Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-17 / 114. szám
1981. MÄJUS 17. NAPLÓ s Haydn: ÉVSZAKOK V 1 ' f l \ A hangvnsen yévad ünnepélyes és monumentális záróakkordjaként Haydn: Évszakok című oratóriuma csendült fel hétfőn a Pécsi Nemzeti Színházban az Antal György vezényelte Pécsi Szimfonikus Zenekar, Liszt Ferenc Kórus és a szólisták tolmácsoláséban. A minden évben újabb, nagyszabású oratórikus művel jelentkező, az országhatárokon túl is elismert hírnevű pécsi együttes ezúttal ismét méltó feladatra vállalkozott, hiszen az Évszakok (1801), Haydn életének utolsó nagy műve, mely a mester másik, ezidőtájt keletkezett oratóriumával, a Teremtéssel (1798) együtt egy alkotásokban gazdag élet végső betetőzése. ■ Haydn kegyetlen nyomorúság és szívós tanulás árán lett parasztgyerekből muzsikussá, majd főnemesi kastélyok, leghosszabb ideig az Esterházy hercegek karmesterévé. A kísérletezgetések, a szimfónia és a vonósnégyes kialakításának évtizedei világhírű mesterré érlelték., E világhírnek köszönhette élete végső szakaszának nagy élményét: két londoni útját. Itt művészi fejlődésére döntő jelentőséggel hatott találkozása a londoni Händel oratórium kultusszal. De talán még ennél is többet jelentett, hogy kiszabadulva az addigi re- zidenciális, főúri világ légköréből itt találkozott először az akkor haladó eszmékkel átitatott polgársággal, az új. szabadabb polgári életformával. Teremtő fantáziája felszabadulását, művészete igazolását egy nagy és új közösségben megtalálva alkotta meg élete alkonyának két hatalmas művét: a Teremtés és az Évszakok című oratóriumot. , Az Évszakok-beai, a nép ábrázolásának első nagy, egységes, európai költeményében egészséges, kiegyensúlyozott életörömmel fordult a természet és a falusi élet kimeríthetetlen szépségei felé. Csak természetes, hogy ennek az ábrázolásnak elsőrendű hordozója a dal, sőt a népdal: Haydn bátran vállalja is ezt a hangot, és a nép érzelemvilága egy kiforrott művész bölcsességén, emberszere tétén, kiegyensúlyozott, érett tudásán keresztül szól hozzánk ebben a lírikus, a szó nemes értelmében vett néporatóriumban, A mű a négy évszaknak megfelelően négy nagy részre tagozódik. Az évszakok mindegyikét egy-egy sajátos központi gondolaton, az évszak természetének megfelelő szépségen keresztül- mutatja be. Gondolatait három szólista: Simon parasztgazda (Tréfás István — basszus), Hanna, n lánya (Werner Mária — szoprán), Lukács fiatal parasztgazda (Réti József — tenor), a nép hangját idéző négyszólamú vegyeskórus (120 tagú Liszt Ferenc énekkar) és szimfonikus zenekar tolmácsolja. Az Évszakok tehát nagyszámú közreműködőt igénylő mű, mely valóban hatalmas tömegekhez kíván szólni. Bár több, mint másfél százada született, a mi korunk részére sem lehet közömbös, hiszen mondanivalója időfeletti. Sőt, megfogalmazhatnánk úgy is, hogy korunk zenekultúrájának, mely valóban a nép legszélesebb rétegeit kívánja oktatni, nevelni, igazabbá és jobbá tenni, egyik döntő feladata éppen a tömegekhez forduló, monumentális műfajok terjedésének előmozdítása. Ezért kell ez alkalommal is elismeréssel adóznunk Antal Györgynek, aki már több éven át végez az oratórikus műfaj népszerűsítése terén úttörő jelentőségű munkát. Egyéniségében szerencsésen egyesülnek a kiváló énekkarvezető, a lehiggadt temperamentumú dirigens és a hivatásában hívő, tömegnevelő zenepedagógus tulajdonságai. Az Évszakok betanításának és vezénylésének nehéz feladata is az ő nevéhez fűződik, így a siker oroszlánrésze is őt illeti. Gondos felkészülés, mértéktartó tempók, árnyalatokban gazdag színskála, a hangfestő részekben megmutatkozó humor és formai összefogókészség jellemezték az oratórium-stílus kiváló ismerőjének és megszólaltatójának munkáját. Antal pontosan tudja és érezteti a különbséget az elmúlt években bemutatott Händel-oratóriumok és az egyúttal megszólaltatott Haydn-mű felfogásbeli, előadásbeli stílusa között. Haydn oratóriumában, á händeli művek roppant feszültségével, izzó, heves drámaisá- gával szemben másfajta szépségeket csodáitatott meg velünk ez az előadás: a muzsika frisseségét,_ báját, humorát és népi egyszerűségét. Här.deli' értelemben az Évszakoknak nincs drámai konfliktusa, a mű lírai életképek, falusi jelenetek sorozata, melyet szárnyaló, lelkes dicsőítő kórusok szőnek át. Helyes értelmezéssel sikerült az előadás középpontjába ezt a haydni felfogást állítani, amely a monumentalitás helyett bensőségre, freskói- méretezésű nagyvonalúság helyett az idillikus zsáner-festészet meghittebb méreteire törekszik. Ezt a Haydnhoz hű koncepciót követte a Liszt Ferenc Kórus, stílusban, technikában és átélésben egyaránt Sokszor leírtuk már a szokásos sablonos mondatokat énekkarunk dicséretére. Ezúttal, ha nem is sikerült túlszámyalniok a Jephta átütő erejű, rendkívül magas színvonalú előadásának sikerét, produkciójukkal várakozáson felülit nyújtottak. Bár itt-ott érezhető volt a kemény iramú próbák, a két előadás végigállásának fáradtsága, a mű gerincét alkotó, nagyszabású kórusrészek hibátlannak mondható előadásban szólaltak meg. Internálásuk biztonsága ezúttal is dicséretre méltó volt, hangzásuk egységes tónusából legfeljebb a tenor ütött ki időnként. Az első részből különösen a tavasz- várás szépséges kórusjelenete tetszett, a Nyártétel viharjelenetében kevésbé sikerült a természet impozáns erejű kitörésének tükrözése. Legkiegyensúlyozottabb kétségtelenül az Ösz- téte! volt, mely az egész mű leghálásabb, legmozgalmasabb része. A kitűnően játszó vadászkürtösökkel színezett vadászkórus, valamint a szemmelláthatóan nagy kedvvel megszólaltatott szüreti paraszttánc az est legművészibb élményt nyújtó részét jelentette. A Pécsi Szimfonikus Zenekar, a szokottnál kissé fáradtabb, de azért elfogadható színvonalú játékot nyújtott az önálló zenekari számokban éppúgy, mint kísérőként. Haydn szereplői, Händel alakjainak szen- vedélyességével és drámaiságával szemben, ugyancsak lírai természetinek. Ez tükröződött a szólóénekesek szép & színvonalas alakításából is. Mindhárman tiszta stílusú éneklésükkel, -példamutatóan érthető szövegmondásukkal tűntek ki. Werner1 Mária üdén csengő szopránja némi elfogultsággal küzdő, színtelenebb indítás után, már tiszta fényű produkciót nyújtott, különösen a Tél-tétel kórussal egybeszőtt románcának derűs humorú, átélt tolmácsolása szerzett ihletett perceket. Réti József muzikális, stílusba illő, érzékenyen árnyalt tenorján érezhető volt, hogy nem először énekli ezt a művet, hiszen a fővárosban, sőt a rádió nemrég elkészült Évszakok felvételén is ő szólaltatja meg Lukács szerepét. Kiváló teljesítménye jelentős mértékben járult hozzá a sikerhez. Örömmel hallgattuk a pécsinek számító Tréfás István szépen fejlődő basszusát. Kitűnő stílusérzékkel, jó technikával ' igazi oratórium-hangulatot teremtett, így benne a városunkban amúgyis égető oratóriuménekesi utánpótlás kérdése legalább' részben megoldottnak látszik. Különösen szépen sikerült utolsó, bölcselkedő áriája, melyben az agg, közel hetvenéves Haydn az elmúlásról elmélkedik. A zenén, a basszus-szóló monológján végigfut az öregember rnegbor- zomgása, a hírrel, dicsőséggel koronázott nagyszerű élet magára maradó, megrendült végső számadása. Haydn hangja itt mégsem a reménytelen sötétenlátásé, hanem a bölcs megnyugvásé. Haydn remekművének, az Évszakoknak nagysikerű* pécsi előadása újabb jelentős, nagysikerű produkcióval gazdagította a Liszt Ferenc Kórus repertoárját, és szerzett művészi élményt városunk zenekedvelő közönségének. Befejeződött a vetés az erdőgazdaságok csemetekertjeiben Az erdőgazdaságok csemetekertjeiben befejeződött a különböző magvak tavaszi vetése, s jelenleg a csemeték iskolázásával foglalkoznak. Az 1961—62-es fásítási idényre 490 millió csemetét neveinek. A csemeték több mint fele tűlevelű lesz, mert fokozott gondot fordítanak a fenyő- állomány fejlesztésére. Ezenkívül nagymennyiségű tölgyet és akácot nevelnek és a papíripar szükségleteinek kielégítésére 35 millió nyárcsemetét ültetnek majd ki. Belső megvilágítású, színesvizű szökőkutat tervez egy fiatal pécsi mérnök Érdekes, ötletes kísérletre szánta el magát Bartha Árpád, a Pécsi Hőerőmű fiatal mérnöke. Még egyetemi hallgató volt, amikor egy egyetemi előadást kísérő fizikai bemutató nyomán belső megvilágítású, színesvizű szökőkút készítésére határozta el magát. Ha zai és külföldi — köztük görög és szovjet — szakirodalom tanulmányozása után fogott a gyakorlati kivitelezéshez és ma már kísérletei sikeréről adhat számot. Működési elve Bírósági krónika Idegenlégiós tempó NÁDOR TAMÁS Szabó Adorján 1956-ban disszidált, a francia idegenlégióban teljesített szolgálatot majd 1958-ban tért haza. A légiós tempót itthon is folytatta; A szaj-ki mozi előcsarnokában álldogált, amikor arra ment frászt András is. Szabó rákiabált, hogy „mit bámulsz” de Tröszt válaszra sem méItatva folytatta útját. Szabó mérges lett, Tröszt után lépett ököllel úgy arculcsapta. hogy Trosztnak az alsó álkapocs- csontja eltörött. A mohácsi járásbíróság Szabót 20 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Italos társaság az — árokban Paulik Gyula gépkocsivezető és négy társa már ugyancsak a pohár fenekére néztek, s — evés közben jön meg az étvágy — egyikük javasolta: menjenek át a szomszéd községbe és ott folytassák az ivást. Paulik a földművesszövetkezet gépkocsiját ajánlotta ég felültette társait. Útközben még egy ivócimborát is felvettek. A gépkocsivezető azonban any- nyira ittas volt, hogy az egyik kanyarnál elvesztette uralmát a gépkocsi fölött és az árokba szaladt. A gépkocsin ülők közül égy súlyos, egy pedig köny- nyű testi sérülést szenvedett. A sásdi járásbíróság a foglalkozás szabályainak megsértése és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rongálás és hűtlen kezelés bűntette miatt Paulikot egy évi börtönre és az okozott kár — 1700 forint — megtérítésére ítélte; Verekedő háztulajdonos Soós Jáhos kisiparos 40 ezer forintért házat vásárolt, amely ben egy idős házaspár lakott, Soós az idős házaspárt minden áron ki akarta tenni a házból s erre „különös módszert” talált. Takács Imrével együtt bementek az idős házaspárhoz és úgy megverték őket, hogy az idős emberek 8 napon belül gyógyuló testi sérülést szenvedtek. A szigetvári járásbíróság egy-egy rendbeli magánlaksértés, egy-egy rendbeli könnyű testi sértés miatt 3—3 hónapi börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat. Amikor a szakszervezeti díjaknak lába kél Horváth Lajosné többszörösen büntetve volt s ennek ellenére a békáspusztai méntelepen a szakszervezet pénztá rosi teendőinek elvégzésével bízták meg. Horváthné a pénztárból csaknem 9 ezer forintot „csipegetett el”. De nemcsak ez volt az egyedüli „tevékenysége.” A méntelep vezetőjének „sajátkezű felbontásra” érkezett levelét nem továbbította, hanem azt eltette. Ebben a levélben Horváthné fizetésére érkezett letiltás. A mohácsi járásbíróság a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás és a levéltitok megsértése bűntette miatt 2 évi börtön- büntetésre és egyes jogainak gyakorlásától 4 évi eltiltásra ítélte. ürany János drámaforditásai az ünnepi kövyvhéten Arany János életművének jelentős értékét teszik ki drámafordításai. Az Akadémiai Kiadó szép kulturális hivatást teljesít, amikor az idei ünnepi könyvhétre három kötetben közreadja Arany János összes drámafordításait. a teljes visszaverődés fizikai törvényére épül. Tervei szerint a szökőkútból tíz-tizenöt méter magasra ívelő vízsugarakat rejtett fényforrással, belülről világítja meg.* A fénysugár követi a víz sugarának görbületét. Külső szemlélődő a vízsugarakat világítani látja, vagyis azok fényforrásként viselkednek. A víz színét a rejtett fényforrás elé helyezet* üveg színe szabja meg, ami tetszés szerint változtatható, de egyszerre akár több szín is elérhető. A színesen megvilágított vízcseppek csodálatos szép látványt nyújtanak különösen sötétben. A későbbi kísérletek során a szökőkút színváltását, megvilágítását automatikusan kívánja Bartha Árpád megoldani. Hazánkban ilyen színesvizű szökőkút nincs. Külföldön is csak egyszerűbb, külső megvilágítással. Pécs tanácsának vezetői érdeklődéssel kísérik a fiatal mérnök munkáját, aki első alkotását itt helyben, szülővárosában szeretné megvalósítani. Jelenleg a kísérleti modell előállításán dolgozik. Munkája eredményességéhez hozzájárul az a messzemenő megértés és segítőkészség, amelyet a Hőerőmű vezetői és a munkatársak tanúsítanak Bartha Árpád kísérleteivel szemben. árvízvédelmi gyakorlat A Baranya megyei tanács vb. 1961. május 19-én 12 órától 17 óráig a tanácsi szervek árvédelmi felkészültségének ellenőrzésére kiürítési és mentesítési intézkedési gyakorlatot rendez. A gyakorlat során a siklósi járási tanácsnak kell vizsgáznia, hogy árvíz veszély esetén szükségessé váló terület-kiürítési parancsot miképpen hajtja végre. A május 19-i gyakorlat Al- sószentmárton, Kásád, Old, Egyházasharaszti. Matty. Gor- disa. Drávaszabolcs, ártéri községek és a hozzájuk tartozó befogadó községeket érinti. A gyakorlatot csak a tanácsi dolgozók végzik, a lakosság zavartalanul végezheti napi mun kaját. A gyakorlatra vonatkozó bővebb felvilágosítást a Baranya megyei tanács vb; igazgatási • osztálya nyújthat A Parasztbecsület és Bajazzók új szereplőiről SZEREZZEN ÖRÖMET GYERMEKEINEK! MOST adja le a háztartásában összegyűlt rongyhuüadéko! A hulladék árán felül szép színes LÉGGÖMBÖT és színes MOFÉM CERUZÁT kaphat ajándékba A MÉH VÁLLALAT TELEPEIN ÉS ÁTVEVÖHELYEIN 16 081 Könyyköté§, iíasírozás, papírvágás, számozás, lyukasztás, regiszterezés, lx>rítékok. tasakok, tokok, fű ggőcimkék készítése és minden e szakmába vágó szolgáltatás végzése. Pécs? Tempó Szövetkezei könyvkötő és pap írfeldolgozó üzeme PÉCS PERCZEL UTCA 14. TELEFON: 13-72. 16164 V. Gyorsan c’ljálio? ér, több időt tölthet a budapesti ipari vásáron, ha reggel délután Pécsről indul 08.00 17.40 Budapestre érkezik 08.50 18.30 Budapestről indul 07.00 16.40 Pécsre érkezik 07.50 17.30 Naponta bét alkalommal menetrendszerű járat! Két héttel a bemutató után újból megnéztük a Pécsi Nemzeti Színházban Mascagni Parasztbecsület és • Leoncavallo Bajazzók című operáját. Kiváncsiak voltunk, milyen egy „szürke” hétköznapi előadás, mennyiben érett tovább, mind hibátlanabbá a produkció, ezenkívül az új szereplők, az ún. másik szereposztás bemutatkozását is meg akartuk hallgatni. A két opera női főszerepében láthattunk új szereplőt — Rögöz Eszter és Bárdos Anna személyében; Dicséretére legyen mondva együttesnek, énekeseknek, zenekarnak, hogy a hétköznapi előadás — néhány zökkenőtől eltekintve különösebb lazítást nem mutatott. A Parasztbecsület premieren is értékelt drá-* maisága, zenei kidolgozottsága ezúttal sem csökkent. Jól kapcsolódott be az együttesbe Santuzza szerepében a fiatal Rögöz Eszter. Kisebb szerepekben már hallottuk, ez első főszerepe. Ha csak annyit írnánk róla. hogy derekasan helytállt rutinosabb, nagy obi? színpadi gyakorlattal és érettebb énektudással rendelkező társai között, az Is rangos dicséret volna. Rögöz Eszter azonban ennél sokkal többet nyújtott; hanganyaga nagyon szép, főerőssége a biztos into- nálás. Ez az alapja és fedezete alakításának, de az a készsége sem'hiányzik, amit általában muzikalitásnak nevezünk. Ez nála korrekt zenei tudással párosul. Minden termászetadta adottsága megvan ahhoz, hogy e szép hanganyaggal melegebben. hajlékonyabban, kevésbé objektiven bánjon. Hogy ezek az adottságok optimálisan érvényesüljenek, csak idő és nagymértékben bánni-tudás kérdése. Rögöz Eszternek érdemes a fejlődés ezen útját megjárnia, mert amit Santuzza szerepében most megoldott, így is impozáns, tiszteletet ébresztő teljesítmény. A Bajazzók előadását jobbnak tartjuk a premieren látottnál. A tömeg mozgása kifejezőbb, hangban is kevésbé kifogásolható. Még csak a természetes mozgás és a karmesterre való figyelés összhangját kellene megtalálni; Bárdos Anna Nedda-alakítása felülmúlja minden eddigi szerepét; Szenvedélye kultúrált, megoldásai technikai szempontból hibátlanok. Nemcsak érti. hanem érzi is szerepét. így nemcsak tanúja, hanem részese is lesz Ca- nio tragédiájának. Bárdos meleg, egyenletes hangja, árnyalt játéka, kifogástalan felkészültsége a másik szereposztás egyik legnagyobb nyeresége. A néhol érezhető egyenetlenségekért ihletett, művészi pillanatok kárpótolnak. Paulusz Elemér ezúttal is derekas munkát végzett a néhol harsányan játszó zenekar élén. összegezve, olyan előadást láthatott a közönség. melyet fontos lépésnek kell tekintenünk abban a fejlődésben. melyre a pécsi színház operatársulatának szüksége van. — ni •*»
