Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-26 / 174. szám
I N APT.0 1961. JO LIUS 26. Munkás—paraszt találkozóra készülnek a sörgyári fiatalok Szellő, Erzsébet és .Kátoüy nemrég egyesült termelőszövetkezetét a Pécsi Pannónia Sörgyár patronálja, s az idén is megrendezik a már hagyománnyá váló munkás-paraszt találkozót. Augusztus 20-án a sörgyáriak közül mintegy hatvanan vesznek részt a találkozón és Szellő kultúrház- avató ünnepségén. A sörgyári KISZ-szervezet már megkezdte a felkészülést erre a találkozóra, mert színvonalas műsorral szeretnének kirukkolni a tsz-tagok előtt. Három egyfelvonásos darabot próbálnak szorgalmasan, de a szavalok is készülnék az augusztusi találkozóra. Az üzemi szakszervezet tánczenekara is bemutatkozik majd Szellőn, a közös táncmulatsághoz zenét szolgáltat. Valószínű, hogy a Pécsi Kinizsi labdarúgó-csapata is ellátogat ezen a délutánon a falusi fiatalokhoz, hogy barátságos mérkőzésen tudásukat összemérjék és emlékezetesebbé tegyék ezt a munkás-paraszt találkozót Érdekes, új politikai és esztétikai könyvek a Kossuth Könyvkiadó baranyai kirendeltségén A KOSSUTH KÖNYVKIADÓ Baranya megyei kirendeltségébe látogattunk el. Kíváncsian nézegettük a hatalmas polcokon magasodó könyvoszlopokat. Sokan nem is tudják, hogy a Kossuth Kiadó megyei ki- rendeltségének milyen szerteágazó terjesztési feladatai vannak. Aki viszont ide betér, az rövid pillanatok alatt képet kap arról a sokszínű és érdekes kavargásról, amelyeket a polcokon fekvő könyvek árasztanak — ha kézbe veszik őket az olvasók, ha elolvassák azokat. Nézzük csak, mi van itt? Leemelek egy kötetet. Címe: A marxista—leninista esztétika alapjai. Beleolvasok. A művészet szerepéről a társadalmi életben — ez az egyik fejezet címe. A másik cím: A művészet népisége, osztályjellege, pártossága. Aztán: A tartalom és a forma a művészetben. A továbbiakban a szép fogalmát tisztázza, a realizmus és a szocialista realizmus lényegét fejti ki, minden gddigi hasonló témájú könyvinél érdekesebben, teljesebben, logikusabban. Kár, hogy le kell tenni, mert a többi könyv is integet már, azokat is kézbe kell vennem. Tavaly a szcnüőrinci Búzakalász Termelőszövetkezetben ráfizetéses volt a sertéstenyész tés. Százötvenegy hízottsertést kellett volna értékesíteniök és ezzel szemben mindössze 23 darabot adtak el az államnak. Nem Is csoda, hisz a kocáik malacóztak ugyan, de egyetlen malac sem maradt meg. Idén a termelőszövetkezet hízottsertés-terve hatszáz da- ,rab. A termelőszövetkezet ve- ’ zetői azonban .. úgy tervezik, hogy hétszázhetet adnak él. Fehérvári Nándor, a tsz elnöke azt mondja: ha ez sikerül, akkor a sertéstenyésztés hatszázezer forint jövedelemhez juttatja a közös gazdaságot A túlteljesítés Valósággá válik. Ezt mutatják az eddigi eredmények. Az a termelőszövetkezet, amely tavaly egész évben mindössze 23 hízott sertést adott el az államnak, ebben az évben — még alig haladtunk túl a fél éven — máris 258 hízottsertést értékesített. És a napokban újabb hatvan hízottsertést adnak el az államnak. A sertésfarm visítástól hangos. Megváltozott az itteni kép. Nemcsak a sertések cserélődtek ki, de a gondozók is. Kisfalvi Károlyné azt mondja, három hónapja van együtt a brigádjuk. A vezetőség azt javasolta, hogy a malacokat, süldőket, hízókat, kocákat táppal etessék. Helyes volt ez a javaslat. Amióta tápot etetnék, nincs megbetegedés, nincs elhullás. — Csak rendszeresen kapnánk savót a kacsótai sajt- üzemtől — szól közbe az egyik asszony. — Az lenne még csak jó. Három asszony dolgozik a sertéstelepen. Kora reggeltől, késő estig van itt elfoglaltság. Az asszonyok azonban így is megtalálják a módját, hogy a családra is jusson idejük. Felváltva járnak haza naponta két—három órára. Tavaly még siralmas volt a szentlőrinciek sertéstelepén a helyzet. Ma egészséges, szép állatokat lát az ember. A választási malacok átlagsúlya 16,20 kiló volt, amikor az asz- szonyok átvették őket. A közgyűlés úgy határozott, ha ezek a malacok hat hónapos korukig elérik a hatvan kilót, akkor süldőnként 20 forint prémiumot kapnak az asszonyok. Szorgalmasan, lelkiismeretesen dolgoznak az asszonyok és e szorgalmas, lelkiismeretes munka eredménye nem is marad el: tavaly még egynegyedét sem teljesítették a tervnek, az idén pedig hatszáz hízottsertés helyett héíszázhét hízottsertést adnak el az ál- lammaifc Gungl Ferenc Kuba nem alkuszik — ez a címe egy füzetnek, amely a kezembe akad. Arra a kérdésre kapok belőle választ, hogy miképpen sikerült a kubai népnek 72 óra alatt szétvernie az amerikai agressziót, hogyan győzött a Castro által vezetett forradalmi mozgalom. Országgyarapítás — országvesztés egy másik füzet címe. Ebben Karsai Elek történész mutatja be, levéltárakban őrzött, hiteles okmányok alapján a háborús főbűnösök perének magyarországi vonatkozásait. Ketten a sok közül — a következő könyv címe. Regény. Izgalmas harci jelenetek, emberi lelkekben vihart felkavaró szerelem és nagyszerű jellemábrázolás váltják egymást. Az idő telik, jó lenne még néhány könyvet átlapozni, de ezt nem lehet letenni. A baj- társiasság, az igaz barátság, a nemzetközi összefogás nagyszerű példái elevenednek meg ennek a könyvnek a lapjain. MÉGIS le kell tennem, itt van a polcon egy hatalmas, vaskos kötet, acélrugós foglalatban. Küzdlünk híven a forradalomért, ez a címe és képes röplapokat tartalmaz a párt és a munkásmozgalom üldöztetésének éveiből. Bámulatos, hogy milyen bőségesen élt a párt az illegalitás körülményei között is a képzőművészet eszközeivel az agi- tációban, pedig akkor, a horthysta elnyomás idején nagyon nehéz volt ez. Ma már magától értetődő. Gyönyörű ez a kötet, a képes röplapok reprodukciói kiemelhetők, egyenként, külön- külön is szemléltethetők. Jó lenne, ha minden munkásklub és könyvtár hozzájuthatna, kár, hogy az országban mindössze négyezer példányban terjesztik.' Vannak itt másféle könyvek és füzetek is. Aki a politikai gazdaságtan — vagy mai gazdaságpolitikánk kérdéseiben akar tájékozottságot szerezni, az is megtalálja az érdeklődési körének megfelelő könyveket. Itt van A pénz értékének alakulása a kapitalizmusban és a szocializmusban című tanulmány. Bemutatja az Egyesült Államokban végbemenő inflációt, a dolgozók jövedelmének alakulását, a reáljövedelem alakulását a szocialista országokban. Rohan az idő, nincs arra mód, hogy végigolvassak itt mindent, ami a kezembe akad. Nincs más megoldás, meg kell vennem ezt is, azt is. Itt is megvehetem — mondják —, de a könyvbizományosnál is a munkahelyemen. Régebben valóban lehetett panasz amiatt, hogy nem lehet érdekfeszítő, népszerű nyelven megírt politikai és tudományos műveket kapni. Izgalmas regényeket sem nagyon. A fel- szabadulás óta eltelt 16 évben azonban könyvkiadásunk gyorsan és jól pótolta a hiányt, senki sem panaszkodhatik, hogy nem találja meg érdeklődési körének megfelelően a legjobb könyveket. PÁRTSZERVEZETEINK vezetőségei ezért gondoskodjanak arról, hogy a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltsége által megküldött könyvekből mindenki bőven hozzájuthasson azokhoz, amelyek érdeklik. Gyevi Károly. Vasárnap hajnali öt óra volt. Lementem az állomásra, 28 perc volt a Fonyódi vonat indulásáig. Szakadt az eső motorommal lehetetlen volt ' Balatont enyvesre utazni. Ügy gondoltam, feladom a vonatra, mivel nekem a hét közben többször haza kell. ugra- nom Pécsre. A fenyvesi K1SZ- táborban gazdasági vezető vagyok és 150 fiatal részére kell gondoskodnom az étkezésről. Leérek az állomásra, fel akarom adni a motorom, de sajnos elutasítottak, mert csak a megváltott vonatjeggyel tudom ezt elintézni. Keresem azt az elvtársat, akinél a jegyek vannak, de nem találom. Közben az idő gyors léptekben halad előre. Már csak öt perc van a vonat indulásáig. Oda megyek ismét a csomag pénztárhoz és megkérem az ott szolgálatot teljesítő elvtársnőt. — Nagyon szépen megkérem, legyen olyan kedves, intézze el a motorom feladását a menetjegyem nélkül, mert nem találom az illető elvtársat, akinél a jegyem van. Ha lemaradok a vonatról, akkor 150 ember napi étkezése forog kockán. A pénztárosnő megértve sietségemet, készségesen kiadta a motoromra szóló szállítási jegyet. Ránézek az órámra, meglepődve látom, hogy már csak két percem van az indulásig, Gyorsan kitolom a motort, berúgom és másodpercek alatt ott vagyok a szerelvény előtt. A forgalmista már készenlétben dili még egy perc, máris indiL Ugyanolyan udvariasan megkértem, mint előtte a pénztárosnőU hogy tel szeretném rakni j motort, mielőtt elindul a vonati megmondtam, miért ilyen sürgős, ö azonban szó szerint a következőket válaszolta, nem éppen udvarias hangon: — Nem érdekel engem. Mi nem szívvel dolgozunk, hanem mechanikusan. Ha szívvel vé«* geznénk munkánkat, minden vonat késnél A kijelentés után máris indította a vonatot, én pedig ott Trairadtam gondolataimmal és problémámmal. Hogy 150 kiszista vasárnap mit eszik, természetesen nem a forgalmista gondja, hanem az enyém, de én azt hiszem, egy kis jóindulattal és a vonat fél perccel későbbi indításával nem történt volna nagy vész. Ügy gondolom, hogy egy forgalmista is dolgozhat szívvel+ nemcsak mechanikusan! (d-i) Befőzéshez félliteres, egy literes, öt literes üvegek ismét kaphatók olcsó áron A MÉH VÁLLALAT Doktor Sándor n. 14. sz. alatti telepén, a mohácsi és siklósi telepén. 38 398 — UJ-MECSEKALJÁRÖL a főpályaudvaron át Kertvárosig új autóbuszjáratot indít be a Pécsi Közlekedési Vállalat, ha a Mártírok útján az út korszerűsítését befejezik. — CSEHSZLOVÁK cirkusz és brazil művészeti együttes érkezik Pécsre még a nyár folyamán. — A VEGYESIPARI Vál lalat Endresz György úton létesített korszerű telephelyének átadása megtörtént. *— AZ ÜZEMEK import devizával való gazdálkodását vizsgálja felül júliustól kezdődően a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság. — 150 EZER forint értékű kelet-német gyártmányú fő- csapágyfúrógépet helyeztek üzembe a XIV. Autójavító Vállalatnál; — A BARANYA megyei Építőipari Vállalat KlSZ-szer- vezetének vendégeként Pécsett járt francia építőmunkás küldöttség július 24-én elutazott Budapestre. — SZELÍD szarvas-bika- borjú érkezett a mecseki állatkertbe. Száríz sárgabarackmagot vásárotoov A MÉH VÁLLALAT TELEPEI ÉS ÁTVEVŐ- HELYEI. 38277 43. — De mindjárt közbevágott valaki: „Várjunk csak. Itt van még Taro. Az idén is kimaradt. Hátha találunk neki valakit”. — Taro megremegett az izgatottságtól, s még megfeszítettebben figyelt. Üjból megszólalt az egyik isten: „Már megint ez a Taro. Mindig vele van baj”. — Majd egy másik: „Nem olyan sürgős. Várjon jövő évig. Úgysincs senkije, aki elintézze a házasságot. Meg a lányok is el-, fogytak”. — Ismét megszólalt a hang, aki az előbb pártfogásába vette: „De van még egy. Most született egyik falucska bírájának házában egy lányka. Adjuk oda Taronak. Legalább elvetjük a gondot”. — „Jó lesz, jó lesz!” — egyeztek bele az istenek. Jeanne megszakította elbeszélését, és kérdő tekintettel nézett George-ra. — Nem untatlak? — Nem, nem! Folytasd csak. — Ezzel az istenek gyűlése szétoszlott — folytatta Jeanne megkezdett elbeszélését. — Taro pedig lázadozva és mély ségesen kétségbeesve osont ki a templomiból, s indult meg a hazafelé sávú úton. „Móg Jegtott haján, nyakán, vállán, le egészen a derekáig. Jeanme egyszerre panaszos hangon szólalt meg: — Meddig megyünk még? Kétségbeejtő, hogy ellustultam! Nagyon rég tettem ilyen nagy kirándulást. Ö, még oda is fel fogunk mászni? — mutatott előre egy kiugró damto- hajlat felé. . — Természetesen — válaszolt Ogmor. — Onnét nagyszerű kilátás nyílik a városra, meg a tengerre. — O, jaj, de én már nem tudok oda fölmászni — nyűglődött Jeanne, mint egy gyerek. — Nagyon elfáradtam. — Segítek. Fogd meg a kezem. Húzlak. És Jeanne tényleg hagyta húzni magát. így értek föl, mint két játékos gyerek, a kiugró dombhajlatra. Jeanne mindjárt leült az üdezöld fűre, s mélyet sóhajtott — Végre! Ferm vagyunk. Ugye, most már szabad leülni? — és tétova tekintettel nézett George-ra. — Persze, hogy szabad. De megérte feljönni, úgye?! Innét igazán nagyszerű kilátás nyűik a városra és a tengerre. — Ühüm — bólogatott helyeslőén Jeanne. Ogmor végignyújtózott a fűben becsukta szemét, s hagy ta magát elringatni a természet lágy simogatásától. Jeanne pedig közéi bújt hozzá, s egy kitépett fűszállal csiklandozta arcát. — Ö, hát Te vagy az a szem télén kis légy?! — nézett föl Ogmor és szorosan magához húzta a lányt. (Folytatás* következik.) — AZ ORSZÁGGYŰLÉS meghívására hazánkba látogató guatemalai parlamenti képviselők és közéleti személyiségek: Francisco Villagra- ne Kramer, Julio Enrique Valladares Castillo, parlamenti képviselők, Cesar Meza orvos és Francisco Mendez Escobar főszerkesztő kedden délelőtt elutaztak Magyarországról: — 20 TAGÚ pécsi bányászküldöttség utazik csütörtökön reggel a Szovjetunióba, A pécsi bányászok egy hétre Moszkvába látogatnak el. — A „KIVÁLÓ takarék- szövetkezet“ címet 3 év alatt másodszor nyerte el a lány- csóki takarékszövetkezet. A múlt évben egymillió-háromszázezer forint kölcsönt kaptak a tagok. — Ó-KERESZTÉNY sírokat tárnak fel a Megyei Könyvtárnál folyó ásatások során. — BM. Kiskereskedelmi Vállalat, a Harkányi Fürdő Vállalat és a Baranya megyei Vesdéglátó Vállalat, 1961. július 30-án, vasárnap Harkány fürdőn nagyszabású Anna- bált rendez. Délelőtt a strandon vidám műsorral egybekötött strandcikk- és fürtíő- ruhsbemutatót tartanak, melyet a késő délutáni órákban a Bányász Étterem kerthelyiségében megrendezendő tarka műsor kő' tt, amikor is megválasztják Anna nap legszebbjét. A szépségverseny győztese kéthetes teljes ingyenes beutalást kap a harkányi Baranya Szállóba. A helyezettek is értékes díjakat kapnak. A műsorokban fellépnék a Pécsi Nemzeti Szín ház kiváló művészei: Szabó Samu Kossuth-díjas, Wagner József, Takács Margit. Táncos Tibor és a színház szólótáncosai: Hegedűs Mária és Dómján Tibor. — Bál a harkányi vendéglátó üzletekben reggelig. az esküvőt, Taro pedig ettől fogva osztatlanul boldog volt. — Aztán egy forró nyári napon a tornácon varrogatott az asszonyka. Melege volt, s nyakán kibontotta a nyakfo- natot. Taro különös alakú, görbe sebhelyet látott a nyakán. „Hát ez mi?” — kérdezte a fiatalasszonytól. „Régi dolog, s különös története van — mesélte az asszonyka. — Még pólyában voltam. Magányosan feküdtem a bölcsőben, •nyár volt, mindenki kint dolgozott. A nagyanyám egyszer csak hallja, hogy felsikoltok, s mindjárt szaladt is a bölcsőhöz. Látja, hogy apám kardja ott hever a bölcsőben, s nekem a nyakamon és a vállamon egy széles seb éktelenkedik. Sohasem tudták meg, hogy történt. Senki sem volt a közelben”. — A fiatalasszony varrt tovább, Taro pedig még sokáig járt föl-alá a tornácon, gondolataiba borulva, és egyre csak a csöpp babaarcot meg a két piciny, ökölbe szorított kezecskét látta. Jeanne elhallgatott. Ogmoron gyötrő bizonytalan ság vett erőt. Miért mondta el Jeanne a kis legendát? De hiszen az analógia közte és Taró között megdöbbentő?! Ostoba véletlen?! Münden önfegyelmére szükség volt, nehogy a lány valamit is észxe- vegyen zavarán. Mégis észrevehető volt hangján, amikor megszólalt, hogy ajkai kicserepesed tek. — Kedves kis történet. Igazán érdekes. És tanulságos..; — nagyon sutának érezte most ezeket a szavakat. De Jeanne nem vett észre semmit. George pedig még szorosabban vonta magához a lányt, és gyöngéden végigsimíA július 13-i vihar mérlege A július 13-i vihar után Budapestről és az ország min den részéből mintegy tízezer kárbejelentés érkezett a legutóbbi napokig az Állami Biztosítóhoz. A kárbecslők munkája és az eddig összegyűjtött adatok alapján kitűnt, hogy az előfordult károk zöme ezer forinton aluli. A legjelentősebb károk Veszprém, Zala és Győr megyében voltak. Előzetes becslések szerint mintegy nyolcmillió lesz az összeg, amit az Állami Biztosító a termelőszövetkezeteknek, földműves- szövetkezeteknek, egyházaknak és magánszemélyeknek kártérítésként fizet. A kártérítések fizetése az egyes károk végösszegének megállapítása sorrendjében, folyamatosan történik. 1 d 707 hízott sertést ad el a szentlőrinci tsz alább tizenkét évet kellene vámom” — mormogta magában elégedetlenül. Keserűsége egyre nőtt. Aztán feltűnt előtte egy falucska, s amikor odaért, megpillantotta a falu bírójának szalmatetős házát, s már közeledett is a tárt-nyitott ajtó felé. A ház körül nem látott senkit. A nyitott ajtóban egy bölcső volt. Odament, megnézte. Nem látott mást, mint egy csöppnyi arcocskát, meg két piciny öklöt. Keserű haragra gerjedt: • „Legalább tizenkét évet kell vámom — fortyant föl. — Nem kell! Nem akarom! Szembeszállók az istenekkel!” — körülnézett, és a kardtartón, a tokmánon meglátta a bíró kardját. Leemelte, és csak úgy vaktában ■ beledöfte a párnák közé. Aztán, otthagyva a kardot, sietve kilopakodott a ház ból, s futott hazáig. — Teltek-múltak az évek. Taronak kedvezett a szerencse, jól ment sora, csak asz- szonyt nem talált. Bele is törődött sorsába, agglegény maradt. És egyszer csak beállított a közbenjáró és egy nagyon szép, fiatal, dolgos menyasz- szonyt ajánlott. Taro boldogan állt rá a házasságra, s nemsokára meg is futották Szívvel vagy mechanikusan?