Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

tm. juntos #. NAPLŐ 8 Fejlesztik a pécsi városi könyvtár hálózatát 200 ezer kölcsönzés egy év alatt — Könyvtár a vidámparkban Megnyitják a diafilmkölcsönzöt is Pécsett a városi könyvtár­nak jelenleg harminckét fiók- könyvtára működik, s ezek a könyvtárak jelentős forgalmat bonyolítanak le. 1959-ben 100 ezer kötetet kölcsönöztek a városi könyvtár fiókjaiban, ez a szám 1960-ban már 168 ezer­re növekedett, ebben az esz­tendőben pedig a kölcsönzé­sek száma eléri a 200 ezret. Tervezik, hogy rövid idő alatt 300 ezerre növekedik majd a kölcsönzött kötetek száma. Minden egy kilométeren belöl fiókkönyvtár lesz A kölcsönzések ilyen gyors és nagyarányú számszerű fej­lődése természetesen megkí­vánja a könyvtári hálózat fej­lesztését és korszerűsítését is. A tervek szerint 1962. végére a város területén legalábbis minden egy kilométeres távol­ságban bárhol található majd fiókkönyvtár. A jelenlegi há­lózat korszerűsítése mellett még másik három fiókkönyv­tárat nyitnak. Ennek a hálózatfejlesztés­nek lesz egyik állomása az is, hogy hamarosan megnyitják a Kossuth Lajos utca végében az új fiókkönyvtárat, amely egyelőre mintegy 1500 kötettel rendelkezik majd, de terve­zik, hogy a könyvállományt 5000 kötetre fejlesztik. Julius elsején megnyitják Oj-Mecsekalján is az újonnan átalakított, mintegy 30 ezer forintos költséggel korszerűsí­tett fiókkönyvtárát, továbbá talán még ebben az esztendő­ben elkészül — tetemes, mint­egy 130 ezer forintos költség­gel — az új-mecsekaljai új fiókkönyvtár. A város e terü­letén a könyvtár komoly he­lyiség-gondokkal küzdött, és az illetékes szervek inkább vállalták, bár magas költség­gel, hogy különálló épületben, modem fiókkönyvtárat létesí­tenek, amely majd az új-me- csekaljai művelődési ház fel­épülése után, mint gyermek- könyvtár működik. Sok huzavona után hamarcy san megnyitják a Doktor Sán dór utca 15. szám alatt a so­kat Ígért diafilm-kölcsönzőt, ahol mintegy 50 ezer forint értékű diafilm várja majd a kölcsönzőket. Az országban egyedülálló létesítmény Jelentős, az országban talán egyedülálló létesítmény ké­szül a városi tanács segítsé­gével a mecseki vidámpark­ban. Terméskőből készült, im­pozáns, elsősorban társadalmi munkával épített vidámparki könyvtár létesül. A vidám­parki könyvtár lényege, hogy színes hazai és külföldi folyó­iratokkal, népszerű és humo­ros, rövid terjedelmű köny­vekkel álljon a közönség ren­delkezésére, mindazzal, ami egy ilyen szórakoztató léte­sítmény forgatagában esetleg a látogatókat érdekelheti. Ugyancsak a városi könyv­tárhálózat fejlesztésének egy részletterve, hogy 160—170 ezer forint költséggel jövőre a Jókai utcai lakótelepen sza­Több mint 700 mázsa gyapjút értékesítettek pddig a tsz-ek Bár a hűvös időjárás miatt eltolódott egy kicsit megyénk­ben a birkanyírás, a legtöbb termelőszövetkezetben már nemcsak megnyírták a juho­kat, hanem a gyapjút is érté­kesítették A Gyapjúforgalmi Vállalat pécsi kirendeltsége ez idáig több mint 700 mázsa gyapjút vett át a termelőszö­vetkezetektől, de ez a szám állandóan változik, hiszen na­ponta 50—80 mázsa gyapjút vesznek át; Húsz mázsa gyap­jút értékesített a magyarteleki Vörös Október és a vásáros- dombói Aranykalász Tsz. A sumomyi Petőfi Tsz 18 mázsa, a felsőmindszenti Ady Tsz pedig 17 mázsa gyapjút adott él a Gyapjúforgalmi Vállalatnak Az év legszebb gyapját a mágocsi Béke Termelőszövet­kezet hozta: A kiváló minő­ségű. megfelelő hosszúságú 17 mázsa gyapjúért 90 ezer fo­rintot kaptak Jó minőségű volt a magyarteleki tsz gyap- ja is. Az állami gazdaságokban nyírt gyapjút is beszámítva, a vállalat az első nyírásból mint­egy 15 vagon gyapjúra szá­mít. badpolcos könyvtárat építe­nek, illetve rendeznek be. Pécs város könyvtári ellá­tása nagyon jó, a vidéki váro­sok között talán a legjobb, a városi tanács nagyon sokat tesz a városi könyvtárhálózat fejlesztéséért, de két szépség­hiba mellett aligha lehet szó nélkül elmenni, amellett, hogy az előbb említett dicséret fel­tétlenül indokolt. Az egyik szépségfolt: egy esztendő óta Ígérik már, hogy a Petőfi utca környékén meg­nyitják a fiókkönyvtárat. Nem szükséges különösképpen bizo­nyítani, hogy ennek a kör­nyéknek mennyire kellene a könyvtár, de egyelőre nem nyitották meg. Alighanem az lenne a legszerencsésebb, ha az illetékesek magyarázat he­lyéit minél hamarabb meg­nyitnák az Ígért könyvtár ka­puit a közönség számára. Több helyet kér a Bem utcai könyvtár A másik szépségfolt: a Bem utcai politechnikai és olvasó- mozgalmi könyvtár siralmas helyzete. Ez a könyvtár — nyugodtan ki lehet mondani — az országban egyedülálló. Jellege szerint politechnikai, olvasómozgalmi, tartalmazza az iskolai kötelező olvasmá­nyokat és gazdag, bőséges, ka­landos, mai tárgyú anyaggal áll a fiatalok rendelkezésére. Pécs és ez a könyvtár az egyetlen hely az országban, ahol ennyi fiatalt sikerült ösz- szehozni, azokat is, akik az ál­talános iskola után nem tanul­nak tovább — hiszen jelenleg is mintegy 1000 olvasója van a könyvtárnak. Ami problé­ma: a helyiség kérdése. Két­ségtelen, hogy a helyiséggond nagy a városban, de ilyen je­lentős intézmény esetében ta­lán lehetne sikeresebb meg­oldást is találni, mint egy szűk szobát, ahol a lehetetlenségig össze kell zsúfolni az 5600 kö­tetet, és ugyanebben a helyi­ségben kell lebonyolítani a kölcsönzést is. A fiatalok nagyon szeretik ezt a könyvtárat és a statisz­tikák arra is feleletet adnak, hogy a műszaki könyvek, a technikai, gyakorlati tudomá­nyok iránt élénken érdeklőd­nek. Kár lenne ezt az érdeklő­dést éppen egy helyiséggond miatt korlátozni, hiszen a könyvtár olvasóit néhány hó­nap alatt meg lehet kétsze­rezni Milyen irányban fejlesszük a jövedelemelosztást a tsz-ekben? (20 A szocialista elven alapuló jövedelemrészesedés első, mondhatnánk klasszikus for­mája történetileg a Szovjet­unió kollektív mezőgazdasá­gával párhuzamosan alakult ki. Ennek a példája nyomán a népi demokratikus országok termelőszövetkezeteiben * is — a kolhozokban korábban kiala­kult munkaegység szerinti jö­vedelemelosztási forma vált általánossá. Hazánkban is a szövetkezeti termelés kialakulásában és uralkodó termelési formává válásában igen nagy szerepe van a munkaegységrendszer- nék. amely parasztságunk ed­digi történetében a megtermelt javakból álló részesedés leg­igazságosabb formáját a munka szerinti elosztás szocialista elvét valósította meg. A munkaegység rendszer s általában a jövedelemelosztás módjának továbbfejlesztésé­nél a munkaegység ezen alap­Szakmunkás lesz az állatgondozó is... Idős parasztember áll az út­menti akácfa alatt és nézi, mi­lyen mohón keresik a kisbor- jak a gumiszopókás „mű­anyát”, s pár pillanat múlva már cuppogatva szívják a lan­gyos tejet. — Nocsak, mit nem ér meg az ember! Anya nélkül nevel­ni kisborjút? — zsörtölődik a bácsi, aki valószínűleg idegen a pusztán. — De az a fiú ott jól mozog. Ügyes legény, — mondja és nézi. tovább csodálkozva a ner:üzemi borjúnevelést. A „fiú”, aki a borjak ete- ié'é előkészítette és irányí­tó ' a. Wéninger Ádám, a Sá­torhely—Bólyi Állami Gazda­ság Sziebert-pusztai üzemegy­ségének állattenyésztője, har­madéves mezőgazdasági ta­nuló. — Bármennyire szokatlan, pey £•) múlva szarvasmarha- tervlsztő szakmunkás lesz be­lőjünk — mondta Wéninger Ádám, nedves kezét nagy vá­szonkötényébe törölve. — Tu­dom, hogy ez furcsa, pedig pár év múlva már alig lesz szak­képzetten állatgondozó. Úgy, mint a városban az ipari ta- nv1 ó'-ot. a mezőgazdaságban is három év alatt képezik a me­zőgazdasági szakmunkásokat. A gazdaságnak jelenleg hat zöldségtermelő, két gyümölcs- iítmeló, két tejháíkszelő, egy gépkezelő és három szarvas­marhatenyésztő tantulója van. — Három év alatt évi három hónap elméleti oktatás és ki­lenc havi gyakorlati oktatás során sajátítjuk el a szakmát — mondotta a fiatalember. — Hát szakma az állatok gondozása, etetése? — vetődik fel a kérdés. A teheneket, a borjakat megeteti minden pa­rasztgyerek, a tenyésztés meg az agronómus dolga. Hit höl kell akkor a szaktudás? — Álljunk csak meg egy szóra! — véli Wéninger Ádám. — Etettem én is állatot, azzal a különbséggel, hogy eddig nem tudtam, mit etetek. Ma a takarmány száz színűre bom­lik előttem. Tudom mi, mennyi fehérjét, ásványi sót és vita­mint tartalmaz és pontosan tu­dom, milyen eleségtől, mennyit gyarapodik az állat. Nálunk pedig a gyarapodás kérdése a legfontosabb. — Van ennek a kérdésnek egy másik oldafa is. Száztíz borjút nevelni anya nélkül, nem gyerekjáték. Milliókat veszthet a rosszul gondozott állatállományon a gazdaság. Ha nem éreztem volna a szük­ségét a tanulásnak, családos ember létemre, biztosan nem iratkoztam volna iskolába. Most azonban, hogy belekós­toltam egy kicsit, érzem, meny nyíre.keleset tudok, $ ha te­hetem, az iskola elvégzése után szeretnék mezőgazdasági technikumba menni. A tanulás mellett, mivel családom van, rendes fizetést kapok, de a rendes tanulók is, mint az el­sős Wéber Kati, hatszáz fo­rintot kapnak havonta. Az állatgondozásban nem kell megszakadni, de nagyon kényes munka. Anyatejlan- gyosra kell melegíteni a tejet, mert akár hidegebb, akár me­legebb, könnyen bélhurutot okozhat. Olyan percnyi ponto­san kell etetni a kisborjakat, akár a csecsemőket. Csak ak­kor fejlődnek ugyanis szépen, akkor hasznosítják leggazdasá­gosabban a takarmányt, ha mindig meghatározott időben esznek. Régen egy egész kan­na tejet adtak a borjaknak, de ma már Wéninger Ádám tud­ja, hogy a borjú mindössze 8—10 liter tej fehérjetartalmát tudja értékesíteni. — Kati, legyen szives adjon tetránt, jobb felől a másodiknak — szólt a nyurga, barnaszemű Wéber Katinak, aki még csak „inas* a borjúnevelésben. — Boci, bocikám — simo­gatta meg a kislány az egyik borjú fejét, míg elvette előle az etetőt és egy késhegynyi tetránt szőrt a habos tejbe. Mig ott figyelték, igazgatták az állatokat, nehogy a mohóbb elegye a tejet a gyengébbek elől, az öregebb diák tanitgat- ta, vizsgáztatta Katit. Az elméleti oktatáson ma­gyar, történelem, földrajz, ta­karmányozás, állattenyésztés mellett még bonctant is tanul­nak. A baranyaiak jól megáll­ják a helyüket az iskolában. A Sziebert-pusztai tanulók például mindketten jó ren­dűek. Ez természetesen meg is látszik a gazdaságon. Bár a tejmelegítő lehetne tisztább is, az istállók rendesek, a borjúk nemcsak szépen, de látszik, hogy szeretettel gondozottak. Az hogy száraz álom hiányá­ban megfázott és elhullott né­hány borjú, az nem annyira a gondozók, inkább a gazdaság hibája. A nagyüzemi borjúne­velés tehát csakugyan szaktu­dást igényel, csakúgy, mint a kertészkedés, vagy a gépkeze­lés. ügy látszik, szaktudásban nem lesz hiány, hiszen a bor­jak a tervezett 80 deka helyett több mint 90 dekát híznak na­ponta. Az elhullás csekély és egy év óta gümőleórmentes a borjúállomány. — Csak úgy lesz jobb a vá­rosnak, ha a falusi ember is tanul, ha egyre több lesz a mezőgazdasági szakmunkás — mondta Wéninger Ádám. Ez természetes is, hiszen a tanult ember gazdálkodni is ügyeseb­ben íud.: ■ ■ WESZTL MARTA vető jellemvonását nem szabad lebecsülni. A hagyományos munkaegységrendszer mint alap jónak bizonyult, általá­ban beváltotta a hozzáfűzött reményeket, különösen ott ahol rugalmasan alkalmazták. Eb­ből indultak ki azok a tsz-ek is, amelyek a hagyományos munkaegységrendszemél ösz­tönzőbb munkajavadalmazás bevezetése esetén is meghagy­ták a munkaegységet az új dí­jazás alapjaként. A munkaegységrendszemek minden történelmi érdeme mellett komoly fogyatékossá­ga, hogy a végzett munka eredményességében az élő munka minőségének mérőesz- növelésében nem teszi eléggé érdekeltté a szövetkezeti tago­kat. Eddigi formájában a szö­vetkezeti tagot mindenekelőtt a munkák mennyiségi teljesí­tésére ösztönzi, s figyelmen kí­vül hagyja a végzett munka eredményességét. Tehát a mun kaegység nem felel meg_ a munka minőségének mérőesz­közéül. A tsz-tag közvetlenül nem tapasztalja azt, hogy rossz munkája által alacsonyabb a munkaegység értéke, s ugyan­így fordítva. Ezt a problémát egyes tsz-ekben pl. a bólyi Kossuthnál úgy. oldják meg, hogy az elvégzett munkára csak minőségi ellenőrzés alap­ján írják jóvá a munkaegysé­get. A munkaegység értékének bizonytalan volta miatt elő­fordul. a munkaegység hígításra való törekvés, jogtalan munkaegység szerzés. Ezt pontos nyilvántartással és rendszeres ellenőrzéssel aka­dályozhatjuk meg. Laza nor­mánál az ellenőrzés elhanya­golásával és hiányos nyilván­tartás esetén előfordul, hogy a jóváírt munkaegységek mögött nem hogy minőségi, hanem egyszerűen termelés sincs. Ért­hető, ha ilyen tsz-nél nincs becsülete a munkaegységnek, így a tagok elhanyagolják a tsz-ben vállalt kötelezettsé­geiket és nem szívesen vesz­nek részt a közös munkában. Ebből általában két problé­ma adódik: nagyon kevés az osztható jövedelem, a másik pedig az, hogy az osztható jö­vedelmet nagyon sok felé kell osztani. Ellentmondása a hagyomá­nyos munkaegységrendszemek még az is, hogy a Jól dolgozó szövetkezeti tag nagyobb mér­tékben járul hozzá az osztha­tatlan alaphoz, a felhalmozás­hoz, mint aki kevesebb mun­kaegységet teljesít. Ezek a negatív tényezők, továbbá a mezőgazdasági tech­nika és ezzel együtt a termelé­si színvonal fejlődése felhív­ják a figyelmet a jövedelem- elosztási rendszer továbbfej­lesztésének szükségességére. Felvetődik a kérdés, hogy a hagyományos munkaegység­rendszeren belül és e mellett mi az az irány, amely felé ter­melőszövetkezeteink biztonsá­gosan továbbhaladhatnak. Vé­leményem szerint azt. hogy mi­lyen legyen az elosztás mód­ja, megszabja a szövetkezeti tulajdon. Ez pedig nem mást szab meg. csak azt. hogy a vég zett munka alapján osszuk él a jövedelmet: Azt a módot, hogy ezen belül milyen formát alkalmazunk, a termelőszövet­kezet üzemi viszonyai szabják meg: milyen erős a gazdaság, milyen a vezetés, van-e fegye­lem, a tagság hogyan vesz részt a munkában, milyen a tagság öntudata, stb. Ezért minden­egyes termelőszövetkezét üze­mi viszonyainak megfelelően nézze meg, hogy milyen el­osztási forma felél meg leg­jobban és azt alkalmazza. Ha így nyúlnak a kérdéshez az előrevisz és nem leszünk ab­ban a helyzetben, hogy a nem kellő megalapozottsággal alkal mázott módszer visszaüssön. Mindezek kihangsúlyozása mellett mégis van néhány szem pont, ami ebben a kérdésben általánosan alkalmazható irányelvnek tekinthető: elő­ször is a munkaegység értékén belül a pénzrészesedési arány növelése. Ez mind a népgaz­daság. mind a munkaegység­rendszeren alapuló jövedelem elosztási forma továbbfejlesz­tését biztosító feltételeknek legjobban megfelel. A pénzbeli részesedés növe­lése ugyanis feltétlen ösztönöz az árutermelés növelésére s ez a népgazdasági érdek. Az áru­termelés pedig feltétlenül nö­veli a közös gazdaságok be­vételeit, s ennélfogva érdeke a tsz-nek is. Az árutermelés nö­velése ezen keresztül segít rtieg teremteni azt a pénzügyi ala­pot, amelyre támaszkodva a jövedelemelosztás módja to­vábbfejleszthető. Ennek a to­vábbfejlesztésnek pedig első és legáltalánosabban alkalmazha­tó lépése a rendszeres kész­pénzelőlegezés megvalósítása a termelőszövetkezetekben. A rendszeres készpénzelőlegezés kedvezően hat a tagság mun­kakedvére s munkafegyelmére. Erre legjobb példa a beremen- di. bólyi és mágocsi tsz-ben el­ért eredmény. A tapasztalatok mutatják érdekeltté teszi a tagokat abban is, hogy mir;él több munkát végezzenek a kö­zös gazdaságban: £■' Ambroszt György i Épülnek a RÖVIKÖT, a Textilnagykereskedelmi Vállalat és a Cipőnagykereskedelmi Vál­lalat raktárai a Megyeri úton. A magasföldszintes — emeletes raktárakat a magas talaj­víz miatt lábakra kell emelni, hogy így biztosítani tudják a rakodási szintet. Az új raktá­rak 1962—63-ban készülnek el.

Next

/
Thumbnails
Contents