte végre — én igazán nem is tu­dom. A férjem meg én hátul, a konyhában dolgozgattunk. Tiszteletre méltó édesanyád kint, a kertben, a virágait ápolgatta. Mire kiszaladtunk, a földön feküdt, így, ahogy látod. Biztosan, amikor a re­pülő zúgását hallotta, arra né­zett. Behoztuk. Ó, jajajaj, iste­nem! — jajveszékelt tovább az idős asszony. De Jeanne máris idegesen közbevágott: — És Paul?! Vele mi tör­tént? — Alig hogy elmentél, fel­öltözött és elszaladt hazulról. Biztosan a partra ment fü­rödni a barátaival — szipogta az öregasszony. Jeanne ügy érezte, a fájda­lom egyszeribe darabokra szaggatja. Mindent értett már. Paulnak is biztosan vége. Te­hát először az édesapja, utána a bátyja, az öccse, és végül az édesanyja. Csak egyedül neki miért kellett mindezt végig* élnie?! Kábultam, félig öntudatlanul ment hűsítőt keresni édesany­jának. Törülközőket mártott hi deg vízibe, majd jól kicsavarta mind. Aztán bekente olajjal, abból a kevés étolajból, amit a -hábomi alatt jegyre osztot­tak. Aztán a törülközőket rá te­rítette anyjának égési feké­lyekkel borított testére. Ettől mintha megnyugodott volna. iNHHHMHIMUimiHIHMtftlMtHm elviselhetetlen kínjai csillapod tak. Már-már reménykedni kezdett. Talán két órát ülhe­tett így mellette, mozdulatlan­ságba dermedve, szemét égy pillanatra sem véve le a pihe- gő édesanyjáról. De hiába, hiá­ba volt a remény. Hirtelen éle­sen, szaggatottam hörögni kez­dett az édesanyja, s ajkai kö­zül eflőbuggyant a habos, vizes vér. Megrémült. Talán perce­kig tarthatott csak, de neki hosszú-hosszú órákat jelentett. Aztán rángani kezdett, mintha görcsök gyötörnék, majd mé­lyen, gurgulázón hörgött még egyszer, és elcsendesült min­den. Ó pedig mozdulatlanul. visszafojtott lélegzettel várt, várt. Nem tudta fölfogni, ml történt. Még sohasem látott emlbert meghalni. Amikor meg értett mindent, torkaszakadtá- ból felsikoltott, s. ki akart ro­hanni Isihez, de elvágódott. Csak arra emlékszik, hogy a heverőn fekszik és rázza, tépi a zokogás. ' Estéié járt az idő. amikor föleszmélt aléltságából. — Paul, Paul! Az istenért, mi van Paulial? — hasított egyszerre bele a fájdalmas tu­dat. És máris rohant eü, el hazul­ról, ki az utcára, hogy meg­keresse az öccsét. Szíve rémül­ten, akaratosan vert, mintha szét akarná feszíteni mellka­sát, amit a félelem acélmarka oly erősen szorított; Az utcán, tereken szanaszét hevertek a halottak; egyik arcával a pariban, mintha vala­milyen pajkos kölyök most gáncsolta volna el; a másik csodálkozó, megüvegesedett szemmel nézett az égre. És mind-mind varaeskos-fekélyes- re égve. (Folytatása következik) össze. A mentők azonnal a helyszínre siettek és a hal­dokló gyermeket beszállítot­ták a mohácsi kórházba, ahol azonnal orvosi segít­séget kapott, azonban a kis­fiú belső sérüléseibe nyolc óra után pár perccel meg­halt. Időközben még magához tért, szüleit felismerte és édesanyját kérte, hogy segít­sen rajta. Hatósági orvosi vélemény szerint a kisfiú halálát agysérülése, négy borda törése és egyéb belső zúzódások okozták. Kálmán Jenöke tragikus halála megdöbbentette Mo­hács lakosságát. Az eset an­nál inkább megdöbbentő, mert a gyermek pajtásai je­len voltak a kisfiú lezuha­násánál, aki igen eleven, virtuskodó, jókedvű kisfiú volt. Ebből a tragikus halál­esetből azt a tanulságot leéli a szülőknek levonniok, hogy gyermekeik kioktatására fordítsanak nagyobb gondot ilyen körülmények között ne hagyják magukra gyerme­keiket. \ Dr. Vadon Antal — ÉLÜZEM LETT 1961. I. félévi eredményéi alapján a Baranya-Tolna megyei Ma­lomipari Vállalat. — 600 EZER „Komló” ci­garettát adtak ki Baranya ^legyében Komló várossá nyilvánításának 10. évfordu­lója alkalmából. Tűz Rádfapusztán Tegnap délelőtt t óra Sé pere­kor tűz ütött Jet a Baranya me­gyei AUatforgalmi Vállalat riő- fapusztai üzemegységéin. Negy­venkét méter hosszú épület gyul­ladt ki, amelyet valamikor istál­lónak használtak. Az utóbbi idő­ben kukorica- és napraforgó- szárat tároltak benne, nem túl­zottan nagy mennyiségben. A tüzet szülői gondatlanság idézte elő. Sipos Lajos 7 éves kisfiú szülei Pécsre utaztak, s ■— a lényeget tekintve — fel­ügyelet nélkül hagyták gyerme­küket. A kisfiú gyufát szerzett, s pajtásaival együtt a jelzett épületbe ment játszani — gyufá­val a kezében. Amikor a tűs fellobbant, a gyerekek elszaladtak ijedtükbeh. Azonnal riasztották a tűzoltókat, a rádfapusztai önkéntes tűzoltók S—4 perc múlva már oltottak is. Aránylag rövid idő alatt a hely­színen termett az egész környék — Baksa, Tengeri, résen y, ócsdrd. Kisdér — önkéntes tűz­oltósága, a pécsi tűzoltóság, még a Pécsi KözUsztasáiri Vállalat is segített két 7 ezer literes öntözö- autójával. Ennek ellenére a füzét csak háromnegyed órás megfe­szített küzdelem után site érült eloltani. A nagy épületnek ugyanis nem volt mennyezete, így a lángok azonnal belekaptak a tetőszerkezetbe. A 42 méteres épületből 36 mé­ter leégett, a kár körülbelül V) ezer forint. A tűz intő figyelmez­tető minden szülő számára. — OKTÓBER ELEJÉN Pécsre érkezik a közlekedési dolgozók újítási vándorkiállí­tása. A vándorkiállítás két hétig tekinthető majd meg városunkban. — SÚLYOS SZERENCSÉT­LENSÉG történt szombaton délután az Irányi Dániel té­ren. Bucskó András 8 éves kisfiú az úttesten figyelmet­lenül futott át és nekiszaladt egy autóbusznak. A kisfiút fejsérüléssel szállították a mentők a gyermekklinikára. — 1 MILLIÓ 350 ezer na­poscsibét keltetett ki ez év­ben a Keltető Vállalat. A ter­vek szerint szeptember 30-ig 1 millió 500 ezerre növelik a kikeltetett naposcsibék szá­mát. — A FILMSZÍNHÁZAK tatarozására 180 ezer forin­tot fordít a második félév­ben a Moziüzemi Vállalat. — KÁLMÁN—LEHÁR-es- tet rendez augusztus 28-án este fél nyolc órai kezdettel a pécsi szabadtéri színpadon az Országos Filharmónia Rendező Iroda. \ i Egy kisfiú tragédiája ' ségben tartunk a művelődési autóval könyvkölcsönzést, ahol nem célszerű könyvtárat fenn­tartani. Eddig 100 könyvtárat községesítettek. így sikerült jelentős társadalmi erőket meg mozgatni. A könyvtári állo­mány gyarapodott, a könyvtár helyzete megszilárdult, a köz­ségek jobban magukénak ér­zik a könyvtárakat és szíve­sen áldoznak is rá. _ Jelenleg is nagyarányú át­építés-fejlesztés folyik a Me­gyei Könyvtárban. Rövide­sen az olvasóterem is ellátja rendeltetését — Olyan óriási a fejlődés, amelyet csak 1952 óta is meg­etettünk, hogy szinte hihetet­len, 1945 előtt mindössze 1000— 1500 olvasója volt a városi könyvtárnak. 1960-ban 45 000 olvasót tartottak szómon. Ma már olvas a falu is. A bara­nyai átiiag 13, ami azt jelenti, hogy havonta egy könyvet kézbe vesznek, elolvasnak. KIVÁLÓ NÉPMŰVELŐ-jel­vényt és a velejáró 3000 forint jutalmat tegnap vette át az az Órszágházban dr. Csorba Gyözó, a Megyei Könyvtár helyettes vezetője. A „Kiváló ( népművelő” kitüntetést most alapították s első ízben ke­rül kiosztásra a kiválóan dől gozó népművelési munkások között. DR. CSORBA GYŐZŐ Jó zsef Attila-díjas költőt és mű­fordítót jól ismeri az olvasó Ezúttal azonban nem a költőt és nem a műfordítót, hanem h könyvtárost mutatjuk be. Több mint 18 éve dolgozik a j könyvtárban. Jogi egyeteme', végzett, de az érdeklődése már korán a könyvtár felé irá- : nyúlt. Csorba Győző úgy ismeri a : Megyei Könyvtár minden bú­tordarabját, minden kötetét, mint a tenyerét. Fontos szere­pet játszott az egész baranyai közművelődési könyvtári há­lózat kiépítésében. A tizen­nyolc esztendő alatt nemegy­szer csábították más munka­körbe. de nem tudta otthagy-, ni a könyvtárat. A KÖNYVTÁR vezetősége felismerte, hogy a pécsi perem részekre, a munkáslakta te­rületekre, a munkásoknak a lakóhelyükhöz közel kell vin­ni a könyveket. A peremvidé­ki könyvtári fiókhálózat I960; január elsejével levált a Me- • •. gyei Könyvtártól és átkerült ; a város kezelésébe. i — Változatossá és érdekes- t sé teszi a munkánkat a műve- 1 Lődési autó. amely lehetővé j teszi, hogy cseréljék a ■ vidéki i könyvtárak elolvasott állomá- j nyát. Jelenleg 10 olyan köz- 1 _________________________■ s

Next

/
Thumbnails
Contents