Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-09 / 134. szám

1861 jfNTUS 9. NAPLÓ 5 Két nerccel hamarabb Június elsején Patacsról utaztunk a Széchenyi tér fe­lé az 5 óra 10 perces járattal. A kocsit két perccel hamarább indították el. s emiatt egy utas lemaradt, aki ugyan a kocsi mellett állt már, de a vezető az ajtót becsukta. Az utasok szóltak a gépkocsive­zetőnek, hogy vegye fel. de ő már nem volt erre hajlandó. A Széchenyi téren többen megkérdeztük tőle. hogy he­lyesnek tartja-e azt, hogy egy dolgozó lemaradt, aki szere­tett volna pontosan a munka­helyére érkezni. Erre a kér­désre a gépkocsivezető nyom­dafestéket nem tűrő hangon válaszolt. Ellenőrhöz szeret­tünk volna fordulni, de akkor nem találtuk a környéken, s most ez úton kérdezzük meg a GA 25—88 rendszámú au­tóbusz vezetőjét, hogy miért nem tud emberségesen visel­kedni, hiszen nem az ilyen . „udvariasság” jellemző a busz vezetőkre; Az utasok nevében: K. J., K. I„ M. G. Hzetővendég-szolgálat Mohácson Minden mohácsi polgárt örömmel tölt el, hogy végre meg­nyílt az idegenforgalmi kirendeltség a városban. A kirendelt­ség vezetője elmondta, hogy a városi tanács kérésére nyitot­ták meg a kirendeltséget, mert a fizetővendég-szolgálat meg­szervezésére a nyári időszakban nagy gondot kell fordítani Mohácson. A nagy nyári idegenforgalom idején ennek különös fontossága van. Egyágyas szobákat 17,70 forint körüli díjért, kétágyast 22.20 forintért, háromágyast pedig 27 forintért máris tudnak biztosítani előjegyzés alapján. Az idegenforgalmi hivatal kirendeltségének fontos fel­adata lesz az is, hogy röplapokkal, prospektusokkal hívja fel a kirándulók figyelmét a város és környéke nevezetességeire. VASVÁRI DEZSŐ Sokat kell várakozni Mecsekalja. Rácváros és kör­nyékén lakó dolgozók kéréssel fordulunk a szerkesztőséghez, hogy itt Mecsekalján a Pécsi Élelmiszerkereskedelmi Válla­lathoz tartozó 182, számú fű­szer és tejüzlet tűrhetetlen helyzetén segíteni szívesked­jenek. Amióta a különálló fűszer- és tejboltot egyesítet­ték s így a két üzletből két- műszakos, de csak egy-egy ki­szolgálóval rendelkező üzletet létesítettek, a vásárlónak több Miért csak az árak precízek? A kedves vendég bemegy a kisvendéglőbe s azt látja az étlapon, hogy nagyon pontos számítás alapján állapítottak meg az árakat. Sűrűén talál­kozik ugyanis az 5 fillérrel végződő ármegjelöléssel, mert így kívánja ezt a pontosság, na meg az üzletvezetés rendje. Ez eddig helyes is. Csak amikor a kiszámított súly­mennyiség étel vagy ital for­mában jelenik meg a kedves vendég asztalán, akkor adódik a különbözet, ami nagyon rit­kán vagy egyáltalán nem jut­tat illegálisan többet a kedves vendégnek. Vasárnap délelőtt az Arany kacsa kisvendéglőben a ked­ves vendég, mivel a kisven­déglőkben a zóna megszűnt, kért egy kis adag sertéspapri­kást. aminek- az étlap szerinti ára 7,70 forint. Amikor kihoz­ták és eléje tették a kisadag- nak nevezett kávéskanálnyi húsdarabot és vagy 10 szem galuskát, nem szólt semmit, csak mikor fizetésre került a sor, a fizetőnek bemondta, hogy volt egy rekord zónája. A fizető erre közelebb hajolt és kérdezi: „Tessék csak mon­dani. mi volt önnek?” — Mire a vendég megismételte: „Volt egy rekord zónám. Mert olyan kicsi volt ez a kisadag, hogy még zóna korában 3,85 vagy 4,15 forintért is sokkal többet adtak, mint jelen esetben 7,70 forintért, pedig azóta az árak nem emelkedtek”; A fizető is egyetértett a most már nem kedves vendég­gel, mert őszerinte és a felszol­gáló pincér szerint is igen ke­vés volt az, amit a tányérba tettek. Egyetlen mentségül csak azt hangoztatták, hogy nem hozzáértő adagolta és ezért volt olyan kicsi és nagy igyekezettel hoztak még két darab húst és szaftot, hogy most már az egyáltalában nem kedves vendég száját betöm­jék. A jövőben inkább azon igye­kezzenek, hogy lehetőleg meg­közelítsék az árumennyiséget az étlapon mutatott pontosság­gal ételben is, italban is. Mert hogy nézne ki a kereskedelem (a vendéglátó ipar is lényegé­ben az), ha három méter szö­vetet fizetnek egy ruhára és csak másfél métert adnak, vagy egy pár cipő helyett csak egyet. De nem sorolom tovább, mert rossz még rágondolni is, mi történne azzal a kedves vendéggel, aki az ételben és italban ténylegesen kézhez ka­pott áru értékét fizetné ki néluu — Pef — mint egy órát kell várnia, hogy a háztartáshoz legszükségesebb cikkeket beszerezhesse. Ez a várakozás a csúcsforgalmi idők ben (a reggeli tejkimérés és a délelőtti kenyérvásárlás, vala­mint a délután 4 óra utáni ha­zajövetelkor) még csak foko­zódik. Kérjük szíveskedjenek a problémával kapcsolatban mind a beosztott dolgozókat, mind pedig a környék lakossá­gát meghallgatni, illetve erről csúcsforgalmi időben a hely­színen is meggyőződni. Ugyan­is a dolgozók és a vásárlók te­lefonon és levélben is kérték a KISKER központot e tűrhetet­len helyzet megszüntetésére, de kérésük ez idáig elintézést nem nyert. Mecsekalja vásárló közönsége. Nem volt árdrágítás Levelezőink írják című ro­vatunkban „Miért drágább?” címmel megjelent egy levele­zőnk írása arról, hogy a rác­városi boltban egyik nap 60 fillérért, másik nap 1,20 fo­rintért vásárolt egy csomó ret­ket. Miért drágult kétszeresé­re egy nap alatt az áru — kér­dezte olvasónk; Bognár János, a MÉK köz­pont dolgozója a következőket válaszolta a levélre. Árdrágí­tás nem történt, mert az egyik napon piros téliretket vásárolt a levélíró, melynek csomója 60 fillér. Ám a nyári szabad­földi jégcsapretket 1,20 forin­tért árusítják. Mivel másnap 60 filléres retek már nem volt, ezért vásárolhatott a levélíró 1,20 forintos retket. Amerre mi jártunk... A Pécsi Bőrgyár kultúrter­mében láttuk a külföldön és hazánk festői tájain járt dol­gozók fényképfelvételeiből összeállított kiállítást. Szebb­nél szebb felvételek beszél­nek Moszkva, Csehszlovákia, Albánia, Ausztria, vagy a ma­gyar tájak: Galyatető. Lilla­füred, Balaton és a Mecsek természeti szépségeiről. Eze­ket a fényképeket a bőrgyár fotoszakköre hívja elő és na­gyítja meg. Szeretnénk, ha ezeket a fényképeket az IBUSZ illetékesei megnéz­nék és esetleg együtt rendez­nének egy kiállítást a város dolgozói részére, ahol a dol­gozók tömegei is megismer­kedhetnének a fotózás szépsé­geivel és talán kedvet kap­nának az utazáshoz is. Kibéói Béla Pécsi Bőrgyár A Doktor Sándor utca 12 lakóinak A Dunántúli Napló május 19-i számában a „Levelezőink írják” rovatban a jelzett ház lakói panaszt emeltek a Pa­pírértékesítő Vállalatra, amely nek emberei megrongálták a bejárati kapu zárját A fenti cikkel kapcsolatban közöljük, hogy a Doktor Sándor utca 12 szám alatt lévő raktárunk kapubejáratát és zárját meg­javítottuk a lakók kívánsága szerint. Déldunántúli Papír és Irodaszer Értékesítő Vállalat Tollseprn Levelekből Az emberek szeretnek leve­lezni. Néha még oly nehéz té­mákról is, amelyek nyelvi kér­déseket feszegetnek. Amióta a Tollseprű-f ej törők megindul­tak, a levelek is megszaporod­tak. Helyesnek véljük ezért, ha nem mindig a rovatvezető, hanem néha-néha az olvasó, a levelező is szóhoz jut. Íme né­hány levél és válasz! Egyik cikkünkben Kocsis Ti­bor olvasónk (Olasz) a követ­kezőket kifogásolja: 1. Első­sorban e mondatunkkal nem ért egyet: „Amikor virágba borultak az almafák ...” Sze­rinte ebből a mondatból hiányzik a „már” szócska. 2. „A pécsi utcákon sehol sem találkoztam almafával, s főleg nem a Kossuth Lajos utcá­ban.” 3. Szerinte a „tisztíttás” szót elsősorban városban ej­tik így, s nem falun, mint ahogy azt a Toliseprű állította. Válaszunk: 1. Az említett mondatból valóban hiányzik a „már" időhatározószó. Kitéte­lét azonban feleslegesnek tart­juk. A múlt időt e szócska nélkül is ki tudjuk fejezni a -t -tt jellel. 2. Mi egyetlen szó­val sem állítottuk, hogy a Kossuth Lajos utcában alma­fák vannak. Nem értjük ezért, hogy kedves olvasónk miért ír ilyenekről. Nem hisszük, hogy kérését a Pécsi Kerté­szeti Vállalat a jövőben telje­sítené. így nem sok remény van „az almafákkal való ta­lálkozásra”. 3. Megállapítot­tuk, hogy a Patyolat kifogásolt tábláját, amelyen a „tisztíttás” szó is szerepelt, Olaszról Pécs­re költözött egyén készítette. Dr. Ketiessey Aladár (Pécs, Sallaá u. 20.) közlése: 1. „Visz- szatetszik nekem, hogy az új­ságok az autókiszolgálást ,/mtó-szer-VIZ”-nek írják. Ez szerintem helytelen. Mert vagy írják franciásan „ser- vice”-nék, vagy magyarul fo­netikusan „szervisz”-nék. De Pompázó hodályf Dekoráló vállalatok Jónéhány évvel ezelőtt beton­lapokból készített járda váltotta fel az addig víztócsákkal tarkított salakos utat a Zsolnay-gyártól a Budai vámig, örültünk neki. Ámde vannak Pécsett ,,dekoráló’* vállalatok is, amelyek nem tűrhet­ték a szép betonjárdát és csatorna, kábel, cső és egyebek lefektetése címén egymással vetélkedve nem is egyszer felszedték a betontáblá­kat. De nem is itt a baj, hanem ott a hiba, hogy egyik betonlap felpúposodva, a másik mélyebben került vissza • közöttük üregek tátonganak. Az egyik ilyen „kedves” helyen vasárnap délután vémyomok do­kumentálták, hogy egy idős nő — véletlenül belelépve a feltúrt em­léküregbe — elesett, úgy össze­törte az arcát, hogy orvost kellett hívni. Milyen kár, hogy az ilyen pécsi utcadekorációknak ártatlan járókelők estek áldozatul s nem olyanok, akik úgy rakták vissza. PÁLFY SÁNDOR nyugalm. rajztanár. A Dunántúli Nap­ló 1961. május 27-i számában kis cikk jelent meg „Az Éva ügyhöz” címmel, melynek záró sorai1 arra ösztönöztek, hogy megírjam vé­leményem. Kinek van igaza? A levél írójának vagy a „modemizátorok- nak”? Mindenben a levél írójának. Mindazon túl, hogy a kovácsolt­vas-lámpák a korób ban korhűen restau rált Éva cukrászda keretébe nagyon is beleillettek, az in­tézkedés nagyfokú pazarlásról is tanú­bizonyságot tett. A cukrászdát, ha nem tévedek, jelen utolsó modernizá­lást megelőzően, ke zelői az eredeti jel­legének, stílusának megfelelően helyre­hozták. Ennek a korhű keretnek tar­tozékai voltak a ko­vácsoltvas-lámpák is. Az Éva cukrász­da, de nevezhetnénk nyugodtan Caflich cukrászdának, pati­nás helyisége volt Pécsnek, legalább annyira, mint Bu­dapestnek a Ger­beaud, s ha azt le­het a műemlék­védelem égisze alatt így nevezni és sen­ki sem gondol már szocialista hazánk­ban a név mögött a kapitalistára, nyu­godtan nevezhettük volna ezt a közel oly régi cukrászdát is Caflich cukrász­dának. Most újra „átala­kították”. A kedves, hangulatos cukrász­dából varázsolván tarkabarka színek­kel pompázó (??) hodályt, ahol min­den eltűnt, ami a régi cukrászda han­gulatát, meleg inti- mátását megadta volna, így a kis ko­vácsoltvas-lámpák is. Úgy néz ki ez az üzlet, mint egy ro­kokó szekrénybe épített -wurlitzer. S még nagyobb hiba az, hogy mind­ezekre egy Somogy megyei vendégünk hívja fel a mi fi­gyelmünket. dr. Hegedűs S. Pécs, Rákóczi út 60. lehetne magyarul is írni ,/mtó-< kezelés”-ne\L Válaszunk: Véleményét oszt­juk. Ez az idegen szó nagyon kezd elburjánzani nyelvünk­ben. Irtani kellene már csak azért is, mert helyette — a cikkből kitűnően is — jó ma­gyar szavakat használhatunk. 2. „A Pannónia Sörgyár hir­dető tábláin ez áll: „Igyon palacksört!” — pedig az „inni” ikes-ige lévén: „igyék”-nek kellene írni.” Véleményünk: Még ma is sok vita folyik e kérdés kö­rül. Általános szabály: a je­lentő módban megkülönböz­tetjük az ikes és az iktelen igéket. A feltételes és a fel­szólító módban azonban szo­kásossá vált-az ikes igék ikte­len ragozása. Ezért helyes az „igyon” alak is! Ringbauer Dezső (Nagytót- falu) olvasónk munkatársakat kér, „egy olyan grammatikai mű megírásához, aminek ez lenne a címe: Ogór-nyelv. Tendenciája az ősmagyar nyelv kikutatása lenne inter­nacionalista szellemben.” Válaszunk: Sajnovics János, Gyarmati Sámuel, Reguly An­tal és mások tudományos mű­ködése után a problémafelvetés feleslegesnek látszik. Az eset­leges jelentkezők címét azon­ban szívesen továbbítjuk olva­sónk címére. TOLLSEPRŰ-FEJTÖRŐ: A múlt heti fejtörők helyes megfejtése a következő: 1. A hazámért szó helyes elvá­lasztási módja: ha-zá-mért, mert az elválasztás szabályai szerint, ha két magánhangzó közé kerül egy mássalhangzó, a mássalhangzót mindig az új szótag elejére visszük át Ez a szabály vonatkozik a tolda- lékos alakok elválasztására is, tehát az említett ragozott szó­ra is. 2. A „talpalatnyi” szó jelen­tése: lépésnyi (akkora terület, amely egy lépésnek, talpalat- nak megfelel). 3. A helyes alak: papagáj. Sorsolás útján a következők nyertek jutalomkönyvet: 1. Rónaky József (Pécs, Zsol- nay Vilmos u. 20.) 2. Szalóki Tibor (Pettend, up. Gyöngyösmellék). 3. Murát Istvánné (Mária- gyűd, Dózsa György u. 27.) A jutalomkönyveket postán küldjük eL Oj fejtörőink a kővetkezők: 1. Mi a különbség a magya­rít és a magyarosít ige kö­zött? 2. Hogyan írná ezt helyesen: „Ügy az írásbeli, mint a szó­beli érettségit sikerrel tettem le.” 3. Melyik helyes: férfiről vagy férfiről, honvédhez vagy honvédhoz? 4. Mi a magyar neve a cam- ping-nek és a víkend-nek. Beküldési határidő: június 13. A levélben fel kell tüntet­ni a ToHseprű szót Dr. Tóth István NYÁRRA NÉLKÜLÖZHETET Férfi rövidujjú porőz ingek apacs fazonban, fehér, vaj, világoskék színekben Parisiana kereszícsíkos férfi ing Női goidsol kombiné, rózsa, lax, sárga, kék színek ben, kellemes nyári viselet Nőj goidsol hálóing, többféle fazonban, választékos kivitelben Női fürdőruha szaténból, kartonból, szaténkartonb ól, valamint pikéből Gyermek napozó karton, sifon, piké anyagokból Női halásznadrág, vászon, piké, ballon anyagokból Női és bakfis shortok vászon, ballon, piké anyagok Pamut áttört rövidujjú fiú ing Pamut áttört rövidujjú férfi ing Habselyem lányka nadrág Habselyem lányka kombiné Habselyem női nadrág Habselyem női kombiné Habselyem női hálóing Műselyem férfi ing Nylon női nadrág Nylon női kombiné Nylon női hálóing Tasslon (nylon) rövidujjú férfi ing KAPHATÓ A SZAKBOLTOKBAN ÉS AZ ÄLLAMJ LEN! 80,— Ft-tól 112,— Ft-ól 65,— Ft-tól 130,— Ft-tól 90,— 28,— 77.— 38,— 15,— 38,— 13,20 18,— 28,50 61,— 120,- 65,— 51,— 110,— 220,— 112,— Ft-tól Ft-tór Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól - Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól Ft-tól 105,­125,­82,­170,­220,­51,­200,­85,­25,­40,­24­45,­48,­95,­180,­81,­68,­200,­295,­135,­Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-fg Ft-ig Ft-ig Ft-ig Ft-ig • Ft-ig Ft-ig ■ Ft-ig Ft-ig • Ft-ig ■ Ft-ig Ft-ig ■ Ft-ig • Ft-ig ■ Ft-ig ■ Ft-ig ÁRUHÁZAKBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents