Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-10 / 187. szám

fs«i. Augusztus í©. N APEC S Növekedett a megye Ipari termelése > Háromnegyed részben a termelékenység emelésével növelték ipari üzemeink a termelést — A beruházások minőségét tovább kelt javítani r Elkészült a Statisztikai Hí-, vatal Baranya megyed Igazga­tóságának jelentése az 1961. év első félévi tervének teljesí­téséről. A jelentésből kitűnik, hogy megyénk ipara általában jó úton halad. Mutatja ezt az a tény is, hogy Pécs város és a megye iparvállalatainak és kis­ipari szövetkezeteinek átlagos napi termelése 11,5 százalékkal volt több, miliőt az elmúlt év hasonló időszakában. A minisztériumi ipar 10,5 százalékkal, az álla­mi hevyiipar 14,1 százalékkal, a szövetkezeti ipar pedig 28 százalékkal növelte termelését. Mindkét szénbányászati trösztnél emelkedett a terme­lés értéke az elmúlt évhez vi­szonyítva. A Pécsi Szénbányászati Trösztnél 6,3 százalékkal, a Komlói Szénbányászati Trösztnél pedig 6,7 százalék­kal volt magasabb a teljes termelés értéke, mint egy évvel ezelőtt. Húsz százalékot meghaladta a termeSés emelkedése a Pécsi Kesztyűgyárban, a Pécsi Bőr­gyárban és a Pécsi Cement- áruipari Vállalatisál. A Sziget­vári Konzervgyár a kedvező termésviszonyokat; kihasználva 42,3 százalékkal növelhette a termelését, az előirányzott gyümölcsféleségek másfélsze­resét dolgozta fel. Néhány vállalat az év első félévében kevesebbet «termelt, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Különösen feltűnő a termelés visszaesése három építőanyagipari vállalatnál. A Beremendi Cement- és Mész­művek termelése 15,9 százalék­kal, a klórftlói 7. sfeV Kőbánya Vállalat termelése 15 száza­lékká).* • az ÉM Téglagyári Egyesülés termelése pedig 12,8 százalékkal maradt « a múlt évi termelés mögött. Baranya megye legjelentő­sebb. legfontosabb terméke a feketeszén. Feketeszénből bá­nyáink 8,2. százalékkal termel­tek többet, mint az elmúlt év első felében, és így 3,6 száza­lékkal túl is teljesítették a jó­váhagyott előirányzatot. Jelentős mértékben előre­haladt a munka gépesítése a Komlói Szénbányászati Trösztnél. A géppel jöveszrtett szénmeny- nyiség, a munkahelyen géppel ferakott szénmennyiség és a munkahelyről géppel szállított szénmennyiség részaránya te­rén a komlói bányákban erő­teljesebb a fejlődés, mint Pé­csett. Több fontos termékbői jelentős mértékben emelkedett a termelés az év első felében. A Pécsi Bőrgyár felsőbőrből 43,3 szá­zalékkal, bélésbőrből 17 száza­lékkal növelte a termeLesét a múlt év első félévéhez viszo­nyítva. E mellett a kemény­bőrök termelése is emelkedett. Meg kell azonban említeni, hogy a terv szerint felső- és bélésbőrből valamivel még többet kellett volna gyártani. A Mohácsi Farostlemezgyár 19,5 százalékkal emelte a farostlemez-termelését, ez a mennyiség 13 százalékkal több a tervezettnél. A villamos energia terme­lése a félév folyamán megkét­szereződött, de még í gy sem érte el az előirányzatot. En­nek fő oka, hogy a Pécsi Hő­erőmű egyes gépegységeinek üzembehelyezése elhúzódott és a Láng Gépgyár által szállí­tott berendezéseket többször kellett javítani. Az 1961. év első félévének egyik fő pozitívuma, hogy a termelés növelését egyre nagyobb mértékben a ter­melékenység növelésével ér­ték el ipari üzemeink. A megye szocialista iparának a termelékenysége 8,7 száza­lékkal volt magasabb ez év első félévében, .mint a múlt év első felében. 1960-ban nem egészen fele részben, ez év el­ső félévében pedig már há­romnegyed részben a termelékenység emelésével érték ed ipari üzemeink a ter­melés növelését. Mint a Statisztikai Hivatal jelentése megállapítja, az 1960. évi szeptemberi pártha­tározatok értelmében az év első felében a vállalatoknál felülvizsgálták a teljesítmény­bérben dolgozók munkanor­máit és indokolt esetekben normakiigazításokat hajtottak végre, amelyek kedvezően ha­tottak a termelékenység emel­kedésére. A Pécsi Szénbányá­szati Trösztnél a második ne­gyedévben a fejtési teljesít­mények 5,4 százalékkal voltak magasabbak, mint az első ne­gyedévben. Megállapítja a jelentés, hogy a gépek kapacitásának jobb kihasználása érdekében több vállalatnál kívánatos lenne a második, illetve harmadik műszak megszervezése és bevezetése a termelés gaz­daságos növelése érdekében. Így; a Pécsi Kesztyűgyárnál, a Sopiana Gépgyárnál, a Pécsi Cementáruipari Vállalatnál és a Pécsi Ruhaipari Vállalatnál. Baranya területén az év el­ső felében csaknem ötszázmillió íorinl értékű beruházást teljesítettek. A teljesített beruházások 75,8 százaléka úgynevezett termelő jellegű, 24,2 százaléka pedig kommunális beruházás. A befejezetlen beruházások állománya valamelyest csök­kent, és az év végéig további csökkenés várható. Az év első felében több nagyértékű ipari létesítményt helyeztek üzembe. Ezeket azon ban a terv szerint már az el­múlt évben üzembe kellett volna helyezni, de különböző okok miatt áthúzódtak az 1961- es évre A terv szerint 1961-ben üzembehelyezendő beruhá­zások legnagyobb része meg­valósul. Tehát nem húzódik át a jövő évre olyan nagyértékű beru­házás. mint az elmúlt évben. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a beruházása tevé­kenységben még sok a tenni­való, elsősorban a beruházási költségek indokolatlan mérvű növekedését keli megakadá­lyozni és biztosítani leül, hogy a beruházások során a műsza­ki hibákat a minimalisra szo­rítsák le, a kommunális beru­házásoknál pedig igyekezzenek a munka minőségét javítani, tekintve, hogy a minőségi kö­vetelmények be nem tartása nyomán tetemes garanciális javítási költségek terhelik a kivitelező vállalatokat. Tehát a beruházások minőségének javítása továbbra is elsőrendű feladatként jelentkezik me­gyénk iparában. Készülődés a tanévnyitásra Kétszázezer gyermek az óvodákban, csaknem másfélmillió tanuló az általános, több mint százhatvanezer diái a középiskolákban Az általános iskolákban or­szágszerte augusztus 23-a és 28-a között bonyolítják le a javítóvizsgákat, valamint a pótbeiratásokat. A javítóvizs­gák időpontja a középiskolák­ban augusztus 28—29 és 30. ugyanitt a pótbeiratásokra 31- én kerül sor. Valamennyi általános és kö­zépiskolában szeptember 1-én rendezik a tanévnyitó ünnep­séget, 2-án pedig megkezdő­dik a tanítás. Az általános is­kolák tanulói — az elmúlt évekhez hasonlóan — most is a tanév első napjaiban kapják meg a tankönyveket, osztá­lyaikban. A középiskolába já­ró diákok változatlanul a köny vesboltokban vásárolhatják meg könyveiket. A Művelődésügyi Miniszté­riumban kapott tájékoztatás szerint a tanácsi és üzemi óvo­dákban elhelyezett gyermekek száma a most felvételre kerü­lőkkel együtt az 1961/62-es tan évben csaknem eléri a két­százezret. Az óvodai felvételek augusztus 29-től szeptember 10-ig tartanak. Az általános iskolák össztanulólétszama elő reláthatólaa egymillió 450 000 lesz. Közülük az első osztá­lyokban több mint 220 000 kis­diák tanul maid. A középis­kolás fiatalok száma az új tanévben meghaladja a 160 ezret, több mint 51 ezer fiatal kezdi meg tanulmányait az el­ső évfolyamokban. Külön vonal a Szövet- unióba és Kolozsvárra Az IBUSZ összeállította őszi külföldi különvonataí- naik menetrendjét. Eszenni. október 21-én kéthetes ki­rándulásira viszi utasait a különvonat Moszkvába és Leningrádba, októbei 20 -un és 25-én valamint november 3-án és 21-én pedig tíznapos kirándulásra indulnak külön- vonatok Kijevbe és Moszk­vába. Továbbra is — egészen no­vemberig — minden másnap elindítják azokat a hatnapos túrákat is, amelyeknek rész­vevői Moszkvába látogatnak el. Ezenkívül egészen az év végéig minden hét végen megszervezi az IBUSZ a négynapos kolozsvári társas- utazásokat is. Kilencvenhárom újítás egy fél év alatt Az Országos Találmányi Hivatal vizsgálatot tartott a Sopiana Gépgyárban Nemrégiben az Országos Ta­lálmányi Hivatal megvizsgálta az újítási mozgalom helyzetét a Sopiana Gépgyárban. A vizs­gálat kiterjedt az újítási mun­kával kapcsolatos legfontosabb feladatokra. Megállapították, hogy a Sopianaban helyes irányban fejlődik a/ újítási mozgalom, a számszerű ered­mények kiválóak, az irányító tevékenység igen gondos. Ál­talában időben, érdenü választ adnak minden újítási javaslat­Páratlan lendület a sásdi járásban Ä gabona 68 százalékát elcsépeltek — 130 százalékra teljesítették a szabadgabona-felvásárlási tervet Szinte perzsel a nap, de azért amerre csak megy az em­ber, mindenütt sürgölődő em­berekkel találkozik: itt hord­ják a termést, ott csépelnek, amott pedig asztagot raknak, Mint a jól olajozott gépezet dolgozik a sásdi járás paraszt­sága. A mágocsi gépállomásról már hajnali fél négykor elin­dulnak a műszakiak, hogy mi­re beindulnak a cséplőgépek mind végigjárják. Korán reg­gel találkozik a járási pártbi­zottság, a járási tanács és a gépállomás képviselője, hogy az előző napi jelentések alap­ján megbeszéljék: hol, milyen segítségre van szükség. És el­indulnak az operatív brigádok, amelyek azonnal a helyszínen segítenek a problémák megol­dásában. Tormás, Meződ, Fel- sőegerszeg lemaradt a behor- dásban. Ide irányították első­sorban a gépállomás szállító- eszközeit. Magyarhertelenden elromlott a cséplőgép is. a trak tor is. A munkások csak áll­tak. Az operatív bizottság ide is azonnal kiment. És mind­járt jött a szerelőkocsi, a bi­zottság tagjai addig el sem jöttek, amíg a gép meg nem indult, örültek a munkások, mert nem álltak tovább tétle­nül. A lendület átragad az egész járásra. Vasárnap például Szágyon félbemaradt egy asz- tag, mert az idősebb tsz-tagok ünnepelni akartak. A kiszes- fiatalok nem hagyták annyiba, a dolgot. Munkához láttak és délig befejezték a félbemaradt asztag elcsépiését. Ezen a na­pon hatvanhét mázsa búzát csépeltek el. A gyümölcsényi Farkas csép lőcsapat felhívása is egyre na­gyobb visszhangra talál a já­rásban. Persze Farkasék pél­dát is mutatnak. Az elmúlt heti cséplési átlaguk napi 220 mázsa volt. 1070-es géppel ez nem kis dolog. Mecsekrákoson a cséplőgépcsapat naponta 100 —110 mázsa gabonát veretett ki. A járásiak elmondták Far­kasék példáját és hozzátették, ezzel a géppel ig el lehet ve­retni annyit. A beszélgetés nem maradt terméketlen. Ma már a mecsekrákosi gép is napi kétszáz mázsát csépel. A járásban ma már 10—15 olyan gép van, amely naponta 190— 205 mázsa gabonát csépel eL És egyre több lesz a jól telje­sítő cséplőcsapat. Ezt bizonyít­ja az abaligeti eset is. Aba- ligeten hétfőn még hatvan mázsát csépeltek, kedden már százötöt. Ez is nagy eredmény. A felsőmindszenti termelő- szövetkezetben három gép búg A három napi teljesítménye 5,5—6 vagon között ingadozik. — így nem húszadikára, de 17-re elcsépelünk mindent — mondják a fetsömindszenfdek. — Pedig holnap már egy gé­pet át is adunk más termelő- szövetkezetnek. Tény az, hogy az utóbbi idő­ben meggyorsult a cséplés a sásdi járásban. De meggyorsult a behordás is. Ma már a ter­mény mintegy nyolcvanöt szá­zaléka asztagokban van és a hétfői jelentések szerint a ga­bona hatvannyolc százalékát elcsépelték. A cséplés üteme azóta természetesen fokozó­dott. A múlt héten az 51 csép­lőgép napi átlaga 116 mázsa volt, ezen a héten napi 125— 130 mázsás cséplőgépátlagra számítanák. A járás termelőszövetkezeti parasztsága, amikor csatlako­zott a tiszalöki és a csengeri járás felhívásához, azt is vál­lalta, hogy augusztus 20-ig 150 százalékra teljesíti évi szabad­gabona értékesítési tervét. Nos az ígéret ezen a területen sem maradt szép szó. A hétfői je­lentések szerint a sásdi járás szabadgabona felvásárlási ter­vét 130 százalékra teljesítette és a biztosított gabona felvá­sárlási tervének is 90 száza­lékban eleget tett. A járásiak véleménye szerint ezt a válla­lásukat is előbb teljesítik, mint ahogy 20-a helyett 18-ra sze­retnék befelezni a cséplést is. A szabadgabona felvásárlási tervet még ezen a héten sze­retnék százötven százalékra teljesíteni. Erre megvan min­den lehetőségük, hisz egyre több az olyan termelőszövet­kezet a mágocsi mellett, mint az egyházaskozári, amelynek 20 vagon búzára volt szerző­dése, de a jó termés láttán negyven vagonnal adnak el az államnak. A bikali termelőszö­vetkezet is húsz vagonnal tel­jesíti túl a szabadgabona ér­tékesítési tervét, a felsőmind­szentiek és a mekényesiek pe­dig több mint tíz vagonnal ad­nak többet, mint amennyire eredetileg szerződést kötötték. A tarlószántás is egyre na­gyobb lendületet vesz különö­sen azokban a termelőszövet­kezetekben, amelyeknél a ta­gosítás már a korábbi évek­ben megtörtént. Itt jól kihasz­nálják a gépeket és ennek az az eredménye, hogy ezekben a termelőszövetke? etekben „ tarlók nyolcvanöt százalékát már fel is számították. Sajnos, a kisebb, a télen—tavaszon alakult termelőszövetkezetek­ben a szántás n.em halad ilyen bíztatóan. ra. A megfelelő javaslatok be­vezetése megtörténik, a kai kulációk helyesek. A?, újítási féladattervet kórül tokintően elkészítették és. azt széleskö­rűen ismertették a gyár dól- gozói körében. A vizsgálat megállapította, hogy 1960-ban körülbelül 470 újítást nyújtottak be a gyárban, amelyből 163-at el­fogadtak. Az elfogadott újítá­sok révén másfélmillió forint gazdasági megtakarítást értek él. összesen 105 000 forint újí­tási díjat fizettek ki A vizs­gálat során elégedetten állapí­tották meg, hogy az újítások körül semilyen visszaélés nem történt, a jutalmazások össze­gének meghatározása reális nem a népgazdaság kárára tö: ténik. Mig jelentős újitásoka* nem fektettek el, azért voltak olyan javaslatok, amelyek hosszabb ideig, a gyártás ké­sőbbi bevezetése miatt, függő­helyzetben maradtak, nem ke­rültek elbírálás alá. A másik hiányosságot az írásos szerző dések megkötése körűi tapasz­talták. Az újítási szabályzat előírja, hogy az újítókkal kí­sérleti és megvalósítási ú'ásos szerződést kell kötni, nem ele­gendő csupán a szóbeli meg állapod ás. Ezt több esetben, az adminisztrációs feladatok el­végzésének hiányában elmu­lasztották. Igen érdekesen alakult ; múlt évben a rrfűszaki és fizi­kai dolgozók részvétele az újí­tó mozgalomban. Műszaki dol­gozók beadtak 189 újítást, melyből elfogadtak 67-Vi; Ezen újítások mintegy 867 ezer fo­Szántóverseny Lcvászhe’ényben és Csányoszrón Jól sikerült szántóversenyt tartottak vasárnap a pécsvá- radi és a séLlyei járásban. A pécsváradi járási szántóver­senyt a lovászhetényi Üj Re­mény Termelőszövetkezetben rendezték. A verseny 17 indu­lója közül hatan a pécsváradi gépállomásról, egy a pécsvá­radi tsz-ből, 2 traktoros a vé- méndi, 2 a szebényi, 1 a szi­lágyi termelőszövetkezetből, 4 pedig a Zengőaljai Állami Gazdaságból jött. Legjobb munkát Szalai Sán­dor, a vóméndi Űj Tavasz Ter­melőszövetkezet traktorosa vé­gezte UTOS-traktorral 3 vasú ekével. A verseny második he­lyezettje ugyancsak véméndi tsz-tag, Balogh Gergely lett, aki U—28-as traktorral két- vasú ekével szántott. Harma­dik helyezést Balogh István, a pécsváradi gépállomás trak­torosa érte el DT—54-es trak­torral, négyvasú ekével. A szántóverseny első helye­zettjét 1400, a második helye­zettet 1000, a harmadik helye­zettet 600 forint értékben ju­talmazták. A sellyei járási szántóver­senyt a csányoszrói termelő­szövetkezetben rendezték meg. A verseny 28 indulója közül mindössze két traktoros jött termelőszövetkezetből, a többi a sellyei gépállomás, a vajsz- lói gépállomás, valamint a Bo- gádmindszenti Állami Gazda­ság dolgozója volt. A szántóversenyt a csány­oszrói termelőszövetkezet trak­torosa, Varga József nyerte Sup>er Zetorral és hármaseké­vel, a második a vajszlói gép­állomás traktorosa, Varga Jó­zsef lett, aki UTOS 45-ös trak­torral, hármasekével szántott, harmadik helyezést G—35-ös traktorral Szigecsán Mihály, a sellyei gépállomás traktorosa érte el. ' A sellyei járási KlSZ-bizott- ság külön is megjutalmazta a járás legjobb kiszista trakto­rosát, Simonyi Dezsőt, a vajsz­lói gépállomás dolgozóját, aki a negyedik helyezést érte el a versenyben. Az első három helyezett egy tranzisztoíos rá­diót, egy kerékpárt és egy kar­órát kapott jutalmul, Simonyi Dezsőt piedig egy Zsolnay p>or- celánfigurával jutalmazták meg. rintos gazdasági megtakarítást eredményeztek és az újít ókat 1,3 százaléknak megfelelő ösz- szeggel díjazták. A fizika; dol­gozók 89 újítást nyújtottak be, amelyből 81-et elfogadtak, és a 426 ezer forint értékű gazda­sági megtakarítás 6,8 százalé­kával jutalmazták őket. Ezex a számok azt bizonyítják, hogy arányában több olyan újítást fogadtak el, ameiyet fizikai dolgozók adtak be es viszony­lag magasabban is díjazták ezeket. A vizsgálat során meg­állapították, hogy ez a törek­vés azért is helyes, mert job­ban ösztönzi a fizikai dolgo­zókat az újítások kidolgozásá­ra. 1961. első félévében 93 újítás érkezett be, amelyből hetvenet elfogadtak. A gazdasági meg­takarítás 903 ezer forint, a ki­fizetett jutalmak összege mint­egy 50 000 forint. A vizsgalat megállapította, hogy az újítá­sok lehetőségeit, jelenleg nehe­zíti az a körülmény, hogy a gyárban most dolgoznak olyan prototípusok elkészítésén, arr.e lyek csak a jövőben . kerülhet­nek sorozatgyártásra. A proto­típusoknál nincs lehetőség újí­tásokra. Ha majd a sorozat­gyártással megindulnak, új alapot nyernek a gyárban az újítómozgalom tovább; fellen­düléséhez. A félévi gazdasági beszámo­lóval egybekötve újítási anké- tot is- tartottak a gyárban. Igen aktív vita bontakozott ki az újítómozgalom helyzetéről, további feladatairól, problémái ról. Megbeszélték az újítási rendelet egyes kérdéseit is. Ezen a tanácskozáson válasz­tották meg a gyár küldöttjét a III. országos újító és feltaláló tanácskozásra. Az Országos Találmányi Hi­vatal vizsgálata sok segítséget adott az eddig is eredményes újítómozgalom további fejlő­déséhez. a meglévő hibák ki­javításához a Sopiana Gép­gyárban. (Mitzki) ex Utazás Nap alatt/ A PéBYHé U VZLBréBB« i

Next

/
Thumbnails
Contents