Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

r WW. ÍŰLTUS «. NÄPEÖ 3 A világ minden táj ám 1700 mázsa sajtot exportáltak Pécsről Négymillió napi- és előfizető van hazánkban 230 külföldi és 350 hazai lapot hoz forgalomba a posta Több mint 150000 hírlap naponta az üdülő előfizetőknek Csaknem nyolcszázezer ú;sá<j „exporira“ — Ennyi sajtot még soha nem készítettünk! — ezzel fo­gadott Halier József üzem­vezető a Baranya megyei Tej­ipari Vállalat sajtüzemében. — De ha többet készítenénk, azt is megvásárolnák tőlünk, mert akkora az érdeklődés külföldön az ementáli, a trap­pista és a kaskaval iránt. A mohácsi országúiról alig lehet észrevenni a téglagyár mögött, egy fatelep mellett meghúzódó új sajtüzemet. Az elmúlt év augusztusában ad­ták át véglegesen, egy régi üzemből, mintegy 6-7 milliá forintos költséggel átépítve, ki csinosítva. Min­denfelé ragyogó tisztaság fo­gad az üzemen belül. Érdekes klímáját, pincédnek váltakozó hőmérsékletét egy svájci auto­mata szabályozza. Első utunk az átvevő helyi­ségbe vezet. Ide futnak be a sajtot hozó szállítmányok, amelyeket azután az üzemben gondosan érlelnek, kezelnek. Kacsótáról és Sellyéről a tra- pista sajt érkezik, négy-öt nappal az elkészítése után, parafinnal bevonva. Villány­ból és Bolyból küldik az ementáli sajtokat. Az Alföld­ről, Békés és Szolnok megyék­ből a juhsajtok érkeznek az üzembe. Érdeklődve követem lefelé a pincébe Haller Józsefet, aki Nyitva van a zálogház aj­taja, emberek állnak a pult előtt. Behívott a kíváncsiság engem is. A szerencse is mellém sze­gődött. A fiókvezető. Mihály Lajos személyében olyan em­berre akadtam, aki 31 éve tisztviselősködik ebben a k szakmában. Azt mondja, re­gényt írhatna arról, amit e harmincegy esztendő alatt látott. Budapesten dolgozott a há­ború előtt. Nem is egy, ha­nem több zálogházban, mert vagy 25 fiók volt akkor a fő­városban. Abban a hiszemben éltem idáig, hogy a zálogházat csak szegények látogatták. Mihály Lajos bácsi helyreigazít: nemcsak azok. A látogatók vagy öt százaléka arisztokra­ta és tőkés volt. Természete­sen ők a belvárosi fiókokba tértek be, például a Püvax- közibe. — Odajárt az Aradváryak­tól kezdve a Zay grófokig majdnem az egész arisztok­rácia — mondja Mihály La­jos bácsi. — Gyakran voltak pénzzavarban, mert hatalmas tétekben kártyáztak, lóverse­nyeztek, és vagyonokat köl­töttek szeretőikre. — Mit hoztak be? — Ékszert. A legtöbbel egy lengyel hercegnő, azután, hogy a németek megtámad­ták Lengyelországot. Életem­ben sem láttam még olyan értékű függőket, diadémeket, tizenegy ágú koronát és mást. becslésem szerint egymillió lengőí értek együttesen. . szívesen beszél a sajtkészítés titkairól. Saját elmondása sze­rint kora reggeltől késő estig járja az érlelő pincéket. Na­gyon büszke az üzemre, amely a nem egészen egyéves üze­melése alatt nagyon a szívé­hez nőtt. Az alagsori folyosóból egy­más mellett ajtók sorakoznak. Ezek vezetnek gz érlelő pin­cékbe. Bizony, lekívánkozott rólam a kabát, amikor az ementáli sajtokat érlelő pin­cébe beléptünk. A malomke­rék nagyságú sajtok, csőállvá­nyokon a földtől a mennye­zetig, 8—9 sorban egymás fe­lett, körülbelül 30 napig, 22- től 28 fokig terjedő hőmér­sékleten érlelődnek, miután 50 nap után idekerülnek a 13 fokos, hűvösebb előérlelésből. Elzekből a hatalmas sajtokból a legutóbb az NDK-ba és Egyiptomba szállítottak. Na­gyon kell vigyázniok a minő­ségre, a gondos kezelésre, mert csak így felélnek meg az export-követelményeknek. Amelyik pincébe mi látogat­tunk ed, ott jelenleg mintegy 500 nyolcvan kilogrammos ementáli sajt érlelődik, ösz- szesen 12 vagon ementáli sajtot készítenek éli jelenleg exportra. A pincében dolgozó munkások forgatják, — És a tőkések? Azok is pénzzavarban voltak? — Aligha. Krausz Simon, az Angol-Magyar Bank igaz­gatója például egyszer egész teherautóra való perzsasző­nyeget hordatott be. Mint ki­derült: nyaralni ment Kairó­ba vagy Olaszországba — a jó ég tudja már hova — s attól tartott, hogy míg oda­lesz, ellopják... Detektívek is jártak hozzánk. Félrehú­zódtak valamelyik sarokba, s onnan lesték a betörőket. Nem egyszer fülöncsípték őket... Odajárt a színészek több­sége, a nélkülöző és koplaló művészvilág. Természetesen, ők már egészen más okokból, mint a mágnások. Általában: a zálogházi kliensek 95 száza­léka kisember volt, azok többsége is munkás, a legna­gyobb számban munkanél­küli. — ök nem azért jöttek, mert elment a pénzük lóver­senyre vagy kártyára, hanem azért, mert éhesek voltak. Ahogy mondom: éhesek vol­tak — ismétli meg az idős tisztviselő. — A Váci úti fiók­ban, a gyámegyedben már ritka volt az ékszer, s ha mégis volt, jegygyűrű, fülbe­való, esetleg nyaklánc lehe­tett. Többnyire ruhaneműt hoztak be, öltönyt, felöltőt és fehérneműt. Nagyon sok olyan volt közöttük, akinek kopott, sőt mi több: rongyos kétnaponként szervizben le­mossák a sajtokat, lehúzzák a felületén jelentkező penészes réteget. Körülbelül 100 napi érlelés után a Tejtermék El­lenőrző Állomás minőségi vizs­gálata dönt a sajt exportra képességéről. A meleg pincéből kilépve egy hidegebb, 10—12 fokos pincébe megyünk át. A kas- kaval sajtokat érlelik itt. Pé­csett most első ízben készíte­nek 17 vagonnal, amelyet a Közel-Keletre exportálnak majd. Fiatal asszonyok és lányok forgatják, hideg sós vízben lemossák a sajtokat. Először kettő egymásra fek­tetve kerül az állványokra, majd 50 nap után talpára ál­lítják őket. 100 nap után éret­ten kerülnek majd ki a hűvös pincékből. Kellemes az időjárás a 16—17 fokos pincékben, ahol a trap­pista sajtokat érlelik. Az áll­ványokon 5—5 sajtkorong so­rakozik egymás mellett. Bi­zony nagyon sok van itt ezek­ből a sajtokból, amelyeket négy hétig érlelnek a pincék­ben. Az érett sajtokról az egyik helyiségben dolgozó asszonyok forró vízben ol- i vasztják le a parafinréteget, hogy majd a szikkadás után a csomagolóba kerüljenek. Üzemnéző utunk utolsó ál­lomása i csomagoló. A hatalmas ementáli sajtokat furnérral és fagyapottal bélelt fadobokba szögezik egyenként. A kaskaval sajtok pérgament- papír csomagolás után kette­sével zsákokba kerülnek, majd farekeszekbe helyezik el őket A trappista sajtóikra egymás után ütik rá az export bélyeg­zőt: Hungarian Trappist. A csomagolt sajtok hűtőkocsik- ban indulnak el a világ min­den tájára. Irány: a Német Demokratikus Köztársaság, Egyiptoma, a Közel-Kelet Búcsúzóul megtudom, hogy az elmúlt félévi export tervü­ket magasan túlteljesítették. Közel 1700 mázsa sajtot indí­tottak útnak külföldre. Ezt szeretnék elérni a következő félévben m. (Mitzki) volt a nadrágja, s a karján hozta az utolsó jót. Az idős tisztviselő felnéz, és a pult előtt várakozók felé int: — Nézzen ezekre az embe­rekre. Lát közöttük rongyo­sat? Nem, itt rongyos nincs. Még rosszul öltözöttet sem látok. — Ezeknek nem kenyérre van szükségük — folytatja Mihály Lajos bácsi. — An­nak a szegény öregasszony­nak viszont... Ez nagyon kellemetlen emlék. Pedig ré­gen, a harmincas években történt, mégis eszembe jut, mert még bennünket — aki­ket a sok hasonló élmény bi­zonyos fokig fásulttá tett — nos, még bennünket is meg­rázott. Szegény öreg nénike volt, kosztümkabátot hozott, de olyan keveset ért, hogy nem vehettük át... Az asz- szonyt nagyon lesújtotta a hír, aztán kiment... Nem is tudtunk róla, csak amikor ebédelni indultunk, akkor láttuk, hogy a küszöbön ül és sír... öt pengőt adtak neki. Régi szomorú históriák, dm én már a jelenre vagyok kí­váncsi. Arra: miért járnak ma az emberek a zálogház­ba? Mihály Lajos bácsi így vá­laszol: — Keressen az ember akár­mennyit, akkor is pénzzavar­Az utóbbi években hihetet­len mértékben megnövekedett hazánkban az újságolvasók száma. A postának nagy fela­datot jelent, hogy a különböző sajtótermékeket kellő időben eljuttassa az olvasókhoz. Ez­zel kapcsolatban a postavezér­igazgatóság hírlap osztályán elmondották, hogy hazánkban mintegy hatszáz újság, folyóirat, heti- és ké­peslap, stb. jelenik meg, amelyből mintegy háromszáz ötvenet a posta terjeszt. A múlt évben például 668 mil­lió lapot hoztak forgalomba, amelyből mindössze egy száza­lék maradt vissza, szemben a néhány évvel ezelőtti 20 szá­zalékkal. Az idén fél év alatt több mint 350 millió különféle újság fogyott el. A rendszeres olvasás iránti igényt bizonyít­ja. hogy egyre több az újság­élőfizetők száma. Az év első felében például több mint 270 ezer újságrendelőt vettek nyil­vántartásba. s így jelenleg mintegy négymillióan járatják házhoz a napi- és a hetilapo­kat. A posta különféle statisz­tikai adataiból kitűnik hogy » legkeresettebb újság a Népszabadság, a Nők Lapja, a Szabad Föld, valamint a Rádió és Televízió Újság, örvendetesen fejlődik a vidé­ki lakosság igénye, egyre több­Nagy jelentőségű szemlét tartottak tegnap a hidasi mál­natermelő szakcsoport földjén. A MÉSZÖV mezőgazdasági osztálya tapasztalatcserére hív ta meg a bogyósgyümölcsűek termelésével foglalkozó kutató intézetek munkatársait és a megyei tanács szakembereit, Adorján András, a szakcso­port elnöke és Cserhalmi Pál, a MÉSZÖV főmezőgazdásza vezette végig a vendégeket a málnasorok között, ba kerülhet. Azt hiszem, min­denkivel megesett ez már. Egyik része ilyenkor köl­csönt kér a barátjától, a má­sik a zálogházba megy. Ez a pénzzavar persze egészen más jellegű, mint a régi. Most nem az utolsó darabjukat hozzák be, és nem is azért jönnek, hogy az összegért élelmet vegyenek. A bányász azért jön ide, mert... Itt közbeszól Mihály La­jos bácsi egyik munkatárs­nője. Azt mondja: az ő fia is bányász, s az is hozott be már holmit. Fümfelvevögépet és lemezjátszót, mert motor- kerékpárt akart venni... — A többi is hasonló okok miatt tér be ide. Általában: új és drágább holmit akar­nak vásárolni. Előfordulnak persze más esetek is. Közismert például a város­ban egy személy, aki több mint négyszázezer forintot nyert néhány éve a lottón. Egy-kettőre elköltötte, s ma a zálogházba jár. A fiókvezető így búcsúzott: — Valamikor ’az ötvenes évek elején azon gondolkoz­tak, hogy be kellene zárni a zálogházat. Szerencsére nem döntöttek így. Mint tudja, számos olyan ember él a vá­rosban, aki jelentős tökével rendelkezik, s ezzel visszaél. Előfordult már olyan eset is, hogy száz forint kamatot kértek ezer forint kölcsön után A zálogház léte hatá­sos eszköz az uzsorások ellen. Megaltadályozza, hogy mey- tollasodjanak. — Magyar 5« féle újságot keresnek és vásá­rolnak falun. A Szabad Föld­ből jelenleg kétszer annyi fogy el, mint három évvel ezelőtt. Amióta a posta vette át a hír­lapterjesztést — az ország min den lakott helyére rendszere­sen eljutnak a hírlapok, s míg régebben egy-egy községbe csupán 5—6 féle újság járt, most 30—40 félét hordanak szét a postások. Sokat tett a posta a lapterjesztésért, s azért, hogy minden előfizető kellő időben juthasson hozzá kedvelt lapjához. Ennek érde­kében több mint 13 000 postás fáradozik. Az 1400 hivatásos hírlapáru­son kívül több mint ezer reggeli újságkihordó és kö­rülbelül 7000 postás kel fel hajnalban, hogy az újságo­kat az olvasóhoz juttassa. A fővárosban sok helyen már korán reggel 5—6 óra között ott van, fél 8—8 óráig azonban minden előfizető megkapja lapját. Vidékre éjjel „újságos vonatokkal” s külön gépko­csikkal szállítják a sajtóter­mékeket. és a napi mennyi­ségnek csupán 2—3 százaléka kerül egynapos késéssel a tá­voleső településeken lakó ol­vasóhoz; Minden évben külön gondot fordít a posta arra. hogy az otthonuktól távol üdülők is Megmutattak a vendégek­nek egy málnatövet, melyen egy és fél kiló málna termett. Ez a tő egy keresztezésből nyert angol fajta. Termésát­laguk holdanként 25—40 má­zsa között váltakozik, asze­rint, hogy milyen fajtáról van szó. Két és fél holdnyi össz­területükön körülbelül hatvan mázsa málnára számítanak. Eddig már ötvenöt mázsát el is adtak. Ebből ötven mázsát a MÉK vett át. A szemlét szakmai vita kö­vette. — A szakcsoport területe ideális helyen van. — mondta Keresziturszky János, a Szarvasi Rizstermelési és Ön­tözési Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársa. — De a mel­lettük elfolyó vizet még jobban ki lehetne használtad. Csupán egy öntözőberendezést kellene szerezniük, s ideiglenes csa­tornát húzatni egy géppel. Az­tán néhány barázdát lófogat­tal. így is nagyszerű a ter­méseredményük, de még ezen kívül is nyerhetnének nem kis mennyiségű málnát. Ez a mál­natöbblet most a patak vizével folyik el mellettük. — Gyakran járok Hidasra — mondta Ahmed Szeljahudin, a Budatétényi Kertészeti Kutató Intézeit tudományos munka­társa. — Már a málnás telepí­tésénél is itt voltam. Rendsze­resen adunk feladatot Adorján Andrásoknak, s azokat tudo­mányos munkánkhoz eredmé­nyesen tudjuk felhasználni. Ha jövőre letelik a három év, ami egy málnakísértethez szűk séges, részletes és szakszerű értékelést adunk ki a hidasi szakcsoport tevékenységéről. * pontosan megkapják újságjai­kat. Naponként mintegy 90 000 Népszabadságot. 36 000 Nép­szavát, 16 000 Magyar Nemze­tet és 13 000 Népsportot kézbe­sítenek a postások az üdülők címére. Kevesen tudják, hogy a posta a külföldön üdülő elő­fizetők után is elküldi az új­ságot. jelenleg havonta álta­lában ezret. A hazai sajtótermékeken kí­vül 230 különféle külföldi na­pilap, képes folyóirat kerül for­galomba, s ezekből havonta mintegy kétszázezret vásárol­nak. Hazánk kedvező helyzete, s a légihálózat fejlődése teszi lehetővé, hogy a külföldi új­ságok is frissek. Volkstimmét például még az­nap árusítják, s a közeli or­szágok hírlapjai is másnap már kaphatók a pesti és a vi­déki városok utcáin. Külföldön is kedveltek a magyar lapok, amelyek ma már a világ minden tájára el­jutnak Az elmúlt hónapban csaknem 800 ezer újságot „ex­portáltunk“ a legtöbbet Romá­niába és Csehszlovákiába. A Népszabadságból 156 000, a Népszavából 104 000. a Magyar Nemzetből 87 000, az Ország- Világból és a Nők Lapjából 63 000—63 000 jut el rendsze­resen a külföldi országokba. Aranyit már most mondhatok, hogy egy év alatt is megkét­szereződött a termelésük meny nyisége, különösen a MALING PROMISSE fajtájú, kereszte­zésből származó angol málnáé. Ezek néha diószem nagyságúra is megnőnek. Baranyában egyébként van alapja a bogyós gyümölcsűek termelésének, így a szamócának és a fekete- ribizlánek is. Ez utóbbival eredményesen kísérleteznek a hidasiak is. Ebben a megyé­ben megvan a lehetősége az öntözésnek, s ez igen lénye­ges. Most jártunk Bulgáriá­ban, ahöl a málna kilencvenöt százalékát öntözik, s ezzel két- háromszoros termést érnek el, az öntözés nélküli gazdálko­dáshoz képest Gergely János, a megyei ta­nács főkertésze elmondta, hogy Baranyában eddig Boly­ban ültettek tsz-málnást, ■ s Egyházaskozáron, Szederkény­ben és Turonyban szándékoz­nak még telepíteni. A bogád- mindszenti tsz-nek pedig hat hold fekete-ribizlije van Bamacs József, a megyei ta­nács főmezőgazdásza így sum­mázta a tapasztaltakat: — Nem minden tsz dicse­kedhet holdanként 16—18 000 forintos jövedelemmel, mint amit a málna hoz. A Dráva menti tsz-ekbén feltétlenül kí­vánatos, hogy málnával fog­lalkozzanak. Persze, ez a vesz- szőeüátástól és az értékesítési lehetőségektől is függ. De a hidasiak már most tudnak ad­ni nagy mennyiségű vesszőt. Amit pedig a pécsi és komlói piac esetleg nem vesz fel mál­nából, azt a konzervgyárak örömmel elfogadják. Ha egy tsz-ben van munkaerő és víz, ott málnát is kell termelni. A baj ott van, hogy a málna érése egybeesik az aratás ide­jével. De mire a most elülte­tett málnavesszők termést hoznak, vagyis három év múli- va, akkor már talán megfele­lően gépesíteni tudjuk az ara­tást. — A közeli hetekben — folytatta Baracs elvtárs — ta­pasztalatcserére hozzuk a sely- lyei járás vezetőit maid a tsz- ek elnökeit is. Ott a legideá­lisabb a hely és a munkaerő­létszám a máltaatermelésre. Földessy Dcnes Tizennyolcezer forint holdanként Hatvan mázsa málnát szüreteltek két és fél holdon — Tapasztalaidéi e Hidason Száraz sárgabarackmagot vásárolnak A MÉH VÁLLALAT TELEPEI ÉS ÁTVEVŐ- HELYEI. 28277

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents