Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
9UL ATTGTOZTTTS 2T NAPLŐ 5 Baromfiparadicsom a tanyán Gyöngy lyukok a telep őrei — 1800 karácsonyi pulyka Mennyi less a nyereségrészesedés ? Mit mutat a Pécsi Bőrgyár és Dohánygyár féléves számvetése Valamikor Draschkovich gróf állatgondozójáé volt az a kopott kis épület a letenyei tanyán, amely most szánté elveszik á sellyei Ormánság Tsz új baromfinevelője és hatalmas csirkeóla között. A tanya évszázados kőris- és tölgyfái alatt ezer magyarsárga jérce futkos, és száz fehértollú, piros tara jú plimouth kakas kukorékolása veri fel hajnalban a környéket. Az újonnan épített, hatalmas, hófehérre meszelt csibenevelőben ötez.er kiscsibe csipog. alig győzi a két gondozó, M. Nagy Józsefné és Szabó Jó- zsefné az almot váltani, meg a vizet hordani a nagy melegben. Mózs Dezső, a termelőszövetkezet állattenyésztője büszkén újságolta, hogy a sok szép jércén, kakason kívül még pulyka- és kacsaállománya is van a szövetkezetnek. Bár ez a tanya, valóságos ba- romfiparaidicsom, de azért megnézheti akárki a sósverti- kei „kacsafarmot” is, ahol 1300 pecsenyekacsa növekszik, s a 630 fehértollú, fajtiszta pekingi kacsát a gödöllői kisállattenyésztői intézettől kapták. Drávaiványiban 1700 nagyobbacska és 1000 kis pulyka eszi naponta a finom aludttejet meg a darát. A télre már íel- híznak, megérik a húsuk, hogy jó pénzért karácsonyi pulykaként értékesíthetik őket külföldön. Természetesen eladják a pecsenyekacsákat, a tojást és a csirkéket is. Ez- idáig több mint ezer előnevelt csirkét adtak át a termelőszövetkezetnek, és 30 mázsa csirkét, meg 15 mázsa kacsát vásárolt fel tőlük a BARNE- VÁLL. Eddig több mint 100 ezer forint a bevételük, de év végéig összesen 450 ezer forintra számítanak. A jó húsos csirkék a legkelendőbbek — mondta az állattenyésztő. Azt is elmesélte. hogy éppen ezért keresztezik ők a magyarsárga fajtát a nagytestű plimouth kakasokkal, mert így az utódok is nagyobbak, húsosabbak lesznek. Mózs Dezső eddigi tapasztalatai szerint a legkifizetődőbbek a tojótyúkok, hiszen akár kétszer is kifizethetik árukat a tojásból s utána még rendes áron értékesíthető a baromfi. Sellyén érdemes volt tojótyúkokat tartani hiszen öt hónap alatt 80 tojást tojt álagosan egy tyúk. Szép bevételük volt a te- nyésztojás értékesítésből is, mert a keltető 40 százalékos felárat fizetett Az utóbbi években a nemzetközi piacon egyre gyakrabban keresték a nálunk egyszerű, hétköznapi élelmiszernek számító babot. Ezért a Szövetkezetek Országos Szövetsége versepyt hirdetett a megyei szövetkezeti központok között a szerződéses babtermelés biztosítása céljából. Tegnap érkezett meg ennek a versenynek az értékelése a pécsi MESZÖV-höz. A SZÖ- VOSZ örömmel értesítette a baranyai szövetkezeti dolgozókat, hogy az országos versenyt mind az állami gazdaságok és a tsz-ek, mind a háztáji (egyéni) gazdaságok viszonylatában megnyerték. A háztáji gazdaságok versenyében 198,7%-os eredményt értek el. Nagy eredmény ez, mikor az országos második helyezett, Zala megye csak 82,7%-ra teljesítette szerződéskötési tervét. A közös gazdaságok területén 110%-os eredményt ért el a baranyai MÉSZÖV. — Semmi ördöngösség nem volt a dologban — mondja Gyimesi Gyula, a MÉSZÖV mezőgazdasági osztályvezetője. — Két tényező segítette elő a sikerünket. Az egyik, hogy a földművesszövetkezeti rendszer széles tömegbázison a tenyésztojásokért. A fajtiszta pekingi kacsákból 80 forintos darabonkénti áron vett gácsérokat a szövetkezettől az állami gazdaság. A továbbiakban is nagy súlyt helyeznek arra, hogy fajtiszta törzsállományuk legyen és mindenképpen szeretnék emelni a tojástermelést is. Szépen gondozott a szövetkezet baromfitelepe, öröm nézni az egészséges csirkéket, kakasokat. Jól fizet ez a szövetkezetnek is, nekünk városiaknak pedig több rántottcsirkét, sültkacsát és főtt tojást jelenti ’Wesztl. nyugszik. -Minden falunak Úgyszólván az egész lakossága tagunk. A másik tényező, hogy ezt a jó tömegbázist, kellő szervezéssel mozgósítottuk. Létrehoztuk az úgynevezett „Minden házból 10 kg bab” mozgalmat. Ezt azután any- nyira szorgalmaztuk, hogy minden faluban sokszor napokig 2—3 dolgozónk is látogatta a házakat, és kötötte a szerződést. Különösen a szigetvári, mohácsi és a pécsi járások vették ki részüket ebből a munkából. Országos viszonylatban 20 földműves- szövetkezet kapott jutalmat ezért a munkáért, s ebből 8 Baranyában van. Ezek: Kémes, Pécs, Szentlőrinc, Egy- házaskozár, Szentlászló, Hí- mesháza, Mozsgó, Szigetvár. A kémesi földművesszövetkezet az előkelő országos harmadik helyet nyerte el. (Földcssy) Sok pénzt kereshet aueder gyűjtéssel 1 kg 4,— forint Nagyobb mennyiséget beszállítjuk vidékről Felvilágosítás: Pécs, Doktor Sándor u. 14. 488 Minden üzem, vállalat dolgozóját érdeklő kérdés. Amikor március—április hónapokban kiosztották az elmúlt év munkájának alapján a nyereségrészesedést, sok szó esett arról, hogy mily módon lehet megalapozni az idei kedvezőbb részesedést is. A nyereségrészesedési rendszer a gyár, a vállalat valamennyi dolgozóját jó munkára serkenti. Érdemes tehát állandóan napirenden tartani ismertetését, a megteremtését biztosító feladatok széleskörű megvitatását, azok megvalósítását. Különösen az üzemi tanácsüléseket, a termelési tanácskozásokat kell ennek érdekében felhasználni. A vállalatok már az 1960. évi jövedelmezőségi színvonal tartása esetén is kapnak nyereségrészesedést, az elmúlt évben kifizetett összeg 20 százalékban. Az ezen túl:i többletjövedelmezőségből, a terven felüli nyereségből megTöbb, mint három hónap óta tart az elsőségért folytatott harc Mázán, a bányásznapi versenyben. De nézzük csak az elmúlt hónap eredményeit: A két körlet versenyében a mázai körlet 106,7 százalékos eredményével messze vezet. A harmadajknászok versenyében három hónap összesítése alapján első Béres Henrik és harmada, 107,1 százalékos átlagteljesítménnyel, második helyezett Breitenstein Ádám harmada 105,6. harmadik Feil János harmada 104,9 százalékkal. A fejtési csapatok versenyében 1500 forint a céljutalom. A jutalom elnyerésére pillanatnyilag a nyolcas KISZ-bri- gád legesélyesebb, 119,1 százalékos átlagával. Elég szorosan követi őket a 26-os csapat, Deák János vezetésével. 116,11 százalékos eredménnyel, és Zá-1 határozott összeg fordítható a dolgozók jutalmazására. Ennek érdekében arra van szükség, hogy emeljék a munka termelékenységét, csökKenisék a gv rimányok önköltségét, megvalósítsák a korszerű gyártási eljárásokat, hogy kihasználják a takarékosság adta lehetőségeket, menetközben pótolják az esetleges elmaradásokat. Ahol élnek a lehetőségekkel, ott eredményesen megalapozhatják az 1961. évi nyereségrészesedést. A várható eredményekről elő zetes tájékoztatást nyújtanak a dolgozóknak az üzemek által készített féléves mérlegbeszámolók. Itt már jelentkeznek a munka eredményei és hiányosságai, pontosan meghatározhatók segítségükkel az év hátralévő hónapjainak feladatai, hogy a jövő év márciusában kedvező választ dóri Sándor csapata 110 százalékos átlagteljesítménnyel. ^ Az elő váj ásd csapatok közül Hollósi Imre 12-es csapata az első, a feltárási csapatok versenyében is nagyjából eldőlt már az elsőség. A sorrend így alakul: első a 20-as csapat 128.8, második a 21-es csapat 105.2, harmadik a 27-es csapat 100 százalékkal. A fenntartási csapatok versenyében a 25-ös csapat áll első helyen 113,3 százalékos átlageredménnyel. A száraz számok mögött lelkes, odaadó munka van. Nálunk minden ember kiveszi részét ebből a versenyből. Ha mindenki nem is lehet első, az a jó érzésünk lehet, hogy nálunk. mindenki győztes, amit az üzem átlagos, 105 százalék feletti tervteljesítose is bizonyít. Imró László Baranya első a babfermeltetésben 3ó eredmények Házán, a bányásznapi munkaversenyben jyf'igy, sárga ház a Hunya- " di úton, ahol összeszorul a szív... a. szavak halkan koppannaJc, gyermeki lelkek mélyéről sóhajtás száll... Szomorú sorsok. Marika. Barna haja a homlokára hull, tekintetében ré- vetegen ül a félelem, az emlék. Annak az estének emléke... Most itt ül velem szemben a Hunyady úti gyermekotthon egyik csendes szobájában. Tizenöt éves múlt. Fehérpettyes piros ruhája olyan gyűrött, mint eddigi élete. Kezét ölében összekulcsolja, ujjai idegesen remegnek beszéd közben. — Anyám?... Még emlékez ni sem akarok rá ... Él valahol . . . valakivel... valakikkel . .. Egyszer Vass István- nénak hívták, később Tóth Károly" :nak, aztán Nagy Antl- nénc ''... Én nem kellettem ne ki. Anyám? Hm... anyának lehet nevezni azt, aki eldobja a gyerekét? Mert engem, eldobott... Egy család örök- befogadott ... Marika egy ideig ennél a családnál élt. — De sokszor betegeskedtem ... ők is túladtak rajtam. Gyermekotthonba kerültem... megerősödtem ... nevelőszü- leim most a nyáron levelet írtak. menjek hozzájuk vissza Visszamentem. — Dolgoztam. Olyan jó volt az emberek között, munka után sétálni... Kinéz az ablakon, az- utca túloldalán egy fiatal lány és egy fiú mennek egymás mellett. behallatszik gyöngyöző nevetésük ... Marika hirtelen elkapja a tekintetét az utcáról és zavartan húzogatja az asztalterítő' rojtját. — Aztán? Aztán nevelőanyám állandóan vert... De tűrtem, mert... ha néha lopva is. de mégis szabadnak éreztem magamat... Néhány itapja egyik barátnőmmel sétáltunk a parkban s egy kicsit lőázúui sz&múziL túlimét megpihenni a padra ültünk. Egy fiú jött arra. Lacinak hív ják... Kérdezte miért nem sétálunk egy kicsit vele is. Fel álltunk és hármasban indultunk, járkáltunk a virágos sétányon ... Nevelőanyám meglátta. Ott a parkban felpofozott ... A mikor ezeket mondja, vér szalad az arcába. Most is pirul a szégyentől. Ott mindenki előtt.. s •— Te is olyan leszel, mint az anyád... — mondta még otthon is, és ütött, ütött, kézzel, pálcával... Amikor évekkel ezelőtt örökbefogadott, akkor is állandóan ütött... Minek is mentem vissza hozzájuk? Jó volt nekem a gyermekotthonban ... Most mit csináljak? Nem múlt el nap verés nélkül. Hát ez lesz az én sorsom? Nekem nincs senkim? Se anyám, se apám ... élek mint magános fa a pusztaságban. .. Elkeseredtem. Nevelőszüleim moziba mentek este, engem nem vittek el... Marika lázasan kutatni kezdett a fiókokban, ahol nevelőanyja tartotta az orvosságokat. Egy pohár vízbe annyi különböző orvosságot tett, hogy a víz olyan sűrű lett tőle, mint a tejfel __ — Kiittam ...ha engem sen ki sem szeret, hát minek éljek? ... Arra még emlékszem, hogy szédülni kezdtem, néhány lépést még tettem a szobában, aztán megroggyant a lábam ... elvágódtam ... Az orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék az életnek. Sikerült. — Marikát most már . végképpen m i neveljük fel — mondja az otthon igazgatónője. — Nem engedjük vissza ahhoz a családhoz. A szavak hallatára Mattka arca kisimul, megnyugszik. — Szövőnő szeretnék lenni — mondja felélénkülve. — A gyermekotthoni barátnőim kö zül is sokan mentek Szegedre a szövődébe. Ott van az én „kismamám” is, akivel együtt laktunk az otthonban. Mindig a szépre, a jóra tanított ... ö is árvalány .., nagyon szeretem... Szövőnő leszel Marika. Most még kijárod a VIII. általánost és utána elhelyeznek téged. Igen, Szegedre, ahová kívánod ... Nem tudom Marika édesanyja most hol él. Nagyon messze lehet, ha lányának jajkiáltása, szeretet utáni vágyódása nem hallatszik odáig... 1ÍM agas, erőteljes férfi csen- ■L’-*- get az otthon kapuján. Sír. Mellette jobbról is, balról is egy-egy gyerek áll. A fiai Az egyik 13, a másik 10 éves. A férfi szinte belerogyik a fotelbe. Arcát kezébe temeti— A gyerekek némán állnak mellette. Jól dolgozó, becsületes munkásember. Volt egy barátja, esténkint meghívta beszélgetni, kártyázhatni. Addig, addig, amíg felesége és barátja között ... Néhány napja megy haza a munkából. Üres a lakás — Egy levél az asztalon: „Elmentem, ne várj mssza ...” Tizenöt évi házasság után... — Most itt ez a két gyerek, nincs más megoldásom pillanatnyilag... ide hoztam őket... — mondja halkan. — Segítenek rajtam? A két gyerek a kapuig kíséri az édesapját. Apjuk csókolja a gyerekek arcát, homlokát, ott ahol éri és barázdált arcán folyik a könny.'.1 Még nézzük amint megy m Széchenyi tér felé... a saroktól visszapillant... aztán belevesz alakja a tér forgatagába ... Jfuszkó Tomival feltétlenül tessék beszélni, ilyen nagyszerű gyereket ritkán lehet látni —- mondja az igazgatónő. Tomi bejön a szobába, illedelmesen köszön. Tizenhárom éves, rövid barna haja úgy áll, mint a sündisznó tüskéi, fejét felszegi, egyenesen néz a szemembe. — Tomi a „kedvenc”, Tomi a példakép — mondja az igaz gatónő. Hogyan került ide? Apja nőbarátai arra vetemedtek, hogy egy napon Tomi édesanyját a lakásában vertek meg... — Édesapád most hol van? — Elköltözött. — Édesanyád? — A kórházban. Ül a széken, kezét hátrateszi s minden kérdésre készségesen, szinte „felnőtti szinten” válaszok — Én édesanyámat nagyon szeretem, mi nagyon jól élünk együtt. — Hogy volt azzal a habverővel Tomi? — kérdi az igazgatónő. Tomi szeme megcsillan, szája szögletén mosoly viliódzik. — Édesanyám többször adott pénzt cukorra, csokoládéra. Én nem költöttem el, pedig tetszik tudni — fordul felém — nagyon szeretem a cukrot is, a csokoládét is, — hanem összegyűjtöttem. Már volt vagy 15 forintom, amikor ... aztán idekerültem. Ha kell füzet, író szer vagy más apróság az igaz gató néni mindig engem küld el vásárolni s ha marad vísz- sza néhány fillér, azt megkapom... Ezt is összegyűjtöttem és néhány napja vettem rajta habverögépet édesanyám vak... 25 forintba került... Ji'gy 13 éves gyerek, aki ^ cukorkapénzén ajándékot vásárol édesanyjának... — Mi akarsz lenni Tomi ha felnősz? — Pénzes ember — vágja rá. — Nona, hogyan érted ezt? — Ügy, hogy tetszik tudni én nagyon szeretek festeni, rajzóink Szobafestő akarok lenni, sokat dolgozni és sok pénzt keresni édesanyámnak. Tetszik tudni, most is azért va gyök itt, mert anyukámnak nincs annyi pénze, hogy otthon eltartson, de majd ha meg növök, keresek s mind neki adom. Most én vagyok a férfi a családban, nekem kell gondoskodni — mondja olyan ko molyán és magabiztosan, hogy megdöbbenti az embert. Bár sok felnőtt férfi így gondolkodna... — Tomi, ágy határoztunk, hogy a bakóczai gyermekotthonba .mész, ott tanulsz és az válhat majd belőled, amit te akarsz. Tomi feláll a székről, az igazgatónő szemébe néz és úgy mondja: — Köszönöm szépen igazgató néni, hogy így tetszik gondoskodni rólam. Minden, póz nélkül, természetes hangon beszél, úgy, mint alá ,tudatában van annak, hogy most a felnőttek fog ják a kezét, ezért köszönet jár, hiszen 6 még kiesi, de majd ha felnő... Megy vissza a gyerekekhez, beszélget velük, mert „tetszik tudni van itt fiú Is meg lány is, aki nagyon nagyon szomorú ... bátorítom őket.. Nagy sárga ház a Hunyady úton, ahol összeszorul a szív... a szavak halkan koppannak... gyermeki lelkek mélyéről sóhajtás száll .'.1 GARAT rSRBIK adjanak a könyviteli adatok: mennyi lesz a nyereségrészesedés? Két gyár adatait néztük meg közelebbről: a Pécsi Bőrgyárét és a Dohánygyárét. Mindként gyárban a féléves mérleg kedvező képet mutat fi Pécsi Bcrgyárüan az 1960-as év jó eredményei alapján 24 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést osztottak. Természetesen a dolgozók ez évben is igyekeznek munkájukat úgy végezni, hogy ezt a szintet ismét elérjék. A múlt évi 6,3 százalékos jövedelmezőséget túlteljesítve az első félévben 9,6 százalékot értek el, amely komoly mértékben befolyásolja a nyereségrészesedés kedvező alakulását. A félév alatt 4 millió 238 ezer forint többletnyereséget értek el, elsősorban az önköltség csökkentése, az anyagtakarékosság révén. A nyersbőr feldolgozásánál például az olcsóbb bőr felhasználásával 1 millió 821 ezer farint, a kihozatal tekintetében 1 millió 823 ezer forint és a hasíték, valamint a melléktermék feldolgozásánál, amelyben az iparágon belül az országban a legjobb eredményt érték el, 1 millió 506 ezer forint összeget takarítottak meg. Az elmúlt évhez viszonyítva az első félévben 12,2 százalékkal emelték a munka termelékenységét. Mindezek azt eredményezték, hogy eddig körülbelül 2 heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés látszik biztosítottnak. A Pécsi Dohánygyárban csak egy napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés osztására nyűt lehetőség az elmúlt év munkája nyomán. A gyár vezetői, dolgozói igyekeztek munkájukat úgy megszervezni, hogy növeljék a gyár jövedelmezőségét, csökkentsék a? önköltséget, javítsák a termelékenység alakulását, és így biztosítsák a jóval nagyobb összegű részesedés kifizetését. Évi versenyvállalásukban is elsősorban erre tettek felajánlást Az első félévben vállalásaikat 82,8 százalékban teljesítették, jelentős mennyiségű nyersanyagot megtakarítottak, csökkentették a melléktermékek mennyiségét. Míg az előkészítőben 1960-ben 7,32 százalék volt a melléktermék, ezt az első félévben 2,34 százalékra csökkentették. Jelentősen előrehaladtak a műszaki fejlesztés terAn is. Automatikus félgyártmány-adagolót helyeztek üzembe, korszerűsítették a vágógépek előtti gyűjtőszalagot. A munkatermelékenység növelése terén 1960 második félévéhez viszonyítva 6,02 százalékos emelkedést értek eL Ez munkabérben mintegy 170 000 forintos megtakarítást eredményezett A jövedelmezőség növekedésének és az önköltség csökkentésének eredményeit alapul- véve már eddig is 18 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedés kifizetése látszik biztosítottnak. Ez bizonyára megelégedéssel tölti el a dolgozókat, akik ebből is tapasztalhatják a jobban megszervezett munka eredményességét A félévi számvetés tapasztalatai minden üzemben hasznosítani kell. A dolgozók ne csak a jövő év márciusában, a borítékokban kapjanak választ arra a kérdésre, hogy mennyi a nyereségrészesedés, hanerr év közben is ismerjék meg annak alakulását Tudják meg pontosan, hogy mit kel tenniök a hétköznapok munkájában annak érdekében, hogy majdan megelégedetter, vegyék át a jó munka méltó jutalmát, a lehető legmagasabb nyereségrészesedést. Ez pedig elsősorban a dolgozók évközben! munkájától, a vállalatvezetés szakszerű és átgondolt irányító tevékenységétől függ. _; -rsr' Müzli Ervin
