Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-25 / 148. szám

2 N A PLŐ 1961. JÚNIUS 25. A homorudi „haditanács // Az irodaépület zárva, a kör­nyék forró és kihalt, a gépszín­ben valaki csendesen motoz. Szálas, kövér ember hajlong, a kérdésre meg se fordul, csak int és a válla felett válaszol. — Menjen az elvtárs a kö vesút mellett vagy három ki lométert. Ott lát majd az árpa­táblában egy aratógépet. Ott megtalálja az. egész haditaná­csot. Az úgynevezett haditanács: Bállá András, a homorudi szö­vetkezet elnöke, Révai Ádám brigádvezető, Szummer Antal üzemegységvezető és Méri Sándor tanácselnök. Bármelyik mai tárgyú pa­rasztregény részletes leírását ide mellékelhetném a kániku­lai aratásról — megfelelne. Pokoli, száraz meleg, izzadt, szikár arcok, nehéz, sűrű le­vegő és az árpatáblában für­gén gurul az aratógép, nya­lábra harapja a kévéket, mint­ha csak kedvébe szeretne jár­ni a haditanácsnak. Figyelmesen néz az elnök, az izzadság kövér cseppekben gurul az arcán, de le sem törli. Nyugodtan beírhatja az elv­társ, hogy szombatig végzünk az árpa aratásával, a búzát csak szerdán vagy csütörtökön kezdjük, mert akkorra érik be. Aztán azt is meg lehet írni, hogy nálunk az idén nem lesz gond az aratás. Tizenkét nap alatt befejezzük, utána rögtön a tarlóhántás következik. Az­tán az összes széna kazalban van, a háromszázötven holdas napraforgónk olyan lombos, mint az erdő, nagy termést várunk. A kapálás teljesen kész, a kukoricát is idejében kétszer, a burgonyát kétszer kapáltuk, kétszer töltögettük. Volt úgy, hogy a homorudi i'övetkezet földjein egyszerre négyszáz ember kapált. A haditanács tagjai hall­gatják, figyelik az elnököt, és minden mondat után elégedet­ten bólogatnak. Négyszáz ember kapált 'egy­szerre, olyan nap is volt. Va­lójában akko? lesz- ■ igazán nagy ez a szám, ha az ember %rra gondol: á. homorúd: sző? vetkezet egy.parsztendeje még aligha dicsekedhetett a szor­galommal és-=az eredmények­kel. Négyszáz ..holdas közös gazdaság volt, széthúzással, bizalmatlansággal,, ami gond lehet egy szövetkezetben, azt mind meg lehetett tavaly ta­lálni Homorúdon. Ma szinte minden család tagja a szövetkezetnek. Több mint négyezer hold, a tagság néhány fővel több, mint öt­száz. Most a nagy munka ide­jén aligha van idő emlékezés­re, de abban mindenki meg­egyezik Homorúdon, hogy már az év elején kialakult az egy­séges vélemény^ — Másként keQ most már dolgozni, a sok föld sok fele­lősséget is hoz. Az új elnök, Bállá András azzal lépett a falúba." ' — Itt dolgozni kell! A családi tervezés megfogta az embereket, de az első elő­legig azt mondták: majd meg­látjuk. Eleinte nem mindenki ment ki reggelente dolgozni. Az elnök délelőtt kilenc órá­ra mindennap bekérte a bri­gádvezetőktől a hiányzók ne­vét. Mindhez elment szemé­lyesen, megkérdezte: ■ miért maradt otthon. A válasz min­dig csak ez volt: — Jó, jó — megyek elnök elvtárs. t '• Ma? .?*» . Ötszáznégy tagja van a szö­vetkezetnek, de általában na­ponta ezer ember dolgozik a földeken. Mi az oka? . — Szervezés az egész — mondja Bállá ‘ András. — Ha az emberek látják, hogy _értel­me van a munkának, szívesen csinálják. Nézze csak. Ott ke­rékpározik az a feketegatyás ember; Az útkaparó, Braun István-. Tudja mennyit segít, az a feleségének? Vagy Szido- nya ■ József' a Farostlemez- gyárból. Délután leteszi az üzemben a szerszámot, aztán jön haza, megy ki az asszony mellé kapálni. Nálunk egy pillanatig sem volt gond, hogy időben végzünk-e a kapálás­sal. :• ■ ■ A homorudi szövetkezet veze­tőinek módszere nem' esoda- fzer. Leültek*. összedugták a ##■ fejüket és kisütötték, hogy pél­dául az egy hold kukoricára szánt huszonnyolc munkaegy­séget úgy kell beosztani, hogy a legfontosabb munkákat jól megfizethessék. Így született a határozat: egy hold kukori ca minőségi megkapálása hat munkaegységet jelent. Mentek az emberek, senkit se kellett noszogatni. — Elhiheti, hogy mentek — bizonygatja a tanácselnök, aki „örökös” tagja a haditanács­nak. — Különösen amikor látták, hogy aki dolgozik be­csülettel, az a harminc forin­tos tervezett munkaegység alapján, a havi teljesítés után megkapja az előleget. Volt olyan család, hogy havi 1800 forint előleget kapott. Ha megkapálta az egy hold k ’-o- ricát, ez előlegpénzben kilenc­ven forintot jelentett... Ügyesen, okosan alkalrn z- ták és alkalmazzák a homo­rudi szövetkezet vezetői az anyagi érdekeltséget. Csendesen figyeljük az ara­tógépet. — Az emberek megkérdez­ték és tudják például azt is, hogy ez az aratógép naponta húsz-huszonkét hold árnát vág le — mondja, az elnök — és azt is tudják, hogy ezzel a géppel egy hold árpa aratása 22—23 forintba kerül. Az a lényeg, hogy az emberek ma­guk is tervezzenek, és tudják is, hogy miért mit kapnak és kaphatnak. A járási pártbizottságon méltán emlegetik manapság úgy a homorudi szövetkezetét, mint a járás egyik legjobb kö­zös gazdaságát. A munkával itt nincs baj. — Százhatvannyolc kaszás jelentkezett — néz rám az üzemegységvezető és várja az elismerést. — önként, kérem. A kaszás mellé természetesen a családból jön a kévekötő, a kötélterítő, a marokszedő. Felkértük azokat is, akik az üzemekben dolgoznak: jöjje­nek haza aratni. Jönnek is vagy harmincán. Egyszóval .mind. , , A régi .-szövetkezet tagjai csak., mosolyognak, , ha vissza­emlékeznek a korábbi időkre. Ma? Nehéz egyikre-másikra azt mondani, hogy a legdere- kasabban dolgozik, mert mind egyformán megteszi a köteles­ségét. Talán a Biczó-család? Oleskó-család? Az újak közül Netik József? Vidovits Má­tyás? Molnár József? Mári Ádám? Tatai István? A bri­I gádvezetők? Tatai János? Lá­vái Ádám? Sánra György? Gyurosits, a főállattenyésztő? Az év elején néhány szö­vetkezetben bizonytalanság uralkodott: hogyan lenne a legcélszerűbb a kapásnövények termesztését elszámolni — egészen új, szocialista módon, vagy itt-ott átmenteni a ma­gángazdaságokban divatos volt harmados rendszert. A homorudi szövetkezetbe érdemes elmenni, megnézni a választ, mert ezt a gyakorlat szolgáltatja. — Mi mindent munkaegy­ségre csinálunk, munkaegység­re kapálunk, de előbbre va­gyunk, mint sok más — állít­ja az elnök. — Itt ez az egész, amit lát, az mind a szövetke­zeté. Ha akarja, járjuk végig minden Parcelláját. Gyönyö­rűek a földek. Az ősszel végleg eltűnnek a parcellák is. Egybeszántanak majd, miután betakarítják az első igazi közös termést. A szakemberek bizakodnak: jó termés lesz Homorúdon. A jó termés pedig bőséget je­lent, amit a homorudiak na- gyon-nagyon megérdemelnek. A szövetkezet tagjai, a „ha­ditanács” is. Thiery Árpád I Vállalati összevonásod az autóHöz.ehedésnji Az autóiközlekedés nagyará­nyú fejlődése szükségessé tette a Baranyában lévő, a Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság alá tartozó autóközlekedési vállalatok összevonását. Az ősz szevont vállalatok — a pécsi 21 es, a komlói 24-es. valamint a pécsi 26-os Autóközlekedési Vállalat — jogutódja a pécsi 21-es Autóközlekedési Vállalat lesz. Az összevonás július 1-i hatállyal lép életbe. A vállalat központi irodája: Pécs, Siklósi út 6. szám alá kerül Az összevonás gazdaságos­ság és áruszállítás szempont­jából nagy jelentőségű. A vál­lalatok összevonás.! módot ad arra, hogy az egy irányítás alá kerülő kocsipark a fuvarozási feladatokat gyorsabban és gaz­daságosabban hajtsa végre. Az összevonás sem a sze­mély- sem a darabáruszállítás menetrendjében változást nem okoz. — A BELKERESKEDELMI Kölcsönző Vállalat pécsi ki­rendeltsége igénykutatást tar­tott, aminek alapján javasla­tot tettek, hogy a meglévő készletüket villanyfúrógépek­kel, távcsövekkel és lemez­játszókkal bővítsék. — •-ara'sa. "rí Épül Isfván-aknán a pécsi szénbányák harmadik gáziecsapoió berendezése A pécsi szénbányákban az utóbbi fél évtized egyik leg­jelentősebb műszaki feladata a föld alatti dolgozók vesze­delmes ellenségének, a metán­nak a megfékezése. Kutatá­saik, kísérleteik jó eredmé­nyekkel jártak. Több új eljá­rást alkalmaznak a gázkitöré­sek megelőzésére. Ezzel a ren­deltetéssel valósult meg 1957- ben először Vasason, majd két évvel később a pécsbányai György-aknán egy-egy gázle­csapoló berendezés. Ezeknek az a feladatuk, hogy a mintegy 500 méter mélységig és össze­sen tízezer méter hosszúság­ban kiépített csőhálózaton ke­resztül a meglazított széntele­pekből elvonják a felszaba­duló gázt. A fejlődésre jellem­ző, hogy amíg 1947. és 1960. között összesen 8 200 000 köb­méter metánt szívattak el a föld mélyéből, az idén, égy esztendő alatt hatmillió köb­méter metántól szabadítják meg a művelésre kijelölt szén­telepeket. Pécsbánya és Vasas után most István-aknán épül a tröszt harmadik gázlecsapoló berendezése, amelynek a Sza- bolcs-kerületi bányamezők gáztalanítása lesz a feladata. Jelenleg a külszíni építkezés munkálatait végzik a szakem­berek. A gépek szerelését az ősz elején kezdik, az üzembe­helyezést pedig a jövő év kö­zepére tervezik. A gázlecsa­poló berendezés és a hozzá tartozó vezetékhálózat létre­hozása hatmillió forintba ke­rül. Ezzel eléri a húsz milliót az az összeg, amelyet a Pécsi "Szénbányászati Tröszt erre a célra fordít. Az értékes, hat-hétezer ka­lória fűtőértékű metánnak több mint felét a bányaüzemek értékesítik. Ezzel fűtik a für­dőket, télen az irodaházakat, műhelyeket. A többit egyelőre a szabadba engedik. Szombaton délben befejezte I. féléves tervét a Hidasi Brikett­gyár. A hónap végéig 1500 tonna brikettet gyártanak terven felül. — DR. HUTH TIVADAR I országgyűlési képviselő 26- án délután 4 órától 6 óráig fogadó órát tart Pécsett az urológiai klinikán (Munkácsy M. u. 2.) a professzori szobá­ban. — A PÉCSI BŐRGYÁR­BAN új technológiát vezettek be a sok problémát okozó gyermeklakkbőrök előállítá­sára. Az új eljárással gyártott bőrök minden tekintetben felülmúlják a régebben gyár­tottakat. sültnek tekinthető... a lakos­ság több mint 60 százaléka, mintegy 80—90 ezer ember el­pusztult ... A radioaktív ki­csapódás különösen erős volt..; pontos adat nincs .. .. a mérő­műszerek nem jelezték ...'’ Mindent értett. Az asztalra dobta a jelentést. Amit meg­tudott, elég volt a számára. Túl sok is. •— Nagyszerű, mi? Azt hi­szem, meg lehetnek elégedve ■velünk. Egyetlen bombáiéi senki sem várhat többet, — és Wood boldog mekegéssel ne­vetett fel, mint egy jóllakott kecske. — Nem. Valóban nem, — válaszolt komoran Ogmor, de most már minden gondolata önkéntelenül arra összponto­sult, hogy minél előbb meg­szabaduljon áz öreg, mekegő tábornoktól. Határozott undort érzett iránta. De az öreg tábornok nem hagyta annyiba a dolgot. Mint falánk pók, a hálójába került kis bogárkának, az utolsó csepp vérét is ki akarta szür- csölni. —- Aztán még egy érdekes újságom van a számára. Ma reggel újabb különleges bom­bát dobtak Japánra. Ezúttal Nagaszaki volt a kiszemelt célpont. Az első jelentések szerint az eredmény ott is 100 százalékos. Nos, mit szól hoz­zá? Táthatja a száját az egész viliág! Azt hiszem, váratlanabb és tökéletesebb győzelmet még senki sem aratott a Földön. Ogmor hirtelen közbevágott. — De miért? Ez már célta­lan pusztítás! Az elrettentő fölényünket már így is meg­mutattuk. Pár napon belül Japán így is, úgy is megadta volna magát. Woodot meglepte Ogmor ki­törése. Aztán elnéző kis mo­sollyal, oktató hangon felelt: — Nem érti ön ezt még. Túl fiatal és tapasztalatlan hozzá! Nekünk most már a teljes bi­zonyosság 'kell. Sakk—mátt! Érti? Ogmor bólintott. Nem akarta tovább feszegetni a vitát a tá­bornokkal. Amikor végre kint volt a parancsnoki épületből, határ­talan megkönnyebbülést érzett. Tikkadt, fullasztó trópusi este terpeszkedett a szigeten, Og­mor mégis kissé összeborzon- gott. Noha vacsoraidő volt, nem ment az étkezde felé, ha-, nem egyenesen a kantinnak tartott. Konyakot ivott, két pohárral egymásután. Aztán a szállására ment, egyedül akart maradni gondolataival. Semmi kedvet sem érzett, hogy részt vegyen a tábor esti zsivaj gé­sában. A szobájában aztán végig­vágódott ágyán és hagyta, hogy rátörjenek a gondolatok. Ez­redes lett, harmincéves korá­ban — erre csak legyintett. Uj korszak... atomrobba­nás . .. atombomba ... kilenc­venezer halott... a város gya- korlatiltig megsemmisült... a radioaktív kicsapódásra nincs pontos adat, a műszerek nem (17.) |— Emsmann felvételei is ugyanolyanok a másik gépről. Nem ők tehetnek róla. Való­színű a radioaktivitástól van. Wood értetlenül nézett Og- moiira. Nem értette, miről beszél az.' Nem is firtatta a dolgot, hanem helyeselt. — Igen. Természetesen. Min den valószínűség szerint. De Ogmor nem figyelt rá. Teljesen belezuhant a képek szemlélésébe. Ha szürkék voltak is a ké­pek, Ogmor így is eleget látott rajtuk. A város nem volt töb­bé. Mintha csak egy mesebeli óriás irdatlan csizmájával szét taposta volna. Minden sima volt, a földdel egyszintben Csak itt-ott ágaskodott egy- egy épület — ezek téglából vagy betonból épülhettek — mez­telen kéménye az égnek. Olya­nok voltak, mint a széttapor sott, hátukra fordult cserebo­garak, égnek meredő lábukkal. Mindent szürkésf ekete rom és törmelék borított, mint egy ókori Pompejit, amit most'ás­tak ki a láva alól. Ogmor letette a képeket, és a jelentést futotta át. Csak szavak, mondatok ötlötték sze­mébe: „A város 98 százalék­ban gyakorlatilag megsemmi­mérték .;. Nagaszaki az új áldozat.. sakk—matt... — zsibongó összevisszaságban kavarogtak gondolatai Gallan halott, Morley meg­vakult. Igen, Morley! Milyen hévvel vitatkoztak a támadás előtti napon. Morley talán megérezte, amit most már ő is tud? Megpróbálta fölidézni Mor­ley érveit. Mit is mondott? — „Ez nem háború... tö­megmészárlás .;; védtelen asz- szonyokat és gyermekeket pusz títunk el a levegőből..; az ár­tatlanul legyilkoltak vére az égre kiált! Semmit sem tudunk előre... sejtelmünk sincs, mit indítunk el..; de egy biztos: könyörtelen gyűlölködést in­dítunk el.” Nem, azért nem tudta telje­sen belátni Morley igazát. Az ellenséget le kell győzni! De... valahogy lírásképp. Nem így. A bombát le kell dobni. Ez idáig rendben van. De miért éppen egy nagyvárosra? Aho] tíz- és százezrek esnek áldo­zatul? Miért nem dobták le va­lamilyen pusztaságra? A japán katonai vezetésnek úgy is tu­domására hozták volna, hogy olyan új fegyverük van, ami­vel bármikor elpusztíthatják őket, tehát nem szabad tovább ellenállni. Miért titkolták el* előle, hogy atomrobbantásról van szó? Mikor annak szörnyű következményei lehetnek?! Nem tudta lecsitítani kavar­gó gondolatait. Fölugrott ágyá­ról és kirohant a szobából. Úgy érezte, ha nem iszik nieg legalább még két pohár konya kot, reggelig sem tud elaludni. Egyenesen a kantinba ment. (Folytatása következik.) — 22 zenei és 7 képzőmű­vészeti szakos tanuló végzett 1961-ben a pécsi Erkel Ferenc Gimnáziumban. . . — A SOPIANA GÉPGYÁR szombaton reggel mintegy 800 darabból álló húsipari gépet, illetve alkatrészt indí­tott útnak a tiranai vágóhíd részére. — VASTAG SÁNDOR Ist- ván-aknai vájár és Gerber Gizella vasast leány, a Vasas I. bányatelepi KISZ-szervezet tagjai, tegnap házasságot kö­töttek. Az esküvőt a társadal­mi szervezetek, a pártszerve­zet, KISZ-szervezet és szak- szervezet rendezte a bányate­lep művelődési házában. Az esküvőn több mint 150-en — többnyire kiszesek — vettek részt. — 140 GÉP- ÉS GYORS- 1RÖNÖ vizsgázik ebben az évben a pécsi gép- és gyors­íróiskolában. — A TÍZÉVES jubileumát ünneplő Pécsi Fodrász Kis­ipari Termelőszövetkezet jú­nius 25-én, vasárnap délután 17 órai kezdettel tartja jubi­láló közgyűlését a Sörház ut­cai rendőrségi klubban. A közgyűlés után ünnepi társas­vacsorát rendeznek. e» ,PÉCS VÁROSI Nö IPAR­ISKOLA 1941-ben végzett hall­gatói július 2-án délelőtt 11 óra-. kor a Rózsakertben tartják 20 éves találkozójukat. — 300 000 födémbélésele- met, 180 000 négyzetméter mozaiklapot és 400 tonna mű­kőelemet gyárt 1961. II. fél­évében á Baranya megyei. Cementáruipari Vállalat. — NÉGYMILLIÓ forinttal növekedik az idén 1960-hoz viszonyítva a kútgyűrű, ker­ti oszlop, kéményajtó és egyéb betonáru termelése a Baranya megyei Építőanyag- ipari Egyesülés üzemeiben. — A GÉPKOCSIVEZETŐI tanfolyam 120 hivatásos és 40 nemhivatásos hallgatója is vizsgázik június 25-én a KPM Autóközlekedési Tanin­tézet pécsi kirendeltségén. — NEMZETKÖZI Műszaki Könyvkiállítást rendez szep­tember 27-től Október 7-ig a MTESZ közösen a Műszáki Könyvkiadó Vállalattal Pé­csett a Jánus Pannonius U, II, szám alatt. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents