Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
6 NAPLŐ 1981. AUGUSZTUS 28. A becsület legyében Ipari jelentégünk m százalékkal nőtt a termelékenység a 21. AKÓV-nél lú* teljesítet lék az élüzemszint felteieleit a Dohánygyárban Mostanában mindenki, akivel csak falun találkozom azt kérdi: hogy állnak a községek, a járások, befejezik-e a csép- lést mire ígérték. És, aki kérdez, mindjárt a maga nevében válaszol is. „Mi készen leszünk!” Ezt mondják a siklósi járásban, ezt mondják a sellyeiben, a pécsváradiban és mindenütt A pécsváradiban még azt is hozzáteszik: „Talán lesz négy-öt községünk, ahol szombatra nem fejezik be a cséplést, de ezekben a községekben vasárnap is dolgoznak.” Ilyen még nem volt falun. Mindenki versenyben van, és bár hatvan mázsa a normájuk, de azért százat-százhuszat is elveretnek naponta. Mindenki versenyez és mindenki segít a másikon. A fekediek Erdősmecskére mentek már egy héttel ezelőtt géppel, munkacsapattal, hogy ott is időben kész legyenek a cséplés- sel. De nemcsak a fekediek az egyedüliek, akik munkacsapatot adtak. Minden járásban van négy-öt ilyen termelőszövetkezet. És segítenek a patronálok is. Zengő vár k onyban, ebben a fesőti faluban a tanácsháza előtt négy lovaskocsi állt. Az emberek a fa alatt szalonnáztak, a lovak meg elé jük tett „tábori” vályúból szedték az abrakot. Alattuk patak csörgedezett és mindez együtt megkapó kép volt. — Fuvarosok? — kérdeztem. Nem, az erdőgazdaságtól jöttünk segíteni handami_ a termelőszövetkezetnek — válaszolták. A lovászhetényi határban porozva, brummogva nyelte a dob a kévéket. — Az elnökük merre van? — Éppen most ment át a másik géphez motoron. A másik gép ötszáz méterre lehet az előbbitől. Itt is dolgoz nak, csak egy nő és egy férfi ült a fa alatt: az elnök és a felesége. Ebédelnek, — A felségem is a gépnél dolgozik. A kislányom főz és most hozta ki az ebédet — mondta Merkás György elnök. Távolabb egy másik gép is dolgozott. — Az a zengővárkonyiaké — kapja el pillantásomat az elnök. Két gép egymás mellett. Olaszországról igazán sok szépet el lehet mondani. Költők, írók, újságírók rengeteget írtak már Itália fenséges tájairól, az azúrkék tengerről, az észak-olasz havasokról, a narancs-ligetekről. A közelmúltban lehetőségem volt arra, hogy megcsodáljam én is e szépséges tájakat, régi római emlékeket, nagyszerű városokat, az emsc- beri kultúra olyan bölcsőit, mint Ravenna, Firenze, Velence, Padova stb. Az építőművészet, festészet, szobrászat és zene nagy mesterei itt alkották müveiket. A reneszánsz művészete itt bontakozott ki a legteljesebben. Az olasz emberek tömegeiről is az a véleményem alakult ki, hogy őszintén barátságosak, vidámak, jószívűek. A dolgozók keményen küzdenek az életért, megélhetésért. Természetesen a milánói szakmunkás — ha van munkája — jobban él, mint mondjuk egy velencei gondolás, akinek ugyancsak meg kell küzdenie számos gondolás társa konkurenciájával. Jó 35 fokos meleg volt, amikor a velencei Szent Márk tér környékén csatangoltam, de mégis látva a kuncsaft után szaladgáló,' kiabáló, díszbeöltözött gondolásokat, eszembe jutott a szólás-mondás: itt is kevés a fóka és sok az eszkimó. Szinte étszólhatnak egymásnak: ki, mennyit csépiéit Mert itt is ez a fő téma most Merkás György mondta is: — Ez a gép végez szombatra, de az a másik nem biztos. Ha nem lesz kész szombatra, akkor dolgozunk vasárnap is. A becsületszó az becsületszó. Bár még dolgoztak a gépek, de Merkás György már arról beszélt: jól fizetett a gabona Nyolc vagonnal több lett belőle a termés, mint amennyire számítottak. Tizenkilenc mázsa terméssel fizetett a jó munkáért az olasz búza és 14,6 mázsával a Bánkuti. Kilenc és fél mázsát terveztek be holdankint és lényegesen több lett. — Háromszáz mázsát szerződtünk le, de hatszázat adunk el az államinak. Ha több termett nekünk, hadd legyen több az államinak is. Jól gondolkodtak a lovész- hetényiek. De jól gondolkodtak a sze- bényiek is. Amikor ott jártam és megkérdeztem: hogy állnak a csép léssel, akkor nevetve válaszoltak: „Ml már tizenkettedikén befejeztük.” Itt valóban úgy volt, mint ahogy mondani szokták: „Amennyivel később kezdte, annyival korábban fejezte be”. Az idén négy nappal később kezdték Szebény- ben a cséplést és tizenöt nappal korábban fejezték be, mint az elmúlt évben. Most a határban szántanak, pótkocsik kai hordják a műtrágyát a földekre. 310 holdon végeztek mély és mélyítő szántást és ezt már elő is készítették a vetéshez. Kétszáztíz holdra már a műtrágyát is kiszórták. Augusztus 20-a után meg is kezdik a vetést ötven hold repcét vetnek először. Szebényben is ünnepi a hangulat A tamácsháznál körhintát, céllövöldét szereltek. Készültek az ünnepre. Az ünnep előtt eljöttek a patronáló vállalat képviselői is. Dombóvárról jöttek, a Tolna—Baranya megyei Halgazdaság központjából. Hálót is hoztak magukkal, hogy szombaton próba halászást végezzenek a 20 holdas tavon, ami az 6 szakemügyanis a városi vízibuszok, vaporettók, a tőkések elegáns vizitaxijai elveszik a kenyeret a legendás gondolástól. Hiába, ilyen a kapitalizmus! Hanem ebben a szép országban járva-kelve sok csúnya dolgot is láthatunk, A keresztény demokraták vannak kormányon, sok a pap, itt székel a szüntelenül erkölcsöt prédikáló Vatikán és mégis nagyon elterjedt a nőt megalázó, becstelen prostitúció. Sok a nyilvánosház, a „finomabb bár”, lokál (elsősorban pénzes külföldiek számára), ahol fiatal olasz nők kénytelenek áruba bocsátani magukat. A prostituáció fő oka magában az egekig magasztalt rendszerben van. A kapitalizmussal együtt jár a munkanélküliség, létbizonytalanság. A tőkésviszonyok szinte rákényszerítik a gyengébb jellemű nőket, hogy a nélkülözés helyett ezt az utat válasszák. Meg kívánom jegyezni, távol áll még a gondolata is tőlem, hogy az olasz nőket általában züllöttnek tartsam. Erről szó sincs. Az olasz nők nagy tömegei minden nehézség, sok esetben nyomor ellenére jó erkölasűek, sőt egyenesen szemérmesek. Szinte megható, a fiatal családanyák milyen rajongással béreik irányításával épült a tavaszon és amit ők is telepítettek be 2,5—3 dekás ivadékokkal, amelyek ma már 60 dekás pontyokká értek. Most újabb tervet hoztak magukkal, mert a tsz kérte: 15 holddal bővíteni szeretné a tavat — Három lépcsős tavunk lesz. Ilyen tsz halastó még nincs a megyében. Lesz ívató, lesz nevelő és lesz hizlaló tavunk — magyarázta az elnök. Eredetileg úgy terveztem, hogy ezzel be is fejezem az írást, legfeljebb még annyit írok hozzá befejezésként: szavukat adták a megye termelőszövetkezeti parasztjai: augusztus 20-ra befejezik a cséplést és enhek érdekében soha nem látott momkaverseny bontakozott ki falun. De nem fejezhettem be, mert ekkor csen gett a telefon és Molnár Já- nosné, az ócsárdi tanácselnök jelentkezett. Nem mondott sokat, csak ennyit: — Mi is befejezzük augusztus 20-ra a cséplést. A tsz- tagok, meg a gépállomásaik is úgy határoztak éjjel-nappal menjenek a gépek. Három napja minden éjszaka ment mind a két gép. Vasárnapra már nem lesz csépelni való. A termelőszövetkezet tagjai úgy határoztak, csoportosan Pécsre és Komlóra mennek, hogy személyesen is találkozzanak az első űrhajóssal, Ga- garinnal. Szalai János Befejezték a cséplést Egerógon Az egerági Gyöngyvirág Termelőszövetkezet tagjai szombaton délelőtt befejezték a cséplést. Több mint 3000 mázsa gabona került a raktárba. A cséplőgéptől közvetlenül teljesítették kötelezettségeiket és szabadfelvásárlásra 150 mázsát adtak le az államnak. Naponta 180—200 mázsás cséplé- si eredményt értek el. Ebben a munkában különösen az asz- szonyok szereztek becsületet, mivel a cséplőmunkacsapat tagjai jobbára asszonyokból tevődött ki. Csupán a zsákolá- si munkákat végezték férfiak. A cséplés befejezésének megünneplésére szombaton délután disznótoros ebédet rendeztek az egerági kultúrott- honban, szeretik gyermekeiket, a gyönyörű kis bambinákat ée bam- binákat. A családi élet erős Olaszországban. De mégis, egy bizonyos rétege a nőknek elsúly- lyed abban a fertőben, amelyet a kapitalizmus teremt. Legtöbbször a munkaalkalom hiánya indítja erre az útra a fiatal teremtéseket. Köztudott, hogy Olaszországban nagy a turistaforgalom. Évente sok millió ember keresi fel. Sokan jönnek olyan pénzes világcsavargók, akiket nem a régi római kultúra, vagy Miche- langelö művészete érdekel, hanem a léha kéjvágy hozza el őket Itáliába. Ezek jól fizetnek a szórakoztató partnernőkért, kivált ha azok fiatalok és csinosak. Az egyik tengerparti üdülőhelyen saját magam láttam, hogy öreg nyugatnémet férfiak mint enyelegtek Sopia Loren és Lolobrigida szépségű lányokkal. Egy o'asz ismerősömmel beszélgettem a prostitúció forrásáról. Az ő véleménye is az volt, a fő ok: a nyomortól való félelem. Persze, aki már megszokta az örömtanyák és sztrip- tizbárok léha légkörét, az már nehezen tud tiszta életet élni. Fentebb említett ismerősöm mondotta el nekem, hogy ismer olyan római családot, ahol Baranyában az egyesített autóközlekedési vállalatok be- mutaitkozása volt a második félév első hónapja. Már közvetlenül az indulás után be kellett bizomyítanáok, hogy ésszerű, gazdaságos volt az összevonás, amelyet egyesítésükkel a minisztérium végrehajtott. Az első hónap legfontosabb eredménye, hogy hét százalékkal emelkedett a termelékenység, amely 850 ezer forintos eredményjavulást hozott. Kedvezően megváltozott a kilométer-terv és bevételi terv közötti arány is. Régebben ha a kilométer-tervet száz sízázalékKomló ünnepi lázban ég. Szinte körömkefével tisztogatják. A tanácsház előtt ácsolják az ünnepi dobogót, amelyen Gagarin fog állani a feleségével és az ünnepség elnökségével. Innen nézhet majd körül a szép hegyekre és a kenderföldi új házakra, köztük arra a két nagy házra, amely balra elöl ragyog. — Alkotmány ünnepén adják át a lakóinak. Az egész város tudja, hogy idő előtt készítették el az építői. Ilyen is van a magyar építőiparban. A Komlói Állami Építőipari Vállalat szociális raktárának egyszerű épületén kerek huszonöt ember dolgozik egyszerre, vidáman évődnek egymással. Festik és mázolják. Csúnya volna így tatarozás nélkül éppen itt a Kossuth utcán. A városi hivatalokban mindenütt sürgés-forgás. Telefonon biztatják egymást, hogy csak semmi idegeskedés ... * Ki tudja hány ember gyűlik össze ma a komlói Lenin téren? De biztos, hogy negyvenezren ideférnek, — fennakadás nem lesz. Az egész város lakossága huszonhétezer. De négyezer-nyolcszázan bejárnak még idK dolgozni... És a környék. Hej, hogy tele lesz a kanyargós országút, amíg ideér a menet! Az állami kocsik a híres vendégekkel, meg vagy nyolcvan autóbusz, amit az AKÖV indít, meg még azok, I ra teljesítették, a bevételi terv rendszerint alatta maradt. Az átszervezés óta, a kocsik gazdaságosabb kihasználásával, kedvezőbb fuvarfeltételek meg teremtésével, kedvezően tér el a kilométer-terv és a bevételi terv teljesítése, az utóbbi javára. A Pécsi Dohánygyárban szorgos munkával telt el az első hónap. A napokban hivatalosan is megérkezett az értesítés, hogy a Pécsi Dohánygyár az I. félévben végzett eredményes munkáért megkapta az élüzem címet. A második félév eredményeinek amelyeket a környékből külön rendeltek! Ha valaki a szocialista fejlődés gyorsaságára kíváncsi, Komlóra jöjjön. Itt minden elmúlt év csodát teremtett. Csak a népességi statisztika: 1930: 1977 lakos. 1941: 2197 lakos. 1949: 4147 lakos. 1956: 20 000 lakos! Azóta pedig már huszonhétezer! Talán negyvenhárom ezerig fog még nőni itt a lakosság. Belepi ezt az egész völgyet és boldogul, mint soha azelőtt Magyarországon a bányászember. Komló magyar históriáját 1256-tól kezdhetjük, ha az írásos adatokra akarunk támaszkodni. Ezidőből való az első emlék, amely Komló nevét említi: egyházi birtoklevél. Ebben az időben az itt leírt község a pécsváradi bencés apátság birtoka. Mellétehetjük a legújabb- kori történet legfontosabb iratát: „5203-1-1/21/1951. (IX. 1.) BM. sz. rendelet”. Ezen a hosz- szú számon iktatta az ország Komió község várossá fejlesztésének alaprendeletét. Ez már a mi történetünk, ez a rövid irat szocialista vívmány. Az egyik legjelentősebb. Komló az új, szocialista városaink egyike. Születésnapja 1951. szeptember 2. • Gagarin bőségszarűt kap majd többek között a komlóiaktól. Lesz benne, — mint megalapozását már az első hónapban kezdték. Még nem ismerik pontosan a júliusi tervteljesítés számait, de becsléseik szerint túlszárgyalták az álüzem szint követelményeit A munkaversenyben célul tűzték ki, hogy a második félévben is elnyerik a dohányipari igazgatóság és az ÉDOSZ tízezer forintos jutalmát. A versenyben különös súlyt helyeznek a termelékenység növelésére, és az önköltség csökkentésére. Ebben is jó volt az első hónap „rajt”-ja, bizonyára jó eredményeikkel fejezik majd be a második félévet, mondják, — sült malac is. És persze bor is meg gyümölcs. Nem tudtam elnyomni a gondolatomat: „Ez jobb lesz, mint az űreledel. Csak hogy viszi majd haza?” És babát küldnek annak a kisleányának is, aki most nem jön Magyarországra. Magyar baba és magyar étel visz majd ízelítőt Magyarországról neki is. • Meglátogattam az egyiket, akit most sokak közt kitüntetnek. Komlón. A tízéves jubileumon kétezer „Komló városért” emlékjelvényt osztanak ki azoknak, akik tíz éve itt dolgoznak. 202-en kapnak minisztertanácsi oklevelet és húszán kormánykitüntetést. Ezek közt lesz Zabányi Alajos pedagógus, a Városi Tanács VB. Oktatási Osztálya számadóigazgatója. Ha jól tudom, az egyetlen pedagógus, a kormány-kitüntetettek között. Zabányi ott ül egy szobában Lóránt Péterrel, az oktatási osztály tanulmányi felügyelőjével, — régi harcostársával, — akivel éppen egyszerre kerültek 1941-ben Komlóra. Húsz esztendő Komlóm Az első néhány még nehéz, a háború alatt, azóta az egyenletes felemelkedés, a győzelmes szocialista építés korában. Végig küzdelem a népért, a közoktatásért, a népművelésért, felnőttek és gyerekek műveltségben felemelkedéséért egyaránt. Idén 4300 gyerek jár majd iskolába Komlón! Hatalmas szám, ötszázzal több, mint az elmúlt tanévben. Honnan ez az emelkedés? A letelepedés, a jó életű munkásemberek bizakodása, gyerekszeretete mutatkozik az ugrásszerűen emelkedő statisztikában. Hat esztendővel ezelőtt ennyivel nőtt a város. Talán ez is mutató. Zabányi Alajos és Lóránt Péter együtt csináltak itt húsz éve mindent. Nevükhöz fűződik a komlói közoktatás kifejlesztésének sok-sok mozdulata. Mindenben benne volt a kezük. Polgári iskola, esti tagozatú felnőtt polgári iskola, építőipari és bányász-vájár iparitanuló iskolai tanfolyam, technikumi képzés felnőtteknek, majd a nagy beruházásokkal az új iskolák bevezetése, a gimnázium, az óvodák... A nagyobb követelmények embere, — hirdetője. Számomra ez a legjobban jellemzi és ez a legjobb pedagógustulajdonságok egyike ... Egyébként verseket is irogat és cikkeket, — sokat Komlóról, szerelmes városáról. „Miről szólnak ezek a cikkek?” — kérdezem. „Komló fejlődéséről”. Ennyi a válasza. És ezzel mindent megmondott saját magáról is, városáról is... DEZSÉRY LÁSZLÓ Bérelszámolói és SZTK- ügyekbem gyakorlott bérelszámolit felvesz az Erdőgazdaság árpádtetői erdészetéhez. Jelentkezés: Pécs, József utca 19. Főkönyvelőnél. _____________________(—) 439 S zomorú árnyékok a napsütötte. o.ßa.s&. jlőMőn... amikor a férj dolgozik, megkeresi a mindennapos sajtos és paradicsomos makarónira valót, de amikor a családfőnek nem jutott munka, esténként szép felesége, két gyermek anyja, miután lefektette gyermekeit, kénytelen volt elmenni az utcára, „lovagokat” fogadni, hogy másnap is ehessen a család. Ez bizony elkeserítő, de szomorú valóság. Az olasz uralkodó osztályok mit sem lesznek ez ellen. Sőt! Közismertek az olasz felső tízezrekhez tartozók Borgia-orgíái. Csak Montesci Vilma ügyét említem meg. Hát az egyház? Mit tesz ez ellen? A szószéken persze elítélik, de a valóságban semmit sem tesznek a helyzet megváltoztatására, sőt a világsajtó sokat írt már arról, hogy magának a római egyháznak is — bankjai útján — vannak hasonló intézményei, amelyek ha nem is hoznak annyit, mint a péter-fillérek, mégis hasznot- hajtók. Erről az elhunyt XII. Pius unokaöccsei többet tudnának mesélni. fl kőzelmú tban az olasz sajtó nyomán az egész világsajtó cikkezett arról — idézem az egyik amerikai lap cikk-címét — „Még ma is virágzik a leánykereskedelem”. Ennek kapcsán nagy botrányper volt Rómában. A százhatvan oldalas vádirat felsorolta, hogyan csaptak be lelketlen kapitalisták csinos fiatal lányokat. A jól jövedelmező vállalkozást egy Ralph Ligouri nevű amerikából hazatelepült olasz indította be. Ez valamikor Al Caponenak, a hírhedt gengsztervezérnek volt egyik alvezé- re. Ebbe a szennyes vállalkozásba, jó pénzt szimatolva „beszállt” több bank is. Módszerük volt: a római Transteveren munkásnegyedben tánciskolát nyitottak, hogy oda csalogassák az ifjú lányokat. E mellett maneken és balettképző tanfolyamot is indítottak. Karrierrel, mesés jövedelemmel hitegették a hiszékeny, szerencsétlen lányokat. Külföldi szerződést ígértek, olasz szórakozó helyeken fel is léptették őket. A végén hajóra ültették és Damaszkuszba, vagy Beirutba vitték áldozataikat. Ott valósággal eladták őket a lebujoknak, háremeknek. A római sajtó annakidején meg is írta ezt harsogó címekkel: „Fiatal lányokat szállítottak Beirutba”, „Két húszéves olasz leányt holtan találtak Damaszkuszban!” Ilyen és hasonló címeken oldalakon keresztül tárgyalták az esetet. A burzsoá sajtó csak a szenzációt látta ebben. A tőkés lapok részvétlenül Mák arról, hogy huszonnyolc 16 éves táncosnő tűnt el nyomtalanul a leánykereskedő tőkés banda kezén. Benne volt az üzletben egy Luciano nevű milliomos is. Ez az ügy úgy, ahogy lezárult. De az országon belül a prostitúció mocsárvirágai most is virítanak. Szomorú árnyékok ezek a szépséges, napsütötte olasz földön. SZBBKUCO mBE DChpeslap az ünnepre készülő Komlóról ■r » t
