Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

r IMI. MÁJUS 10. w « r l u •I Pécsi gyógyszerész új szabadalma Látogatás a Galenus-i laboratóriumban A Kolozsvár utca 19 sz. ház falán szerény, fekete kis tábla jelzi, hogy itt működik a „Ga­lenus-i laboratórium“. Kívülről nézve lombikokon, üvegcsöve­ken, üstökön kívül vajmi ke­veset lát a szemlélő. Annál többet bentről, külö­nösen akkor, ha szakavatott vezető szavai nyomán tárul fel ennek a laboratóriumnak fon­tos munkája. Kerbolt Henrik laboratórium vezető kalauzol a sok törékeny üvegcsőtől teli asztalok között. Miért nevezik ezt a laborató­riumot Galenus-inak? Galenus régi római gyógyszerész volt, az első, aki szisztematikusan gyűjtötte össze a kor gyógysze­reiről szerzett ismereteit, s fel­dolgozta azokat: ö a gyógyí­tásnál már bevezette a kór- ismézéstj Ennyit röviden a névről. Mi is készül itt. ebben a „ti­tokzatos műhelyben?* — Mintegy 80—90 gyógyszer alapanyagot állítanak elő s el­látják vele Baranya, Tolna nem kevesebb mint 94 gyógy­szertárát — magyarázza Kar­bolt elvtárs. Milyen alapanya­gok? — Az injekciótól kezdve a tubusolt kenőcsökön folytatva a sort a különböző teaolda­tokig készül itt a gyógyszer alapanyag, amelyeket a pati­kák használnak fel a receptek elkészítésénél Ki gondolná, hogy ebben a laboratóriumban például a kórházak részére vérpótló oldatból havonta 3 hektolitert is „megtermel­nek.“ Ezeket az injekcióhoz szükséges vérpótló oldatokat külön fertőtlenített levegőjű fülkében állítják elő. Mondhatni szinte külön „pro filuk“ a desztillált víz előállí­tása. amelyet a különböző üze­mek használnak fel vizsgála­taihoz. A pécsi üzemeken kí­vül szinte egész Tolna megyét ez a laboratórium látja el desz­tillált vízzel. Előfordul például, hogy va­lamilyen gyógyszer hirtelen szükségessé válik, akkor ez a laboratórium azonnal „rááll” a gyártására, hogy a nagyobb gyógyszertárakat tehermente­sítsék. Az egyik lombikban p'flául nadragulyatinktura készül — görcsoldónak, a má­sikban a Közép-Amerikában honos ippecacuanha gyökérből választódik ki a köptető, hány­tató gyógyszer^ Kerbolt elvtárs magyaráza­tából azt érezni, hogy szinte mindene a gyógyszerészhiva­tás. S ezt nemcsak szavai, de tettei is bizonyítják. A jó mun­kája elismeréséül legutóbb az „Egészségügy kiváló dolgozó­ja” címet érdemelte kL De nemcsak „egyszerű gyógy szertár’’ ez a laboratórium, hanem jelentős kutatómunkát is végeznek itt az új gyógysze­rek területén. Hogy milyen új gyógyszerekről van szó? Erről természetesen korai beszélni, hiszen egy gyógyszernek a ku­tatása egyszerre több irányban is halad s ha ezek az ágak si­kerrel járnak, akkor derül fény a „titkok nyitjára..“ — Én különösen a műszaki újítások vonalán tevékenyke­dem — mondja szerényen Ker­bolt elvtárs — s szinte úgy kell „kihúzni belőle a szót”, hogy mit is takar ez a „mű­szaki újítás.“ De érdemes volt „forszírozni az ügyet“, mert utóbb is kiderül, hogy két nap­ja kapta meg a Találmányi Hi­vatal értesítését, amely szerint egy találmányát szabadalmaz­ták. Mennyi, de mennyi érté­kes ötlet, újítás, találmány lát megyénkben is napvilágot s számosat közülük talán csak igen kevesen ismernek! íme, erre is véletlenül kell rábuk­kannunk. Egy szabadalom pe­dig már ugyancsak nem kis dolog. Egy igen érzékeny mér­legről van szó. mely a korsze­rű gyógyszerkészítéshez na­gyon szükséges. Egy tized mil­ligrammot is lehet rajta mér­ni! — Az a meglátásom — mond ja, — hogy a gyógyszerészet területén az újitások az elmé­leti síkra tolódnak. Ez nem hiba, azonban ezzel párhuza­mosan nem eléggé fejlődött a gyakorlati rész; Kerbolt elvtárs ezen a terü­leten i$ nagyon jelentős ered­ményeket ért el s több újítás fűződik nevéhez. Végigjárjuk a laboratóriu­mot. ahol egy hónap alatt 35— 40 mázsa gyógyszeralapanya­got gyártanak. Néhányat belő­lük: vérszegénység elleni szi­rupok, ízjavító szirupok (ami­vel a gyógyszerek ízét javít­ják) kenőcsalapanyagok és sok sok egyéb készül itt: A ház falán lévő kis „jelen­téktelen” tábla nagy és felelős­ségteljes munkát hirdet. Nagyszerű munkát és nagy­szerű embereket. Garay Ferenc Több mint ftanniittzrei érettségiznek az idén A középiskolákban — gim­náziumokban és technikumok­ban az idei tanévben több mint harmincezer fiatal érettségi­zik nappali tagozaton. A gim­náziumokban érettségizők szá­ma meghaladja a húszezret, a többiek a technikumokból ke­rülnek ki. A rendtartás sze­rint a középiskolák negyedik osztályaiban május 8-a az utolsó tanítási nap. Május 9- től 11-ig tartják az összefog­lalókat. A gimnáziumokban május 15-én kezdődnek az írásbeli érettségi vizsgák, ame­lyeket 19-ig be kell fejezni. A szóbeli érettségi vizsgák a gimnáziumokban június 1-én kezdődnek és azokat legkésőbb június 30-ig be kell fejezni.- A technikumokban a „me­netrend” azonos a gimnáziumi­val. Itt az írásbeli képesítő után gyakorlati vizsgát is tesz­nek a növendékek. Júniusban lesznek a szóbeli képesítők, ahol közismereti tárgyakból és szaktárgyakból vizsgáznak a fiatalok. Felújítás a Pécsi Nemzeti Színházban Jacobi: Sybill Úgy látszik, a pécsi színház megkísérli egy terven felüli bemutatóval kiengesztelni az operett-rajongókat, legalábbis addig, amíg megfelelő új, szín vonalas, szórakoztató zenés­műfajt nem tud sorompóba ál­lítani a számüzöttmek kikiál­tott, szirupos operett helyébe. Uj bemutató helyett ugyan fel újítást kapunk: előhozták há­rom év távlatából Jacobi: Sybill című nagyoperettjét, amefly az operett-reipeTtoár legkevésbé elcsépelt darabjá­nak látszik. Bizonyos, hogy e Pécsett már játszott operett­nek újból nagy közönségsike­re lesz, hiszen Jacobi valóban „fülbemászó”, amellett igényes dallamai, az operettek világá­hoz méltó történet a nagyher­cegnő és az énekesnő izgal­mas fordulatokat, kacagtató bonyodalmakat előidéző sze­repcseréje, a délceg nagyher­ceg lírai szerelme és a látvá­nyos kiállítás, mind-mind olyan kellékei az operettnek, melyek könnyűszerrel elanda­lítják, szórakoztatják a közön­séget. Ha ezt fogadjuk el célkitű­zésként. akkor a Sybil eléri célját. A közönség kitűnően szórakozik, a felújítás szerep­lői pedig, — akik csaknem ki­vétel nélkül azonosak a három év előtti bemutató főszerep­lőivel — látható és érezhető kedvvel találják fel magukat az operett könnyed, játékos atmoszférájában. Tomanek Nándor Konstantin nagyherceg szerepében pontosan olyan hódító és fenséges, mint ami­lyennek az operettek fősze­replőit elképzeljük. Alakításá­ban szerencsésen találkozik az elmúlt évek komoly drámai szerepein megedződött színészi játéka az operai légkörre] is megismerkedett, kulturált han gú énekessel. Nem csodáljuk, hogy férfi varázsa megejti Sy- billt is, akit Takács Margit alakit, ö valódi, vérbeli, ha­misítatlan operettszínész, aki sikeresen egyesíti magában e szerepkör minden pozitív ol­dalát. Énekhangja kellemes, szerepfelfogása rutinos, de nem külsőséges eszközökkel megformált, sőt a lehetőség korlátái között megpróbál őszinte emberi figurát alakí­taná, aki kényszerhelyzetében kénytelen kacérkodni a nagy­herceggel, de érzelmei Petrov- hoz vonzzák. Petrovhoz. vagyis Wagner Józsefhez, alti két ne­héz és nagyigényű operai tenor főszerep között néhány estére visszatért az operett-bonviván- sághoz. Énekhangja árnyal­tabb, lágyabb tónusának jót tett az operai szerepkör, játé­kának átéltebbé, mozgatónak közvetlenebbé tétele még min­dig kívánnivalót hagy maga után. A kormányzó szerepé­ben Széplaki Endre, Poire- ként Szalma Lajos, Borcsakov alakításában pedig Falvdi László ezúttal is bőséges al­kalmait talál a humor széles­skálájú, bár néhol túlzottan operettes kiaknázására. Bázsa Éva játssza Sarah zongoramű­vésznőt. Az ő mértéktartóbb, egészséges humorú játékán is érződik, hogy belekóstolt a drámai műfaj szépségeibe, ez teszi éretté, a szerep előnyös adottságait jól kamatoztatóvá alakítását. Paulusz Elemér, az operettek évtizedes ismerője és művelője fölényes rutinnal irányítja az előadást, mely összegezésében kellemes és kulturált szórakozást nyújt. Nádor Tamás ■■ Ünnepek után flz ápfiÜS 1-ét és május 1-ét megelőző napokban a Bara­nya megyei Építőipari Válla­latnál is ünnepi műszakokat tartottak. A vállalat dolgozói, versenybrigádjai sorra tettek felajánlásokat a nagy ünnepek tiszteletére. A feladatokat minden esetben évi verseny­vállalásuk alapján határozták meg. Április 4-e előtt Hengl Já­nos kőműves komplexbrigádja tíznapos felszabadulási mű­szak elindítását határozta el. Néhány nap alatt a vállalat különböző munkahelyein 41 brigád csatlakozott kezdemé­nyezésükhöz. Vállalásaikban a határidők lerövidítését, a minőségi követelmények telje­sítését tűzték célul. A szak- szervezeti bizottsághoz egy­másután érkeztek meg má­jus elseje előtt az egyes mun­kahelyek, brigádok termelési tanácskozásainak jegyzőköny­vei, amelyekben május 1. tisz­teletére a második negyedév­ben esedékes feladatok elvég­zésére tettek vállalást. A kő- vágószőlősi, gz egyetemi, a Jó­kai Mór utcai, a János utcai, a Kolozsvár utcai és porcelán­FAIURA Frl 45'* KAiüAIÖ A gépesítési előadó kissé csodálkozva nézte a rövidre borotvált hajú fiatalembert merészen hegyesorrú cipőjé­vel. A fiatalembert szemmel- láthatóan nem zavarta a ku­tató tekintet. Két napja járta a hivatalokat és megszokta ezeket a kerekre nyílt szeme­ket. Egyébként is a főnökénél „jobban senki nem csinálta'’. Neki mondta meg először. Egyik nap, mikor „siht” után feljöttek, odament hozzá. — Jani bácsi, elmegyek. — Hová, fiam? — Falura. De végleg. Tsz-be. Akkor kellett volna látni az öreg arcát! De egy perc múl­va már nevetett s a váUát csapkodta. — Ha komolyan gondolod, fiam, csak menj, én ugyan meg nem köthetlek, ha akar­nálak sem. Meg aztán szak­emberre ott is csak szükség van. Nem félek, hogy éhen halsz. Együtt nevetett az öreggel. Ügy örült, hogy végre kimond­ta, amit hónapok óta magá­ban hordozott. Tudta, hogy a többiek csodálkozni fognak, és félt a magyarázkodástól. Mert látszólag nincs is semmi oka rá, hogy 28 éves korában egy­szerűen itt hagyja a szülővá­rosát, a várost, ahol jól keres, a barátokat, a faluért. De most döntött és a többi mát olyan egyszerű lest. Tévedett. A nagyharsányi termelőszövetkezet, ahová az első ajánlott levelét írta, egyelőre nem vesz fel szerelőt, majd talán később, ha több gépük lesz. Aztán több helyen is érdeklődött — eredmény­telenül. Végül felkeresett a szerkesztőségben. — Sz% B. vagyok. írja meg, hogy falura mennék egy szö­vetkezetbe gépszerelőnek. Géplakatos vagyok, de ha kell, elektrolakatos vagy mo­torszerelő. A nevemet ne írja ki, már csak a haverok miatt... Igen, városi ember, mindig városban dolgozott és most falura akar menni, mert már régen vonzza a falu. Nem tud­ja, miért kell ezen annyit cso­dálkozni. A felesége falusi lány volt, s most ápolónőket helyettesít alkalmanként a kli­nikán. ő is szeretne vissza­menni a faluba, baromfit ne­velni, konyhakertet művelni és dolgozni a mezőn. És a két gyerek már ott nőne fel. Es a színház, a mozi, a szó­rakozás nem fog hiányozni? Moziba így is keveset jár. Sza­bad idejében inkább rádiókat épít. Nemrég egy akkora rá­diót csinált, mint egy karóra, a hangszórót a fülbe kell dug­ni és a Petőfi tisztán bejön. Most egy kis zsebrádiót épít. És szeret olvasni* főleg szak­könyveket. De szereti a szép- irodalmat is. Több ezen Ft ér­tékű könyvtára van. Szívesen harmonikázik és a színjátszás is érdekli, persze csak úgy műkedvelőként. Mindezt falun is megteheti majd. Sőt sze­retné befejezni a gépipari technikumot, már csak egy éve van hátra, aztán jelent­kezik a mezőgazdasági gépész­karra az egyetemen. Ügy váltunk el, hogy legkö­zelebb már egy tsz-ben talál­kozunk. Mert, hogy Sz. B.-t befogadja a falu, az nem két­séges. Városból hozott tudá­sát, ügyes, a gépekhez jól ér­tő kezét még sok szövetkezet nélkülözi. Rónaszékiné gyári építkezéseken dolgozó brigádok felajánlásaikban mindenhol a határidő lerövi­dítésére, a minőségi munkára, az anyagtakarékosságra töre­kednek. A pécsújhegyi építke­zéseken 18 brigádban verseny­ző 172 dolgozó a második ne­gyedév során 62 900 forint ér­tékű megtakarításra tett vál­lalást A versenymozgalmak ered­ményei elsősorban a vállalat első negyedévében elért mu­tatókban mérhetők le. A ter­melés terén az építőipari dol­gozók 60 millió forint érték helyett több mint 65 millió forint értéket értek el, ami 109 százalékos tervteljesítés­nek felel meg. A tervezett 2500 fős munkáslétszámot csak 97,3 százalékban, 2443 fővel vették igénybe. Az első ne­gyedévben a 24 000 forintos egy főre eső termelési érték az építőipari dolgozóknál 26 736 forintra emelkedett, ami 114,4 százaléknak felel meg. Az ünnepi versenyek befeje­zése után változatlanul a ver­senymozgalom fő feladata az évi vállalások teljesítésének biztosítása. Az átszervezések során a vállalat feladatai 100 százalékkal megnövekedtek. Elsősorban arra kell töreked- niök, hogy az átszervezés okozta nehézségeket áthidal­ják és a megnövekedett fel­adatokat maradéktalanul tel­jesítsék. A tervet a megenge­dettnél kevesebb munkáslét­számmal akarják teljesíteni, és így elérhetik a termelé­kenységi terv túlteljesítését. Dolgozónként 500 forint ter­melési érték túlteljesítését vállalták. 1961-ben a vállalat­nak 234 új lakást kell átadnia. Vállalták, hogy a lakásokat átlagosan 10 nappal korábban átadják és terven felül 30 la­kás átadását is biztosítják. Az építési átfutási időket általá­ban 10 százalékkal lerövidítik. Biztosítják a nagy gépek fo­lyamatos üzemeltetését a föld­munka-gépeknél a lehetősé­gekhez képest két-három mű­Az ünnepi könyvhéten NAGYSZABASÜ SOROZATOT INDÍT A MÓRA FE- FENC IFJÜSAGI KÖNYVKIADÓ címe: „AZ ÉtV KÖNYVTARAM“ Megjelenik minden hó 1-én. A kiadó egy gondosan kivá­logatott sorozattal az ifjúsági irodalom „ARANYKÖNYVTÁRÁT” kívánja a fiatalok kezébe adni. Az első kötet — Gárdonyi: „LÁTHATATLAN EMBER” című regénye július 1-én jelenik meg. „A MILLIÓK KÖNYVE” sorozatra is előfizethet a Széchenyi téri köny­vesboltban. 15993 szakban is. Ebben az évben egy 80 lakásból álló kísérleti épületcsoport építését vállal­ták el nagypaneles módszerrel. A panelokat, a nyílászáró­szerkezeteket saját segédipari üzemükben gyártják. A mű­szaki ésszerűsítések révén egy­millió forintot, az anyag taka­rékosság révén, a tárolás, a szakszerű beépítés és a j ob szállítás biztosításával nyolc­millió forintot kívánnak meg­takarítani. Tovább kutatják a műanyagok alkalmazásának lehetőségeit. 1961-ben 40 la­kásban alkalmazzák a mű­anyagpadló-burkolást. ' Az évi vállalásaik teljesítése érdekében széleskörű verseny­mozgalmat indítottak. Több brigád versenyez a „legjobb brigád” címért. 1961-ben hat brigád elnyerte a „Szocialista munka brigádja” címet. Há­rom brigád „Szocialista mun­ka brigádja” oklevelet kapott. Több mint 30 brigád versenye­zik a „Szocialista munka bri­gádja” cím elnyeréséért. Akik már elnyerték e címet, az ok­levél megszerzésére tettek újabb felajánlásokat Az évi versenyvállalások teljesítésének lehetőségeit a vállalat vezetősége igyekszik biztosítani. A legfontosabb a műszaki feltételek megterem­tése, a tervszerűség betartása, az anyagellátás folyamatossá­ga. Ebben az évben nagymér­tékben megnövekedett azok­nak a brigádoknak a száma, melyek vállalásokat tettek a „Szocialista munka brigádja” cím elnyerésére. Ennek also’a az volt, hogy az egyszerűbb versenybrigádok száma meg­növekedett. A jövőben is a tervteljesítés, a jobb munka megszervezése érdekében ala­kult munkabrigádokat segíte­ni kell, mert ezekből nőnek ki az új szocialista brigádok. Különösen lehetőség nyílik er­re az április negyediki és a május elsejei brigádvállalások alapján. A szocialista brigád cím elnyeréséért küzdő brigá­dokat segíteni kell vállalásaik teljesítésében. A versenymoz­galom további sikere a rend­szeres ellenőrzés, az értékelés megszervezésétől is függ. A brigádok jegyzőkönyvi válla­lásai alapján a termelési ta­nácskozásokon rendszeresen foglalkozzanak értékelésükké). Nagyobb gondot kell fordítani a művezetők képzésére, hogy azok elősegítsék a verseny­mozgalmakat, a brigádok riíunkáját. Elmúltak az ünnepek. Az ünnepi műszakok eredményei után most ezek a feladatok állnak a munkaverseny-moz- galomban, a Baranya megyei Építőipari Vállalat munkásai előtt. CMitzki)

Next

/
Thumbnails
Contents