Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

1W1. JÚLIUS is. NAPLÓ n Csökken a hiányzó órák száma a Sopiana Gépgyárban 644 hiányzó óra — 50000 forint termeléskiesés Meggyorsult a borszőlő-, must és bor értékesítési szerződéskötés A Sopiana Gépgyáriján pon­tos kimutatást vezetnek az igazolt és igazolatlan távolma­radásokról. Mit mutatnak a számok? 1960 első félévében 704 óra igazolt és 104 óra iga­zolatlan távolmaradás történt. 1961. első félévében 444 óra igazolt és 200 óra igazolatlan távolmaradást tartanak nyil­ván, melyért nem fizettek ki munkabért; Nem közömbös a vállalat számára, hogy a dolgozók mennyit hiányoznak a terme­lésből. A Sopiana Gépgyárban például az elmúlt félévben tör tént igazolt és igazolatlan hiányzások következtében kö­rülbelül 50 ezer forint terme­lési érték veszett el, amelyet a hiányzó dolgozóknak kellett volna előállítandok ez idő alatt. A vállalatok többségében igen szigorúan bírálják él az igazolatlan hiányzásokat, amelyeknek többsége fegyel­mezetlenségből adódik. A So­piana Gépgyárban például fel­számolták azt a helytelen gya­korlatot, hogy egyes műveze­tők elnézően az igazolatlan órákat, utólagosan kiadott sza­badságolásokkal tüntették el. Ma már az igazolatlan távolmaradá­sok szabadságelvonást, az ebédpénz megvonását, 1 nap esetében 25 százalékos, 4 nap után pedig a teljes nye­reségrészesedés elvonását vonják maguk után. Ugyanilyen szigorúan kell felülbírálni az igazolt távol­Az aratást ugyan még nem fejezték be a bólyi Kossuth Termelőszövetkezetben, de máris megkezdték a betakarí­tást. Naponta tíz fogat és há­rom Zetor hordja a tsz szérüs- kertjébe a gabonakereszteket. Nyolc asztag áll már a szérüs- kertben, s hétfőn még hozzá is látott egy gép a csépléshez. A termelőszövetkezet főagro- nómusa, Cséplő György elmon dofcta, hogy a zökkenőmentes aratás és behordás felerészben a jó szervezésen múlik. A bó- lyiak még az aratás megkez­dése előtt pontosan lemérték, hogy a közel 700 hold gabonát 50 kézi kaszás, 1 kévekötő ara­tógép és 2 kombájn hány óra alatt tudja majd learatni. Azt is pontosan kijelölték, melyik táblát aratja majd gép, s hogy az elszórtan fekvő kis gabona­táblákon ki vágja le kézzel a gabonát. / Nem volt szükség mind az 50 kaszásra az aratásnál, mert az állami gazdaságtól még egy gépet vásároltak. így többen kaszálhatták a lucernát, mert természetesen a tervezésnél arról sem feledkeztek el, hogy az aratás mellett a lucernát másodszor is le kell kaszálni betakarítani. Negyvennyolc va­gon lucemaszéna van hatal­mas kazlakban egymás mellett, és erre nagyon büszkék a bó- lyiak. Míg az asszonyok befejezték a második kapálást, a férfiak egy része a földeket takarítot­ta le aratás után s rakta ka­zalba a szalmát. Az asszonyok­nak továbbra is akad dolguk a kertészetben, meg aztán a mákszedés, és a dohány is vár ja őket. De jó szervezéssel jut arra is munkaerő, hogy az aratás mellett éjjel-mappal tar­lót hántsanak. Az aratással és a behordás- sai párhuzamosan a learatott terület majdnem felén elvé­gezték a tarióhántást és már vetik a csalamádét és a mo- hart. Mint a jól olajozott gépezet, úgy megy itt a munka. Min­denki tudia. hol a helye. A kombájnoktól teherautó hord­ja már a magot a kombájn- ítzérüre, ahol megtisztítják a hágót és szállítják tovább «. maradásokat is! Pontosan nyíl ván kell ezeket tartani és csak indokolt esetben szabad enge­délyezni, mert a népgazdaság szempontjából ezek az órák is komoly taimélésd értékek ki­esését jelentik. Ezt azoknak a szerveknek is figyelembe kell venniük, akik néha indokolat­lanul kikérik a dolgozókat a termelésiből. A törvényes rendelkezések lehetővé teszik, hogy mozgal­mi iskolákon, tanfolyamokon, kulturális és sport-rendezvé­nyeken történő részvételre ked vezményt élvezzenek a dolgo­zók. Az elmúlt félévben a So­piana Gépgyárban közel 2500 munkaórát fizettek ki igazolt távolmaradások miatt a fenti kedvezmények alapján. Ezek Elektronikus műszer a Lehetséges, hogy a nemzet­közileg is nagy feltűnést kel­tett új magyar műszer. a Csanda—Molnár—Zalaváxi-fé- le egyetemes elektronikus ve­zetékkutató a közeljövőben régészeti és kultúrtörténeti kincs feltárását segíti. A műszer tulajdonképpen a földszín alatt lefektetett víz­vezetékek, csatornák, kábelek, stb. helyét érzékeli anélkül, hogy a földet fel kellene ásni. magtárba. Az egyik cséplőgép a szérűn csépel, a másik kint dolgozik a földeken és egye­nesen a gépre hordják a ke­reszteket; Semmilyen munkával sem ma radtak el a bólyiak. Két nap múlva kész az aratás, jól ha­lad a tarlóhántás, folyamatos a betakarítás, csépelnek a gé­pek. A tsz vezetősége azt ter­vezi, hogy ha az idő nem rom­lik él, augusztus elejére befe­jezik a csépiért. hogy ténylegesen a törvényes rendszabályok betartását biz­tosítsák. Különösen a tanfo­lyamokon, mozgalmi iskolá­kon engedélyezett részvételnél kell szem előtt tartani, hogy az üzemen belüli tömegszerve- zeti munkában megtérüljön ez az áldozat. Valóban azok élvezzék a kedvezményeket, akik vissza térve munkahelyeikre, hosz- szú Ideig aktív részesei ma­radnak a társadalmi tevé­kenységnek, becsületes ter­melőmunkájukban visszaté­rítik azokat a forintokat, melyeket népgazdaságunk rájuk fordított. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik sport- és kulturális tevé­kenységük révén élveznek ked vezményeket. régészeti kutatásban Csanda Ferenc mérnök nem rég érdekes kísérletbe fogott a műszerrel. Megpróbálja fel­használni egy régen keresett titok megfejtésére. Az egykori feljegyzések és legendák alapján az ország számos pontjáról tételezhető fel. hogy ott nyugszik hármas érckoporsójában a nagy hun király Attila. Csanda mérnök a vezetékkutatóval felszerelve elkezdte a kutatásokat ezeken a helyeken, de a műszer so­káig „néma” maradt. Nemrég! ben egy idős iparos. Lakatos Balázs jelentkezett nála, aki magánérdeklődésből évek óta gyűjti az Alföld népe között az Attilára vonatkozó szájha­gyományokat, s közölte, hogy értesülései egv Budapesttől nem nagy távolságra levő te­rületre összpontosulnak. Azon­nal kivitték a műszert a hely­színre, s ott az végre „meg­szólalt”. Jelzéseiből körülbelül akkora fémtömeg jelenlétére lehet következtetni, amekko­rának vélhető Attila hármas koporsója; _ A terület feltárása rövide­sen megkezdődik. Lehet, hogy az érctömeg nem az. amire gyanakszanak, de lehet az is, hogy a feltárás igazolja a re­ményeket. Az Élelmezésügyi Miniszté­rium borforgalmi igazgató­ságán az illetékes szakembe­rek tájékoztatást adtak a bor­szőlő-, must- és borértékesí­tési szerződéskötések eredmé­nyeiről. Elmondották, hogy a szőlőültetvények országszerte erőteljesen fejlődnek, a fürt­hozam általában bőséges, szá­mottevő károsodásról eddig sehonnan nem érkezett jelen­tés. A virágzás idején bekö­vetkezett tartós nagy esők ugyan akadályozták a termé­kenyülést. s ezért sok a ritka bogyójú. úgynevezett madár- kás fürt, ennek ellenére — amennyiben természeti csa­pások nem érik — a szőlők jó szüretet Ígérnek. A termés- kilátások javulásával az utób­bi hetekben észrevehetően meggyorsult a borszőlő, a must és borértékesítési szerződés- kötés üteme. A félévi össze­T ulajdonképpen egy­szerre érkeztem Dunaszekcső- re a kombájnokkal, és aratás idején különösen természetes, hogy a gép az első. A két rozsdaszínű kombájn még méltóságteljesen döcög a fő­utcán, de a dunaszekcsői szö­vetkezet vezetői — azt hiszem, hogy a valóságban minden épkézláb és elérhető ember — zsákügyben intézkedik. — Mohács száztizenkilencet kérem! — markolja Szörényi Emil főagronómus a telefon- kagylót. — Háromszáz zsákot tudunk adni! — mondja valaki a szö­vetkezet irodájában, de egy másik hang türelmetlenül rá­vág. — Kevés! — Holnap megint kétszá­zat ... Sebbel-lobbal kapkodnak, mintha a dunaszekcsői szövet­kezet az utolsók között kul­logna az aratásban, pedig — de hallgassunk csak néhány percre az elnöki irodába! Suba Zoltán, az ellenőrző bizottság elnöke fejből számol, azután elégedetten sóhajt. — Jól állunk. Háromnegyed részben készen vagyunk az aratással. A többiek — a főagronómus, Porkoláb József a nyugalmá­ról és következetességéről ne­vezetes párttitkár és Kalikin sítés szerint a felvásárlásra elő irányzott mennyiségnek máris több mint 50 százalékát lekö­tötték a termelők sokkal töb­bet, mint az utóbbi évek ha­sonló időszakában. Különösen a termelőszövetkezetek. a hegyközségek éltek a szerző­dés adta kedvezményekkel. A termőterületeikre arányosan jutó felvásárlási előirányzat­nak 65 százalékát kötötték le eddig. A szerződéskötő ter­melők — szövetkezetek hegy­községek. egyéni gazdák — termelési előleget vehetnek fel a lekötött borszőlő, must és bor után, ezenkívül az egyéni gazdák 10 százalék, a terme­lőszövetkezetek, a termelőszö­vetkezeti csoportok és hegy­községek — attól függően, hogy a teljes termésüknek hánv százalékát adják át az állami pincegazdaságoknak 10—30 százalék szerződési fel­árat is kapnak. Ferenc az elnök, aki egyéb­ként csak be-benéz az irodá­jába — gyorsan utánaszámol­nak, és a válasz: egyetértő fejbólintás. Az igazság valóban az, hogy sok szövetkezetben szí­vesen bólintanának ilyen nyu­galommal és egyetértésben, amikor az aratásról, a növény- ápolásról van szó, hiszen a négyezer holdon gazdálkodó szövetkezet több mint hétszáz családja derekasan, tisztesség­gel műveli a közös földet. A másfélezer hold aratni való háromnegyed része valóban készen van, a kapálást idő­ben, rendben befejezték, csak a répa várja még az egyszeri gazoló kapálást. — Hát a mi aratógépjeink derekasan dolgoznak — mond­ja „menetközben” az ajtóban az elnök. — Hatszáz holdat terveztünk a szövetkezet két gépére, de alaposan túltelje­sítik a számításainkat... A kézi kaszások is rendesen dol­goztak, de a gépek mellett ne­kik jószerinit csak az apró­munka jutott... Igaz. Dicséret jár a duna­szekcsői szövetkezet tagjainak — a többségnek. A tavaszi kedvetlenségnek már nyoma sincs, a nagy levelezgetés és kérvényezgetés korszaka is el­múlt, amit a hártáji körüli egyenetlenségek okoztak. Nagyjából mindenki megnyu­godott, és art a tanulságot is eltelték jövőre, hogy a csa­ládi tervezés végeredményben nagyon hasznos dolog. Előleget ez évben még csak egyszer osztottak, de erről csupán a székeséiek tehetnek, önmaguknak bizonyították be, hogy tervezni csak alaposan, megfontoltan lehet. Igaz^ hogy annak idején a tervkészítés után bővült a szövetkezet, mi­re valamit is tehettek volna, a tavaszi munka már a nya­kukon volt, de a bank pénzt nem ad, ha nem terveztek. A szövetkezet vezetői azt mondják, hogy a hangulat igazán jó, de ha senki se mondaná — a határ, a lemért, nyilvántartott eredmények ok­vetlenül ezt bizonyítják. Ezt a hangulatot még az olyan ha­táresetek sem tudják meg­tépázni — mint Csányi István, özv. Szicher Jánosné, Vértes Györgyné vagy özv. Peyer Ádámné fortélyai, mesterke­dései. Csányi István nem is olyan régen még az első gazdának tartotta magát a faluban, a falu is az elsők között tisztel­te. Ma tehenet legeltet, pe­dig valamikor? Nagyon ké­nyes volt az „elsőségre”. Egyetlen munkaegysége sincs még ebben az évben. Mit csinál? A tehénlegelte­tésen kívül rendszerint borsot tör a szövetkezet orra alá. A múltkor meghallotta, hogy az egyik munkacsapat másnap lucernát kaszál Bokor Béla valamikori földjén. Csányi a brigád előtt kiment, lekaszál­ta a lucernát és hazavitte. Van elegendő lelev z ó tetoamenna Az új televízió-tulajdono­sok. de az üzletek is panasz­kodtak, hogy nincs a készü­lékekhez tetőantenna. Az utób bi időben viszont az újságok­ban hirdetések ajánlják az antennákat. Az ellentmondás ra a Híradástechnikai Vál­lalat vezetői adtak választ. Az üzem az év elején a kereskedelem televízió-anten­na . megrendelésének csak a 'elét tudta vállalni, mert a egfontosabb anyagokból nem kaptak elegendő mennyisé­get. Azóta .az anyaghiány ör­vendetesen megoldódott. A Szovjetunióból nagyobb mennyiségű csövet kaptak, ezenkívül vidéki szövetkeze­tek maradékanyagból húznak az antennákhoz megfelelő minőségű csövet. Isy az ere­detileg tervezett 17 000 bevett az év végéig 29 000 műan­tennát gyártanak ami az Me­nyeket kielégíti, s ■ még ex­portra is jut. — Én a Bokor Bélától azt megvettem! — legyintett, ami­kor felelősségre vonták: Legutóbb az aratással vólt baj. A szövetkezet kimérte az aratnivalót, Csányi önkénye­sen beleóllt a gabonába — ön­maga szakállára learatta. A zugaratásban nincs egye­dül Csányi István. A szövet­kezet gabonájából mintegy húsz holdat vágtak le ilyen módon, többek között például Rimmer Mihály is. Akad a dunaszekcsői szö­vetkezetben néhány ember, akik azt hiszik, hogy a közös vagyonnal Csáki szalmája módján lehet bánni. Fegyel­mezetlenek, szítják az ellen­tétet, elsősorban magatartá­sukkal. Özv. Peyer Ádámné is, aki ugyancsak azok közé tar­tozik, akik eddig egyetlen munkaegységet sem szereztek — Martina János közbenjárá­sa révén most visszaköveteli a belépéskor bevitt hat hold földet. Gond van — és lényegében a járási tanács dolga lenne, hogy néhány ügyben —, amelybe már eddig is bele­nyúlt — rendet teremtsen. E néhány szépségfoltot a járási tanács is segít bonyolítani, a szövetkezeti tagság pedig méltán méltatlankodik. A közös vagyon, a közösségi fegyelem nem tűri az ilyen dolgokat, a közösséggel nem lehet tréfálni! Mindezek természetesen az egész szövetkezet munkájában csupán annyi jelentőséggel bírnak, hogy bosszantják a ve­zetőket, mérgelődnek az em­berek. Az a tény, hogy a du­naszekcsői szövetkezetben ilyen jól állnak a közös mun­kával — kétségtelenül ezt bi­zonyítja. — Persze, persze ... — mint­ha csak hallanám a párttitkár hangját —, de ha az elvtárs cikket ír, ne felejtse ki a di­cséreteket se... Mondjuk a kettes számú brigád, Maul Ádám brigádvezető, Kovács János és Husti István munka- csapatvezetők. Tudja, hogy ez a Husti a feleségével június­ban mennyi munkaegységet szerzett? Százat!... És az ak­tívákról se feledkezzünk meg. Nagyon jól dolgoznak, pedig több mint a fele egyszerű dol­gozó. Tudja, mennyit segítet­tek, mennyit lelkesítettek a vetésben, a növényápolásban, az aratásban? ... Ha az ember manap­ság falura megy, és mindent szeretne hírül adni, nem győz­né a beszámolót papírral. De hát valóban — hagyjuk «zt a két segítségkombájnt dolgozni. Szerény tudósításnak ennyi is elég Dunaszekcsőről. TMery Árpád A kesztyűgyár pécsi üzem­egységébe KESZTYÜSZABÄ.SZ szakmunkásokat felvesz. Jelentkezés a személyzeti osztályon. 38078 MÁZAI iAlPKC&SACmOK: LESZ-E VJ ISKOLA SZEPTEMBER 1-RE Máza község egv új négy tantermes is­kolát kap ebben az évben. Annak idején az építésvezetőség azt Ígérte, hogy az iskolát teljesen ké­szen augusztus 20-án átadják. Meg is hív­tak bennünket az át­adó ünnepélyre. Nos, úgy látszik, ez az ünnepség eltolódik. A munkák — szerin­tünk. indokolatlanul — mintegy 5 hétig teljesen szüneteltek. Igaz, ugyan, hogy az emeletes épület áll, de még tető nincs raj ta. Az építésvezető szerint most már a munka majd teljes lendülettel halad. A község lakói persze megszokták már, hogy az ígéreteket be is tartják. Nem sze­retnének most az épí­tők szavában sem csalódni Boldogan kül denék gyermekeiket szeptemberben már az új iskolába. Re­méljük, hogy nem is lesz csalódás és az építők tényleg állni lógják szavukat, már annál is inkább, mert ezt egyébként ver­senyszerződésben vál látták. ÜT A „BÉLUSKA" Üt a „BéluSka“! — ezekkel a szavakkal fogadott egyik reggel Király gépészmérnök, ahogy beléptem a gép műhelybe. Értetlenül néztem rá egy pilla­natig. De aztán min­den tisztázódott. Né­hány hónapja meg­kérdeztük tőle, hogy mikor kötik már vég re be a műhelyben felállított Ajax-kala- pácsot. Hát erről a gépről volt szó. Ugyan is a kalapács be van kötve, működik. A dolgozók pedig egy­ből megszerették, mert sok fizikai fá­radságtól kíméli meg őket. Vidám kedvük­ben elvezeték „Bélus kának“, mert legtöbb erőt Tolnai Béla ko­vácsnak kímél meg. Tehát: „üt a Bélus- ka“, vagyis működik már Mázán az Ajax automata kalapács. A TÁRSADALMI MUNKA EREDMÉNYE Néhákvy hónappal ezelőtt a tanácselnök úgy tájékoztatott ben nünket, hogy a köz­ség két utcájában el tűnik a feneketlen sár. Ez a Izét utca az Arany János és a Rákóczi utca. Nos a Rákóczi utcai járda kérdése megoldódott, összefogott a tanács és az utca lakossága A járda elkészült és megszűnt a sárda- gasztás. Ebben a mun kában a község részé ről ráfordított pénz a kisebbik hányad, a nagyobbik részt, — mintegy 60—65 szá­zalékot — az utca la­kói végezték társadat mi munkában, De mint mondják, nem sajnálják az ott el­töltött időt és a fá­radságot. Megérte nekik is. mert végre jó úton tudnak köz­lekedni. Szép munka volt, igazi példája annak, hogy mire képes a legkisebb közösség is, ha össze­fog. AZ ELÁRVULT TEHERGÉPKOCSI UTÁNFUTÓ Aü magában, áll szegény — de nem ám az egyedülálló je genyefa, hanem egy jó karban lévő teher­gépkocsi utánfutó. — Idestova mär 19—20 hónapja ott ÍU sze­gény árván, gazdátla­nul és ami a legfon­tosabb, kihasználatla­nul a mázai Kossuth Lajos utca és az erdő mellett félre ‘állítva az út szélén. Szegény, jobb sorsra érdemes utánfutót az időjárás vette gondjaiba. Hol megmossa, hol bepó­tolja. Senki sem törő dik vele, senki sem tkeresi. Pedig valószí­nű, hogy igen sók helyen elkelne. Nem tudni, hogy kiselejtez ték-e már azóta mint elveszett dolgot, vagy csőik feledékenység- ből maradt ott. Annyi azonban biztos, hogy nagyfokú hanyagság és felelőtlenség tör­tént vele. Nem hi­szem, hogy bárme­lyik vállalatnak lenne fölösleges . tehergép­kocsi utánfutója, — amit „csáki szalmá­jaként“ elhagyhat. — Vagy talán van ilyen? Ha igen, ja- vasoljvk, hogy a Komlói Mélyfúró Vál lalat vegye kezelésbe ezt a szegény után­futót és használják ki addig, amíg az idő vasfoga teljesen tönk re nem teszi. Vagy tán ki tudja, hátha ők is felejtették itt és nem lesz leltárhiá nyuk, ha elviszik in­nen vissza, valószínű itt felejtett jogos tu­lajdonukat. Minden­esetre addig vigye el jogos tulajdonosa, amíg a lelkes mázai úttörők be nem gyüj tik ócskavasnak,--------- ------------­Ü gyesen szervezték meg a munkát Bolyhán Augusztus elejére befejezik a cséplést elbírálásánál arra törekedtek, ...................----------------------------------­S ikerül-e megtalálni Attila sírját ffíuhka U&z&tft duHCwzekwh*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents