Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-22 / 171. szám
1961^ JÖLilíS 22g NÄPEÖ 3 Csépelik a borsót r A s&lósi, mohácsi és lehljei járásban hamarosan befejeződik az aratás. Hordják a gabonát, némely helyen pedig már a cséplés is megkezdődött. Már előzőleg is búgtak a falvak határában a cséplőgépek. Régi típusúak és egészen újfajták. Aprómagot, bíbor- heremagot csépelték. Az idén sikerült a magfogás és sikerült a cséplés is. Nagy meny- nyiségű biborheremagot vett át a MEZŐMAG és tisztító telepéről több vagonnal már el is ment külországba, hogy érte valutát kapjon az ország. Jól szervezett volt a bíbor- cséplés, jól járt a parasztember, de jól járt az állam is, A magot jól megfizették neki, az állam pedig a baranyai föjd termését eljuttatja a világ minden tájára, ahonnan cserébe árut, vagy pénzt küldenek. Jól ment a repeecséplés is. És biztatóan halad a borsó cséplése is. Kémesen például nyolcvan holdon termesztettek borsót. Most, hogy az idő engedi, meg, hogy az cső is megáztatta egy kicsit, nem pereg, kiállították a cséplőgépei a tábla szélére és kocsikkal hordják a dobba a termést Olaszon, a termelőszövetkezet úgy szervezte a munkát, hogy nappal aratott a kombájn, éjjel pedig borsót csépelt. A termelőszövetkezet embereket állított a gép mellé és így nem volt semmi veszteség. Tizenegy és fél mázsa volt a holdanként} termésátlaguk borsóból. Ez is kitűnő exportcikk. Ennél sem mindegy, hogy mikor csépelik eL Ha idejében csépeli el a borsót a termelőszövetkezet, jól jár a termelőszövetkezet, meg az állam is. A termelőszövetkezet azért, mert így kevesebb pereg ki, kevesebb lesz a veszteség, az állam meg azért, mert így időben, többet tudunk exportálni. És ez sem mindegy. Nem lehet mindegy sem a parasztembernek, sem as államnak. Olaszon, Kémesen, és másutt, búgnak már a cséplőgépek. Csépelik a borsót Jé módszer az olaszt is, a kémes! is. Az olasz! talán azért jobban bizonyítja, ha gondolkodnak a termelőszövetkezeti vezetők, akkor a legnagyobb dologidőben is tudnak időt szakítani a borsó cséplésére is. Laasan befejeződik az aratás. Egyre több kombájn szabadul fel. Egyre kevesebbre lesz szükség a gabona-aratásban. Ezek a kombájnok sokat segíthetnek, ha időben munkába fogjuk őket, ha nem hagyjuk pihenni. Segíthetnek például a borsó cséplésében. Ki lehet vinni ezeket a kombájnokat a borsóföldekre és járva csépelhetik ezt az értékes növényt Ha a szabad kombájnokat munkába állítják, akkor a borsócséplésre is hamarosan azt lehet mondani: kész. Ez pedig több pénzt jelent a termelőszövetkezetnek, több pénzt az államnak. A bíborherecséplés jól ment. Mindenki elégedett. A MEZÖMAG emberei is, a termelőszövetkezetek is. Reméljük, így lesz ez a borsó- csépiéssel is. A loitó nyerőszámai: A lottó 29. játékheti húzását pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Hajdúszoboszlón, a szabadtéri színpadon tartotta a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Erre a hétre 4186 270 szelvényt küldtek be a fogadók, s így egy-egy nyerőosztályra 1 569 851 forint jut. A kisorsolt nyerőszámok a következők: 22, 45, 67, 68, 73 Á hétfő is munkanap! Egyre szigorúbban bírálják el az igazolatlanul hiányzókat A fizetéseket követő napokon, de legfőképpen a hétfőd napokon aránytalanul sok a munkahelyéről távolmaradó dolgozó a pécsi széntrösztnéL Sokan úgy tesznek, mintha a hétfő nem volna munkanap. Pedig az. Igen elgondolkoztató a star tisztüka. A Béke-aknán például a fizetés utáni napon, illetve a hétfői napon 50—60, István- aknán közel száz munkás hiányzott. Mit jelent ez a termelésben? Elsősorban a szervezettséget borítja fel. mert a termelői munkahelyekre mindenféleképpen telepíteni kell dolgozókat De honnan? A fenntartási helyekről és az elővájásd munkahelyekről. S ugyanolyan ér- tékűek-e a szüikségmegoldásból átirányított dolgozók? Nem, hisz más területen dolgoznak, nincs meg a munkahelyi tapasztalatuk, begyakorlottságuk és így tovább. De hhdd Bizonyítsanak a tények: hogyan aiakulf a termelés mennyisége az ilyen „hiányzó” napokon? Közös mosógép minden községben A termelőszövetkezeti asz- szonyok házimunkájának megkönnyítése céljából hozott határozatot a földműves szövetkezetek siklósi járási központjának igazgatósági ülése. Tervbe vettek, hogy 1961. október elsejéig a járás valamennyi községében közös mosógépet bocsátanak a háziasszonyok rendelkezésére. A gépeket célrészjegyből veszik majd meg és csekély térítés ellenében lehet azokat használni. Eddig hat helyen van ilyen közös mosógép, Diósviszlón, Villányban. Drávaszabolcson és Kémesem. egy-egy Siklóson és Beremenden pedig kettő- kettő. Villányban már közös porszívó lés padlókefélőgép üs rendelkezésre áH. Az István-aknán július 13-án 100,9 százalék, 15-én 97,35 százalék és 17-én 95,93 százalékos eredményt értek eL A Béke- aknán hasonló volt a helyzet: július 14-én 102,6 százalék, 15-én 100,67 százalék és 17-én 96,8 százalékos teljesítményt nyújtottak. A hiányzások okai? Amit csak el lehet képzelni, minden. A fizetés körüli és a szombathétfői napokon rohanják meg az üzem vezetőd* egy-két napos szabadságolási kérelmekkel, de ezeken a napokon jelentenek legtöbben beteget is. Akik pedig nem kémek szabadságot, beteget sem jelentenek, azok közül nagyon sokan nem is tudnak elfogadható' indokot felhozni. Legtöbbször szórakozás, italozás, könnyelmű elmaradás az ok. Aki beteg, anmaik nyilván éppen elég a maga baja, de valószínű, hogy a betegek között sokan vannak olyanok, akik csupán erre a napra betegednek meg. S ez újabb kérdést jelent, sőt a kérdések láncolatát vonja maga után, Szabolcson jelenleg is igen magas a betegek száma, habár nincs sem járvány, sem más tömeges baleset nem fordult elő mostanában. Az sem vitás, hogy a sok kilengő hiányzó rontja azok becsületét is, akik a hétfői napokon jogosan, indokoltan maradnak távol a munkahelyükről. Van-e valamilyen fegyelmi következménye annak, ha valaki igazolatlanul távol marad? Van. mert egy igazolatlan mulasztás esetében egész hónapra megvonják az ebéd-hozzájárulást és a havi illetményszenet. A nyereségrészesedés és a hűségjutalom összegét, illetve az abból való részesedés mértékét negyedére, vagy felére csökkentik. A mulasztott napot levonják a fizetett szabadságból. Aki pedig legényszállásom lakik és kétszer mulaszt igazolatlanul, annak az elhelyezését megszüntetik. Nem is beszélve arról, hogy azon a napon, amelyen hiányzik valaki, nem keres egy vasat sem! Kit csapnak be, akik indokolatlanul távol maradnak? Elsősorban saját magukat és családjukat. István-aknán az utóbbi időben egyre szigorúbban bírálják el az igazolatlanul hiányzókat, a bumlizókat. Az elmúlt napokban bocsátották él Tér be Lajos csillést, Földszint József csillést, Bacsó József csillést és Kásádi Pál csillést, mert sorozatosan buirüiztak. Nem mindenkit küldenek el egy igazolatlan hiányzás miatt, 6 nem mindenki hiányzása kerül úgy a nyilvántartásba, mint igazolatlan, mert igazolják, jóllehet, hogy azoknak az igazolásoknak a hitele kétségbe vonható. Jelenleg is vannak olyan dolgozók. akik még a július 8-i mulasztásukat sem igazolták elfogadhatóan. És kérdés, hogy aiki tíz napig nem tudott megfelelő igazolást szerezni, az milyent szerez ezután? Nem egyedi jelenségről van szó, hanem szinte bevezetett gyakorlatról Az adatok, amelyet kigyűjtöttünk, nem csupán júliusra jellemzők, hanem visszatérő jelenség a fizetés és a hétfői napokon. És ez nem is csupán a szabolcsi kerület problémája, hanem a többi bányaüzemé is. Gazdagh István MÁV HÁZTÓL HÁZIG Ez"i' z errkrévpék az Angyalföldi Bútorgyár •keztek. MÁV szállítmányozási szolgálat a vonatról a Jókai utcai bútorházba szállítja őket. 4768 hold gabonát aratott le a bólyi gépállomás 121 százalékos a tavaszi lervteljesítés — 500 holdon elvégezték a mélyszántást, 2088 holdon a tarlóhántást Ismét elszaladt 10 nap a nyárból, s az aratásból is. Csütörtökön reggel a bólyi gépállomás brigádvezetői ösz- szeültók, hogy megbeszéljék az elmúlt dekád eredményeit, s felkészüljenek egy újabb 10 napra. VISSZATÉRJEK A FIATALOK A* aratás már egy hete befejeződött Belvárdgyulán, a pihenésre azon ban még gondolni sem lehet A felszántott föld szélén cséplőgép eszi a kévéket s a munkások már rakják is teherautóra a dagadó zsákokat. A túlsó dombon kölest meg csala- mádét vetnek, a kertészetben pedig hatalmas vesszőkosarakba szedik a paprikát és a káposztafejeket A falu esakúgy, mint az aratás alatt most is kihalt A tsz- irodán hiába keresi az ember az elnököt meg az agronómust Kora hajnal óta járják a határt s a könnyű sárga kis hin tóval hol a szénabegyűjtők mellett, hol meg a tarlóhántök- nál bukkannak fél. Mint az óramű olyan pontosan fordulnak a teherautók a gabonával és hozzák a vontatók a cséplőgéphez a kereszteket — Hiába, a munkafegyelem a legfontosabb — nyugtázza elégedetten Fischer Ferenc tsz-elnök. — Két éve vezetem a tsz-t és az a legelső tapasztalatom. hogy a munka- fegyelem a jó munka szervezés nem napokat, de hónapokat és ezreket takarít meg a tsz-nek. Ott. ahol tanácstalanul ide-oda járkálnak utasításért ■ —iwwfc. kéményén érzik a zsebükön a tétlenséget. — Természetesen arra gondolni sem szabad, hogy esetleg nem jönnek pontosan az emberek. Nálunk nem kell noszogatni őket. mert öntervezési rendszer van. Tavasszal minden család megtervezte, hogy mikor, milyen munkát tud az év folyamán elvégezni és milyen bérezést vár érte. így minden család tudja mennyit vállalt, milyen munka vár rá s őt épp úgy kötelezi a saját terve, mint a termelőszövetkezetet. A határt járva a tsz-elnök elmondotta, hogv egészen új a bérezési rendszerük is. A tsz-tagok minden héten egy bérjegyzéket kapnak kézhez, amelyen pontosan rajta van, hogy mikor és menynyit dolgoztak és mennyi bért kapnak érte. így aztán mindenki pontosan tudja, hogy év végén mire számíthat. Bár természetesen. akinek szüksége van rá, havonként kifizetik a munkaegység garantált értekét, 35 forintot, A határban egymillió forint értékű új gép dolgozik és a fogatosokon új munkaruha feszül. Igaz. hogy szorgalmasan dolgoznak a belvárd- gyulaiak, de van is látszatja. Tavaly 38 forintot fizettek munkaegységenként, de fizethettek volna 65-öt is olyan jól álltak anyagilag. Am az elnök a jó gazda előrelátásával azt mondta: először a gazdaság alapjait kell megteremteni, gépeket venni, építkezni, megfelelő alap anyagról gondoskodni az állattenyésztésben és egy évi bért tartalékolni terméskiesés esetére. — Utána már akár kétszer ennyit is fizethetnek. Úgy történt, ahogy az elnök javasolta. A saját erőből vett teherautók. traktorok, munkagépek már olyan megszokott segítőtársak, hogy szinte mozdulni se tudnának nélkülük. A régi közmondás azt tartja, a jő bornak nem kell cégér. A belvárdgyu- laiaknak sem kellett propagandát kifejteni a tsz mellett, mert ide hívó szó nélkül is mind hazajöttek a fiatalok, meg az idősebbek is a pécsi üzemekből. Tudják, hogy a szakképzetlen segédmunkás városban nem tud annyit megkeresni, mint falun, S ha éppen van képzettsége, ért a gépekhez, hát azt a határban is tudja legalább annyira kamatoztatni. mint egy üzemben. — Azt be kell vallanom — mondta az elnök nevetve —, hogy akik hazajöttek, asm a honvágy, és nem a szülőfalu szeretete hozta visz- §za őket, hanem a pénz. Tavaly itt minden férfinek 2000 forinton felül volt a havi átlagkeresete, nem is számítva az önköltségi áron adott termésről. Azt is figyelembe kell venni, hogy egészében véve sokkal több a szabadidő mint a városban nem kell utaz gated és a megélhetés is olcsóbb Ma már persze nagyobb pénzért se mennének vissza a városba. mert érzik, hogy ez a szépen fejlődő gazdaság a tervekkel reményekkel együtt az övék. Igaz, csak dicsérni lehet őket» mert nem válogatnak a munkában, a nehezéből is kivették a részüket derekasan. Bosnyák Gyuri, meg Palotai Ottó kettőszáz hold gabonát arattak le egy géppel. Ha a gyönyörűen fejlődő. háromszor kápáit kukoricát, a holdanként 16—20 mázsa termést hozó búzakereszteket, a szépen gömbölyödő hízó sertéseket és az egész jól irányított gazdaságot nézi az ember, elhiszi, hogy sok barátja van a termelőszövetkezet el nőkének. De sok a híve a nagyüzemi gazdálkodásnak is, hiszen érzik, hogy itt. értük van minden és a munkájuk nyomán az életük is szebbé válik. W. M. A megbeszélésen kiderült, hogy a gépállomás már teljesítette aratása tervét, a tervezett 4600 holddal szemben eddig 4768 holdat arattak le a gépállomás dolgozói a tsz-ek- ben. Ezzel természetesen nem fejezték be az aratást, hisz a gépállomás körzetében még kb 900—1000 hold az aratni valló. Ebből a gépállomás kb 300 holdat vág le, a többit a tsz-ek kézzel, illetve saját gépeikkel. Ezenkívül a bólyi gazdaság 12 kombájnnal besegít, elsősorban a bólyi, töttösi, majsi, lánycsóki és nagynyá- rádi tsz-ekben. A kenyérgabona aratását szombatig befejezik a körzetben, s aztán már csak a zab marad hátra. A tavaszi terv teljesítésében a gépállomások között Boly a második helyen végzett 121 százalékos tervteljesítéssel. A nyári munka is jó ütemben halad, hisz a tavaszi-nyári összevont tervből, ami 60100 normálhold, július 20-ig 50 360 normálholdnyit teljesítettek, ami az éves tervük kb 50 százaléka. Jól halad a cséplés is a körzetben, 12 cséplőgép gabonát csépel, 11 tisztít, 6 aprómagot, 7 pedig borsót csépel. A napokban megkezdik a szárvaskerep cséplését is, melyet kombájnnal fognak elvégezni. A brigád vezetők beszámoltak arról is, hogy a kombájn- szalmalehúzás és kazalozás lényegesen jobban szervezett és gyorsabban történik a tavalyinál. A tsz-ek mindenütt adnak segítséget s így a szalma legfeljebb 2 napák marad a tarlón. Azt is elmondták, hogy egész aratásban nem volt any- nyi géptörés, mint az elmúlt héten. Ennek oka az ősszel, illetve télen rosszul elkészített talaj. A gépállomás tarlóhántási terve 4500 hold, s ebből húszadikáig 2088 holdat elvégeztek, további 500 holdon pedig elvégezték a nyári mélyszántást; Jelenleg 23 traktor végez tarlóhántást, s ebből csak 8 gép a kétműszakos. Ezek elsősorban nehezebb traktorok. S hogy miért csak nyolc, ennek oka az, hogy az éjszakai váltók nagy része még kombájnon iU, s csak akkor kezdheti meg a talajmunkát, ha az aratás véget ért. Jövő héten már nagyobb mértékben megindul a kétműszakos szántás, s fokozatosan 25-re emelkedik a kétműszakos gépek száma, hogy aztán az őszi munkákban elérje a csúcsot. A traktorosok ellátáséról mindenütt gondoskodtak. csupán egy ízben fordult elő, hogy a tsz nem gondoskodott ivóvízről, más panasz azonban nem volt. Az aratásban a gépállomás dolgozói közül legjobb eredményt Vajta Pál érte e’. did magyar kombájnjával 285 holdat learatott, Tepper M'hóly pedig SZK—3-as kombájnnal 276 holdat. Az aratógépkezelők versenyében kiugró eredmény nem született, a gépállomása átlag -215 hold arat A gépenként. Negyvenezer baromfit adtak el a termelőszövetkezetek Ez év elején a megye számos termelőszövetkezete kötött szerződést a Kaposvári Baromfifeldolgozó Vállalat pécsi kirendeltségével tojás- és baromfiértékesítésre. A megye tsz-ei 1961. I. félévében 3 millió 500 ezer tojást, 37 ezer csirkét 27 ezer kilogramm súlyban, 500 pulykát 1800 kilogramm súlyban és 11 ezer pecsenyekacsát 18 000 kilogramm súlyban adtak át az államnak. A megye termelőszövetkezetei közül a legjobb a mohácsi járásban a babarci Béke Tsz, amely ez idáig 8300 pecsenyekacsát neveli és adott át a vállalatnak 110 mázsa súlyban. A legjobb minőségű pecsenyekacsát, 2500 darabot, a bá- ri termelőszövetkezet adta el. Ugyancsak kifogástalan volt a dunaszekcsői termelőszövetkezet csirkeszállítmánya is A sedlyei tsz 23 mázsa csirkével és ezer pecsenyekacsával, a teklafalusi tsz 10 rnáz^r -sír- kével, á Szörényi tsz pedig , 1500 pecsenykacsával járult hozzá az ország húsellátása» hoz. ß
