Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

2 N A P tO 1961. JÜLIUS 18. ZENEKARI EST a szabadtéri színpadon ß vasárnaii délutáni zivatar hét órára elcsendesedett, így aránylag kellemes, derült idő­ben tartották meg a Mecseki nyár soron következő produk­cióját, a zenekari estet a sza­badtéri színpadon. Mégis — hisszük —, hogy a bizonyta­lan időjárásnak is döntő ré­sze volt abban, hogy a néző­tér megtöltéséhez elegendő zenekedvelő nem merészkedett ki a hangverseny színhelyére. Pedig szabadtéri mértékkel mérve is színvonalas, érdekes zenei élményben volt részünk. Ez a fáradhatatlan kedvvel és igényességgel muzsikáló Pécsi Szimfonikus Zenekar dicsé­retre méltó játéka mellett első­sorban az est vendégdirigen- séhek, Lehel Györgynek az ér­deme. Lehelt már nemegy­szer láthatta a pécsi közönség. Közhely lenne elismételnünk róla, hogy ma egyike a leg­tehetségesebb és legegyénibb fiatal karmestereinknek, aki a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával már több külföl­di turnén öregbítette mind a magyar zeneművészet, mind saját kiváló kvalitásának hír­nevét. Mindig örömmel kö­szöntjük őt a pécsi hangver­senydobogón, mert jelenléte biztosítéka nemcsak a kon­cert magas színvonalának, ha­nem annak is, hogy a műsor valami meglepő újat, érdeke­set is tartalmaz. A hangverseny első részé­ben — a Liszt-évet köszöntve — két Liszt Ferenc mű hang­zott el. Lehetne vitázni a mű­sorválasztás szerencsés voltán, mindenesetre tény, hogy a szinte elnyűhetetlen, de min­dig hatásos Les Preludes-1 ez­úttal is szívesen hallgattuk, mert Lehel. György rendkívül világos, precíz és határozott gesztusú dirigálása e hatásos­ság mellett meg tudta szólal­tatni a műben rejlő mélysé- •eges emberi érzelmeket és gon­dolatokat is. Különösen a kür­tökön, majd az oboán, a kla­rinéton és a fuvolán felhang­zó pastorál-téma teremtett szuggesztív erővel szinte bee- thoveni hangulatot. Az ugyan­csak sokszor játszott Esz-dur zongoraversenyt ezúttal azért hallgattuk különös örömmel, mert zongoraszólamát váro­sunk fiatal, nagy tehetségű pianistája, Bánky József tol­mácsolta. Köztudott dolog, hogy Bánky is részt vesz az ősszel Budapesten megrende­zésre kerülő nemzetközi zened versenyen. Ez a hangverseny mintegy utolsó nyilvános fő­próbája volt az őszi nagy erő­próbának. Előadása gondos és lelkiismeretes készülés ered­ményeként a pontosság, ala­posság és átélés tekintetében igen figyelemre méltó teljesít­mény volt. A hallottak alapján úgy véljük, hogy Bánky Jó­zsef „jó formában” van. Érett játéka egyik zeneesztétikusunk találó mondását juttatta eszünkbe, mely szerint a zon­goraszólam ebben a verseny­műben egy bölcs és életvidám fejedelemhez hasonlít, akit művelt és szellemes udvara vesz körül. Hol egyik minisz­terével (fagott) beszélget fontos államügyekről hol vi­téz seregének (hegedűk) hősi tetteiről emlékezik meg. majd néhány csípős megjegyzést tesz az udvarhölgyekre (fuvo­la, klarinét), és nem ütközik meg azon sem, ha egy apród (triangulum) is szerényen részt vesz a társalgásban. Bánky mind a virtuóz oktávugrások- kal induló, hatalmas erejű kadencia technikailag kidolgo­zott tolmácsolásával, mind pedig a széles ívelésű, szen­vedélyesen deklamáló recita- tivó, majd a IT. tételbeli lírai dallam elmélyült megszólalta­tásával tanúbizonyságát adta Gyakorlattal rendelkező GYORS- ÉS GÉPIRÖNÖT azonnali belépésre felvesz a KESZTYŰGYÁR SIKLÓSI üzeme. Siklós, Gyűdi u. 1. szám. Jelentkezni lehet személyesen utazási költséget nem térítünk, fizetés megállapodás szerén annak, hogy rá nemcsak a ma­gasfokú technikai tudás jel­lemző, hanem sokkal inkább, hogy önálló mondanivalója van. Szép billentésű muzsiká­lásából mélyen gondolkozó művész portréja bontakozott ki, amit még fokozott a rá­adásként előadott Liszt mű (Desz-dur consolation) szabad­téren csak kevéssé érvénye­sülő finomságú tolmácsolása. fl hangverseny második felében került sor Karl Orff Carmina Burana című művé­nek pécsi bemutatójára. Ez az érdekes, ellentmondásokkal teli, szokatlan hangszerelésű, néhol meghökkentő hangzású mű teljesen elüt az előzőleg hallott Liszt-művek vérbő ro­mantikus hangulatától. Lehel György pompás stílusismereté­vel sikeresen váltott át ennek az ízig-vérig modern műnek izgalmas tolmácsolásába, melyben kitűnő segítőtársakra talált a Liszt Ferenc Kórus lelkes és látható jókedvvel éneklő tagjaiban, a két zongo­rával és egész sor ütőhang­szerrel kibővített zenekarban, nem utolsó sorban pedig a három szólistában. Orff reme­kül ért ahhoz, hogy művének szokatlan effektusaival a szel­lemesség, ötletesség hatását keltse. Ennek feltételei egyik oldalon a középkori, hol bá­josan gyengéd, hol vaskosan humoros versek, másik olda­lon gregorián korálisok és századunk táncritmikája, va- gáns-korhelynóta és lírai szö­vésű melódiák keverednek de­rűs pillanatokat szerző kok­téllé a szerző kamaszos, nem mindig változatos zenei csíny- jeivel. Kár, hogy a mű foko­zottabb élvezetéhez elenged­hetetlenül szükséges alapo­sabb műismeretet nem segí­tette elő a szöveg előzetes is­mertetése, sem pedig a kórus érthetőbb szövegmondása. Pe­dig a kettő együtt: a szöveg és az arra épülő zenei konst­rukció együttese nyújthatott volna csak kielégítő élvezetet. Ennek ellenére is szívesen hallgattuk és szépnek találtuk az első, tavaszról szóló rész nagyméretű kórustételét, ame­lyet követő tisztán zenekari tánctételben találkoztunk elő­ször az Orff zenéjére oly jel­lemző ritmusorgiávaL Szelle­mesen ötletes volt a kedves körtánc-muzsika, valamint az első rész kicsattanó erejű zá­rótétele. „A kocsmában” című második részben Lehel György különösen a humor kidombo­rítására törekedett. Talán az egész mű leghatásosabb áriá­ját hallottuk itt, egy gúnyos tenorszólót, melynek a tisz­tulás magasságokba csukló, az énekelhetőség határát sú­roló szólamát remek humor­érzékkel szólaltatta meg Réti József. Hasonló nehézségeket támasztott Orff a műben metny- nyiségi szempontból legtöbbet szereplő baritonistával szem­ben is: a III. részben a bari­tonfekvés végső határait ki­használó szólamával eredmé­nyesen birkózott meg Gazsó János, érzékeltetve a mű min­den jellegzetes ízét, zamatát és parodisztikus árnyalatos­ságát. László Margit Pécsett már szintén jól ismert üde, tisztán csengő szopránja ezút­tal kissé színtelenebbül szólt. A Liszt Ferenc Kórus (karigaz­gató Antal György) bebizo­nyította, hogy nemcsak a nagy klasszikus művek tolmácsolá­sára hivatott. Lehel György minden lendületét, a mű ala­pos ismeretében gyökerező su­galló erejét beleadta a pro­dukció sikerébe, mely kétség­telenül a közönség nagyobb érdeklődésére is méltó lett volna. Szívesen hallanánk ezt a művet télen, hangverseny- teremben is. — nt — Jégverés a siklósi járásban Vasárnap a koradélutáni órákban heves vihar keletke­zett, amelyet sűrű zápor és jégverés követett. A vihar több mint egy órán át tartott. Nem is annyira a széllökések ereje, meg a zápor — inkább a jégverés okozott károkat. A 10—15 percig tartó jégeső­ben nem volt ritka a diónagy- ságú jég sem. Még szerencse, hogy a kalászosok zöme a siklósi járásban keresztben vagy magtárban van. A természeti csapás külö­nösen Magyarbólyt, Beremen- det és Siklóst érintette érzé­kenyen. Az Állami Biztosító siklósi fiókjában lázas munka folyik. A kárbecslők azonnal meg­kezdték ténykedésüket, s még a hét folyamán meghatároz­zák a károk nagyságát, leg­alább is azok nagyobb részét. Akik biztosították magukat a jégverés ellen, kártérítésben részesülnek. A mezőgazdasági károkat csak később fogja kártérítés követni. Ahhoz ugyanis, hogy a kár tényleges nagyságát meg lehessen határozni, bizo­nyos időnek kell eltelnie. Ez alatt megfigyelik a megkáro- sodott növények fejlődését, illetve a jégverés utóhatását. PUMANTiriX ír KAM.«* wm :|Ll Kétsoros liukoricakombájna harmadik negyedéy gyártmányai között Szombaton éjjel úgy két óra tájban kiabálás, részeg szitkozó- dás veri jel a Dugonics utca la­kóit. — Hazaéikezett J. György. Megzörgeti az utcára nyíló ab­lakokat és ocsrnány szavak kísé­retében követeli, hogy engedjék be, mert ő ott lakik. J. Györgyöt egy ismerőse kíséri, jó erőben lévő fiatalember, de nem képes megfékezni a dühöngő embert. A lármára sorra nyílnak a kis házak ablakai, kapui. Végül is a felvert emberek ■ segítségével „sikerül" hazajuttatni a Dugonics utca 4. szám alá. Miután a lakásába ért. azt re­mélte mindenki, hogy alhat to­vább. De sajnos tévedtünk. A részeg fiatalember felesége kény­telen volt elmenekülni. A lakás ajtaját rázárták J. Györgyre, így próbálták valamennyire „izolál­ni" a külvilágtól. Azt hiszem, ezt a bezárást még sokáig emlegetik az utca, illetve a környék lakói, de nem utolsó sorban J. György és családja. Az ordításhoz ezután a bútorok, edények és a lakásban található egyéb tárgyak adták a kíséretet. a vaskályhát, amely a legmasz- sz.vabb tárgy volt az egész la­kásban, köróe-körbe ráncigáha. Az utcán megdöbbenve hall­gatták a megfekezhetetlen részeg lombolását. Meddig tarthat ez mégj — kérdezték az álmukból felvert emberek. Nincs hatalom, amely gátat vethet ennek a ga­rázdálkodásnak? Telefon az illetékes szervek­hez. Gyomormosás kellene? Vagy kényszerzubbony? Mindenesetre tegyenek valamit, mert ez ki­bírhatatlan. Sajnos, Intézkedés nem történt. Fél négy felé végre elült a zaj. Sikerült a kályhát is széttörnie. Ebben a műveletben bizonyára ki is fáradt, mert lefeküdt és hogy meg ne fázzon, magára te­rítette a darabokra tört kályha lapját. Szerencsére másfél órai „vi­har" után ismét álomra hajthat­tuk fejünket, csendesen szidva a botrány előidézőit: J. Györgyöt és azt a vendéglátó üzemei, ahol a rendelkezések ellenére is eny- nyit adtak neki inni. SCHMIDT ATTILA Üzemeinkben a mindennapi termelőmunkával párhuzamo­san a gyártmányok konstruk­ciója is szüntelenül fejlődik, a cikkek választéka bővül. A harmadik negyedévben ismét 6zámos új termék mintapéldá­nya készül el és egész sor kor­szerűsített cikk sorozatgyártá­sát kezdik meg. A mezőgépipar egyik újdon­ságának, a kétsoros kukorica­kombájnnak a mintasorozata is a harmadik negyedévben ké­szül él a Budapesti Mezőgaz­dasági Gépgyárban. Az új gép tíz óra alatt öt—hét holdnyi te­rületről takarítja be a kukori­cát, tehát kétszerannyi mun­kát végez, mint az egysoros kombájn. Igen nagy előnye az is, hogy nem kell -hozzá külön­leges traktor, bármilyen típu­sú traktorhoz hozzákapcsolha­tó. Az első húsz kombájn al­katrészei már nagyrészt elké­szültek, szeptember első nap­jaiban megkezdik a szerelést és a kukorica-betakarítási idényre a húsz gépet a mező- gazdaság rendelkezésére bo­csátják. Jövőre már több száz kétsoros kukoricakombájn ké­szül hazai és külföldi rende­lésre. — A KOMLÖl ifjúsági sportpálya építésekor 900 tár sadalmi munkaórát dolgoztak a város KISZ-szervezeteinek fiataljai. — A BELVÁROSI üzletek neonvilágítással váló ellátá­sára 1 millió forintot fordít a városi tanács kereskedelmi osztálya. — 70 MÁZSA roquefort és 30 mázsa trappista sajtot ex­portál ezen a héten az NDK- ba a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat. — LÁNYOSOKON 190 ezer forintos beruházással 1200 négyzetméter járda épüL — KÜLÖNVONATOT in­dít július 23-án Pécsről Mo­hácsra az IBUSZ. Indulás Pécsről 6.50 órakor, vissza 20.08 órakor. — KOMLÖN az első fél­késztermékeket árusitó üzlet a hét végén nyílik meg a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat kezelésében. — MÚZEUMI napokat ren dez október 1-től 18-ig a Ja­nus Pannonius Múzeum Pé­csett. Többek között bemu­tatják Rákóczi serleggyűjte­ményét is. (36.) 17. K örülbelül egy jó hónappal később elkészült az épü­let tatarozása és a parkot is rendbehozták. Újabb két hét­tel később pedig már minden készen állt a betegek fogadá­sára. Ogmor két japán orvost vett fel, egy asszisztensnőt, meg négy ápolónőt. Portásnak pe­dig az öreg borbélyt vette föl, Matot, aki kordélyával beszál­lította csomagjait a mólóról a városba. Az öreg japán majd­nem könnyekre fakadt a nagy hálótól, amikor megkapta az ál lést. Hűbb szolgát keresve sem találhatott volna. S amikor minden elkészült, maró ön- gúnnyal állapította meg: — íme a szanatórium, ami­re mindig vágytam. George-nak különösen dok­tor Ikojama nyerte meg tetszé­sét az új munkatársai közül, akit mindjárt ki is nevezett helyettesének. Ikojama még fiatalember volt, nemrég vé­gezte el a tokiói egyetemet. Elméleti tudása hihetetlenül nagy volt, munkabírása kime­ríthetetlen, és mod.ora csendes, szerény, mint általában a ja­pánoké. Ogmor úgy érezte, ben r.e különösen nagyszerű mun­katársat talált, talán azért is, mert tudott angolul A majdnem harminc ágyat, amivel a kísérleti szanatóriu­mot fölszerelték, már az első napokban elfoglalták a sugár­zás-megbetegedésben szenve­dő hirosimaiak. A bejáró bete­gek száma pedig napról napra nőtt. Már kora reggel megkezdte Ogmor a vizitelést az osztá­lyokon. A gyermekosztályon kezdte, a szerencsétlen kis csöppségeket szerette a leg­jobban. Minden reggel ame­lyik kis beteg nem sírta el magát a vizsgálatnál kapott a zsebéből egy szem cukrot, vagy csokoládét. Amelyik pe­dig elsírta magát, az azért ka­pott, hogy mielőbb megvigasz­talód jele Amikor a női osztályra be­lépett, a fiatal lányok és asz- szonyok arcát, mintegy varázs­ütésre elöntötte a pír. A japán nőkben rendkívül élénk volt a szeméremérzet, s nem tudtak elképzelni nagyobb kínt és megaláztatást, mintha mezíte­lenül meg kellett mutatniuk beteg testüket, különösen ne­ki, az idegen, fehér férfinak. Talán ennek a leküzdése kö­vetelte tőle a legtöbb türelmet. A férfiak alázatosan és szenvtelenül tűrték a vizsgá­latokat. Még a legnagyobb kí­nokat is hangtalanul viselték el. A dólelőttjei ezután a bejáró betegeké volt. Tucatjával vizs­gálta, kezelte a legkülönbözőbb korú férfi- és nőbeteget. A leg többje azonban fiatalasszony volt, majdnem mindnek ugyan az a panasza: fogamzásképte­len lett. Ennél nagyobb szé­gyent és szerencsétlenséget pedig japán asszony el sem tudott képzelni. De voltak a külső páciensek között olya­nok is, akik félig vagy telje­sen megvakultak, a fogaik hul­lottak ki vagy rémisztő égési sebeket viseltek testükön. A délutánt általában a labo­ratóriumban töltötte. Kísérle­teket végzett a leleteket érté­kelte ki, és jelentéseket kül­dött a Cook-egyetemnék. Este aztán még egyszer vé­gigjárta a kórtermeket. Utána Ikojamával bementek az ő kü­lön dolgozószobájába, ami egy­ben a lakása is volt, és még megbeszéltek minden esetet a legapróbb részletekig. Sokszor már éjfél is elmúlt, mire vé­geztek. Ilyenkor gyorsan levet­kőzött, még letussolt, aztán végigvetette magát keskeny sszlonyán. Álomtalan mély álomba zuhanva aludt regge­lig. Másnap aztán kezdődött elölről minden, s ugyanúgy, nap, nap után, heteken, hóna­pokon keresztül. Magánélete nem volt, de nem is vágyott rá különösképpen. Társaságba nem járt. de nem is lett volna megfelelő társaság a számá­ra. Az amerikai kolónia tagjai úgyszólván kizárólag katonák­ból állottak, ezt a fajtát pedig ismerte jól s a társaságuk egy cseppet sem volt vonzó szá­mára, Ha szakított magának mégis egy kevés időt, akkor hosszú, kimerítő levelet írt a szüleinek vagy Morleynak. Nagyritkán pedig elment, hogy bebarangolja a város mögötti hegyet, amit gyönyörű ligetes erdő borított, vagy lement a tengerre úszni vagy vitorlázni. De mindig csak egyedüL Mégis úgy érezte, lelki egyen súlya helyreállt. Munkáját szerette, s ez teljesen kielégí­tette. 18. W asárnap volt. tündöklő, ’ verőfényes vasárnap délelőtt. Ogmor már elvégezte szokásos reggeli vizitjét, s úgy határozott, erre a napra sza­badságot ad magának. A templomba készült, ahol még nem volt, s úgy érezte, ezzel is tartozik Harry Stow emlé­kének, aki építette, s első plé­bánosa volt a templomnak. S a kíváncsiság is hajtotta, hogy lássa Harry művét, amiért annyit áldozott. Aztán úgy gondolta, most már nyugodtan léphet be Harry szentélyébe. A vasárnapi nagymise csak nemrég kezdődött. Tétován állt meg a bejárati ajtónál, s szemével helyet keresett a zsúfolt templomban. Végre ta­lált is helyet az egyik padban, és leült. A gyermekkórus üveg hangon énekelte Mozart vala­melyik miséjét, de már pon­tosan nem tudta melyiket. Nem imádkozott, azt már rég nem tudott, hanem gondolataiba merült. i I . (Folytatása következik.) — MOHÁCSON megkezdték az Ady Endre és a Terv utca úttestének korszerűsítését. — '757 100 OLTVÁNY ter­melésére kötött szerződést a Szőlőoltvány és Facsemete Forgalmi Vállalat. — 23 PÉCSI kultúrcsoport- vezető vesz részt a július 22- ig tartó mohácsi továbbkép­zésen. — SIKLÓSRA és Harkány ba július 19-én, a Pécsett nyaralók részére különautó- buszt indít az IBUSZ pécsi kirendeltsége. — VIRÁGZIK az Orchidea a Pedagógiai Főiskola bota­nikus kertjében. Segítettek G. Ilonán. A vasárnapi számunkban megjelent „Riport az embe­rekhez” című cikkünk nyo­mán G. Ilona sorsa tegnap már meg is oldódott. Sokan jelentkeztek, hogy segítséget nyújtanak a fiatal leánynak, majd a KPVDSZ Baranya megyei titkársága közölte, hogy egyrészt a szakszerve­zet, másrészt pedig a Vörös Meteor Sportkör megoldot­ta G. Ilona helyzetét. Ma reggeltől új munkahelyen dolgozik és egy porcelán- gyári munkáscsalád — csa­ládtagként — magához fo­gadta. — A KERTVÁROSI Álta­lános Iskola 4 tanteremhez, a Felső-Vámház utcai Általá­nos Iskola 10 tanteremhez, a Jókai utcai óvoda ötven fé­rőhelyre kapott teljesen új felszerelési tárgyakat. A kö­zeljövőben a Pedagógiai Fő­iskola gyakorló iskolája 16 tantermes felszerelést kap. a Szabadság téri óvoda 100 fé­rőhelyhez kap új felszerelést. — 1981 BELFÖLDT és 288 külföldi vendég 13 980 napot töltött július első felében Pé­csett. — KOÓS JÁNOS, a Ma­gyar Rádióból és Televízió­ból jól ismert táncdalénekes is fellép az Olimpia Étterem­ben július 19-én este fél 8 órakor megtartandó ruhabe­mutatón. A közönség' között totó-lottó szelvényeket sor­solnak ki. Belépődíj 10 Ft. Idő járásjelentés Várható időjárás kedd estig: felhőátvonulások, néhány helyen záporeső, vagy zivatar. Mérsékelt, időnként kissé megélénkülő dél­nyugati, később nyugati, észak- nyugati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 9—13, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 20—25 fok között. Előre­jelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt, időnként meg­élénkülő nyugati, északnyugati szél. Felhőátvonulások kisebb zá­porral. A hőmérséklet napnyugta­kor 17—19, hajnalban 13—15 föl között. Távolabbi kilátások: a hé közepén kissé melegebb Idő» Éjszakai botrány a Dugonics utcában

Next

/
Thumbnails
Contents