Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

NAPLÓ 1961. JÜLIUS 21. Franeia—tunéziai összecsapás Bizerta környékén Oe Gaulle hátat Mott a józan észnek — írják a francia lapok Tunisz (MTI). Tuniszban hivatalosan beje­lentették, hogy csütörtökön hajnalban a bizertaá támasz- pánton fedezékbe vonult francia fegyveres erők rá­lőttek egy tunéziai őrjárat­ra. A tunéziaiak a vasút­állomás épületébe vonultak be és onnan lőtték a táma­dókat. Az összecsapás következtében tűz keletkezett a francia kato­nai berendezésekben. A fran­cia katonák ugyancsak csü­törtökön hajnalban szabotázs­akciót hajtottak végre a tu- nisz—bizertai vasútvonalom. Tuniszi hivatalos körök szer­da esti közlése szerint francia repülőgépek gyújtó- bombákat dobtak le Bizerta környékére, Párizsban cáfolták mind a gyújtóbombák ledobásáról szó­ló híreket, mind azt az állí­tást, hogy a bizertai össze­csapásban a tüzérségen kívül a francia gyalogság Is részt vett A tuniszi félhivatalos Afrika sajtóügynökség jelentette, hogy éjfél után egy órakor heves harc tört ki a Bizemtától né­hány kilométernyire fekvő Menzel Burgibában, ahol fran­cia katonák kivonultak lak­tanyájukból és át akarták tör­ni a blokádot. Menzel Burgi­bában van a bizertai támasz­pont legnagyobb fegyverrak tára. Zarzunában a tunéziai önkéntesek francia laktanyá­kat foglaltak el, La Pecherie faluban pedig egy francia lő­szerraktárt. Párizs. Debré francia miniszter- elnök szerdán este a francia minisztertanács 50 perces ülé­se után megbeszélést folytatott de Gaulle elmökkeL A rendkívüli miniszterta­nács után francia hivatalos körökben kijelentették, hogy Franciaország továbbra is hajlandó tárgyalni bizertai fegyveres erőinek csökkenté­séről, de csak szenvedély­mentes légkörben. Amennyiben tunéziai fegyve­resek megtámadják a francia katonai berendezéseket, a francia helyőrség védeni fogja magát — mondották. Hangsú­lyozták továbbá, hogy a jelen­legi nemzetközi helyzetben szó sem lehet arról, hogy Franciaország lemondjon stra­tégiai fontosságú pozíciójáról. Párizsban csütörtökön reggel bejelentették, hogy mintegy 800 ejtőernyőst indítottak út­nak Bizertába és szükség ese­tén újabb megerősítést is kül­denek. Párizs. A francia kormány látható­lag igyekszik saját közvélemé­nye előtt csökkenteni a bizer­tai feszültség jelentőségét. Bár a minisztertanács de Gaulle tábornok elnökletével hosszan foglalkozott a bizertai támasz­pont kiürítésére irányuló tu­néziai követeléssel és a nyo­mában előállott helyzettel, a tájékoztatásügyi miniszter a minisztertanács ülését köve­tően fukarkodott a közlések­kel A bizertai csata megkezdő­dött, Párizs és Tunisz erő­próbája bekövetkezett — a francia sajtó pártállása szerint válaszol a kérdésre, ki ezért a felelős. A jobboldali lapok Burgibát és a tunéziai kormányt vádolják. A Figaro helyesli a francia kormány „elszánt magatartását”, s alá­húzza, hogy ilyen körülmények között nem lehet szó tárgya­lásokról a támaszpont sorsá­nak meghatározására. Az Aurore, amely dühösen támadja Burgibát és megve­tően „középszerű politikus­nak” minősíti, azt állítja, hogy a bizertai csata csak a kérdésnek az ENSZ elé vi­telét célozza. A baloldali lapok ugyan­ekkor elítélik a francia kor­mány magatartását A tűzzel játszanak — írja a Liberation. A bizertai probléma megol­dásához nem jutnak közelebb azzal, hogy ejtőernyősöket dobtak le. A francia magatar­tás ebben az ügyben mércéül szolgál arra, mekkora hitelt lehet adni a de Gaulle tábor­nok kijelentéseinek a gyarma­tosítás felszámolásáról — han­goztatja a haladó lap. Az Hu- manité ugyancsak rámutat: július 12-én de Gaulle rádió­beszédében még arról szóno­kolt, hogy a józan ész követeli a gyarmatosítás felszámolását. Egy héttel később azonban Bizertánái a hajóágyú politi­káját alkalmazza. De Gaulle hátat fordít a gyarmatosítás felszámolásá­nak és a józan észnek is. Az események igazolják a párt számtalan korábbi figyel­meztetését: az algériai háború kiterjedhet egész Észak-Afti­kára. A szuezi szörnyű kaland után, Szakiét Szidi Juszef bombázása után most itt van Bizerta... A gyarmatosítás teljes csődjének korszakában az ilyen eleve kudarcra ítélt vállalkozások teljességgel el­lentétben állanak a francia nemzeti érdekekkel — állapít­ja meg az Humanité. A Francia Kommunista Párt ieihivása Párizs, (MTI). A Francia Kommunista Párt felhívást adott ki a francia—algériai tárgyalások újrafelvételének előestjén. A párt felhívása alá húzza a tárgyalások újrakez­désének jelentőségét, de rámu­tat. hogy ez még nem jelenti azt, mintha a degaulleista ha­talom feladta volna a béke megteremtését akadályozó kö­veteléseit; A Francia Kommunista Párt felhívja a dolgozókat, sokszo­rozzák meg akcióikat az üze­mekben, a falvakban és a vá­rosokban. Az Izvesztyija megrendezett Moszkva (TASZSZ). Az Izvesztyija szemleíró aláírással cikket közöl. A cikk élesen bírálja az amerikai uralkodó köröket, amelyek új­ra megrendezték az úgyneve­zett „leágazott nemzetek he­tét”. Ha valakinek még bizonyí­ték kellett arra nézve, hogy az új washingtoni adminisztráció a régi lejáratott úton halad, amelyen Eisenhower és Dul­les szekere megrekedt, most újabb bizonyíték erre a szo­cialista országok ellen meg­nyilvánuló mesterkedésekre a „leigázott nemzetek hete” — írja a cikk szerzője. Ügy látszik, Amerikában egyesek sehogy sem tudnak kibékülni a gondolattal, hogy a szocializmus győzel­me a világ egynegyedén megdönthetetlen. Ez minden józan politikus előtt világos, akit nem illú­ziók, hanem a tények vezet­nek. Ügy látszik azonban, az óceánon túl előnybe helyezik az illúziókat, és tovább foly­tatják tisztátalan és veszélyes játékaikat. Csak felháborodást kelthet, hogy Amerikában új­ra megrendezik a provokációs célú úgynevezett leigázott nemzetek hetét. Maga Ken­nedy elnök jelentette be, hogy július 16-tól kezdődően sor kerül e hírhedt kampányra. Meg kell jegyezni, az új ame­rikai elnök nem valami ere­deti ember. Egyszerűen tovább megy azon az úton, amelyen elődje haladt. Teljes nyíltsággal meg kell mondani — folytatja cikkét az Izvesztyija szemleírója: cikke az Egyesült Államokban „leigázott nemzetek hetéről“ „A leigázott nemzetek heté­vel” való mesterkedés a nemzetközi jog durva meg­sértése, felrúgása a be nem avatkozás elvének, amelyeken pedig az ENSZ is alapszik. Ki adott jo­got az amerikai uralkodó kö­röknek, hogy olyan országok belügyeibe dugják az orrukat, amelyekkel magának az Egye­sült Államoknak is diplomá­ciai kapcsolatai vannak? Vajon nem világos-e. hogy maga e minden ceremónia nél­küli beavatkozás ténye, a nem­zetközi jog közönséges sárba- tiprása, leleplezi az említett kampány szervezőit, mint dü­höngő imperialistákat. Az óceánon túli provoká­torok krokodilkönnyeket hul­latnak és demagóg módon a saját országaik gazdáivá lett és a szocializmust sikeresen építő kelet-európai és ázsiai országok felszabadítására hív­nak fel. Meg kell kérdezni e fogadatlan prókátorokat: Milyen erkölcsi joguk van más népek „felszabadulásá­ról” beszélni, amikor maguk a szabadság és a demokrácia szánalmas maradványait is eltiporják? Ha az Egyesült Államok kor­mánya ilyen megható „gon­doskodást” tanúsít más népek szabadsága iránt, miért nem gondoskodik az országában élő húszmilliónyi néger sza­badságáról? Az algériai nép az utol! csepp véréig iiarcol Kairó (Uj Kína) Az Algéri Köztársaság hangja rádióa< megjegyzéseket fűz a hamar« san újra kezdődő francia—a gériai tárgyalásiokhoz és hanj súlyozza: a tárgyalásokat í algériai nép ugyanolyan har« nak tekinti, mint amilyet mi hét év óta vív hazája szabat ságáért és függetlenségéért. Ha az ellenség nem hajlar dó tudomásul venni a történ« lem logikáját és nem ismeri < népünk alapvető jogait, akkc Algériában tovább folyik fegyveres harc — mutat rá rádióadó. „Népünk bebizonyította a vi lágnak, hogy az alapvető jo gokban nem fogad el félmegol dást r' utolsó csepp véréi, harc az ország integritá sáért' Újból tanácskozik a francia— algériai értekezlet Evian, (MTI). Négyhetes szünet után csü­törtökön délután, magyar idő szerint néhány perccel 16 óra után ismét megkezdte mun­káját a francia—algériai érte­kezlet Az Eviantól öt kilométerre, a Genfi-tó partján lévő lugrini kastélyban folytatódó érte­kezlet csütörtöki plenáris ülé­se egy óra hosszat tartott. Az értekezleten résztvevő algériai küldöttséget ismét Krim Belkaszem, az ideigle­nes kormány miniszterelnök­helyettese, a francia küldött­séget pedig Louis Joxe állam­miniszter vezeti. ■■ --------­K ülföldre szökése után fél évvel fosztották meg mandátumától Lagaillarde-ot Párizs (MTI). A francia úgynevezett alkotmányos ta­nács megfosztotta mandátu­mától Pierre Lagaillarde-ot, mint emlékezetes, Lagaillarde egykori diákvezér az 1958 má­jusi puccs idején került a francia politikai élet élvona­lába. Bár köztudomású volt, hogy vér tapad a kezéhez — mint ejtőernyős tiszt megkí­nozta az elfogott algériaiakat, s egy algériai gépkocsiját el­lopta — az Algériában meg­rendezett „előregyártott vá­lasztásokon” az ultrák embe­reként man<iótumhoz jutott. A nemzetgyűlésben hangoskodá­sával tűnt fel majd 1960 ja­nuárjában az algiri lázadá: élén találták. Az Igazságszol­gáltatás kezére került, de a „barikádok perének” tárgya­lása közben, a múlt év decem­berében Spanyolországba szö­kött. Azóta is Madridban tar­tózkodik. A „barikádok peré­ben távoliét ében elítélték ugyan, közel fél évnek kellett azonban eltelnie, míg végül most az alkotmányos tanács törölte a nemzetgyűlési képvi­selők sorából. Varsó népe izzó lelkesedéssel fogadta Gagarint Varsó (MTI). Július 20-án a lengyel kor­mány meghívására Varsóba érkezett Jurij Gagarin őrnagy, a világ első űrhajósa. Érkezé­sét feszült érdeklődéssel várta a lengyel nép. A csütörtöki la­pok első oldalán pirosbetűs szalagcímek hirdetik: Szere­tettel üdvözöljük lengyel föl­dön a kozmosz hősét, és a ve­zércikkek felidézik a történel­mi 108 perc eseményeit. Az utcákon Gagarin életnagyságú portréi és színpompás deklará­ciók láthatók. Már egy órával az érkezés előtt Varsó lakói zászlók és transzparensek alatt ellepték az útvonalat, amelyen a régenvárt vendég elhalad. A repülőtéren sok ezer ember gyűlt össze. Ott volt Zénón Kliszko és Ignacy Loga-So- winski, a LEMP Politikai Bi­zottságának tagja, Pjotr Jaro- szewicz miniszterelnök-helyet­tes, a diplomáciai képviseletek számos vezetője, a lengyel és a külföldi sajtó több száz mun­katársa. Mobolu parancsnoksága alá helyezik a kalangai fegyveres erőket Leopoldville (MTI). Mobutu az elmúlt napokban Elisabeth vili e-ben tárgyaláso­kat folytatott Csőmbe katangai diktátorral Visszatérve Leo- pottidville-be csütörtökön beje­lentette, hogy e tárgyalások eredményeként megállapodás jött létre, s ennek érteimében a katangai fegyveres erőket egyesítik a leoipoldville-i kor­mány fegyveres erőivel Mobu- tlu parancsnoksága alatt. Az AP jelentése szerint Mobutu hadserege 17 000 emberből, a Az Olasz Kommunista Párt határozata a nemzetközi helyzetről 99Ellenséges bűncselekmények a közlekedés területén“ Tanulságos kiállítást láthat a pécsi közönség A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint a Bel­ügyminisztérium „Ellenséges bűncselekmények a közlekedés érül étén” címmel tanulságos kiállítást rendez augusztus el- ő felében a Hazafias Népfront Fanus Pannonius utca 11 szám datti székházában. A kiállí- áson dokumentumok alapján bemutatják, hogy az imperia- ista kémszervezetek, valamint >első ügynökeik milyen sza­botázsakciókat, illetve bűncse- ekményeket hajtottak végre :özleke<!ésünk ellen. A kiállí- ással egyidőben bemutatásra terül a „Jelige 391”, a „Bo- zorkánykonyha”. valamint a Harc a belső ellenség ellen” ámű kisfilm is. A kiállítás dokumentum- Ihyagát már több városban —• Budapesten, Miskolcon és Debrecenben bemutatták. s mindenütt nagy érdeklődést keltett A pécsi bemutató sem az egyedüli lesz a pécsi vasút- igazgatóság területén. A kiál­lítás anyagát ugyanis különle­ges fénycsővilágítással elátott vagonokba rakják, így a kiál­lítás dokumentumait a többi között a kaposváriak, sztálin- városiak, komlóiak, mohácsiak is megismerhetik. Ezután Sze­ged lesz a következő állomás. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitására augusztus elsején, délután 3 órakor kerül sor. A közönség augusztus 2-től kezd­ve augusztus 12-ig, délelőtt 9 órától este érái" ’ ’"P megtekintheti a dokumentu­mokat. A kiállítás látogatása természetesen, díjtalan; Róma. (TASZSZ). Az Olasz Kommunista Párt vezetősége határozatban foglalkozik a je­lenlegi nemzetközi helyzettel. A határozat rámutat annak nyugtalanító voltára, hogy a nyugati hatalmak uralkodó körei fokozni akarják a hideg­háborút, élezni akarják a nem­zetközi feszültséget és olyan helyzetet akarnak te­remteni, amely elkerülhe­tetlenül fegyveres konflik­tushoz vezet. Mint a határozat rámutat, a nyugati hatalmak felhasznál­ják ürügyül a Szovjetuniónak azt az ésszerű javaslatát, h«bgy folytassanak tárgyalásokat „a több mint tizenöt év óta na­pirenden lévő megoldatlan kérdésről”: a német békeszer- ző«lés megkötésének és a nyu­gat-berlini probléma rendezé­sének kérdéséről. Az Olasz Kommunista Párt felhívja a figyelmet a nyugat­német militarizmus fenyegető agresszív és revansista jelle­gére és arra, hogy a hódító pángermánizmus már két íz­ben sodorta katasztrófába Európát és az egész világot. A határozat hangsúlyozza, a nyugatnémet militarizmus és pángermánizmus már most fenyegeti Olaszország határait. A munkáspárti vezetőség nem veszi tültoiiiősul a pártiagsía többségének véleményét London (TASZSZ). Az angol nép széles körei­ben, a Munkáspárt és a szak- szervezetek tagjai között foko­zódó elégedetlenséget vált ki a Bundeswehr-egysógek küszö­bönálló angliai megérkezése. A Munkáspárt parlamenti frakciója a párt jobboldali ve­zetőségének nyomására figyel­men kívül hagyva a tömegek elégedetlenségét, szerdai (Ké­sén határozatot hozott, amely­nek értelmében tartózkodni fog, amikor a parlamentben szavazásra bocsátják a kér­dést, hogy a nyugatnémet ka­tonákra is kiterjesszék-e az Angliában állomásozó ameri­kai csapatok különleges jogi státuszát. Ugyanis az ameri­kai katonákkal szemben 'gya­korlatilag nem érvényesíthe­tők az angol törvények* I amikor terrorista öszeesküvé- seket szervez Alto Adige tar­tományban (Dél-Tirol) és más területeken. A Kommunista Párt vezetősége kijelenti, hogy az olasz kormánynak le kell mondania arról az álláspont­járól, amely lényegében teljes szolidaritást jelent Nyugat- Németország uralkodó körei­vel. Az olasz kormánynak o' kell ismernie a Német De­mokratikus Köztársaságot és nem szabad vállalnia azokat a veszélyes katonai és politi­kait kötelezettségeket, ame­lyeket rákényszerítenek mint a NATO tagjára. A kormány­nak fel kell számolnia az or­szágban a külföldi katonai tá­maszpontokat. mert azok a nemzetközi helyzet további éleződése esetén rettenetes kockázatot jelentenek Olasz­országnak. Az Olasz Kommunista Párt felhívja az összes demokra­tikus és antifasiszta szerve­zeteket, hogy mozgósítsák erőiket a béke védelmében. Az Olasz Kommunista Párt végezetül hangsúlyozza, hogy „meg kell teremteni a felté­teleket a legégetőbb nemzet­közi kérdések sikeres megol­dásához, a nemzetközi feszült­ség «bökkentéséhez valamenv- nyi nép és állam békés egy­más mellett éléséhez, a nukle­áris fegyverek betiltásához, az általános és ellenőrzött lesze­relés megvalósításához.’' kata/ngai «sendörség pedig 11 600 emberből áll. A fegyveres erők egyesítésé­re vonatkozó megegyezés nyo­matékosan hangsúlyozza, hogy a hadsereg egyesítése „nem befolyásolhatja a politikai ren­dezést”. Tüntetés a párizsi spanyol követség elölt Párizs (TASZSZ). Több mint 400 ember tüntetett a párizsi spanyol követség előtt a spa­nyolországi polgárháború ki­törésének. 25. évfordulója al­kalmából. A tüntetők a követ­ség kerítésére akasztottak egy Francót ábrázoló bábul az ablakokra pedig „Franco gyil­kos!” feliratú plakátokat ra­gasztottak. Tüntetés Tangerben a marokkói spanyol birloko^ (elszámolásáért Rabat, (Uj Kína). Szerdán Tangerben nagy tömeg köve­telte a Marokkóban lévő spa­nyol birtokok felszámolását. A tüntetők felvonultak a spanyol konzulátus épülete előtt, ahol éppen a Franco- rendszer fennállásának 25. évfordulóját ünnepelték. A tömeg ezt kiáltotta: „Ceuta és Melilla a marokkóiaké“. Szün­tessék meg a spanyol katonai támaezpon tokát!“ ÉPÜL A CSEHSZLOVÁKIÁI ATOMERŐMŰ A szlovákiai Tmava közelében fekvő Bohumiceben, a Kis-Kár­pátok: tövében gyors ütemben épül az első csehszlovák atom­erőmű, amely hazai természetes uránnal dolgozik majd. Az erő­mű reaktora a vizet 29 atmosz­féra nyomással 400 fokra mele­gíti. majd hőcserélő rendszer közvetítésével 180 fokos gőz ke­rül a turbinákba. Az erőmű hő- kapacitása 590 000 kilowatt, elekt­romos kapacitása pedig 150 000 kilowatt lesz. A reaktort és az elektromos gépeket automata irányitóművel szerelik fel. A radioaktív hulla­dékanyagok tárolásának és ártal­matlanná tételének problémáját úgy oldják meg, hogy mélyen a föld alatt a radioaktív sugarak számára áthatolhatatlan tartályo­kat építenek. A szocialista Csehszlovákia az ötödik ország lesz, amely atomé erőmüvei rendelkezni.

Next

/
Thumbnails
Contents