Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-11 / 136. szám

1 1961. JONITTS 11,

NAPLŐ

3

Johann Gottfried Eisner pécsi élményei 1839-ben

J. G. Elsner (1784—1869) neves német mezőgazdasági szakember volt. Hazánkban több ízben megfordult és az itt látottakat és tapasztaltakat 1840 -ben kétkötetes munkában tette közzé Lipcsében Ungarn durchreiset, beurtheilt und beschrieben címmeli

Rövid pécsi feljegyzéseiben Elsnemek, habár nem szép- író, sikerült rögzítenie a múlt század harmincas évei Pécsének legjellemzőbb vonásait vázlatos hangulatképeivel pedig érzékeltetnie a város sajáto s hangulatát. Soraiból kitetszik, hogy a mecseki város maradandó élményt jelentett számára.

=: MIVEL MAR Széken figyelmeztettek ró, nyugtalan let tem, vajon jó szállodai szobához jutok-e. A már említett huszárezred törzskarát ugyanis Pécsett szállásolták el és alkalmasint a sok tiszt úgyszólván mind jó szállást akart; Megérkezvén ezt sajnos beigazolva láttam, és ahány fogadóban csak érdeklődtem, mindenütt elutasítottak; Azt legkevésbé gondolhattam, hogy az elsőben, a Hajóhoz címzettben kapok szállást, minthogy ide az ezredest kvártélyozták be se gédtisztjeivel és több főtiszttel együtt; Ekkor a külvárosban tettem feüderítő utat, mert a városban nem lehetett megszállni. Ám, itt még aggasztóbb volt a helyzet, míg végül is, mi kor már leszállt az est, egy csillagot pillantottam meg; A Csillaghoz címzett fogadó volt, a szigeti kapu ellőtt. Itt szolgálatkész fogadósra és jó szobára leltem, az ablakból meg tágas, zavartalan kilátásra, mely a legérdekesebb szórakozások egyikét tartogatta számomra másnap reggel;

j;: Amikor másnap reggel fölébredtem Pécsett, már javában harsogtak a trombiták, az utcákon meg hangos iár- ^'ma volt. Mindenféle takarmány os és rnálhás szekér indult el, hogy Sziget irányában gyülekezzen; Nagyszerű szórakozás kínálkozott az ablakból; A heggel leírhaitatlanul szép vcdit. Egyes lovasok vágtáztak az utcákon, mint ordonáncok siettek előre; most másodszor is megfújták a trombitát és ekkor egy zászlóalj sorakozott fel a fogadó előtti téren; Nekem különösen az a fesztelen magatartás tetszett, amely min denhol megnyilvánult; a tisztek pipáztak, a sorok mögött az altisztek szintén. A rnálhás szekerek vonulása tovább tartott. Teljes óra hosszat álldogáltak a téren a huszárok, mikor végre jött a trombitás. Azt hittem, az alakulat élére áll, de ekkor egy tiszt jött vágtatva és magával vitte a városba. Erre a huszárok elvonultak és csak kis idő múltán hallatszott be trombitaszó az utcáról. Most azt hittem, még egy zászlóalj vonul el, de csak az ezredparancsnok lovagolt erre, jobbján-balján egy-egy tiszt kíséretében, előtte meg v huszonhat trombitással.

Sziget, ahová vonultak, a Ziínyi Miklós által annyira felmagasztalt Sziget, melynek neve a hős nevével együtt van megörökítve, csak négy órányira fekszik Pécstől. i Ekkor volt ráérő időm és kedvem hozzá, hogy szemügyre vegyem a várost. A másodrangú magyar városok közé tartozik és noha nem mentes attól a zavaró benyomástól, amit jól épített házak között nyomorúságos viskók okoznak, annyit mégis mondhatunk róla dícsérőleg, hogy nem nélkülöz bizonyos nagyvárosi látszatot. A Székesegyház, a püspöki palota, néhány templom, a megyeháza, a két kaszinó épülete és több jól megépített magánház mind hozzájárul szép külsejéhez. Azonkívül fekvésének köszönhető, hogy a város oly igen előnyös külsőben tűnik elő, mert csinosan terül el a fokozatosan emelkedő hegyoldalban, a romantikusan fölébe nyúló szőlők pedig valósággal megkoronázzák.

PÉCS ELŐNYEI közé tar- f tezik egy barátságos kis tér a, szekesesyhás glőtt» amely a

nagyközönség résziére is hozzáférhető kicsiny kerthez csatlakozik; Egy órát üldögéltem ott, gyönyörködtem a sokféle pompás virágban, s amellett a járókelőiket nézegettem. Aznap még kétszer tértem oda vissza, s mindannyiszor ugyanaz a kellemes érzés fogott él. De egy valami nagyon foglalkoztatott: egy bűntény; Arról a rablásról van szó, amely ebben az évben (1839) történt a székesegyházban; Az ablakokon most vasrács van, ez korábban nem volt ott, így eshetett meg a bűntény; Egy boimámyi mészáros, — faluja hat órányira fekszik Pécsitől, — egy pincér 'kíséretében, akit rábírt a részvételre, élrabolta a főoltárról a 106 font súlyos lámpát; S mindezt farsang éjszakáján tette, amikor reggelig folyton élet zajlott az utcákon; Ha a helyszínen néz szét az ember, aligha érti, miképpen lehetett észrevétlenül véghezvinni a rablást. Az éjszaka ugyan sötét volt és esős, de ettől eltekintve is azt gondolnánk, hogy rajta kellett vol na kapni őket, kivált mert utóbb tett vallomásuk szerint a már elrablóit kincset sokáig egy bokorban kellett őrizniük, míg némi csöndesség lett az utcákon;

Egy másik sétám alkalmával egy számomra merőben új alakba botlottam; Egy dervis volt az, aki a néhány száz év előtt Budán elhalt és oda temethetett mohamedán szent sírjához zarándokolt Bagdadból; Nemzeti viseletét hordta, kezében zarándokbotfélét tartott, amely egyúttal védőfegyveréül is szolgált, mivel felső végén kopja, oldalt pedig félhold alakú, éles lemez volt rajta. A dervis külső megjelenése vakmerőség nélküli bátorságot árult el, és ha bizakodó lényét figyelte meg az ember, könnyen megérthette, miként tette meg hosszú útját félelem nélkül;

Pécset nagyon kedves vidék veszi körül. Az egész hegy vonulatot, melynek közepén fekszik, szőlők borítják; Az itteni borok jóhírűek és firmájuk, amely egyébként a számos szomszéd hegy termésére is vonatkozik, biztosítja az áru kelendőségét. Ebben a hegyláncban köröskörül jó minőségű kőszén található, amit' azonban semmiesetre sem becsülnek meg ez ideig oly mértékben, amint megérdemelné, mert erre felé még olcsó a fa. Azonkívül a 'kitermelése is gyermekcipőben jár még; nem sok aknát tárnak fel, minthogy úgy vélik, abból több kár származnék, mint haszon, abban a hiszemben, hogy szőlővidékként sokkalta több hasznot jövedelmez a tájék. Az idő meg a vele együtt szaporodó szükségletek a jövőben majd igénybe veszik ezt a megkímélt kincset. Ez szintén biztosítja a Lakosság számának növekedését és ameddig csak a szem ellát, az ember mindenütt új értékeit fedezi fél a vidéknek.

MAGYARORSZÁG legnagyobb részében még nincsen meg az az olvasási kedv, ami Nyugat-Euxópában, nevezetesen Németországban és Franciaországban uralkodik. Itt Pécsett, ahol nagy számban vannak művelt lakosok, és a német elem szemmellátható- an túlsúlyban van, a legelső kávéházak egyikében sem találtam a pest-budaí újságon kívül egyet sem, még az egész

Magyarországon elterjedt Augsburger Allgemeinst sem. Azt csak a két kaszinóban tartják. Egyébiránt mindenütt megfigyelhettem, hogy mekkora hitele van ennek az újságnak az egész országban.

A nép egy részének a nyelve itt már a horvát, amely nem hangzik rosszul és dallamában egy kissé közel áll az olaszhoz. Általában leginkább a németet hallottam beszélni, még azoktól a parasztoktól is, akik terményeiket hozták be eladásra

Annyi idő, amennyit itt töltettem, túlságosan rövid volt hozzá, hogy megfigyeléseket te gyek a nép erkölcséről; Ha azonban erre azokból a már- már vágyakozással tekintő fekete szemekből kell következtetnem, amelyek megérkezésem napján mind a külvárosban, mind magában a városban számos ablakból rám villantak, akkor úgy tűnik, hogy Vénusz istennő szolgálata nincsen kedvezőtlen helyzetben. Néhány zsalngáter mögül csábos dalok is hallatszottak;

Estefelé még felmentem a Kálvária-dombra és letekintettem a szép vidékre. A nap egész sajátos módon világította meg és a levegőben valami merőben szokatlan, kellemes illat szállt, ami némi varázzsal borította be az egész tájat. A vidék szépsége és változatossága, ám mindenekelőtt a történelem emlékei szinte álomba ringattak és lelkemben minit egy lejátszódott a múlt — Milyen súlyosan megviselte ezt az országot a török háború és mekkora pusztítást okozott! A kegyetlen sors kiváltképpen ezt a vidéket sújtotta, amely több ízben is véres csaták színtere volt. Errefelé utazva minden nap szomorú nevezetességű helyen jár az ember.

Kellemes és szórakoztató volt számomra az itt töltött

nap. Elmúltával megerősödve folytathattam ismét útamat másnap reggel.

FOLYAMATOS enyheséggel emelkedő út visz hegynek föl Siklós irányában. Kétségkívül föntről, a domb tetejéről látszik Pécs a legelőnyösebben, főként reggel, napos, tiszta időben. Mindaz ami csak szép Pécsett, a legkedvezőbb színben tárul ekkor a szem elé. Szép házaival, templomaival, a nyári lakokkal a szőlőkben, a város, és maga a hegyvidék is pompás látványt nyújt. Onnét tekintve Pécs nagyobbnak látszik, mint amekkora a valóságban. Ha meg kellene becsülni, köny- nyen 30—40 000 lakosúnak gondolnánk, holott távolról sincsen akkora. Elsősorban a székesegyház és a püspöki palota emelkedik ki teljes pompájában. Figyelmes tekintettel még egyszer felmértem a várost, s ilyenformán életteli képet hoztam el magamban róla;;;

HERNADY FERENC

rßeeü íré portré

Magas, szélesvállú férfi, lágyszálú barna hajjal és még barnább, melegtekintetű szemmel. Arcán valami gyengéd, szinte gyerekes derű, akkor is, ha komoly, akkor is, ha mosolyog.

Neve: Örsi Ferenc.

Munkássága már ismert a magyar irodalmi életben.

Milyen ember?

Szerény, csendes, restell beszélni sajátmagáról, szinte széBúzás Huba

Sulykoló asizonyok

Felgyűrt köténnyel térdig habban áV ruhát sulykolnak barna asszonyok, szoknyájukat a víz fehérre mossa kezükben két fa szüntelen kopog.

Egy kép csupán ez, roppant végtelenb e de elfogom, akár a víz felett halászladikban bő merítőháló elfog egy gyorsan sikló felleget.

örvénybe hull a nap, megfullad meesze.

a víz a partra veti sugarát, az asszonyok ruhát súlykolnak egyre s a gyermek sír a parti lombon át.

gyenli. hogy sikere van pedig sikere van!

A „Kapiiany” című darabja, a nagy külfö.di színházakban, mint például a prágai . D—34- ben is színrékerült Fekete ventillátor, legutóbb bemutatott Négyen az árban című ifjúsági kalandfilmje, mind sikerének állomásai. Televíziójátékait a nézők százezrei szokták feszült érdeklődéssel végignézni. Témái mindig eredetiek a ma lagizgatottabb problémáit feszegetik, formai megoldásai korszerűek, nagy mesterségbeli készséget tanúsítanak.

Most mit csinál? *•

Legutóbb mikor beszélgettem vele. panaszkodott:'

— Nagyon nehezen megy, nagyon nagy fába vágtam a fejszémet.

A „nagy fa” egy modem Faust feldolgozás, egy újkori Dr. Faust filmváltozata. A filmet Máriássy Félix rendezné. témája a tudomány és az erkölcs közötti konfliktus. Hogyan válik egy igen tehetséges orvos a náci haláltáborok egyik orvosává, aki kutatásihoz az élő embereken végzett kísérletek eredményeit használja fel. Ám a tudományos megszállottságnak hamarosan fölébekerekedik a lelkiismeret és megszökik — menekülni akar önmagától, múltjától.

Mint modern Faust járja be a saját lelkiismereti tisztasága felé vezető utat, el akarja felejteni a múltat. Ám a múlt nem felejti el őt, jóval a háború után is kísért ismét válaszút elé állítja: vagy saját bűnének beismerése és a büntetés vállalása, vagy újabb bűn elkövetése. Ám a fausti ember valahol valóban ember Goethe mondása szerint: „Aki kutat az hibázik.” És a keserű, kutató, már-már önmagát is elvesztő ember, örsi darabjában talpra áll, felegyenesedik, ugyanakkor. mikor térdreborul a társadalom ítélőszéke előtt' önhibájának tudatában.

Nagy István

OCépek fa versek ídf aui

Takáts Gyula tanulmánykö etéiől

'T'akáts Gyula negyedszázados ütői munkássága változatos képet mutat^ Megjelent tíz kötet verse, három regénye, de írt novellákat, gyermekverseket, s műfordításai is ismertek. Most válogatott tanulmányainak gyűjteményét tarthatjuk kezünkben;

A hetven oldalas, negyedrét alakú könyv Takáts Gyula tanulmányainak csak kis töredékét tartalmazza: öt cikket, két kiállítási katalógus-előszót, két emlékbeszédet és egy ciklus műfordítást. Amint Kanyar József, a kötet gondos szerkesztője és a szép bevezetés szerzője mondja, a könyvben Takáts Gyulának „azokat az irodalom- és művészettörténeti tanulmányait és megemlékezéseit gyűjtötte egybe, amelyek e tájon — a Dunántúlon — született és alkotó művészek és írók munkásságáról szólnak”. A legrégibb írás 1941-es keltezésű, a többi mind a felszabadulás után íródott

A mi a műfaji sokoldalúság és a vál- tozaitosság ellenére is egységessé, szoborszerűvé teszi Takáts. Gyula életművét és munkásságát — és ezeket a tanulmányokat is egy egységes életmű részévé emeli —, az Takáts Gyula köl- tőisége. Berzsenyi szép hasonlatát: „a poétái mű nem egyéb, mint szobor” — maga Takáts Gyula is leírja a kötet egyik tanulmányában (éppen Berzsenyiről szólva), s mi sem mondhatunk találóbb jellemzést e kötet szerzőjéről: művészete olyan, mint a szobor, egy tömbből ldfanagott, széttörheteüen: egységes egiészet alkotó. Eteknek a tanulmányoknak láthatóan nemcsak ugyanaz a szerzője, mint a Takáts-ver- seknek, hanem ugyanaz a szemlélet, költői látás nyilatkozik meg bennük, mint a versekben. Takáts Gyula tanulmányait is — költő irta. Lírája a cikkeket is át meg átszövi, a tanulmányok teld vannak Bzemélyes utalásokkal, s időben távoleső tárgyáról is oly személyes hangon szól, hogy e cikkek közelebb állnak a szépprózához, mint a szigorú értelemben vett tudományos dolgozathoz, tanulmányhoz, értekezéshez. Itt van mindjárt a kötet első s talán legszebb darabja, az „Ahol gyermek voltam: Somogy.” Az írás meleg, költői vallomás a szülőföldről; hangjában, fölépítésében olyan, mint egy novella.

De e tanulmányok nemcsak Takáts Gyula költőd szemléletének bizonyságai, nemcsak egy zárt, egységes költői életmű részei, hanem művészete egészének megközelítéséhez, megértéséhez is utat nyitanak.

T

akáts Gyula sajátos művészetének kialakulásában — talán társadalmi élményeinél is erősebben — tájélményei hatottak. Takáts tudatosan vallja, hogy költészete a dunántúli, közelebbről a somogyi táj szemléleti valóságából fakad. Amit egy korábbi (ebben a kötetben nem közölt) Rippl-Rónair.ól szóló cikkében mond (Tükör, 1941. dec.), önmagára is áll. „öntudatos vidéki művész, akinél a vidéki íz általános emberi, s magas eszközökkel a világnak vetített. Élete és alkotása az örök művészi cél példája: szolgálni, táplálni, színezni az örököt anélkül, hogy elszakadnánk talajunktól és önmagunktól”. Takáts is egyik kezével a tájba fogódzik és a másikkal a világba, a mindenségbe nyűL Általános érvényű mondanivalójának kifejezésére a konkrét somogyi- dunántúli táj képeit használja föl. így a Balatontól és Drávától határolt táj nemcsak szülőföldet, életkeretet, hanem a költőd kifejezés élmény anyagát is jelenti számára. Takáts somogyisága elválaszthatatlan alapját képezi a világba tárulkozó művészetének; A konkrétnak, ■a íájétarénynek egyetemes érséiWÖ»

emelése — ez Takáts Gyula művészetének alapja.

A kötet legszebb darabjai a Rippl- Rónairól és Martyn Ferenc Don Quijote-rajzairól szóló, igen finom képi látásra valló, nagy beleérző képességgel írt tanulmányok, valamint az írói portrék, a Janus Pannoniusról, a Csokonairól, a Berzsenyiről szóló esszék. Ezek a nagyszerű invencióval megrajzolt jellemzések, pályaképek mindig kicsit vitairatok., Ez az egyébként cseppet sem indulatos író e tanulmányokban véleményét mindig valakivel szemben fejti ki. A Janus-cikkben Húsz ti vaj replikáz. Csokonait és Berzsenyit Kazincy, illetve Kosztolányi ellenében Védi meg, máskor Szerb Antalt igazítja ki. Ugyanakkor e tanulmányok mindig kicsit önigazoló-.ok is, írójuk önmagáról is sokat vall ten- nük. Takáts az ún. ösztönös alkot ’ lehoz vonzódik, eszménye a természet és a föld felé forduló költői magatartás, az élettől duzzadó erő. Eszményeiben „egy tökéletes magyar költői stílus” igazolását látja, s a népi gyökerű, nemzeti verselés mellett száll síkra. Gúnyolja a „klasszikus és modoros szentimentaliz- mus” védelmezőit, azokat, akik esz'é i- kai sablonokat állítanak a művészet e'i. A kiagyalt szabályok - helyett a térr észét törvényeit, a finomkodás ellenében a népi ízeket, az idegenmajmo’ássai szemben a nemzeti formák tiszteletét hirdeti ; : :

Vf égül ne menjünk el szó nélkül ’ amellett, hogy Takáts Gyula válogatott tanulmányait a Somogyi Almanach című sorozat 6. számaként a Somogy megyei Tanács adta ki. A t-e’ső címlapon Egrv Józsefnek a kft'tSro' "V- szült tollrajzávai díszített, ízléses kiállítású könyvecske egy vidéki megye mecénás! hajlandóságát és kuitúraszerete- tót dicséri;

., - TÜSKÉS TIBOR