Dunántúli Napló, 1961. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-21 / 170. szám

N A P t 0 1961. JÚLIUS 21­TMeleti nyeslkutyát löltek a vásárosnaményi erdőien A Vásárosnamény közeli erdőben néhány héttel ezelőtt különös állat került puska­végre. Elejtője, Zán József erdész először borznak vélte, közelebbről megvizsgálva, azonban kitűnt, hogy az állat nem hasonlít a hazai erdők­ben élő egyetlen vadra sem. Az Erdészeti Tudományos Intézetben megállapították, hogy a különös vad: nyest­kutya. Ez az értékes nemes­prémet szolgáltató állat Euró­pában sehol sem honos, ha­zája Japán és a kisebb távol­keleti szigetek. A Szovjet­unióban azonban a közel­múltban nyestkutyákat tele­pítettek az európai erdősé­gekbe, így valószínű, hogy az állat onnan jött át. A szak­emberek igen érdekesnek tartják, hogy a mosómedvé­re hasonlító, nehézkes, lom­ha mozgású állat hegysége­ken és lakott vidékeken át ilyen nagy utat tett meg. A ritka vadászzsákmány a Ter­mészettudományi Múzeumba került. Fjlm Film Film Film FEWÄMADÄS Szirtes nyugatnémet film A Háború és béke című mo­numentális Tolsztoj -film után, amelyet az amerikaiak vittek filmre — a mozirajongó és a Tolsztoj-kedvelő érdeklődéssel ül be a Feltámadás előadásá­ra. Tolsztoj világhírű regényét ezúttal a nyugatnémetek fü- mesítették meg — s valljuk meg azt is mindjárt, hogy ki­tűnően! Sokan vitatják ugyan, hogy Tolsztoj hatalmas méretű re­gényeit egyáltalán lehetséges-e átültetni a filmvászonra mara­dék nélkül? A kérdés eldőlt, persze arra lehetetlenség vál­lalkozni, hogy a tolsztoji tár- sadalxxnrajzot, az orosz életet a regényekhez hűen visszaad­ják. Úgy érezzük — a Feltáma­dás méltó volt Tolsztoj zseni­jéhez. Ralp Hausen rendező­nek sikerült megtalálni Tolsz­toj regényének a lényegét. Hamguletteremtő ereje ugyan alul marad a Háború és bé­kéénél, jóllehet ott sakkal na­gyobb lehetőségek voltak az orosz élet sajátosságainak a kibontására. A főszerepekben Myriam Brut és Horst Buchholzot lát­tuk, akit a magyar közönség igazán a „Végállomás — sze­relem” című filmben ismert és szeretett meg. Buchholz herce­ge izig-vérig tolsztoji figura, talán olyan, amilyennek az író is megálmodta őt. Nagy belső fegyelemmel, átéléssel játszot­ta szerepét az első percektől. Méltó partnere volt Myriam Brut, aki a számkivetett, kény­szermunkára ítélt szobalány alakját keltette életre. Olykor egy kézmozdulattal, egy szem­villanással vall az agyában kavargó gondolatokról, s a tomboló érzelmekről, indula­tokról. Már-már azt hiszi a néző, nem lehet megmenteni a rabok közé vetett kis szoba­lányt, s aztán egy váratlan fordulattal ismét ő kerül fe­lül, az ő igazságérzete győze­delmeskedik. Nem vállalja az új életet a herceggel, hanem együtt tart a politikai szám- üzöttekkel. Tudja — ez az élet szigorú rendje, s neki itt a he­lye. A filmből kicsendül Tolsz­toj egyetemes — nagy emberi gondolata: egy ember jósága nem elégséges a tömegek se­beire írnak. A film mindvégig megőrzi drámai sodrását, izgalmassá- gát. A filmet érdekessé teszik az operatőr nagyszerű felvéte­lei, beállításai. (Hamar) Toliseprű Balatoni séta Hazánk tájainak egyik leg­kedvesebbje: a Balaton. Mind­két partján gyakran bukkan­hatunk pécsi nyaralókra, ki­rándulókra. De másra is! Ha már Magyar Tengernek mond­juk ezt, a Dunántúl közepén elterülő, gyönyörű tavunkat, illene arra is ügyelni, hogy nyelvi szempontból is magyar legyen; kifogástalan felirato­kat, táblákat, tájékoztatókat olvashassanak az üdülők! Nem hisszük, hogy csak ta­karékossági szempontból írat­ta ki a Somogy megyei Idegen- forgalmi Hivatal fónyódi épü­lete homlokzatára az INFOR­MÁCIÓ szót. Ezt a latin ki­fejezést könnyen helyettesít­hették volna a felvilágosítás, a tájékoztatás magyar szók egyi­kével. Vagy ha már külföldi vendégeinkre is tekintünk, a magyar szövegen kívül közölni kellene a leggyakrabban hasz­nált idegen nyelveken is a fontosabb szövegeket! De ne bizonyítgassuk nyelvünk sze­génységét mindenfelé akkor, amikor az nem igaz! Ezért tartjuk egy kissé kü­lönösnek, hogy a Balaton part­ján mindenfelé „espresso“-k, „grill“-ek, „club"-ok, bazárok, fotoamatör laboratóriumok, szanatóriumok hivalkodnak s,magyar“ nevükkel: Nemcsak Fonyódon, másutt is tájékoztató táblák serege figyelmezteti a fürdőzőket: STRAND FELÉ! — Az a, az határozott névelő elhagyásán nem csodálkozunk: ez orszá­gos járvány. De hogy a strand idegen szót miért nem lehet helyettesíteni a porti fürdő, vagy fövenyfürdő szóval, nem tudjuk. Zamárdiban felkiáltójeles tábla állítja meg a vonatról leszállókat: Stop! A hirdetés szövege elárulja, hogy a kö­zelben friss (német eredetű szó) kakaó (indián szó), kefir (arab szó), és yoghurt (török szó) vásárolható. Ez aztán a nemzetköziség! Ebben az eset­ben mégsem kifogásolhatjuk ezeket az étel-, italneveket, mert azok egy-egy nép étel­jellegzetességeire utalnak. A Stop! angol szó helyett azon­ban nyugodtan írhatták volna az ÁLLJ!-szót. Hasonló ehhez a siófoki „Sió-espresso“ hirde­tése. Itt turmix italok és „pil- seni pikolo" iható. Ezt az olaszból lopott „piccolo" szót nemcsak egy kis pohár sör ki­fejezésére használjuk, hanem a pincér tanulókat, sőt a ren­des fuvoláénál egy oktávval magasabb kisfuvolát is így hívjuk. Persze más nyelvi rútságok is akadnak. Tihanyban pél­dául évek óta tűrik, hogy egy nagybetűs tábla tanítsa a ta­nulókat a helytelen helyes­írásra: VTSZHANGd) CSÁR­DA FELÉ! Nem tudjuk, hogy a balatonfürediek miként ér­telmezik egy sétányukon ki­függesztett tábla szövegét: «Szemetet a szemétkosárba Xhegbüntetik aki elszórja", A szövegező bizonyára jól gon­dolta, de rosszul fogalmazta meg. A vessző nélküli mondat így éppen ellentétes értelmű­vé vált. Furcsa és aligha hi­hető el a Kossuth-kút egyik felirata: „Szennyes edénnyel vizet nem meríthetünk!" TOLLSEPRÜ -FEJTÖRŐ Üj fejtörőink a következők: a) A fonyódi Balaton Áru­házban olvastuk: Osztályos áruk (A rejtetten hibás árukat nevezik így.) Kérdés: helyes-e ez a kifejezés, ajánlható-e jobb helyette? b) Milyen magyar szót hasz­nálna a grill, a szanatórium és a laboratórium — idegen szó helyett? c) Helyes-e ezeknek az igék­nek a helyesírása: zöldellnek (az erdők), sárgállik (a tarló), csépellik (a gabonát)? A megfejtéseken fel kell tüntetni a „TOLLSEPRÜ“ szót. Megfejtési határidő: jú­lius 27. Dr. TÓTH ISTVÁN Nem tanmese, a sportrajon­gókat sem elégíti ki, de he­lyenként remekül szórakoztat. Három ragyogó színész — Giovanna Ralli, Vittorio de Sica és Marcello Mastroianni 1— temperamentumos játéka, valamint néhány ügyes ötlet egy ügyefogyott labdarúgó já­tékvezető házastársi történe­téből — ennyi a film. összefüggő története a vér kony cselekményszál ellenére sincs, hiszen a négy forgató­könyvíró és a rendező szem­mel láthatóan a burleszkhatá- sokra törekedett. Mindent a végsőkig kipoentírozni, és mindent bele a filmbe, ameny- nyi csak fér. így jutott a más­fél órába néhány ragyogó, a vígjátéki hagyomány legjobb- jaira emlékeztető jelenetsor, így jutott bele a sport, az olasz temperamentum, vala­mint az avas, szinte rituális életrendszer és az amerikaniz­mus bíráláta is. Mint általában minden film­vígjátékban, amely különösebb tendenciát nem követ — nem a dramaturgiai és esztétikai szabályokon van a hangsúly, hanem a nevettetésen. Minden alkalmat megragadni, hogy a néző mosolyogjon. így termé­szetes, hogy az a bizonyos bí­ráló szándék, amely az első képsorokban finom iróniát sej­tet — a későbbiekben elsik­kad, feleslegessé válik. Az olaszhonban divatos amerikai hatás csak a turista vállalat igazgatójának nagy hangjá­ban, a parányi rakétákban és a futballbíró-feleség mániájá­ban ölt testet, de hát nem is ez a film lényege. Egy csinos fiatalasszony nem szereti a futballt, szeren­csétlenségére a férje labda­rúgó játékvezető, aki minden vasárnap síppal a szájában a futballpályák ura. Ebből szár­mazik minden bonyodalom. A harcias amazon a shakes- peare-i makrancos hölgy ag­ressziójával mindent elkövet, hogy. férjét leszoktassa a sportról, a férj — aki egyéb­ként a legteljesebb mértékben egy bárgyú papucshős illúzió­ját kelti — ebben az egyetlen dologban szilárd. Közben a hölgy megsérti a férjet, mire a férj hazautazik a papa avitt világába, ahol minden a szer­tartás, közben megismerkedik egy sportszélhámosnővel, ki­ábrándul és a sorsdöntő mér­kőzés után a szurkolók a bírót alaposan helybenhagyták. A sok cselekmény részlete, az összevissza hurkolt jelene­tek inkább csak zavarják a nézőt, de nem tempót adnak a filmnek. (Thiery) A rengetegnél is több utcai történetet írtak már. — Ez eggyel több lesz a rengeteg-- nél. Vágtat a 48-as téren át egy szőke, barnaszemű fiú. Át- csak az egyetem keleti olda­lára és szöcskeként ér a var­rókra. Rohan itt minden. Autóbusz, tehergépkocsi, sze­mélygépkocsi, motorkerék­pár... Az óvodás srác körül­néz, az átkelés lehetetten. Néz még egy ideig és vissza­idézi az otthoni intelmet: „Ha sok jármű megy, akkor kérj meg valakit illedelme­sen, hogy vezessen át. A Rá­kóczi úttól már el tudsz menni.. A srác körülpislant és az embereket szépen csorgató járdán kiválaszt magának egy szemüveges, kopasz bá­csit. A beszélgetés így hang­zott: — Kezét csókolom. Bácsi kérem, legyen szíves vezes­sen át az úton! Onnan már elmegyek magam is. — Át? Oda a túlsó felére? — Oda. — De fiacskám, én nem arra megyek. — Az nem baj bácsi ké­rem, arra is el tud menni kis kerülővel. A bácsi átvezeti a srácot az úttesten a rohanó gépjár­művek között. A túlsó olda­lon szépen megköszöni a szí­vességet és így szól: — Bácsi kérem, ha vissza tetszik menni a túlsó oldalra, akkor nem téved el, oda ér, ahova indult. A bácsi átvezeti a srácot az elindul, mintha legalábbis csúzliból lőtték volna ki. A bácsi meg hosszan néz utána, kettőt hümmög még és útnak indul. — „Talán nem téved el.. ” Magam is megyek és né­zem a lábait szaporán rakó apróságot. Nem egy elveszett gyerek.., — A SZEGEDI szabadtéri játékok alkalmából legyártott Szeged cigarettából Baranya megyében 500 ezer került forgalomba. — A SZIGETVÁRI Kon­zervgyárban korszerűen fel­szerelt 1000 vagonos raktár építését kezdték meg. — A NYÍREGYHÁZI Köl­csey Gimnázium 48 tanulója vasárnap Pécsre látogat. — SZEGEDRE és Gyopó- rosfürdőire a Hunyadi László és a Bánk bán megtekintésé­vel egybekötött, 3 napos au­tóbusztúrát indít július 22- én az IBUSZ pécsi kirendelt­sége. — ELKEZDTÉK az István- aknai bányászfürdő elektro­mos felszereléseinek korsze­rűsítését. A munkákat még ebben az évben befejezik. A FELSÖSZENTMÄRTO- NI termelőszövetkezet kerté­szetében 18 katasztrális hol­don termelnek paprikát, melynek szedését és elszál­lítását e héten, kezdik meg. (39.) Tajo-bot tiszta, fehér ágyba fektették. Jeanne az ágy szé­lén ült, szemed könnyel voltak téli, s úgy simogatta, vigasz­talta a kisfiút. — Ne szomorkodj Tajo-bo! Meglátod, milyen jól fogod érezni magad. A daktarbácsik, az ápolónővérek, meg a többi kis pajtásod nagyon fognak szeretni, s én is bejövök hoz­zád mindennap, és mesélni fo­gok neked. — Mikor mehetek vissza hoz­zád az iskolába? — kérdezte sírásra görbült kis arcával Ta­jo-bo. Jeanne erre a kérdésre za­vart érzett magában. Nem tud­ta mit válaszoljon a kisfiú­nak. — Hamarosan, Tajo-bo, hidd éL Néhány hét, talán csak egy hónap, és megint együtt fo­gunk játszani; Nyílt az ajtó, Ogrnor lépett a terembe. Jeanne felkelt az ágyról. Búcsúzáskor még egy­szer szenvedélyesen magához ölelte Tajo-bot. de minden ön­fegyelmére szüksége volt, hogy vissza tudja fojtani feltörő zo­kogásét. Aztán a férfival együtt, aki végig szótlanul fi­gyelte a jelenetet, kiléptek a teremből a folyosóra. Itt már a lány nem bírta tovább tar­tani könnyeit, s szabadjára engedte kétségbeesését. — De nem hal meg! Ugye nem fog meghalni?! — kér­dezte Jeanne az orvost, remeg­ve a felindul tság tói. Ogmor határozottságot eről­tetett magára, hogy ezzel is megnyugtassa a lányt. — Nem. Az állapota nem olyan súlyos. Természetesen mi mindent meg fogunk tenni, hogy mielőbb meggyógyuljon a kisfiú. Ezt ígérem. A lány a választól mintha megnyugodott volna. Már csak könnyei patakzottak feltartóz­tathatatlanul. Aztán halkan beszélni kezdett, mintha csak magának beszélne. — Igen, Tajo-bot szeretem talán a legjobban a tanítvá­nyaim közűi. Okos fiú, és nagyon őszinte lelkű. Teljesen árva, senkije sem él. Még egészen piciny volt, amikor a szülei és testvérei meghaltak a bomibatámadásnél öt ma­gát két nap múlva ásták ki az összedőlt ház alól Most én va­gyok az édesanyja Tajo-bonak, az édesanyja helyett. Ogmor hangtalan,ul, komo­ran ment a lány mellett. Ami­kor a szanatórium kapujához értek, Jeanne még egy kö­— 75 FÉRŐHELYES óvo­dát építenek Hosszúhetény- ben. Az új létesítmény ter­veit a Baranya megyei Ta­nács tervező irodája augusz­tus 31-re készíti el. — HALÁLOS kimenetelű motorkerékpár-baleset tör­tént szerdán este 21 óra 15 perckor a 6-os úton. Balázs Árpád Pécsvárad irányába haladt saját tulajdonát képe­ző KF 96-87 rendszámú mo­torkerékpárján, miközben az úttest jobboldalán szabályo­san parkírozó pótkocsis teher gépkocsiba hátúiról belehaj­tott. A baleset után 2 órával Balázs Árpád a sérüléseibe belehalt. — FELROBBANT hegesz­tés közben a benzintartály a Pécsi Általános Építő KTSZ Doktor Sándor utca 22. szám alatt lévő üzemének az udva­rán. A hegesztést végző Vári Jánost fej- és karsérüléssel a sebészeti klinikára, Kovács Ferencet pedig szemsérülés­sel a szemklinikára szállítot­ták a mentők. — AZ ÜJ TANÉVBEN az országban elsőnek a Nagy La­jos Gimnáziumban színpad- technikát is tanítanak a poli­technikai oktatás keretében, ami annál is inkább jelentős, mert a színházi középkáder- képzés eddig megoldatlan volt. A gimnázium díszter­mében most nyomógombos kapcsolótáblát építenek és 4 színváltós reflektort szerel­nek be, ami azt a célt is szol­gálja, hogy a múlt tanévben megindított színjátszó szak­kör munkáját elősegítsék. Áramszünet nyörgő pillantást vetett a fér­fira. — Megengedi, hogy gyakrab ban meglátogassam? — Természetesen. Bármikor meglátogathatja — válaszolta sietve Ogmor. — Köszönöm. Igazán hálás vagyok érte — felelte a lány. 20, J eanne majd minden nap meglátogatta Tajo-bot. Rendesen délután jött. csak egy rövid fél órára, s egyene­sen a kórterembe ment. Og­mor rendelőjének ablakából figyelte a lány jöttét, és ha egyszer-egyszer Jeanne elma­radt a látogatásról, rosszked­vű és ideges lett. aminek okát azonban még önmagának sem vallotta be. Természetesen olyan alkalmakkor, amikor Jeanne meglátogatta Tajo-bot, mindig találkoztak. És ezek a gyakori találkozások, meghitt beszélgetéssel töltött percek és rövidke órák oly benső­séges kapcsolatot varázsoltak köréjük, amiben észrevétlenül burjánzott ki mindkettői ültben egy új érzés, ami talán még nem a szerelem égető szenve­délye volt, de amiről maguk­nak is nehezen tudtak volna számot adni. George egyszer csak a szanatórium parkjának bejáratáig kísérte Jeanne-t, máskor majdnem hazáig. S egyszer annyira elmerül- ' tek a beszélgetésben, hogy ész revétlenül értek el a házig, ahol Jeanne lakott. A lány zavar- . tan állt meg. Ogmor már ép- ! pen búcsúzni akart, amikor • Jeanne, a zavartól felgyűlt . arccal, bizonytalanul megszó­lalt: — Ha nincs semmi.:. va- , lám! ..; fontos elfoglaltsága.; jöjjön baji igazán szívesen... Zavarában nem tudta befejez­ni mondatát, s oly kétségbe­esett várakozással nézett fel George-ra, mintha az élete függne a választól. Talán már meg is bánta az elhamarko­dott meghívást, amiről úgy érezte, hallatlan merészség volt megtenni. És ha George visszautasítja? Nem, ezt a meg -áztatást nem bírná elviselni. Akkor a jövőben messze el fogja kerülni, és vége, vége lesz mindennek. De Ogmor csak elmosolyo­dott: — Ha nemzavarom! Ilyen váratlanul? — Öh nem, nem, semmikép­pen — válaszolta Jeanne nagy sietve, s már nyitotta is a kis kertkaputj A pöttömnyi ház csöpp ja­pánkert közepén épült, s első látásra olyam volt, mint a töb­bi japán faházacska. Csak ami­kor alaposabban megnézte Og­mor, vette észre, hogy mégis mennyire más, mint a többi. Építője nagy érzékkel és kifi­nomult ízléssel párosította a japán stílust az európaival, a cukrosdoboz kis japéni veran- dás faházak bájosságát a fla- mand berakott fagerendás há­zak polgári egyszerűségével. S mindez együtt, a szépen gon­dozott japánkert közepén, iga­zán elragadó volt. Ogmor őszinte csodálattal nézett körül, amit Jeenne is észrevett. Ettől aztán egyszer­re boldog lett. Bevezette a ház­ba a férfit, s egy nagy szobá­ban a kereveten kínált neki helyet. Aztán zavartan megha­jolt előtte: — Legyen elnéző hozzám. Mindjárt visszajövök. S amikor Ogmor beleegye­zzen bólintott, Jeanne elsie­tett; (Folytatása következik.) Áramszünet lesz 21-én 7—12 éráig transzformátor védelmi berendezé­sének karbantartása miatt az aláb­bi utcákban: Fürst Sándor u. 1— 11., Diósi út (Dályok utcáig), Da­rázs u. (Dályok utcáig), Dályok u„ Pélmonostor u., Baranyavár u., Kiskőszeg u„ Mészkemence u., Bokor u., Felszabadulás úti vas­úti őrház és a mellette lévő 6zi- vattyúház: Áramszünet lesz hálózatkarban­tartás miatt 22-én, szombaton reg­gel 7—16 óráig Borbála-telepen. Istenáldás-, Lámpásvölgy, Karoli­na, András-akna környékén és Pécsbán y atelepen. Áramszünet lesz 21-én 7—16 óráig kisfeszültségű légvezeték-hálózat csoportos karbantartása miatt az I alábbi területeken: Székesfehérvár u., Káptalan u., Janus Pannonius u., Kedsler K. u. 3—21. Ipari tamilokat felveszünk: kömmt, öcs, telöledő és kőfaragó szakmákra Jelentkezés a Pécsi Építő Szövetkezet irodájában. — Sallai álca 11 szám. 290 * Utcai pillanat A csinos férj

Next

/
Thumbnails
Contents