Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

mi. mAjus i*.

NAPLÓ

5

Az utak javítása miatt változott az autóbuszok útvonala

Pécsett az autóbuszjáratok útvonalában több változás történt. A Pécsi Közlekedési Vállalatnál elmondották, hogy az átszervezésre azért volt szükség, mert több helyen javítják az utakat és emiatt ezeken az útvonalakon nem közlekedhetnek az autóbuszok. Ellentétben az eddigi gyakorlattal, most nemcsak egy-egy kisebb javítást végeznek el a megrongálódott útszakaszon, hanem a városban folyó sortatarozáshoz hasonlóan az utak javítását is folyamatosan végzik. Egy-egy hosszabb útszakaszon így egyszerre készülhet el a javítás. így, bár hosszabb időre le kell zárni a forgalmat, de ezen az időponton kívül nem akadályozzák a közlekedést az út javítók az amugyis szűk pécsi utcákban;

Jelenleg a Kórház tér, Sáliad utca, Széchenyi tér, Déryné utca, Bástya utca és Ágoston tér útvonalon kezdődtek meg az útjavítási munkák. Ezen az útvonalon az autóbuszforgal- mat lebonyolítani nem lehet az útjavítás ideje alatt, ezért a 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 30, 33, 36, 37-es járatok útvonalát

meg kellett változtatni. A közönséget a 20, 33, 36. és 37-es vonalakon történt változás nem érinti, mivel ezek a járatok, ha nem is az eredeti útvonalukon haladnak, a megállóhelyeik áthelyezésére nem került sor. E járatok továbbra is érintik azokat a megállóhelyeket, mint régebben. A Déryné utcán végighaladó járatok útvonalának megváltoztatása viszont már azt eredményezte, hogy több megállót át kellett helyezni a Széchenyi térről a Rákóczi útra. A harmincas busz csak a Széchenyi tér és az állomás között közlekedik.

A közlekedési vállalat gondoskodott arról, hogy a 30-as vonalán utazók bérletüket olyan vonalon használhassák (27-es), melyen könnyen megkö zielíthetik a 30-as járat útvonalát. A Pedagógiád Főiskola, Sörgyár, Szülészeti Klinika, Gyermekkórház és környékének megközelítése még a 36, 37-es járatokkal is történhet. Tekintettel arra, hogy a 30-as járatot csak azon az útvonalon tudnák közlekedtetni, amelyen már jelenleg is sok járat van, (Doktor Sándor u.), ez azt

A füttyművésznő

*“ Nehéz rá válaszolni. Talán a kerángők. De mindig újabb és újabb számokat tanulok. Naponta 2—3 órát is gyakorolok. A tanulás itt is elengedhetetlen feltétel.

Dr. Bánki Györgyi nemcsak a füttyművészetben kiváló, ha nem másfajta tanulmányaiban is. Jogi egyetemet végzett.

Nemrég a Pécsi Rádióban szerepelt, de ez nem is „egyedi” eset, hiszen gyakorta fellép a Rádióban, különböző esztrádműsorokban, neves pesti színészek társaságában.

S végül mi a titka a füttyművészetnek?

— Jó hangterjedelem, hang- színezés — s máris lehet „utánozni”.

Tessék megpróbálni! '

(—ray)

eredményezhetné, hogy ezen a részen kihasználatlan lenne a busz. Ezért e járatot csak az állomás és a Széchenyi tér közötti szakaszra korlátozták: Hogy a 30-as végállomásáig, illetve Sörgyárig utazókon segítsenek, a közlekedési vállalat csúcsforgalmi időben ezentúl erősen süríti majd a 36, 37-es járatokat, amelyek a Széchenyi teret érintik. Valószínűleg hamarosan új megállót iktatnak be a 27-es járat útvonalán is a Zó ja utcánál, hogy míg a korlátozás tart. így is pótolják a 30-as járat hiányát.

Kifizetődő a legeltetés

Érdekes kísérletet végeztek a közelmúltban a csány- oszrói termelőszövetkezetben. 50—50 sertést naponta egyaránt két és fél kiló sertéstáppal takarmányoztak. Az egyik 50-es falkát mindennap kiengedték a legelőre, a másik falkát azonban az ólban tartották. Egy hónap múlva pontos mérést végeztek és kiderült, hogy egy hónap alatt átlagosan 27 kilót gyarapodtak azok a sertések, amelyek kijártak a mezőre. Azok, amelyeket nem engedtek legelni, 16 kiló súllyal gyarapodtak átlagosan. Kifizetődő tehát a legeltetés, hiszen így Csány- oszrón 32 százalékos volt a sertések daraértékesítése.

II pécsi Kossuth Cipész Szövetkezet beeintatta legújabb modelljeit

Néhány szó az idei szőlő-, must- és borszerződésekről

Az idén kedvezett eddig az időjárás a szőlőnek. A vesz- szők az elmúlt őszön jól beértek, a tavasz korán megérkezett méghozzá szokatlan meleggel. A korai fajták már mutatják termésüket. A termelők nagy kedvvel dolgoznak a szőlőkben és remélik, hogy az elmúlt két esztendő kisebb termése után bőséges termést szü retelhetnek az idén.

Az értékesítés sem jelent majd gondot, mert amint Ku- rucsai József, ,a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság igazgató ja mondja, az idén kedvezőbb feltételek alapján vásárolják a szőlőt, a mustot és a bort mint tavaly. Elsősorban azért mondható ez el, mert az elmúlt években az volt a gyakorlat, hogy csak a szüret idején ismertették a termelőkkel a fel- vásárlási árakat. Most pedig az a helyzet, hogy már most ismerik a _ felvásárlási feltételeket.

Ezék szerint a jelenleg meglévő árakból kell kiindulni, tehát a termelőktől a most meglévő áraknál alacsonyabb áron, bármilyen termés is lesz, az állami felvásárló nem vehet át bort. A nagyüzemi felár helyett az úgynevezett

szerződéses felárat fizetik. Ez a szerződés mértékétől függ. Ha a termelő a termésének 60 százalékára köt átvételi megállapodást a vállalattal, az egész összeg 10 százalékát, ha 80 százalékára az összeg 20 százalékát, ha ezen felül, a fizetendő összeg 30 százalékát kapja meg szerződési felárként;

A minőségi felárak rendszere továbbra is érvényben marad, tehát ha valaki fajtatiszta bort ad el, ezért külön fizetik. A kellő védekezési mun kák elvégzése érdekében termelési előleget is folyósít a vállalat a szerződések alapján,

Csütörtökön délután cipő- modell-bemutatót rendezett a pécsi Kossuth Cipész Szövetkezet. A bemutatón részt vettek a külkereskedelem, a budapesti cipész és ,bőr KTSZ- ek képviselői, megyénk ipari szakemberei.

Bemutatták az 1962-ben legyártásra tervezett mintegy 50 pár női pumps cipő modelljét. A cipők tíz féle kaptafán, több mint harminc különböző színben készültek. Többségét hazai és a népi demokratikus országok megrendelésére termelik majd, de szállítanak közülük a kapitalista országokba is.

A bemutató résztvevői körében a kiállított cipők nagy tetszést keltettek. A külkereskedelem képviselői a modellekből kiválasztottak . néhányat, amely a zsűri elé kerül, ahol az exportra termelése felett döntenek.

A Kossuth Cipész Szövetkezet a legszebb tizenöt pár modellt bemutatja a Budapesti Ipari Vásáron is.

A Naiv Lajos Gimnázium csapta nyerte mei a középiskolások foto-vetéikedőpek első di át

Nagy érdeklődés kísérte a középiskolások foto-vetélkedő- jét. Nagy volt az izgalom a hosszúra nyúlt versenyen. Sűrűn hangzottak a kérdések és még sűrűbben hangzott fel a közönség tapsa a talpraesett válaszok nyomán.

Egyáltalán nem mondható ,,túlzsúfoltnak” a művészetnek ez az ága. Én mindössze kettőt ismerek közülük: Madaras Gizellát névről és dr. Bánki Györgyit személyesen. Azt hiszem, kettőjükön kívül nincs is más „füttyművész” az országban. Érdekes, hogy mindkettő nő. Ugylátszik a férfiak túlságosan nehéznek tartják ezt a művészetet.

Dr. Bánki Györgyi a zenével már 10 éves korában kezdett ismerkedni. Szekszárdon tanult zongorázni, tangóharmó- nikázni a zeneiskolában; S már akkor, valami különleges tehetség folytán, kedvet érzett a füttyművészet elsajátítására.

Arról beszélgetünk, hogy ez a különleges művészet milyen előképzést követel?

— Éppen olyan technikai „fogásai” vannak, mint például az éneklésnek — mondja. — El kell sajátítani a légzéstechnikát, a megfelelő száj- üregképzést és sokat, sokat gyakorolni.

Valóban sokat kell tanulni, am:» valaki a fütyülést művészi fokra tudja emelni, hiszen éppen úgy, mint sokan énekelnek, sokan fütyülnek is, de mindkettőnél egy nagyon magas szintet kell elérni, amíg művészetté magasodik, akár az ének, akár a fütty.

— Vajon van-e a füttynek kritáia?

Igen. Ki gondolná, hogy a Kúönbőző- áriákat átírják —

...........e Hogy hogyan, az már

r

r '■von bonyolult lehet.

— A művészetnek ezzel az ár-'- is lehet érzéseket kifeíf'7T'Í 0

— Igen, de sokkal nehezebb,

m.’nt r'-dául az énekkel. A 11 űvésznek nem áll ren- r ■?.'■?$re a szó. csak a skálá'ri! tud érzéseket közölni. Oper', áriák, k^ringök. operettek szerepelnek repertoárjában.

— Melyik a legkedveltebb

ieáma2

Nálunk ez a kifizetődő

Ahány termelőszövetkezet, annyi természeti adottság. Akárcsak hajdan az egyénigazdák, egyik tsz több leleményességgel, ügyesebben gazdálkodik, mint a másik. Megkérdeztünk néhány tsz- elnököt, náluk, az ő körülményeik közt a tapasztalatok szerint mit gazdaságos termelni, mi fizetődik ki a legjobban?

SZEDERKÉNY

— A szederkényi Karasica Gyöngye Tsz büszkesége a korszerű öntözéses kertészet, — mondta Cinege József tsz-elnök. — Tavaly még- csak ötven holdas kertészetünk volt, amely mintegy félmillió forintot jövedelmezett. Talán több is lehetett volna. ám a kezdeti nehézségekkel küzdve későn, olcsón került piacra az áru. Idén már a tavalyi tapasztalattal gazdagabban, 70 holdon kertészkedünk. Primőr parajunk és hónaposretkünk elsőként került piacra. Sok petrezselymet szállítunk. A kora nyári piac csemegéjének szánjuk az idén először termő málnát, szamócát, köszmétét. A kertészetben az idén hatszázezer forint bevételre számítunk. Hogy minél hamarabb és minél szebb árut küldhessünk a városnak, premizáljuk a kertészeti munkát. Ha a dolgozók teljesítik az értékesítési tervet, a munkaegység után a bevétel öt százalékát prémiumként fizeti ki a tsz a kertészet dolgozóinak. Ha a hétszázezer forinton felül értékesítenek, az összeg tíz százalékát kapják prémiumként.

Bakó Mátyás, a tsz főag- uiuómusa elmondotta, hogy

mint a szövetkezetnél általában itt Szederkényben is idegenkedtek a parasztok a külföldi búza termesztésétől. Bakó Mátyás előző munkahelyén az állami gazdaságban több száz holdon látott külföldi búzát beérni és nagy szerű termést hozni. A szovjet Bezosztája és az olasz Produttore 24 mázsa és 25 mázsa 20 kilós holdankénti átlagtermést hozott.

A tsz-tagok elismerték a szovjet és olasz búza előnyeit, s kora ősszel 110 holdat vetettek be szovjet és olasz búzafajtákkal a szederkényi tsz-ben.

SOMBEREK

maradó burgonya egy részét szétosztják a tagok közt, a másik részét takarmányozásra használják. Ott ugyanis, ahol a 130 hízómarha mellett 700 sertés is van, igen sok takarmány kell. A 10 hónapos korban 120—130 kilogramm súllyal értékesített sertésekből éppen úgy, mint a megye számos tsz-ében Somberekén is szép jövedelmet várnak.

BERKESD

— A mi profilunk az állat- tenyésztés, — így fogadott Nyilas Lajos, a sombereki Béke őre Tsz elnöke. — Legjobban a szarvasmarha hizlalás fizetett tavaly, ötven hízómarhát adtunk exportra és mintegy négyszázezer forintot kaptunk érte. Idén a tavalyi szép eredményen felbuzdulva 130 szarvasmarhát hizlalunk. Ebből májusban ötvenet. júniusban ismét ötvenet exportálunk Olaszországba. Egymillió forint bevételre számítunk az eladott szarvasmarhákból.

A tsz-elnök és az agronó- mus elmondotta, hogy rendkívül gazdaságos a vetőburgonya-termesztés. A tavalyi 25 hold vetőgumó 125 000 forintot és 8—9 vagon burgonyát jövedelmezett a tsz-nek. Idén már 96 holdon termesztenek vetőburgonyát a tavalyi 25 hold helyett. Az értékesített vetőburgonyából 700 ezer fQrint bevételre és hozzávetőleg 45 vagon burgonyára számítanak. A vigszaBerkesden nincs híres kertészet és az állattenyésztés is átlagos, ám annál nagyszerűbb eredményt hozott tavaly a cukorrépa és a takarmánygabonatermesztés. Kántor Zoltán, a tsz-elnöke sokszor mondja, hogy bár a dimbes-dombos vidék nem a legkedvezőbb a cukorrépának, mégis egy kis akarattal, meg ha az idő is segít, „sokat lehet kihozni belőle“. Tavaly 200 mázsás holdankénti átlagtermésük volt a 43 holdas cukorrépa táblán, s a répa 200 ezer forint tiszta hasznot biztosított a szövetkezetnek. Kevesen vásárolnak cukrot az idén a berkesdiek közül, hiszen volt olyan tsz-tag, aki három mázsa cukrot vitt haza egyszerre.

1 Természetesen az idén is vetettek cukorrépát, sőt 200 mázsás holdankénti eredményükkel a megyei cukorrépa- termesztési versenybe is bekapcsolódtak. Tavaly félmillió forint tiszta jövedelmet biztosított a takarmány- gabona s így az idén ismét több mint 300 holdon vetnek árpát és zabot. A jó áron értékesíthető takarmánygabona az állattenyésztésnél is elengedhetetlenül szükséges.

Az első percek izgalmai után a versenyzők mindjobban belelendültek és szinte le- győzhetetlenek voltak. Ennek tudható be, hogy a verseny hosszabbra nyúlt a tervezettnél, ami a hiba ellenére mégis pozitívnek értékelhető, hiszen a „szereplők”; a versenyzők nem akartak lemenni a színpadról. Felkészültségük alapján annyira ragaszkodtak a résztvevéshez, hogy már a középdöntőknél külön versenyt vívott a Széchenyi Gimnázium és a Bányaipari Technikum csapata. A kérdésekre adott szabatos és minden dicséretet megérdemlő válasz alapján a zsűri úgy döntött, hogy mindkét csapat tovább került a döntőbe. A közönség percekig tapssal jutalmazta a két csapat lelkes és eldönthetetlen küzdelmét.

Hét csapat került be ezért

a döntőbe és két egyéni versenyző. A döntő kérdései, melyek már igen magas tudást követeltek, csak hosszas küzdelem után tudták ritkítani a csapatok sorait, míg végre eldőlt a csapatok helyezési sorrendje: 1. A Nagy Lajos Gimnázium csapata, 2. A Bányaipari Technikum csapata, 3. Az Építőipari Technikum csapata.

Ezek után került sor az egyéni helyezések eldöntésére, ami nagyon igénybe vette ugyan a nézők türelmét és idejét, de remélhetőleg sokáig emlékezetes marad a jelenlévők számára. Az I. helyért küzdő versenyzők kimerítették a játékmester kérdéseit, azután a zsűri tagjainak leleményességét és még mindig nem lehetett eldönteni, melyikük a jobb, mert annyira birtokában voltak a szakmai ismereteknek. A lelkes közönség pedig a verseny folytatását követelte a végsőkig. Mivel a versenyt az időre való tekintettel nem lehetett tovább folytatni, a zsűri igazságos döntése alapján mindkét versenyző holtverseny alapján I. helyezést ért el, csupán a díjak választásának jogát döntötték el maguk közt sorsolással.

Az egyéni verseny győztesei: Elő C. Vendel, a Bányaipari Technikum és ifj. Vadász István, az Építőipari Technikum növendéke. Második helyezést ért el egyéni versenyben Meleghegyi László, a Nagy Lajos Gimnázium növendéke.

A helyezéstől függetlenül nagyon eredményes szereplésükért valamennyi iskola versenyzője dicséretet érdemel. Minimális különbségek döntötték el a döntőben a helyezési sorrendet.

Kedves színfoltja- volt a versenynek a kultúrműsor is. Méltán aratott nagy sikert Szabó Gyula az operaszámaival, Port Adrienn kedvesen, közvetlenül és tehetségesen énekelt táncdalaival, de a jó kiegészítő és kísérő zenekar is.

Bartal Ferenc fotóművész rendkívül érdekes élménybeszámolóját szintén vastaps jutalmazta. Nagyon elmélyülj:, szellemes és szórakoztató előadás volt, melyet feszülten figyelt végig a közönség.

Voltak hibái a. rendezésnek. Túl hosszúra nyúlt a rendezvény, némelyik műsorszám sem volt kellően kidolgozott, de ez nagyon keveset von le az egész értékéből.

összefoglalva a látottakat, azt kell mondanunk, hogy olyan területet nyitott fel ez a kezdeményezés igen eredményesen, melynek jelentőségére eddig nem gondoltak. A lelkesedés a szereplők és nézők részéről, a felzúgó tapsok, a fel- morajló elragadtatás pedig azt bizonyította, hogy nem volt hiábavaló a Janus Pannonius Gimnázium fáradozása és jó, tervszerű rendezése. Munkájuknak köszönhető, hogy a nem várt fordulatok ellenére sem volt fennakadás és zökkenő a rendezvényben, ami külön is említést érdemel.

Aki jelen volt, élénken fog visszaemlékezni a diákszemek izgalomtól átfűtött csillogására, a végső eredmény után! örömre, s talán a sok-sok kérdés izgalmában mint csendes versenyző maga is részt vett.

Jó szórakozás, hasznos rendezvény és sikeres megmozdulás volt

H.

t