Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-28 / 176. szám

NAPLÓ 1961. JÚLIUS a. ^ „Felirar a feliratok ügyében Egy budapesti turistának próbáltam megmagyarázni, hogy hol van az „Oázis” presszó. A Parkmoziig simán ment a magyarázat, de nem­csak 6, hanem én is megüt­köztem: miért nincs felirat a bejárat felett? Mindössze né­hány lógó drótszál sejteti, hogy itt lehet a presszó. Úgy­szintén a „Tacskó Mackót” és az „Évát” is a tatarozás után „elfelejtették” felirattal ellátni. A Liszt Ferenc hangver­senyterem városunk zenei életének és kulturális esemé­nyeinek gyakran volt és ma is sokszor igénybe vett szín­helye. Még azok iis, akik jár­tak már ott, könnyen elté­veszthetik a kaput; mert nincs ilyen irányú tájékozta­tást nyújtó felirat sem a ka­pun, sem pedig az épület fa­lán. Szép lenne, ha piros, kék, sárga stb. neonfény csalogat­ná az utcán sétálókat, vagy éppen az idegeneket a presz- szóba, s nem találgatás, kér- dezgetés után bukkannának rá a keresett szórakozóhely­re. B. L. Tűz Babarcon Tegnap a babarci tsz föld­jén a cséplőgép közelében fél 11-kor tűz keletkezett. A tűz eloltására kivonultak a mo­hácsi, a pécsi tűzoltók, a Pé­csi Köztisztasági Vállalat két víztartályos gépkocsija, ezen kívül számos önkéntes tűz­oltó is a helyszínre sietett. A tűz tovaterjedésének meg­akadályozásában mintegy 100 ember vett részt és csaknem délután 3 óra volt, amikorra sikerült a tüzet teljesen elol­tani. Előzetes jelentések sze­rint jelentős mennyiségű ga­bona, valamint a cséplőgép is elégett. A teljes kár és a tűz okának megállapítása fo­lyamatban van. Filmváros volt Moszkva... Pécsi vendégek a moszkvai filmfesztiválon A méretek? Csodálatosak! Képzeld el, hogy például a Kölyök című magyar filmből csak a moszkvai mozik számá­ra hatvan kópiát készítettek... A szovjet fővárosban 2900 filmszínház működik, és nem ritka az olyan mozi, amelybe 2500—3000 néző befér.;. A fesztivál is monumentális jellegű volt, dehát az ember nem csodálkozhat egy olyan fővárosban, ahol naponta 359 lakás készül el. Természetesen az utazás után néhány órával még fá­radt a moszkvai filmfesztivál két pécsi vendége — Faust Imre, a Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalat igazgatója és Mészáros Bálint, a vállalati propagandacsoport vezetője — akik a negyvenöt tagú magyar filmmunkás delegáció tagjai­ként tartózkodtak a szovjet fővárosban a fesztivál idején. Közvetítés öt nyelven A bemutatott filmek jegy­zékét, a zsűri összetételét és az eredményeket már ismer­jük — az érdekességek kö­vetkeznek: — Hát az volt — mondják a pécsi „filmesek” — kezdve a moszkvai nevezetességektől a Rosszija filmszínházig, ahol a fesztiváli vetítéseket tartot­ták, délelőtt kilenctől ebédidő megszakítással éjjel fél 12-ig. Naponta általában három— négy játékfilmet és ‘több kis- filmet vetítettele a 2500 sze­mélyes moziban, ahol fejhall­gatók segítségével minden né­ző orosz, francia, angol, német vagy kínai nyelven hallgathat­ta a vetített film szövegét. A Rosszija mozi minden alka­lommal megtelt, a mintegy 900 főnyi külföldi vendégen kívül — színészek, producerek, film- szakemeberek — a moszkvai közönség részére bérletet is bocsátottak ki, dehát sokan Film Film Film Film ? B B BBBBBBBBBBIBBIBISBHBBKn BAMBI A film magyarországi bemu­tatója egy kicsit megkésett, közel húsz esztendő után tűz­ték nálunk műsorra a Bambit, a világhírű Walt Disney-fil- mek egyikét. Mindenesetre Walt Disney varázslata ezút­tal is varázslat — természete­sen a legifjabb generáció szá­mára, amely hálásan nyugtáz­za a néhol ügyes, máshol ügyet lenebb ötleteket, és megelége­dik a vérszegény poézissal. A kis őzike története az er­dők világában bájos, kedves és együgyű történet, viszont a képsorok között nem nehéz felfedezni Walt Disney saját­ságos filozófiáját, amely még a nyugati filmvilágban is, in­kább vitatott, mint egyértel­mű. Az erdő, a békesség, az üde- ség és szépség idillje valami elvarázsolt, szentimentális nir­vánában ölt testet, amelynek csupán egyetlen ellensége van: az ember. Walt Disney az em­ber szimbolikus jelenlétével példázza a gonoszság erejét, az erdőtűzzel Illusztrálja az általános gonoszságban lévő antihumanizmust, de hát ugyanez az erdőtűz az, amely­ből mégis épségben tér vissza az erdő csaknem minden la­kója. Ahol Walt Disney nem filo­zofikus, ott remek. Meglepőek, eredetiek és bájosak az ötle­tei, ragyogó sok ötlet van az erdei állatok temperamentu­mában, mozgásában, a helyze­tek komponálásában. A színek is többnyire illően mesesze­rnek, inkább harmonikusak, mint andalítóan szentimentáli­sak. A poézis kevés a filmben, inkább csak mesterkélt; le­egyszerűsített módon mesesze­rű a cselekmény szála. A !eg- fiatalabbakat a meseszerűség ragadia meg, a felnőtteket az ötletek és nem utolsó sorban a f'lm muzsikája. Kedves színfoltja a Bambi a nyári moziműsornak, bár he- lyénva’óbb lett volna egy me­seműsor keretében játszani, hiszen a kedves kis őz törté­nete mellé inkább illett volna egy-két hasonló jellegű rövid rajzfilm, mint a Bambit „kí­sérő” felnőtt rövidfilmek, ame­lyek a maguk módján, kereté­ben megfelelőbbek lennének. kinn maradtak a nagy érdek­lődés miatt Moszkva valósá­gos filmváros volt. Magyar vendégel: sikere — A fesztiváli propaganda is monumentális volt de rop­pant kulturált. A Moszkva Szálló előtti hatalmas lovar­da tér tele volt transzparen­sekkel, reklámokkal, a sajtó- ügynökségek fotóriporterei és a moszkvai amatőrfotosok szá­zai vették körül a szovjet és a. külföldi művészeket. Nagy népszerűségnek örvendett ter­mészetesen Gina Lollobrigida, Bondarcsuk, Bisztrickája, Sza- moljova, de a népszerűségből kijutott a magyar Gábor Mik­lósnak is, aki alig győzte az autogrammot osztogatni, és akinek sok-sok babával ked­veskedtek a moszkvai diák­lányok. Külön öröm volt. hogy a magyar vendégeket nagy- nagy szeretettel fogadták a szovjet emberek. — A bemutatott filmek kö­zül osztatlan elismerést ara­tott a Tiszta égbolt című szov­jet film, amelyet Csuhraj ren­dezett és amelynek kópiája már Magyarországon van, és való­színűleg az ősz folyamán már nálunk is játsszák. A film té­mája, mondanivalója merész, a film teljes mértékben rep­rezentálja azt az új és szabad légkört, amelyben a szovjet emberek élnek. A nyugati film szakemberek is elismeréssel szóltak Csuhraj új filmjéről, és a fiatal szovjet rendezőt a huszas évek klasszikus szov­jet rendezőihez mérik; Egy „bukott“ rendező — Nagyon szép volt a ja­pánok díjnyertes filmje is, sok sikert aratott az olaszok pro­dukciója, amelyen a múlt évi olimpiai játékókat elevenítet­ték meg, és Kurt Hoffmann víg játéka, a Kísértet a spes- sarti fogadóban, amelyet nem az NSZK. hanem a rendezője nevezett be a fesztiválra A magyar filmet általában sze­retettel és elismeréssel fogad­ták, de őszinte kritikával is, amit a hazai kritikusoknak is figyelembe kell venni. A szov­jet közönségnek a korábbi évek magyar filmjeiből külö­nösen a Körhinta és a Kölyök tetszett; — A fesztivál egyébként a nálunk is ismert, magyar szár­mazású, jelenleg Ausztriában működő Bolváry filmrendező bukását is eredményezte. Film je, amely egy pacifikus gon­dolatoktól terhes arisztokratá­ról szól, nemhogy a szocialista filmszakembereknek volt ide­gen, de a nyugati filmesek vé­leménye is az volt: itt-ott mű­vészi film, de ily szentimentá­lisán a huszadik század köze­pén inkább mosolyogni, mint tisztelni való. Technikai bravúr — A látnivalók közül kie­melkedett a Kinopanorama. Valóságos technikai bravúr, amit az állandó moszkvai me­zőgazdasági kiállítás területén, ebben az ötszáz személyes mo­ziban láttunk. Ez tulajdonkép­pen kísérletezés, teljes körmo­zi. Fél órás műsorokat adnak, 22 vetítőernyőre 22 géppel ve­títenek. A nézők állnak a moziban, és körbe forognak. A főcselekmény természetesen középen, egyirányban van. A cél az, hogy a nézőt képileg és akusztikailag is maximáli­san kielégítsék, dehát a néző „befogadóképessége“ is maxi­mális. Ugyancsak voltunk a „Mir“ nevű panoráma mozi­ban. ahol három képet vetíte­nek egyszerre, amely a legfej­lettebb szélesvásznú technika alapján működik. Általában az volt a tapasztalatunk — és ezt csak megerősítette a MOSZFILM stúdióban tett lá­togatásunk, amely egy valósá­gos filmváros —, hogy a szov­jet film nemcsak tartalmi, esz­tétikai, de technikai vonatko­zásában is a vüág filmművé­szetének élvonalában van. — A fesztivál általános mér­lege talán az lehetne legin­kább, hogy a fesztiváli jel­mondatnak megfelelően: a vi­lág filmmunkásainak, film­szakembereinek szép és monu­mentális találkozója volt a béke és a barátság jegyében. (THIERY) Lj üzletek, vendéglátó egységek nyíltak A megyei tanács kereske­delmi osztálya elkészítette a megye kereskedelmének első félévi tervteljesítéséről szóló jelentést. Megállapí­tották, hogy a tanácsi keze­lésű üzletek első félévi ter­vüket 100 százalékra telje­sítették. Az élelmiszerforgalom 101,1 százalékra teljesítette tervét, bár meg kell jegyez­ni, hogy jelentős hiány volt sertéshúsból, élőhalból és a palackozott bor- és sörellá­tás sem mondható kielégítő­nek. A jobb ellátásért meg­kezdték a félkész húsételek árusítását és mirelitárukból is több kerül forgalomba. A ruházat forgalma az el­ső félévben kedvezőtlenül alakult. Tapasztalat, hogy a lakosság „nagyobb beruhá­zásokra” (motorkerékpár, gépkocsi, építési anyagok) tartalékolja pénzét. Nem mondható kielégitőnek a női fésűsszövetek, férfi divat­felöltők, gyermek-félcipők mennyisége. A vegyes iparcikkek terü­letén az első félév tervtelje­sítése 104 százalék volt. Na­gyobb eredményt is elérhet­tek volna, ha például az — MA INDUL Pécsről az első franciabarack-szállít­mány Prágába. A MÉK a pécsi baracktermelők legszebb gyümölcséből összesen tíz vagonnal kíván Csehszlová­kiába exportálni. — A PÉCSI Bőrgyár szak­szervezeti bizottsága július 25-től augusztus 7-ig 30 dol­gozó gyermekét üdülteti Nagykanizsán. — A HÁROM és fél millió forintos Icöltséggel épülő má- gocsi kultúrkombinát felépí­tését a község iparosai jelen­tős társadalmi munkával se­gítik. Társadalmi munkában festik az épületet és besze­relik a villanyt. —A MECSEKI Állami Pincegazdaságnál üzembe helyeztek egy NDK-gyártmá- nyú, 140 ezer forint értékű hordósbor-pasztőrözőgépet. — TATAROZZAK és a korszerű igényeknek megfe­lelően átalakítják a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sán­dor Művelődési Házát. A munkákat néhány napon be­lül megkezdik. — EGYMILLIÓ forinttal növekedett január óta az OTP villányi fiókjának be­tétállománya. (45.) De a japán nem sietett a válasszal. Kivárt, talán míg magában még egyszer újra át- mozsolja gondolatait, s csak akkor szólalt rr/g halk, sze­rény. szenvtelen beszédmodo­rában: — Talán az új besugárzás segítene. Ogmor idegesen legyintett. — Pontosan annyit ér, mint a többi. Semmit! Azért ter­mészetesen megpróbáljuk. — Egyébként a Cook-nak külden dő jelentésébe ezt az esetet is vegye be. — Kérem! — válaszolta készségesen a japán. Ogmor más problémákra sik lőtt át egyszerre. — Aztán ha a fiúcska, akit ma operáltunk, belázasodna, azonnal értesítsenek. — A férfiosztáiyon, ha rosz- szabbodás áll be Tado állapo­tában? — kérdezte_ Ikojama. Ogmor tehetetlensége jeléül széttárta karját, majd újból leengedte. — Sajnos, erre nem tudok magának semmi megnyugta­tót válaszolni, Ikojama. Bár­mennyire elszomorító. bele kell törődnünk, hogy nem tu­dunk segíteni rajta. Természe­tesen, ha nagy fájdalmai len­nének, adjon neki morfiumot. Ne szenvedjen. Ikojama elment, s Ogmor egyedül maradt a rendelőben. Fullasztónak, fojtogatónak érezte a levegőt a szobában, most. hogy egyedül maradt. Ezer kínjával és gyötrelmével egyszerre szakadt rá a tehetet­lenségének tudata. Föl-le ara­szolta a szoba hosszát, míg végül megállt a kertre néző nyitott ablaknál és kinézett a parkra. A délután már estbe bukó volt, az alkony áttetszővé fa- kított mindent. De a hőség semmit sem csillapodott. A le­vegő pállott volt és nyúlós, a bőrön apró kristálycseppekben ütött ki a ragacsos verejték. Sötét, tömött felhők hasaltak alacsonyan a városon, szinte mozdulatlanul. Belső, lávaként fortyogó gondolatai már-már szét akarták vetni, s talán csak a nagy súllyal ránehezedő at­moszféra nyomására nem tud­tak kitörni. Úgy érezte Ge­orge, szétmállik e között a két iszonyatos erő között. Már majdnem eav éve volt Hirosimában. S elérte azt, amit célul tűzött maga e’é? Megvalósított egyet is elkép­zeléseiből? Mi értelme, haszna, eredménye volt a munkájá­nak? — indulatosan, lemon­dóan legyintett. — Semmit! Ugyanott tart, mint egy évvel ezelőtt. Napról napra végig­játssza ugyanazt az alattomos színjátékot, s közben bárgyún figyeli saját tehetetlenségét. Csak azok gyógyulták meg a keze alatt, akik valószínűleg amúgysem haltak volna meg. Sem tudományosan, sem a gyógyításban nem ért el sem­mit. Semmilyen gyógyszert vagy gyógymódot nem tudott kitalálni. De még csak távoli elképzelései sem születtek, hogy melyik út végén, milyen messze van elrejtve az a hu­sáng, amit ha elért, és kezé­be ragad, kíméletlenül le tud­ja vele bunkózni ezt az un­dorító kórt. Aki a betegség bi­zonyos stádiumába került, kö­nyörtelenül bele is pusztult. S ő csak bámészan áll. s tehetet­lenül nézi. ahogy ez a hatal­masra nőtt probléma, a maga megoldatlanságával, kiismer- hetetlenségében egyre sötétebb egyre hatalmasabb, dagadóbb lesz. De semmit, semmit sem tehet ellene. Nem szállhat szembe vele, hanem alázato­san utat kell neki engedni. Keserű lemondás, tompa egy kedvűség ülte meg. Úgy érez­te, hogy az élet újból aljasul becsapta, s nem tehet mást, mint hogy megint elfut előle. A legokosabban teszi, ha őszin­tén bevallja: fiaskót vallott, minden elképzelése tökéletes csődöt mondott, s itthagy min­dent. máról holnapra. Tkoja- mára. Igen. Ikojamára Ikojamát egyre jobban elis­merte és becsülte. Ikojamában "agyszerűen egyesült a fiatal iapán nemzedék hata’mas el­méleti tudása, a régi jaoánok kemény fegyelmével, céltuda­tosságával lehetetlent nem is­merő munkabírásával Mindig pontosan tudta, mit miért csi­nál, sokszor olyankor is, ami­kor ő csak tapogatózott még. Elméleti fölkészültségét pedig egyenesen félelmetesnek érez­te. Otthon, Amerikában talán még a felét sem tudják az egyetemek belesajtolni a hall­gatók fejébe, mint itt Japán­ban. Bár valószínű, hogy a ho­kit és a rugbit lényegesen gyengébben játsszák, mint ná­luk az egyetemisták — s erre a gondolatra önkéntelenül is kis gúnyos mosolyra torzult a szája. — Gyakran megvádolta ma­gában a fiatal japán orvost az­zal is, hogy egyáltalán nem alszik. A nap bármelyik sza­kában járta végig a szanató­riumot, Ikojamát mindig mun­kában találta, de még vasár­nap is dolgozott, a szabadságot pedig egyáltalán nem ismerte. Ikojamán keresztül aztán sok mindent megértett: miképpen volt lehetséges, hogy alig öt­ven évvel azután, hogy Japán megnyitotta kapuit az ameri­kai cirká'ók ágyúinak, a Csen­des-óceánon a legerősebb tenge ri hatalom lett, s 6 alkalmazta először, már a század elején, a tengeralatti árót; a világhá­ború előtt félelmetes ipari ver­senytárssá lett, a háború alatt pedig rettegett ellenfél; soha meg nem alázkodott, még ak­kor sem, amikor elvesztette a háborút, s mindig megmaradt halk, szerény büszkeségében. Sokszor már egyenesen iri­gyelte őket, sőt olykor talán még valamiféle alacsonyabb- rendűséget érzett velük szem­ben — bár ezt az érzést min­dig elhessegette. (Folytatása következik) OTP a hitelakciót a 123 köb­centis motorkerékpárokra előbb kiterjeszti. A vendéglátóipar 105,1 százalékos eredményt ért eL A jobb ellátásért például Komlón megkezdték a fél­kész cukrásztermékek és konyhakész húsételek árusí­tását is. Harkányban egy italboltból kisvendéglőt léte­sítettek magyaros berende­zéssel. Az elmúlt félévben a ta­nácsi vállalatok igyekeztek a bolthálózatot bővíteni és a korszerű kiszolgálási rend­szert több helyen bevezet­ték. Harkányban egy új ön- kiszolgáló élelmiszerboltot. Mohácson új önkiválasztó üveg- és porcelánboltot, egy új vegyes kultúrcikk önki­választó boltot, Siklóson új önkiválasztó papír- és illat­szerboltot létesítettek. Javult az ellenőrzés is. A2 ellenőrzés munkájáról a vál­lalati igazgatókat és főellen­őröket rendszeresen beszá­moltatták. Harkányban 3 napos ellenőri továbbképző tanfolyamot rendeztek azért, hogy a vendéglátóipari el­lenőrök megismerjék az el­lenőrzési módszereket. — TAPASZTALATCSERE értekezletet tartanak augusz­tus 4-én Siklóson, a pécsi já­rás és siklósi járás nőtaná­csai. A termelőszövetkezeti asszonyok mozgalmi munká­jával kapcsolatos tennivaló­kat tárgyalják meg. — A JÚLIUS 28-án Pécsre érkező 25 tagú szovjet turista csoportot a Sipiana Gépgyár Gagarin-brigádja, az MSZBT Baranya megyei Elnökségé­nek közreműködésével meg­hívta üzemlátogatásra. — BALATONFÖLDVÄR- RA indít egynapos autóbusz- különjáratot a pécsi IBUSZ> július 30-án. — A BARANYA megyei Tanács tervezőirodája, a Ter­ményforgalmi Vállalat meg­rendelésére 3 gabonaraktár terveit készíti el. A raktára­kat Szentlőrincen, Sellyén és Szigetváron építik fel. — KÜLÖNVONATOT in­dít Pécsről Mohácsra augusz­tus 13-án az IBUSZ-kiren- deltség. — AZ I. KERÜLETI TA­NÁCS végrehajtó bizottsága július 31-én 9 órai kezdettel ülést tart a pécsbányai Zalka Máté Művelődési Házban. A kerület ipari, kereskedelmi, egészségügyi és kulturális problémáit tárgyalják meg. — 1000 PECSENYEKA­CSÁT adott át a hét folya­mán a Kaposvári Baromfi- feldolgozó Vállalatnak a má- rialcéméndi Rákóczi Terme­lőszövetkezet. A tsz baromfi- telepén még 2000 kacsa és 8000 csirke nevelődik, ame­lyet folyamatosan értékesí­tenek. — OROSZ NYELVŰ okta­tó hanglemezek érkeztek az MSZBT Baranya megyei tit­kárságára. A következő okta­tási évben a nyelvtanfolya­mok hallgatói számára a he­lyes kiejtés gyakorlásához nagy segítséget nyújtanak. A BM. KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, a harkányi Fürdő­vállalat ás a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat 1961. július 30-án, vasárnap Harkányfürdőn nagyszabású Anna-bált rendez. Délelőtt a strandon vidám mű­sorral egybekötött strandcikk- és fürdőruhabemutatót tartanak, melyet a késő délutáni órákban a Bányász étterem kerthelyisé­gében megrendezendő tarka mű­sor követ. Ekkor megválasztják az Anna-nap legszebbjét. A szép­ségverseny győztese kéthetes tel­jesen ingyenes beutalást kap a harkányi Baranya Szállóba. A helyezettek Is értékes dijakat kapnak. A műsorokban fellépnek a Pécst Nemzeti Színház kiváló művészei: Szabó Samu Kossuth- díjas. Wágner József, Takács Margit, Táncos Tibor és a szín­ház szólótáncosai: Hegedűs Má­ria és Dómján Tibor. Bál: a harkányi vendéqláíó üzletekben reggelig. 38 us i

Next

/
Thumbnails
Contents