Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-10 / 108. szám

2

N a p r rt

1961. 1V1ÄJUS 10.

Viilamosgép-kezelöi tanfolyam indul tsz-tagok részére

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a D Ép ASZ szervezésében május 22-én két hetes villamosgép-kezelői tanfolyam indul Komlón a villamos gépekkel és berendezéseikkel foglalkozó termelőszövetkezeti tagok részére. A tanfolyam munkavédelmi jellegű. A jövőben a termelőszövetkezetekben is csak kioktatott szakemberek nyúlhatnak a villamos berendezésekhez. A két hét során három naponként negyven embert képeznek ki a legfontosabb szabályokra, s így előreláthatólag 160—170 tsz-tag vesz részt a tanfolyamon, melyet a DÉ- DÄSZ szakelőadói tartanak.

— A PORCELÁNGYÁR

dolgozói vállalták, hogy az 1961. évi exportterven felül Indonézia részére 20 000 szerelt szigetelőt készítenek;

A Mecsek Művészeti Együttes nagysikerű előadása

Városunk egyik büszkesége, a Mecsek Művészeti Együttes idei reprezentatív bemutatóját 8-án tartotta két előadásban a Nemzeti Színházban, oly élénk érdeklődéssel, amelyből tellett volna egy harmadikra is.

Jól sikerült a délutáni ifjúsági előadás is, de kiváltképpen az esti, amelyre — érthe tőén — erejüket tartogatták. Az igényes műsor ritmikusan lüktetett és a bemutatott számokat részben az idén tanultakból, részben a jugoszláviai út műsorából vették, amivel annyira elragadtatták déli szomszédai nkat.

A műsor gerincét ezúttal táncszámok alkották, tekintve,

Toliseprű

Halló !

A világ sok részén felhangzik óráról-órára a telefonálók ajkán a szó: Halló! Bár nem mindenütt így ejtik e szót, mégis úgy érezzük, köze van a halló szóhoz; Erős azoknak a tábora, akiknek az a véleménye, hogy a világ különböző államaiban használt halló szó magyar eredetű, és a hall igéből származik. Farkas József szerint Puskás Tivadar, a telefonközpont gondolatának fel találója, azt kérdezte, a vonal másik végén lévő munkatársától: „— Hallod?” A válasz ez volt rá: „— Hallom.” Eíbből sarjadt aztán figyelemfelkeltő szóként a halló-kifejezés. Mivel a legtöbb telefonközpontot Puskás Tivadar rendezte be magyar munkásokkal, a hallózás más népek, így az amerikai nép telefonhasználatéba is átterjedt.

Puskás Tivadar 1875-ben , ment. ki Amerikába^ S csak később ismerkedett meg Edisonnal. Puskásnak tehát 1875— 78 között lehetett volna a halló szót Amerikában meghonosítania; Az első' amerikai telefont viszont Graham Bell 1876. október 19-én próbálta ki Boston és Cambridge között. Néhányan nehezen hihetőnek tartják, hogy az amerikai szerelők ne használtak volna valamilyen figyelmeztető felhívást, illetőleg az amerikaiak gyorsan elfogadták volna ezt a számukra tarbalomtnéiküli magyar szót.

Más felfogás szerint halló

szavunk a készülék hallócső előtagjából származik; Barto- niek Géza 1883-ban megjelent cikkében a telefon beszélő- és hallókészülékét rövidén beszélőnek és hallónak mondja. Lehetséges tehát az a felfogás is, hogy innen ered e hívó szó.

A XVIII. század végén használttá válik nyelvünkben a halló, halloh indulatszó, amelyet főleg vadászat ‘ közben használtaik. De hogyan került nyelvünkbe ez a szó? A német etimológiai szótárak a halon (holen) igéből származtatják a halló-1. A francia szótárak az aller ige parancsoló módjából eredeztetik az álló szót. Az alnigol szótárak hangutánzó vadészszónak tartják a hello-1 és annak változatait.

Akárhogy is áll a dolog, igazat kell adnunk P. Balázs Jánosnak, aki szerint a telefonnak Magyarországon való meghonosodásakor bármelyik nyelvből is került át hozzánk a hallo (helo, aló, haloh) alak, a magyar ember ezt csak halló-mák ejtette. Annál is. inkább tehette ezt, mert a telefonban a halló hívószót azonosította a hall igével, mert a telefonban a téves kapcsolás és a csúcsidőt kivéve, rendszerint hallani szoktunk valamit.

Itt válaszolunk egyúttal Kovács Árpád olvasónk levelére is. Azt kérdezi, helyes-e így „bejelentkezni” a telefonhíváskor: „— Itt Kovács Árpád beszélek”. — Melyik helyesebb: — Itt Kovács Árpád beszól, vagy beszélek? — Válaszolunk röviden: mindkét bemutatkozási forma helyes. A beszélek fonna ma még káseé szokatlan, és inkább a beszélő személyének előtérbe helyezését jelenti, de nyelvhelyesség és jómagyarság szempontjából nem hibáztatható.

*

Tollseprü-fejtörő.

Az elmúlt heti tollseprü- fejtörő helyes megfejtése a következő: 1. A hibás „keztyű”- felirat a Széchenyi téri 5. sz. Ruházati Boltban volt olvasható, addig, amíg a kirakatban a hibát ki nem javították. (Vidéki olvasóinknál eltekintettünk ennek a megfejtésétől.).

2. A „lakzi” szó használata helytelen, helyesen: lagzi. 3. A legújabb helyesírási szabályzat szerint sem a zsemlye, sem pedig a zsemlye szó ekként nem irtható, helyesen zsemle vagy zsömle.

örülünk, hogy a toHseprű- fejtörőt sokan helyesen fejtették meg Jutalomkönyvet nyert: Czáll Mihály Máriagyüd, Községi Tanács, Zseni Nándor, Pécs, Szent Vince u. 40. és Horváth János, postafiók 108. Pécs.

Üj fejtörőnk a következő: 1. Melyik a helyes szó: egyelőre, vagy egyenlőre? 2. Mit jelent á nővér szó? 3. Melyik a helyesebb szó: paprikáscsirke

vagy csirkepaprikás? — Beküldési határidő: május 16.

hogy a vegyeskar estjén viszont a táncrészleg maradt kisebbségben. Hatalmas őserővel láttuk népünk életének és társadalmunk alakulásának ábrázolását. Egy kivétellel Háromugrós, mozgása Rábai Miklós alkotása — minden táncköltemény Simon Antal munkája, az ő nagy felkészültségét és gazdag képzeletét dicséri. Simon együtt lélegzik a tánccal, mozdulatsorai és csoportjai egységes stílusúak és tömör megfogalmazásuk révén annyira összhangban állanak a zenével, hogy úgy hatnak, mintha a zenét képekben megfestené s e képek filmkoc- kaszerűen peregnének. A népi táncokban ízlésesen használja fel a klasszikus balett nemes hagyományait, a cselekményes darabokban pedig elmegy a pantomim kifejező lehetőségének végtelenbe vesző határáig.

Első helyen a két legnagyobb produkcióval óhajtunk foglalkozni, a szimfonikus zenekarra komponált „Vérnász”-szal és „Májusi em- lék”-kel. Pákolitz István verse volt az indíték, amely felkeltette Simon Antalban és VujicsicS Tihamérban az alkotás folyamatát. Súlyos mondanivalója vádirat a letűnt földbirtokos rendszer ellen. Ez volt a műsor legérettebb száma, a táncosok ebben emelkedtek a legmagasabb művészi fokra. Itt éreztük legerősebben a művészet érzés-alakító hatásának érintését szívünk dobbanásán. Vujicsicsnak ez a tánczenéje mértéktartó, értékálló. A „Májusi emlék” teljes egészében pécsi alkotás, mivel zenéjét az együttes zenekari vezetője, Angster Pál írta. A fiatal pécsi zeneköltő még nem is végzett — Kincses József negyedéves növendéke — annál méltánylandóbb határozott egyéniséget tükröző zenéje, amellyel színpadi érzékéről és népdalszeretetéről tanúskodik. Ez a táncjáték az

1960. évi országos pályázaton második helyet ért el és az

1961. február 25-i budapesti ősbemutató után Pécsett most hangzott el először. Tartalma: egy mai, felszabadult vígságú május elsején az idős munkás visszaemlékezik a régi május elsejékre, amelyeken a nép csak a rendőrök kötélzára

mögül nézhette a kegyes főhercegasszony hódolatában fogant, erőltetett jókedvű táncot. A megelevenedett rossz álom elmúlik, újra látjuk a mai gondtalanul szórakozó dolgozók színes forgatagát.

E két pantomimot a Pécsi Nemzeti Színház zenekara bravúrosan alátámasztotta, Paulusz Elemér avatott pálcája nyomán. A közjátékul szolgáló Bánk bán-nyitány és palotás viszont kissé halová- nyan hangzott.

Szünet után olyan táncjátékokat láttunk, amelyeket népi zenekarra írtak. Megyénk legjobb népi zenekara, Döröm- böző Géza kilenctagú együttese látta el ezt a feladatot becsületesen, Angster Pál, illetve Hegyi József vezényletével. Dörömbözőék közben eljátszották Liszt Ferenc születésének százötvenedik évfordulója alkalmából a II. rapszódiát. Ez a nagyobb létszámú népi együttesre szánt átirat oly virtuózán sikerült, hogy meg kellett ismételni.

Ezek a kisebb táncképek kifejező-készségben nem maradnak el a tematikus táncok mögött, de bennük a hangsúly a magyar népi tánc ébrentartásán van. Kincses József „Sar- kantyúzó“-ja, Gulyás László „Háromugrós“-a és Vass Lajos „Sárközi toborzó“-ja mellett Farkas Ferenc műsort záró „Lakodalmas “-a a négy közül a legnagyobb építkezésű. Az ebbe belefoglalt népdalcsokrot a zenekari árok két szélén elhelyezett vegyeskar intonálta, ellentétben a „Há- romugrós“-sal, amelyben a népdalokat — mielőtt eltáncolták volna — maga a jókedvű leánycsapat dalolta el egyszó- lamban, érthetően lihegve.

Nagyon jól hatott Vass Lajos „Sárközi toborzó'-ja; az állandó horizont dekorációként függő két hatalmas szőttes itt érvényesült legmegka- póbban, miközben a férfikar pattogó toborzóira öt legény szilaj táncot járt.

önálló számként az énekkar Bárdos J-ajos a cappella mű vei közül énekelt hármat. Régi táncdal, Szól a doromb, Ének a dalról,) költői finomsággal, Kanizsai László ércesen hangzó szólójával.

Veress Endre

Kiienc iskola 27 versenyzője indul a íoío szellemi vetélkedőn

Ma délután négu órakor kezdődik a városi művelődési ház (Déryné utca 18.j nagytermeden a középiskolások szellemi foto- versenye. Valamennyi középiskola indul a Közgazdasági Technikum ipari leány tagozatán kívül. Huszonhét versenyző méri össze fényképészeti tudását és izgalmasnak ígérkező versenyen igyekszik tudásával csapatának és magának sikert biztosítani.

A legtöbb iskolában már hosszabb idő óta külön foglalkozásokon készültek erre a fotokör tagjai. Előkerültek a szakmai könyvek, folyóiratok. Minden, ami a fotózás ismereteit bővíti, az érdeklődés középpontjába került. Arról is hallottunk, hogy az egyik iskolában még azt is áttanulmányozták, mikor volt Pécsett az 1. Országos Fényképkiállítás, milyen eredményeket ért el a Mecseki Foto- klub, bár a kérdések között ilyen nem szerepel, sosem árt a legszélesebb ismeret, mert a döntőn nem lehet tudni, milyen tudásiparul el az „ellenfél” csapata.

Már most meg lehet állapítani, hogy e kezdeményezés hasznos- 1 nak bizonyult. Ilyen elmélyül- ten és céltudatosan az iskolai fotókörökben eddig nemigen foglalkoztak a fényképezés ismereteivel. Inkább csak az iskola céljait szolgáló képek. ké+ szitésére szorítkoztak. A tötökön munka célja pedig elsősorban a fényképezés ismereteinek alapos elsajátítása és gyakorlása.

A szellemi tornát a Janus Pannonius Leánygimnázium fotóköre rendezi. Minden - dicséretet megérdemelnek azért a körültekintő munkáért, mellyel a vetélkedő sikerét kívánják biztosítani.

A versenyzőket minden iskolából sokan kísérik el. az )sz- tálytársak, a jó barátok is itt fognak szorongani a halig.lton és nézők között.

Érdekesnek ígérkezik Bar tál Ferenc fotóművész, fotonponer élménybeszámolója. A jó szórakozást a MÁV Igazgatósai, csomóponti KISZ-szervez i 'Ck kultúr csoporti a biztosítja. Tánczenei számok, villámtréfák ic- lenetek, énekszámok teszik változatossá a műsort.

A vállalati és üzemi fotókörök is élénken érdeklődnek a verseny iránt. A kellemes szórakozás mellett a tornán ige .‘nkat lehet tanulni, hiszen az ' n~ig- zottak átfogják a fotózássá kapcsolatos összes tudniv Szórakozva, egy fotoszak IV elolvasásával egyenértékű n versenyen való megjelenés.

— A „SZAKMA IFJÚ MESTERE” mozgalomban Komlón március és április hónapban az építőiparban dolgozó fiatalok közül hárman arany, öten ezüst és tizennégyen bronzfokozatot, a bányászfiatalok közül négyen ezüst fokozatot értek el vizsgáik alkalmából.

— A MEGYEI tanács, a TIT agrárszakosztálya és az Agráregyesület május 25-én a Zengőaljai Állami Gazdaság lovászhetényi üzemegységében „Az erózió elleni védekezés” címmel tapasztalatcserét és bemutatót rendez a megye termelőszövetkezeti vezetői részére.

— AZ ERFURTI nemzetközi kertészeti kiállításon elbírálták a bemutatott virágokat. A makói hagyma és a szabolcsi jonathán után újabb aranyérmet szereztek a magyar kertészek, s most a Hódmezővásárhelyi Kertészeti Vállalat három rózsafáját jutalmazták ezzel a kitüntetéssel. Az erfurti bemutatóra egyébként kedden több mint háromezer cserepes muskátlit indítottak útnak a szombathelyi, a keszthelyi és a budapesti kertészetekből.

(50.)

Azt hitte, ez az asszony pillanatnyi szeszélye csupán. De csakhamar meg kellett értenie, hogy erről szó sincs. Júlia megvásárolta az ő szerelmét, s akkor viseli ezt a csecsebecsét, amikor kedve szoty- tyan rá. Végül is Bencsik nem lázadozott. Ügy fogta fel szerepét, mint egy különleges, kellemes és hasznos foglalkozást.

Kulcsár Pista bácsi az öreg építőmunkás halkan bekopogtatott Rostás Mancika szobájába. A titkárnő hosszan telefonált. Kulcsár kivárta a beszélgetés végét, s az osztály- vezető ajtaja felé bökött:

— Ben van Szerencsés elvtárs?

— Bent, Kulcsár bácsi, de

tárgyal. Nem lehet bemenni! — rázta szőke fürtjeit Rostás Mancika.

Kulcsár bácsi hangjában öreges indulat vibrált:

— Harmadszor vágyók itt, elvtársnő, és Szerencsés elvtárs sohasem ér rá fogadni. Hogyan lehet ez?

— Ö, Kulcsár bácsi, ha tudná mi megy itt! Szegény gazdámnak vines |megállása. —

Gyakran még az ebédjét is kutyafuttában kapja be.

— Ha tudná, miért keresem, biztosan ráérne egy negyedórára.

— Nem megy, Kulcsár bácsi, semmi szín alatt sem megy. Maguknak olyankor kellene az ilyesmit elintézni, amikor Szerencsés elvtárs kimegy a munkálatokhoz. Ott elcsíphetik.

Rostás Mancika az asztalon tett-vett, s nem láthatta, hogy Kulcsár bácsi szája széle megrándult erre a fogalmazásra. „Maguknak olyankor kellene az ilyesmit elintézni...“

Vagyis maguknak, közönséges munkásoknak. Mert az iroda nem erre való. Az irodában tárgyalni kell és értekezni! Ha jaj! De nagyon érti már ez a lány. Vagy a gazdája is?

Mancikát idegesítette, hogy Kulcsár bácsi nem mozdul, csak áll és töpreng. Pedig kellemetlen volna, ha Szerencsés osztályvezető gondolna egyet, és csak úgy, mint más, személyesen kijönne a titkárnői szobába, s akkor Kulcsár bácsi láthatná, hogy dehogyis tárgyal ő odabenn, nincs nála senki, csakhát Mav-'i-- anyáskodó gondolhcJ.á::al í

ja őt a fáradalmaktól, márpedig reggel látta, hogy fáradt és gondterhelt. El is határozta, hogy ma senkit sem enged be hozzá.

— Óhajt még valamit, Kulcsár bácsi? — kérdezte immár türelmetlenül Mancika.

— Nézze kislány — keményítette meg a hangját Kulcsár bácsi — én nem a magam ügyében jöttem Szerencsés elv társhoz. Mostanában hiába várok arra, hogy Szerencsés elvtársat elcsípem a munkáknál, mert maga is tudja, hogy nagyon ritkán jön le az irodából. Én azért jöttem, mert azt látom, hogy a II. csarnok renoválása rosszul halad. Rossz volt a terv is, és van ott olyan pocsékolás, amilyet én meg nem láttam. Hát kinek szóljak, ha nem Janinak, vagyis Szerencsés elvtársnak? Neki sem jó az, ha elrontanak valamit, hiszen ő is viseli a felelősséget érte! De hát...

Kulcsár bácsi széttárta a karját, aztán tétován halkan elköszönt Rostás Mancikától. Mancika örült, hogy végre elmegy. Pont ez hiányzik ma Szerencsés elvtársnak, hiszen úgyis milyen fáradt és gondterhelt ... Legszívesebben meg ágyazna neki, a bőrkanapén, de hát még félreértenék. Túláradó szeretettel gondolt a főnökére. Nincs is nála jobb főnök, aranyosabb ember ezen a világon! Mi egyéb is lehetne az ő titkárnőjének hivatása, minthogy megkönnyítse életét, kényelemmel vegye körül, s árkem-bőkron át kímélje az idegeit?

Kulcsár Pista bácsi visszaballagott a II. csarnok renoválási munkálataihoz. Gyurká Imre, a nyurga kőműves kér- '*-■» rtislogott rá. Kulcsér a ' Irrattn:

— Tárgyal. Nem jutottam be hozzá.

— Elég baj az, a szentségit neki. Azt hiszem, már most is késő. De tudja mit Pista bácsi? Ha nekik nem fontos, nekünk még úgyse.

— Ostoba beszéd! — korholta az öreg. — Nekem, neked, mindnyájunknak igenis nagyon fontos, hogy semmit se fuse- ráljunk el, s ne pocsékoljunk.

Gyurká tovább heveskedett:

— Ugyan! Szemináriumi duma ez, öreg. Az én órabérem akkor is hatötven, ha két krajcárért palotát építtetnek velem, meg akkor is, ha egymillióért kecskeólat.

Kulcsár Pista bácsi a vállára tette a kezét:

— Ezt magad sem gondolod komolyan. Imre. Ügye nem? — nézett rá szelíden. — Dühös vagy? Én is dühös vagyok, de tudom, kire, mire vagyok dühös. Például az emberék gyávaságára. Szaladhatsz ide, szaladhatsz oda, senki sem mer felelősséget vállalni semmiért. Szerintem Szerencsés Jani is rájött, hogy a II. csarnokot elrontjuk, de ahhoz már nincs bátorsága, hogy leállítsa a munkát, kijavíttassa a terveket és másképp folytassuk az építést. Mert az ilyesmi kényelmetlen. Tudod te, hogy van ez? Azt mondja a felsőbb- ség, hát mi ez, babaruha, ha elrontom, újra kezdem? Ha meg ráhagyja az egészet, a kutya se szól érte semmit. Hát az ilyesmire én is dühös vagyok. De hogy én mindezt szó nélkül hagyjam? Vagy tatán a rendszert hibáztassam? Azt nem,

Gyurkó elgondolkozott. Az öreg cigarettát sodort.

(Folytatjuk.)

— A MECSEKI állatkertben cukrászda létesül, amelynek a kertjében már építik a szökőkutat.

— A PÉCSI járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói 18 termelőszövetkezet részére készítenek intézkedési tervet. A baksai, dinynyeberki, görcsönyi, személyi, tésenyi és a kozármislenyi termelőszövetkezetek intézkedési tervei már elkészültek.

— A BÜKKÖSDI KISZ- fiatalok 200 gesztenye és ezüstjuharsuhángot ültettek el a községükben. Az egészségház kertjének építésében is segítettek.

— AZ IBUSZ pécsi kirendeltsége május 21-én és 28-án Budapestre az Ipari Vásár alkalmából különvonatot indíU Indulás Pécsről reggel 5 órakor, vissza 20 órakor a Keleti pályaudvarról. A különvonat részvételi díja 58.40 Ft.

— ENDRŐC termelőszövetkezete 180 holdon, Vejti község termelőszövetkezete 404 holdon végezte el a kukoricavetést. Mindkét termelőszövetkezet tagsága ez- ideig teljesítette a kukoricavetés tervét;

— SZIGETVARON május 14-én a járás önkéntes tűzoltói részére tűzoltóverseny lesz. A vetélkedésre eddig 65 férfi-, női és ifjúsági raj nevezett be.

— AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSI Tudományos Egyesület pécsi csoportja rendezésében május 12-én, délután 5 órakor a MTESZ Janus Pannonius u. 11 szám alatti helyiségében Somhegyi Károly gépészmérnök előadást tart „Néhány korszerű gázfogyasztó-készülék“ címmel.

— A TEKLAFALUSl községi tanács 1000 négyzetméter bitumen járdát építtet a Kom lói Útfenntartó Vállalattal. A járdaépítést már elkezdték.

•— HA JÓL és kellemesen akar szórakozni, nézze meg a Bajcsy Zsilinszky úton az országjáró kisállatkertet, az őserdők sokféle vadállataival, mókás majmaival. Reggel 8-tól este 8-ig a nap bármelyik Dercében meg lehet tekinteni. A délutáni órákban a majmok bemutatókat tartanak, amin ön is sokat kacaghat, (x)

Közlemények

Áramszünet lesz hálózatkarbantartás miatt május 11-lőJ június 15-ig reggel 7-től délután 16 óráig időszakosan Uj meszes. Frankói L/eó u. 1—15, Korvin Ottó u. 11—25. és a Szeptember 6. téren.

&

A Magyar Posta galambsport

Egyesület L. 1. Pécs, értesíti tagjait, hogy a brünni versenyre a galambokat 11-én, csütörtökön 15— 18 óráig gyűjtik Pécs állomás feladási raktáránál. Takarmánykiutalás megérkezett, befizetési határidő 12-ig a pénztárosnál, Pécs* Sándor u. 13*