Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

jfiun ajk ff Találkoztunk Itt Szegeden a jó öreg pécsi villamossal Is. Ez szószerint értendő, mivel a Pé­csett kiszuperált, feleslegessé vált villamoskocsik közül né­hányat Szeged vett át. Eze­ket szépen átfestették, s most ott döcögnek a város hét vil­lamosvonalának valamelyikén. Itt megfelelnek a célnak, a nős város .:A harmadik jel­zés után, már teljes csend uralkodik a téren, amely nem is annyira tér. mint inkább az egyik oldalán nyitott négy­szöget formáló püspöki palota hatalmas udvara; Az épület három oldalról teljesen lezár­ja a terét, ami a szabadtéri játékok szempontjából azért nagy kiterjedésű város széles utcáin van helye a kettősvá- gánynak is és a szegediek iga­zán nem szidják a közleke­dést, legalább is nem olyan gyakran, mint a pécsiek. Igaz, hogy a forgalom sem olyan nagy. Nagy érdeklődés Este, úgy hét éra után Sze­ged utcáin észrevehető az élénkülés. A Lenin körúton. Április 4. útján, a Kelemen utcán megjelennek a szabad­téri játékok színhelye felé tartó csoportok. Hétezer ember igyekszik a fogadalmi temp­lom felé. A rendezők ügyessé­gét dicséri, hogy ez a nagy tömeg torlódás nélkül jut be a nézőtérre és helyezkedik ott el. A gondosan szerkesztett vasvázra épített hatalmas, lej­tős nézőtér néhány perc alatt megtelik az érkezőkkel és fel­harsan m szignál: „Szeged hí­igen szerencsés, mert egyrészt „összefogja” a hangot, más­részt távoltartja a külső zajo­kat. amellett a futó szellőke sem engedi szabadon garáz dálkodni és egységes keretei biztosít. Röviden szólva az em­ber nem is annyira szabad té­ren, mint inkább fedetlen he­lyiségben érzi magái A Hunyadi László nyitányt Vaszy Viktor vezényletével csendült fel, majd kialudt a fényfüggöny és kezdetét vette a játék. Valóban lenyűgöző hatású képet nyújt a fogadal­mi templom épületét hátterül használó színpad. (És nem is csak háttér, mert a második felvonásban megkondulnak a templom harangjai, megszólal az orgona, s ígv maga a temp­lom is mintegy „bekapcsoló­dik” a játékba.) Részletes kritika helyett in­kább a szabadtéri sajátossá­gokról emlékezzünk meg. Ah­hoz. hogy a kőszínházak kö­sát kitevő nézősereg mind a színészek, énekesek hangját, a zenét, mind pedig a látványt zavartalanul élvezhesse, szá­mos követelményt kell teljesí­teni. Mások a díszletezés, a hangtovábbítás, a jelmez- és maszkkészítés szabályai, mint zárt helyen. Nagy tömeget kelt mozgatni, de a főszereplőknek nem szabad elveszniük ebben a tömegben. Ezeket a sokol­dalú követelményeket csak a rendezők, a színészek és tech­nikai szakemberek alaposan szervezett együttműködésével lehet kielégíteni. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy ez a szegedieknek sikerült is. Igaz. hogy Tari János, a vá­rosi tanács vb. elnökhelyet­tese, a szabadtéri játékok fő patrónusa és Mikó András fő­rendező egyaránt arról beszél, hogy mind a művészi kivite­lezést, mind a technikát foko­zott mértékben tovább akar­ják javítani, de ez korántsem jelenti azt. mintha a szabad­téri játékok műszaki és mű­vészi megoldása nem lenne máris kitűnő. Nagy szerepük van természetesen a „készen kapott” adottságoknak, ame­lyekért méltán irigyelhetjük a szegedi játékok szervezőit. De például a tér eredetileg is ki­tűnő akusztikája nem lenne elég. Az előadott művek élve­zetéhez nélkülözhetetlen az a háromezer, az ülések alatt meglapuló. műanyagfóliába csomagolt hangszóró, amely gondosan kiszámított késlelte­téssel, úgy továbbítja a han­got a legtávolabb ülőkhöz is, mintha azt közvetítés nélkül, egyenesen a színpadról halla­nák. Kitűnő művészek Két operát hallgattunk meg: Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című operáját. Mindkettőt kitűnő művészek előadásában; Ilosfalvi Róbert Hunyadi Lászlója hibátlan volt, s hangja különösen menyasszonyával, Gara Má­riával (Agai Karola) énekelt kettősben bontakozott ki Leg­feljebb ennek a hangnak kis­sé „hideg” színezetét róhatjuk feL Szabó Miidós V. László, Horváth József Ciliéi Ulrik szerepében nyújtott emlékeze­tes élményt. A zenékar Vaszy Viktor vezényletével remekül domborította ki Erkel zenéjé­nek szépségeit; Simándy Józsefet, az Opera­ház Kossuth-díjasát hallhat­tuk Bánk bán. Mátyás Mária Kossuth-díjast Melinda. Fodor J ános Kossuth-díjast Petur bán, Szabó Miklós érdemes művészt Ottó szerepében. Az élvonalbeli művészek kitűnő előadása bebizonyította, hogy korántsem egyszerű látványos­ságot jelentenek a szegedi sza­badtéri játékok. Művészi élve­zetet nyújtanak elsősorban. Másodsorban azonban termé­szetesen egyéb szempontok 's érvényesülnék. A játékokra Szegedre érkező mintegy más- félszázezemyi vendég nem mind operakedvelő. Sokakat elsősorban a látványosság vonz. De éppen ezekért és ezek érdekében fontos kultu­rális feladatot teljesítenek a szabadtéri játékok szervezői, mert aki szabad téren végig­nézett néhány operaelőadást. az a következő évadban már a kőszínházba is elkívánkozik. Ilyen vonatkozásban a szabad­téri játékok kultúraterjesztő szerepe elvitathatatlan. Nem utolsó szempont az sem. hogy az előadásokra ér­kező tömeg hatással van a vá­ros fejlődésére. Nemcsak gaz­dasági tekintetben, az idegen- forgalmi bevételek növelésé­vel, hanem a szegedi lakosok kulturális igényeinek fejleszté­sével, a város intézményei iránti nagyobb követelmé­nyekkel is. Ami összehasonlí­tást az építkezések tekinteté­ben Pécs és Szeged között tet­tünk, az jórészt megmagya­rázza, hogy a város vezetői miért tartják a város fejlesz­tésében annyira fontosnak a szabadtéri játékokat és ezek kapcsán a növekvő idegenfor­galmat. Ha pécsi szemmel iri­gyelnünk kell a Tiszát, a szé­les. egyenes utcákat, a sok nagy, parkosított teret — ak­kor viszont sajnálnunk kell a szegedieket a számottevő ipar hiánya miatt. Ez utóbbi az oka annak, hogy míg Pécs az utób­bi évtizedben majdnem egy- harmadával nagyobb lett. s közelében új bányászváros. Komló épült fel. Szeged lakos­sága ez idő alatt nem szapo­rodott, sőt kis mértékben csök­kent. Szeged gazdasági ható­köre nem valami nagy, ezért törekednek vezetői arra, hogy legalább kulturális téren nö­veljék a város vonzását. Ezt helyes és reális törekvésnek kell tekintenünk. Nem lenne okos dolog, ha a pécsiek, akik nem kevésbé szeretik városu­kat, mint a szegediek, sajnál­nák ezt a fejlődési lehetőséget Szegedtől. Sőt, „gazdagabb ro­kon” módjára kötelességünk segíteni, például pécsi és ba­ranyai dolgozók a nyári játé­kok idején Szegedre történő csoportos utazásának szerve­zésével. Szórakozási lehetőségek Tari János vb-elmökkel, a szabadtéri játékok ügyeinek irányítójával és Túri Gézával, a művelődési osztály vezetőjé­vel folytatott rövid beszélgeté­sünkön is ezek a kérdések ke­rültek szóba. Elmondották, hogy a Szegedre utazó vendé­gek szórakoztatását a jelenle­ginél jobban meg kívánják szervezni. A szabadtéri játé­kokra Szegedre utazók ugyan­is rendszerint egész napra, sőt több napra utaznak oda. Egyéb rendezvényekre, szóra­kozási lehetőségekre is szük­ség van. Ezért sportmérkőzé­seket szerveznek, könnyűzenei műsorokat, s tovább fejlesztik a külföldieket különösen von- 'ó cigányzenekarokat. Szerdán érkezett Szegedre i Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház 120 tagú balett- együttese. Az együttes szom­baton este adta elő a Kővirág című táncjátékot Az előadá­sok iránt — joggal mondhat­juk, hogy országszerte —• olyan érdeklődés nyilvánult meg. hogy szerdán már egyik előadásra sem lehetett jegyet kapni. Az ilyen jellegű estek, amennyiben a következő évek­ben következetesen illesztenek lyeneket a nyári játékok mű­sorába, minden valószínűség szerint néhány év múltán nem­zetközileg is elismertté teszik a szegedi szabadtéri játékokat Az pedig, hogy így legyen, már nemcsak szegedi, hanem országos érdek is. következés­képpen Pécs érdeke is. A szabadtéri játékok kér­dése sokkal bonyolultabb, sem­hogy az előadások színvonalá­nak, a művészek, rendezők teljesítményének bírálatánál lehessen megállni. Szeged nemcsak paprikájáról, a Csil­lag-börtönről, szalámijáról, hímzett papucsairól akar „hí­rős” lenni, hanem kulturális tevékenységéről is. A város vezetőiben, a művészekben és a dolgozókban megvan ehhez az akarat és ügyszeretet, ter­veik messzire tekintőek, mun­kájuk gondos és alapos, meg­érdemlik, hogy városuk való­ban hírnévre tegyen szert. Dr. Mészáros Ferenc Foto: Erb János fc A népdalban a valamikori «zerehnes legény csak azért tartotta híresnek Szeged váro­sát, mivel Kőrössel határos, de mégánkább, mert jóét la­ki a babám, kivel leszek pá­ros”. Most viszont a szabad­téri játékok kezdetén éa szü­netéiben harsonák zengik a népdal első ütemeit, de per­sze hangjukban nem a baba járá büszke szerelmes pajzán jókedve szólal meg, hanem í városukra büszke szegediek méltóságteljes öntudata. Megszépült a város Érkezésünk első napján a várossal igyekeztünk megis­merkedni. És persze azt néz­tük még először, amit mi pé­csiek leginkább irigylünk Sze­gedtől: a kanyargó, szeszélyes Tisza partját. A folyó most igen szerénynek látszik, vízál­lása alacsony, s szinte való­színűtlennek tűnik a gondolat, hogy a haragos hullámok 'időnként a partot szegélyező mellvédet is megostromolják. A Tisza-part megszépült, a sétányokat rendbehozták fris­sen ültetett virágágyakkal dí­szítették. valóban kellemes ott éHölteni néhány verőfényes Órát. Űj ékessége is van a pártnak: ott horgonyoz a Sző­ke Tisza üdülőhajó. A forga­lomból nemrég kivont Tán­csics nevű személyszállító gő­zöst kapta meg Szeged városa. S a gépeitől megfosztott, le- horsonyzott öreg hajó most újjáéledve várja a vendége­két. Mellette már működik egy úszó strandfürdő, a mási­kat. a nagyobbikat pedig most készítik Mohácson. Jártunk az Alsóvárosban, •melynek falusias hangulatú utcáiban megtalálhatók még a régi. ..sugaras” parasztházak, i m i- nézi ük a Kossuth Lajos fM'v-ítüt szomszédságában épü­lő' modsrh. hatemeletes ' épü­let*- amelv Csongrád megye tanácsának háza lesz. Szeged ugyanis nemsokára Csongrád megye közigazga'ási központ­jává is válik és ezzel a .ván­dorló" me 7 veszek!'elv végre ál'imdósül. (Korábban Szente­sen volt most pedig Hód mező­vé - ' v_-o megveszék­hely.) Az építkezések üteme men sem közelíti azt amit Pé­csett láthatunk mégis láthat­tunk néhány új lakótömböt, s a szegediek büszkén hasonlít­ják össze a város mai fejlődé­sét • nagy árvíz utánival.

Next

/
Thumbnails
Contents