Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-09 / 160. szám

6 N Ä P £ ö IMI. JÜLItTS ». Hruscsov elvtárs beszéde a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról) baji résztvett szövetségeseink­nek. hogy kössük meg a német békeszerződést és ezen az ala­pon rendezzük a nyugat-berli­ni helyzetet. Felhívással for­dultunk Adenauer nyugat­német kancellárhoz is, mutas­son megértést és jóakaratot korunk ezen égető feladatá­nak megoldásában. A szocialista országok nyíl­tan megmondták, hogy még ebben az évben meg akar­ják kötni a békeszerződést, •• Üljünk a tárgyalóasztalhoz a német kérdésben! A békeszerződésről szóló legiermeszetesebbnak tűnő ja­vaslatunkra válaszolva Nyuga­ton elkezdték a hadosztályok számolgatását. Adenauer kan­cellár egészen rekedtre kia­bálja magát, miközben atom­fegyvereket követel. De minek kell Adenauemek atomfegy­ver? A német militarizmus már kétszer robbantott ki vi­lágháborút. Most. amikor még mindig érezhetők a második világhá­ború okozta sebek. Adenauer atomfegyvereket követel. E fegyverek nyilván nem a béke előmozdítására kellenek a Bundeswehmek, hanem a har madik világháború kirobban- tására. Elvtársak! önök közül sokan részt vettek a második világ­háborúban és saját szemük­kel láthatták, mennyi szenve­déssel járt együtt Mindnyá­jan érezték, mit jelent a há­ború. Valamennyien megértik milyen szerencsétlenség lenne egy új háború, A háborút nem a hadosztályok száma döntené el. A nukleáris háborúban a rakéták, az atom- és hidrogén­fegyverek játsszák a legfonto­sabb szerepet. Nem sokat vet a latba, hogy Algériából hány hadosztályt vezényelnek át: egyet vagy tizet, ez mit sem változtat a helyzeten. Nem a háború, hanem a bé­ke mellett kell lándzsát tömi, nem kell izzítani a légkört, nem szabad engedni, hogy az események összecsapásig fa­juljanak; Üljünk le a tárgyalóasztal­hoz, vitassuk meg higgadtan a kérdéseket és ne folya­modjunk fenyegetésekhez.-Nyugat-Berlin sziget a Né­met Demokratikus Köztársa­ságon belül, amelyen megma­radt a kapitalista rendszer. Mi nem akarunk beavatkoz­ni e városrész lakosságának belügyeibe. nem akarjuk érin­teni az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország presz tizsét. Lehet-e találni olyan megoldást, amely kielégítő minden olyan ország számára, amely harcolt Németország el­len és nem bontja meg a Nyu- gat-Berlinben kialakult élet­formát? Igen, lehet. Mi java­solunk is ilyen megoldást: te­gyük Nyugat-Berlint szabad várossá, adjunk neki biztosí­tékokat vagy a négy nagy­hatalom — az Egyesült Álla­tnak. Anglia, Franciaország és a Szovjetunió —. vagy a sem­leges országok vagy pedig az Egyesült Nemzeteik Szervezete részéről. Ha a nyugati hatal­mak tudnak jobb változatot e garanciákat illetően, nos, áll­janak elő vele. Mindamellett egészen ter­mészetes. hegy minden Nyu- gat-Berlinre vonatkozó meg­oldásnak számolnia kell azzal, hogy Nyugat-Berlin egy szu­verén állam szívében fekszik, és a külvilággal való össze­kötő vonalai ezen az államon vezetnek keresztül. A nemzet­közi kapcsolatokban az a szo­kás, hogy a bejutás valamennyi országba egy másik állam te­rületén át, mindig megfelelő megoldásit tesz szükségessé ezen állam hatóságaival így például a szovjet és az angol kormány rendszeres lé­gijáratot létesített Moszkva és London között; Á járat útvo­nala Koppenhága fölött vezet. Ámde senki sem engedné meg, hogy elrepüljünk Koppenhága fölött, ha nem egyeztünk vol­na meg a dán kormánnyal. Ez annyira normális és tör­vényszerű, hogy nem kelt sem miféle félreértést. Hát akkor miért kellene más rendnek lennie abban az esetben, ha elrepülnek a Német Demokra­tikus Köztársaság felett, vagy e köztársaság útjait és vasút­vonalait használják? ződést a Német Demokratikus Köztársasággal, azokkal az or­szágokkal egyetemben, ame­lyek békét óhajtanak kötni e békeszerető német állammal. Röviden szólva, a Német Demokratikus Köztársaság tel­jes szuverenitással rendelke­zik egész területe fölött épp­úgy, mint bármilyen más füg­getlen ország. Önök elvtársak katonák és nagyon jól megértik, mit je­lent az, ha nem számolnak a békeszerződés feltételeivel és arra vetemednek, hogy meg­sértsék a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitását. Önök közül sokan szolgálnak majd a varsói szerződés alap­ján a Német Demokratikus Köztársaság területén állomá­sozó alakulatokban és vissza Mi azt mondjuk, hogy nem elkerülhetetlen egy új világ­háború. Mégis, nem szabad azt gondolni, hogy már teljes mértékben megszűnt a háború kitörésének lehetősége, mert hiszen vannak még imperia­lista hatalmak. A szovjet hadseregnek ké­szen kell lennie, hogy bár­mely pillanatban megbízha­tóan megvédje a kommuniz­mus Szovjetunióban folyó békés építését és teljesítse a többi szocialista országnak való segélynyújtás nemzet­közi kötelességét. keli verniök az agresszív erő­ket, ha fegyverrel igyekeznek meghiúsítani a békés rende­zést. Mi aláírjuk majd a béke- szerződést, fegyveres erőink nek pedig parancsot adunk, hogy részesítsenek méltó visszautasításban bármely agresszort, ha kezet emel a a Szovjetunióra, vagy bará­tainkra, — jelentette ki Hruscsov — majd így folytatta: A szovjet kormány őszintén törekszik a tartós béke meg­teremtésére. Nem szabad azon ban megfeledkeznünk arról, hogy a béke biztosítása nem­csak a mi óhajunktól, a mi erőfeszítéseinktől függ. hagyhatjuk figyelmen kívül az olyan tényeket, mint számos nyugati ország haderői létszá­mának növelése és az atom­bombát szállító stratégiai bőm bázógépek számának jelentős gyarapítása; Kennedy elnök javasolta, hogy a volt elnök által elő- teriesztett költségvetés terve­zethez viszonyítva több mint három és fél milliárd dollárral növeljék a katonai előirányza­tokat. Ez azt jelenti, hogy az 1961—1962-es költségvetési év­ben a katonai előirányzatok 53 milliárd dollárra rúgnak. A Német Szövetségi Köztársa­ság hadikiadásai ebben az év­ben 18 százalékkal növeked­tek. A katonai célokra fordí­tott kiadások jelentős mértékű növelése jellemző Nagy-Bri- tanniára, Franciaországra és a NATO más országaira, is. íme, így válaszolnak a nyu­gati hatalmak arra, hogy a Szovjetunió többször egyol­dalúan csökkentette fegyve­res erőit és katonai kiadá­sait. Vajon helyesen jámánk-e el, ha ilyen körülmények között egyoldalúan továbbra is csök­kentenénk fegyveres erőinket? A szovjet kormány, figye­lembe véve a kialakult hely­zetet, kénytelen volt utasítani a honvédelmi ninisztériumot, hogy ideiglenesen, további uta­sításig állítsa le a fegyveres erőink 1961-re tervezett csök­kentését. Tekintettel arra, hogy a NA­TO tagállamai növelik katonai kiadásaikat, a szovjet kor­mány eilhatározta, hogy ebben az évben hárommilliárd-száz- negyvennégymillió rubellel növeli a védelmi célokra for­dított kiadásokat. Ilymódon az idén a honvédelemre előirány­zott összeg tizienkétmilliárd- háromszákkilencvenkilencmil- lió rubel lesz. Eziek kényszerű intézkedé­sek elvtársak. A kialakult kö­rülmények miatt tesszük meg őket, mert nem hanyagolhat­juk el a szovjet nép biztonsá­gának érdekeit,­Egy új háború az imperializmus szétzúzását jelenti A szovjet fegyveres erők rendelkeznek mindennel, ami szükséges, hogy sikeresen meg oldják a rájuk váró felelős­ségteljes feladatokat. Rendel­keznek a szükséges mennyisé­gű termonukleáris fegyverrel, és a legtökéletesebb továbbító eszközökkel: közeli és közép­hatósugarú rakétákkal, inter­kontinentális rakétákkal; Akiknek az eszük a háborún jár, ne higgyék, hogy a távol­ság megmenti őket. Nem! Ha az imperialisták háborút rob­bantanak ki, ez az imperializ­mus teljes szétzúzásával és pusztulásával végződik. Az em beriség egyszersmindenkorra véget vet majd annak a rend­szernek. amely hódító hábo­rúkat SZÜl; Eívtársak! A szovjet kor­mány figyelemmel kíséri azo­kat a katonai lépéseket, ame­lyeket az Egyesült Államok és NATO-beli szövetségesei tet­tek. az utóbbi időben; Nem Rövidesen utolérjük az USA-t Elvtársak! Szilárd meggyő­ződésünk, hogy a nemzetközi helyzet megjavításával össze­függő számos halaszthatatlan probléma megoldása jelentős mértékben függ a Szovjetunió és az Egyesült Államok kap­csolatainak javulásától. Ter­mészetesen, mi tudjuk, hogy a szovjet-amerikai viszony meg­javítása nem egyszerű feladat. Ebben az összefüggésben érdeklődésre tarthat számot Kennedy amerikai elnöknek június 28-i sajtóértekezletén elhangzott nyilatkozata, amelyben országaink békés gazdasági versenyéről be­szélt. A kérdés ilyenfajta kezelése tetszik nekünk. Ez természete­sen sokkal jobb, mint ha ab­ban versenyzünk. melyikünk hoz létre pusztítóbb fegyver­fajtákat. A Szovjetunió egyelőre még az Egyesült Államok mögött van a gazdasági fejlődés szín­vonalát tekintve és ezt mi őszintén elismerjük. Orszá­gunk azonban kimeríthetetlen potenciális lehetőségekkel ren­delkezik ahhoz, hogy gyorsan Jurij Ganarint meghívták az NDK- ba Berlin (TASZSZ). A Szabad Német Ifjúság Központi Bi­zottsága pénteken befejeződött berlini ülésszakának résztve­vői levelet intéztek Jurij Ga­garin őrnagyhoz, a Szovjet­unió hőséhez. Ebben meghív­ják, látogasson el az NDK fő­városába ez év őszén és tisz­teletbeli vendégként vegyen részt az NDK ifjúságának kongresszusán. Balatoni tábornéző... Egy tréfás pécsi szólás sze­rint nyáron nem Mohács, ha­nem Fonyód a harmadik leg­nagyobb baranyai város. Né­mi túlzás természetesen van ebben a megállapításban, de az biztos, hogy a Balaton déli partján — Fenyves, Béla-telep Máría-telep, Berény környé­kén — igen sok pécsi üdül ilyenkor, különösen most. hogy megkezdődött a táborozási szezon. Az idei nyáron különösen megnövekedett a táborozok száma — a KISZ és az Úttörő Mozgalom táborain kívül több ezer baranyai gyerek üdül majd a tanácsok által szerve­zett gyermeküdülőkben, üdülő táborokban. A Balaton part­ján ilyenkor egymást érik a táborok, nem lenne könnyű feladat kiválasztani közülük a pécsieket, már csak azért sem. mert mindössze egy nap állt rendelkezésünkre. így az­tán csak négy táborba jutot­tunk el. Balatonfenyvesen a vezetőképző tábort és Pécs II. kerületi általános iskoláinak most épülő ifjúsági táborát látogattuk meg, Fonyódon a pécsi városi gyermeküdülőt, Lettén pedig a Baranya me­gyei Tanács úttörőtáborát. Jó kezekben vannak a gye­rekek. — Ez talán a legfon­tosabb, hiszen a legtöbb szőlő mégiscsak tart attól, hogy va­lami baj éri. megbetegszik, megfázik a táborba csak nagy nehezen elengedett csemetéje; Pedig nincs ok semmiféle ag­godalomra. A II. kerületi tá­borban például 103 kislány üdül. Ők az iskolában kiala­kult őrsi kereteiket itt is meg­tartották. — Tulajdonképpen mindegyik régen és jól ismeri egymást, mégis hat nevelő gon dozza őket. köztük olyan ta­pasztalt, táborozásban jártas pedagógus, mint Bérezés Ká­roly, aki az úttörő megyei el­nökség tagjaként már „hiva­talból” is példás rendet és fe­gyelmet tart a táborban. A fonyódi gyermeküdülőben Stámusz Árpád, a belvárosi általános iskola igazgatója irá­nyítja a 75 tagú fiúcsoportot, rajta kívül még négy pedagó­gus felügyel a gyerekekre. Ha­sonló a helyzet Balatonlellén is. -ahol Vörös József szakfel­ügyelő vezetésével két tapasz­talt nevelő foglalkozik a tá­bor 44 lakójával. A tábor szer­vezőinek még arra is volt gond juk, hogy mivel a gyerekek többsége falusi iskolából jött, a felügyeletet ellátó nevelők s falun dolgozó pedagógusok: Bujtár József Dráváinkról, Né­met Károly Mekénye^ről. Ha­sonló a helyzet a ’' fenyvesi KlSZ-táborbam is, ahol a KISZ-megyei, Pécs városi bi­behozza ezt a lemaradást és gazdagabbá váljék, mint az Egyesült Államok. A szovjet emberek meggyő­ződése, hogy nincs messze az idő, amikor a Szovjetunió .minden fontos gazdasági ág­ban utoléri és megelőzi az Egyesült Államokat. Ez nem elvont ábrándozás, hanem konkrét számításokon alapuló reális terv. Az országok közötti jó kap­csolatok fejlődése szempontjá­ból fontos szerepet játszanak a gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok, s a Szov­jetunió igyekszik ezeket fej­leszteni. Jó kereskedelmi kapcsola­taink vannak Nagy-Britan- niával, Franciaországgal, Olaszországgal, Japánnal és Nyugat-Németországgal. — Ezek mindkét fél számára előnyösek. Fejlődnek kereskedelmi kap csolataink más országokkal Is. Nem lehet azonban ezt elmon­dani az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmünkről. A szovjet politika a békés együttélés politikája, a gazda­sági verseny politikája. Ezért mi azt mondjuk Kennedy el­nöknek, de Gaulle tábornok­nak, Macmillan úrnak: Nos, versenyezzünk így. Ez ésszerű lenne. Ha mi, megkötve a béke- szerződést Németországgal, kezet szorítanánk egymás­sal és kijelentenék, hogy erőfeszítéseinket a gazdasági versenynek szenteljük, ak­kor a földön minden ember megkönnyebbülten lélegezne fel. Jó bevezetés lenne ez a továb­bi tárgyalásokhoz és a tartós bé ke megteremtésére vonatkozó évszázados álom megvalósítá­sához. Mi hajlandók vagyunk erre és kezet nyújtunk a nyu­gati hatalmak kormányainak — mondotta Hruscsov elvtárs. Jolanda Balázs nj világcsúcsa a Népstadionban Tíz ország férfi és női atlétái álltak rajthoz szombaton délután a Népstadionban a Magyar Atlé­tikai Szövetség nemzetközi viada­lán. Az időjárás a futószámoknak nem kedvezett: erős vojt a hát­szél a célegyenesben, A verseny során általában a külföldiek jártak az élein, s a nap kiemelkedő eredménye a román Jolanda Balázsé, aki a női magas­ugrás általa tartott 188 em-es világ rekordját 190 cm-re javította. Szü­letett ezenkívül néhány stadion- csúcs is. zottságának vezetői foglalkoz­nak a táborozó fiatalokkal. Hozzáértő, lelkiismeretes ve­zetők — fegyelmezett fiatalok, így csak természetes, hogy a négy közül egyik táborban sem történt eddig egyetlen „rendkívüli” eset a múlt ked­di szélvihart leszámítva, arról pedig igazán nem az itteniek tehetnek. Jellemző viszont, hogy a vihar mindössze a fény vési KIS Z-tábor ban okozott átmeneti zavart, ahol hat sá­tort összevissza tépett. A má­sik három táborban nyomát sem látni a hirtelen jött, rég nem tapasztalt hevességű szél­viharnak. Névjegye azért persze itt­maradt. kedden éjjel dühön­gött a vihar, de még csütörtö­kön sem lehetett fürdeni. A táborok felkészültségét bizo­nyítja, hogy a váratlan rossz idő ellenére is nyugodt, egyen­letes mederben folyt tovább az élet. Nem lehetett fürdeni, hát kirándulni mentek. — A kiszesek Badacsonyba látogat­tak el a II- kerületi tábor la­kói Keszthelyre, Badacsony­ba, Tihanyba hajóztak. A fo­nyódi ak helyismereti kirán­dulást tettek a környék alapos megismerése céljából. A fürdés azért mindenkép­pen hiányzik, dehát a nevelők igen ötletesek a szabad idő megfelelő kitöltésében. Boros János tanár például sakkver­senyt szervezett a fonyódi üdü lobén, méghozzá olyan nagy sikerrel, hogy a jelentkezőket két csoportra kellett osztani. Még nem tudni? ki lesz a tor­na győztese, de annyi bizo­nyos, hogy a Petőfi utcai Vé®< A * Ebéd utáni terefere a KISZ bedatonfenyvesi vezetőképző táborában. » Józan észre van szükség! Békét ajánlunk, azt akar­juk, hogy az államok közötti kapcsolatokban a józan ész diadalmaskodjék, békés együtt élés legyen és versenyezzünk azon a téren, hogy melyik rendszer biztosít nagyobb anyagi és szellemi javakat a népek számára. A népek ma­guk döntsék el, milyen rend­szer felel meg legjobban lét­fontosságú érdekeiknek: a kommunista vagy a kapitalis­ta rendszer. Nincs komoly ok, amely ténylegesen akadályozhatná a békekötést Németország­gal. Mégis, a nemzetközi enyhülésnek és a békeszer­ződés megkötésének ellen­zői mindenféle alaptalan el­mefuttatással igyekeznek alátámasztani álláspontjaikat Az NDK teljes szuverén Hússal rendelkezik területe felett A szovjet kormány nagyon sajnálná, ha volt szövetsége­seink bármelyike nem írná alá velünk együtt a német békeszerződést, és ha Nyugat- Németország nem hajlandó el­fogadni a szocialista országok részéről felé nyújtott béke- jobbot. Ámde nem tűrhetjük, hogy még évekig elhúzzák ennek az olyan sok államra és népre nézve életbevágóan fontos kér­désnek megoldását, csupán azért, mert bizonyos körök fenn akarják tartani a maguk számára a lehetőséget a re- vanshoz és állandósítani akar­ják a megszállási rendszert Németország területének egy részén. Ha mégis így történik, akkor a Szovjetunió kényte­len lem megkötni • békesaar­Mikor azt javasoljuk, hogy kössük meg a német békeszer­ződést és ezen az alapon old­juk meg Nyugat-Berlin kérdé­sét, mi senkit sem fenyege­tünk. Nem követeljük, hogy változtassák meg ebben vagy abban az államban a háború óta kialakult társadalmi és politikai viszonyokat, nem kö­veteljük új határok megállapí­tását. A Szovjetunió nem akar a békekötés révén semmit sem megszerezni, nem akar sen­kit sem megalázni, nem kí­vánja csorbítani senkinek az érdekeit. A szovjet kormány egyetért Kennedy elnöknek azzal a nemrég tett kijelentésével, hogy bál-milyen új döntés tör­ténjék is Nyugat-Berlinire néz­ve,. ez nem sértheti a város­rész lakosainak azt a jogát, hogy szabad emberekként füg­getlenül választhassanak. _ A mi javaslatunk teljes mérték­ben megfelel e követelmény­nek. A Szovjetunió sajnálja, hogy a nyugati hatalmak vezetői nem óhajtanak együttműködni vele a német békeszerződés megkötésében, ök vagy nem értik meg azt, hogy a német békeszerződés aláírása mit jelent a béke szempontjából, van-- pedig — ami valószínűbb — ■ ^hogy sem tudnak felül- ejv " dn; katonai tömbjeik szűk érdekein. Józan észre, ismétlem józan észre van ma szükség minde­nekelőtt. A józan észnek azon­ban békés cselekményekben ke1! megnyilvánulnia, abban a tőre vésben, hogy gyökerében ássuk alá a feszültséget. Nap­jain1, kan semmilyen más lé­pés nem lehet békeszeretőbb- (mint a békeszerződés megkö­tése és az elmúlt háború ma­radványainak '‘'ikmrafilVaége

Next

/
Thumbnails
Contents