Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

1901. JÚLIUS 21. S A P L ö 5 A bányásznapra jelenik meg A furfangos bányászlegény című mesegyűjtemény Beszélgetés dr. Vargha Károly főiskolai tanárral, a Hagyománykuiató Munkaközösség vezetőjével fi P?csi Pedagógiai Föiskoia csendes ezekben a nyári na­pokban. A hallgatók már szét­széledtek a szélrózsa minden irányba. Jelentős részük a termelőmunkában dolgozik, és vannak akik most pihenik ki a tanév fáradalmait, élve­zik a nyár nyújtotta örömöket. De a főiskola tanszékein még nem halt ki az élet. A német tanszéken kerestük fel dr. Vargha Károlyt, a főiskola Hagyománykutató Munkakö­zösség vezetőjét, aki idestova több mint 30 éve kutatja Ba­ranya megye néprajzi kincse­it. feltáratlan értékeit. — A Hagyománykutató Mun­kaközösség a „Komló 10 éve” ünnepségekre állította össze. A furfangos bányászlegény című bányászmeséket tartalmazó kötetet, amely a bányásznapra jelenik meg. Bányászmesékről, bányász­dalokról, mindákról úgyszól­ván a legutóbbi időkig alig hallottunk valamit a megyénk ben. A bányászmesék és a bá­nyászdalok, mondák mindin­kább kiveszőiéiben vannak, Ezért vár fontos feladat a ku­tatókra. hogy minél többet megmenthessenek ezekből az értékekből. A szellemi népraj­zot most kell felderíteni, amig élő kútfői vannak; A Hagyománykutató Mun­kaközösség ismét összeállít egy mondagyűjteményt, amely a múlt évben megjelent Rejtett kincsek nyomában című gyűj­temény folytatása. Égetően szükséges lenne egy falu-kata­lógus elkészítése. A főiskolán már évek óta gyűjtik ehhez is az anyagot. Egy ilyen összeál­lítás nagy segítséget nyújthat­na majdan egy baranyai mo­nográfia megírásához. Ez a gyűjtemény nagy segítséget jelentene a falusi pedagógu­soknak. az újságíróknak, a tu­dományos intézeteknek. Oly gazdag Baranya megye a múlt hagyományaiban, szinte min­den röghöz, minden kőhöz egy- egy monda, történet fűződik. S ez a hatalmas szellemi ér­ték nagyrészt még mind ki­aknázatlan. Két, három, de még tíz ember is nagyon kevés ahhoz, hogy e tekintetben tel­jes munkát végezhessen, A népművelők, a pedagógusok összefogott közössége képes csak arra, hogy megmentse a feledéstől, az idő vadfogától ezeket az értékeket. Vargha Károly valamennyi diákját az­zal engedi útjára immár több mint húsz esztendeje, hogy a falun mindig keressék meg ezeket az eredeti népi kincse­ket rögzítsék. írják le a falu történetét is. Mert valameny- nyien fontos munkát végeznek ezzel a történetírás névtelen katonái, valamennyien — akik nélkül nem lehet Igaz törté­nelmet írni. Ha csak néhány sorban is. de mindig rögzítsék a faluban történt fontosabb dolgokat, mert ezekből a pár sorokból évek múltán könyv- nyi anyag gyűlik össze. Oksrft olyan diákja, aki az- za1 kereste fel — mit. kezdjen ő abban a ..kis piszkos falu­ban" Vnova kihelyezték. Ami- k'r nibánv nap múlva közel 9’' —yi anyagot kapott ar­rói p ..kis oiszkos faluról”, a fiatal nevelő elcsodálkozott s újongva vallotta be, hogy so­ha nem hitte volna a falujá­ról. hozv benne ennyi nagy­szerű dolog történt. A főiskolán gyakran keresik fel Vargha Károlyt egykori tanítványai akik mind hozzák a gyűjtött anyagot. Szászvár történetének vaskos köteté Várszegi Alajostól most lekto­rálja másodszor. A közel há romszáz oldalas monográfia felöleli a község életének úgy szólván minden problémáját a népszokásokat, népdaloka — a népélet minden vonatko­zását. A Hagyománykutató Mun­kaközösség a kutatásnak szé­les hálózatát építette ki. az intézetből kikerült növendé­kek között. A munkaközösség tagjai dr. Rónai Béla. Muszty László és a vezető felosztották maguk között a megye járá­sait; Baranya nemzetiségi érté­keivel is törődnek, ebben a vonatkozásban is megosztották a munkát — s így a lehető legszorosabban átfogják az egész megyét. Vargha Károly dolgozik egy gyűjteményen, amelynek címe: A világ legszebb bányászdalai. Hosszú évek óta gyűjti már hozzá az anyagot, sokat fordí­tott más népek bányászdalai­ból is, levelezésben áll szinte a fél világgal; — Sok titkot, sok megirat- lan szellemi kincset vitt el a sírba magával Dombai János, a Janus Pannonius Múzeum főigazgatója. Gyakran jártam kint vele a falvakat, s úgy ol­vasott a barázdákból, a kövek­ből, mintha csak nyitott könyv volna előtte. Csak azt sajná­lom, hogy .nem vettük egyszer magnetofonra mindazt, ami | egy hosszú élet alatt összegyűlt benne. Sok olyan neves fia van en­nek a megyének, akiről vajmi keveset tudnak a mai fiata­lok, de az idősebb generáció is. Kevesen tudják, hogy mi­lyen nagy érdemeket szerzett Mohácsi Jenő, aki átültette né­met nyelvre az Ember tragé­diáját, a Csongor és Tündét és még sok olyan jelentős alko­tást, amely nélkül nem lehetne olyan képe külföldnek a ma­gyar irodalomról, mint amilyen van. Azt is kevesen tudják, hogy Kozma Andort például milyen szálak fűzik Pécshez. Nincs egy hiteles Zrínyi-mo­nográfiánk, sem Zrínyi-ope­ránk. 1966-ra való tekintettel, Zrínyi emlékét is kutatjuk a nép között és az irodalomban, hogy hozzájáruljunk Szigetvár ostroma 400 éves évfordulójá­nak, Zrínyi emlékének méltó megünnepléséhez. Tennivalója tehát bősége­sen akad a Hagyománykutató Munkaközösségnek. Az szük­séges még, hogy több támoga­tást, több segítséget és időn­ként több elismerést kapjanak munkájukért. Hamar Imre ^ ^ v Ne fenyegetőzzenek a rendőrséggel! Július hetedikén kenyeret vásároltam a Bem utcai 7/2. számú kenyérboltban. Egy ma gát mohácsinak mondó idő­sebb nő vásárolt előttem hat bucit. Tizenkét forintot kel­lett volna fizetnie, tíz forin­tot odatett az eladó elé, majd táskájában két forint után kutatott. Mire azonban a pénz előkerült, az eladó a pulton fekvő tíz fontossal adott vissza egy másik vásár­lónak. Érthető, hogy vita tá­madt, amelyben a mohácsi vásárló maradt alul, mert az eladó végül is rendőrséggel fenyegette, bár nem történt semmi, ami rendőri beavat­kozást kívánt volna. A boltban sok vásárló volt a jelenet szem- és fültanúja. Megbotránkozva hallgatták a fenyegetőzést, amire a káro­sult mohácsi asszony esetében semmi szükség nem volt; Erős Lajos, Pécs, Majláth u. 6. sz Termelőszöyetkezetelí, állami gazdaságok, figyelem! Motortekercselő részlegünk soron kívül vállal villany­motor-karbantartási, tekercselési, javítási munkát. Meg­rendelés leadható: KOMLÓI HELYHPAUI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT KOMLÓ, KOSSUTH LAJOS U. 2L — TELEFON: 20-92. 380 Vegyszeres gyomirtás a gyepeken Sajnálatos tény, hogy lege­lőink nagy része erősen gyo- mos és így termésük jó részét gyomnövények alkotják. Emel­lett az életképesebb és ellen- állóbb gyomnövények nagyobb terjeszkedőképességük folytán egyre kisebb területre szorít­ják a hasznos gyepnövénye­ket, elszívják előlük a talaj­ban az oldott tápanyagokat is. Különösen veszélyesek azok a gyomok, amelyek magpergé- sen kívül, ivartalanul is sza­porodnak. Erre egyes szervük, így gyöktörzsük, tarackjuk, in­dájuk stb. különlegesen alkal­massá teszi őket. Az ilyen — évelő — gyomnövényt hiába kaszálják le a magérés előtt, az előbb felsorolt föld alatti vagy földre lapuló szervük révén újabb növények fejlőd­nek, melyek összefüggő foltok­ban fertőzik be a gyepet. A magérés előtti lekaszálás vagy kiböködés és az elszáradt nö­vények megsemmisítése csak az ivartalanul nem szaporodó egy- és kétéves gyomok ellen hasznos. Más kérdés azonban, hogy mely gazdaságnak van arra elegendő munkaereje és tőkéje, hogy a kataszteri hol­danként gyakran ezernyi-tíz­ezernyi gyomot évente több­ször kézi erővel irtassa. Fenti okok miatt az újabb időkben egyre nagyobb jelentőségűvé vált a vegyszeres gyomirtás a le­gelőkön és a réteken. A vegy­szeres gyomirtás azon az el­gondoláson alapszik, hogy a gyep növényállományának nagy része a vegyi gyomirtó- szereknek (más néven herbdci- deknek) ellenálló egyszikű fű­félékből áll, míg a gyepben élő kétszikű növények (sajnos a pillangósok is) a vegyi gyomirtószerekre többé-ke- vésbé érzékenyek. A jól al­kalmazott vegyszeres gyom­irtás tehát kipusztítja a két­szikű növényeket, amelyek kö­zé a legtöbb legelői és réti gyom tartozik. A kipusztult növények helyét a hasznos fü­vek benövik és így az ilyen gyomirtás hatására nem ter­méskiesés, de termésemelke­dés következik be, különösen akkor, ha a szükséges trágyá­zást, ápolást, víztelenítést stb. is megadtuk a gyepnek. De még ilyen esetben sem várha­tunk azonnal tartós eredményt. A vegyszeres gyomirtást rend­szeresen és a kellő időben leg­alább 2—3 évig kell végezni, hogy — főleg a tarackos, gyok- törzses, hagymás stb. — évelő gyomok is elpusztuljanak. A gyepnövények eltérő mó­don viselkednek a vegyszeres gyomirtással szemben. Így — sok esetben — a hasznos pil­langós virágú gyepnövenyek is kipusztulnak vagy legalább is kiritkulnak a permetezés hatására Meg nem felelő vegyszer alkalmatlan időben való használatával viszont többet ártunk, mint haszná­lunk a gyepnek. Ezért kívána­tos, hogy ne magunk kísér­letezzünk, hanem vegyük igénybe az illetékes növény- védelmi állomások segítségét, melyek a különböző éghajlati viszonyokra, talajtípusokra, valamint a különböző növény­állományú gyepek gyomtala­nítására már kellő tapasztalat­tal rendelkeznek és egyúttal a szükséges permetező gépek­kel is fel vannak szerelve. A vegyszeres gyomirtást különböző fejlettségű növé­nyek ellen alkalmazhatjuk. Külföldön pl. az új gyepveté­seket még a kelés előtti álla­potban megpermetezik. A ki­permetezett vegyszer a talaj­ban csírázó gyommagvak leg­nagyobb részét megöli. Kelés után már csak a fü­vek szárbaindulásakor (ami­kor a füvek kb. 15—20 cm ma­gasak) szabad permetezni. E célra jól bevált kh-ként 1.50— 2 kg Dikonirt, Krezonit, Spritz- hormit, Dikopur vagy Atrazin. Beállott legelőn is csak akkor hatásos a vegy­szeres gyomirtás a szívós éle­tű, könnyen helyrenövő évelő gyomok ellen, ha azt éven­ként több alkalommal végez­zük és több éven keresztül folytatjuk. A tapasztalat sze­rint a tavaszi és kora őszi na­pok alkalmasak a permete­zésre, a nyári permetezés ke­vésbé eredményes, sőt káros is lehet, ha az a nap forró szakaszában történik. Külföl­dön az őszi permetezést kisebb adagokkal 5—6 hetenként többször meg is ismétlik. Ha­zánkban Ubrizsy Gábor Kos- suth-díjas tapasztalata szerint az évi két permetezés eredmé­nyes: az első permetezést a füvek virágzása előtt, április második felében, 18—30 Cel­sius fok körüli hőmérsékleten, nem túl száraz időben, szél­csendes, kissé borús napokon — a második permetezést pe­dig a füvek másodvirágzása előtt, július elején kell elvé­gezni. Tapasztalatai szerint kataszteri holdanként 1.6 kg Dikonirt és 0.25 kg Mavepon keveréke jó eredményeket ho­zott. De jó a 2 kg/kh Krezo­nit, Spritzhormit, Dikopur vagy Atrazin is 0.30 kg Mave- ponnal keverve. A Mavepon készítmény a vegyszeres oldal jobb tapadását segíti elő és így azt hatékonyabbá teszi. Kérdés az, hogy az egyet vegyszereket milyen mérték­ben hígítva célszerű alkalmaz­ni. A hígítás mértékét töbl körülmény befolyásolja, ígí — többek közt — az is, hogj milyen géppel dolgozunk. Hs csak foltonként gyomos a te rület, altkor elegendő, ha < gyomfoltokat háti permetező­vel locsoljuk meg. E célra kát holdanként 400—500 lit. víz ben hígítjuk fel az előbb fel­tüntetett vegyszermennyisége két. Az egész gyepterület be permetezésére jól megfelelne! Egy pintesüveg története Hónapok óta ott porosodott már a pintesüveg a szoba sarkában, a szekrény mellett, ahol avatat­lan szem fel nem fe­dezhette. Csak nem­i-ég vették elő. Pon­tosabban öt nappal ezelőtt. De ennek története van. Az örökké káricáló Julis néni. pontosab­ban Kovács Julianna Nagy József né azt m ond t a férjének: — Bolond vagy te. A szomszéd már le­betegedett. Elege volt az aratásból. Az ember megér­tette a célzást. Szú­rós, nagy fekete szeme beleakadt az asszonyéba, sodorin- tott egyet a bajuszán és kényelmesen, las­san engedve ki szá­ján a szót válaszolt. — Nincs nekem kutya bajom sem. Dehát milyen az asszonynép?! Addig káricál, addis mond­ja a magáét, míg vé­gül a férfiember is elhiszi. így járt Nagy Józsi bátyánk is. Másnap ő is elment az orvoshoz. Az úton már kezdte magát valóban rosszul érez­ni. A mezőről jöt­tek haza a kocsik kévékkel megrakva. — Hová mész, Jó­it zsi? — kiáltották a kocsiról; — Az orvoshoz. Ekkor egy fiatal­aszony, a nagyszájú Kos Pétemé emelke­dett fel a megrakott kocsim — Hallja-e Józsi bátyám, milyen ko­szorút vegyünk? Jó lesz a mezei virágból font? Mielőtt visszaszól­hatott volna Horváth Józsi bátyánk a ko­csiról nevetés gurgu- lázott alá. Mintha az egész falu röhögött volna. Már elmentek a kocsik, de ő még mindig hallotta Kós Pétemé hangját aki üzenetként még visz- szakiáltotta: — Mondja meg a többieknek is, hogy lesz koszorú, mezei virágból, meg búzá­ból! Csak bátran hal­janak! A fiatal orvos. dr. Fekete Sándor moso­lyogva fogadta. Nagy jó reggelt köszönt neki és mindjárt a lényegre tért. — Na, mi baj Jó­zsi bátyám?! — A karom, a vál- lam, meg mindenem, — Jól van, majd megnézzük csak vet­kőzzön le. Dr. Fekete a mű­szereket rakosgatta. Nagy Józsi bátyánk meg egymás utár szórta le magáról a ruhát. Mire az orvos kész lett a rakosga- tással, addigra ő is elkészült. Ott állt a rendelő közepén fe­kete klott nadrágban lebarnult bőrrel, da­gadó izmokkal; — Hol fáj? — Itt-e! — mutat a vállára. ' — Na emelje csak fel egv kicsit a kar­ját. ügy mind a ket­tőt jó magasra. Nagy Józsi bátyánk emelni kezdte a ke­zét. Egyszer már tel­jesen felemelte aztán mintha meggondolta volna magát, hirte­len félállásra vissza­engedte. És aztán új­ból lassan emelni kezdte. Alig emelte pár centit éktelenül feljajdított: — Jaj! — Mi baj? — így nagyon fáj doktor úr! Nagy Józsi bátyánk felöltözött. közben arról panaszkodott, hogy 5 biz ilyen kar­ral nem tud aratni. Az orvos csak bólo­gatott, (helyeselt. •— Már éppen elmenő­ben volt Józsi bá­tyánk. amikor az or­vos a kezét nyújtot­ta. Kezet fogtak és dr. Fekete véletlenül megrántotta Józsi bátyánk karját. — Bocsásson meg, hogv így megráztam a fájós kezét, — Nem árt ennek semmi kérem. Olyan ez, mintha vasból vol na — dicsekedett, Jó­zsi bátyánk és mind­ehhez még hozzátet­te: — Akármelyik fiatallal is felveszem én még a versenyt az aratásban. — Persze, ha nem fáj a keze. mint most ugye? — Fáj az ördögöt, — szólta el magát Jó zsi bátyánk, de most már nem szívhatta vissza a kimondott gondolatot. Ez lenne hát a pin­tesüveg története, amit a környéken már mindenki ismer, ismeri a faluban a kocsmáros is, aki elé éppen most tette oda a söntésre Nagy Józsi bátyánk az üveget: — Töltsd meg fiam, hadd legyen mit szo­pogatni a tűző na­pon! A tölcsérből bor gurgulázik az üveg- tára is elindul az em- be. Már ennek halla- ber szájában a nyál. De Józsi bátyánk még türtőzteti magát. A Dintest belehelyezi a bőrtarisznyába, vál­lára kapja a kaszát és int az asszonyának. Szalai János traktorvon tatású permetező- ;épek. Ha a gép légáramlásos (légporlasztós), a szükséges higítóvíz 150—200 liter —, ha a gép cirkulációs rendszerű, a szükséges higítóvíz 300—400 liter kát. holdanként. géppel való permetezésnél 70 liter/kh víz elegendő. A gyomirtó anyagok kiper­metezése után a gyomnövé­nyek egy része kipusztul, más része fejlő, éséoen vissz-im- - rád. Mivel a hasznos gyepnö­vények egy része is megérzi a permetezés hatását, célszerű vagy közvetlenül a permetezés előtt, vagy közvetlenül utána kh-ként 20—40 kg pétisót (esetleg 50 kg/kh szuperfosz­fátot is) kiszórni. A szükséges műtrágyamennyiséget helyi kísérletekkel kell megállapí­tani. A magam részéről nem javasolom a műtrágyák beío- gasolását, mert az többet árt az amúgy is meggyötört gyep­nek, mint amennyit használ. Tapasztalataim szerint a vegyszeres gyomirtás két éven át okszerűen végrehajtva nem­csak a gyomnövényeket irtja ki) hanem a fűtermést is nö­veli. Egy évi vegyszeres gyomir­tás azonban nem hoz jó ered­ményt, és ha a permetezést abbahagyjuk, már a követke­ző évben, vagy talán előbb is, újból kinőnek a tarackos, hagymás, gumós stb. évelő gyomok. Túl hosszú ideig (sok éven át) azonban nem kívána­tos a vegyszeres gyomirtást folytatni ugyanazon a gyepen, mert a növényeket megviselik a vegyszerek és a fűtermés csökkenni fog. Réti vályogtalajon jó ered­ményeket értünk el az iglice- tövis (más néven: tövises ig- lice, Ononis spinosa L.), — az őszi kikerics, az aszatfélék, a boglárkafélék, a gyermeklánc­fű stb. irtásával is. A mélyfekvésű, valamint a nyirkos talajok gyepjeiben sok egyszikű gyomféle is van, me­lyekre az eddigi vegyi gyom­irtószerek nem hatnak. Ezért addig is, amíg ilyen hatékony gyomirtószerünk lesz, e terü­letek víztelenítésével és meg­felelő műtrágyázásával küzd­hetünk e gyomfélék ellen. A permetezést jó és szél­csendes időben végezzük, az éjjeli vagy hajnali órákban. Az eső a levelekre tapadt vegyszert lemossa, vagy fel­hígítja, ezért amennyiben a permetezést követő órákban eső esne, a gyomirtó permete­zést meg kell ismételni. A megpermetezett legelőszaka- szokan a permetezés után 5—6 napra a legeltetésit be kell tói« tani, nem azért, mintha a vegyszer az állati szervezetre ártalmas lenne, hanem azért* mert a megpermetezett füvet legelő állatok teje kellemetlen fend szagot vesz fel. A gyomirtásra alkalmas vegyszerek kikísérletezése és a gyakorlatba való bevezetése állandó fejlődésben van és így remélhető, hogy rövid időn belül kialakul a tökéletesen ható és a gyepben levő here­féléket megkímélő gyomirtó eljárás és ennek bevezetésével legelő- és rétgazdálkodásunk jelentős haladást ér el. Dr. Gruber Ferenc, az ÖRKI osztályvezetője. Villanyszerelőket ás kubikosoké azonnali belépésre keres a Baranya megyei Építőipari Vállalat Jelentkezés u munkaügyi osztályon PÉCS, RÄKÖCZI UT 56. SZ. 88 17b K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents