Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 9UNÁNTÜU NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM ÁRA: 10 FILLÉR 1961. JÚNIUS 25. VASÁRNAP Történelmi évforduló Érdekes lett volna bepillan­tani a banketten jelenlévő franciák gondolataiba, cfnikor Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a francia -kormány magas vendégeként az Elysée palotában nem ke­vés arcátlansággal arról szó­nokolt, hogy a németek és franciák közös kötelessége har­colni a Szovjetunió, a „kom­munista agresszió” ellen. Való­színű. hogy sokan közülük a 20 évvel ezelőtti nyári napra emlékeztek, amikor Lübke úr elődeinek és jelenlegi „munka­társainak” parancsszavára megindult a hatalmas hadi­gépezet, hogy a meggyalázott és megkínzott Franciaország után a szocializmus országára is kiterjessze gonosz hatalmát. Húsz évvel ezelőtt a párizsi rádió a Szovjetunió elleni né­met—francia sorsközösségről szónokolt. A rabszolga sorba süllyedt franciák azonban nem hallgatták az elnyomók riká­csolását, hanem tekintetüket Moszkva felé irányították. 1961. júniusában a párizsi rá­dió ismét német szavakat köz­vetített a „német—francia sors közösségről”. Az igazi francia hazafiakban pedig lehetetlen, ' hogy ez ne ébresztette volna fel 1941. júniusának keserű és tanulságos emlékeit. A Kremlben valóban benső­ségesen, a komor évforduló­hoz illő módon emlékeztek meg a 20 év előtti események­ről. amelyek mérhetetlen szen­vedést zúdítottak az egész szovjet népre, de amelyek vé­gül is a támadók teljes meg­semmisülésével végződtek. Az évforduló kitűnő alkalmat szol gáltatott arra is. hogy a szov­jet kormány kifejtse álláspont­ját mindazokról a kérdések­ről, amelyek 16 esztendővel a második világháború befejezé­se után parancsoló szükséges­ségként jelentkeznek. Ezek között első helyen sze­repel a német kérdés. A moszk vai ünnep6éigen Nyikita Hrus­csov szovjet miniszterelnök ismételten hangsúlyozta a szovjet kormány állásfoglalá­sát: sürgősen meg kell kötni a békeszerződést mindkét Né­metországgal, mert lehetetlen, hogy 16 évvel a háború után hivatalosan még mindig nem teremtették meg a békét Eu­rópában. Kifejezte, hogy a Szovjetunió szükségesnek tart­ja a nyugat-berlini probléma rendezését, mert e kérdés meg­oldatlansága veszélyes konflik­tus elő:dézője lehet. Végül hangsúlyozta, hogy a Szovjet­unió még ebben az esztendő­ben megköti a békeszerződést a Német Demokratikus Köz­társasággal, ha a nyugati ha­talmak a Szovjetunióval együtt nem hajlandók ezt megtenni mindkét német állammal. A nyugati hatalmak a Szov­jetuniónak e kérdésben’ való állásoontját nem fogadják el, azt fenyegetésnek, ultimátum­nak nevezik. Különösen forró- féjitekké válnak a nyugati po­litikusok és még inkább tábor­nokaik amikor Nyugat-Berlinre vonatkozó és nemegyszer hang­zanak el felelős vezetők szájá­ból olvan nyilatkozatok, ame­lyek „Nvugat-Berlin szabadsá­ga minden áron való megvédé­sét“ hangsúlyozzák. De hát veszélvezteti valaki vagy valami Nyugat-Berlin „szabadságát”? A Szovjetunió azt javasolja, hogy Nyugat- Eerlin legyen szabad—város» ahonnan minden katonai erőt kivonnak, s amelynek függet­lenségét az ENSZ szavatolja. Nyugat-Berlin lakosságának szabadságát tehát semmi sem veszélyezteti. És ezt a nyugati hatalmak is nagyon jól tudják. Másfajta szabadságot éreznek azonban Nyugaton veszélyez­tetve. Kétségtelen ugyanis, hogy Nyugat-Berlin szabad vá­rossá tételével megszűnik a szabad kémkedésnek, a felfor­gatás szabad szervezésének, a_ revansista provokációk szabad előkészítésének lehetősége. Mi­közben tehát a nyugati veze­tők szemforgatóan a nyugat­berliniek szabadságáról szóno­kolnak, ezt a másfajta szabad­ságot szeretnék továbbra is biztosítani maguknak. Élesen reagálnak Nyugaton az NDK-val kötendő békeszer­ződés gondolatára is. Jogtalan, egyoldalú lépésnek nevezik. Érdemes azonban emlékeztet­ni rá. hogy amikor tíz eszten­dővel ezelőtt az amerikaiak a Szovjetunió kirekesztésével megkötötték a békeszerződést Japánnal, egyetlen vezető nyu­gati politikus sem hangoztat­ta, hogy ez egyoldalú, jogtalan lépés volt. Azzal semmiképpen sem vádolhatják a Szovjet- uhiót. hogy á békeszerződés megkötésével a nyugati hatal­makat kész helyzet elé akarja állítani. A szovjet kormány évek óta a legkülönbözőbb ja­vaslatokat terjesztette volt szö­vetségesei elé. Nyugaton azon­ban mindegyikre határozott „nem” volt a válasz. Az NDK-val kötendő béke- szerződés azonban nemcsak „eívont” jogi szempontból ide­gesíti a nyugati politikusokat, hanem azért is, mert óhatatla­nul felvet a Nyugat szempont­jából kényes kérdéseket! Nyil­vánvaló, , hogy a békeszerződés megkötése után a Szovjetunió az NDK-nak adja át mindazo­kat a jogokat, amelyekkel ad­dig mint győztes hatalom ren­delkezett. Ez pedig azt a ne­héz kérdést veti fel a nyugati hatalmaknak, ha el akarnak jutni Nyugat-Berlinbe — amely az NDK területén fek­szik, — tárgyalásokat kell kez­deniük azzal az NDK-val, amelyről fennállása óta azt ál­lítják. hogy nem létezik. íme a tények bizonyítják, hogy egy valóságtól elrugaszkodott, irre­ális politika milyen válságok­hoz vezet. Nyugaton több mint egy évtizeddel ezelőtt olyan német politikát határozták el, amelynek egyfelől az volt a célja, hogy a militaristák ural­mát kiterjesszék egész Német­országra (vagyis bekebelezzék az NDK-t), másfelől pedig en­nek megvalósulásáig fenntart­sák a rendellenes nyugat-ber­lini helyzetet, mint egy újabb válság kirobbantásának lehet­séges gócpontját. A történelem azonban túlhaladta a nyugati stratégák által kidolgozott ter­veket és ma már égető szük­ségességként vetődik fel a né­met kérdésnek és ezen belül a nyugat-berlini problémának a realitások alapján történő ren­dezése. A fasiszta támadás 20. év­fordulóján tartott moszkvai emlékünnepségen a szovjet kormány ismét felvetette a né­met kérdés békés rendezésé­nek szükségességét. Az őszinte józan és ugyanakkor határo­zott szavak talán ma már reá­lisabb gondolatokat ébreszte­nek Nyugaton te; A homorudi „haditanács“ A világjáró Gyula bácsi Sikonda Pécs-Budapest 35 perc • Mára jövőre gondolnál! a Komlói Bányász vezetői és szurkolói A helyszínen javítják a gépekei A pécsváradi gépállomás szerelői 'készenléti gépkocsival mennék ki a meghibásodott gépek­hez és a helyszínen javítják ki azokat. Jó munkájukat dicséri, hogy a gépállomás 94 trak­tora, kombájnjai és aratógépei közül mindössze egy traktor van a műhelyben javítás alatt ' műszaki meghibásodással. Foto: Erb A legfontosabb munka továbbra is a kukoricakapálás és szénabetakaritás A kukorica első kapálását 86 százalékban végezték el a tsz-ek Megkezdődött a búzaaratás és a tarlóhántás Az elmúlt héten sok új nyá­ri munka — búzaaratás, tarló­hántás, nyári mélyszántás stb. — indult, a hét legfőbb me­zőgazdasági munkája azonban még mindig a kukorica kapá­lása volt. Az első kapálása a hét végéig 86 százalékban vé­gezték el a tsz-ek. Különösen jól halad a kuko­rica növényápolása a siklósi járásban, ahol az első kapá­lást 98, a második kapálást pedig 52 százalékban befe­jezték. A rnajsi, nagynyárádi és szé- kelyszabari tsz-ek kivételével a mohácsi járás minden szö­vetkezetében befejezték az el­ső és megkezdték a másod­szori kapálást. Az első kapá­lással jelentősen lemaradt községekben, mint például Peűérd, Feked, Öfalu, Mecsek- rákos, Sumony, Terehegy stb. is meg kell gyorsítani ezek­ben a napokban a munkát s minden kézi erőt a kukorica kapálásra keli összpontosítani. A cukorrépa másodszori ka­pálását 80 százalékban végez­ték el a tsz-ek, s 556 holdon megkezdték a harmadik kapá­lást is. A burgonya első töltögetése 89 százalékra áll, sok he­lyen azonban megkezdték már a másodszori töltöge- tést. A lucerna második kaszálásá­nak a felénél tartanak a tsz- ek. míg a rétkaszálás még mindig meglehetősen lassan halad. Eddig 21 788 hold ré­tet kaszáltak le, ami a terület 66 százaléka. Az elmúlt napokban nagy lendülettel folyt az őszi árpa aratása és néhány helyen megkezdték az őszi búza ara­tását is. A hét végéig össze­sen 8 356 hold őszi árpát és 311 hold búzát arattak le a megyében a termelőszövet­kezetek. Az aratásban is a sik­lósi' járás termelőszövetkezetei járnak az élen 64 százalékos eredménnyel, utána a sellyei járás következik 27 százalék­kal. Igen lényeges, hogy az ara­tás 96 százalékát eddig a gépek végezték el s csak 254 holdon végeztek kézi­aratást a megyében. A búza­aratás megkezdéséig ezt az arányt fenn lehet és fenn is kell tartani, hogy a gép által felszabadult kézi munkaerővel a nyári nö­vényápolást minden tsz-ben befejezhessék. Az utóbbi két napban új munkaként jelentkezett a tar­lóhántás és a nyári mélyszán­tás, melyből közel 400 holdat végeztek el a megyében. Az elmúlt időszakban ki­emelkedő munkát végeztek a töttösi és véméndi termelő- szövetkezet tagjai. Töttösön elsőnek a megyében a kuko­rica második kapálását is be­fejezték. Dr. Mtinnich Ferenc elv árs Nagyrédtn Dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke szombaton Nagyrédére láto­gatott. A kormány elnökét a község határában Heves me­gye, a gyöngyösi járás, vala­mint Nagyréde község és a termelőszövetkezet vezetői fogadták. A vendégek megte­kintették a nagyrédei szőlő-' két, a termelőszövetkezet gaz­daságát és részt vettek több új létesítmény átadásán. A Pécsi Szénbányászati Tröszt teljesítene féléves tervét ; 23 000 tonna szén terven felül — A komlói bányászok hétfőn leiezik be a féléves tervet — A mázaiak kétezer tonna szenet adnak még június végéig A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói örömmel adták hírül szombaton, hogy a határidő előtt hat nappal valóra váltot­ták első félévi kötelezettségü­ket, s így június végéig 23 000 tonna feketeszenet adnak elő­irányzatukon felül. Több százmillió forint értékű új létesítményt helyeztek üzembe az év első felében Baranyában Baranyában az idén nagyobb részt áz év második felében kerül sor új létesítmények üzembehelyezésére. Azonban így is eléri a több százmillió forintot azoknak a berende­zéseknek az értéke, amelyeket január óta átadtak rendelteté­sének. A legjelentősebbek a pécsi szénbányászok munkáját könnyítik, és teszik gazdasá­gosabbá. Az év kezdetén avat­ták fel a vasasi bányát és Hosszúhetényt összekötő kötél­pályát, valamint a Hosszúhe- tény és a pécsi szénmosó kö­zötti hat és fél kilométeres korszerű bányavasutat. amely jelenleg a vasasi bánya szené­nek útját rövidíti és egyszerű­síti. De szerepét nagy mérték­ben növeli majd az épülő hosszúhetényi akna üzembelé­pése. Nem sokkal később in­dult meg- az öt és fél ezer mé­ter hosszú szénszállító kötél­pálya is. Ez a létesítménv ré­sze annak a nagyszabású re­konstrukciós munkának amelv több mint fél milliárd forintos költséggel valósul meg István- aknán, a tröszt legnagyobb termelőüzemében» Az óránként 230 tonna szén szállítására al­kalmas kötélpálya használatá­val az István-aknai szén szál­lítása vált gazdaságosabbá. — Korábban a szenet először láncpályán Béke-aknára egy gyűjtőbunkerba juttatták, majd innen villamos vontatással to­vábbították a mosóba. A szén útja most István-aknától egye­nesen a mosóhoz vezet. Ez év tavaszára készült el teljesen a mohácsi Duna-par- ton épített vízkiemelőmű, amely Európa legkorszerűbb ilyen berendezése. A Dunából már fél éve nyomatják táv­vezetéken a vizet s eddig több mint -négymillió köbméterrel enyhítették a vízszegény Pécs gondjait. A legnagyobb telje­sítményű magasnyomású szi- vattyúberendezések ez év ta­vaszára lettek üzemképesek, így a vízkivétel ifnű napi 40 ezer köbméter víz nyomására ál! készen. A Pécsi Bőrgyárban több mint 600 ezer forint költséggel elkészült a meszesműhely mechanizálása, amelynek meg­valósítása a bőrgyár háhom műszaki dolgozójának az újí­tásából született meg. Ebben az üzemrészben korábban sok fizikai munkát és időt rabló módszerekkel dolgoztak. A műhely átszervezése, gépesíté­se és a velejáró új technoló­gia bevezetése 30 százalékos termelékenység emelkedést ho­zott. Nagy szerepe van mind­ennek abban, hogy a Pécsi Bőygyár marhaboxbőrből any- nyival készíthet többet az idén, ami egymillió pár férficipő felsőrészéhez elegendő. Az üzemek közül ugyancsak szombaton adott hírt az él­üzem Pécsbánya féléves ter­vének teljesítéséről. A pécsi szénbányászok úgy számítják, hogy az egész évre terven fe­lül Ígért 26 000 tonnás vállalá­sukat július végéig valóra váltják. A komlói bányaüzemek dol­gozói hasonlóan jól „rajtoltak” és a tröszt hétfőn a harmadik műszakban befejezi a féléves tervet. A hátralévő időszakban termelt szénnel a komlóiak kö­rülbelül 24 ezer tonnára eme­lik a többletüket és így meg­közelítik az éves vállalás meny nyiségét. A mázai bányaüzem dolgozói telefonon hívták fel a szerkesz­tőségünket. Örömmel jelentet­ték, hogy a féléves tervet szóm baton délelőtt 10 órakor telje­sítették és a hónap végéig két­ezer tonna szenet . termeinek még. A nagymányoki bányaüzem pénteken fejezte be a tervét és a hátralévő időben mintegy 1500. tonna szenet termelnék még. Kiállítás a MüM 500-as intézetében Tegnap délután Pécsett a Mü. M. 500-as intézetében, a tanévzáró ünnepség után ki­állítás nyílt az intézet, vala­mint a Baranya megyei helyi­ipari iskolák tanulóinak tanévi műhelymunkáiból és szak­munkás vizsgaremekeiből. A két teremben megrende­zett kiállításon több szakma ifjú munkásai mutatták be szaktudásukat. A több száz kiállított tárgy közül kiemel­kedett a bútorasztalosok poli­túrozott zeneszekrénye, a szer­számlakatosok által készített szerszámgépek modelljei; a villanyszerelők villamos beren­dezései. Igen érdekesek vol­tak a cipész- és kesztyűsza- bász-tanulók munkadarabjai is. A kiállítás július 10-ig tai* ■ nyitva, ­i k

Next

/
Thumbnails
Contents