Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-12 / 110. szám

2 NAPLÓ 1961. MÁJUS 12. Eredményesen dolgoznak a falusi agitációs csoportok Lottónyereményből — motor Gyárlás-iechnológusok az állami gazdaságokban Az állami gazdaságokban már tizennégy olyan fiatal mér nők dolgozik, akik a műszaki egyetemen nyertek gyártás­technológiai képesítést. Közre­működésükkel dolgozzák ki a mezőgazdasági nagyüzemekben a különböző munkafolyamatok technológiai terveit. A gépek központosítása ugyanis, foko­zott tervszerűséget igényel. Az idén már minden állami gaz­daságban komplex brigádok segítségével oldják meg az aratást, s egy-egy nagy táb­lán. előzetes gazdaságossági számítások szerint, négy—hét kombájn dolgozik a megfelelő kiegészítő gépekkel együtt. Többek között műhelykocsit, üzemanyagszállító-kocsit osz­tanak be a kombájnos brigá­dokhoz. Győr megyében ez év tavaszán a legjobb üzemekben a vetést is komplex brigádok segítségével oldották meg, tíz erőgépet működtettek együt­tesen. Az új technológiát szé­les körben alkalmazzák a szá- lastakarmány-betakarításnál és több más munkafolyamat­nál is. Tulajdonképpen megszok­tuk már. hogy az utóbbi év­tized japán filmjei mindig va­lami meghökkentőt jelentenek. Japán a világon a legtöbb já­tékfilmet gyártja évente, és a japán filmgyártás azon pro­dukciói, amelyeket a külföld számára gyártanak, elsősorban azok a filmek, amelyek hoz­zánk is eljutnak •— az igé­nyes művészet és a meghök- kentés erejével hatnak. így volt ez a Rákhalászok, a Hi­rosima gyermekei vagy a Vi­har kapujában című filmek esetében is. A japán népi világ, a japán riksakulik élete az európai em­ber szemében mindig egy ki­csit csodálatos és romantikus világ. A riksakuli című japán film elsősorban ebben a cso­dálatos illúzióban és roman­tikus előítéletben hagyja meg a nézőt. Bár a film „előzete­se” némi társadalmi ítéletet, vagy legalábbis egy páriaréteg gyötrelmes, nehéz életét, annak ábrázolását Ígéri, de ebből a filmben alig válik valami va­lóra. Úgy tűnik, hogy Hirosi Ina­gaki rendező az Ígéretből szán­dék szerint is csak egy roman­tikába ötvözött népi hőst akart ábrázolni. Matsugoro riksakuli szomorú történetét, amelyen szomorkodni lehet ugyan, de hogy ez a szomorúság ne le­gyen nagy — mindezt a rende­ző káprázatos külsőségekkel, az operatőr technikai bravúrok­kal ellensúlyozza, Annak ellerére, hogy a film a társadalmi valóságnál lá- gyabb, puhább megfogalma­zású, és alaphangja, ábrázolás­módja egy kevéssé az úgyne­vezett gigantikus amerikai fil­mek tartalmatlan káprázatára emlékeztet — végeredményben az egyszerű, bolondos és jó­szívű riksakuli története in­kább egy népi hőst mutat be — számunkra egy kicsit ide­gen eszközökkel és valószínűt­len belső világban. Matsugoro magányos, erős és nemes. Vad, mindenkit képes félrelökni az útjából, ha bánt­ja. nem ijed meg a verekedé­sektől. szertelen és otthonta­lan. A riksakuli igazi, emberi története akkor kezdődik, ami­kor Josioka kisfiát felemeli a földről és hazaviszi, és ott foly­tatódik, amikor a kisfiú apja váratlanul meghal, a riksa­kuli pedig a fiatal özvegyasz- szony és a kisfiú hűséges, en­gedelmes szolgájává szegődik. Matsugoro tanítja meg a kis­fiút úszni, érte nevez be az al­kalmi futóversenyre, érte vere­kedik a diákokkal, bármit csi­nál: Tosioért teszi. És közben a. hűséges, alá zatos riksakuli, aki tulajdonképpen már annak is módfelett örül, hogy a kisfiút bátorságra, életre taníthatja — reménytelenül beleszeret a gyerek anyjába. Soha nem mondja, mindifi alázatosan és Négy évvel ezelőtt a pécsi járási pártbizottság agitációs csoportokat hozott létre a köz­ségekben, állami gazdaságok­ban és a gépállomásokon. Ez év tavaszán 33 agitációs cso­port munkáját vizsgáltuk meg. Azt tapasztaltuk, hogy néhány^ agitációs csoport négy- és hat-' hetenként hívja össze az agi­tátorokat. Gerdén Kőműves György agitációs csoportveze­tő hathetenként hívja össze az agitátorokat és beszéli meg velük a termelés területén a teendőket. A termelőszövetke­zetekben a férfiak közül egye­sek nem akartak fogatosok lenni. Felvilágosító munkával oda hatottak, hogy ezt a mun­kát elvállalták. Máshol az agitációs csopor­tok nem beszélik meg rend­szeresen a munkát, csupán a termelési feladatok megköve­telése során jönnek össze tár­gyalni. Zokon a tavaszi me­zőgazdasági munkák megkez­dése előtt Balatoni István, az agitációs csoport vezetője szerényen magába zárja érzel­meit, mindig tartózkodó és alá­zatos, és csak kicsit roman­tikus eszközökkel komponált halála után derül ki, hogy ösz- szes összekuporgatott vagyo­nát a bankban gyűjtötte és ti­tokban reménytelen szerelme tárgyára hagyta. A szokatlanul lágy és szen­timentális szemléletért kárpó­tolnak a csodálatosan szép szí­nek. az operatőri ötletek ka- valkádja, és néhány ősi, japán népszokás szerencsés, színes bemutatása. Matsugoro alakja ugyan egy kicsit szimbolizált, idegen szí­nekkel ábrázolt, de végered­ményben a néző a japán kapi­talizmus erős', becsületes, em­berséges népi hősének tartja. Amiben a film meghökkentő és kétségkívül érdekes, a japán népi miliő gazdag, ezerarcá­nak bemutatása; (Thiery) (52.) — Induljunk ki ennek az építkezésnek eredeti céljából — fejtegette Benkö. — Az idomszerüzem előtt a jövő év­ben megnövekedett feladatok állnak, tervét felemelték. Eh­hez fokozni kell az üzem ka­pacitását. Tulajdonképpen ezt a feladatot nekünk a termelő­folyamatok korszerűsítésével, talán némi létszámemeléssel, néhány új, modem gép beállí­tásával, okosabb anyagellátás­sal és ehhez hasonló lépések­kel kellene megoldanunk. Mégpedig az üzem mai épü­letén belül. S akkor elkerül­hetnénk az építkezést. Hiszen ez egymilliós építkezés. Benkö a tervezetet lapoz­gatta. Szerencsés elcsodálkoz­va ingatta a fejét és buzgón, fürgén jegyezgetett. Nyilván a válaszadásra készült. Benkö indulat nélkül folytatta: — Mi azt javasoljuk, még egyszer vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Talán még idejében kiderül, hogy az építkezést egyáltalán elkerülhetjük. Bel­ső átszervezéssel, összébb hú­zódással és a termelés kor­szerűsítésével kialakíthatjuk a szükséges kapacitást, tie ha mégis az derül ki, hogy ez megoldhatatlan, és okvetlenül építkezni kell, mi akkor, is összehívta az agitátorokat. Megbeszélték a tennivalókat, ennek nyomán elérték azt, hogy a tavaszi mezőgazdasági termelési feladatokat gyorsab­ban hajtották végre, mint egy évvel ezelőtt. Az újonnan alakult terme­lőszövetkezeti községek közül Szalántán létrehoztak az el­múlt hetekben egy agitációs csoportot tíz taggal. A tagok között van három nő is. Ez az agitációs csoport komolyan hozzáfogott a munkához. Az agitátorok közül többen java­solták, hogy hívják össze a termelőszövetkezet idős, ta­pasztalt tagjait. A tagokkal való tárgyalás során a tavaszi mezőgazdasági munkák vég­zésében az idős férfiak és nők annyi munkát vállaltak, amennyit képességükhöz mér­ten el tudnak látni. Azonkí­vül hasznos tanácsot is adtak a termelőszövetkezet vezetősé­gének, a termelőmunka ered­ményesebbé tételére. Bostáji szintén d tavasszal alakult meg az agitációs cso­port. Első ténykedésük a mun­ka jobb megszervezésére és a tagok munkábaállítására irá­nyult. Ennek meg is lett az eredménye, mert a munkafe­gyelem a felvilágosító szó nyo­mán megszálárdulóban van. Az agitációs munka hiá­nyossága, hogy az agitációs cso­portok nagy része nem ismeri alaposan a termelőszövetkeze­tek termelési tervét. Egyes helyeken pedig nincsenek meg felelően elosztva a brigádokba és a munkacsapatokba; Vagy csak a növénytermelésben van nak, vagy csak az állattenyész­tésben. Találkoztunk olyan he­lyekkel is, ahol egyáltalán nin csenek agitátorok. Eszterág- pusztán nem hívják össze rendszeresen az agitátorokat, sőt azon a véleményen van­nak, vagy csak az álPafíenyész- tának kötelessége a termelés­ben példát mutatni és nem kell arról különösebben be­szélni, hogy növeljük a ter­méshozamot. Az agitációs csoportok közül nem sok eredménnyel dolgo­zik a szilvása agitátorgárda. Ezek az agitátorok hónapokon keresztül nem beszélik meg a határozottan amellett va­gyunk, hogy toldjuk ki a meg­lévő üzemet és ne építsünk egy olyan „termelőpalotát”, mint amilyent ez a terv elő­irányoz. A toldalék épület a negyed részébe sem kerül an­nak az összegnek, amibe a tervben szereplő új csarnok. Elvtársak, én beszélgettem egy mérnökemberrel, aki nyugati szakirodalmat is olvasgat. Azt mondja, és én el is hiszem, hogy a tőkés államokban ki­ment a divatból a fellengzős, fennhéjázó és a külsőségekre törő gyárépítkezés. Szerény és szinte zsúfolt műhelyekben a lehető legmodernebb gépek­kel termelnek, minél olcsób­ban, minél gazdaságosabban — ez a törekvés érvényesül, így tesznek még az olyan dús­gazdag milliárdos kapitalisták is, mint Ford vagy Krupp és társaik. Mi nem vagyunk gaz­dag ország, nagyon meg kell néznünk minden garast, hogy hová tesszük. Ezt vegyük fi­gyelembe ennek a tervnek megítélésénél. Javaslatom: ne fogadjunk el a tervet, határoz­zunk úgy, hogy az építési osz­tály sürgősen dolgozzon ki új tervet egy toldalék épületre, s addig is szakértőkkel vizsgál­tassuk meg, nem helyezhet­nénk-e el a szükséges új be­rendezést a régi évűiéiben. termelés problémáit, tevékeny ségük csak papíron van nyil­vántartva. Ezért fordult elő, hogy azj agitátorok tájékozat- • lanok, nemcsak a termelés­ben, hanem más kérdésekben is hibásan magyaráznak do­gokat, hiszen felkészületlenül beszélnek. Az agitációs munka haté­konyságát az agitátorok tevé­kenysége nyomán természete­sen a termelésben való helyt­állás alapján lehet csak le­mérni. Görcsönyben Cseh Jó- zsefné agitációs csoportvezető a tavaszi mezőgazdasági mun­ka során 120 munkaegységet teljesített. A vetéseknél vas­szorgalommal dolgozott. Fel- világosító munkát végzett az asszonyok között és ennek nyomán eddig 70 asszony vál­lalta, hogy 250 katasztrális hold kukorica kapálásában részt vesz. Szintén görcsönyi agitátor Nagy Ferenc, aki 9 termelőszövetkezet, egy közös téglaüzem megteremtésében, üzembe indításában végzett hatékony politikai fel világo­si tó munkát. Zókan Szabó Géza agitátor, aki a növénytermelő brigád­ban dolgozik, az elmúlt na- poldg 113 munkaegységet tel­jesített, példája ösztönző, má­sok is követik a munkában. Baksán Kaszás György agitá­tor az állatok gondozásánál tűnik ki a munkában, tisztán tartja az állatokat, példája vonzó. Laukó János agitációs cso­portvezető Tarcsapusztán fel­világosító munkát végez, hogy 20 mázsás átlagtermést érje­nek el az őszi árpa termeszté­sében, ugyanakkor a 30 má­zsás kukorica-mozgalomban is részt vesznek. Az agitátorok közül soknak van egészséges javas­lata; de nem mernek bátran a termelés terén kezdeményez­ni, mert akadályozza őket a szakmai felkészültség hiánya is. Ezért nagyon fontos, hogy minden agitátor szakmailag is tovább képezze magát, kitűnő szakértője legyen a saját mun­katerületéneik. Gungl Ferenc — Befejezte, Benkö elvtárs? — emelte fel tekintetét Ha­raszti. Szerencsés jobbkeze a magasba lendült. Haraszti meg adta neki a szót. Szerencsés vette jegyzetét, és alig palás­tolt iróniával kezdte válaszát: — Elvtársaik, én nagyon cso­dálkozom. Megmondom őszin­tén, meglepetés nekem Benkö elvtárs felszólalása. Nekem, alki pártonkívüli vagyok, ne­kem kell egyre-másra figyel­meztetnem az üzemi pártbi­zottság titkárát. Éspedig elő­ször is arra, hogy mi nemcsak üzemi épületeiket építünk, ha­nem globálisan nézve a szocia­lizmust építjük. Már ezért is képtelenség arra hivatkozni, hogy mit csinálnak és mit nem csinálnak a nagykapitalisták Nyugaton. Egy bizonyos, hogy ők nem a szocializmust építik. Szerencsés körülfutotta pil­lantását az arcokon. El volt ra­gadtatva ettől a „bemondás­tól“ s úgy éretze, máris le­sújtott Benkö ellenkezésére: — Egyébként csalk megjegy­zem, elvtársaik — mondta ki­élezett gúnnyal — én nem olvasom a kapitalisták szak- irodalmát, s erről nem is foly­tatok eszmecserét senkivel, így hát nem is igen tudok hozzá­szólni a dologhoz. De nem is fontos, elvtársak. A fontos az, hogy mi, akik a távoli jöven­dőnek, egy egész új korszak nak építkezünk, nem lehetünk kicsinyese‘k. Nem építhetünk rozzant gyárépületeket. Ez szé­gyen volna. Nekünk igenis ce­mentből és üvegből kell meg­építenünk a szocialista munka csarnokait. A mi gyárainkat nem toldozni-föltözni kell, ha­nem az ósdi üzemrészeket is előbb-utóbb le kell bontanunk, helyettük — Benkö elvtárs szavaival — igenis „termelő­palotát“ kell emelnünk! Én til­takozom a koldus-perspektívák ellen! Szocialista állam va­A lottózás hihetetlen nagy mé­reteket öltött országszerte, de Baranya megyében is, áz utóboi időben különösen. Az eredmény nem is marad el, amit bizonyt* tanak az eléggé sűrűn megjelenő cikkeink, melyek olvasóinkat tá­jékoztatják a jelentősebb lottó­nyeremények kifizetéséről, és nem utolsó sorban pedig a sze­rencsés nyerőkről. Szerdán délelőtt ismét ilyen rendszeres játékosokkal talál­koztam az OTP megyei kiren­deltségén. amikor a 17. játék­hét nyereményét, a majdnem 6(J 000 forintot felvették. Rizsányi László, az ÉPFU gépkocsiveze­tője és Hevlrich Ferenc, a posta- igazgatóság dolgozója a boldog nyertes. Régi barátok mindket­ten, Erzsébet községben laknak és közös a vágyuk, ami most teljesül is ... De ne vágjunk az események elé, beszéljenek ők: — Első alkalommal játszunk közösen. A barátom töltötte ki az ötven szelvényt, amelyek kö­zül egy „ befutott” — mondotta Rizsányi László. A 15. játék­héten egyedül játszottam 100 szelvénnyel, de sajnos, ered­mény nélkül. A szüléink is ját­szanak, és apám a totón már nyert is egy kisebb összeget. Ezután az egész családunk lot­tózni fog. — Hogyan tudták meg a nagy újságot? — A PÉCSI Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat május 21-től, minden vasárnap reg­gel árusít tejet Pécsett 16 üz­letben. — A MOHÁCS városi Ta­nács a lakosság régi kíván­ságának tett eleget, amikor elrendelte, hogy az üzletek kirakatainak esti kivilágítá­sát 23 óráig kall meghosz- szabbítani. — A LOTTO 18. játékhe­tén Baranya megyében 5 fo­gadó ért el négytalálatot. A nyereményösszeg egyenként 30 442 forint. — AZ IBUSZ pécsi kiren­deltsége augusztus 7-én és 14-én 7—7 napos autóbusz­túrát indít Drezda, Lipcse, Weimar és Buchenwald út­vonalon. — BABARCON egy réz­edényt találtak, amely mint­egy másfél kiló XV. század­ból való pénzérméket tartal­maz. gyünk, nem „szegény ország”, hanem a vas, acél és gépek or­szága, nem kell a fogunkhoz vernünk minden garast és nem kell megalkudnunk szegényes megoldásiakkal. Ez a terv jó, és ha megvalósul, tágas, vilá­gos, egészséges épületbe köl­tözhet az idomszerüzem. Olyan épületbe, amelyet akármelyik külföldinek büszkén mutogat­hatunk. A felszólalás véget ért. Ben- kö az orcőkat figyelte. Az osztályvezetők többsége komo­ran, szinte bosszúsan ráncolta a homlokát. Nem tetszett ne­kik ez a pökhendi szóbeszéd. De érdemben is Bevlkönek ad­tak igazat, s nem Szerencsés­nek. Amit Benkö mond, azt a józan ész sugallja, a realitások számbavétele a valódi közér­dek. S amit Szerencsés, az csalk pufogtató frázis, harcias fellengőzés. Mi lelte ezt a Szerencsést? Hát ez már nem ismer lehetetlent? Ennek min­den „koldus-perspektíva“, ami nem kerül milliókba? Miért dobálódzik ez a milliókkal? Az osztályvezetők közül csak Pongrácz, az I. szerelde veze­tője bólogatott Szerencsés de­magóg szónoklata alatt. Pong­rácz — ezt mindenSki tudta róla ő nem nagy ész, de annál jobban imádja a szólamokat. Ha meghallja azt a szót „szo­cializmus" elhagyja minden józan megfontolás, titáni erőt érez izmaiban, s rohanna va­kon előre, ha követük, ha nem, ha célhoz ér, ha nem, kerül, amibe kerül. Most is, -amikor Szerencsés odavágta, hogy mi pedig fütyülünk a Icapitalisták- ra és nem megyünk az ő fejük után, Pongrácz már ügyet sem vetett többé a lényegre. Ez igen, ez a beszéd! Aki azt a szót, hogy „szocializmus“ ki­mondja, annak igaza van! (Folytatása következik.) — A szelvények nálam voltak, és munkahelyemen figyeltem délben a lottóeredményeket. Azonnal felismertem, hogy a számok „jók” es amikor barátom megérkezett Kaposvárról, volt már lelkierőm vicceim is vele közös nyereményünkről. Nyere­ményünk amellett, hogy nagyon jól jött — mert a pénz mikor nem jön jól — nekem külön is ' sokat jelent, mert a 24. születés­napomon, április 28-án voU a sorsolás — mondotta Hevlrich Ferenc. Szerdáig még sokai ide­geskedtünk, vajon nem kalló­dott-e cl valahol a szelvényünk? Aztán a tervezgetés következett, mit vegyünk a pénzből? — És eldöntötték már? — Igen. Pannónia motort ve­szünk. — Mikor? — Azonnal, mihelyt innen el­megyünk. A motoron kívül per­sze vásárolunk még ruhákat is, na meg a barátainkkal is szóra­kozunk egy kicsit, azokkal, akik segítettek izgulni nekünk a mai napig. — Miután a motorokat megvet­ték, hova mennek? — A lottóirodába és veszünk e hétre is ötven szelvényt, nehogy a nagy örömben lemaradjunk a játékról. S. A. V — A PÉCSI helyiipari üze­mek a Budapesti Ipari Vá­sáron kiállítandó tárgyaikat május 15-én szállítják el a fővárosba. A pavilonok dí­szítését üzemenként végzik él. — A PAPA helyezkedik címmel kabaréműsor lesz május 22-én, fél hat és há­romnegyed kilenc órai kez­dettel a Nemzeti Színházban. A műsoron fellépnek: Fónay Márta, Salaimon Béla érde­mes művész, Balogh Erzsi, Hlatky László, Géczy Do­rottya, Bikády György, Len­gyel Gizi, Szuhay Balázs, Viola Mihály és Felföld: Avi- kó. A munkásakadémia előadása A városi pártbizottság ágit. prop. osztálya értesíti a Mun­kásakadémia hallgatóit, hogy a Munkásakadémia „Általá­nos politikai és ideológiai kér­dések” című tanfolyamának utolsó előtti előadását ma du. 5 órakor tartják a Pedagógiai Főiskola előadótermében. A napirend előadója Bogár Jó­zsef elvtárs, az SZMT elnöke; — A KIOSZ Baranya me­gyei Titkársága május 15-én tartja megyei választmányi értekezletét Pécsett, a KI­OSZ Rákóczi út 24. szám alatti helyiségében. — A SZÖVOSZ elnökhe­lyettese dicséretben részesí­tette Gyarmathy Sándort, a Baranya megyei MÉSZÖV szövetkezetpolitikai osztály- vezetőjét és Simon Istvánt, a takarékszövetkezetek me­gyed főrevizorát a takarék- szövetkezetek és a kirendelt­ségek szervezése és pénzügyi megerősítése terén végzett eredményes munkájukért. Ugyancsak megdicsérte Hengl Jánost, a Lánycsók és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint Vértes Józsefet, a babarci kirendeltség ügyinté­zőjét sikeres betétgyűjtő munkájukért. A MÁV PÉCSI IGAZGATÓSÁG értesíti az utazóközönséget, bog\ a Pusztaszabolcs és Sárbogárd állomások között folyó pálya­felújítási munkák miatt május 15-től június 2-ig terjedő id^ szakban a Dudapest déli pu-**ÓT 13.29-kor induló 1914. sz. személy- vonatot szombat és vasárnap kivételével kerülő utiránvon. Sztálinvároson át közlekedteti Az elterelt személyvonat Puszta - Szabolcsról 4 perccel korábbam 14 óra 39 perckor indul. Az 1914. sz. vonat elterelése természetesen az e vonattal to­vábbított kaposvári közvetlen vonatrészt is érinti. Az elterelt 1914b/1914. sz. vonathoz Sárbo- gárd és Rétszilas között összekö­tő helyi személyvonatot helye* forgalomba* Film Film Film A riksakuli > Á, \ * J \ \ i

Next

/
Thumbnails
Contents