Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

XM1. MÁJUS 12. NAPLÓ n MSvelődési terenavatés Szilágyon . Az alig ötszáz lelket szám­láló faluiban mindenki ott volt, aki kicsit is szeret mű­velődni, szórakozni. Eljöttek az építők és a társadalmi munkások, hogy együtt tölt­sék él a kedves napot: A 100 000 forint községfej- lesztésá alapból és a mintegy 35 ezer forint társadalmi munkával épült művelődési terem a szilágyiak igényéből és akamivágyásából lett a környék legszebb, a kisköz­ségi népművelés igaz ottho­na. A régi „egytermes, kis- színpados kuitúrház” alakult át a községnek megfelelő elő­adóteremmé, és a szabad es­ték kedves találkozó helyévé, ' klubszobává. A szépen beke­rített udvarba pedig körala­kú, betonból készült tánchély és tekepálya került. Vasárnapra, az avatás nap­jára a vállalásokat kivétel nélkül mindenki teljesítette. Gondos, becsületes munkát végeztek az úttörők és Geo- sits Sándoomé vezetésével a KISZ-szervezet női brigádja. Megérkezett időre a patro­náló, a Hirdi Kenderfanó kül­deménye is. Várnai F. Több mint háromnegyed millió tonna szenet bányásznak már az idén koncentrált munkahelyekről Kamion A Komlói Szénbányászati Trösztnél két-három évvel ezelőtt indult meg a termelő­helyek központosítása. A kon­centráció kialakításának sok­oldalú előfeltételét kellett megteremteni. Itt ugyanis rendkívül nagy a szerepe a termelés biztonságának. Míg a régi. sok munkahellyel telepí­tett bányaművelésnél tűz vagy egyéb baj esetén csak kis he­lyen akad meg a termelés, addig az egy helyre tömörí­tett. nagy termelőhelyen ilyen zavar súlyos kiesessél, a dol­gozók nagyobb számának ve­szélyeztetésével járhat. Az előfeltételek megterem­tésében nagy jelentősége volt pl. a megfelelő mérté­kű iszapolás bevezetésének, amellyel a közismerten me­leg komlói bányákban a tűz keletkezését tudják meg­gátolni. Jelenleg a tömedékelés újabb, ennél is jobb módjaival fog­lalkoznak. Fontos feladat volt az üzemiek sajátosságainak legmegfelelőbb tömegtermelő munkahelyek létrehozása. Kossuith-bányán a frontfejtés Tapasztalatcsere a városi művelődési házban A Pécs-baranyai Népműve­lési Tanácsadó tapasztalatcse­rét rendezett a Pécs városi ■"Művelődési Házban más váro­sok, járások művelődési há­zainak igazgatói, klub- és gaz­dasági vezetői részére. Csepel, Sztálinváras, Debrecen, Sop­ron, Nyíregyháza, valamint a pécsi és a baranyai járások művelődési házainak vezetőit Tímár Irma, a Pécs-baranyai Népművelési Tanácsadó veze­tője üdvözölte, majd Lembe Géza, a megyei tanács nép­művelési csoportvezetője _ is­mertette a nap programját, a tapasztalatcsere célját; Mindenekelőtt Baló István, a Pécs városi Művelődési Ház igazgatója tájékoztatta a ven­dégeket a művelődési ház gaz­dasági, szervező- és propa­gandamunkájáról, az erről a tárgyról összeállított érdekes kiállítás bemutatásával; Ez­után került sor a művelődési háznak a vendégek részvételé­vel kibővített választmányi ülésére, amelyen a pécsi ifjú­sági klub féléves munkáját vitatták meg. A művelődési ház ifjúsági klubjáról szóló féléves jelentés a klubban be­vezetett különböző népműve­lési formák gazdagságéról ad számot, összesen 28 — nagy­részt filmvetítéssel kísért — társadalom- és természettudo­mányi előadást, három képző- művészeti témájú kiállítást, művészeti műsorokat, tanul­mányi kirándulást szerveztek, hét alkalommal üzemekbe, tu­dományos intézményekbe, egyetemekre látogattak; A klub 200 tagjának zöme dol­gozó fiatal, kisebb része ta­nuló ifjú. A klubfoglalkozáso­kon leginkább megkedvelték a tarrnészettudamányi előadáso­kat, valamint a kötetlen isme- retterjeszitési formákat — így a tanulmányi kirándulásokat, — szívesen kapcsolódtak be a fejtörők vetélkedésébe is. Sok­féle szórakozási, művelődési lehetőséget találnak a jól fel­szerelt klub kötetlen ^ tárgyú foglalkozásain, ehhez jó alkal­mat nyújt a televízió, a mag­netofon, lemezjátszó, a sok­féle klubjáték, a nyitott _ pol­cos könyvtár, a 28 féle újság és folyóirat. A Pécs városi Művelődési Ház ifjúság klub­jának szervezeti életét a köz­gyűlésükön elfogadott alap­szabály, és a klub házirend foglalja keretbe, a tagok iga­zolvánnyal rendelkeznek, ^ es havonta 10 forint tagsági dí­jat fizetnek. A választmányi ülés az or­szág különböző reszelnek mű­velődési házait képviselő ven­dégekkel közösen vitatta meg az ifjúsági klub féléves mun­káját és dolgozta ki a követ­kező féléves munkatery alap­elveit. Ezt követően részt vettek a klub csütörtök dél­utáni kötetlen foglalkozásán, majd a tapasztalatok kicseré­lése szempontjából fontos nap befejező programjaként még meghallgattak egy ismeretter­jesztő előadást és megtekintet­ték az ifjúsági táncklub be­mutatóját Is. A táncklubnak egyébként az a célja, hogy a modem táncok ízléses tánco­láséra, a helyes társaságbeli viselkedésre nevelje a pécsi városi művelődési házat láto­gató fiatalokat; kínálkozott alkalmasnak, ahol nagy teljesítményű széngyalut helyeztek üzembe. Ez az egy gép naponta 60 vagon szén kitermelésétől kíméli meg a bányászokat. Ill^as aknán, ahol a szén vagyon zöme mere­dek dőlésű telepekben fekszik és emiatt a jövesztés gépesí­tése megoldhatatlan, a szovjet rendszerű pajzsos-fejtés látszik igen jónak. Tavaly ez még kí­sérlet volt. Az idén három ilyen munkahely épül ki. Mindehhez szükséges a rako­dás, szállítás legmesszebbme­nő összehangolása a termelés­sel. Ezért tavaly menetrend- szerinti szállítást vezettek be a föld alatt is. Az eddig szerzett tapaszta­latok alapján 1961-ben a Komlói Szénbá­nyászati Trösztnél a kon­centráció kiterjesztése je­lenti a legfőbb szervezési feladatot. Kossuth-bányán, ahol elsőként kezdték meg a munkahelyi központosítást, a termelés tel­jes mennyisége ilyen munka­helyekről jut felszínre. Jórészt így termelnek Anna-aknán. A III-as üzemben nemrég indult, Béta-aknán pedig a jövő hó­napban helyeznek üzembe egy napi 600 tonna teljesítményű koncentrációt. Az év folyamán összesen több mint három­negyed millió tonna szenet bá­nyásznak ki koncentrált mun­kahelyekről. A fejlődést mu­tatja, hogy míg a koncentrá­ció jelenlegi aránya a tröszt termelésében 40 százalékot mutat, az év végére ez a szám 70-re emelkedik. A koncentráció rendkívül sok előnnyel jár. Elsősorban így valósítható meg leginkább a nehéz bányamunka gépesí­tése, a termelés költségeinek csökkentése. A komlói bányáknál a kon­centrálás azt jelenti, hogy például ez év első negyedé­ben minden 1000 tonna szén után két méterrel kevesebb vágatot kellett kihajtani, mint tavaly. Ugyanakkor az ezer tonnán­kénti nyitott vágatok hossza 11 méterrel kevesebb a múlt évinél. Így természetesen a fenntartási feladatok is csök­kennek. Csupán ez utóbbi mintegy 15 000 műszak — kö­rülbelül másfélmillió forint munkabér — megtakarítását eredményezi 1961-ben, illetve ez idő alatt a bányászok pro­duktív termelőmunkát végez­hetnek. De megmutatkozik a köz- pontosítás eredménye másutt is. Hatékonyabb az ellenőrzés, javult az anyag- és üres csille­ellátás. Lényegesen emelked­tek a teljesítmények. A múlt évi átlaghoz képest 50 kg- rmai, az idei tervhez viszonyít­va pedig 21 kg-mal magasabb jelenleg a műszakonként egy dolgozóra jutó teljesítmény. Elősegítette a koncentrálás a gépek jobb kihasználását is. Gépi szállítási tervüket 132 százalékra valósították meg, gépi felrakásd előirányzatukat pedig 12 000 tonnával teljesí­tették túl az első negyedben a tröszt üzemei. Emelkedett a meddő- és szénvágat-kihajtás sebessége. Általában megállapítható, hogy a koncentráció kialakí­tásából adódó szervezési és műszaki eredmények igen ha­tásosan mutatkoznak és ezzel a komlóiak országosan is je­lentős helyet szereztek ezen a téren a bányák között. Időjárásjelen tés Várható időjárás péntek estig: újabb felhőátvonulások, több he­lyen futó zápor, néhány helyen zivatar, jégeső. Élénk északi, északkeleti szél.. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 3—6 fok között, helyenként gyen­ge talaj menti fagy. Legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 12—16 fok között. Távolabbi kilátások: szombaton hajnalban több helyen gyenge talajmenti fagy. Bühkösd kincsei Ahogy Szentlőrinc- től jobbra kanyaro­dik az út, egymást érik a kis hegyi fa­luk, Helesfa, Cserdi, Dinnyeberki, Bük- kösd, Megyefa. Gori- ca. Festőién szép a vidék s a hegy gyom­rában kincsek rejle­nek. Kutatók, mérnö­kök járják a vidé­ket, hol itt, hol ott fúrnak le az erdő­ben szenet vagy ér­cet keresve. Az erdők tele vaddal, a szántó­földek szépen meg­művelve, a dúsfüvű sík rétek a hegyi le­gelőkkel váltakoznak. Van itt minden, ami kell. Szép és gazdag foltja ez a táj a me­gyének. A sok kis apró köz­ség közül ma kétség­telen legtekintélye­sebb és talán legna­gyobb Bükkösd. Va­lamikor Helesfán volt a jegyzőség, de He­lesfa valahogy lema­radt, vagy talán csak a többi fejlődött túl gyorsan? — Minden­esetre a környék la­kói már régen Bük- kösdöt ismerik el köz pontnak, a fekvése is központi meg a falu is szinte napról -napra nő, szépül. A villa­szerű családi házak közt egyre több az egyemeletes épület, és mostanában na­gyon sokan építkez­nek a községben. Az építkezők zömmel tsz-tagok, hisz a fa- lu lakóinak 60 száza­léka földművelő s ma már a Rákóczi Ter­melőszövetkezet tag­ja; Ónk # közelmúlt­ban egyesült a három szövetkezet, s hogy viszálykodás ne le­gyen a bükkösdi Vö­rösmarty adta az el­nököt, a megyefai az irodát — ez ma a központ — és a gori- cai tsz pedig a nevét. A vidék kincsestára most azé 'á 220 em­beré, akik egy közös­ségben kezdtek egy egészen másfajta éle­tet, mint a régi volt. Ferenczi István, a tsz-kőbánya üzemé­nek vezetője egy éve még el sem tudta képzelni, hogy vala­ha tsz-tag lesz. Né­hány hónap késéssel utókénak lépett be a szövetkezetbe, s most nagyon elégedett. A kis bánya, melynek csak kilenc munkása van, igen jövedelme­ző, már tavaly ne­gyedmillió tiszta be­vételt hozott. — Az üzem vezetője mun­kaegységért dolgozik, de a bányászokat ha­vonta kifizeti a tsz. Épület-, útalap- és forgácskövet szállíta­nak a megye és az orsiág legkülönbö­zőbb vidékére. A tsz tagjai természetesen olcsón, önköltségi áron kapják meg a követ, 59 forint he­lyett 25 forintért köb­méterenként, így ol­csón építkezhetnek. A legutóbbi veze­tőségi ülésen felme­rült a gondolat, hogy « érdemes lenne mész- égetéssel is foglalkoz­ni. Az égetett mész azonban gyorsan rom ló portéka, ha nem használják fel há­rom nap alatt, por­rá omlik. Ezért mi­előtt hozzáfognának, jól meg kell szervez­ni a vevőkört, ne­hogy a mész tönkre menjen. A kő azonban csali egyik értéke, kincse a falunak. Ott van­nak mellette a jó bú­zatermő földek. Ame­lyekben — a hegyes dombos jelleg ellené­re — minden növény megterem. A 260 hold rét értékes szénát ad, s a hegyi legelőkön jól megél a birka. Az állattenyésztés már most is a fő jövedel­mi forrásunk. Az ál­latok ma még több helyen vannak. De a sertéstelepet már épí­tik. Néhány nap múl­va átadják az új 20 férőhelyes fiaztatót, 250 férőhelyes süldő- szállást és a 120-as hizlaldát. Ezek a lé­tesítmények saját ere jű hozzájárulással épülnek. A lovak és szarvasmarhák elhe­lyezése még gondot okoz, de remélik már nem sokáig. Szó van róla, hogy a Bükkös­di Állami Gazdaság rövidesen a sásdi já­rásba — Orpszlóra vagy Margit majorba — helyezi át központ­ját, s az elhagyott major összes gazda­sági épületével és vagy ötszáz hold föld del a helyi termelő­szövetkezetet illeti elsősorban. A távlati elképzelések szerint Itt lenne a vidék köz­pontja s gazdag adott Ságokkal egy hatal­mas termelőszövet­kezet alakulhatni itt U. Háromszáz hold er­deje is van a Rákó­czi tsz-nek s így a tagságnak nincs gond ja a téli tüzelőre. — Annál több a vadak­ra. A környező érdő­ség vad-rezervátum; Nagyon sok a vad és a vadkár. Ősszel nem győzik megőrizni a kukoricát. Éjszakán­ként ötvenes, nyolc­vanas falkákban jön a vaddisznó, a szarvas A háromsoros kerí­tést is áttörik. Ré­gen, mikor egyéni gazdák voltak, min­denki a maga föld­jét védte, kerítette. — Úgy mesélik a falu­siak, hogy az őszi esős éjszakák, hűvös hajnalok, az örökös őrködés miatt sokan megbetegedtek egy életre. Most a szövet­kezetben (nagyobbak a táblák, kevesebb az őr. Tavaly például 3 vagon kukoricát et­tek meg a vadak. Ha nem lenne vadkár, évente 15—20 szarvas marhával többet tud­nának. tartani. Leszámítva ezt a gondot a bükkösdiek mégis bizakodók. — Harminc forint mun­kaegység értéket ter­veztek, de remélik, meglesz a negyven is. Az időjárás nagyon kedvező volt, a szer­ződött burgonyát már töltögetik, a lucerna hasig ér, annyi takar­mányuk lesz, hogy nem győzik majd fel­etetni, és egy hónap múlva aratják az ár­pát, ami szintén nagy termést ígér: e== Rné — Simonies István, Góber József és Jambricsek József, az And- rás-aknai 508-as Vájártanuló-intézet három versenyzője a várpalotai rajt előtt. Szép kitüntetés érte az András-aknai 508-as rzámú Vájártanuló-intézet szakoktatói karát és az intézet népes ta­nulótáborát. Három kiváló ta­nulójuk, névszerint Simonies István, Góber József és Jamb­ricsek József nagyszerű helye­zést ért el a Várpalotán meg­rendezett országos szintű ver­senyen, ahol „A szakma ki­váló tanulója” cím eléréséért folyó küzdelemben az értékes harmadik helyezést érték el. Az eredmény annál is in­kább elismerésre méltó, mivel a pécsiek a tavalyi országos versenyen az utolsó helyen végeztek. Az idei versenyre azonban nagyon alaposan fel­készültek. De kellett is ez a felkészülés, hiszen az ország sújtólégveszélyes bányái közül Tatabánya, Oroszlány, Vár­palota, Zirc, Komló, Nagymá- nyok válogatott harmadéves vájártanulói voltak a riválisok s a versenypontok is magas színvonalú felkészültséget igé­nyeltek a résztvevőktől. A pé­csi fiúknak komoly feladatok­kal kellett megbirkózniok, hi­szen a pécsi bányákkal ^hom­lokegyenest más települési vi­szonyokkal, s ennek megfele­lően más technológiai előírá­sokkal kellett számolniok. A verseny főbb szempont­jait három területre bontotta fel a zsűri, illetve a döntő bizottság: az elméleti felké­szültség, a művelési és a sze­relési munkák elbírálására. Az elméleti feladatok között szerepelt az ereszke-kihajtás teljes munkafolyamata, a biz­tonsági előírások, a robbantási eljárások, valamint a műve­léshez kapcsolódó matemati­kai, géptani és földtani isme­retek vizsgaszerű számonkéré­se. A gyakorlati feladatokban többek között egy elleni vés Moll-biztosítást kellett alkal­mazniuk egyszintes vágat ki­hajtásánál. Ennél a nehéz és nagy szakértelmet követelő feladatnál a fiúk a megszabott teljesítménykeretek mellett főleg a minőségi és a bizton­sági követelményekben jeles­kedtek és a szerelési munkák közül egy láncoskaparó szak­szerű átszerelésével értek el jó ponteredményeket. A versenyeredmények kihir­detését a budapesti Képhad- ser* n Színházban rendezték meg, mely alkalomból Kisházi Ödön munkaügyi miniszter sa­játkezűig nyújtotta át a he­lyezetteknek a vöröspecsétes oklevelet, az emlékplakettel és a „Kitűnően végzett” címmel ellátott szakmunkás-bizonyít­ványokat. A bizonyítvány ér­tékét különösképpen az szabja meg, hogy általa közel negyed­évvel rövidült meg a tanuló­idő, s emellett nem kell külön szakvizsgát letenni. A szép eredményen nemcsak a három fiú osztozkodott, hanem Tur­csi hajós szakoktató is, aki nagy-nagy gonddal készítette fel őket erre az eredményes versenyre. Szellemi öttusa Úttörő-jubileumi ünnepség — a kulturális szemle pécsi eseményei közütt Szombaton, május 13-án a MŰM 500-as I paritanuló-inté- zetének művészeti csoportjai ünnepség a siketek és nagyothallóknál A Siketek és Nagyothallók Pécsi Helyi Csoportja május 13-án, szombaton 19 órai kez­dettel tartja 10 éves fennállá­sának jubileumi ünnepségét. Ennek keretében kerül elő­adásra: Gogol: „Leánynéző” című színműve a Siketek és Nagyothallók Országos Szö­vetsége színjátszó csoportja vendégszereplőinek közremű­ködésével. A jubileumi ünnep­séget a pécsi csoport saját he­lyiségeiben (Jókai utca 9. sz.) tartja meg. A bensőségesnek Ígérkező kulturális rendez­vényre szeretettel várják nem­csak a sikeketeket és nagyot­hallókat, hanem rajtuk kívül a többi érdeklődőket is. tartanak bemutatót este 6 óra­kor Ürögben, majd vasárnap délelőtt kilenc órakor kezdő­dik a Doktor Sándor Művelő­dési Házban az üzemi és kö­zépiskolai öntevékeny művé­szeti csoportoknak, szólisták­nak és szellemi öttusa-csopor­toknak a bemutatója. Május 17-én nagy jelentőségű zenei esemény lesz Pécsett, itt tart­ják este hat órakor a debre­ceni nemzetközi kórusverseny elődöntőjét a Liszt-hangver­senyteremben. Május 28-án is­mét az üzemi és középiskolai művészeti csoportok, szólisták és szellemi öttusa-csoportok mérik össze az erejüket, de ezúttal már a Doktor Sándor Művelődési Házban, majd egy héttel később este hat órakor az Ifjúsági Színházban jubi­leumi ünnepséget rendeznek az Úttörő Mozgalom fennállá­sának 15. évfordulója alkalmá­ból, amelyen a Rendőrklub és az Üttörőház gyermekművész­együttesei lépnek fel. Vörispecsétes bizonyítvány

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents