Dunántúli Napló, 1961. augusztus (18. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
VILÁG PROLETÁRJAI* ÉGVESÜLÍETEKl j DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄC& LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1961. AUGUSZTUS 30. VASÁRNAP Alkotmányunk ünnepére Irta: Szekeres László, a sásdi járási pártbizottság titkára NAGY ÜNNEP számunkra ez a nap, alkotni anyunk törvénybeiktatásának napja. E nappal lett a múlté az az ,,ezeréves alkotnxán^”-ra épült reakciós jogrendszer, mely jogot csak az uraknak biztosított. a munkásoknak és parasztoknak csak keserves munkát, nélkülözési jogfosz- tottságot Élnek még olyan emberek, akik saját életük példájával tudják igazolni ezt a jo^fosztottságol Alkotmányunk — a Magyar Népköztársaság alaptörvénye — azt tükrözi vissza, hogy véglegesen szakítottunk a múlt átkos társadalmi rend-' jével és visszavonhatatlanul ráléptünk a szocialista építés útjára. Alapvető változás állt be életünkben, különösen a birtokviszonyok tekintetében. Ez ma már nemcsak a városban, hanem a falun is végbement A tőkés-földesúri rendben a sásdi járás szántóterületének 46 százaléka a földesurak kezén volt. Ma már a járás összterületéből mindössze 5758 kh, a szántóterületből pedig 3600 kh van csak egyéni kézben, döntően a kétlakiak háztáj iáként. Az államhatalom szerveiben, a községi tanácsokban, a járási tanácsokban is nem mások, mint a munkások, parasztok, a haladó értelmiségiek gyakorolják a hatalmat, dolgozó népünk szolgálatában. A TULAJDONVISZONYOK alapvető megváltoztatásával megnyílt a lehetőség a terv- gazdálkodás alapján, a mező- gazdaságban is a termelés egészséges fejlesztésére. Megteremtődött a lehetősége annak. hogy az ipar után a mezőgazdaság területén is nagyobb arányú fejlesztésre gondoljunk. A kezdeti lépések ezen a téren biztatóak. Az élenjáró mezőgazdasági nagyüzemeinkben, mint pl. a 13i- kali Állami Gazdaságban és a mágocsi Béke ■ Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetben a mezőgazdasági termelés fejlesztésében ma már kézzelfogható az, hogy nem ábrándozás — még ilyen nagy aszály közbejöttével 6em — a 70, vagy esetleg a 100 mázsás kukorica teimelés vagy a 26 mázsás kenyérgabona-termelés, az élenjáró agrotechnika és az öntözési lehetőségeink felhasználásával Látható már, hogy nem lehetetlenség a dolgozó parasztoknak az a vágya, hogy — a termelő- szövetkezetben megszabaduljanak az aratással járó nehéz fizikai munkától. A mágocsi Béke Termelőszövetkezetben ez évben már a meglévő géppark helyes, ésszerű felhasználásával 20 ember végezte el az 1300 kh-t kitevő kenyér- és takarmánygabona betakarítását úgy, hogy az aratással egyidőben a cséplést és a felvásárlási tervüket is teljesítették idő előtt. De az elmúlt években a többi "mezőgazda- sági termelőszövetkezetben is — mint pL egyházaskozári Haladásban a felsőmind- szenti Ady Endrében . a göd- rekeresztiur. Békében is ezt tapasztalhatjuk. Még az újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek példái is azt bizonyítják, hogy a tulajdonviszonyok alapvető változásának törvényszerű következménye a termelés, de főleg az árutermelés növekedése. Míg pl. 1960-ban a sásdi járás 19 egyén^ községe összesen csak 3 vagon gabonát tudott adni népgazdaságunknak — szabadfelvásárlásban addig, augusztus 15-ig a ligeti kis termelőszövetkezet már egyedül megadta ezt a meny- nyiséget, a szászvári Üj Barázda pedig 8 vagon gabonát adott az államnak szabadon. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS növekedésével — mely társadalmi átalakulásunk velejárója — természetes, hogy együtt jár a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének állandó javulása is. Az elmúlt évek erednjé- nyei számokban, szavakban talán fel sem mérhetők. Elvitathatatlan azonban, hogy alkotmányunk nagyobb eredményeket tesz lehetővé számunkra. mint amennyit elértünk. megvalósítottunk; Alkotmányunk fejezetei nemcsak felsorolják az állampolgárok jogait és kötelességeit. hanem megjelölik azokat á feltételeket is, amelyek biztosítják azok gyakorlását. Megadják a lehetőséget, hogy a törvényesség alapján állva megtegyünk mindent, ami tőlünk telhető, népi demokratikus hazánk felvirágoztatása érdekében. Azzal, hogy a Szovjetunió dicső hadserege felszabadított bennünket az ezeréves elnyomás alól, hogy 1956-ban segített újból megvédeni népi demokráciánkat a külső és belső reakció támadásaival szemben; azzal, hogy az elmúlt évtized alatt pártunk vezetésével élni tudtunk a szabadsággal, még nem érett be a gyümölcs. A szocializmus felépítése — különösen falun — még előttünk álló feladat. Erre kell most erőnket összpontosítani, az elkövetkező időbea Forró lelkesedéssel fogadta a főváros népe Gagarin őrnagyot A forradalmi munSkás-paraszt kormány meghívására a magyar nép vendégeként szombaton délelőtt Budapestre érkezett Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy, a Szovjetunió hőse, la világ első • űrhajósa. Vendégünk köszöntésére a ferihegyi repülőtéren mintegy 25 ezer budapesti dolgozó gyűlt össze. Tízéves szocialista bányavárosunk, Komló Ünnepi tanácsülés Komlón Komló szocialista bányaváros 10. évfordulója alkalmából tegnap délután 4 órakor a Zrínyi művelődési otthon nagytermében a városi tanács ünnepi tanácsülést tartott. A meghívottakkal zsúfolásig megtelt a 400 főt befogadó nagyterem. A drapériákkal és virággal díszített színpadon ülő elnökségben helyet foglalt többek között Trautmann Rezső elvtárs, építésügyi miniszter, Egri Gyula elvtárs a megyei pártbizottság első titkára, Lévárdi Ferenc eítvtáirs, a nehézipari miniszter első helyettese, Földes Andrásné, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, Palkó Sándor elvtórs a megyei tanács, Simek Árpád elv társ a városi tanács elnöke. Ott volt a zwickaui bányászok küldötte, a helyi párt- szervezet, a Hazafias Népfront, a KISZ, a Nőtamács képviselői. A Himnusz elhangzása után a város 10 éves úttörői virággal köszöntötték az elnökség tagjait, majd Simek Árpád elvtárs megnyitotta az ünnepi tanácsülést. — A mai évforduló alkalmából büszkén mondhatjuk, nagy eredményeket ért el Komló dolgos népe — mondotta többek között. Ezután rö vid visszapillantást tett Komló múltjára, majd megnyitóját ezekkel a szavakkal fejezte be: — Van miért élnünk. Ez a város a miénk, miénk minden egyes téglája. A megnyitó után Trautmann Rezső elvtárs építésügyi minisz tér emelkedett szólásra. Ünnepi beszédének kezdetén átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a forradalmi munkás-paraszt kor mánynak üdvözletét, majd köszöntötte a komlói dolgozókat. — Csakis a szocialista tábor fölénye tette lehetővé, hogy ebből a kis faluból immár 10 éve város lett — mondotta többek között, majd néhány adattal illusztrálta Komló nagy fejlődését. Elmondotta, hogy 1931-ben a városnak még mindössze csak 2200 lakosa volt. 1944-ben mindössze 4000. A felszabadulás után rohamos léptekkel fejlődött Komló — csak úgy mint az egész ország — s 1960-ra lakóinak száma 24 800-ra nőtt.. Trautmann élvtárs ezután beszélt arról a nagy technikai haladásról, amelyet a bánya- művelés terén elértek a komlóiak, majd elmondotta: 10 év alatt 4146 lakás épült Komlón, mintegy 200 bányász sajátház, magánerőből 134 ház épült fel. A városban 68 általános iskolai tanterem van s 167 nevelő tanítja, oktatja a komlói fiatalokat. A város nagyütemű fejlődésére jellemző adat: mintegy 150 komlói dolgozónak van gépkocsija. Megemlítette, hogy iKomló lakói lelkesen vettek részt vá- rceuk építésében, szépítésében s a „Tegyük széppé városunkat Komlót“ felhívás nyomán nem kevesebb mint 200 ezer (Folytatás a 3, oldalon.) A kedves, vendégék fogadására megjelent Fock Jenő, Kotlái Gyufa, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Marosán György, Nemes Dezső. Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a forradalmi munkás -paraszt kormánynak számos tagja, politikai és társadalmi életünk sok ismert személyisége, jelen volt a fogadtatásnál V. I. Usztyi- nov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, valamint a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Gagarin őrnagyot és családját bemutatták az üdvözlésére megjelent párt- és kormányfér fiaiknak, diplomatáknak, majd vendégeink a megjelent tek viharos tapsa, hurrázása közben Kállai Gyula, Marosán György, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter és V. L Vsztyinov társaságában felléptek az emelvényre. A forró hangulatú repülőtéri fogadtatás után Jurij Gagarin őrnagy, Marosán György és Kállai Gyula társaságában nyitott gépkocsiba ült. Budapest lakossága lelkesen üdvöaölte Gagarint A repülőtértől a szállásig diadalmenet volt Gagarin őrnagy útja. Huszonötezer főnyi tömeg a repülőtéren és százezrek az útvonalon, amelyen a vüág első űrhajósa elhaladt; Aligha hagyta el gépkocsisor a repülőteret, az út mentén virágcsokrokkal. kendőkkel integető emberek tízezrei köszöntötték, éljenezték a hős űrpilótát, s a párt és a kormány vezetőit S ez a kép folytatódott végig az egész városon. A főváros népe forró szeretettel Üdvözölte Gagarin őrnagyot A házak erkélyei mindenütt zsúfolásig megteltek, az utcákon szünetelt a forgalom, s az üzletekben a kiszolgálás: mindenki látni akarta Jurijt és családját; Az emberáradat nőttön nőtt, s az Üllői út két oldalán már hatalmas tömegek várták és köszöntötték Gagarint A Nagykörúton, a November 7, téren, a Nyugati pályaudvarnál különösen megsokasodott az út szélén állók száma: hatalmas éljenzéssel, lelkes tapssal, virágesővel köszöntötték a a világ élső űrhajósát. A diadalmenet Budán is folytatódott: a Mártírok útján, a Moszkva téren, az ünneplők tízezrei helyezkedtek eh A Moszkva tér után, a Déli pályaudvar felé haladó útvonalat is hatalmas embergyűrű vette körül, s még az Istenhegyi úton is. egészen a szállásig százak és ezrek köszöntötték, üdvözölték Gagarin őrnagyot. Ilyen ünneplést régen láttak a főváros öreg falai: százezrek szeretete, tapsa, éljenzése fogadta, a főváros népe szívből köszöntötte kedves vendégét. (Fotvtatás a 2, oldalon.) J 1 ^ ff w I ■ so orfiaios
