Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-07 / 132. szám

1961. JÚNIUS NAPLÓ 5 A dunántúli belgyógyász vándorkongresszusról Dr. Hámori Artur egyetemi professzor nyilatkozata Május 25, 26 és 27-én tartot­ták meg a tatai edzőtáborban a dunántúli belgyógyászok VIII. vándorkongresszusát. A tanácskozás elnöke dr. Hámo­ri Artur a pécsi II. számú bel­gyógyászati klinika igazgató­professzora volt. — Milyen alkalomból hív­ták össze a kongresszust és az előadások milyen témákkal foglalkoztak? — kérdeztük Há­mori professzortól: — 1950 óta nyolc esetben ült össze a kongresszus, mely al­kalmakkor mi, a dunántúli bel gyógyászok megtárgyaltuk a legfejlettebb diagnosztikai módszereket és a gyógyászati módokat. A legutóbbi összejövetelün­ket a Komárom megyei párt- bizottság hozzáj árulásával és segítségével festői környezetben a tatai edzőtáborban tartottuk meg, ahol a kongresszus há­rom napja alatt 40 előadás hangzott el a szív, gyomor, bél és a vérképzőszervek meg­betegedésével kapcsolatban. Az előadások tudományos alapos­sággal igazolták a gyakorlati életet, mely szerint minden esetben munkáink során a ko­rai diagnózisra kell töreked­nünk. Az előadások általában két irányt mutattak be, a diagnosz tikai valószínűségszámítás szűk ség ességét, aminek alapján az elektromos számológépet az orvostudomány szolgálatába ál­lítják. Az ilyen irányú törek­vések óriási távlatokat nyit­nak meg az orvostudományok előrehaladásában, a betegsé­gek gyors és pontos meghatá­rozásánál. Az előadások másik része a modem gyógyászattal foglal­kozott, a belgyógyászati és klinikai kutatások szempont­jaiból. Gyógyintézeteink kor­szerű műszerekkel való ellá­tottsága minden területen ki­elégítő. és az eredményes gyó­gyítás terén hatalmas eredmé­nyeket értünk el, amit a kong­resszus résztvevői meg is álla­pítottak. Az új gyógyszerek alkalma­zásával és bevezetésével is foglalkoztak az előadások, me­lyek során felszínre kerültek a legkorszerűbb magyar gyógy­szerek, amikkel a mi orvosaink már rendelkeznek. Termesze- I Szombaton délután és va­sárnap délelőtt tartja nagy­szabású divatbemutatóját a Pécsi Állami Áruház közösen a Ruhaipari Tervező Vállalat­tal Pécsett a Nádor Szállóban. Mit láthatunk a bemutatón? — Ezzel a kérdéssel kerestem fel a bemutató egyik főren­dezőjét, Wunderlich Józsefnét, az áruház konfekció osztály- vezetőjét. ■— A Budapesti Ruhaipari tesen ezeknek a szereknek nemkívánatos mellékhatásai is jelentkezhetnek, ha nem az előírásnak megfelelően és a betegek esetleg orvosi ellen­őrzést mellőzve alkalmazzák. — A kongresszus elérte-e a célját? — A kongresszus idején részletesen tárultak elénk az új és legújabb eredményeink. Mindnyájan sok gyakorlati és elméleti tapasztalatot szerez­tünk, melyek segítenek majd bennünket a további munká­ink során. Tehát megállapít­hatjuk, hogy a kongresszus ősz szehívása nem volt hiábavaló, mert minden tekintetben se­gíti tudományos előrehaladá­sunkat, tehát elérte a célját. Schmidt Attila Tervező Vállalat már számos bemutatót tartott nálunk, min­dig nagy sikert arattak mo­delljeikkel. Különösen a nők tekintenek nagy várakozással a bemutató elé. mert a model­lek közül, számos megvásárol­ható áruházunkban. A bemutatón a berlini nem­zetközi divatkongresszus és a lipcsei nemzetközi divatbemu­tatón szereplő kollekciók egy részét is láthatja majd a pécsi közönség. A magyar ruhaipar nagy sikerrel szerepelt e két városon kívül Drezdában is. — Van-e érdeklődés a divat- bemutató iránt? — Tekintve, hogy Pécsett minden alkalommal nagyszá­mú közönség vesz részt a be­mutatókon, ez alkalommal is „táblás házra” számítunk. A régebbi gyakorlattól eltérően, a résztvevők számára kényel­mes elhelyezést biztosítunk, mégpedig olyan formában, hogv az asztalokat megszámoz­tuk és férőhelynek megfelelő­en adunk ki jegyeket. Egy-egy asztalnál általában hatan fog­lalhatnak helyet, de a „kifutó” melletti asztalokhoz csak négy­négy vendéget ültetünk. Ezál­tal is biztosítani kívánjuk a nézők kényelmes szórakozá­sát — fejezte be válaszát Wunderlich Józsefné. Saját erőből háromezer férőhelyes csibenevelőt épít mintegy 70 000 forint értékben a csányoszrói összetartás Termelő- szövetkezet. Milyen lesz a nyári divat ? Nagyszabású divatbemutató Pécsett vívott harcnak új lehetőségei, új magasabbrendű formái ala­kultak ki, egyúttal sürgették is a háború és a béke kérdé­seinek újszerű, merész és előre mutató szemléletét és megol­dását. Ebben az új történelmi korszakban a békeharc irá­nyát, módszerét elméletileg Lenin alapozta meg. Ekkor került be a marxizmus—leni- nizmus elméleti tárházába a békés egymás mellett élés fo­galma. Uj tartalommal telített fogalom, új elméleti tétel gya­rapította a marxizmus—leni- nizmus gazdag eszmei, politi­kai alapját. A kapitalizmus és a szocializmus békés egymás mellett élésének lenini kon­cepciója abból a történelmi helyzetből fakadt, hogy a vi­lágon először egy országban győzött — és épült fel a szo­cializmus, és azon a történel­mi szükségszerűségen sarjadt, hogy a szocializmus fennma­rad egy országban, sőt „min­den nemzet eljut a szocializ­mushoz”, így tehát a kapitaliz­mus és a szocializmus egyide­jű létezése és párhuzamos fej­lődése elkerülhetetlen. A két rendszer egyidejű létezése ese­tén a közöttük lévő viszony, a közöttük lévő kapcsolat lehet háborús vagy békés. Lenin előre látta, hogy a két rend­szer oárhuzamos fennállása nem örök. hanem csupán egy történelmi időszak jellemzője lesz és azt is látta, hogy az egymás mellett élés időszaka állandó háborús veszedelem­től terhes lesz. hogv kész.en kell állni a legborzasztóbb ösz- szeütközések sorára a Szovjet ■Köztársaság és a burzsoá álla­mok között (Ez a „borzasztó összeütközés” sajnos 1941-ben be is következett.). Lenin mégis a békés egymás mellett élés útját és feladatát választotta, pedig ez akkor is a nehezebb, de nem megoldha­tatlan feladat volt. A békés egymás mellett élés történelmi időszakának eddig két szakaszát ismerjük. Az el­ső 1917—1945-ig, a második az 1945-től kezdődő és napjainkat jellemző szakasz. Mik a jellemzői az első sza­kasznak? 1. Létezett a világon egy szo­cialista ország, a Szovjet­unió, amely bázisa volt a békéért és szocializmusért folyó harcnak, amely a dip­lomácia és a nemzetközi po­litika minden fórumán a bé­ke eszméjét és programját hirdette és védelmezte. 2. Széleskörű nemzetközi szoli­daritás bontakozott ki a vi­lág munkásosztálya és min­den dolgozója, és az impe­rializmus ellen küzdő gyar­mati népek körében a Szov­jetunió védelmére és támo­gatására. 3. Az imperialisták táborában komoly széthúzások és ellen­tétek voltak. Létrejött a Szovjetunió és más antifa­siszta állam közötti szövet­ség, amely elsősorban azért nem tudta útját állni a má­sodik világháborúnak, mert a nyugati munkásmozgalom opportunista vezetői ismét árulóvá lettek. Ezekben a tényezőkben ta­lálhatók azok az okok. ame­lyek nemzetközi méretekben komoly tényezők voltak * lé­ke védelmében, azonban olyan szervezetté és éretté nem tet­ték a béke erőit, hogy azok megakadályozzák a második világháborút. így tehát a két rendszer közötti békés egymás mellett élés az első szakaszban nem realizálódhatott. Mik jellemzik -a békés egy­más. mellett élésért folytatott harc-második szakaszát? A békés egymás mellett élé­sért folytatott harc 1945-től új fejlődési szakaszát éli. A má­sodik világháború után kiala­kult új nemzetközi helyzet és az azt követő 15 év nemzetközi fejlődése a békés egymás mel­lett élés realizálásának olyan kedvező feltételeit te­remtette meg. amelyek a ko­rábbi időben hiányoztak. 1. Ebben a szakaszban szület­tek meg az európai és ázsiai népi demokráciák, és ala­kult ki a szocialista világ- rendszer. Ebben a szakasz­ban a Szovjetunió rohamos léptekkel fejlesztette állami­társadalmi rendjét és kitűzte a kommunizmus építésének gyakorlati programját 2. Erre a szakaszra jellemző a gyarmati — nemzeti mozgal­mak tömeges győzelme, amely a gyarmatrendszer végpusztulását készítette elő. 3. Ebben a szakaszban olyan fokra emelkedett a tőkés or­szágok munkásosztálvának szervezeti ereje és politikai befolyása, amely eddig is­meretlen volt. 4. Ennek a szakasznak a jel­lemzője. hogv az imperial’z- mus mindörökre elvesztet­te stratégiai fölényét a szo­cializmussal szemben. Elkészült a beremendi Dózsa Tsz távlati terve Három majort, hizlaldát, baromfitelepet létesítenek Négyszáza» tehenészet, 1800 hízott sertés A siklósi járási tanács nagy­termében négy termelőszövet­kezet távlati majortelepítési tervét bírálta felül egy szak­emberekből álló bizottság. A tervtárgyaláson megjelentek a beremendi, kovácshidai, villá­nyi és kémesi termelőszövet­kezet képviselői, hogy a ter­vezőkkel közösen és véglege­sen eldöntsék, miképp fejlesz- szék tovább gazdaságukat, s tíz-tizenöt év múlva hova kell eljutniok. Milyen lesz 10 év múlva a beremendi Dózsa Tsz? Fóti Gabriella agronómus és Bányai Ferenc kultúrmérnök a terv elkészítésénél a meglévő helyzetből indultak ki. A tsz adottságainak megfelelően fő profil ezután is az állatte­nyésztés, ezen belül is a szarvasmarha- és sertéste­nyésztés egyforma súllyal. Mindkét ágon belül a tenyész­állatnevelés lesz a döntő és csak másodlagos az áruterme­lés. Ez a fő profil szabta meg a gazdaság távlati képének kialakítását, a majorok elhe­lyezését. A főmajor kijelölésénél még sok más fontos szempont is érvényesült. Általános szem­pont, hogy a főmajor centrá­lisán helyezkedjék el a körzet­ben, lehetőleg a körzet kultu­rális és közigazgatási központ­jában, illej.ve annak közvetlen közelében. Alapvető követel­mények a kövesút vagy vasút közelsége, jó munkaerő-ellá­tottság és a főmajor víz- és villamosenergia ellátottsága. A tehenészetet éppen ezért minden esetben a főmajorban helyezik el, mert munkaigé­nyes, s a tej mindennapos el­szállítása jó útviszonyokat kí­ván. A beremendi "tsz főma- jorját a Beremend és Kásád közti kövesút mellett jelölték ki, tehát maradt az eredeti helyén, mert a fenti követel­ményeknek szinte mindenben megfelel. Ide a (őmaiorba tervezték a tsz tehenészetét, melyet a 10 év során 400 da­rabra szaporítanak fel. Ez a 3300 hold szántóhoz indokolt is, figyelembe véve a beremen- diek adottságait, a jó takar­mányozási lehetőségeket. A 5. És végül ebben a szakasz­ban bontakozott ki a világ valamennyi országát és az emberiség legszélesebb réte­geit felölelő békemozgalom. Az új helyzet parancsolóan követelte meg a nemzetközi munkásosztály állásfoglalásá­nak kialakítását, a marxizmus- leninizmus alkotó továbbfej­lesztését. Ilyen feltételek kö­zött került sor a békés egy­más mellett élés lenini elmé­letének továbbfejlesztésére az SZKP 1956-ban tartott XX. kongresszusán. Figyelembe- véve a világban végbemenő változásokat, az SZKP XX. kongresszusa kimondta azt a tételt, hogy a háború nem vég­zetszerű. annak ellenére, hogy az imperializmus továbbra is háborús törekvéseket hordoz, elkerülhető a háború, mert megnövekedtek a béke erői. Ezt a tételt erősítette meg az­után a 64 ország kommunista és munkáspártja 1957. évi moszkvai tanácskozása, az SZKP XXI. kongresszusa és az 1960. évi 81 ország kommu­nista pártja által jóváhagyott Moszkvai Nyilatkozat. papjainkban a munkás- osztály olyan erőt kép­visel, amely képes az emberi­ség erőit összekovácsolni és ki­csavarni a háború fegyverét ősi ellensége, az imperialista burzsoázia kezéből. Napjaink­ban a munkásosztály válik a kor meghatározó tényezőjévé és azt a történelmi küldetést vállalja. hogy mindörökre száműzi az emberiség életéből a háborúkat, Dr. Tóth József főmajorban a tsz-nek jelenleg egy száz férőhelyes és egy öt­venes tehénistállója van, tehát építkezniök kell. A tsz vezetői­nek helyeslésével a tervezők egy újfajta tehénistállót, illet­ve istállórendszert terveztek a bikali gazdaságban nemrég megépített etető-fejő istálló mintájára. A meglévő 100-as istállót ún. etető-fejő istállóvá alakítják át, illetve teljesen gépesítik s köréje négy, egyen­ként 100 férőhelyes szabadtar- tásos ún. pihenőistállót építe­nek. A tehenek egész nap a pihenőistállóban — vagy az ehhez csatlakozó kifutóban — tartózkodnak, s itt fogyasztják el a tömegtakarmányokat — szilázs, széna, stb. — is. Az etető-fejő istállóban csak az abrakot kapják, s itt történik a gépi fejés, tehát egyben fe­jőház. A pihenőistállók telje­síthetők, megépítésük dara­bonként 250 000 forint, a négy együtt kerül egy millióba, ez­zel szemben négy magtárpad- lásos istálló megépítése 6 mil­lióba kerül. A főmajorban kap helyet a mesterséges borjúne­velő, mellette a tejház, illetve tejfeldolgozó, közelben jégve­remmel. Továbbá a gépszínek és gépjavító műhely, magtár és górék, hogv a takarmány szállítása olcsó legyen. A II. számú major a ká- sádi üzemegységben szintén kövesút mellett marad az ere­deti helyén. Itt alakítja ki a gazdaság a sertés-tenyésztele- pét. A fiaztatókat tovább bő­vítik s 200 anyakocára szapo­rítják fel az állományt. A III. számú major Zálogos. Kieső major, 2.5 kilométeres földúton lehet megközelíteni. Mivel a gazdaság legfélreesőbb pontja, itt helyezik majd el a növendékmarhákat. A major­hely kijelölését indokolták a meglévő épületek és az a 18 család, amely ott lakik. Ezek az emberek eddig az állami gazdaságban dolgoztak, s most beléptek a szövetkezetbe, hely­ben maradnak s ellátják a növendékállományt, illetve az egyéb munkákat. Zálogos ese­tében is találkozott az elkép­zelés a meglévő adottsággal, növendéktartásra igen alkal­mas hely, amellett ellátja a környező földeket istálló­trágyával, amit más majorok­ból igen költséges lenne a ki­eső földekre szállítani. A hizlaló majorját a tsz a falu mellett, a vasúti végállomás közelében alakítja ki. A régi hizlaldát ezzel pár­huzamosan elsorvasztják, illet­ve a későbbiekben végleg meg­szüntetik, mert túl közel van a belterülethez, a lakóházakhoz. A hizlaló majort közvetlen a kövesút mellett, a vasúti ra­kodóállomástól 100 méter tá­volságban jelölték ki, tekintet­tel a hízó állatok és a takar­mány nagy tömegű mozgatá­sára. A szállítási költségek így minimálisra csökkennek, hisz a hízott sertést lábon lehet hajtani a közeli berakodói • és az abrakot is igen kis távol­ságra kell szállítani. A tsz el­képzelése az, hogy. a nagy tö­megű abrakot vonaton szállít­ják a legközelebbi takarmány­leverő üzemből egyenesen a hizlaldához. Így feleslegessé vált nagyobb takarmánytáro­lók építése, és ha az évek fo­lyamán építenek is, csak ket­tős hasznosítású górét építe-' nek. A távlati tervből lebont­va már ebben az évben fel­építenek egy 400 férőhelyes, ún. belső etetésű hizlaldát, amely dr. Fekete Lajos egye­temi docens, a tsz patronáló állattenyésztője egyedi terve alapján készül. A hizlalda alapelve a belső etetés kifutó nélkül és teljesen gépesítve. Így a hízó alig mozoghat, mi­vel kifutója nincs és kutricá- ban hízik. A takarmányozás egyszerűbb, s lényegesen ke­vesebb kézi erőt igényel a gon­dozás. A következő években még 500 férőhellyel bővítik a hiz­laldát, hisz 10 év múlva a Dózsa Tsz 1800 hízott sertést értékesít évente s ehhez 900 férőhelyre van szüksége. Így 100 hold szántóra 55 hízó jut, magasabb az átlagosnál, de a Dózsa Tsz adottságai ezt indo­kolják. Ezen a telepen építik fel a 100 férőhelyes hízó­marha-istállót is, s évente majd 200 hízott marhát adnak el az államnak. A baromfjte'epet a főmajorban alakítják ki, jelenleg 2500-as baromfiólja van itt a tsz-nek. Tíz év múl­va a baromfi-törzsállomány 3000 tojótyúk és 250 kacsa lesz. Ilyen törzs mellett évente 7500 húscsirkét és 5000 pecse­nyekacsát fognak előállítani. A növénytermelést az egyre gyarapodó állatállomány szol­gálatába állítják. A terület zömén tehát takarmányt ter­melnek, egy részén pedig ipari növényeket. A kertészet és gyümölcstermelés, mint belter- jesebb kultúrák is szerepelnek a tervben. így alakul ki majd a tsz végleges képe, s a tervezők ré­vén belepillanthattunk a jö­vőbe, ami igen biztató, mert intenzíven gazdálkodó nagy­üzemet Ígér. A tsz vezetői most tárgyal­nak a helyi cementgyárral a klinkerégetőben felszabadult 70—80 fokos meleg felhaszná­lásáról. A távlati terveken kí­vül a tsz egy szárítót épít a gyár szomszédságában, ahova a felesleges hőenergiát majd elvezetik. Ezzel a hővel meg­oldhatják a termények — lu­cerna, kukorica stb. — gyors szárítását. A szép tervet két­ségtelen csak az új, jobb mód­szerek bevezetésével lehet ma­radéktalanul teljesíteni, s a beremendiek jól kezdtek hoz­zá. <— Rónaszékiné — Időjárásjelentés Várható időjárás szerda esti??: változó mennyiségű felhőzet, több helyen záporeső, zivatar. Mérsé­kelt délkeleti szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—15. legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 20—24 fok között. Előrejelzés a Balaton területére holnap reggelig: mérsékelt, válto­zó irányú, túlnyomóan keleti szél. Változó mennyiségű felhőzet he­lyenként zápor, zivatar. A hőmér­séklet napnyugtakor 18, hajnalban 11 fok körül lesfc I < 1

Next

/
Thumbnails
Contents