Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-09 / 160. szám
1 r B«L XÜtJTJS ». NAPtö 7 Mélyszántás vagy tarlóhántás? E kérdésben már évek óta vita van a mezőgazdasági szakemberek körében, de a gyakorlati gazdáknál sincs teljes egyetértés. A gyakorlati élet pedig bebizonyította már nemegyszer, hogy a nyári mélyszántásnak kettős jelentősége van: agrotechnikai és üzemi. A korai mélyszántás agrotechnikai előnye mindenekelőtt abban van, hogy a talaj beérik és a talaj-életerő teljesebb. Az ilyen talajokban korábban indul meg a talajélet és az elvetett mag erőteljesebben csírázik és hamarabb kel. Ebből következik, hogy a növények gyorsabban fejlődnek és a különböző növényi kártevőknek jobban ellenállnak. Fentiekből következik, hogy a nyári mélyszántás előnyös a növények fejlődésére* mellyel biztosítani lehet a terméshozamok gyorsabb ütemű emelését Sajnos, ma még sokan elvetik a nyári mélyszántást, arra való hivatkozással* hogy az kigyomosodik és ezért jobb az őszi* illetve a téli mélyszántás. A gyakorlati élet azonban azt bizonyítja, hogy ahol nincs nyári mélyszántás, ott a legtöbb esetben elmarad az őszi, illetve a téli mélyszántás is, mivel a rendelkezésre álló géppark az őszi betakarítás és vetési munkák miatt ezt a fontos termést növelő talajmunkát nem tudja elvégezni. Éppen ezért évről évre több tízezer hold föld marad szárítatlan a megyében* de úgy gondolom, máshol sem jobb a helyzet. Ezért fontos feladat, hogy minél nagyobb területen most végezzük el a mélyszántást, azokon a táblákon* ahova tavaszi növényeket fogunk vetni. A nyári mélyszántással csökkentjük az őszi munkacsúcsot is, amely ugyancsak nagyon fontos tényező a mezőgazdasági munkákat illetően. A gyomosodástól nem kell félni, mert azok télen úgyis elpusztulnak és tiszta, gyommentes talajba vethetünk, ami megkönnyíti a növényápolási munkákat. Ha a talaj mégis azt kívánja, akkor tavasszal egyirányú tárcsával megművelhetjük a talajt, amivel egyben megakadályozzuk a további gyomosodást és jó magágyat készíthetünk. Tehát úgy az agrotechnikai, mint 82 üzemi helyzet szükségessé teszi a nyári mélyszántás minél nagyobb területen való elvégzését, mégis sokan ezt nem támogatják, vagy legalábbis sokan feltételeket szabnak a nyári mélyszántásnak, amelyeket megvalósítani nem lehet. A Népszabadság július 7-i számában megjelent egy cikk dr. Láng Géza a mezőgazda- sági tudományok doktora tollából „A tarlóhántásról” címmel A cikkíró ugyan nem mondja ki kereken, hogy nem helyesli a mélyszántást, de az alábbiakat írja: „Azokon a helyeken, ahol az istállótrágyázással egybekötött nyári mélyszántásnak nincsenek meg a feltételei, ott a tarlóhántás alapvető talajművelés.” E szerint tehát arról van szó, hogy csak azokon a helyeken lehet nyári mélyszántást végezni, ahol az istállótrágyázást is elvégzik. Vajon a jelenlegi nagy munkaidőben, amikor a szállítási kapacitás a mezőgazda- sági üzemekben teljesen ki van használva, sőt szállító vállalatok* üzemek gépkocsijait is igénybe veszik behor- dásra, szénaszállításra és egyéb célokra, él lehet-e képzelni, hogy nagyobb területen meg volna a lehetősége annak, hogy jelen esetben trágyázni tudjanak. Ügy gondolom, hogy ennek a lehetősége nincs meg, hár helyes lenne. A trágyakihordásra nyilvánvalóan csak később kerülhet sor. Nekem az a véleményem és ezt a gyakorlati élet is alátámasztja, hogy istállótrágyázás nélkül is helyes és szükséges a nyári mélyszántás minél nagyobb területen való elvégzése, ennek előnyeit már fentebb említettem. Az elmúlt napokban számos helyen okozott tüzet a lábonálló gabonában a mozdonyból kipattant szikra. Az egyik nap 9 helyen keletkezett ilyen módon tűz, s ennek következtében jelentős mennyiségű termés pusztult el; A további ilyen tűzesetek megelőzésére feltétlenül fontos, hogy a kalászosok aratását a vasúthoz közelebb eső területrészeken kezdjék meg. A kombájn-szalmát a vasúti síntől legalább 60 méternél távolabb rakják össze és helyezzék el. A vasútvonal mel lett érésben lévő lábonálló, vagy learatott és összehorA nyári mélyszántás után előfordulhat és elő is fog fordulni, hogy tavasszal érett istállótrágyával, vagy kom- poszttal meg fogják trágyázni. Az így kiszórt trágyát az egyirányú tárcsával igen jól le lehet szántani és ennek hatását a tavaszi vetések élvezni fogják. Nagyon helyes lenne, ha a mezőgazdasági tudományokkal foglalkozó szakemberek egységes, helyes álláspontot foglalnának el a talaj művelés kérdésében és ne hangoztassanak különböző véleményeket, amelyekre a gyakorlati élet már sokszor rácáfolt. A nyári mélyszántást azokon a területeken végezzék el most, ahova tavaszi növényeket fognak vetni. A most elvégzett mélyszántást gyűrűs hengerrel záijuk és tavaszig erre különösebb gondot fordítani nem szükséges. Azokon a táblákon, ahova őszi vetések kerülnek, tarlóhántást végzünk, hogy milyen eszközzel, azt a talaj állapota határozza meg, ez lehet tárcsa, vagy ekével sekélyszántás. Ha a termelőszövetkezeteink megértik e nyári talajmunkák jelentőségét és a gyakorlatban is ezt alkalmazni fogják, akkor egyszer eljutunk oda, hogy az egész terület ez évben megművelésre kerül, amellyel jelentősen járulnak hozzá a mezőgazdaság terméshozamának növeléséhez, saját jólétünk emeléséhez. NOVICS JÁNOS, a megyei pártbizottság titkára. dott termény őrzéséről, s a szükséges tűzoltó felszerelésekről minden esetben gondoskodjanak. A lakosság gyorsan nyújtson segítséget a keletkezett tűz elfojtásához, s a további tűzkár megakadályozásához. Ügyeljenek arra, hogy a közvetlenül a vasúti töltés melletti területet tisztítsák meg a könnyen gyűlő anyagoktól s így akadályozzák meg. hogy tüzet okozzon a mozdonyszikra. A traktorosok fordítsanak fokozottabb gondot, h.gy az erő gép szikrafogója megfeleljen a követelményeknek, s állandóan üzembiztos állapotban legyen. I Gabonaföldeken tüzet okozott a mozdonyból kipattant szikra Szederkényben a termelőszövetkezet egy ötvenholdas búzatábláját valósággal megszállták a kaszás férfiak, marokszedő asszonyok. A búzát nagyon összekuszálta a szél, ezért kézzel aratják. Hajnalban borsót voltak aratni. Levágtak vagy tíz holdat. Másnap is borsóval kezdik és utána ismét búzát aratnak. „FÜSTRE VÁRAS" Begyalogoltunk a fad gyomrába. Béke-akna fiatal mérnöke közben arról beszélt, hogy nem sokáig kell már gyalog járni, mert készen van az új „népes” és az öt perc alatt megteszi az utat. Mi húsz percig mentünk a Szabolcs-táróban, Másfél kilométer után neon világítással ellátott ^útkereszteződéshez” értünk. Csille- szerelvények jöttek-mentek. A mozdony dudált, a „végtelen kötél” nesztelenül keringett és az ereszkén egymástól pontos táv.olságra csillék ragadtak hozzá. Három rövid jel hangzott, s a kötél megállt. Folytattuk utunkat lefelé a meredek eresz kén Keimer Sándor eiővájásd csapatához. Nem mondom, kissé furcsa volt az ilyen leszállás. Megszoktam, hogy a gyorsan zuhanó kasok szállítanak a bánya mélyébe. De így érdekesebb, bár sokkal fárasztóbb; Távolról hatalmas dörej hallatszott. A mérnök megjegyezte: — Jókor jöttünk, éppen a 15-ös vágatban robbantottak. Itt lesznek az emberek a vágat előtt Húsz percig füstre várnak; A vágat előtt öt ember üldögélt. A harmadvezető vájár Hlaszni Sándor szikár, alacsony termetű, szőke hajú ember, Molnár Ferenc vájár magas, tagbaszakadt fekete fiú, Fábián Zsdgmomd segédvájár és a kis csillés Topor Gyula és Tóth György. A hangulat feszélyezett, a válaszok is kurták, rövidek. — Ilyenkor van egy kis ráérő időnk, araikor füstre várunk — kezdi a szót Hlaszni, — de ezt is kihasználjuk. Bekapjuk az uzsonnát megbeszéljük a munkát.;; csilléket anyagot készítünk. Nem szól többet, nekidől az ácsolatnak és figyel, A mérnök fellém fordulva magyarázza, hogy a Kemer- csapat három harmadban dolgozik. Kemer most délutános, de az eredményeket a három brigád együttes munkája hozta és Hlaszniék éppen olyan jól dolgoznak, mint a másik két harmad. Fúrdal a kíváncsi ság, hogy ez a csapat milyen módszerrel ért el majd kilencven méteres előrehaladást egy hónap alatt t— Van valami titkuk? i— kérdezem Hl aszni Sándortól. Nem szól azonnal, hanem lehajtja a fejét majd a társait figyeli. Azoknak a szemük se rebben. Végül megszólal: — Tudja, hogy miért van itt jó eredmény? — fordul egyenesen félém. — Mert mindenki érti a mesterségét és jól szervezzük meg a munkát így aztán van méter is, meg forint is. Elhallgat és újból nekidől az ácsolatnak. Forgatom a ceruzá mat. Észreveszi, hogy keveslem a választ ■ Ennyi az egész — tárja szét a karját, — nincs itt semmi titok. Nyílt kártyákkal játszunk; A robbantómester indulná készül. Megnézi az óráját. — Mehetnek Sándor. Jó szerencsét! — és elindul visszafelé a vágatba. Mi is megindulunk a vájvég felé. Hlaszniék előre sietnek. A dupla szelvényű faácsoiat mértani pontossággal sorakozik egymás után. A mérnök lámpájának fénycsóvája végig fut az ácsolaton alul is, fölül is. Elismerően bólogat, A vájvégen már dolgoznak az emberek. Tóth György és Topor Gyula háttal állva az üres csillének fürgén járatják a szívlapátokat. Fábián a fejtő kalapáccsal feszegeti a szürkés I fekete kőzetet Hlaszni és Mol- j nár a hosszú fúróval dolgozik. Pontosan és precízen megy itt a munka. Minden mozdu- i 'at a maga helyén. Tele a csille, lupát nélkül forlul a két ember és abban a pillanatban gurul a teld hátrafelé. Egy fordulás és máris helyében az üres. Mások így az emberek is, mint a vágat előtti beszélgetéskor. Indulná készülünk. Abbahagyják a munkát, s úgy látszik, mégsem akarják, hogy azzal a néhány kurta mondattal távozzak, amelyet a füstre várás közben mondtak, mert Hlaszni is beszédesebb lesz Lehet, hogy felvillanyozta a munka. .— Kemernek itt adom át a szerszámot a vájvégben. Mindent rendben és pontosan. Jól megértjük egymást, mindegyik harmad, nem mai gyerekek vagyunk mi a bányában. Kerner is régi, Varga János vájár, a másik harmad vezetője is az, meg én is, de írja fel még Szilágyi Istvánt a Varga csapatából, mert nagyon jó melós. — Kissé zavarban van a felsorolással. — Egyszóval mind a tizenöten megtesszük, amit kell. A pénzre is szükség van, családosak vagyunk. Molnár Ferenc közbeszól, hogy ő még nőtlen. Derülnek a többiek és csípősen megjegyzik, hogy nem is nősül Molnár egykönnyen, mert a pénzbe szerelmes, nem pedig a lányokba. Becsületére legyen mondva, legényember létére, nemsokára házat vesz. Újból kattogni kezd a fejtőkalapács, a szívlapátok ütemesen szórják csillékbe a meddőt; Kilencven métert haladtak előre az irányvágatban egy hónap alatt. A pécsi tröszt elővájásd csapatainak átlaga 30—35 méter. A kíváncsiság vezetett Kemer Sándor csapatához, hogy megtudjam, milyen módszerekkel dolgoznák. Csak annyit tudtam meg, hogy dolgoznak rendesen, kihasználják az időt. Nincs gépük, hiszen mindössze egy fúrót és egy fejtőkalapácsot lát tam a munkahelyükön, összehangolják a munkájukat és kihasználnak minden időt. Mindenesetre egyszerű és nyfit „titok”. Ez a titkuk. Kein tesznek semmivel sem többet, mint amennyit becsületük, szorgalmuk és szakmai tudásuk követel. Hét óra a munkaidejük, s csak egyszer állnak meg, amikor füstre várnak. Gazdagh István vári Gábor, az Ágoston téri Nagy Imre és a belvárosi iskolás Petrovics Gyula között dől el. A llellei táborban igen nagy a fociláz. A tábor válogatott csapata eddig már három mérkőzést játszott; A SZOT-üdülő csapatától — pesti fiúk, meg aztán többen is vannak — 5:2 arányú vereséget szenvedték ugyan, de a helyi úttörőválogatottat 4:l-re legyőzték. A harmadik mérkőzés tulajdonképpen helyi rang adó volt, éppen látogatásunk napján játszottak a Pécsi Pedagógiai Főiskola gyakorlósai- val, akik szántén Lellén táboroznak. Az eredményt eddig még nem közölte a Népsport, így tehát meg kell elégednünk a tábor közkedvelt „Colosénak”, a babarci Hegedűs Lajos tippjével, aki 4:4-es döntetlent jósolt a nagy mérkőzésre. A kiszesek programját csak a kényszerű éjszakai „át- települések” miatt zavarta a hirtelen támadt rossz idő, volt akinek a szél kétszer is letépte feje felől a sátorlap jót. Ebben a táborban reggel kilenctől délután egyig komoly oktatómunka folyik. Látogatásunk idején például a KISZ-oktatás soron következő feladatairól tartott előadást Sajgó Jenő elvtárs, amelyet aztán kétórás vita követett. Énék-, játék tanulás, öntevékeny foglalkozás egészíti ki a kiszesek napi programját és csak aztán jöhet a fürdés, a tánc, mert Ugye. azért a KÍSZ-tábarban Ski szeretik a vidám szórakozást. .. A táborok ellátottsága kitű- bo. Kezdjük az tílatíjtzésnél; Fenyvesen mind a két helyen sátorban alszanak a gyerekek. Fonyódon a közismert pavilon rendszer biztosítja a gyerekek kényelmes, higiénikus elhelyezését. Lellén felemás a tábor, 44 gyerek közül 14-et sátorban helyeztek el Jellemző, hogy a pajtások valósággal versengtek sátrakért; A sátorrend egyébként a II. kerületi fenyvesi leánytáborban volt a legimponálóbb. A sátrakban mindenütt villany- világítás van, hasonló precizitással oldották meg a vízellátást is. Két héttel ezelőtt igen csak megilletődve írtunk a mohácsi tábor televíziójáról, itt viszont a tábori villamos hűtőszekrény ad okot két helyen is a meglepődésre, no és a jól felszerelt raktárak, a táborok étrendjének tartalmas, minden igényt kielégítő változatossága. Naponta négy-öt- ször étkeznek mindegyik táborban, kétszer meleg ételt és mindig friss húst kapnak. Nem maradhat el természetesen a napi gyümölcsadag sem, de a torta, krémes, madártej és egyéb „tábori” csemegék is gyakran szerepelnek a napi étrendekben. A II. kerületi tábor vezetői büszke örömmel mutatták meg emlékkönyvüket, amelybe egész rövid idő alatt is igen sokan dicsérő szót jegyeztek be a gyermekeiket meglátogató szülők. A legmegbízhatóbb mérce mégsem ez. hanem egy ákombákomos ligással megírt levelezőlap, amelyet az első turnus egyik tagja, Konrád Ferenc Ágoston téri bfcjpajtás írt a tábor vezetőjének: — „Nagyon sajnálom, hogy nem maradhattam ott, ilyen jól még sehol sem éreztem magam... És ezt tanúsították a megyei tanács lellei táborának lakói is, a vókányi Kas László, a szalatnaki Leipold Fábián, a komlói Hermann Antal, akik még sohasem voltak a Balaton melett, erről beszélt Keserű Árpád, a pécsi fűtőház KISZ- küldötte, ipint ahogy a legteljesebb dicséret hangján nyilatkozott a fenyvesi KISZ- táborról Shams El Aishy arab tanár is, aki 124 egyiptomi egyetemi hallgató véleményét tolmácsolta És mindezért tulajdonképpen csak jelképesen két hétre nyolcvan-száznegyven forintot fizet egy-egy táborozó ... Nem csoda, hogy évről évre többen jelentkeznek. A táborozás ma már az ifjúság nevelésének igen fontos eszköze. A Palotabozsoki Vasvári Ferenc Anyuka irt... Levélosztás a pécsi városi tanács fanyódi gyermeküdülőjében. Gépállomás felvesz egy univerzális Diesel-szerelőt, aki az autóvillamossági szerelésben is jártas. Fizetés kollektív szerint. 2 szoba, összkomfortos, közművesített lakást biztosítunk. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. 88 # ft
