Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

I few« tflCJl/JÜS 28a N A P t Ö 8 Megkezdődött a konzervgyári főidény . 40 vagon zöldborsót szállítanak külföldre — Kezdődik a paradicsom és az őszibarack feldolgozása — 60 vagon lecsói gyártanak — Az évi termelési érlék 55 millió forint a Szigetvári Konzervgyárban Mozgalmas kép tárul a lá­togató élé a Szigetvári Kon­zerv gyár ban. Az egyik oldalon a haragoszöld uborkák tornyo­sulnak, a másik oldalon pe­dig vagonba rakják a csoma­golt árut A vagonon rajta a címzés: Német Demokratikus Köztársaság. A nagy szorga­lom és igyekezet mellett az is feltűnő, hogy a gyár milyen nagyot fejlődött az elmúlt esz­tendők során. Uj, modern épü­letek és az épületekben auto­mata és félautomata gépsorok. A gyár egész területe le van betonozva, tisztaság és rend uralkodik mindenfelé. A mun­kások száma is három—négy­szer akkora, mint a „csendes” időszakban lenni szokott. A gyár termelési értéke eb­bén az évben eléri az 55 millió forintot. Mit gyártottak eddig és mennyit? Mit fognak gyár­tani ezután és mennyit? E kérdésekre kértünk választ a gyárban. A tények válaszol­nak. Első munkát a cseresznye jelentette. A cseresznye után a meggy, a borsó és a bajszi- barack következett. A borsót május végén kezdték szállíta­ni a gyárban és a tervek sze­rint 55 vagon készárut akartak előállítani, de csak 48 vagon lett belőle Ennek az az oka, hogy a Görösgali Állami Gaz­daság borsóját elverte a jég, ami több mint hét vagon le­szerződött borsó elmaradását eredményezte. Egyébként a zöldborsót ötnegyedes üvegek­be rakták és összesen 385 ezer üveggel készítettek.A zöldbor­só-készítményeket éppen a napokban rakják vagonokba és szállítják külföldre. A meggyet igen sokféleképpen dolgozták fel, a 88 vagon meggyből 4 va­gon dzsemet, 8 vagon meggy- pulpot alapanyagnak a dzsem­hez, 8.5 vagon folyékony meggylevet, 7 vagon hordós meggyvelőt, 5 vagon meggy- pulpot exportra, 8 vagon meggybefőttet, 19 vagon meggy bort és 15.5 vagon meggy­üdítőitalt készítettek. A kajszi feldolgozása is befejeződött és a kajszibarackból dzsemet 10.5 vagonnal, velőt 15 vagonnal, ivólé-alapanyagot 4 vagonnal, befőttet 10 vagonnal és „Hí­rőst” 1 vagonnal készítettek éL A kajszi és a meggy feldol­gozása alig fejeződött be, ami kar megkezdték a bab és az uborka feldolgozását. Az el­múlt hónap viszonylagos szá­razsága a bab és az uborka fejlődését akadályozta, s talán majd most nagyobb mértékben megkezdődhet a szállítás és a feldolgozás. Babból eddig 6 va­gonnal dolgoztak fel ötnegye­des üvegekben, uborkából 9 va gonnaL Az uborka főszezonja most kezdődik és ez meglát­szik a gyáron is, mert a nagy­műhelyben mindenütt csak uborka-uborka. Az alma fel­dolgozása is párhuzamosan halad az uborkáéval Almát összesen 18 vagonnal dolgoz­nak fel részben almavelőnek és részben almasűrítménynek, amelyből később az „Almus- kát” készítik. Almabor az idén negyven vagonnal készül Nagyobb terjedelmű munkát jelent a paradicsom feldolgo­zása. A próbagyártást hétfőn kezdik meg és 47 vagon para- dlcsoanlevet, 10 vagon sűrített paradicsomot üvegbe és körül­belül 22 vagon lecsónak való paradácsamlevet készítenek majd. Érdekesség, hogy 12 va­gon érett paradicsomot egész­ben tesznek el és később ezt a készítményt exportra adják. Az úgynevezett fő cikkek mellett még rengeteg más gyümölcsöt is feldolgoznak a Szigetvári Konzervgyárban. Szilvából például 25 vagon lekvárt készítenek és 4 vagon­nal, tesznek el befőttnek. Kar­fiolból 10 vagonnal dolgoznak fel exportra. Málnából másfél vagonnal dolgoztak fel, körté­ből 15 vagon befőtt készül, birsből 12 vagon befőtt és ivó­ié készül majd el. Az idei ter­més szemléltetésére talán ele­gendő két összehasonlítást ten­ni. Tavaly meggyből 63 vagon­nal dolgoztak fél, az idén 88 vagonnal, kajsziból tavaly 17 vagonnal, az idén pedig 34 va­gonnal. A gyár fejlődésével kapcso­latban pedig annyit, hogy a napokban megkezdték az új, nagy készáruraktár építését, amelyet december végéig be is fejeznek. Az épülő raktár ke­retállásos vasbeton szerkeze­tű, alapterülete ezer négyzet- méter lesz és a befogadóképes­sége 150 vagon készáru. Nyitott és fedett fürdi épül Úi-Mecseka ián Az utolsó négyszögöl Több hónapos alapos mun­ka után elkészült az új-me- csekaljai nyitott és fedett für­dő tanulmányterve. Az Álta­lános Épülettervező Vállalat tervezőmérnökei helyszíni ta­nulmányozás után egy szép, modern uszodát terveztek. A városi fürdő és a hullámfür­dő nyáron, különösen kániku­la idején nem képes befogad­ni a város fürdeni, strandolni vágyó közönségét. A fürdő hiánya különösen a nyugati városrészben érződik ahonnan a régi fürdők nehezebben kö­zelíthetők meg. Érthető örömet okozott tehát annak a híre, hogy a uszoda tervei elkészültek. Egy télen- nyáron üzemelő strand, uszo­da és tisztasági fürdőkombi­nátot fognak építeni. Az uszo­dakombinát igen jó helyen, a Tüzér utcai Dózsa labdarú­gó ' pályától délnyugatra eső területen lesz. A tervezett 50 m-es meden­ce — amely egyúttal a gyor­san fejlődő úszó és vízilabda sport otthona is lesz, — a hő­erőműtől kapott melegvízzel tavasztól őszig ,a szabadban is üzemeltethető. A nagymeden­cét kisebb medencék egészítik ki lelátóval, fedett öltözőkkel. A téli üzemeléshez szüksé» ges fedett medence 33 1/3-os nagyságban lelátóval és a szűk séges technikai felszerelésével együtt az ország vidéki váro­sai közül elsők között Pécsett épülhet meg. A fedett részen a tisztasági fürdőhöz szüksé­ges kádak és egyéb helyisé­gek is lesznek. A fürdő megépítésének idő­pontja körül még vannak ne­hézségek. Bízunk városunk ve­zetőiben, hogy módot talál­nak az Uj-Mecsekaljára ter­vezett fürdőkombinát mielőb­bi felépítésére. Csatornákat, utakat építenek a déli városrészben Augusztusban elkészül a Mártírok útja — Egymillió forint a Kolozsvár utcai útépítéshez Tegnap befejezték az aratást a magyarsarlósi Üj Barázda Ter­melőszövetkezetben. Képünkön Lauer József és lánya, Vas- kovits Józsefné az utolsó táblát vágják és kötözik, ök voltak a szövetkezet legjobb aratói. Pécs déli városrészének ro­hamos fejlődése szembetűnő mindenkinek* A néhány év előtti grundok, szemétlerakók helyén új lakóházak, utcák, terek létesültek. A fejlődés megköveteli, hogy a közismer­ten rossz út- és csatornázási viszonyoikat ezen a környéken megjavítsák. Esős időben ugyanis a Semmelweis utca és a József Attila utca kereszte­ződése, a Kolozsvár utca, a Mártírok útja szánté járhatat­lan a víztől. A csatornázás és útépítés Már a múlt évben megkezdődön. A kivitelezés során azonban c/l: tf úi) áros után — Hát kérem;:: nézzenek körül. — Ez az én otthonom hat hónapig itt Bogádon. Korszerű bútorokkal beren­dezett szoba, az ahol most Gö­bölyös Gáborral a Külügymi­nisztérium munkatársával ülünk és beszélgetünk. Talán bárki azzal kezdené a bemu­tatkozás után ezt a beszélge­tést. amivel mi is, hogy ta­pintatosan megkérdeztük, hó­iban is került a fővárosból eb­be a kis baranyai faluba, amelyet valószínű azelőtt még hírbő1 sem ismert. — Nem titok az. hogy miért jöttem én ide — mosolvodott el az alis 29 esztendős fiatal­ember. Pártmunkás vagyok. A munkahelyemen meg kora tavasszal megkérdezték kinek ilyen jó időben. Én természe­tesen nem vagyok agronómus és így nem adhatok szakmai tanácsot a tsz-gazdáknak, de a nagyüzemi munka tekinte­tében azért sokat segíthetek nekik. És ha már itt tartunk azt is elmondom, miként látom én a falusi és a városi élet közötti különbséget. Kulturá­lis tekintetben eléggé kezd el­enyészni a különbség, különö­sen itt Bogádon alig észreve­hető ez, hiszen itt rádiót hall­gatnak az emberek, televíziót néznek, Pécsre járnak színház­ba. Igaz, hogy vannak kedve­zőtlenebb kulturális helyzet­ben is községek, de a távol­ság ma már egyre kisebb je­lentőségű kérdés és ez szintén a falu és a város közötti kü­lönbséget mossa el, A legjob­ban gondot okozó különbséget én a falusi ember magántulaj­donos gondolkodásának ma­radványaiban és a városi mun kás ilyen köttöttségektől már felszabadult gondolkodásának különbségében látom. De aho­gyan tért hódít a nagyüzemi gazdálkodás nemcsak a gya­korlatban, hanem az emberek törekvéseiben is, úgy tűnik el ez a különbség is. Említettem már hogy párt­munkás vagyok. Ez természe­tesen nemcsak azt jelenti, hogy szószerint vehető párt­volna kedve elmenni egy kis Ealusi munkára. Jelentkeztem. Igaz, drukkoltam azért, hogy a feleségem majd mit szól. de szinte meglepődtem azon, hogy milyen higgadtan, megér tőén fogadta a bejelentésemet. Sőt bátorított is arra. hogy csak jöjjek ide. bizonyára sok élményben lesz részem, a szá­momra meglehetősen szokatlan környezetben. — Hogy miért szokatlan ez a környezet számomra? — Hát csak azért, mert én született budapesti vagyok, a falut jó­formán csak hírből meg köny­vekből ismertem. Most aztán módomban lesz falusi ismere­teimet gyarapítani — moso- lyodott el huncutkásan. Több mint két hónapja már hogy Bogádon lakik, a terme­lőszövetkezet életében mit ta­pasztalt ezalatt? Mintha csak várta volna a kérdést, nyugod­tan válaszolt: — Nagyon bizakodva Ítélem meg a termelőszövetkezet hely zetét. Tizek az emberek szí­vesen dolgoznak, csak néha egészen apró. mondhatnám személyi viták késleltetik a munkájukat. Ha ezeket sike­rül elsimítani, nincs itt semmi baj. Nagyon szépek a tsz ka­pásai és gabonatermése egy­aránt, magam is szívesen né­zegetem mindennap, hiszen a határban járok nap-nap titán munkát végzek Bogádon, amint (az előbbiekből is ki­tűnt, de ezt is. Fő feladatom­nak tartom, hogy a bogádi pártszervezetet létrehozzam és olyanná fejlesszem, amely egyre jobban dolgozik élesztő­ként ebben a faluban a párt célkitűzéseinek megvalósításá­ért Becsületes, tiszteletre mél­tó emberekből álló pártszer­vezetet akarunk, olyant, ame­lyet például állíthatunk az em berek elé. Érdekes lenne talán azt is elmondani, hogyan érzem ma­gam a falusiak között. Egy szóval válaszolhatok: jól. Meg­szerettük egymást, becsüljük egymást. Együtt nézzük estén­ként a televíziót, beszélgetünk, szórakozunk. Amikor egy szombat délután hazautazóban az állomásra mentem, egy asszony lépett elém a kapu­ból és átadott egy zacskó cse­resznyét, és egy karéj kenye­ret: vigye haza a kisfiának, kóstolják meg a bogádi kenye­ret és gyümölcsöt. Talán mon­dámon sem kell mennyire jól esett. Feleségem is meg akar­ja ismerni hol élek, kikkel dolgozom ebben a hat hónap­ban. Valószínű Bogádon töl­ti a szabadságát és kisfiám­mal együtt remélem ő is na­gyon jól érzi majd magát eb­ben a kis baranyai faluba»? sok probléma jelentkezik, me­lyek nagy része indokolatlan. 1960-ban megkezdték a Már­tírok útján a csapadékvíz­elvezető csatorna építését. A Rét utcai csomópontban víz­nyelőket helyeztek el, ahol a lezúduló vizet megfogják, az­tán a Mártírok útjával párhu­zamosan haladó csatornában elfolyik. A Semmelweis utcá­tól a MÁV területén mintegy 180 méter hosszúságban zárt szakaszon halad, majd ezt kö­vetően nyílt árokban vezetik. A Megyeri utat keresztezve a vasútvonallal párhuzamosan a Füzes árok új medrébe folyik és a harkányi vasútvonal nyu­gati oldalán halad tovább. A múlt évben megépítettek egy csatlakozó zárt csatornát is a Semmelweis utcában a Már­tírok útja és a Kolozsvár utca közötti szakaszon. Jelenleg a Mártírok útja végleges burkolatának elkészí­tésén dolgoznak. A Szabadság út és á Rét utca közötti sza­kasz már 1960-ban elkészült. Most a Rét utcai vízgyűjtő csomópont kihagyásával foly­tatják a munkát és előrelát­hatóan augusztus végére be­fejezik. Az útburkolat elkészí­tése után az északi oldalon hi­ányzó gyalogjárdát is megépí­tik, mintegy másfél méter szé­lességben. Teljes szélességben azért nem építhetik meg, mert a DÉDÁS.Z a közvilágítási ká­belt egyelőre, távlati építke­zések miatt még nem helyez­heti a föld alá. A déli oldalon majd csak akkor építhetik meg a gyalogjárdát, ha a pos­ta a telefonhálózat további kiépítése során jelenlegi há­lózatát a Mártírok útján is a föld alá helyezi. A csapadékvíz elvezetése, az útviszonyok megjavítása további csatornázást tesz szük­ségessé. Be’ejezés élőit áll a József Attila utca átépítése. Sajnálattal kell azonban meg­állapítani, hogy a Hullám­fürdő mellett húzódó árokból eső esetén kizúduló vizet az átépítések során sem vezetik el a föld alá. A fürdő terüle­tén befedik az árkot, megeme­lik a gyalogjáró hidat, a csa­padékvíz útja azonban egye­lőre marad a régi, az úttesten keresztül szabadon zúdul majd tova a Semmelweis utcába. Így a rosszemlékű átkelőhely egyelőre nem változik meg. A szakemberek véleménye sze­rint a vízlevezető csatornát mintegy 100 ezer forintos költ­séggel meg lehetett volna épí­teni és így nem kerülne sor újból a forgalom leállítására, az útburkolat felszedésére a vízlevezető csatorna megépí­tése miatt Sajnos, ehhez a fedezetet nem tudták előte­remteni. Megépítésre vár a Semmel­weis utcában a József Attila és Kolozsvár utcák közötti szakaszon a vízelvezető csa­torna. A több mint egymillió forintba kerülő munkára a jö­vő évben kerül sor. Sürgősen meg kell építeni a Semmelweis és Kolozsvár utca kereszteződésénél a vízelnyelő­ket és az elvezető csatornákat. Ehhez a városi tanács az anya­gi fedezetet biztosította. A munkákat július 15-én kellett volna megkezdeni és szeptem­ber 30-ig befejezni. A Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat azonban nem kezdte meg időben a munkát, arra hivatkozva, hogy nincs 46 fo­lyóméter 25 cm-es, 10 folyó­méter 30 cm-es és 6 folyóméter 40 cm-es átmérőjű betoncsö­ve. Ezeknek a csöveknek a hi­ánya veszélyezteti a határidő betartását, aminek esetleg az lehet a következménye, hogy a kivitelezés majd az esős időjárásban történik és tete­mes többletkiadást von maga után. Nem beszélve arról, hogy a vízelvezetés hiánya követ­keztében a Mártírok útjának új útburkolata is tönkre me­het. A város nélkülözhetetlen út­jainak és csatornáinak régóta húzódó megépítéséről van szó. Remélhetőleg a kivitelező szervek is mindent megtesz­nek, hogy a munkákat köz- megelégedésre elvégezzék. Mitzki Ervin — ÜJ NAGY TELJESÍTMÉ­NYŰ, NDK gyártmányú per­metezőgépet vásárolt a pécsi, bikali, sátorhely-bólyi és . ? zengőaljai állami gazdaság A 60 ezer forintos gép segít- ségével gyorsan és szaksze­rűen permetezhetik meg a gazdaságok gyümölcsöseit.

Next

/
Thumbnails
Contents