Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-30 / 178. szám
jfiun ajk ff Találkoztunk Itt Szegeden a jó öreg pécsi villamossal Is. Ez szószerint értendő, mivel a Pécsett kiszuperált, feleslegessé vált villamoskocsik közül néhányat Szeged vett át. Ezeket szépen átfestették, s most ott döcögnek a város hét villamosvonalának valamelyikén. Itt megfelelnek a célnak, a nős város .:A harmadik jelzés után, már teljes csend uralkodik a téren, amely nem is annyira tér. mint inkább az egyik oldalán nyitott négyszöget formáló püspöki palota hatalmas udvara; Az épület három oldalról teljesen lezárja a terét, ami a szabadtéri játékok szempontjából azért nagy kiterjedésű város széles utcáin van helye a kettősvá- gánynak is és a szegediek igazán nem szidják a közlekedést, legalább is nem olyan gyakran, mint a pécsiek. Igaz, hogy a forgalom sem olyan nagy. Nagy érdeklődés Este, úgy hét éra után Szeged utcáin észrevehető az élénkülés. A Lenin körúton. Április 4. útján, a Kelemen utcán megjelennek a szabadtéri játékok színhelye felé tartó csoportok. Hétezer ember igyekszik a fogadalmi templom felé. A rendezők ügyességét dicséri, hogy ez a nagy tömeg torlódás nélkül jut be a nézőtérre és helyezkedik ott el. A gondosan szerkesztett vasvázra épített hatalmas, lejtős nézőtér néhány perc alatt megtelik az érkezőkkel és felharsan m szignál: „Szeged híigen szerencsés, mert egyrészt „összefogja” a hangot, másrészt távoltartja a külső zajokat. amellett a futó szellőke sem engedi szabadon garáz dálkodni és egységes keretei biztosít. Röviden szólva az ember nem is annyira szabad téren, mint inkább fedetlen helyiségben érzi magái A Hunyadi László nyitányt Vaszy Viktor vezényletével csendült fel, majd kialudt a fényfüggöny és kezdetét vette a játék. Valóban lenyűgöző hatású képet nyújt a fogadalmi templom épületét hátterül használó színpad. (És nem is csak háttér, mert a második felvonásban megkondulnak a templom harangjai, megszólal az orgona, s ígv maga a templom is mintegy „bekapcsolódik” a játékba.) Részletes kritika helyett inkább a szabadtéri sajátosságokról emlékezzünk meg. Ahhoz. hogy a kőszínházak kösát kitevő nézősereg mind a színészek, énekesek hangját, a zenét, mind pedig a látványt zavartalanul élvezhesse, számos követelményt kell teljesíteni. Mások a díszletezés, a hangtovábbítás, a jelmez- és maszkkészítés szabályai, mint zárt helyen. Nagy tömeget kelt mozgatni, de a főszereplőknek nem szabad elveszniük ebben a tömegben. Ezeket a sokoldalú követelményeket csak a rendezők, a színészek és technikai szakemberek alaposan szervezett együttműködésével lehet kielégíteni. A látottak alapján elmondhatjuk, hogy ez a szegedieknek sikerült is. Igaz. hogy Tari János, a városi tanács vb. elnökhelyettese, a szabadtéri játékok fő patrónusa és Mikó András főrendező egyaránt arról beszél, hogy mind a művészi kivitelezést, mind a technikát fokozott mértékben tovább akarják javítani, de ez korántsem jelenti azt. mintha a szabadtéri játékok műszaki és művészi megoldása nem lenne máris kitűnő. Nagy szerepük van természetesen a „készen kapott” adottságoknak, amelyekért méltán irigyelhetjük a szegedi játékok szervezőit. De például a tér eredetileg is kitűnő akusztikája nem lenne elég. Az előadott művek élvezetéhez nélkülözhetetlen az a háromezer, az ülések alatt meglapuló. műanyagfóliába csomagolt hangszóró, amely gondosan kiszámított késleltetéssel, úgy továbbítja a hangot a legtávolabb ülőkhöz is, mintha azt közvetítés nélkül, egyenesen a színpadról hallanák. Kitűnő művészek Két operát hallgattunk meg: Erkel Ferenc Hunyadi László és Bánk bán című operáját. Mindkettőt kitűnő művészek előadásában; Ilosfalvi Róbert Hunyadi Lászlója hibátlan volt, s hangja különösen menyasszonyával, Gara Máriával (Agai Karola) énekelt kettősben bontakozott ki Legfeljebb ennek a hangnak kissé „hideg” színezetét róhatjuk feL Szabó Miidós V. László, Horváth József Ciliéi Ulrik szerepében nyújtott emlékezetes élményt. A zenékar Vaszy Viktor vezényletével remekül domborította ki Erkel zenéjének szépségeit; Simándy Józsefet, az Operaház Kossuth-díjasát hallhattuk Bánk bán. Mátyás Mária Kossuth-díjast Melinda. Fodor J ános Kossuth-díjast Petur bán, Szabó Miklós érdemes művészt Ottó szerepében. Az élvonalbeli művészek kitűnő előadása bebizonyította, hogy korántsem egyszerű látványosságot jelentenek a szegedi szabadtéri játékok. Művészi élvezetet nyújtanak elsősorban. Másodsorban azonban természetesen egyéb szempontok 's érvényesülnék. A játékokra Szegedre érkező mintegy más- félszázezemyi vendég nem mind operakedvelő. Sokakat elsősorban a látványosság vonz. De éppen ezekért és ezek érdekében fontos kulturális feladatot teljesítenek a szabadtéri játékok szervezői, mert aki szabad téren végignézett néhány operaelőadást. az a következő évadban már a kőszínházba is elkívánkozik. Ilyen vonatkozásban a szabadtéri játékok kultúraterjesztő szerepe elvitathatatlan. Nem utolsó szempont az sem. hogy az előadásokra érkező tömeg hatással van a város fejlődésére. Nemcsak gazdasági tekintetben, az idegen- forgalmi bevételek növelésével, hanem a szegedi lakosok kulturális igényeinek fejlesztésével, a város intézményei iránti nagyobb követelményekkel is. Ami összehasonlítást az építkezések tekintetében Pécs és Szeged között tettünk, az jórészt megmagyarázza, hogy a város vezetői miért tartják a város fejlesztésében annyira fontosnak a szabadtéri játékokat és ezek kapcsán a növekvő idegenforgalmat. Ha pécsi szemmel irigyelnünk kell a Tiszát, a széles. egyenes utcákat, a sok nagy, parkosított teret — akkor viszont sajnálnunk kell a szegedieket a számottevő ipar hiánya miatt. Ez utóbbi az oka annak, hogy míg Pécs az utóbbi évtizedben majdnem egy- harmadával nagyobb lett. s közelében új bányászváros. Komló épült fel. Szeged lakossága ez idő alatt nem szaporodott, sőt kis mértékben csökkent. Szeged gazdasági hatóköre nem valami nagy, ezért törekednek vezetői arra, hogy legalább kulturális téren növeljék a város vonzását. Ezt helyes és reális törekvésnek kell tekintenünk. Nem lenne okos dolog, ha a pécsiek, akik nem kevésbé szeretik városukat, mint a szegediek, sajnálnák ezt a fejlődési lehetőséget Szegedtől. Sőt, „gazdagabb rokon” módjára kötelességünk segíteni, például pécsi és baranyai dolgozók a nyári játékok idején Szegedre történő csoportos utazásának szervezésével. Szórakozási lehetőségek Tari János vb-elmökkel, a szabadtéri játékok ügyeinek irányítójával és Túri Gézával, a művelődési osztály vezetőjével folytatott rövid beszélgetésünkön is ezek a kérdések kerültek szóba. Elmondották, hogy a Szegedre utazó vendégek szórakoztatását a jelenleginél jobban meg kívánják szervezni. A szabadtéri játékokra Szegedre utazók ugyanis rendszerint egész napra, sőt több napra utaznak oda. Egyéb rendezvényekre, szórakozási lehetőségekre is szükség van. Ezért sportmérkőzéseket szerveznek, könnyűzenei műsorokat, s tovább fejlesztik a külföldieket különösen von- 'ó cigányzenekarokat. Szerdán érkezett Szegedre i Moszkvai Állami Akadémiai Nagyszínház 120 tagú balett- együttese. Az együttes szombaton este adta elő a Kővirág című táncjátékot Az előadások iránt — joggal mondhatjuk, hogy országszerte —• olyan érdeklődés nyilvánult meg. hogy szerdán már egyik előadásra sem lehetett jegyet kapni. Az ilyen jellegű estek, amennyiben a következő években következetesen illesztenek lyeneket a nyári játékok műsorába, minden valószínűség szerint néhány év múltán nemzetközileg is elismertté teszik a szegedi szabadtéri játékokat Az pedig, hogy így legyen, már nemcsak szegedi, hanem országos érdek is. következésképpen Pécs érdeke is. A szabadtéri játékok kérdése sokkal bonyolultabb, semhogy az előadások színvonalának, a művészek, rendezők teljesítményének bírálatánál lehessen megállni. Szeged nemcsak paprikájáról, a Csillag-börtönről, szalámijáról, hímzett papucsairól akar „hírős” lenni, hanem kulturális tevékenységéről is. A város vezetőiben, a művészekben és a dolgozókban megvan ehhez az akarat és ügyszeretet, terveik messzire tekintőek, munkájuk gondos és alapos, megérdemlik, hogy városuk valóban hírnévre tegyen szert. Dr. Mészáros Ferenc Foto: Erb János fc A népdalban a valamikori «zerehnes legény csak azért tartotta híresnek Szeged városát, mivel Kőrössel határos, de mégánkább, mert jóét laki a babám, kivel leszek páros”. Most viszont a szabadtéri játékok kezdetén éa szünetéiben harsonák zengik a népdal első ütemeit, de persze hangjukban nem a baba járá büszke szerelmes pajzán jókedve szólal meg, hanem í városukra büszke szegediek méltóságteljes öntudata. Megszépült a város Érkezésünk első napján a várossal igyekeztünk megismerkedni. És persze azt néztük még először, amit mi pécsiek leginkább irigylünk Szegedtől: a kanyargó, szeszélyes Tisza partját. A folyó most igen szerénynek látszik, vízállása alacsony, s szinte valószínűtlennek tűnik a gondolat, hogy a haragos hullámok 'időnként a partot szegélyező mellvédet is megostromolják. A Tisza-part megszépült, a sétányokat rendbehozták frissen ültetett virágágyakkal díszítették. valóban kellemes ott éHölteni néhány verőfényes Órát. Űj ékessége is van a pártnak: ott horgonyoz a Szőke Tisza üdülőhajó. A forgalomból nemrég kivont Táncsics nevű személyszállító gőzöst kapta meg Szeged városa. S a gépeitől megfosztott, le- horsonyzott öreg hajó most újjáéledve várja a vendégekét. Mellette már működik egy úszó strandfürdő, a másikat. a nagyobbikat pedig most készítik Mohácson. Jártunk az Alsóvárosban, •melynek falusias hangulatú utcáiban megtalálhatók még a régi. ..sugaras” parasztházak, i m i- nézi ük a Kossuth Lajos fM'v-ítüt szomszédságában épülő' modsrh. hatemeletes ' épület*- amelv Csongrád megye tanácsának háza lesz. Szeged ugyanis nemsokára Csongrád megye közigazga'ási központjává is válik és ezzel a .vándorló" me 7 veszek!'elv végre ál'imdósül. (Korábban Szentesen volt most pedig Hód mezővé - ' v_-o megveszékhely.) Az építkezések üteme men sem közelíti azt amit Pécsett láthatunk mégis láthattunk néhány új lakótömböt, s a szegediek büszkén hasonlítják össze a város mai fejlődését • nagy árvíz utánival.
