Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-30 / 178. szám

NAPLÓ 1961. JCLIUS 3i A Pécsi Nemzeti Színház új tagja: BOBÄK LAJOS Olyan a szeme mint a szín­pad, egy külön világot jelent Megkérdezném, hány éves, de az igazi színésznek nincs kora. Sokszínű egyénisége mindig annyi idősnek formálja a te­kintetét. amilyen idős embert játszik, vagy inkább átél a darabban. Dobák Lajos is fia­tal ember, de ha akarja, úgy tud nézni, hogy tizennyolc évesnek csakúgy hihetném, mint egy perccel később át­vennék; — Régi jogászcsaládből szár­mazom, — mondja. — Már el­ső éves joghallgató koromban beiratkoztam a színiakadémiá­ra is. De a kettősséget nem bírtam el, s a színészi pálya mellett döntöttem. Apám erre megvonta a zsebpénzemet és csak mikor az utolsó szóró­vizsgán is átestem, akkor nyo­mott a kezembe egf betét­könyvet, két év alatt félretett zsebpénzem összegét. Addig nem hitte, hogy lesz belőlem színész, pedig minden évet ki­tűnően végeztem eb — A pályát 1954-ben kezd­tem a Néphadsereg Színházá­éiban, ahová Ladányi Ferenc ; hívott. Három év múlva en- gém is vidékre küldtek. 195 ? óta a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház tagja vagyok, il­letőleg voltam, mert az új évadban már Pécsett játszom. — Mi volt a legkedvesebb alakítása? — Az Othello Jégója. Bródy Sándor Tanítónő című darab­jának papja, a Stuart Mária Leicester grófja. Azonkívül nagyon kedves emlékem a dr. Németh Antal rendezte Som- merset.h Maugham mű. az Eső. ahol két alakot is életre kel­tettem, Davidsonét és Mac Hall-ét. Kedvenc klasszikus darabjaim még a Szentiván- éji álom és a Királyasszwny lovagja. Kecskeméten 1957 őszén a Jágóval törtem át azt a színészi, szakmai és közön ségfalat, ami mint bizalmatlan tartózkodás, körülveszi az is meretlen színészt. Mint a fenti művek alakjaiból is kitűnik, elsősorban negatív hősnek, int- rikus színésznek tartanak. — Magam is érzem, hogy ezek­ben az alakokban mindig nagy hatást gyakorolok a közönség­re; Vidéki turnékon, ahol egy­szerű közönség előtt játszot­tunk, a legritkább alkalommal kaptam nyiltszíni tapsot. s ez ilyen esetben a meggyőző ala­kítás jele. Mégsem érzem ma­gam egyoldalúnak, de évek óta minden egyes darabbal bi­zonyítanom kellett, hogy el­higgyék, mást is életre tudok kelteni, mint intrikus alakot. S a bizonyítások eddig sike­rültek; Capek Fehér kór cí­mű darabjában dr. Gall-t ala­kítottam. Ezt már a televízió is közvetítette, s talán a pé­csiek is látták; Tiszta negatív hősök csak a klasszikus mű­vekben vannak, teljesen nega­tív alak ma már nemigen lé­tezik. Ezért nem lehet kizáró­lag negatív alakításokat játszó színész sem. •— Négyéves kecskeméti mű­ködése alatt hány szerepet ját­szott? *—• Huszonnégyet: Azonkí­vül kétszer rendeztem is. — Egyszer Páger Antal bízott meg, hogy a Földindulást, Kodolányi János nagy művét rendezzem meg úgy. ahogy azt Pesten csinálták. Páger csak rendelkező próbát tartott Önállóan Bágya-Szücs darab­ját, az Elveszem a feleségem­et rendeztem. Mindkettőnek nagy sikere volt — Milyen tervekkel jön Pécsre? ■— Célom a gesztus nélküli alakítás megvalósítása. Minél kevesebb mozgással, csak az arc játékával és a hanggal akarom megteremteni az ala­kot: Max Frisch oratórium- szerű művében, az ,,.vés a hol­tak újra énekelnek”-ben már ezt az elgondolást valósítottam meg. Az egész előadás alatt mindössze két kaimozdulatom volt. Itt egyébként Herbert alakját formáltam meg: Ahogy ezeket mondja, váló­ban nincs benne póz. Csak az arca mozog, de azzal szuggesz- tíven hat rám. S reméljük, majd a pécsi közönségre is, Földessy Dénes Ki volt Anonymus? Hétszáz éves vitát döntött el egy pannonhalmi történész A Gesta Hungarorum — A magyarok története — szerző: je, Anonymus immár hétszáz éve rejtőzik az ismeretlenség homályában. Anonymus hite­les személyének kiderítése év­századok óta és ma is a ma­gyar irodalomtörténeti kutatá­sok együk témája. Ennek érzé­keltetésére élég annyit meg­említeni, hogy magának az Anonymus-kutatásnak külön irodalma van. Kiadtak egy ollyan könyvet, amely csak azt tartalmazza, hogy milyen mű­vek foglalkoznak Anonymus szál. Néhány hónappal ezelőtt egy tudományos folyóiratban megjelent egy hír, amely ar­ról számolt be, hogy egy pan­nonhalmi történész hitelesen megállapította Anonymus sze­mélyét. Ez ismét nagy izgal­mat keltett irodalomtörténeti körökben. A felfedező Az új Anonymus-kutató, Karsay Géza neves irodalom- történészünk, aki jelenleg a Dannonhalmi gimnáziumban anít. A vár harmadik emele- én lévő dolgozó- és lakószo­bája valóságos könyvtár, Irodalmi matiné a szabadegyetemen Pénteken és szombaton rö­vid idő alatt három esemérn zajlott le a pécsi irodaim, életben. Pénteken hét órai kezdettel a Jelenkor szentesz tőségében tartott ülésen a pé­csi írók Lázár Ervin, fiatal novellista írásait vitatták meg. Lázár Ervin felolvasta j/Tüzes vonat a réten át” című novel­láját, majd Tüskés Tibor is­mertette Lázár Ervinnek a Je­lemkor szerkesztőségéhez eddig benyújtott műveit, illetve az azokról írt lektori véleménye­ket, majd élénk vita alakult ki a fiatal író stílusáról és szerkesztésmód j árói. Ugyanaznap este kilenc óra­kor a pécsi írók a most befe­jeződő szabadegyetem hallga­tóinak búcsúestjén vettek részt. A baráti hangulatú, kel­lemes találkozó a késő éjsza­kai órákban ért véget. Szombaton reggel kilenc óra- A matinét Takács József verseiket olvasták fel, Kende kor irodalmi matinét rendez- elvtárs, a TIT megyei titkára Sándor egyik novelláját és tek a szabadegyetem hallgatói nyitotta meg, majd az írók, Tüskés Tibor két tárcáját mű- számára, akik ez alkalommal költők műveikből olvastak fel. tatta be a szabadegyetem személyesen ismerkedhettek Takáts Gyula, Csorba Győ- hallgatóinak, akik a felolva- meg a Dél-Dunántúí irodalmi ző, Pákolitz István, Bárdosi sott műveket igen nagy érdek- életének több képviselő jé veL Németh János és Pál József lődéssei és tetszéssel fogadták. A déli fekvésű szoba ablaké ból, háromszáz méter magas ból a Bakonyra nyűik festő kilátás. — Ez a munka olyan kon centrációt igényel, hogy csal ebben a környezetben, a sz< szoros értelmében, valóban távo a világ zajától lehet eredmény« sen elvégezni — mondja Kar say Géza, aki határtalan lel kesedéssel tud felfedezéséről beszélni. Meggyőzően és ami a legfontosabb: bizonyíthatóan. A pannonhalmi történész bi­zonyítékai kézzel foghatóak. S az eddigi kutatásokból ezek hiányoztak. Az út az eredményig húsz évig tartott. Hallgassuk meg erről magát Karsay Gézát: — Húsz éve kezdtem el a kutatást. Először a tartalomból vett belső érvek alapján pró­báltam megoldáshoz jutni. Ilyen irányú kutatásaim azon ban nem hozták meg a döntő eredményt. Ezért külső érvek keresésére fordítottam figyel­memet. A külső érvek kézzel fogható bizonyítékok. — Tudni kell, hogy a mű: a Gesta Hungarorum első, úgy nevezett 1/a oldala üres és a szöveg az oldalon kezdő dik. Az 1/a oldalon a szöveget annak idején kikaparták. Na­gyításokkal sikerült azonban megállapítani, hogy ezen a kapart oldalon lényegében az a szöveg volt, mint az 1/b ol­dalon: — A kódex Ma oldalán lát­ható díszes P-betűről már 1951 oen, amikor négyszeres nagyí­tást készítettem, észrevettem, hogy az iniciálé díszei nem ön­célú toUlrajzok, hanem vala­mit ki akarnak fejezni. Elő­ször a P tojásdad öblében lé­vő nyitott könyv, majd a liliom, utána pedig két csillag tűnt fék A díszítések halma­zát apránként híz motívumra sikerült felbontani: Kutya — fáklyával a szájában Hónapok teltek ei az első eredményt kecsegtető félfede- | zés után. Karsay Géza minden szabad peresében kedvelt témá­jával foglalkozott. Amikor J'kony borul a bakonyi tájra, villanyfénynél tanulmányozta ovább a nagyításokat A mo­tívumról kiderült, hogy a ItomonfcosHrend hagyományos jelvényed: a kutya, fáklyával a szájában, csillagoik. amelyek besugározzák a földet, szüzes­ségre célzó liliom, stb. Ezek azit bizonyították, hogy a Gesta Hungarorum domenkosrendá kolostorban készült A szerző­je a másoló tudomása szerint P-betűvel keadődő nevű monkos-szerzetes volt, aki vezető embernek kellett 1 nie rendjében, mert a legaj lékosabban ismerte a rend « menyeit és azokat jelké módon is ki tudta fejezni, felfedezésről tanulmányt js Karsay Géza, amely 1969/ jelent meg a Magyar Kon szemle második számában. A múlt évben meglepő - i dulat következett be a p non halmi történész kutatá ban. Az Országos Széche Könyvtár ulltraviola sugar kai dolgozó átvilágító gé] több ízben megvizsgáltatta könyvtárban őrzött ere* kéziratot. 1960. áprilisában került két felvételt készfter ki vakart 1/a oldalról is. E: felvétel mindent megmutat amit erre az oldalra ráírt illetve levakartak róla. A : nagyított felvételek hoss tanulmányozása után siker felfedezni, hogy az- 1/a lévé is kifestették a szövegke iniciálét, fej- és oldallécsz- díszítésékkel látták el. Ebi az iniciáléban is több példái ban megtalálta Karsay G- a Domonkos rend jellegze szimbólumait. Az inációlé c ben előkerült magának szerzőnek a mellképe püspöksüveggé! a fején jobbról mellette a Pausa 1 tűk. Ez a szó többször is e fordul az imcdélében, mit megannyi kísérlet nyoma, he a szerző ügyesen elhelyezze nevét a szöveg élén. így mái ból az eredeti kéziratból kit rült, hogy Pausa ;— más ki tésSel: Pósa — djakovári pi pöfc a keresett szerző. Erről püspökről oklevelek bdtzémy ják, hogy 1238—1271 között boszniai, később djkovárdn nevezett egyházmegyét korrr nyozta, mint térítő püspök. Mi tehát a tégső következtetés ? ' I»-..- ■<-',/■»>8.7, Enről idézzük, sóé szeri Karsay Géza szávait: " —, Egyelőre annyi bizonyt hogy a Gesta Hungaroru szerzője Pósa domonkosren szerzetes. Királyi jegyző ne lehetett, mert IV. Béla jegyz között nem szerepelt Pó; név. Egy Pousa nevű jegyző volt, de az nős volt, .táv semmiképpen sem lehete azonos a keresett szerzővel: Pósa püspök a jelek sa i-int, öregségére való hivatki sással lemondott a terhi püspöki hivatalról és egy: íazaá Domonkos-kolostori: vonulva, megírta M agyam >zág királyainak és nemese vek genealógiáját Lehetségi íz iSt hogy még IV. Béla ura kodása alatt, 1270 ellőtt mes irta művét, de közben Be király meghalt és IV. vág Kun Lászlónak ajánlotta f< művét. Énre utal az 1/a old: bal alsó sarkában látható fe íjánlásd kép. Egy szerzete: ’orma, idős férfi nyitott íyrét íézáratot ajánl fel egy őre drálynak, akinek a feje felei :sak lebeg a korona, tehát má meghalt Ezen király alatt eg dsebb királyi mellkép láthati Ez tehát a pannonhalmi tői énész, Karsay Géza eddi| rutaitásainak eredménye. Kai say hozzákezdett ennek íhe§ másához. Ez a műve eűőrelál vatólag a jövő évben jeleni neg. Kutatásait nem fejezt ve. Azon a bizonyos 1/a olda on újabb rétegeit fedezett fé melyet még nem sikerült me ejtenie. Ez a megfejtés Ano vymus hiteles személyét má lem vonhatja kétségbe, azotn >an még sok érdekes Irodaion orténetí és történelmi megle letésekkpl szolgálhat. Cseresznyék Istvái Négy árva szempár... bel kiolvasom, valamit vár tő­lünk : : 1 Jobban szemügyre veszem a három gyereket, s szinte meg­lep, milyen szépek, illetve mi­lyen szépek lehetnének, ha va­laki ápolná őket A hat év kö­rüli kislánynak olyan kerek arca van, mint Muriiló an­gyalkáinak, szőke haja mint az érett búzatáblák kalásza, szeme pedig kék, mint a leg­ragyogóbb tiszta égbolt De ilyen szőke és kékszemű a má- sik két gyerek is. — Téged hogy hívnak? — kérdem a legnagyóbbiktól. — Kovács Lacinak — fellel alig hallhatóan. — Hány éves vagy? Csak néz rám szótlanul, az­tán elfordul mintha szégyelraé, hogy nem tud válaszolni. — Honnan tudná szegény­ke, hiszen a szülei talán még egy értelmes szót sem szóltak hozzá — mondja az egyik asz- szomy, s Laci helyett ő felel: hét éves. — Akikor pedig már iskolá­ba is jársz, ugye? — mondom Lacinak — aki a szeme sarká­ból lopva rám pillant. Ügy látszik ismeretlen sző számára az „iskola”, mert csak hallgat.:: Kezével szájába tömködi a maradék falat ke­nyeret ; 1 g — Édesanyád bot van3 — Bmfoerteftermek, lelketlen­nek vagy nem is tudom mi­nek nevezzem azt az anyát, aki így hagyja gyerekeit Pedig volna miből gondozná őket A férj a. gazdaság kaná­sza, több mint 2000 forintot keres. Az asszony 27 év körü­li, egészséges, nem dolgozik sehol, de még a saját lakásá- 1 vb! sem törődik. Mondják a szomszédok, hogy van még egy 11 év körüli fiuk is, de az az apjával jár, segít neki. Is­kolában nem volt még. Olyan, mint a gyerekek kötelező oltá­sa — ismeretién ebben a csa­ládban ... A fizetésüket elisszák. A férj, a feleség még a harma­dik faluba is elmennek fize­téskor — mulatni. Egy-két nap alatt — mint mondják — az összes keresetüket mege­szik, megisszák. A községi tanács jegyző­könyvezte az itt tapasztalta­kat és elküldte a járási ta­nácshoz. Intézkedjenek mi­előbb, mert a szomszédok jo­gosán félnek — a magukra hagyott gyerekek még az épü­letet is felgyújthatják. S mi lesz ezekből a gyerekekből? Iskolába nem járnak, testük a piszoktól, tetvektől sebes ... a legkisebb súlyos betegségtől msgatehetetlenül szenved ... Amikor kijövök a szobából, hátamon négy szempár tekin­tetét érzem, mintha monda­nák: bácsi, ugye segítesz raj­tunk? 1 , i Garay Ferenc ■ „A gyermekek rongyokban járnak. Ruhájuk tele bolhával és te'tüvel. — A lakás rettene­tes állapotban van.; — A szü­lők csak züllenek; >— Sürgős Segítségre van szükség: >— Győződjenék meg erről és in­tézkedjenek!” — olvasom a hozzánk küldött levelet A le­vélíró címe: Teleki puszta, s a család, amelyről ír, szántén ott lakik. ’ Beremenditől kukoricatáb­lák” között kanyargó földút ve­zet Teleki pusztára, A tanács­elnökhelyettessel és a rendőr­őrs parancsnokával lépkedünk a cél felé. Űgylátszik szokat­lan itt az ilyen „hivatalos kül­döttség”, mert a néhány ház­ból álló település lakói már messziről észrevették bennün­ket és lakásuk elé kiállva várnak ránk. Elmondjuk mi járatban vagyunk s az egyik asszony a közeli ajtóra mutat: — Igén, ott laíknak Kovács Ferencék. Az ajtóban három riadt te­kintetű gyereket pillantok meg. A legnagyobb 7 év körü­li lehet, piszkos kis klottnad- rágban támasztja az ajtófélfát és egy darabka száraz kenye­ret tnajszol. Középütt egy hat év körüli kislány kísér ijedt tekintetével. Valaha ruhafélé­nek nevezett rongyok fedik, arcocskája csupa maszat, mint ha hetek óta nem mosdatták volna. A legkisebb — lehet két éves — a küszöbön; ül, mere­ved rámszegezett püiamtásá­Az ÉM Pécsi Épülétanyi Fuvarozó Vállalat Pécs, Megyeri út 50. felvesz tehergépkocsi-vezetőket hálózati villanyszerelőket, könnyű gépkezelői vizsgá­val rendelkező szállítószalag-kezelőket. Jelentkezés a vállalat mun­kaügyi- osztályán. 38 538 kérdi tőle a tanácselnölkiheiiyiet- tes. — Nem tudom. — Tegnap este itthon volt, de bizony ma még én sem lát­tam — mondja az egyik asz- szony. — Így van ez néhány hó­napja, amióta ideköltöztek — szól közbe a ház lakói közül egy férfi. —- Itt hagyják ma­gukra ezeket a szerencsétlen gyerekeket a koszban, piszok­ban. Félrehúzzuk az ajtóra füg­gesztett lepedőt és belépünk a konyhába, A megdöbbenéstől szinte szóhoz sem jutunk. El­dobált rongyok, ruháik, fada­rabok. — A konyha köve hó­napok óta nem látott vizet Az egyik sarokban megállapítha­tatlan színű gyermekágy, a szó szoros értelemben telve rongyokkal, A másik sarok­ban vaságy, rossz cipők és ru­hadarabok rajta .;: és legyek a konyhában, de annyi, hogy egy pillanat alatt tele lesz tő­lük az ember arca. A levegő­ben a piszok és a tűzhelyen maradt romlott étel szúrós szaga..: Kinyitjuk a szobaajtót. Hu- nyorgunk, amíg megszokja szemünk a sötétséget, aztán a tanácselnökhelyettes odamegy az ablakhoz és kitárja. Éer fcróehb ttoftr aem vo4­- na elég annak a — még a ren­detlenség is szép szó — leírá­sára, ami itt van. Két ágy, egy asztal, egy szekrény és egy ba­bakocsi — a berendezés. Szemléltetésül csak azt írom le, amit az asztalon, két te- ■ nyérnyi nagyságú területen látok. Két duinsztosüveg. az. egyikben paprika, a másikban gríz, A cigarettacsikkek az i asztalon elnyomva, a hamu között egy arasznyi varrótű, arrébb egy borotva,pamacs, amelyre a mellette áliló gyer- . tya nagy fehér foltokat cse­pegtetett, mindez „leöntve egy ott heverő tubusból- kiömlött krémmel. Az ágyban a felébe vágott fejeskóposztától a bal­táig minden megtalálható ... — Hát ez borzalom — ocsú­dik fel a megdöbbenésből az elnökhelyettes. Megmozdul a gyerekkocsi. Valami vagy valaki mocorog benne, a rongyoktól még nem látni. Aztán előbukkan egy kéz, aztán egy fej is és v a 1 a- k 1 vékony hangon sírni kezd. Felülni erőlködik, de fájdal­mas sírás közepette mindig vissza-vissza hanyatlik. Még nézni is kín ennek a picinek a szenvedését. — Kilenc hónapos — mond­ják a szomszédok — akkora sérve van, hogy nem tud fel­ülni ...

Next

/
Thumbnails
Contents