Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

>■ tm. jüliüs u. NAPLÓ 5 R termeidtől a fogyasztóig Javult a zöldség- és gyümölcsellátás — A friss áru 24 órán belül a boltokba jut Járom a pécsi piacot Papri­kát paradicsomot és hagymát akarok venni. A paprika kiló­ja nyolc forint, a paradicsomot hatért kínálják, a hagyma négy—öt forint kilónként. Ám az egyéni termelők asztalai között ott áll a MÉK pavilon­ja, amelyben a paprika hétért, a paradicsom négyhúszért, a hagyma meg három forintért kínálja magát. Itt az uborka, a tök, a zöldbab és az alma is olcsóbb — noha minőségben nincs, vagy csak alig van kü­lönbség az egyéni termelők és a MÉK áruja között. Ha kü­lönbség van, az abból adódik, — tudom meg később a MÉK értékesítési kirendeltségén, — hogy a zöldfélék és gyümöl­csök egy részét, sokszor jelen­tős hányadát Szeged, Kecske­mét, Eger környékéről kell be­szerezni. A háziasszonyok megelége­detten állapítják meg, hogy idén javéit a zöldség- és gyümölcs- ellátás. A MÉK 101.6 százalékra telje­sítette burgonya-, zöldség- és gyümölcsfelvásárlási tervét. Az 1959. évinél 47, a tavalyi­nál 23 százalékkal volt maga­sabb a forgalom. A kedvező időjárás következtében ebben az évben 12—16 nappal élőbb jelentek meg a primőráruk, mint az utóbbi három—négy év átlagában. A MÉK munká­jában különös fejlődést jelent, hogy a primőrárukból, — mint adventi kelkáposzta, zöldhagy­ma, fokhagyma, saláta, — nemcsak a megye igényeit elé­gítették ki, hanem exportra is szállítottak, noha tavaly még behozatalra szorultunk. Szép­séghibája a tervteljesítésnek, hogy zöldborsóból és más zöld­ségfélékből jóval kevesebb ke­rült az üzletekbe, mint omeny- nyit terveztek. De ez elsősor­ban nem a MÉK dolgozóin múlott. A MÉK megkötötte a terme­lési szerződéseket az állami gazdaságokkal és termelőszö­vetkezetekkel. Szilárd alapok­ra helyezték a felvásárlást is, amikor Mohácson, Siklóson, Sellyén, Komlón és Pécsett létrehozták a kirendeltségeket és kialakították a körzeti fel­vásárlói rendszert. Huszonkét felvásárlási körzetre osztották Baranyát és a körzeti felvá­sárlók feladatává tették, hogy a termelési szerződések meg­kötésétől kezdve az áruk átvé­teléig segítsék a termelő álla­mi gazdaságok, termelőszövet­kezeteik, földművesszövetkeze­tek munkáját. Megrövidült az út, amelyet a zöldség és a gyümölcs a termelőtől a fo­gyasztóig jutva megtesz. Az áru — az FMSZ-raktárakat ki­kerülve — huszonnégy órán belül frissen jut el a boltokba, s kerül a fogyasztókhoz, A leszedett áru sohasem marad a termelő nyakán mert a MÉK minden jó árut átvesz. Sőt, az a veszély áll fenn, hogy egyes termelőszö­vetkezetek — különböző kifo­gásokkal — nem teljesítik szer ződésben előírt kötelezettségei­ket. Június 21-én például hiá­ba vártak a városi zöldségboltok & mattyi Jósze­rencsét Tsz-böl hetvennégy mázsa újburgonyát, háromezer fej salátát, ezer zöldpaprikát. De nem szállított ezen a napon a kémesi Uj Barázda Tsz sem: adósak maradtak 8 má­zsa karfiollal, 10 mázsa kel­káposztával, 300 csomó fok­hagymával és 20 kiló uborká­val. Á dunaszekcsői Egyetér­tés Termelőszövetkezet napo­kon keresztül nem szállított zöldségfélét, noha erre meg­állapodása volt Zavarja az ellátást egyes termelőszövetkezetek túlzott árigénye is. Más megyékben — ahol jóval később érik a bonsó — a termelők három fo­rint körüli átlagárat kapnak a zöldborsó kilójáért. A mária- gyüdi termelőszövetkezet ve­zetői — megszegve a szerző­dést — már nem voltak haj­landók borsót szedetni, amikor a felvásárlási ár 3.08 forintra esett. Csak addig szállítottak borsót a MÉK-nek, amig kilón ként átlagosan 7.95 forintot kaptak. Később, mintegy két­száz hold borsó termését in­kább leszántották. A MÉK eddig elnézte a termelőszövet­kezeteknél jelentkező hibákat. Ezentúl azonban kötbért vet­nek ki azokra, akik hibá­jából elmarad a szállítás. Általában érdekli a vásárló­kat az árak alakulása. Sokan úgy vélik, hogy a fővárosban olcsóbbak a zöldségfélék. — Tévesdés ezt hinni — mondja Görcs Károly igaz­gató, — mert azoknak a pri­mőröknek az árai, amelyekből a megyében nagyobb mennyi­séget termelnek, mint kel, zöld borsó, zöldbab, újburgonya — tartósan alacsonyabbak voltak, mint Budapesten. Csak egy példát: a zöldborsó indulási ára Pécsett 12, Budapesten 14 forint volt. Korai paradicsom­ból, paprikából kevés termett Baranyában, ezért ezek ára a későbbi fájta megjelenéséig gyakran magasabb volt, mint a fővárosban. Az árkülönbség csak átmeneti, mert az árszínvonal nálunk is. Pesten is általában az 1959. évihez igazodik. Harsányt Márta Sok-soH h Va a 1. ismére len m meafö^e ! Július 2-án történt. Tízéves Bandi fiam, meg az ötéves Tomi elmentek a balokányi strandra fürödni. Ma már tu­dom, hogy rosszul tettem, ami­kor elengedtem őket, hiszen Bandi is gyerek még, nem le­het a kisebbet rábízni! Akkor azonban úgy vélekedtem, hogy nem lesz ebből semmi baj. Szerencsénk, nagy szeren­csénk volt! A két fiú ugyanis a strand után a Balokány-tó- hoz ment és a párkány szélére állva figyelte a halakat. Eköz­ben — máig sem tudom, ho­gyan történt — Tomika bele­esett a tóba. Azonnal elmerült. Egy ismeretlen férfi men­tette ki. akinek máig sem tu­Cflq.tje.ltnt ! 1961. július 30-á.n, vasárnap délelőtt Harltányfürdőn haqqamánq&s Anna-bál Műsor: DÉLELŐTT A A STRANDFÜRDŐN: vidám műsorral egybekötött strandcikk és fürdőruhabe- mut ató. KÉSŐ DÉLUTÁN A BANYASZ-ÉTTEREM KERTHE­LYISÉGÉBEN: tarkaműsorral egybekötött Anna nap legszebbje szépség- verseny. Mind a két alkalommal fellép: SZABÓ SAMU Kossuth-díjas, TAKÁCS MARGIT, WAGNER JÓZSEF, TÁNCOS TIBOR, HEGEDŰS MÄRIA, DOMJÄN TIBOR. Valamennyi vendéglátó üzletben: bál reggelig. 38 436 dóm a nevét. A ruháját nem kiméivé azonnal a kicsi után ugrott és kihozta. Azt hiszem, nem túlzók: nem minden em­ber merte volna ezt megcsi nálni. Mivel a megmentő személye ma is '-menetien elő az újság * 'in szóink sok hálával és köszönettel, gondolatban megszorítva de­rék kezéé Somozvr András gépkezelő, Pécsújhegv \li lesz a hulladékkal? A Mátyás király utca 12. szám alatti emeletes ház külső és bel­ső tatarozásával a PIK a Bara­nya megyei Építőipari Vállalatot bízta meg. A vállalat a munka elvégzése után a hulladék és sze­mét egy részét a 12-es számú ház utcai járdájára vitte ki. A két kocsira való szemét már má­jus óta ott van, akadályozza a közlekedést és mindenekelőtt: egészségtelen. Kérdjük: mi lesz a szeméttel? Mikor viszik el már? Sajnos, ez csak az egyik pa­nasz. A 28-as számú ház lakói sem mondhatók sokkal szeren­csésebbnek. Ott a villanykábel elhelyezésével meg mással kap­csolatos ásás maradványa, a ho­mok akadályozza a közlekedést. Mikor lesz már jó az utcánk? Ez idáig eredménytelenül kér­tük a PIK-et, meg a Baranya megyei Építőipari Vállalatot. Re­méljük, ezúttal belátják, hogy így nem maradhat tovább. A Mátyás király utca 12-es számú és a szomszédos há­zak lakói. Alii -as.-akna dolgozói szeretik a könyvet A dolgozók jó könyvekhez való ragaszkodását mi sem bizonyítja jobban, mint az üzemi könyvterjesztők for­galma. Például a komloi Ill-as akna dolgozói havon­ta 200—250, kb. 3000—10)0 forint értékű könyvet vásá­rolnak. Szépirodalmi köny­veket, szakkönyveket es út­leírásokat. Sorozatkönyvek­re 77 dolgozó fizet elő. Az üzemünknél a könyvterjesz­tés csupán 1 éves múltra te­kint még vissza. A könyvek iránti érdeklődés egyre fo­kozódik. Igen sok olyan dol­gozó van III-as aknán, aki­nek több ezer forint értékű könyvtára van. Stenczer Tibor Ui-Mec$el<aíjai apróságon Az új-mecsekaljai utcákon aránylag nagy a forgalom, az utcák pedig porosak. Elképzel­hető, hogy a sok autó milyen nagy port ver fel. Érthető, hogy mit kívánunk ezekután:, söpörjék és öntözzék az utcá­kat. A Dandár utca lakói társa­dalmi munkában lesöpörték az úttestet, mert kibírhatatlan volt már a por. Nem kívánhat­juk ezt tőlük — és más utcák lakóitól örökké. . Két csemegebolt működik Űj- mecsekalján. Nyugodtan el­mondhatjuk: a kiszolgálás aránylag gyors — vasárnap ki­vételével. Akkor ugyanis csak egy üzlet tart nyitva, s az na­gyon zsúfolt. Nem lehetne az alsó cseme­geüzletet is nyitva tartani? (H. B.) Miért külterület a belterület? lágrendszer küzdelmeitől Ezek nek a népeknek a mozgalma antiimperialista jellegű, közös érdekek fűzik egybe a szocia­lista világgal; a béke, a nem­zeti függetlenség védelme, a leszerelés és az emberi hala­dás nagy kérdései. A szocialista világrendszer korlátozza az imperializmus pusztító hatását, gyengíti az imperializmus erejét és nem­zetközi porondon védelmezi a nemzeti függetlenségért ée an­nak megvédelrhezéséért harco­ló erőket. A szocialista országok sok­oldalú segítsége érezteti hatá­sát ezekben az országokban végbemenő gazdasági-társadal­mi folyamatok fejlődésében is. A gazdasági kapcsolatok hatá­sa a tervgazdálkodás, — poli­tikai hatás a dolgozók fokozó­dó aktivitásában jelentkezik. A szocializmus eszméinek, a marxizmus-leninizmus eszméi­nek vonzóerejét a sok példa mellett legjobban bizonyítja az, hogy számos felszabadult ország vezető politikusa a szocializmus eszméit vallja és azt társadalmi, gazdasági prog­ramnak hirdeti országában. II „tiarmadili v lág“ munkásmozgalma A gyarmattartó imperialis­ták azzal, hogy Ázsiában, Af­rikában és Latin-Amerikában szétzúzták a hagyományos gaz­dasági és társadalmi viszonyo­kat és helyükre a kapitalista viszonyokat állították, saját maguk hozták létre e világré­szek új osztályviszonyait, sa- Aát maguk teremtették meg az i knperializmus sírásóját. Ott, bhol most indult meg az ön­álló nemzeti gazdasági fejlő­dés, ott most izmosodik az im­perializmus sírásója — a mun­kásosztály. A gyarmati és nemzeti fel­szabadító mozgalmaknak szíve és lelke a proletariátus, amely egyedül képes arra, hogy ösz- szefogja a demokratikus erő­ket és következetesen végig­vigye a napirenden lévő forra­dalmi átalakításokat. A md korunkban, amikor an­nak középpontjában a mun­kásosztály áll, jogos az az állí­tás, hogy ezeken a földrésze­ken is már ma is és a jövőben még inkább, a proletáriátus a döntő politikai tényező. A „harmadik világ”-ban nem­csak számban növekszik a munkásosztály, hanem szerve­zetileg az állami politika meg­határozásában is növekszik ereje. Egyes helyeken még a szakszervezetek az egyetlen szervezetei a munkásoknak ■— Latin-Amerikában 14 millió, Afrikában mintegy 3 millió, Déikelet-Ázsia legjelentősebb országaiban 8 millió szakszer­vezeti munkás van. De megje­lentek a „harmadik világ” or­szágaiban a proletáriátus ügyé nek forradalmi, marxista-leni­nista harcosai, a kommunisták is. Ezeken a kontinenseken ma már csaknem 50 országban küzd és növekszik a kommu­nista párt. Tavatok Az 1960. évi Moszkvai Nyi­latkozat a leninizmus szelle­mében mérte fel a nemzeti felszabadító mozgalmak’útját, sikereit és tapasztalatait és ilyen szellemben fogalmazta meg ezeknek az országoknak fejlődési perspektíváit. Azok az országok, amelyek a politi­kai függetlenségük kivívásával megtették a nemzeti felszaba­dító harc első lépését, új fel­adatok előtt állanak; a nem­zeti függetlenség megszilár­dítását és megvédebnezését és az ezzel együtt felvetődő gaz­dasági társadalmi feladatokat kell megoldaniok. A nyilatko­zat körvonalazza azokat az új formákat és módszereket, amelyek alkalmazásával vég­be mehet ez a fejlődés. Ezen a téren a legfontosabb a nem­zeti demokratikus állam meg­teremtésének a nyilatkozatban kifejtett eszméje. A nemzeti demokratikus állam megte­remtésének feltételei nagyrészt adva vannak, nemzetközileg a szocializmus világtáborának és a nemzetközi munkásmozga­lomnak a szolidaritása és sok­oldalú támogatása és az im­perializmus éleződő ellent­mondásai és gyengülése, belső­leg pedig a növekvő számú dolgozók és más haladó erők erősödő politikai aktivitása és ezek összefogása nemzeti de­mokratikus egységfrontba. A nemzeti demokratikus ál­lam olyan fejlődési folyamat, amelynek közepette az egyes felszabadult gyarmati orszá­gok történelmi, gazdasági és kulturális örökségének és na­gyon eltérő sajátosságainak fi­gyelembevételével kovácsolják össze az összes demokratikus nemzeti erőket a függetlenség megszilárdítására, megvédel- mezésére és az élet által fel­vetett szociális kérdések meg­oldására. A nemzeti demokra­tikus állam külpolitikájának alapja harc az . imperializmus mindenféle behatolása ellen és a háborús törekvések ellen, szoros kapcsolat a szocialista és baráti országokkal a nem­zeti függetlenség és a béke vé­delmében. A nemzeti demok­ratikus állam belpolitikájának főbb jellemző vonásai: a nem­zeti demokratikus összefogás alapja és fő ereje az önálló gazdasági fejlődés alapján nö­vekvő számú munkásosztály és a parasztság szövetsége, a nép számára széleskörű szabadság- jogok biztosítása és a dolgozó nép részvétele az állami poli­tika meghatározásában, a nem­zeti ipar megteremtése és a következetes földreform végre­hajtása és ezekkel kapcsolatos számos más demokratikus és szociális átalakítás végrehaj­tása. A nemzeti demokratikus ál­lam tartalmát a mai kor kö­vetelményei határozzák meg — a kapitalizmusból a szocializ­musba való átmenet korszaka — éppen ezért az nem a gaz­dasági-társadalmi fejlődés ka­pitalista útja, hanem tartal­mát tekintve a szocializmusba való átmenet előkészítője, amelynek nagyszerű példája tárult fel a kubai forradalom­ban. „Századunk a szabadsá­gért folyó harc százada” — mondta Hruscsov elvtárs az ENSZ XV. közgyűlésén — ez a mondat sűríti össze korsza­kunk egyik legjellemzőbb vo­nását, azt, hogy a szégyenle­tes gyarmati rendszernek nincs létjogosultsága többé. Nincs megállás, amíg a szolgaság­nak, az elnyomásnak bármi­lyen fajtája létezik, addig hüzd és harcol az emberiség, amelynek a világon mindenütt a kommunisták az előharcosai. Dr. Tóth József Az Üdülőszálló vendégei és a környező utcák lakói részére érkező expressz-csomagokat, leveleket és táviratokat a pos­ta hosszú évek óta minden különdíj felszámolása nélkül kézbesítette, vagyis — a fé­nyeknek megfelelően — bel­területként kezelte a város eme részét. Néhány héttel ez­előtt azonban a posta úgy döntött, hogy lakónegyedünk külterület, ennélfogva a leve­lek és táviratok után négy fo­rint kézbesítési díjat számít, míg a csomagokat egyáltalán nem kézbesíti. Egyedül a városi tanács dönthet arról, hogy a város mely részei képeznek kül- il­letve belterületet. Azt hiszem, a városi térképekről mindenki meggyőződhet a való tényről: a mecseki üdülőtelep belterü­letnek számít. Ezen a posta sem teheti túl magát, ennél­fogva minden küldeményt — beleértve a csomagokat is — a belterületre vonatkozó sza­bályok szerint kellene kézbesí­tenie. Még arra sem hivatkoz­hat. hogy motoros járművel nem lehet megközelíteni a te­rületet, mert a tanács kifogás­talan műutakról gondoskodott. Egy szó mint száz: a posta legutóbbi rendelkezése ellen­tétben van városunk fejlődésé­vel. Dr. Pataki Sándor Fenyvessor 6. Irány Ifarkányfürdő Alig múlt el az általános is­kolai évzáró ünnepély. Mázán máris felkerekedett 25 bátor úttörő pajtás két nevelővel. Vasárnap reggel 6 órakor han­gos volt az iskolaudvar. A sok gyermek vidáman gyüle­kezett, próbálgatta izmait, ug­ratták egymást, vajon birják-e végig? És néhány nap múlva képeslapot hozott a posta Har­kányból. Aláírások és kis be­számoló, ami bizonyította, hogy bírták, sőt jókedvvel bír­ták végig az utat. Vizsga után felmálházva 27 kerékpár gurult ki az iskola­udvarról. Irány Zobákon át Pécs, majd Harkány. A kere­kezés jól ment. Három óra­kor érkezett a kis karaván: Itt természetesen az utazáshoz il­lően első volt a sátorverés — mert az csak természetes, hogy sátorban aludtak — és csak a szállás, illetve tábor elkészí­tése után lehetett fürdésre gondolni. De előbb még jó út­törőhöz illően a táborrend és ügyelet-beosztást el kellett vé­gezni. Láng tanító bácsi a szervezést, az irányítást vál­lalta, Kovács tanár bácsi pe­dig a konyha, a főzés gondjait vállalta, az őrséget pedig az úttörők látták el. Fürdés, ját­szás, szórakozás, tábori élet. Ez így ment hat napig gond­talanul, vidáman. Közben a siklósi vár látogatása sem ma­radt ki a programból. A csen­des június estéken a hársfák alatt a tábor zajából messzire hallatszott a szabadon csengő vidám gyermekhang és jó­kedv. Hét nap múlva megbar­nulva vidáman kerekeztek Mázára. Senki nem panaszko­dott, senki nem volt fáradt és mind azt mondta egyhangúan: szép volt, jó volt, jövőre újra csináljuk az egészet. Azt hi­szem, sokáig emlékezetükben lesz ez az egyhetes kirándu­lás. És minden bizonnyal elis­meréssel gondolnak és kell is, hogy gondoljanak Láng Gás­pár és Kovács László nevelők­re, akik .megszervezték és részt is vettek ezen a fáradságos, de mindenesetre szép kirándulá­son a 25 úttörőpajtással. Alig hogy megjött ez a csoport, máris készülődik a második kiránduló társaság. De ez már nagyobb távolságra és termé­szetes, hogy vasúton mennek. Az útirány: Budapest, Párád. Reméljük, majd erről a ki­rándulásról is hallunk egy­két szép epizódot. Imrő László A Komlói Helyiipari Szol­gáltató Vállalat vásárol a Pécsi Bizományi Válla­laton keresztül 800-as és 1000-es. jó állapotban lévő s;a!a](ürésze!<et Vásárolunk Bizományin keresztül 1000—1500 priz- 'más esztergapadokat. Komlói Helyiipari Szolgál­tató Vállalat Komló, Kossuth L. u. 21. Tel.: 20-92 394

Next

/
Thumbnails
Contents