Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

4

N A P í ó

1961. JŰLIUS Ú

Nyilatkozatok és kommentárok a nyugat-berlini kérdésről

Megkezdődött a párizsi nyugati külügyminiszteri értekezlet előkészítése

! A Biztonsági Tanács pénteken ismé tárgyal a tunéziai panaszról

De Gauüe hadba vonul az ENSZ ellen

(Totyíatás ex L oldalról.)

magyarázója arra, Kennedy beismerte beszédében, hogy az újabb intézkedések a már január óta folyamatban lévő katonai előkészületek sorába v illenek bele. A hírmagyarázó 'így folytatja: „Minden olybá tűnik, mintha a „berlini válság” az amerikai kormány számára csak ürügyül szolgálna, hogy igazolni tudja a katonai hitelek növelését.” A hírmagyarázó emlékeztet rá, hogy a legutóbbi hivatalos statisztikai adatok szerint 5 800 000 munkanélküli van Amerikában, s hogy a washingtoni szakértők a fegyverkezési program fejlesztését tekintik a legjobb eszköznek a nyugtalanítóan, nő vekvő munkanélküliség megállítására. Az Egyesült Államok elnökének az az elhatározása, hogy nem zárja be az ajtót a tárgyalások előtt, — folytatja a kommentátor — annak köszönhető, hogy a Szovjetunió békés javaslatai óriási visszhangot keltettek, s annak is, hogy a nyugati táborban látásmódbeli különbségek mutatkoznak. Míg Adenauer és de Gaulle a hidegháború élvonalában vannak és „a határozottság politikáját” követelik, a brit kormány éppen ellenkezőleg, tartózkodónak mutatkozik a katonai intézkedések meghozatalában és a tárgyalásokon alapuló megoldást javasolja. És ez az észszerű út — írja végül az Hu- manité hírmagyarázója. — A kardcsörtetés, amely egyébként nem tudja megfélemlíteni a Szovjetuniót, nem jó eszköz a lojális tárgyalások előkészítésére. Európa és a- világ népei azt kívánják, hogy Nyugat-Berlin dolgában induljanak meg a tárgyalások.

Bonnban örülnek

Kennedy keddi beszédét sehol sem fogadták olyan örömujjongással, mint Bonnban. A nyugatnémet kormány hivatalos szóvivője sietve kijelentette, hogy „hatalmas elégedettséggel és hálával” tartoznak az amerikai elnöknek. A nyugatnémet militarista es re- vansista erők számára Kennedy beszéde várt jeladás volt a háborús hisztéria felkorbácsolására és a fegyverkezési hajsza fokozására.

A bonni szóvivő közölte, hogy az amerikai elnök beszéde után a nyugatnémet kormány kész meggyorsítani katonai előkészületeit, következésképpen erőltetett ütemben hajtják végre Nyugat-Német- ország katonai erejének további növelését. A bonni kormány legutóbbi ülésén — sajtó jelentések szerint — a nyugat-berlini kérdés „katonai oldalát’ vitatták meg. Ezen az ülésen határozatot hoztak arról, hogy „minden szükséges eszközzel’’ erősíteni kell a Bundes wehrt. Bonnban megértették, hogy _a mesterségesen keltett háborús hangulat alkalmas légkört teremt a fegyverkezési verseny fokozásához. Már elhatározták, hogy a hadikiadásokat

2,3 milliárd márkával növelik az új költségvetésben. Eszerint a Német Szövetségi Köztársaság 13 milliárd márkát költ katonai célokra, s feltételezhető, mint ahogy a Rheinische Post írja, hogy „ezt az összeget még emelni fogják”. Még ebben az évben gyorsított

Idő járásjelentés

Várható időjárás péntek estig: nyugaton és északon feihősobb idő. Néhány helyen, íőként holnap záporral, zivatarral. Mérsékelt délnyugati, nyugati, holnap a Dunántúlon élénkülő északnyugatira forduló szél. A nappali felmelegedés északnyugaton kissé csökken, máshol alig változik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14—18 fok, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap északnyugaton 25—28, máshol 29— 32 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: élénkebb dél-nyugall, hajnalban északnyugatira forduló szél. Záporeső, zivátar lehetséges. A hőmérséklet napnyugtakor 22, hajnalban 18 fok körül leszütemben képeznek ki három új hadosztályt és megkezdik egy negyedik felállítását. A nyugatnémet kormány a kü szöbön álló választások után az új Bundestagnál! fogja előterjeszteni azt a törvénytervi zetet, amely a katonai szolga lati időt 12 hónapról 18 hónapra kívánja emelni.

A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége nem marad el a kormány mögött a háborús hangulat szításában. A párt kancellárjelöltje, Brandt és sajtószervei „hálát adnak” az amerikai elnöknek és őszinte együttérzésükről biztosítják őt.

& Neues Oeufschland Kennedy beszédéről

A Neues Deutschland a Kennedy-beszédhez fűzött kommentárjában rámutat, az amerikai elnök beismerte: Közép- és Kelet-Európa biztonsága szempontjából egészen jogos a Szovjetunió aggodalma. A lap ezután felteszi a kérdést: de Jű is tulajdonképpen e terület biztonságának és szabadságának á halálos ellensége? Ki követte el a múltban ezen a területen a pusztító inváziókat?

A kérdésre a Neues Deutschland így válaszol:

— Nem más, mint a német mitlitarizmus, amely ma Nyu- gat-Németországban újabb hódításokra készül, mégpedig az Egyesült Államok támogatásával. A Szovjetunió által javasolt német békeszerződésnek éppen az leone a feladata, hogy szarvat ólja: más népek biztonságát és szabadságát soha többé ne veszélyeztessék a német földről kiinduló pusztító inváziók. Itt nem csupán a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának kívánalmairól van szó, mert hiszen a Szovjetuniónak és szövetségeseinek rendelkezésére állnak mindazok az eszközök, amelyekkel bármilyen agresszort megsemmisíthetnek; itt egyszerűen arról van szó, hogy egyszer s mindenkorra ártalmatlanná kell tenni a dühtől elvakult bonni nevansistáikat, még mielőtt kirobbanthatnának egy újabb háborút, kimondhatatlan szenvedést okozva az emberiségnek.

Anglia a tárgyalás híve

Kennedy legújabb televíziós beszéde vegyes fogadtatásban részesült Angliában, bár hivatalos udvariassággal hangoztatják, hogy „szilárd hangon beszélt Berlinről”.

A Guardian írja vezércikkében:

Kennedy óvatos megjegyzésekkel célzott a tárgyalási készségre, de nem mondta meg, hogy miről hajlandó beszélni. Nem Nyugat-Berlin szabadsága kérdéses a közvetlen jövőben, hanem az, hogy milyen hatóság ellenőrizze a nyugati katonák Berlinbe jutását. Hruscsov nem azt mondta, hogy el akarja foglalni Nyugat-Berlint erőszakkal. Csak az a szándéka, hogy különbékét köt Kelet-Németor- szággal, s a keletnémet kormányra ruházza át a Szovjetunió felelősségét, a Nyugat- Berlinbe jutás felügyeletére. Kennedy beszédének legnagyobb gyengéje az, hogy nem tartalmaz pozitív javaslatot e helyzet tisztázására. Az első kérdés az, milyen építő célú javaslatokat közöljön a Nyugat a Szovjetunióval tartandó tárgyalásokon.

Közlemények

Áramszünet lesz 28-án, 29-én,

31-én és augusztus 1-én 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat felújítása miatt Postavölgy egész területén; *

A Pécsi Közlekedési Vállalat érte siti az utazóközönséget, hogy júl. 28-tól kezdődően a 10-es járat Fehérhegy és Uj-Mecsetei) a között az eredeti útvonalon közlekedik, mivel a József Attila utca burkolatának javítása befejezőéi»«.

Párizsban megkezdődött az augusztus 5-i háromnapos nyugati külügyminiszteri értekezlet előkészítése. A három nyugati nagyhatalom „szakértői”: az amerikai F. Kohléi-, az angol Sir Evelyn Shuck- burg és a francia Jean Laloy hozzálátnak a külügyminiszterek elé kerülő iratcsomók elrendezéséhez.

A külügyminiszterek háromnapos értekezletén a jelek szerint nemcsak a nyugatberlini kérdés és Németország problémája szerepel majd napirenden — ezek megvitatásakor bevonják a tárgyalásokba von Brentano nyugatnémet külügyminisztert is —, hanem éppen a keddi Kennedy-beszéd fő vonalának megfelelően a nemzetközi helyzet valameny- nyi főbb mozzanatáról szó esik.

A francia főváros diplomáciai köreiben ugyanakkor

Csütörtökön a Leopoldville melletti Lovanium-egyeteman Kaszavubu hivatalosan megnyitotta — több mint tíz hónapi szünet után — a kongói parlament ülésszakát. Megnyitó beszédébe« hangsúlyozta, hogy az első tennivaló nem zeti egységkormány alakítása, Kongó új alkotmányát pedig csak ezt követőem kell kidolgozni.

A parlament két háza elnökeinek megválasztásánál — mint az ADN jelenti — Patri- cie Lumumba hívei nagy győzelmet arattak.

A Kongói Köztársaság politikai köreiben aggodalom és felháborodás nyilvánul meg a Ieopoldville-i ENSZ-hatóságai: magatartása miatt, mert elnézik a parlament munkarendjére vonatkozó egyezmények durva megsértését, s ezzel veszélyeztetik a kongói válságnak békés, parlamenti úton történő megoldását.

Antoine Gizenga, a Kongói Köztársaság törvényes kormányának vezetője szerdán táviratot intézett Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhaz és hangsúA történelmi kar, amelyben élünk, egy új történelmi korszak — az új, legmagasabb- rendű emberi életforma: a kommunizmus — előkészítője. A mai idők gazdasági, társadalmi, politikai erőinek mozgását, fejlődését és távlatait az 1960. évi Moszkvai Nyilatkozat úgy összegezi: „Korunk a két ellentétes társadalmi rendszer harcainak korszaka, a szocialista és nemzeti felszabadító forradalmak korszaka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmat^ rendszer felszámolásának, egyre több nép szocialista útra térésének, a szocializmus és kommunizmus világméretű győzelmének korszaka.”

A gyarmati rendszer felbom lásánák folyamatát az 1917. évi Nagy Októberi Szocialista Forradalom indította el. A gyarmati rendszer sorséra nézve ez a forradalom kettős hatást jelentett. Egyrészt meggyengítette az imperialista búr zsoáziát s a gyarmatokon megingatta az imperializmus szilárd alapjait, másrészt kedvezőbbé tette a gyarmaturalom elleni harc feltételeit és közvetlen hatást . gyakorolt a gyarmati-nemzeti felszabadító mozgalmakra.

Tények, adalék

A II. világháború befejezése után kialakult új erőviszonyok

mind több találgatás hangzik el egy újabb kelet—nyugati értekezlet formáiról. A Londonból érkező hírek alapján négyes, azaz szovjet—amerikai —angol—francia értekezlet lehetőségéről beszélnek, de a New York Herald Tribune feltűnő cikke nyomán nem tartják kizártnak a hitleri Németországgal hadban állott valamennyi állam képviselőinek értekezletét sem.

Ugyancsak érdeklődést keltett Párizsban a New York Times értesülése, amely szerint „egyes washingtoni felelős vezetők” hajlandók lennének elismerni az Odera— Neisse határt. Francia kormánykörökben nem vennék rossz néven, ha az Egyesült Államok magáévá tenné ezt az elgondolást, amelyet közel három éve a nyugati vezetők közül elsőnek éppen de Gaulle tábornok vetett fel.

lyozta, hogy az említett megállapodások előírják a Lova- nium-egyetem teljes elszigetelését és Leopoldvilüe-ben az összes kongói katonák leszerelését.

— Ezeket a megállapodásokat megtérve — mutat rá a távirat — Kaszavubu és az ENSZ-tiszt viselők szabadon jutnak be az egyetem területére. A kongói katonák Leopoldville utcáin fegyverrel a kezükben sétálgatnak álékor, amikor a parlamenti tagok megérkezése előtt három nappal már le kellett volna őket fegyverezni.

— Úgy vélem — írja Gizenga, — hogy a megállapodásoknak ez a megsértése súlyosan veszélyezteti mind a lakosság, mind a Éovaniumban összegyűlt parlamenti tagok biztonságát, és hátrányosan befolyásolja a parlamenti vita légkörét. A lakosság, a parlamenti tagok szülei és gyermekei, valamint a magam nevében eré- lyeá tiltakozást jelentek be és kérem, azonnal tegyék meg az összes szükséges intézkedéseket.

a kapitalizmus és a szocializmus között új feltételeket teremtettek a gyarmati-nemzeti felszabadító mozgalmak számára. Ebből a szempontból különösen fontos a szocialista világrendszer kialakulása, ezen belül pedig Kína győztes harca a gyarmaturalom ellen. A II. világháború utáni másfél évtized történelmi fejlődésének egyik legdöntőbb eredménye a szocialista világrendszer kialakulása. A másik pedig az ettől elválaszthataitlan eredmény a gyarmatbirodalom szét hullása és teljes pusztulása. A gyarmati-nemzeti felszabadító harcok sikereit beszédes adatok bizonyítják. A II. világháború időszakától napjainkig az egykori gyarmatokon 38 új, jüggetlen állam született. Ezek ben az országokban él a Föld lakosságának több, mint egy- harmad része, mintegy 1 milliárd 300 millió ember. A gyarmatbirodalom vég pusztulását jelentő folyamat eredménye az, hogy az I. imperialista világháború előtt a Föld lakosságának kétharmad része élt gyarmati szol gaság alatt, ma csupán az emberiség 4—5 százaléka.

Az imperialista burzsoázia számára elviselhetetlenül fájdalmas az, hogy régebben 1 tőkésre 4—5 gyarmati szolga jutott, ma viszont fordított a helyzet, 4—5 tőkésre jut egy gyarmati kizsákmányolt.

Az AP gyorshíre szerint a Biztonsági Tanács, a tunéziai küldöttség kérésére pénteken este ismét összeül, hogy megtárgyalja Tunéziának Francia- ország ellen emelt panaszát.

De Gaulle hadba vonult az ENSZ ellen — írja a csütörtök reggeli párizsi baloldali sajtó és különösen azt húzza alá nagy nyomatékkai, hogy de Gaulle elutasítja a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását. Az Humanité kiemeli, hogy e határozat ellenére a degaulleista kormány nem hajlandó kiüríteni Bizerta városát.

A jobboldali sajtó természetesen tapsol a degaulleista kormánynak. Jellemző az elfogult párizsi sajtóhangokra az a vád. hogy Hammarskjöld a tunéziai kormánv álláspontjának vált szószólójává. A jobboldal lapjainak megfelelve a Liberation azt húzza alá, hogy de Gaulle tábornoknak az ENSZ iránti megvetése egyáltalán nem javítja meg Franciaország helyzetét. Az ENSZ- ben újból a vádlottak padjára kerül a francia kormány.

Néhány nappal ezelőtt a Bizerta tuniszi város környékén fekvő francia támaszpontrendA volt gyarmati országok egyre fontosabb szerepet játszanak a világpolitikában. Ázsia és Afrika helyet kért magának az ENSZ-ben. Az ENSZ alapokmányát 1945-ben 51 állam irta alá, azóta a világszervezetnek 99 tagállama van.

Jellemző, hogy az „új világ” — vagy „harmadik birodalomnak” nevezett, gyarmati szolgaságtól megszabaduló Ázsia, Afrika és legújabban Latin- Amerika — jelentős mértékben megváltoztatta az ENSZ képviseleti arányát. Az ENSZ megalapítása óta Amerika és Óceánia képviseletében nincs változás, Európa képviseletét 12 új tagállam növelte: Ázsia képviseletében 14, Afrika képviseletében 22 új tagállammal növekedett az ENSZ.

II sikerek donié tényezője a szocialista világrendszer

A gyarmati rabszolgaság rendszerének végleges összeomlása, napjaink folyamata a szocialista világrendszer kialakulása óta a legnagyobb világtörténelmi jelentőségű esemény. A szocialista világ- rendszer kialakulása, ereje és támogatása a legfőbb forrása a nemzeti felszabadító harcok sikerének, ezek a sikerek viszont erősítik a szocializmus nemzetközi hadállásait az Írószer felszámolásáért folytat harc véres szakaszába lép« Tunézia függetlenségét és s: verénitását sértő francia 1 tonai támaszpontot ugyai 1961. július 18—20. között tő ezer tunéziai önkéntes, a 1 néziai sorkatonasággal karö ve harapófogó-szerű biok alá vette. A francia kormá a tunéziai nép jogos köve lésére erőszakkal válaszolt katonai támadást indított támaszpont-rendszer bejára’ őrző és tunéziai kézben lé Bizerta városa ellen. (Láf melléktérkép balra lent.)

Az utóbbi évek folyamán I zerta környékét Franciaorsz rendkívül erős támaszpont építette ki Karoubánál flott bázist. Sidi Ahmed-nél rr dem katonai repülőteret, Me zel Bourguiba — a volt Ff ryville — körzetében pec óriási hadianyagraktárt re dezett be, A Földközi-teng mindkét medencéjét és a Gi raltár — Szuezi hajóútvonal ellenőrző bizertai támaszpo stratégiai jelentősége a legfo tosabb afrikai francia flott bázis, a Mere el Kébir-i kát nai támaszpont jelentőségév vetekszik.

perializmuB elleni harcba Ennek a kölcsönös összefügg nek alapján — a lenini szf lemben — erősítik a komm rusta pántok és a szocialista é lamok a függetlenségükért h: coló és a felszabadult népei kel baráti szövetségi kapcs Lábukat.

Lenin előre látta, hogy kapitalizmusból a szocializmi ba való átmenet történelr korszakában „a proletáruid galrnak összekapcsolódnak demokratikus forradalmi mo galmak egész sorával”, amel; ben a haladásért harcoló erei természetes szövetségesre ti látnak egymásban.

Annáit a segítségnek, am. lyet a Szovjetunió és a töbi szocialista állam a függetlei ségüket kivívott országokra nyújt, egy célja van: az, hop előmozdítsa ezen országok p. zicióinak erősödését az imp< rializmus elleni harcban, s< gítee nemzeti gazdaságuk fe íesztését és a népek életén« megjavítását. Engels rámuti tott arra, milyen nagy érdél a fejlett országok munkásos: tályának, hogy „minél gyer, sabban eljuttassa az önálU Sághozr” a gyarmati ország« kát, s ezt írta: „Egy bizonyo. a győztes proletariátus egye len idegen népet sem bolck gíthat akarata ellenére, ha ner akarja aláásni ezzel a sajt győzelmét”.

A győztes munkásosztály nak, a szocialista világrend szemek érdeke és kötelesség támogatni ezeknek az orszá goknak a mozgalmait. A rra nemzetközi felszabadító mo? galmak nem választhatók el kapitalista és szocialista vi

...--------------------■ ■■

H

ivatalosan megnyílt a kongói parlament ülésszaka

A Gizenga-kormány lilíakozik az E\SZ magatartása ellen

1 gyarmati rendszer teljes összeomlása elkerülhetetlen