Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-10 / 187. szám
4 NAPLÓ X961. AUGUSZTUS 10. Fogadás a Kremlben a Vosztok II. diadalmas álja alkalmából Moszkva (TAS2SZ). Az SZKP Központi Bizottsága a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa szerdán a nagy Kreral-palota- ban fogadást adott az embci újabb világűrrepülésének meg valósításában részt vett tudósok mérnökök és munkások, valamint German Tyitov űrrepülő tiszteletére. A fogadáson Nyikita Hruscsov, a Kommunista Párt és a szovjet kormány más vezetői, valamint German Tyitov és Jurij Gagarin vettek részt. A fogadás több órán át tartott. A Kommunista Párt és a szovjet állam vezetőivel együtt ott volt a fogadáson Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, Jacpues Duclos, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Pham Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszter- elnöke és más külföldi vezetők. A fogadáson beszédet mondott Hruscsov elv'társ, és felszólalt German Tyitov űrhajós. A bátor űrhajós őrnagyot Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Lenin-renddel, a Szovjetunió Hősének arany- csillagával, valamint a Szovjetunió űrhajósa jelvénnyé] tűntette ki; Összeül az ENSZ A svéd kormány szerda este közleményben jelentette be-: támogatja az ENSZ arfo-ázsiai csoportjának azt a kérését, hogy hívják össze az ENSZ rendkívüli közgyűlését a bi- zertai kérdés megvitatására. A svéd kormány döntésével az ENSZ afro-ázsiai csoportja megszerezte a rendkívüli közgyűlés összehívásához szükséges 50 tagállam támogatását. Monzsi Szlim tunéziai ENSZ-főmegbízoi;t szerdán levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenlegi fran cia elnökéhez. Monzsi Szlim szerdán este találkozott és tárgyalt Stevenson amerikai ENSZ-íőmegbi- zottai. A Szovjetunióé a fölény ax űrhajózás minden teriiietén A világsajtó Tyitov űrrepüléséről A Szórj etunió a nemzetközi feszültség csökkeniésére törekszik Hruscsov elvtárs beszédének további vissxhangja Róma. A Rómában megjelentő II Messaggero című kormány- párti lap párhuzamot von a Szovjetunió űrsikerei és a két amerikai űrhajós teljesítménye között, s arra a következtetésle jut, hogy a Szovjetunióé a fölény az űrhajózás tudományának minden területén. Ez a fölény annyira min dent elsöprő, hogy szó sem lehet összehasonlításról. Elég, ha meggondoljuk,hogy Tyitov űrrepülésének időtartama öt- venszer annyi, mint a két amerikai űrhajósé együttvéve. Most már nincs kizárva, hogy a szovjet tudósok megtalálták annak módját, miként küzd- jék le az űrhajóst fenyegető sugárveszélyeket. Ilyenformán a szovjet űrhajósok előtt megnyílt a Hold és más bolygók felé vezető út. u, New York • r A New York Times első „szerkesztőségi cikke után, amely a hidegháború szellemében készült, kedden már kénytelen volt számolni azzal a ténnyel, hogy az amerikai népet őszinte lelkesedéssel töltötte el Tyitov űrrepülése. — Tyitov szovjet űrhajós sikeres leszállása, miután 17 fordulatot tett a Föld körül az űrhajó kabinjában — írja a lap — az eddig legnagyobb emberi teljesítmény. Ez a szov jet űrtechnika győzelme, de egyúttal az emberi ész és szellem diadala is, politikai és földrajzi határokra való tekintet nélkül. A New York Herald Tribune szerkesztőségi cikkében kijelenti: — Az egész világ joggal üdvözli Tyitov őrnagyot, a bátor fiatalembert, aki nagy dicsőséget szerzett hazájának és az űrhajósaik nemzetközi közösségének. Az egész világ elismerése illeti meg azokat a tudósokat és technikusokat is. akik lehetővé tették Tyitov őrnagy űrrepüléséit Havanna Quadros braziljai köztársasági elnök az Ultima Hóra című havannai lap tudósítójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy Tyitov űrrepülése „bizonyítja, milyen óriási fölényben van a szovjet tudomány és technika más országok tudománya és technikája fölött.“ Rabat. — A Szovjetunió újabb szenzációs hőstettet hajtott végre a tudomány területén — írja az A1 Álam című marokkói lap. — Ez a hőstett lelkesedést keltett világszerte, mert óriási haladást jelent az űrkutatás területén és megnyitja az ember útját a bolygók világába. Genf. A svájci lapok hangsúlyozzák a szovjet tudomány és technika „újabb hőstettét''. A Lapok közük Tyitov fényképét és életrajzát, különböző országok kiváló tudósainak nyilatkozatait. LONDON Lord Home küiugyniiiiiszter nek, a Hruscsov elv társ besäe óévei kapcsolatos parlament nyilatkozatára tovább ""a is éle; kommentárral reágal több Iot doni lap. A Daily Express „Mit akar még?” című vezércikkében ígj ír: — Lord Home ne véljék égj új korszak John Foster Dulle sévé. Hruscsov javaslata sze rint Nyugat-Berlinnek szabat közlekedést biztosi Urnák a kül világgal. A szovjet míuiszt ereinél beleegyezik bármilyen haté konv biztosítékba a város független fejlődését, biztonságát illetően. Mit akar még Lord Home? Ila Hruscsov javaslatai nem elégítik ki akkor meg kell mondani a nyilvánosság előtt, mi mást akar. Ha nem így cselekszik, elveszti kapcsolatát a közvéleménnyel a berlini kérdésben A Guardian elutasítja Lord Home megjegyzését,, miszerint politikai póker játszmáról van szó, majd „sajnálatosnak” minősíti azt a nyugati elhatározást, hogy az érdembeli választ Hruscsov javaslataira a nyugat német választások, azaz szeptember 17-e utánra halasztják. Az amerikai külügyminiszter Rómában Róma (MTI). Rusk amerikai külügyminiszter szerdán a kora délutáni órákban repülőgépen az olasz fővárosba érkezett. Megérkezése után nyomban a miniszterelnökségre hajtatott, ahol tanácskozást kezdett Fanfani miniszterelnökkel és Segni külügy miniszterred.. Az amerikai külügyminiszter még az esti órákban Milánóba repül, majd csütörtökön délelőtt felkeresi a Cadenab- biában szabadságát töltő Adenauer kancellárt. Rusk csütörtökön este Milánóból visz- szarepül Washingtonba. A torinói La Stampa Rusk római látogatásával kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai külügyminiszter csak az utolsó pillanatban határozta ei magát a római útra és látogatása az olasz kormány „szelíd erőszakának” eredménye. A torinói lap ügy értesült, hogy Fanfani és Segni augusztus elejei moszkvai látogatása után az olasz kormány vezetői várták, hogy meghívják őket a nyugati külügyminiszterek párizsi tanácskozásaira. Ehelyett azonban csak Brentano nyugatnémet külügyminisztert hívták meg Párizsba... Mint az ADN római tudósítója rámutat, Rusk megkísérli lebeszélni Fanfani olasz miniszterelnököt arról, hogy síkra szálljon a nyugat-berlini kérdésről folytatandó tárgyalások mellett. BONN A nyugatnémet külügyminisztérium vivője szerdai sajtóértekezletén azt btzony- gatta, hogy a nyugati külügyminiszterek múlt heti párizsi tanácskozása .,a legapróbb részietekig egyhangú megállapodással végződött”. Újságírók számos kérdést tettek fel a szóvivőnek azokkal a nyugati sajíójelentések kel kapcsolatban, amelyek szerint Brentano es Couve de Murville Párizsban megakadályozta, hogy a nyugati hatalmak kezdeményező lépést tegyenek Németország és Nyu- gat-Berlin kérdéseben. A szóvivő tagad ta e jelem esek valódiságát. Bonnban szerdán közölték hogy augusztus 22-ére összehívták a Bundestag külügyi bizottságának tagjait. Az ülésen Brentano külügyminiszter tájékoztatja a képviselőket. PÁRIZS A párizsi burzsoá sajtó továbbra is a degaulieista kormány propagandájának uszályában haladva szembehelyezkedik a kelet—nyugati tárgyalások gondolatával, — jelenti az MTI tudósítója. Az Humanité ezzel szemben vezércikkben ítéli el a francia polgári lapok magatartását és megállapítja: Ha rájuk hallgatnánk. Nyugat-Beriinért meghalni a legszebb, a leg- irigylésreméltóbb sors lenne, ő halálos veszély Nyugat- Nénietország felől fényesei, nem pedig Moszkva felől, amint azt a Monde a de- gaulleista gondolkozásom! kifejezéseként elhitetni akarja. Adenauernek náciktól hemzsegő kormánya a Bundeswehr atomlelfegyvcr- zésének követelésével egyidejűleg egymás után tesz revansvágyó nyilatkozatokat. A Liberation ugyanakkor emlékeztet arra, hogy Franciaország közvéleménye általában kedvezően, érdeklődéssel és reménységgel fogadta a Szovjetunió békejavaslatait. De Bonn és sajnos Párizs hivatalos köreiben Hruscsov beszéde csak a legagresszívabb kommentárok témája lett, SZÓFIA A szerda reggeli lapok ve-, zércikkekben kommentálják Hruscsov hétfői rádió- és televízióbeszédét. Az Otecsesztvem Front „Felhívás a józan észhez” címen többek között hangoztatja: Hruscsov az emberiség józan eszéhez szólott. A népek és a kormányok erőfeszítései diadalra vihetik a békés egymás mellett élés elvét, megvalósíthatják az általános és teljes leszerelést. Értékes magyar vízilabda győzelem a jugoszlávok ellen Moszkva, (MTI). Moszkvában a Trofeo Italia nemzetközi vízilabda tornán szerdán az utolsó előtti játéknapra került sor. Meglehetősen mérsékelt érdeklődés mellett bonyolították le a három találkozót, s a magyar—jugoszláv összecsapásnak mindössze 2000 nézője volt. A magyar vízilabda válogatott pompás küzdelemben értékes győzelmet aratott, s ezzel nagy lépést tett a torna megnyerésére. Magyarország—Jugoszlávia 4:2 (0:0. 3:0. 0:0. 1:2) Vezette; Costa (olasz). Góldobók: Markovits. Mayer Konrád 2., Gyarmati, illetve Sinenc (2). Az Uj pesti Dózsa visszavágóit a Racing Pans-nak Szerdán este a Népstadionban érdekes labdarúgó mérkőzésre került sor: a magyar bajnokság második helyezettje, az U. Dózsa' "a "francia bajnokság ugyancsak második helyezettjét, a Racing- Paris-i. látta vendégül. A nagy meleg ellenére is elég nagyszámú közönség gyűlt össze a lelátókon, mintegy 35—40 000-en tekintették meg a két csapat találkozóját. U. Dózsa—Racing Paris 5:3 (3:0) Vezette: Soós G. Góllövők: Lenkei. GöröCs, Rossi, Várhidi (ll-esből) és Borsányi, illetve . Újlaki (3, I kettőt ll-esből). (3. folytatás.) Száz évig éltek a székelyek Bukovinában háborítatlanul. A bécsi udvar be is tartotta — meg nem is tartotta az Ígéreteket —, de az atyafiak megtelepedtek. Szigorú, kicsit fanatikus falu törvényeket szabtak a maguk számára, és szinte hermetikusan elzárkóztak minden más nemzetiségtől. Maguk között házasodtak, maguk birkóztak a bukovinai földekkel, és gondosan őrizték nemzeti hagyományaikat. Az öregek esténként az örök hóról, az égigérő fenyvesekről, a hidegvizű patakokról és a medvékről, meg a régi székely tisztességről meséltek a gyerekeknek. A nyugalom száz évig tartott. Az 1880-as években befejezték az Al-Duna árterének árvízmentesítését — és az uralkodó köröknek megint eszükbe jutott az öt falunyi bukovinai székely. Odescalchi olasz herceg és Szádeczki Lajos egyetemi tanár 1883-ban megkezdte a bukovinai székelyek áttelepítését — de ez már nem ment oly könnyen, mint Már- tonfy Mórnak, és nem is volt olyan sikeres. Hiába alkalmazták a régi bevált módszert — a csalogatást. Megbomlott az öt magyar falu zárt egysége. Sokan felkerekedtek Fogadjistenből és Hadikfalváról, és a Duna mellett megalakult a három új székely község. A kevés, szegényes holmival együtt csak két erős karjukat és a falunevet vitték magukkal. így keresztelték el az al-dunai Fogadjistent és Hadikfalvát. A századforduló is megtépázta az öt magyar bukovinai falut. Sokan kergették az új század álmait — egészen Kanadáig. Messze-messze elszakadtak az ősi földtől, de emléküket még ma is őrzi egy bukovinai falunév Kanadában — Hadikfalva. A többiek maradtak Bukovinában. Voltok elegen, szapora nép a székely. Minden családban nyolc-tíz gyerek. Sovány föld, kemény sors — birkóztak a székelyek. Időnként járták a minisztériumokat — ha sérelmük volt —, mert ha a székely embert bántódás éri, sohasem a „lábhoz”, hanem a „fejhez” megy panaszra. Gondosan őriztek, óvtak mindent, ami magyar volt, ami székely volt. Régi. székelymódra építették a házakat, a szobákat szőttesekkel, tornyosra vetett ágyakkal díszítették és várták, várták, hogy Magyarországról majd magyar’ tanítókat is küldenek a bukovinai székelyekhez. * 1909-ben Fogadjisten fiatal magyar tanítót kapott — Kis- várday Gyulát, Tulajdonképpen egy kicsit véletlenül jutott a bukovinai székely faluba — de mindvégig kitartoit a székelyek mellett. Velük maradt, tanította, nevelgette őket — amíg a több ezer székelynek ismét vándorútra nem kellett indulnia — 1941-ben. Kisvárday Gyula 1908-ban eminens eredménnyel végezte a tanulmányait és legnagyobb vágya az volt, hogy bejut egy jó, „igazi” állami iskolába, de nem volt szerencséje sem a kassai, sem a sátoraljaújhelyi tanfelügyelőnél. Nagynehezen helyet kapott az erdőbén yei tantestületnél, de már az első tantestületi ülésen balul sikerült minden. A beszámoló után felállt. — Az alapszabállyal nagyjából egyet értek — mondta —, de a végén az a tétel, hogy minden tanító köteles a vándorgyűlés színhelyén gyónni és áldozni, ezt én nem fogadom el... Sorsát megpecsételte és csak nehezen, régi iskolaigazgatójának tanácsára és segítségéved kapta meg a tanítói állást az isten háta mögötti bukovinai Fogadjistenben, ahová pedagógusokat kerestek. Ügy ment Bukovinába, mint egy huszadik századi Körösi Csorna Sándor. Csodálatos és nagyszert kalandokat élt át Bukovinában és később hadifogolyként a tatárok között — de egész életét a székelység- nek szentelte. Igaz is — aligha akad ma ebben az országban még egy ember, aki olyan jól és pontosan ismeri a bukovi- nai székelység történetét, szenvedését — mint ő. Velük volt, Bukovinában állt először a katedrára, hogy a negyven fogadjisteni gyereket megtanítsa a magyar betűvetésre cs olvasásra, hiszen a színmagyar faluban akkortájt csupán egyetlen ember tudott olvasni. A székelyek közé nőtt. Ott nősült, ott tartotta ..keresztvíz” alá a ma is élő keresztfiát, Csöbör Zoltánt, együtt érzett velük attól a perctől kezdve, amikor Fo- gadjisten felett a hegyen meglátta Capri- báró kastélya,, amit még egyik őse Mária Teréziától kapott a hétéves háború után fizettség fejében a hadseregnek szállított kecskékért — és amikor az úton a bukovinai dombok között meglátta az első fogadjisteni székelyt: Papp Lázárnál kisgyerekkel a karján. Az asszony elmerülve babusgatta a kicsit, halkau, régi székely nótát duruzsolt a gyerek füléibe, alig vette észre a fáradt tanítót. — Kend hova eregél? ... — kérdezte csodálkozva, végigmérve Kisvárday t. — Fogadjistenbe. — És Nagy - M agy arorszá g - ról jön? — Onnan. — Akkor maga a mi tanítónk ... — Igen. — Tudja ... — sóhajtott szomorúan az asszony — nagyon nehéz itt a székelynek. Sokkal nehezebb, mint a regieknek volt odaát... — és csak a fejével intett a Kárpátok felé. így érkezett Kisvárday Gyula tanító Bukovinába. Ott maradt közöttük, velük élt, ta- nítgatta őket — és ma is velük van. Véménáen él. Túl a hetvenen, megőszülve, fekete csontkeretes szemüveggel, nyugdíjasán. Asztalfiókjában, szekrényében sok-sok énékes feljegyzést, személyes éimény- dokumentumát őrzi a székelység bukovinai sorsáról, történetéről. * A bukovinai székelyek harmadik, nagy vándorlása tulajdonképpen már 1938-ban megkezdődött, amikor Józsefíalva váratlanul porig égett. „Tökéletes” túz voll, a faluból csak hamu és néhány üszkös gerenda maradt, a tűz és a szélvihar egyszerre, váratlanul csapott Józseífalvára. Az emberek megrendülve, elhagyottan ácsorogtak a pernyében és halkan, szomorúan dúnnyögtek. — Ez nem jó jel... Meglátjátok, megint baja lesz a székelynek ... A vészfeihők már tornyosultak. A fasiszta román kormány háborúra készük, a vasgárdisták féktelen uralma tombolt Romániában. Dühöngött a sovinizmus, elég volt egy székelynek székely nótát, énekelni az utcán — nem úszta meg baj nélkül. A harmincas esztendők végén bevezették a kötelező munkaszolgálatot is. Minden tizenöt és huszonnégy év közötti fiatalt behívtak hat hónapra dolgozni. Harckocsi- akadályokat, repülőtereket, katonai objektumokai építtettek velük. Ha letelt a hat hónap, ha hazaértek a fiatalok — három nap múlva megint ott volt a behívóparancs — újabb hat hónapi munkaszolgálatra. Így ment ez évekig. Azután az első néhány székely fiatalember a havasokon at, Tiuca vendéglőjénél átszö- kótt Magyarországra. Jött utánuk sok más. Több száz székely fiatal volt már Magyar- országon, amikor a román kormány megkezdte az öt bukovinai magyar falu területén, a faluk határában a védelmi vonalak, az üzemanyag-raktárak és más katonai objektumok építését. A tizenötezer székely sorsa megpecsételődött, hiszen a *o- mán kormánykörökben már megszületett a határozat, már a román—magyar tárgyalások is megkezdődtek. — A székelyeket ki kell telepíteni Bukovinából! Csak éppen helyet nem tudott biztosítani számukra a Horthy-kortnány. (Folytatása következik.)
