Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

mat Jtteiüs ml NAPLÓ 7 Huszonegyezer iskolaköpeny Tizenhétezer lányka-rakott alj Új szövetféleségek A kereskedelem dolgozódnak mindig előrelátóknak kell len­niük. A Dél-dunántúli Textil- és Felsőruházati Nagykereske­delmi Vállalat szakemberei is már most gondoskodnak arról, hogy megfelelő árukészletük legyen, mire beköszönt az ősz. Reász Dénes, az áruforgalmi osztály vezetője ügy tájékoz­tat, hogy a második félévben a tava­lyihoz képest lényegesen jobb lesz az ellátás női, férfi és gyermekkonfekcióból, va­lamint gyapjú és műszálas méteráruból. Férfi ballonkabátból 26, téli­kabátból 20 százalékkal többet hoznak forgalomba, mint az elmúlt év azonos időszakában. Női szövetruhákból 80, téli pa­mutruhából 50, blúzból pedig 30 százalékkal többet juttat az üzleteikbe a nagykereske­delem, mint tavaly. Gyermek ballonkabátokból 50, műbőr­kabátokból 50, leányka iskola- köpenyből 170 százalékkal lesz több országosan, mint 1360 második felében. Ezen az őszön sok új dkkel ismerkedhetni majd meg a vásárlóközönség. Ilyen lesz többek között a „Kalóz” elnevezésű zakó- és kosztümszövet, mély minőség tekintetében a tweed-anya­gokra emlékeztet. Az érdekes, színes beszövésű anyagból kis­fiúruhákat rendelt a nagyke­reskedelmi vállalat, de a „Kalóz”-ból méteráruként is elegendő kerül majd az üzle­tekbe. Uj anyagok lesznek az „ötlet” és az „Anita”, mind­kettő 70 százalék műszálat tartalmaz. A nagykereskedel­mi raktárba máris megérke­zett a „Formóza” elnevezésű műszálszövet néhány minta­vége. Ez az oipsó, méterenként 32.40 forintos szövet, divatos szüleivel, — türkiz, melykék, cériz, stb. — főként btózok készítésére alkalmas. A mű­szálszövetek sorában megis­merkedhetünk majd a csíkos és kockás „Etika” elnevezésű, szép ruhaanyaggal is. A ruhák anyagait tekintve, nem sokat változik az őszi di­vat. Változatlanul „tartja ma­gát” minden vastag, csomós szövet. Ilyen lesz piros, tera- kotta, világoskék és eeriz szí­nekben a „Démosz” elnevezésű fehórcsamós szövet. Az ugyan­csak újtípusiú „Mandragora” és a „Lajka” szövet csíkos, kockás, illetőleg sottls-kivitól- ben kerül a vásárlókhoz. A divatos férfiszövetek so­rában egyre többször talál­kozunk kockás és csíkos anyagokkal. Ilyenek llesznek a „lövő’* és „Csepel” elnevezésű, újfajta férfiszövetek, melyek 70 szá­zalékos gyapjútartalommal szürke, drapp és még több más színárnyalatban vásárolhatók majd az őszi-téli idényben. A közkedvelt „Hágó” szövetek családja is kibővül: még eb­ben a félévben forgalomba kerül — méterenként 280 fo­rintos áron — az aprókockás, drapp és szürke változata, üj mintával — ugyancsak apró- kockásan — érkezik majd né­hány vég a népszerű „Patkó” gyapj úszövetből. Az újfajta szöveteket termé­szetesen felhasználja a kon­fekcióipar is. Jelentős mennyi­ségű „Csepel” és „Lövő” szö­vetből, valamint aprókockás „Hágó”-ból készült férfiöltöny kerül majd az üzletekbe. A szépmintájú, csomós szövetek­ből férfizakók is készülnek. Nem feledkeztek meg a nagykereskedelmi vállalatnál arról, hogy az ősaá idény egy­ben iskola-idény is az iskola­ruha beszerzésének minden gondjával* Leányka-rakottal jból a ta­valyi 9000 helyett 17 ezer da­rabot szereznék be. Iskola­köpenyből 11 ezer darabot adtak el tavaly, az új tan­évre 21 ezer darabot bizto­sítanak. Gondoskodtak a fiúiknak va­ló munkaköpenyekről, kétré­szes munkaruhákról* overállok- ról és mefiesraadrágoikról is. Ezekből mintegy ötezret hoz­nak forgatómba. A Dél-dunán­túli Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat konfekcióárú-készleteS az őszi­téli idényben 21 százalékkal lesznek magasabbak* Idöjárásj elen tés Váirható időjárás vasárnap estig: ma még erősen felhős idő, sok helyen esővel holnap­ra felszakadozó felhőzet, né­hány helyen, főként délen, eső. A szél mérséklődik, és észak-keletire forduL Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: keleten 12—15, nyugaton 9—12. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let vasárnap 20—24 fok között. Távolabbi kilátások: a jövő hét első felében a hőmérsék­let fokozatosan emelkedik. 12IS magángépkocsi van a megyében Jövőre 40—50 gépkocsi részére garázs épül Pécsett Egyre nő a gépkocsiforgalom a megyében. Különösen Pé­csett sok a gépkocsitulajdonos. A megyében több mint 1200 magánhasználatú autót tarta­nak nyilván. Ennek mintegy 60 százaléka Pécsett van. Na­gyon sok gépkocsitulajdonos problémája az autó elhelyezé­se, legtöbb az utcán parkíroz- tatja járművét* Éjszakára is kénytelenek az utcán hagyni a gépkocsit, mivel nincs meg­felelő garázsuk. Különösen az új nyugati városrész autói parkíroznak az utcán éjszaka, mert itt még arra sincs lehe­tőség, hogy az udvarba állít­sák be azokat; Az utcán parkírozó jármű­vek sorszor akadályozzák a forgalmat. Emellett természe­tesen az időjárás viszontagsá­gai sem használnak a kocsi­nak; Sőt rosszindulatú embe­rek meg is rongálhatják, vagy el is lophatják az ilyen járműve két. Nemrég éppen a Széche­nyi térről vittek el egy oldal- kocsis motorkerékpárt. Sze­rencsére a rendőrség pár nap múlva megtalálta épségben NA 21—49 rendszámú motort; Az autó rádiójának, üléstaka­rójának eltulajdonítására is volt már példa. S éjszaka má­sik jármű könnyen meg is rongálhatja az utcán álló au­tót. Érthető ha a gépkocsitu­lajdonosok nem szívesen hagy ják szabadban az autójukat A városi tanács építési osz­tályára ugyan sok garázsépí­tési kérelmet adnak be. Most van egy kérelem a tanács épí­tési osztályán, amelyben húsz gépkocsitulajdonos közös ga­rázs felépítésére leér engedélyt s területet. Valószínű, hogy a Kossuth teret és a Bercsényi utcát összekötő utca egyik üres telkét jelölik ki e célra. Kitűnő kezdeményezés ez. Ha több autótulajdonos összefog és együtt építtetnék garázst, sok gépkocsi elhelyezési prob­lémája megoldódhat. A garazsirozási probléma enyhítéséért határozta el a vá­rosi tanács egy vasvázas ga­rázs építését a Szigeti ország­úton. Itt főképp az új város­rész autóit helyezik maijd él. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek munka­csapat és brigádvezetői részé­re az alábbi helyeken nyílnak ősszel mezőgazdasági szakis­kola első osztályai: Növénytermesztési és állat- tenyésztési tagozat: Csurgó, Lengyel, Mohács, Székesfehér­vár, Kehida. Hajdudorog. Jász­berény, Szentes, Szabadkígyós. Öntözéses növénytermeszté- i sd tagozat: Békés, Hajdúszo­boszló; Kertészeti tagozat: Balatoo- füred, Villány, Kecskemét* Eger, Csongrád. A mezőgazdasági szakisko­lákon az oktatás két elméleti és egy gyakorlati félévre osz­lik; A gyakorlati félévet a hallgatók üzemekben töltik, s az iskolától kapott gyakorlati feladatokat rendes napi mun­kájuk mellett végzik el, A garázs felépítésére jövőre kerül sor. s mintegy 40—50 jármű fér majd el benne. Itt szervirozásra nem lesz lehetőség, de úgy tervezik, hogy a kocsik mosását, olajoz- tafását és zsíroztatását elvé­gezhetik majd. Nemcsak a pécsi autótulaj­donosok gondja a garazsírozás, hanem a Pécsre érkező bél­és külföldi autósoké is. A Szi­geti úton épülő garázzsal ezen is segíteni kívánnak. Bajcsy- Zsilinszky úton, a villanyrend­őr közelében a jelenlegi autó­javító telephelyét is átépítik. Itt főleg a külföldi személy- gépkocsik szervírozása és el­helyezése érdekében van erre szükség. Hat—nyolc autó ré­siére lesz garázs és szerviz el­végzésére alkalmas épület az átalakítás után* Szabadságra megy az egész gyár A Szigetvári Cipőgyárban szokás, hogy nyáron a gyár dolgozói egyidőben mennek el szabadságra. Több okból is szükség van erre; egyrészt a gyárban a munkafolyamatok több száz mozzanatra szét van­nak szedve és egy-egy ember hiánya majdnem olyan prob­léma, mint a gépezeteknél egy csavar hiánya, másrészt azért előnyös az egyidőben történő szabadságolás, mert ilyenkor leállhatnak a gépek, a szala­gok és a karbantartók meg­kezdhetik a javításokat. Az idén a következő üteme­zés szerint kezdik meg a dol­gozók a két heti szabadságu­kat: a szabászat, a tüződe és a csákozó üzemek dolgozói jú­lius 31-től augusztus 14-ig az aljazó üzemrész dolgozói pe- I dig augusztus 7-től 21-ig lesz­nek szabadságon. A gyárban 35 ifjú szakmunkás kezdte meg a munkát, akik akkor vol tak szabadságon, amikor a vizsgákat letették, ők és azok a -munkások, akik már voltak szabadságon rendes műszak­ban dolgozhatnak, hogy ne szenvedjenek keresetkiesést; Részükre a vezetőség megfele­lő üzemrészt biztosít. A szabadság ideje alatt a gyár kőműves részlege rendbe­hozza az üzemrészek meg­rongálódott betonaljazatáí, a lakatosok megvizsgálják és ki­javítják a gépeket, felülvizs­gálják a központi fűtés veze­tékeit, a kazánokat kimossák és karbantartják. Magyar Jó­zsef főmérnök elmondta hogy a szabadság ideje alatt bizo­nyos átszervezést hajtanak végre, vagyis a jelenlegi ki­készítő és a készáruraktár he­lyet cserél egymással. Az át­szervezés eredményeképpen megoldják azt a kérdést is, hogy a MERT átvevője a kész­áruraktárba való szállítás előtt vizsgálja meg a kész cipőket, s így a raktárba csak minő­ségileg átvett és csomagolható áru kerül. flz állategészségügy helyzete a megyében Nem a járvány a legfőbb veszély — Egy új „csodaszer“ a baromfigyógyászatban — Mikor kapnak gümőkórmentes tejet a pécsiek? Munkatársunk felkereste dr. Láng Miklóst, Baranya megye főállatorvosát, hogy az állat- egészségügy helyzetéről kér jen tájékoztatást. Dr, Láng Miklós a következőket mon­dotta: — Az elmúlt évhez képest némi javulás tapasztalható ugyan az állategészségügy te­rületén, de nem túl nagy mér­vű. Ennek oka elsősorban a nagyfokú állatmozgatás, mely minden esetben magával hoz­za a járvány kitörésének lehe­tőségét Tavaly ilyenkor pél­dául nem volt sertéspestis a megyében, most Mohácsszige­ten és a sellyed járás néhány községében jelentkezett. Mivel az állategészségügyi szolgálat állandóan készenlétben van, a pestist azonnal elfojtják és járványszerűen nem terjedhet eL Ezt az is mutatja, hogy összesen 20 elhullást okozott ebben az évben. —- A tavasszal híreket kaptunk arról, hogy néhány helyen fellépett a száj- és körömfájás. Milyen károkat okozott ez a betegség? — A Diósviszlón és később Somberekén fellépett száj- és körömfájást gyorsan sikerült élfojtani. A községeket azon­nal lezártuk és fel órán belül megérkezett a szérum, amely- lyel minden állatot beoltot­tunk. A gyors intézkedés ered­ményeként összesein csak 15 szopós malac volt a száj- és körömfájás áldozata. A vész lyet a község és a szövetkezet vezetői még a mai napig sem tisztáztak megnyugtató mó­don — de mérgesítette a hely­zetet. Jöttek a szövetkezet tagjai. — Csányi István elzavart bennünket a szigeti földről — és ezekben a panaszokban ta­lán volt is egy kevés ellentét­szítás. Azután néhány szövetkezeti tag elkezdte a zúgolódást, ké­sőbb a többiek is: Csányi Ist­vánnak még így is maradt a szigeti földdel együtt meg a háztájival öt hold szántó, meg a Szőlő. Miért tűri szó nélkül á vezetőség, hogy Csányiné- nak fél esztendő alatt csak harminckilenc munkaegysége van? Csányi István miért nem dolgozik a többiekkel a közös­ben? Csányi István erre keserűen önmagába csukódott, és úton- útfelen azt követelte — egyéb­ként jogosan — hogy kártala­nítsák a kétezer négyszögöl baltacinért, amit a régi szö­vetkezet lekaszáltatott, és egy fillért sem adott érte, de az új szövetkezet azt mondta: nem. Összekuszálódtak a dolgok, és az egyik nap az emberek egy része elfelejtett visszakö­szönni Csányi Istvánnak, a valamikori első gazdának. * PERSZE, nem minden feke­te, ami sötét, a Csányi portán sem ilyen egyértelmű minden. Sok a sértődés, sok a dac, a csakazórtis — de mindebből nem olyan nehéz kigyógyulni. A felesége szívesen jár a kö­zös földjére, egyfolytában ki­lenc napig keresztezett a lá­nyával, A vállalt három hold kukoricát is megművelték, most újat vállalt; Csányi megemeli a poharat, azután visszateszi az asztalira. — Mondtam neki — int az asszonyra — vállaljon még. Én soha nem bújtam a tefüg- gönyzött ablak mögé, én min- di-g dolgoztam. Most is dolgo­zom, kijárok a szőlőbe, meg az asszonynak segítek. Meg­csinálom neki, amit lehet, de azt senki ne kívánja, hogy én bemenjek az irodára és far­kasszemet nézzek velük. -. s Csupa dac és akaraitosság, és csak akkor enyhül meg egy kicsit, amikor a ritka vendé­get, a szövetkezet elnökét hallgatja. — Tudod Pista, nagyon kel­lene nekünk egy ilyen szak­ember, mint te. Van agronó­musunk, dehát az csak utasí­tást tud adni. Te mindent megmutathatnál, hogy ezt így kell csinálni, azt meg úgy keli csinálni ;:: Ott vannak a jó­törik szabadtartásra, megkap­ják a szecskát, a darát;:; Csányi enyhültem, érdeklőd­ve közbebólint. —i Ahogy keffl;s4 — Ügy ahogy mondod. Ha mi ilyein embert odaállíthat­nánk az állattenyésztésibe;:: harminc forintot ér majd egy munkaegység.: .­Csányi keserűen megrázza a fejét — Tudod mi az, hogy száz­ötvenhárom négyszögöl kuko­ricám van? ;; * Tudod te, hogy nekem milyen szép pejlóvaim voltak, és most kölcsönlóval járok? .:: Nézz oda! Benne van e néhány mon­datban az egész régi, egyéni világ összes illúziójának eisi- ratása, és csak az elnök hang­ja töri meg a kedvetlenséget — Nem 'kellene így Pista;:; Elférnéd te ott a szövetkezet­ben : : : — Minek?' Nincs kedvem menni ;: Meg úgy nem lehet dolgozni, hogy kiadják a gá- licot meg a raffiát, és annyi­nak elégnek kell lenni , — Mi mégis várunk; Csányi csak néz, keményen, merész és hideg szemmel. Megmarkolja a poharat, vár, azután koccint. Nem feled. AZ ELNÖK hónapok óta Csányi István tájára se nézett, pedig hasznos ügy lett volna. A szövetkezet több vezetője egy kicsit elveszett embernek tartja Gsányiit A tagság pedig még most sem érti, hogy Csá­nyi miért és meddig akarja fenntartani a bizalmatlansár- got, a „hadiállapotot”; Csányi István alighanem sokmindent másképpen lát ma, mint az átszervezés ide­jén. A keménység, a dac, az ellenséges gyanakvás és be­zárkózás végeredményben csak formaság Akit bánt a közösség közönye, az nem el­veszett ember. Az elnök látogatása a Csá­nyi portán természetesen nem oldott meg mindent egycsa- pásra, de hasznos dolog volt Máskor is el kell menni hozzá, es más szövetkezeti vezetők­nek is. Nem udvarlásról van szó, de a dac elten a legjobb orvosság a türelem. És olyan jóhírű gazda, mint Csányi Ist­ván, megérdemli a türelmet Még akkor is, ha Csányi csuk­ta be először a kaput, hiszen a költőnek igaza van: „Jaj annak, aki egyedül marad a kormos odvú, villámtépte fán elmúlt, jelenleg száj- és kö­römfájás nincs a megyében. — A Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatósá­gának jelentésében olvastuk, hogy a télen igen sok malac pusztult el. Mi volt ennek az oka? — Nagytömegű állatelhullást járványos betegség már évek óta nem okozott a megyénk­ben, hisz az állategészségügyi szolgálat állandó készenlétben van. Sokkal többet pusztít a hanyagság és a szakszerűtlen­ség, amely néhány tsz-ben még tapasztalható. Az egyol­dalú takarmányozás — a ku­korica egymagában való ete­tése hatására sok tsz-ben le­romlott a fehér hússertés- állomány, a fejérjehiány kö­vetkezményeként anyagcsere- zavarok léptek fél, sőt sok he­lyen egymás húsát tépték az állatok, amit úgy nevezünk, hogy kamnibálizmus. Az ilyes­mi persze gyógyszerrel nem gyógyítható, csak a takarmá­nyozás megjavításával. A mélypont ősszel és télen volt s ekkor hullott el a legtöbb sertés is. Mikor kora tavasszal a vajszlói és később a mohá­csi takarmánykeverő megkezd­te működését, egyszeriben ja­vulás állott be. A tápetetés meghozta a várt eredményt. Az elhullás minimálisra csök­kent, s néhány hónap alatt megerősödött, szép fejlődésnek indult a fehérhússertés-áUo- mány. — A sertéstápnál azonban vigyázni kell arra, hogy a 30 napos szavatossági idő lejárta Vitán ne etessék, mert köny- nyen romló anyag, állati ere­detű fehérje van benne és ez gyomor- és bélgyulladást okoz­hat — Milyen hatása volt a takarmánytáp etetésének a baromfitenyésztésben? — Igen nagy javulás tapasz­talható ebben az évben a ba­romfi-egészségügyben is, kü­lönösen a tyúkféléknél. A vízi szárnyas-tartásban itt-ott még előfordul tömegesebb elhullás, de a csibenevelésben a tavalyi 20 százalékról az idén 10 szá­zalékra csökkent az elhullás. Ez annál is szebb eredmény, mert soha a megyében még ilyen tömeges baromfitenyész­téssel nem foglalkoztak a tsz- ek, mint ebben az évben. Ez egyrészt a szakszerű tartás­nak, a baromfitáp etetésének, másrészt az új gyógyszernek, a Tikofuránnak köszönhető. A Tikofurán magyar gyártmány, tavasszal került először forga­lomba, de máris nagyon be­vált, hisz szinte csodákat mű­vel. Kitűnő ellenszere a kok- cidiozisnak és a tífusznak. A megelőző adag egy mázsa ta­karmányhoz 33 deka Tikofu- rán, a gyógyító anyag ennek négyszerese, tehát egy mázsa takarmányhoz 1,20 kiló Tiko- furánt keverünk s a hatás I «aus*. A megelőző adagi azonban elmaradhat, mert az utóbbi időben az a tapaszta­lat, hogy az állat szervezete így megszokja s betegség ese­tén a várt hatás elmarad. — A napokban rendelet jelent meg a tsz-állatorvo- sokról. Vannak-e már Bara­nyában tsz-állatorvosok? — Baranya megyében ki­mondottan fez-állatorvos egye­lőre nincs. Ennek oka az, hogy még egy olyan nagy tsz-ünk sincs, amely egy állatorvost foglalkoztatni tudna. Ennek feltétele legalább 3000—3500 számosállat, mert egy állat­orvos szaktudását csak ilyen állatlétszám mellett lehet tel­jesen kihasználni, A tenden­cia természetesen nálunk is az, hogy minden nagy tsz-nek legyen saját állatorvosa úgyj ahogy az állami gazdaságok­nál már megvan. Az állat- állomány szaporításával a du- nafalvi, beremendi, mágocsi és még néhány tsz-ben talán már jövőre, vagy egy-két é/ múlva megvalósulhat ez. — Még egy kérdésünk volna: milyen eredményeket értek el a gümőkór elleni küzdelemben? — Az állami gazdaságok és tsz-ek már évek óta külön ke­zelik a gümőkórmentes tejet Sőt 18 állami gazdasági és 45 tsz-üzemegységben teljesen tbc-mentes tehenészet van. In­nen a gümőkórmentes, tiszta tejet elkülönítve adják át a Tejipari Vállalatnak. Mikor a tej Pécsire ér, összekeverik a többivel. Ez nemcsak azért bosszantó* mert így kárba ve­szett fáradság a szelekció és külön kezelés, de nagy hiba, hogy a szarvasmarha-gümőkór szabadon fertőzheti a fogyasz­tókat. A tejivókban, történő nyerstej-fogyasztás így veszé- lyes; annál is inkább, mert igaz, hogy pasztőrözik az így eladott tejet, de a vállalat kis gépkapacitásánál fogva nem tud megbirkózni a naponta be­érkező nagy tejmennyiséggel. Így az előírt 65 Celsius tok/5 perces hevítés helyett csak 30 —35 fokon hevítik a tejet, ami nem elég ahhoz, hogy a tbc- bacilusok elpusztuljanak. A szarvasmarha-gümőkór em­bernél bél-, máj- és csont- tbc-t okozhat. A tejivókban történő nyers­tej-fogyasztás az összes fo­gyasztásnak csak 5 százaléka. Ehhez pedig a mentes gazda­ságok, illetve tsz-ek elegendő gümőkórmentes tejet szállíta­nak. A Tejipari Vállalaton múlik, hogy ez a tej valóban el is jusson a fogyasztókhoz tisztán, bacilusmentesen. A vállalat vezetői ígéretet tettek, hogy rövidesein forgalomba hozzák a „gümőkórmentes tej” vagy egyéb jelzéssel el­látott egészséges tejet, amely­nek ára előreláthatólag meg­egyezik a palackozott tej árá­val. Reméljük, ez mielőbb megtörténik. Mezőgazdasági szakiskola nyílik Mohácson és Hiányban

Next

/
Thumbnails
Contents