Dunántúli Napló, 1961. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-22 / 145. szám
mi. JUNTOS 22* NÄPt Ö 3 * A bányászok megszerették a gépeket A gépi rakodással megnőtt a teljesítmény — Bevált a szovjet PiVlL—5 — Keményebb fegyelem, nagyobb hozzáértés A magyar bányákban lényegében a felszabadulás után kezdődött meg a komolyabb gépesítés, s még jelenleg sem mondhatjuk, hogy jól állunk a gépesítettségben. A közvetlen termelésben használatosak a rakodógépek, a szénjövesz- tőgépek és a folyamatos szállítóberendezések. A Pécsi Szén- bányászati Trösztnél mindhárom gépcsoport megtalál- - ható. Mennyit érnek ezek a gépek, hogyan segítik elő a termelés emelkedését és a gazdaságosságot, ki vannak-e használva a lehetőségekhez képest és megvan-e a meg-felelő hozzáértés a dolgozók ■izéről? A rakodógépeknek több típusa megtalálható a tröszt üzemeiben; a kanalas rakodók között legtöbb a jól bevált szovjet PML—5-ös, ezenkívül a lengyel LZK—3-as és a német Zalzgitter, a szénfelrakógépek közül két típus található, a Csóti—Solymárféle gép és a Kóta-féle szénfelrakógép. A kanalas rakógépekből összesen 19 van a trösztnél, de ezekből mindössze 10 üzemel. Ezt a csúnya arányt az adja, hogy a 19 gépből hatot már régebben selejtezésre ítéltek, csak ez ideig még a selejtezés nem történt meg. A kanalas rakodók az elővájásokban, feltárásokban használatosak, míg a szénfelrakógépek a szenes munkahelyeken. A rakodógépek alkalmazása feltétlenül gazdaságos, jelentősen megkönnyítik a nagyobb erőt igénylő munkát is. Ezt két tényező bizonyítja legjobban: tavaly a meddő munkahelyeken a napi előrehaladás átlaga 0.89 méter volt gépek nélkül, az idén az április és a jpájusi átlag 1.60 méter volt Vépi rakodással. Talán ennél is meggyőzőbben bizonyít a meddő elővájásoknál a napi köbméter-teljesítmény, amely a következőképpen alakult: Pécsbányán januárban 1.55, áprilisban 1.99, Szabolcson januárban 1.17, áprilisban 1.48 és Vasason januárban 0.97, áprilisban 1.50 köbméter teljesítmény jutott egy napra a gépi rakodás és természetesen az ezzel járó munkaszervezés eredményeképpen. A dolgozók hozzáértése sokat javult az utóbbi esztendőben és igénylik a gépeket munkájukhoz* azonban nem minden gépet és nem minden munkahelyhez. Például a Kóta-féle szénfelrakógép gyengébb szerkezetű és ha be_ is állítják a műszakba, 1—2 óránál tovább nem üzemel, csak baj van vele és hátráltatja a munkát. Az ilyen gépet nem szívesen használják a bányászok és ez érthető is. A másik probléma, hogy a zárt munkahelyi szénelővájásoknál ® az egyszerre jövesztett szénkészlet kevés, így a gépi rakodásnak nincs nagy jelentősége, Ahol viszont nem zárt a munkahely és a homlokzat nincs bélelve, ott használható >. és jól be is vált a Csóti—Solymár-féle felrakógép, de kérdés, hogy egyáltalán gazdaságos-e. Ugyanis a létszámot nem lehet csökkenteni, a három emberre pedig szükség van a gép esetében is. A műszaki osztály jelenleg is vizsgálja, hogy ilyen formában egyáltalán gazdaságos-e a szénfelrakógépek használata, vagy sem. Általános tapasztalat, hogy a bányászok szívesen veszik a A Pécsi Sütőipari Vállalat, Pécs. Zsolnay Vilmos u. 61. felvesz élelmiszeriparban jártas VEGYÉSZMÉRNÖKÖT, vagy gyakorlattá] rendelkező VEGYÉSZTECHNIKUST. Jelentkezés a vállalat műszaki vezetőjénél; 328 rakodógépek alkalmazását a meddőnél, de a szénnél már nem annyira. A kanalas rakodók közül a szovjet PML— 5-ös jól bevált a pécsi bányákban és a jelenlegi 13 feltárási munkahelyek rakodását teljes egészében biztosítani is tudja. Másik kérdés, hogy a rakodógépek gazdaságos üzemeltetésének műszaki feltételei menynyire vannak biztosítva. A PML—5-ös gépek jelenleg 3.5—4 légkör nyomással dolgoznak, azonban a leggazdaságosabb teljesítményt 5.5 légkörrel tudnák produkálni. Ez viszont igen szerteágazó kérdéseket érint. A trösztnek legalább 130 kilométer hosz- szúságú a sűrített levegős vezetéke, s ilyen terjedelemben a nyomás emelése óriási költségeket jelentene, és a veszteség nagyobb lenne, mint a gépek által produkált gazdaságosság. A szénnél, egy-két hely kivételével* elegendő a 4 légkör nyomás, a meddő munkahelyeken, ahol viszont keményebb, ott a föld alatt helyeznének el kisebb kompresz- szorokat. Így a fúrás és a rakodógép teljesítménye is emelkedne. Az is elképzelhető, hogy a fúrásnál a kis kompresszortelep működne, a rakodásnál pedig csak a rendes hálózati nyomást használnák. A szénjövesztés nagyfokú gépesítéséről még nem lehet beszélni, hiszen mindössze egy Rammgerät (tépőgyalu) és egy szénfűrész dolgozik a trösztnél, de talán helyesebb kifejezés, hogy csak időnként dolgozik. A tépőgyalu kitűnő gép, de igen kényes és csak ott üzemeltethető, ahol a telep dőlése egyenletes. Jelenleg István-aknán van a Rammgerät és szeptember vége felé lép üzembe. Ha ez a gép termelésben áll, akkor olyan nagy teljesítménnyel működik, hogy probléma a szén elszállítása, csak az a kár, hogy egy műszak után két műszakot biztosítással kell tölteni és ez alatt nem működhet a gyalu. A szénfűrész öt éve dolgozik a trösztnél és sok kezdetleges betegséget kihevert. A szabolcsi bányákban három helyen is kísérleteztek vele, s jelenleg a vasasi bányában dolgozik, illetve dolgozna, ha nem volna néha akadály. A szénfűrész alkalmazása kimondottan vékony telepeken gazdaságos, de itt is problémát okoz a biztosítás. Most Vasason megpróbálják, hogy biztosítás nélkül üzemeltessék, ahol a telep vékonysága azt megengedi és választ kapjanak az üzemeltetés végleges körülményeire. A szállítógépekkel különösebb problémák nincsenek. A gumiszalagokat a nagy teljesítményű gyűjtő vágatokban használják. A fejtések, a vágatok elhelyezkedése miatt korlátolt a lehetőség a gumdszala- gok alkalmazására, de ahol lehetséges, ott rendesen üzemelnek. A kaparókat két helyen alkalmazzák, a kisebb méretűeket a fejtéseknél, az ellaposodott szakaszoknál, míg a nagyobb láncos kaparókat az alapvágatoknál és ott, ahol a lapos részek nagyobbak, hosszabbak. A lehetőségek mennyire vannak kihasználva? Két területről érdemes szólni. Az egyik a dolgozók hozzáállása a gépekhez, a másik a meghibásodott gépek gyors kijavítása. Javult ugyan a dolgozók hozzáállása és hozzáértése, de ez még nem teljes. Többször előfordul, hogy a kaparógépre deszka-, fa- és kődarabok kerülnek, beszorulnak a lapátok közé és egyszerre megvan a láncszakadás, vagy a tengelytörés. Csak egy kis fegyelem, egy kicsivel nagyobb hozzáértés kellene! Vasason minden gépet megfelelően üzemeltettek az elmúlt hónapban, de Szabolcson már nem, pedig volna rá lehetőség, csak nagyobb törekvés kellene ehhez, elsősorban a termelésben résztvevő műszakiak részéről. Meggondolandó volna az is, hogy a rakodógépiek, de fúrókalapácsok javítását is lenn a bányában végeznék, így még kevesebbet állnának a gépiek. G. I. Fűkaszálógéppel szénának vágja a lucernát Kazinczi Mihály traktoros, a Bólyi Állami Gazdaság bári üzemegységének 45 holdján. A Baranya megyei Tejipar' Vállalat Pécsi Tejüzeme felvesz érettségivel biró, tejipari szakmában elhelyezkedni kívánó MŰSZAKI TANULÓT. Jelentkezés a Pécsi Tejüzem üzemvezetőjénél, Rákóczi út 18—20. SZ. 14 612 Szorgalmasan dolgozik a sásdi járás tsz-parasztsága A gépkocsi a mániái útra fordul, s halk zúgással nyeli a kilométereket. Kanyar kanyart ér. erdők, piroscserepes házak, s szénaboglyás rétek maradnak el mögöttünk. A falvak néptelenek. Csak gyerekek ácsorognak az út szélén. másutt hajlotthátú anyóka tipeg át a túlsó oldalra. A javakorbeliek a mezőn vannak. Színes, kapáló asszony- csoportok. ütemesen kaszáló férfiak, nagy szénásszekerek mellett suhanunk el. A járás tsz-parasztsága teljes lendülettel dolgozik. Siet, hogy mire Fotocellás irányítóberendezés a Pécsi Bőrgyár festőműhelyében A Pécsi Bőrgyárban is ötletes, újszerű gépek váltják fel a hagyományos termelési eljárásokat. Jelenleg két érdekes szerkezet üzembehelyezésén munkálkodnak. Az egyik egy hidraulikus taszító. Ez amellett. hogy működése közben vízteleníti a bőröket, kisimít- I ja a bőr felületi ráncait, ami száz százalékos minőségjavulást eredményez. A gép termelékenysége körülbelül harminc százalékkal lesz nagyobb mint a régi taszítógépé* A festőműhelyben fotocellás irányítóberendezés szerelésén dolgoznak, amely valóságos „tudós” géppé varázsolja a festékszóró gépet. A fotocella segítségével automatikusan adagolja a festék mennyiségét és a bőr felületére szórja. A festékszórás így csak akkor indul, ha a szórófejek alatt bőr van, ha nincs akkor leáll a festés. Ez az eljárás negyven százalékos festékanyag megtakarítást eredményez* megsárgul a domboldalakon a gabona, végezzen a kukorica- kapálással, réttel, pillangósokkal. A Isrrísi ?s$zonyok dicséret! A tarrósiak is a Baranya csatorna lapályát tarkító boglyarengetegben serénykednek. Néhány embert találni csak az Igazság Tsz irodájában, akik a napköziről vitatkoznak. Kicsit meglepő: tikkasztó meleg, érő gabonakalászok, rengeteg munka, itt meg Papp Mihály elnök. Papp Tibor könyvelő (a fél falut Pappnak hívják) arról vitatkoznak, hogy lombsátort kéne a napközi udvarába csinálni. Nincs fa. nehogy napszúrást kapjanak a gyerekek. Csakhamar kiderül, hogy nem véletlenül dagadt ez a lombsátor ilyen fontos üggyé. A napközi valóságos áldás a tsz számára. Megszavazott a közgyűlés neki 6000 forintot, másfél mázsa cukrot, búzát, borsót és mást, s cserébe egész nap ott lehetnek a tsz-tagok gyermekei. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy a tsz asszonyai szabadok, több idejük jut a mezőre. Mondja az elnök: ez az egyik titka annak, hogy aránylag jól állnak a munkákkal. Ha nem Nagy gond, nagy öröm A három hintó reggel óta járta a 7000 holdas mohácsi határt, s ebédig még a felével sem végeztek. Pedig Báli János tsz-elnök és Gaál Sándor bácsi, az őszülő agronómus ugyancsak igyekeztek levágni a kerülőket, de úgy, hogy közben mindent megmutassanak. Küszöbön az aratás, s még nem jelölték ki a szérűk helyét. Egy közös szérű semmiképp sem elég, hisz száz meg száz apró parcella tarkítja a gazdaságot, az őszi kalászost még minden tag a sajátjába vetette. így aztán lesz vagy kilenc szérű. Nagy gond a helykijelölés, mert egyik a magasfeszültség alá kerülne, a másik a vasúthoz közel, harmadik belsőségben. Mindezeket persze az első hintóbán ülő járási tűzoltóparancsnok állapítja meg, s aztán némi kölcsönös alku után megállapodnak a megfelelő helyben. Nem árt az óvatosság, ha már a víz ellen nem tehettek semmit, legalább a tüzet előzzék meg, hisz nem kell hozzá egyéb, mint betartani azt a néhány rendszabályt. De milyen is a mohácsi határ? A határszemlén résztvevők egyöntetű véleménye szerint a gabonák nagyon szépek, s búzából is, árpából is jóval több lesz a tervezettnél. A kapások is szépek, csak a kukorica tarka, sárga sávokban virít benne a repce. A 631 hold hoz képest nem nagy a 120 hold kapálatlan rész, de elszórt, s azoknak a családoknak a hanyagságát jelzi, kik a kimért részt elvállalták, de meg nem kapálták. Szerencsére ők is kisebbségben vannak, mert a tagolt többsége szorgalmas, és ha mégis jó lesz a kukoricatermés, ennek a 800 szór galrnas embernek köszönhető. Ilyen nagy gazdaság Irányítása bizony nem könnyű feladat, Bald János azonban tapasztalt vezető és Gaál Sándornak is van már jónéhány évtized nagyüzemi gyakorlata. Ezekben a napokban, hetekben dől el a gazdasági év sorsa, ezt ltudják, s egy rosszul szervezett nappal is sokat elronthatnak. Gaál Sándor szerint a munka fontossági sorrend betartása most a legfontosabb. Az 1811 hold aratandó terület olyan töménytelen, hogy sok tsz nincs ekkora. Most mégis a kukoricakapálás a legfontosabb. Reggel indulnak az aratógépek, megkezdik az őszi árpa betakarítását, de a kézi kaszások még várhatnak, a kézi erőre ezen a héten a kapálásnál és a széna behor- dásánál van a legnagyobb szükség, a gép csak hadd arasson. A tagok azonban kapálnak. Mindennap 6 brigád, ösz- szesen 220 fő kapálja a kukoricát és még 30 családtag, aki besegít. Szombatig befejezik az első kapálást, s aztán kezdik a másodikat. Hátra van még a cukorrépa mélykapálása is. A gyengébb kukoricát holdanként 50 kilós pétisó- adaggal megműtrágyázzák, hisz a nagyobb termés a tagok érdeke is. A kilátásban lévő prémium nem megvetendő, holdanként kb. 5—6 mázsa csöveskúkorica. A szénabéhordást is bevég- zűk ezen a héten. Ebben a mohácsi iskolások is segítenek, naponta 40-en, 50-en gyűjtik a rendeket, s a fogatok megállás nélkül hordanak. Az aratás zömét géppel végzik. Van egy saját aratógépük, egyet kölcsön ad a tangazdaság, kettőt meg egy kombájnt a bozsoki gépállomás küld. így 1051 holdat a gépek vágnak le, a többit kézzel, 145 aratópár. Még ennyit sem kéne kézzel aratniok, ha nem volnának a kis parcellák. Kb. 5 hold aratás jut egy aratópárra, s előre láthatólag időben végezni tudnak ezzel a nagy munkával. A csépléshez azonban már nem futja az erőből, illetve futná, de inkább a növény- ápolásra csoportosítják az embereket. így a cséplést idegen csapatok végzik, négy brigádot küld a palotabozsoki gépállomás. Sokáig tanakodtak, míg a döntés megszületett, hisz így 7 vagon gabona megy ki idegeneknek a tsz-ből, mennyivel jobb lett volna, ha ezt is a tagok kaphatták volna meg. Azonban gabonájuk lesz így is elég, a kukorica megmentése mindennél fontosabb. Nagy gond megszervezni egy ekkora gazdaságban a nyári munkát, de ha ' eredménye van, nagy öröm is. A mohácsi tsz vezetői mindenesetre bizakodók és még ezekben a legkritikusabb napokban is bátran kijelentik: „Két év múlva utolérjük Turkevét és aztán el is hagyjuk, mert Mohács adott ságai sokkal jobbak. Ilyen tsz- mezőváros csak egy lesz a megyében”* — Rné -» is könnyen, de versenyt futnak az idővel, mert nemcsak a férfiak, az asszonyok is kapálnak. gyűjtenek. Olyan nagy a kedv. hogy még a 70 év körüliek — Papp Gyuláné. özv. Papp Lászlóné, Dömse B. Mi- hályné — is szerszámot fogtak. Különösen ifj. Juharos Petemét dicsérik. Üzemi mun ásoH sent- ien k Vásárosdorb n A vásárosdombói Aranykalász Tsz-nek kedvezőek az adottságai, sokat várnak tőié a járásban. Tapasztalt embereket küldtek a vezetésbe. — Benczes József, a járási pártbizottság egykori munkatársa és Salamon György, a járási tanács agronómusa személyében. Az utóbbi már 60 éves, de olyan lelkesedéssel dolgozik. mintha fiatal lenne. Sok falura küldött kommunistát láttam már, de olyan teljesítménnyel, amit Benczes elvtárs produkált a két hónap alatt — mert akkor került Dombóra —. még nem találkoztam. Felrázta a tíztagú pártszervezetet és velük ösz- szefogva az egész falut. Benczes elvtárs azokhoz fordult, ahonnan maga is származott, az üzemi munkásokhoz. összehívta a falu 50 — egykor paraszti munkából élő — bányászát és vasutasát és megmondta nekik: rosszul áll a tsz szénája. Sok az őréig és kevés az életerős férfi benne, a milliónyi munka meg a nyakukra hág. Ezért szükségük volna a sürgős segítségre. Természetesen az Aranykalász sem marad hálátlan: aki segít, arról nyilvántartást vezetnek, s ha később fogaterőre lesz szüksége — a kertecske felszántása, a fa hazahozása az erdőből — a tsz kocsija a ház elé áll. A munkások válasza: két vasárnap 20—20. a harmadikon pedig 10, összesen tehát 50 ember kaszálta az Aranykalász rétjét. Volt persze bütykös, meg hűsítő ital is, szóval egészen jó hangulat alakult ki. s levágtak vagv 20—25 hold réti füvet. Nem felejtették még el a kaszát: egyetlenegy sem törött el. Krszese't a h?tárb?w A pártszervezet a fiatalokat is mozgósította. Az ifik két héttel ezelőtt szintén felaián- lották a segítségüket a szövetkezetnek. különösen az aratiíi időre. Azt is vállalták, hogv ha valamelyik tsz-tag hirtelen megbetegedne, a helyére állnak .; . A vásárosdombói ió •'■'•’s ragadósnak bizonvult. a szomszédos kaposszekcsói VII. Pártkongresszus Tsz körül is mozgolódnak az ifik. Párnát gyűjtöttek a tsz rétjén. M. I» I Másodszor kaszálják a lucernát Bárban Ion Creaogo, a ias‘-i tudományegyetem report Pécsett Ion Creanga, a Roman Népköztársaság Államtanácsának tagja, a iasi-i tudományegyetem rektora, szerdán a Pécsi Állam- és Jog- tudományi Égyct-.oine érkezett, ahol dr. Bihari Ottó dékánnal az élen az egy cicin vezetői fogadták. Ion frean- ga szerdán este megnézte d Pécsi Nemzeti Színház előadását. Csütörtökön és pénteken a iasi-i és a pécsi ctvc- temek közötti együttműködési kapcsolatok kiala'-'tá- sáréi folytatnak tárgyal-V o- kát. az erről szóló szerződést pénteken írják alá. _________
