Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
4 N A P ! n IMI. AUGUSZTUS Vt. A brigád meg a többiek — Jó, versenyezzünk! — mondták a dunaszekcsői termelőszövetkezetben a tsz tagjai, amikor a párttitkár előterjesztette a pártvezetőség "javaslatát a munkaverseny megszervezésére. — Versenyezzünk, de hogyan? — tette fel a kérdést az egyik brigádvezető. Katona elvtárs, az egyik brigád vezetője javasolta, hogy olyan módon szervezzék meg, mint az ipari üzemekben, ahol szakmák, műhelyek, üzemrészek között folyik a ver seny. — Az úgy nem megy — vetette ellen az egyik növény- termelési brigádvezető és mindjárt javasolta, hogy egyelőre csak brigádok közötti munkaversenyt szervezzenek. így zservezték meg végül. Elérkezett a kukoricakapálás ideje. Nagy munka volt ez, mindenkit munkára szólított a sürgős feladat: kapálni kell, hogy kellő időben végezzenek. Az aszályos időjárás miatt különösen fontos volt, hogy kétszer kapáljanak, bár arra egyébként is szükség van. A brigádok a kapálásban szorgalmasan dolgoztak, a kötelességtudat hajtotta őket, de az sem volt mindegy számukra, hogy melyikük lesz a verseny győztese. S aztán, amikor már csak ezt tartották szem előtt, bekövetkezett a csalódás. Csalódtak önmagukban is, meg a kollektívában is. Az történt ugyanis, hogy amikor a legjobban kellett a munkáskéz, amikor a legsürgősebb lett volna a kapálás, akkor hagyták cserben egymást Katona elvtárs brigádja nem volt hajlandó segíteni a Duga-brigádnak; — Le fogunk maradni a versenyben, ha segítünk — mondták a Katon-brigád tagjai és nem segítettek. Ennek az lett a következménye, hogy 35 katasztrális hold kukoricát jóval később kapáltak meg a kelleténél. Holdanként 5—6 mázsa terméskiesés keletkezett. „Brigádsovinizmus” volt ez, azt mondják a dunaszek- csőiek. A pártvezetőség azóta megtárgyalta ezt az esetet, megmondták a tsz tagjainak, hogy milyen kárt okozott ez a magatartás. Megértették, a következő . évben egészen biztos, hogy nem fordul élő ilyen 66 Annál Inkább méltatlankodni kell amiatt, hogy ez előfordulhatott Dunaszekcsőn, mert a pártszervezet ott más vonalon jól dolgozik. Az a tény, hogy a munkaversenyt a párt- szervezet segítségével szervezték meg. bizonyítja a jó munkát, — de az is, hogy hatvan fős pártonkívüli aktívacsoportot is létre tudtak hozni. Ez a csoport magyarázza a párt- határozatokat, a kormány rendeletéit és minden fontos mun ka előtt előkészíti a tagságot Politikai tájékoztatókat, aktívákat és pártnapokat is tartanak, s azokon a tagság többsége megjelenik, felszólal. Ezzel művelődnek, nevelődnek politikailag is, kulturális színvonaluk is emelkedik. Hogy mégsem alakult ki az egymást segíteni tudó jó ösz- szefogás szelleme, az a „mindenáron győzni” — jelszónak az elterjedésében keresendő és abban, hogy a pártszervezet nem ismerte fel idejében, hogy ez nem vezet jóra No, és a többiek? Akik nem versenyeztek, azok hogyan vélekedtek arról, hogy az egyik brigád nem segített a másiknak? Voltak, akik azt mondták, hogy jól tették, de voltak olyanok is — többen, mint az előbbiek! — akik helytelenítették. Közülük kerültek ki aztán azok, akik elhatározták, hogy bekapcsolódnak a munkaversenybe. Azóta többen versenyeznek, jobban megy a munka. Pécsváradoe egészen másfajta szemlélettel lehetett találkozni a nagy mezőgazdasági munkák idején. Grünbut Alfréd elvtárs, a járási Népfront-bizottság elnöke maga is azon a véleményen volt — utólag — hogy se a növényápolásban, se a nagy nyári munkában nem adott se gítséget a Népfront a pécs- váradi parasztembereknek. A kapásnövények ápolásában sem. Szabó elvtársnő, a nőtanács titkára pedig azt mondta, hogy aki hivatalba vagy üzembe jár dolgozni amellett háziasszony is, az már nem mehet a termelőszövetkezetnek segíteni, mert éppen elég dolga van nélküle is. A Népfront aktívái természetesen nem mehettek dolgozni a mezőgazdaságba rend szeresen, se kapáláskor, se aratáskor, se csépléskor. Voltak viszont több helyen olyanok, akik szabad idejükben segítettek a fizikai munkában és közben politikai nevelőmunkát is végeztek. Magyarázták a tsz-ek egyesítésének fontosságát, meg érttették a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, külpolitikai kérdésekben is tájékoztatást adtak. Mindezt munka közben. A nőtanács is ilyen módon segíthetett volna. A járási pártbizottságok hamarosan napirendre tűzik egykét termelőszövetkezeti párt- szervezet munkájának értékelését. A járási bizottságok VB- vitáin biztos, hogy olyan határozatokat fognak hozni, amelyek — az idei tanulságok és tapasztalatok alapján — mind brigádok, mind pedig a brigádon kívüli dolgozók kellektivi- tását erősítik. Szükség van erre, mert az igények nőnek, az emberek jobban akarnak élni, mint tegnap, olcsóbb és jobb áruhoz akarnak jutni, akár az iparban akár a mezőgazadságban dolgoznak; GYEVI KÁROLY alatt tizenkilenc új magyar film 1948 ÖTA AZ ÚJ MAGYAR FILMGYÁRTÁS igen sokat fejlődött és ha számba vesz- szük azokat a filmeket, amelyek tartalmilag és művésziég jelentősebbek, még nemzetközi sikerekkel is dicsekedhetünk. Természetesen az út nem volt könnyű és a magyar filmgyártás fejlődésében mélv pontok is voltak. A stúdiók aránylag kis kapacitása mellett — évente kb. 10—14 film készült — gyenge filmek is születtek. Az ellenforradalom után ismét elértünk egy olyan színvonalat, amely nemzetközi elismerést is jelent. Az Álba Regia c. film ez évben Moszkvában ezüst díjat kapott. A filmek száma azonban 1956 óta alig haladta meg az évi 10—12-t Most azonban örömmel állapíthatjuk meg, hogy ebben az évben nemcsak műÉrtékesítsék üzemeink az elfekvő készleteket Országszerte több éve dolgoznak a felesleges anyagkészletek, a termelésből kivont gépek hasznosításán. Rendelkezések jelentek meg, melyek komolyan sújtják azokat a vállalatokat, üzemeket, ahol indokolatlanul felesleges készleteket halmoznak fel. Éppen ezért súlyos kölönctől szabadulnak meg a vállalatok, ha ezeken a készleteiken túlacRiak. Nem kényszerülnek kamat fizetésére, kedvezően alakul gyártmányaiknak önköltsége is. Mint ismeretes, ez komoly befolyással van a vállalati nyereségrészesedés mértékére is, amely nagyban függ az önköltség alakulásától. Már eddig is sok üzem, vállalat szabadult meg felesleges anyagkészletétől. Megyénkben, annak ellenére, hogy szinte valamennyi vállalatnál, üzemnél található elfekvő anyag, használaton kívüli gép, vagy villanymotor, nincsen olyan százalékban, amely büntetést, prémiumelvonást vagy a nyereségrészesedés csökkenését vonná maga után. Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy az üzemek, vállalatok vezetői elégedettek legyenek a helyzettel, belenyugodjanak bármilyen mennyiségű anyag, gép elkallódásába, kihasználatlanságába. Különös jelentőséggel bír napjainkban, hogy a termelőszövetkezetekbe mennél több anyagot, gépet, villanymotort juttassunk él, melyekre üzemeinkben, vállalatainkban nincs szükség. Ugyanez vonatkozik a helyiiparra is. A termelőszövetkezetek, a helyiipar elsősorban a megyei lehetőségek iránt érdeklődik és szívesebben veszi át a közelben felajánlott készleteket, gépeket, villanymotorokat. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat vezetősége szeptember 20-án Pécsett megyei megbeszélést hív egybe a Nemzeti Bank és a Beruházási Bank segítségével arról, hogy milyen módon lehetne meggyorsítani megyénkben a fellelhető elfekvő készletek, gépek értékesítését. A megbeszélésre meghívják az érdekelt vállalatok, a helyiipar és a pécsi járás termelőszövetkezeteinek vezetőit. Célszerű lenne, ha az üzemek és a vállalatok vezetői körültekintően felkészülnének az értekezletre, felmérnék felesleges készleteiket, melyeket értékesíteni szeretnének. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy komolyabban kellene venni ezt a lehetőséget és a tanácskozásra ténylegesen vezetőket, üzletkötésre meghatalmazott képviselőket küldeni. Ugyanez vonatkozik az olyan érdekeltekre is, mint a helyiipar, a termelőszövetkezetek, melyek sok segítséget várhatnak az ilyen jellegű tárgyalásoktól. (Mitzki) vészi, eszmei vonatkozásban jelentkezik a fejlődés, hanem a filmek számában is. 1961-ben 19 új magyar film készül el — mely csúcsteljesítménynek számít — és az alábbiakban számolunk be erről a hatalmas fejlődésről. Az év első felében elkészült 6 film: ALBA REGIA, HALAL- KANYAR, NAPFÉNY A JÉGÉN, PUSKÁK ÉS GALAMBOK, MEGÖLTEK EGY LÁNYT, és a KATONAZENE. Befejezés előtt áll három film. Az „ÍGÉRET FÖLDJE" Hegedűs Zoltán forgatókönyvéből készült. Rendezője Mészáros Gyula. A történet színhelye Komló. A „MÁJUSI FAGY" c. filmet Csurka István írta, Kiss József rendezi. Komor, sötét dráma, mely a múltban játszódik. Két fiatalról szól, akik külön-külön elárulták a szerelmüket. Mondhatnánk azt is, hogy erkölcsi ballaszt. A főszerepeket Sztan- kai István és Moór Mariann játsszák. A harmadik, befejezés előtt álló film a VINCE 1946-ban játszódik a parasztság helytállását mutatja be. Témáját, mondanivalóját egy mondatban lehet sűríteni: földet vissza nem adunk. Főbb szereplői Szirtes Ádám, Kiss Ferenc, öze Lajos. ÖT FILMET MOST FORGATNAK az ország különböző területein. A „KÉT FÉLIDŐ A POKOLBAN" c. filmet Fáb- ri Zoltán rendezi, akit nem kell külön bemutatni. A film meséje bizarr s ereje e bizarr Ságban rejlik. 1944-ben egy koncentrációs táborban játszódik. A „NEM ÉR A NEVEM" c. filmet Keleti Márton rendezi. A forgatókönyvet Máriás- sy Judit írta. Főhőse egy középkorú asszony — Tolnai Klári — aki másnák adja ki magát, mint aki. A végén még is minden jóra fordul. Az igazság kiderül, ennek ellenére megtalálja párját egy hasonlókorú férfiben, akit Páger An tál személyesít meg. Tanulság: ne akarjunk mások lenni, mint akik vagyunk. PESTI HÁZTETŐK címmel Kovács András — a Zápor c. film rendezője — forgat filmet. A forgatókönyvet Cseres Kálmán írta. Fiatalok problémáit dolgozta fel. Hogyan sikerül egy rossz társaságtól megszabadulni. Molnár Tibor mellett több fiatal színész játszik a filmben. JÓ UTAT AUTÓBUSZ a címe Fejér Tamás készülő filmjének. Az Ikarusz Gyár életéről szól és az optimista munCfcefezeiek r*r* **** ****** A A Uomió TöRTÓneTÓBŐL KURUCZ PÁL ÉS THIERY ÁRPÁD RIPORTSOROZATA (6) Fél esztendővel később a minisztériumok képviselői és a komlói építkezések, beruházások vezetői ki tudja hányadszor ültek már a tárgyaló asztal mellé — hiszen napról napra jelentkeztek a gondok. A komlóiak sürgősen nyolcvannyolc millió forintot kértek. — Ilyen kisüzemi termelési módszerekkel képtelenek vagyunk a tervet teljesíteni. Gépek. modern bányatechnika kell! Ha nem korszerűsítünk, aligha birkózunk meg a nagy feladatokkal! A fronttelepítéseket a ,létszámhiány is akadályozza, "létszámot kérünk^.. — mondták a komlói vezetők. — A fejtések sebességét kell meggyorsítani, és miért csináltak ennyi frontot? — ellenkeztek a minisztériumi kép viselők. A mondat végére a pontot a komlóiak tették — a tervet te'iesíteni kell! A7 akkori, reálisan feltárt szért+erület is kevésnek látszott. Anna-aknáról csupán annyit tudtak, hogy a század elején ott is bányászkodtak, de az ottani telesek roncsoltak. Zobák körülbelül úgy szeretjeit a feltevésekben, hogyha itt van szén, akkori ott is kell lenni, és Bétáról is csak any- nyit tudtak, hogy pécsiek már megkutatták, de csak tartalékterületnek szánták. Egyre fokozódott a munkaerő probléma is. Az Országos Tervhivatal főosztályvezetője már egy évvel korábban figyelmeztette a komlói fejlesztés vezetőit — Maguknál a munkaerő biztosítása céljából külön felelős személyt kellene kinevezni. Lehetetlen állapot az, hogy a munkavállalók itt helyben, egyik vállalattól a másik vállalathoz vándorolnak. A Dunai Vasműhöz hasonlóan felhívást kellene intézni az ország ifjúságához, hogy Komló építésénél munkára jelentkezzenek. Vasútépítést és új autóbuszjáratok bevezetését kell szorgalmazni, és legfőképpen lakásokat építeni. Évente legalább ötszáz lakás kell, mert a létszámszük séglet 1200—1800 fővel emel- kedig évente .., Ösvadon volt — mint ma mondják a régi, a tíz esztendős „rohammunkát” végigélt komlói veteránok. Nem volt rakodó, és ahol most a szénosztályozó van, odaszórtak 17 millió téglát a vasút mellé Ha esett az eső — minden úszott a sárban. Fenn a Kökönyösön már megkezdték négy kőház építését, de lenn, a faluban szinte még minden régi volt — városrendezési szempontból. A tröszt is vánodorolt szinte hónapról hónapra. Komló volt azokban az években az átszervezések hazája, hiszen csak a trösztnek huszonhat vállalatát tartotta nyilvántartásban, és egy- egy vállalat helyét szinte hónaponként más és más területen jelölték ki, például a 24-es AKÖV telephelye is többször megváltozott. A kereskedelmi hálózat fejlesztése is elmaradt a szükséglettől, pedig a komlói építőket ellátták minden jóval. Mon- ják az akkori idők szemtanúi, hogy rendszerint előre tudták, ha magas vendég érkezését várták a városba, mert a látogatást megelőző napon — mint egy varázsütésre — megtelt mindenféle jóval minden komlói bolt. Közben szinte hihetetlen erőfeszítéssel folyt a munka. A fúrógépek hiányosan működtek, a feltárás meggyorsítása sem sikerült a legteljesebb mértékben. Kanalas rakodógép is csak néhány darab működött, az emberek is nehe zen barátkoztak a gépekkel, de mégis, minden hónapban a komlói vezetők újabb és újabb győzelmi jelentéseket küldhették a fővárosban. 1953 elején Béta-akna is megkezdte a termelést, de három hónap múlva lélekszakadva jelentették az akna szakemberei: — Nincs több szén! Keserves három hét következett a komlói vezető szakemberek számára. Gondterhelten jártak-keltek, vizsgálták, böngészték a terveket, és fel-felsóhajtottak: vajon érdemes volt? A három hét elmúlt, és Béta-akna ismét adott szenet. Sőt három év múlva már napi száz vagonos szénmennyiséget biztosított. Alig múlt el az iménti izgalom, máris jelentették, hogy egymás után gyulladnak ki a szénterületek. Tűz tűz után, pedig akkor éppen a legnagyobb hajrá volt a széntermelésben. A megoldás? Homok kell, de homok csak Hirden van, innen 12—13 kilométer. — Vasutat, 760 milliméteres vasutat kell építenil Hamarosan megérkezett a fővárosból a MÁV „tábornoki” kara. Húzódoztak, fejcsóválva fogadták Vas Zoltán szavait, aki az akkori hivatalos kormány megbizottja volt Komlón. — Terv nincs.., pénz nincs... — hárítottak először mindent a vendégek. — A vasútnak meg kell lennie! Mi kell hozzá? ... Igen? Egy hét múlva a helyszínen akarom látni a vasútépítőké*-! Fél év múlva elkészült az iparvasút, és megérkezett a homok Komlóra. A bányafejlesztéssel együtt kezdődött a városépítés is. 1952-ben elrendelték 1400 lakás építését. 1952 végén megszületett a Népgazdasági Tanács határozata, néhány hét múlva kiadták az építővállalatnak a megbízást. Hozták volna a táglát, cementet, faanyagot — de nem volt Komlón megfelelő, erre a célra alkalmas vasúti kitérő. A kormánymegbízott leült a vasút vezetőivel a tárgyalóasztalhoz. — Van megfelelő kitérő? — Nincs. ■— Na, akkor megépíttetik a kitérőt... — Mire van szükség? ... Egy hónap múlva már vígan pöfögött a mozdony a kitérőben, és megkezdődhetett a hatalmas, szinte lélegzetelállítóan gyors városépítés Komlón. (Folytatása következik) kásélet áll a középpontjában: A rendező igen nagy igyekezettel törekszik a hiteles munkásatmoszféra megteremtésére. Kilencvenöt ismert és neves színész játszik benne. Az ötödik, forgatás alatt álló film címe DÉLIBÁB MINDEN MENNYISÉGBEN. Szinetár Miklós színházi rendező rendezi. Ez az első filmje. Témája: a rosszul tájékozott külföldiek képzeletében élő magyar betyár romantikája Hőse egy hivatali kistisztviselő — Agárdy Gábor — akinek képzeletében a szívhez szóló magyar nóták hangulatában megelevenedik a régi betyár világ. Női partnerei Váradi Hédi és Schubert Éva. Közvetlenül forgatás élőit áll az alábbi öt film: az „ÚTBAN MAGUNK FELÉ", Salamon Pál újságíró és Herskó' János rendező közös filmic. Arról szól, hogy az emberek nevelésében a kispolgári morál és életfelfogás bírálatát ne egy 65 éves egyetemi tanárnál kezdjük, hanem a fiataloknál. FELMEGYEK A MINISZ- TERHEZ a címe egy mai témájú mezőgazdasági környezetben játszódó forgatókönyvnek. Az utolsó egyéni parasztról szól ez a groteszk szatíra. Nagy ünnepségre készül a falu, a minisztert várják, aki úgy tudja, hogy a szocializálás 100%-os. A vezetők, hogy az egyéni parasztot eltávolítsák a faluból, feiküldik a fővárosba egy termelőszövetkezeti kongresszusra. Mikor visz szatér teljesen meg van győződve, a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről, de ekkor nem fogadják be maguk közé s hogy ez miért helytelen, a film válaszolja meg. A MEGSZÁLLOTTAK címmel Máriássy Félix készít elő egy filmet. Egy megszállott tudós azt állítja, hogy az Alföldön régen tenger volt és kutatásai alapján nagy menv- nyiségű vízhez lehet jutni. Mondanivalója az, hogy amiben hiszünk, abban hittel kell bízni. Szereplői Szakács Miklós, Pécsi Sándor, Ajtay Andor, Bessenyei Ferenc, Molnár Tibor. EGY AUTÓBUSZ NEM ÁLL MEG ideiglenes címmel Palásthy György — az Egy régi villamos c. rövid játékfilm rendezője — készíti elő első nagy filmjét A történet vígjátéki stílusban, humoros, grrw teszk jellemeket mutat be. Az autóbuszon elveszít valaki egy értékes ékszert és azt keresifc Nagyon sok mulatságos helyzet alakul ki, amíg rájönnek^ hogy az egyes emberek nem olyan jelleműek mint amit első látásra megállapítanak rá luk: Végül a sort Gergely Márta HÁZASSÁGBÓL ELÉGSÉGES c. forgatókönyve zárja. Ez a tizenkilencedik film, ami ebben az évben elkészül, Biedermann Károly rendezésében. A történet egy fiú és egy lány szerelme. Ez a szerelem azonban megfeneklik és elválna!:. Szerelmük mégis tartósnak bizonyul és újra találkoznak .: | MINDEZEKBŐL LÁTJUK, hogy nemcsak a mennyiség jelentős, hanem a témái és műfaji változatosságra való törekvés is polgárjogot nyer filmgyártásunkban. A film művészeinek — az illetékes főhatóság, a filmstúdiók vezetésével az idősebb és a fiatal generáció — alkotó tevékenysége és készsége szerencsésen találkozik azzal az igénnyel, amely egyrészt a szocialista kultúra terjesztésében a film- művészetre hárul, másrészt a mozilátogatók tömegei részéről felmerül az új szociális*» magyar filmek iránt. Mind a korábbi, mind pedig az ismertetett filmek azt bizonyítják, hogy a magyar filmgyártás fő jellemvonása a realizmusra való törekvés. Egyik bizonyítéka ennek az is, hogy sok a riporttéma. Íróink, művészeink nyitott szemmel járnak a? életben és van mondanivalójuk a világról. Mészáros Bálin' I »
