Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-23 / 172. szám

WH. JÜUÜ8 ZS. N Ä P E ö 7 Hét és fél millió forintértékű iskolaszert hoznak forgalomba Baranyában fiz vagon füzet—30 tonna csomagoló papír — Kétmillió címke A következő tanév „fősze­replői”, a pöttön kisiskolások, a tapasztalt felsőtagozatosok és a komoly középiskolások még javában élvezik a nyári vakáció ezernyi örömét. Az új tanév előszele azonban már megérkezett. Mégpedig füze­tek, ceruzák, rajzlapok, új is­kolatáskák és körzőkészletek formájában. A boltokban már készülnek a füzetcsomagok, sorakoznak már a polcokon az írószerek, hogy amikor a pa­pírboltok elleni nagy -„roham” megindul, minden kéznél le­gyen, gyorsan, zökkenőmente­sen bonyolódjon le a nagy őszi iskolaszer-bevásárlás. Ebben az évben a nagyke­reskedelmi vállalat a szoká­sosnál korábban,- már július elején megkezdte a kiskeres­kedelem számára a szállítási, így a papírboltok már augusz­tusban megkezdhetik a tansze­rek és füzetek árusítását, nem lesz szükség a tanévnyitó nap­jaiban megszokott nagy tolon­gásokra. Az idén minden szükséges tanszerből és füzetből ki tud­ják elégíteni az igényeket A várható keresletet felmérték, és bizonyos tartalékokkal is ren­delkezik a kereskedelem. — Ezt hallottuk a Papír- és Tro- d aszerértékes í.tő Vállalatnál. Érdemes egy kicsit köze­lebbről is megismerkedni a tanévre való felkészülés szá­maival is. Füzetből tíz vagonnal étke­zett Baranyába. Előrelátható­lag egymillió-négyszázezer da­rabra lesz szükség a tanév­nyitási forgalom zavartalan le­bonyolításához. Ha valamivel több kell, az sem okoz majd problémát, mert a raktárakban jelenleg kétmillió füzetet tárolnak. Hétszázezer rajzlap is készen­létben áll már, és az általános iskolások igényeit is kielégíti majd a harmincötezer kézi­munka tasak. Az új füzeteket és könyve­ket harminc tonna iskolakék csomagolópapírba köthetik majd be a megye iskolásai, és kétmillió könyvcimkét ragaszt­hatnak a frissen bekötött könyvekre, füzetekre. Háromszázezer író toll és negyvenezer tollszár segít majd írásgyakorlatokban és hárommillió rajzszeg a rajz­lapok megerősítésében. Tíz­ezer különböző minőségű kör­ző és körzőkészlet is gazdára vár, éppúgy, mint a huszonöt- ezer doboz pastellirón. Az el­múlt évben sokan megkedvel­ték a Fortuna műanyagszárú pastelldrónt. Idén a tavalyi mennyiség kétszeresét hozza forgalomba a kereskedelem, negyvenöt különböző színű irónbetéttel együtt. A golyósirón és a töltőtoll Napközi otthon nyílik Berkesden Augusztus elsejével 30 férő­helyes napközi otthon nyílik meg Berkesden, melyben el­sősorban a termelőszövetke­zeti tagok gyermekei kapnak elhelyezést, valamint napi há­romszori bőséges étkezést. A napközi otthon három hónapig üzemel. A gyerme­kek étkeztetésére az állam gyermekenként napi 6 forin­tot ad. A szülők hozzájáru­lása mindössze 1—2 forint lesz. Jellemző a község összefo­gására, hogy a nehézségekkel küzdő napközi otthont közös összefogással segítik: kis pa­dokat, székeket, asztalokat, matracokat adnak össze, hogy gyermekeik nyugalmát kellő­képpen biztosítsák. A terme­lőszövetkezet vezetősége pe­dig 1500 forintot adományo­zott tányérok, villák, kések, kanalak vásárlására. Kovács is egyre inkább nélkülözhetet­len iskolaszerré válik. 12000 golyósirón kerül forgalomba, de töltőtoll­ból sem lesz hiány. Üj típusú töltőtollak is forgalomba ke­rülnek, amelyek olcsóságuk mellett igen kiváló minőség­ben készülnek és külsejük is rendkívül tetszetős. A töltő­tollak mellé negyvenezer üveg töltőtolltintát is biztosít a ke­reskedelem. Az elmúlt években bizonyos hiány mutatkozott az ecsetek terén. Idén kínai és csehszlo­vák import segítségével min­den igényt 3d tudnak majd elégítem. A negyedíves rajz­tábla sem lesz hiánycikk ez évben, Üj műanyagok toefc is kap­hatók lesznek a boltokban. Különböző egyenes és három- szögvomalzók, szögmérők, a kisiskolásoknak számolópálci­kák és műanyagból készült ki­húzós tolltartók. Az idén az előjelek szerint kevesebb lesz a hiánycikk. nagyobb fesz a választék, mint az elmúlt évben volt. Erre utal a forgalomba ke­rülő iskolaszerek értéke is. Az elmúlt évben hatmillió forint értékű iskolaszert hoztak for­galomba Baranyában, az idén hét és fél millió forint értékű iskolaszer kerül a boltokba a harmadik negyedévben. A 'kereskedelem tehát jól felkészült az új tanévre, re­mélhetőleg ez a felkészülés sokat segít abban, hogy a tan­év folyamán a tanulók felké­szülése is zavartalan legyen. Korszerűsítik a Szabadság út és Lenin tér közvilágítását Modem fűrészfog-rendszerben helyezik el oz oszlopokat A DÉDÁSZ dolgozói au­gusztus 10-én hozzákezdenek a Szabadság út, valamint a Le­nin tér közvilágításának kor­szerűsítéséhez. Ez és az ehhez kapcsolódó mellékmunkák 1 millió 800 ezer forintot igé­nyelnek. A rekonstrukció so­rán figyelembe veszik a József Attila utca folytatásában meg­épülő új sugárút kívánalmait is. A korszerűsítés legérdeke­sebb része az lesz, hogy az oszlopokat ún. -„fűrészfog” rendszerben helyezik el. Ez annyit jelent, hogy a világító- testeket nem az úttest közepe, illetve széle fölé helyezik ei, minit eddig volt szokásos. Az út mind a két oldalán felállít­ják az oszlopokat, egymástól 32 méter távolágra. Ez a tá­volság a „fűrészfog” elv alap­ján a valóságban 16 méterre csökken majd. Magától értetődő, az oszlo­pok a legkorszerűbb fénycsö­ves armatúrákkal lesznek el­látva, 3x80 wattos, ostomyeles kivitelben. A Lenin téri világítás re­konstrukciója már több gond­dal jár. Mindenekelőtt el kell majd távolítani a PKV váró­csarnokát, mert annak helyé­re kell a fő fényforrást szol­gáltató nyolcágú csillagnak kerülnie. A tér keleti és nyugati felé­ben hosszanti gyepsávot léte­sítenek. A gyepsáv közepén helyezik el a tér további meg­világítására szolgáló oszlopo­kat. Mindegyiken két V-alakú fénycsöves armatúra kap he­lyet. A közvilágítás korszerűsíté­se szükségessé teszi azt is, hogy a Szabadság út elektro­mos energiaellátását korszerű­sítsék. A Szabadság úti házak ugyanis jelenleg légvezetékek­ről, köznyelven mondva „vil­lanydrótokról” kapják az ára­mot. Ezek a „villanydrótok” nemcsak a városképet csúfít­ják, hanem a közvilágítás kor­szerűsítését is akadályozzák. Ezért kell a „villanydrótok” helyett föld alatti kábelt al­kalmazni. A kábelfektetés azzal jár, hogy az út mindkét oldalán ásni kell. A DÉDÁSZ arra ké­ri a lakosságot, fogadja az eb­ből adódó közlekedési akadá­lyokat türelemmel. Igyekezni fognak, s arra törekszenek, hogy a rekonstrukció, vala­mint a kábelfektetés munkáit mielőbb, lehetőleg novemberi 7-re befejezzék. 1 Kétévenként ellenőrzik a dunántúli vízmérőórákat Pécsett ® Vízmérőóra Hitelesítő Állomáson. Naponta 5—6 mérőt javít meg egy-egy dolgozó. Tizenötezer ember 62 ezer órát dolgozott a vidámparkban A 90 százalékos készültségi állapot ellenére is van meg tennivaló Március 21-én kezdődött meg a vidámpark építése, Az­óta 15 ezer ember 62 ezer órát dolgozott ezen a helyen. Mun­kájuk értéke 350—380 ezer fo­rint, Ehhez kell még számíta­ni az üzemekben készített já­tékok és anyag 400 ezer forin­tos értékét, valamint a park építéséhez helyszínen feltárt anyagok — kő, homok, fa. stb. — 200 ezer forintos értékét. Együttvéve tehát Az akarat története A harmadik kísérlet sikerült. Vannak dolgok az életben, amelyek csak egyszer történ­nek meg és amelyeket utánoz­ni sem lehet. Jevitzíkd Irén sem tudna mégegyszer úgy só­hajtani — annyi reménnyel, olyan megkönnyebbüléssel — mint amikor megtudta: felvet­ték a pécsi Pedagógiai Főis­kola első évfolyamára. A sóhaj természetesen el­szállt, a főiskolai „belépő” a kezében van, és íme valóság lehet a diákköri ábrándokból — pedagógus lesz. És mint szinte mindennek, Jevitzki Irén főiskolai felvételének is története van — az akarat tör­ténete. A remény és a hivatás sze- retete még a gyerekkorába nyúlik vissza, és amikor három esztenje befejezte középiskola­ijai tanulmányait, a tinta még alig száradt meg az érettségi bizonyítványon — Jevitzki Irén máris beadta felvételi ké­relmét a budapesti Eötvös Ló- ránd Tudományegyetemre. Nem sikerült. Két hónappal később, keserű csalódással, számyszegett re­ményekkel lépett be a fővá­rosi XIII. kerületi Tanács kór­házának gyógyszertárába dol­gozni. Mi lesz ezután? Mit hozhat a jövő egy csalódott, tizen­nyolc esztendős leány számá­ra, hiszen minden reménye az egyetem volt, minden diákköri ájom megtestesítője a tanári hivatás? Hát érdemes volt a középiskolában szorgalmasan tanulni? Hát érdemes volt ter­vezni? Persze, most, három évvel az első gyógyszertári napok után minden más. Szerényen, elégedetten mosolyog. — Nem is volt az rossz... Pedig a három év alatt is érték kellemetlen meglepeté­sek. Később megnyugodott, gyógyszerésztechnikus akart lenni. A kórház gyógyszertá­rában dolgozott, közben be­iratkozott a technikumi tanfo­lyamra, de félév múlva beteg lett. Sokat hiányzott, nem en­gedték vizsgázni. A következő esztendőben megint megpró­bálkozott az egyetemen, de is­mét nem sikerült. És közben, szinte észrevét­lenül megtanulta az önállósá­got. Havonta kilencszáz forint kereset, és kicsit a maga gaz­dája is volt, hiszen villany­szerelő apja nyugdíja és any­ja kevés keresete — Jevitzki Irént önállóságra kényszerí­tették. — De ne higgye, a pedagó­gus pályáról nem mondtam le. Még a tél elején elhatároztam, hogy a nyáron a pécsi Peda­gógiai Főiskolára jelentkezem. Februárban eljöttem Pécsre, ahol a bátyám is dolgozik, és Komlón kaptam munkát a bel­városi óvodában, mint képe­sítés nélküli óvónő ... A főiskolsi felvétel tulajdon­képpen az akarat diadala. — A pedagógus hivatását először a bátyám révén szerez­tem meg. Ö is tanár, tanított a pécsi Leöwey Gimnázium­ban is, most a megyei tanács művelődésügyi osztályán dol­gozik. Az első inspirációt tőle kaptam... És azután volt egy remek magyar tanárom a kö­zépiskolában. Hogy tanított az az ember! Elhatároztam, ha valaha pedagógus lehetek, ak­kor csak olyan, mint ő. Mert ő nemcsak magyart tanított nekünk, de valamennyiünket megtanította arra, hogy mi az élet helyes értelmezése, meg­tanított bennünket arra, hogy mi az élet Ilyen előzmények után nem csodálatos, hogy Jevitzki Irén pedagógiai „ars poeticája” ter­mészetesen az, hogy a szak­tárgyak — a magyar és orosz — mellett azt is megtanítsa a majdani diákokkal, amit a magyar tanár megtanított ve­lük: a becsületet, az élet irán­ti komolyságot, a fizikai mun­ka becsülését... — És majd az első iskolai óra, négy év múlva diplomá­val a zsebében? — kérdem. Tanácstalanul néz, a bi­zonytalan tekintet is elárulja: messze van az még. — Addig még nagyon sokat kell tanulni... — mondja csendesen. Persze, az új életmód most egy kicsit szokatlan lesz, az önállóból diák lesz — de hát a sok próbálkozást, a három évi termelőmunkát, az akara­tot siker koronázta. — Tudja — mondja végül — az első heteit után meg­nyugodtam, és arra gondoltam, hogy a munka az csak használ. Úgyis, hogy megismerem az életet, és egészen más az: há­rom évi munka után tovább tanulni. Ezt csak most tudom. És hát természetesen arra is számítottam, hogy mindezt előnyösen tekintik majd a fel­vételnél. Persze, a felvételi vizsga anyagából is alaposan felkészültem. „ Egyetlen gondja, hogy nem vették fel a kollégiumba — bár minden körülmény mel­lette szólt — de hát hol van ez a gond attól az örömtől, hogy ősszel főiskolás lesz, és négy év múlva valódi diplo­mával a zsebében benyit majd egy osztályba, amely az övé lesz, és azt az osztályt éppen- úgy az élet komolyságára, a becsületre, a fizikai munka tiszteletére tanítja majd, mint ahogyan őt tanították. (Thiery) körülbelül 1 millió forint a társadalmi munka értéke, ha a játékok készítésére for­dított üzemi társadalmi mun­kát nem számítjuk. A vidámpark építéséhez a városi tanács is hozzájárult. Eddig mintegy 400 ezer forint értéket adott a községfejlesz­tési alap Tévén; A kerületek óraszámait il­letően csak a június végi ösz- szesített adatok állnak pilla­natnyilag a tanács rendelkezé­sére. Ezek is jól mutatják a hozzájárulás mértékét. Esze­rint a legjobb adottságú má­sodik kerületben 5242 ember 22 651 óra társadalmi munká­val járult hozzá Pécs nagy lé­tesítményéhez; Az I. kerület­nél 3899 lakos 15 024 órájával, a III. kerületben pedig 2702 fő 13 530 órájával tette le a ma­ga voksát A III. kerület kissé elmaradt a lehetőségektől, és sajnos az új-mecsekaljad gyer­mekjátszótér építése sem ha­lad a tervezett ütemben. Ezt azért tesszük hozzá, mert hosz- szú időn át arra hivatkoztak, hogy a játszótér leköti erőik egy részét; Az üzemek között a Sopiana Gépgyár nevét említik első­nek. A gyár dolgozói készítették el a közlekedési és vitorlás já­tékot. az alapozástól kezdve a befejezésig. A PKV három kis­autót gyártott, s emellett az erőpróbajáték elkészítésével is remekelt; A Pécsi Gázművek körbicikli játékkal, a Fémipari Vállalat pedig a gyermekhajó­hintával örökítette meg a ne­vét az élvonalbeli építők kö­zött A város legnagyobb vállala­ta a Pécsi Széntröszt főként a szakmunkások — kőművesek, lakatosoki villanyszerelők —> és az azokhoz szükséges se­gédmunkások nagy számával tűnt ki. A Baranya megyei Építőipari Vállalat kőművesei is helytálltak a Mecseken. A város úttörői 111 tonna ócskavasat gyűjtöttek. Az érte kapott ellenérték nem* csak a park. hanem az úttörő­vasút vasszükségletét is fedez­ni tudjaj A vidámpark építése jelen­leg 90 százalékos készültségi fokon áll. a munkák zömével tehát már végeztünk A nagy munka azonban még nem fe­jeződött be. Hátra van még az útépítés — legalább két ki­lométer sétány rendezéséről van szó — a tereprendezés, a meglévő épületek vakolása, a kőkerítés befejezése stb. A vá­ros lakóinak további odaadó és szorgos munkájára van te­hát szükség ahhoz, hogy a vi­dámparkot augusztus 20-ra, a megnyitás napjára ünnepélye­sen átadhassák a pécsi közön­ségnek Elsősorban szakmunkások­ban, főként kőművesekben van hiány. Ebből következik, hogy a Ba* ranya megyei Építőipari Vál­lalat, a PIK. tehát azok a vállalatok tehetnek a legtöb­bet a vidámparkért a jövőbeni amelyek kőművesekkel ren­delkeznek Útikalauz Mohácsról és Szigetvárról A Baranya megyei Idegen­forgalmi Hivatal öt ív terje­delmű útikalauzt jelentet meg Szigetvárról és Mohácsról. A szigetvári Útikalauz tájé­koztatót nyújt a város és kör­nyékének iparáról, mezőgazda ságáról, kereskedelméről és la­kosságáról, attól kezdve, hogy ember él azon a tájon. Ismer­teti Szigetvár és a Zrínyi csa­lád történetét, részletes leírást ad az 1566. évi várostromról, s magáról Szigetvárról, a tö­rök uralom alatt és után, A baedecker városnéző séta keretében bemutatja Sziget­vár valamint környékének mű emlékeit. Kivonatosan ismer­teti a várral és a Zrínyi csa­láddal kapcsolatos irodalmi, képzőművészeti alkotásoikat, majd idegenforgalmi tudniva­lók következnek. Ebben a rész­ben a szállodától a cigány­zenéig és a benzintöltő állo­másig mindent megtalál a lá­togató; A kiadványt körülbelül 80 kép és 25 grafika élénkíti, ter­jedelméhez mérten tehát gaz­dagon lesz SteezfcFálva; Az is­mertető a tervek szerint au­gusztus végén lát napvilágot. Talán még a szigetvárinál is eseménydúsabb lesz a Mo­hácsról és környékéről készülő Útikalauz, amelyet 65 kép és 25 grafika fog díszíteni. Mint a szigetvári, ez is földrajzi le­írással kezdődik, amely a táj tagozódásából, a Dunáról, nö­vényvilágáról, vadászatáról és halászatáról, éghajlatáról és időjárásáról ad a többi között képet. Ezit a város és környé­ke gazdag történelmi múltjá­nak felidézése követi. A mo­hácsi vész felidézésénél fel­használják a legutóbbi ásatá­sok régészeti tapasztalatait is. Mint a szigetvári beadecker, ez is ismerteti, hogy milyen alkotásokra ihlette a város íróinkat és képzőművészein­ket. képet ad a város emlék­műveiről, iparáról, életéről, a környékről és az idegenforgal­mi tudnivalókról. Mind a két kiadványhoz vá­rostérképet mellékelnek. A mohácsi Útikalauzt is augusz­tus végén akarják megjelen­tetni, A két baedeekert vala­mennyi Baranya megyei ide­genforgalmi kirendeltségben, s az ország minden idegenfor­galmi hivatalában árusítani fogják. A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal korábban, már útikalauzt adott ki Pécs- váradról, Siklósról, Harkány­ról. Abaligetről és más neveze­tesebb helyekről. A szigetvári és mohácsi kiadvány után már csak a sellyei és sásdi járás marad hátra ahhoz, hogv az egész megyét átfogó utikala- uzgyűjtemény jöjjön létre. — Magától értetődik, a két járás megörökítése sem várat so­káig magára, A két, országos szempontból is jelentős Útikalauzt helybe­liek írták. A szigetvárit Mol­nár Imre szigetvári gimná­ziumi tanár és Gál Béla a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal vezetője készítet­te. A mohácsi baedecker Var­ga Károlynak, a Pedagógiai Főiskola tanszékvezető taná­rának és Gál Bélának közös munkája.

Next

/
Thumbnails
Contents