Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

1981. MÄJUS 5.

NAPLÓ

Május 15-től térítési dí'at kell fizetni a Pécsi Szénbányászati Tröszt munkásszállásain

A díjak nagysága 15—180 forint

Május 15-én életbelép a munkaügyi miniszter rendeleté a munkásszállásod történő elhelyezés feltételeiről és a térítési díjak bevezetéséről. A rendelet meghatározza, hogy a munkásszállásokon csak az kaphat helyet, aki a fenntartó vállalattal munkaviszonyban áll, vagy ipari tanuló és állandó lakóhelyéről munkahelyére naponta bejárni nem tud. Ha ezen feltételek valamelyike megszűnik vagy ha a dolgozó a szocialista együttélés szabályait súlyosan megszegi, a munkásszálláson történő további elhelyezését biztosítani nem szabad. A munkásszállásokon lakók

május 15-tö! térítési díjat fizetnek.

Aki ezt elmulasztja, a munkás szállásokról eltávolítható.

A térítési díjak megállapítása szempontjából a rendelet a munkásszállásokat öt kategóriába sorolta. A besorolás alapját az képezi, hogy milyen feltételeket biztosítanak az ott lakók számára. Figyelembe kell venni az épület jellegét, a közművesítés és fűtés minőségét, az egészségügyi és szociális feltételeket, a szobák férőhelyeinek számát. A munkásszállásokon lakó dolgozóknak, az egyes kategóriáknak megfelelően, havi 15 forinttól 180 forintig kell térítési díjat fizetni. A rendelet lehetőséget ad arra, hogy egy kategórián belül a megállapított térítés összegétől lefelé vagy felfelé a szobák fekvésének, berendezésének és felszerelése színvonalának, továbbá a férőhelyek számának figyelembevételével a vállalat igazgatója a szak- szervezeti bizottsággal egyetértésben eltérjen.

A Pécsi Szénbányászati Tröszt a rendelet alapján hosszú idő óta végzett alapos tanulmányozás után elkészítette munkásszállásainak kategóriánkénti besorolását, a térítési díjak összegeinek megállapítását. Ezt a feladatot igen gondosan végezték el.

A pécsi széntröszt hét munkásszállást tart fenn.

Ezekben évi átlagban több mint ezer munkás lakik. A fenntartási költségük évenként hárommillió forintnál többe kerül. Mindeddig a dolgozók a szállások fenntartásának költségeihez nem járultak hozzá. Ez az összeg teljes egészében a tröszt termelésének önköltségét növelte.

A besorolások alapján a központi legényszállás, az András-aknai és a Pécsbánya központi szállás a IV-es kategóriába került, ahol a rendelet értelmében havi 75 forint a térítés összege. A pécsbá- nyai újszálló, ahol rendszeres központi fűtés van, továbbá a melegvízszolgáltatást biztosító 'vasas! Petőfi szálló, az István- aknai „Sudár” és „Feitig” szálló a III-as kategóriába került és itt a térítés összege havi 100 forint. A központi legényszállás a IV-es kategóriába kerül. Az ott lakóknak átlagosan havi 75 forint térítési díjat kell fizetni. A tényleges ösz- szeg megállapítását úgy végezte el a tröszt, hogy akik 20 férőhelyes szobában laknak, azok 71 forintot, akik íí férőhelyesben, azok 80 forintot és akik 4 férőhelyesben nyertek elhelyezést ,azok 100 Ft-ot fizetnek havonta. így a szálláson átlagosan biztosítják a 75

forintos térítést. A III-as kategóriába sorolt szállásokon, mint István-aknán 6 ágyas, vagy Vasason 8 ágyas szobában nyernek elhelyezést a munkások. A besorolások elkészítésénél figyelembe vették a szállások távolságát a várostól, a berendezés és az épület minőségét, az emeletes ágyak számát és különösen a rendeletben meghatározott követelményeket. A térítési díj ellenében lakást, fűtést, világítást, bútort és kéthetenként tiszta ágyneműt biztosít a széntröszt.

A térítési díj bevezetésével ez évben 1 millió 125 ezer forint megtérülését tervezik. Még a jövőben is a fenntartási összeg nagyobb részét a széntröszt biztosítja.

A munkásszállásokon lakók nagy többsége különösebb meg erőltetés nélkül képes a térítési díjat megfizetni.

A szálláson lakók 60—70 százaléka legényember,

akiknek nem jelent jelentősebb megterhelést a térítési díj bevezetése. A tröszt dolgozói, a szakszervezeti aktivisták igyekeznek is erről meggyőzni a szállásokon lakókat. v

A tröszt munkásszállásain lakók a lényegében igen alacsony és jutányos „lakbér” fejében még olyan juttatásokban is részesülnek, amelyek az „albérletben” lakók számára ismeretlenek. Minden szálláson van klubszoba, több száz könyvből álló könyvtár, televízió és rádió, rex-asztal, asztalitenisz, különböző társasjátékok. A nem munkásszállásokon lakó dolgozók csak munkanaponként egy alkalommal kapnak étkezési hozzájárulást 4.25 forint értékben, addig azok, akik a szállásokon laknak, mindennap — vasárnap és munkaszüneti napokon egy aránt — 6.60 forintért háromszori étkezést kapnak, melyhez a tröszt 10.69 forinttel hozzájárul.

A térítési díjak bevezetésénél ezekre a lehetőségekre és kedvezményekre is gondoljanak a szálláson lakók és fogad jak megértéssel a rendelet megvalósítása érdekében tett intézkedéseket. Maguk is ■ járuljanak hozzá azokhoz a hatalmas összegekhez, amelyeket államunk és a Pécsi Szénbányászati Tröszt fordít a dolgozók szociális és kulturális szükségleteinek kielégítésére.

(Mitzki)

4% %

Gyakorlott

AUTÓSZERELŐT

felvesz a 2. Belkereskedelmi Szállítási Vállalat Pécsi Kirendeltsége. Megyeri út.

15778

’■jp.nali belépésre felvetnie

FŐ KUBIKOST,

ik szakszerű kubik- mkában jártassággal bír- k. Komlói Helyiipari olgáltató Vállalat. Teleli 20-92. 241

Mit láthatunk a Budapesti ipari Vásáron?

A kohó- és gépipar gazdag kiállítási tervei

A kohó- és gépipar gyártmányainak kiállítása minden évben nagy látogatottságnak örvendett a Budapesti Ipari Vásáron. Ebben az esztendőben is a legszebb és a legkereset- tebb gépeit, berendezéseit mutatja be, lehetőség szerint működés közben.

A szerszámgépipar kiállításán láthatjuk többek között a DIMÁVAG gyorssodró, többféle dróthúzó gépét, a Fémáru- és Szerszámgépgyár egyetemes és automata esztergáját, az Esztergomi Szerszámgépgyár pantográf másoló marógépét, a Fúrógépgyár pedig bemutatja a fokozatnélküli precíziós asztali fúrógépét. A Szerszámgépfejlesztő Intézet új berendezései között bizonyára feltűnést kelt majd az automata kiegyensúlyozó gép.

Az erősáramú berendezéseket gyártó iparág bemutatóján a gyártmányok széles skálájával ismerkedhetnek meg a látogatók. A Kábel- és Műanyaggyár szigetelő anyagokat, normál- és hosszanjátszó hanglemezeket, műanyag csapágyakat, háztartási és játékárukat állít ki. Bizonyára nagy érdeklődést keit majd a Bajai Villamosipari Gyár háztartási porszívógépe, a nyolcvan literes házi vízlágyító berendezése. A Element Gottwald Villamossági gyár szabadtéren mutatja be az 50 kilovolt amperes, 220 kilovoltos transzformátorát.

Mint minden esztendőben, az idén is a híradástechnikai ipar vonzza majd a legtöbb látogatót. Sok új termékét nagyobbrészt működés közben mutatja majd be az Ipari Vásáron. A Rádiótechnikai Gyár a különböző rádió-adóberendezések között kiállítja az „Óceán“ típusú hajó rádió-adó berendezését. Az Egyesült Izzó különféle izzólámpákat, tranzisztorokat, rádió és televízió képcsöveket mutat be. A rádiók és televíziók kiállításán szerepel az Orion, a Telefongyár és a Vadásztölténygyár. Az utóbbi bemutatja a „Munkácsy“ és a „Tavasz“ televízió készülékeket, valamint a „Melódia“ néven forgalomba kerülő lemezjátszós rádiót.

Jelentkezik a kiállításon az autó- és traktoripar, a műszer ipar, a tömegcikkipari vállalatok is.

Az általános gépipar üzemei elsősorban élelmiszeripari, vegyesipari és erőművi berendezéseket mutatnak be. Közöttük szerepel a kiállításon a Sopiana Gépgyár is.

Többek között bemutat egy 200 literes vákuumos húskeve- rőt, egy alacsony pacaltiszü- tót, különböző típusú tengely- kapcsolókat. Üj gyártmányai között szerepe] a kiállításon a korszerű hidraulikus működésű univerzális bőrkivágógép, melyet egyelőre hazai megrendelésekre készítenek. Az ipari vásáron szeretnék felkelteni a külföldi megrendelők érdeklődését az új gép iránt. Német nyelvű ismertetőt bocsátanak a külföldi szakemberek rendelkezésére. Elsőízben mutatják be a vásár látogatóinak a „Start“ gyártmányok három típusát, a csiszológépet, a fényezőgépet, valamint egy csiszoló és fényező gépet. Újításként a meghajtáshoz nem speciális csiszoló motorokat, hanem a Villamos és Forgógépgyár által készített VZ típusú motorokat használnak. A csiszolóköveket és a fényező korongokat külön tengelyre erősítik. Előnye, hogy a motor, meghibásodása esetén könnyeb ben és gyorsabban kicserélhető, egyben olcsóbb is a régi típusnál. Az ipari vásáron kiállított gyártmányait a gyár május 15-ig elkészíti.

517 új létesítmény az idei község fejlesztési alapból

A megye községeinek az

első negyedévben majdnem 29 millió forintnyi községfejlesztési bevételük volt. Az éves községfejlesztési összeg több mint a felét fizették be az első negyedévben. A kiadások terén már nem ilyen kedvező a helyzet. Bár két-, ségtelen, a felhasználás ütemében is javulás tapasztalható az előző évekhez viszonyítva, az egész évi községfejlesztési kiadásoknak csak 17,9 %-át teljesítették. Csupán 7 millió 382 ezer forint értékű községfejlesztési mun kát végeztek el. Különösen a társadalmi munkák marad tak el, pedig az időjárás meg felelő lett volna. A megye községei több mint három és félmillió forint értékű társadalmi munkát terveztek a községfejlesztési alakjukba. EbbőJ. mindössze 210 ezret teljesítettek.

Noha mint említettük, a községfejlesztési alapok fel- használása nagyobb mértékben is történhetett volna, az első negyedév eredményei elég biztatók. A megye községed 517 új létesítményt kívánnak megvalósítani idén községfejlesztés keretében;

Ebből már 119 építése megkezdődött. Sok helyütt pedig egyes létesítmények mái teljesen el is készültek. Négi községben: Kölkeden, Oroszlón, Csáhyoszrón, Meződön a járdaépítés. Kiskassán és Geresden a közvilágítás bővítése fejeződött be. Csapa- déklevezető-árkot ástak Bo- gádon és Kökényben. A pécs váradi tanácsház felújításával is végeztek az első_ negyedévben. Három új kuítúr- házat adtak át ugyancsak az első negyedévben Kisdéren. Kökényben és Turonyban Romonyán parkosítottak, Sósvertikén egészségházat. Beremenden pedig óvodát létesítettek a községfejlesztési alapból.

A jelenleg készülő, vagy éppen befejezés előtt álló létesítmények is hosszú listát töltenek meg. Csak példaként: Püspöklakon orvosi

lakás és rendelő, Komlón, Szabadszentkirályon, Geresden, Alsószentmártonban autóbuszváró építését kezdték meg. Uj kultúrház építése kezdődött tizenhárom község ben. A járdaépítés 34 községben folyik.

Újtípusíi kávéfőző sorozaigyartása kezdődött

A Kohó- és Gépipari Minisa téri um általános gépipari igaz

gatóságán értékelték az iparág első negyedévi gyártmány- fejlesztési tervének teljesítését. Az év első három hónapiéban megkezdődött két gyártmány sorozatgyártása is.

Az első negyedévben megkezdődött a sorozatgyártása 3gy újtípusú kávéfőző és egy kávéőrlő gépnek. Az új gép&K formája tetszetősebb, az eddigieknél és különösen az őr- őgepeknál több fémaikat- részt helyettesítettek műanyag gal.

Elkészültek az úgynevezett meredekcsöves kazán rajzai 's, ebbe a csöveket vízszintes helyett függőlegesen építik be. Ilyen módon növekszik a hőenergia hasznosítása, javul a kazán hatásfoka. A határidő előtt elkészült rajzok alapján megkezdődött a mintadarab gyártása is.

Felveszünk azonnali belépéssel

1 fő vízvezetékszerelő

szakmunkásit. Fűtésszerelésben jártassággal biró előnyben. Telefon: 20-92. Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat. 241

Készül a fiatalok filmje

Komlóra költözik a forgatócsoport

Földszintes ház tető és menynyezet nélkül, s az utcai szobának hiányzik az egyik fala. Ezen a résen „néz be” a sínpáron gördülő felvevőgép. A lámpák fényében Törőcsik Mari, Orsolya Erzsi és Margittal Ági. „Te tudod, aranyom. Ide mindig visszajöhetsz”. Forgatják az év egyik nagy érdeklődéssel várt újdonságát, a Hunnia ígéret földje című filmjét. Harmadik hónapja gyúlnak fii a vakító reflektorok, harmadik hónapja változnak a díszletek, s a jelenetek, amelyekből a vágóasztalon kerek egésszé formálódik egy új magyar film.

Miről szól a történet, hol játszódik? — erről faggattam a fiatal rendezőt, Mészáros Gyulát.

— őszintén, kertelés nélkül és ugyanakkor a hibák, a nehézségek elkendőzése nélkül szeretnénk bemutatni, hogyan s milyen kín és gyötrelem közepette születik az új. Az alkotás hőskorának romantikáját és sokrétűségét nagyon nehéz igazán visszaadni. Az ígéret földjének színhelyét, az épülő szocialista várost és ipari kombinátot mi Dédnek nevezzük. Mondhatnánk azt is, hogy Komló. Hegedűs Zoltán, a forgatókönyv írója arra törekedett, hogy az igazat mondja, ne csak a valót. Nem egyetlen megtörtént eseményt dolgozott fel, hanem sok-sok apró megfigyelésből, epizódból ötvözte össze a történetet, amely éppúgy megeshetett volna Sztálinvárosban, mint Komlón vagy Kazincbarcikán.

Május 5—11-Íg háztartási TÍllamos

és

lŐSÉP

Pécsett a Jókai tér 3. sz. alatti helyiségben Nyitva: 10-20 óráig

15781

A rendező szavaiból sokat Ígérő kép körvonalai bontakoznak ki. Üj hangú, bátor mondanivalójú film készül a Hunniában egy olyan korszakról, amely jó, hogy lezárult, s amelynek hibáiból azóta sokat tanultunk — mindannyian. Az ígéret földjének története 1952—53-ban játszódik. A filmbeli városban még alig nőttek ki a földből a falak. Szükség van minden munkáskézre. S az emberek jönnek az ország minden részéből. Jók és rosszak. Akadnak köztük olyanok, akiket nem érdekel a cél, csak pénzt akarnak keresni. Van, aki ellenséges szemmel nézd az eredményeket, a sikereket. A többiek pedig szíwel-lélekkel fáradoznak a nagy és lelkesítő feladat megoldásáért. Munka közben előbukkannak hibáik, megismerjük erényeiket, feltárul jó és rossz oldaluk. Húsvér emberek. Ebben a környezetben kezdődik az új magyar film története.

Az első jeleneteit mintegy

körképet adnak, bemutatják, hol élnek, dolgoznak a főhősök, majd mindjobban összefutnak a cselekmény szálai, s kibontakozik: hogyan kerül

zátonyra egy ember élete. A főhősök: Gencsi János, a fiatal vájár, akinek a munka a mindene. Sokat és jól dolgozik. Nem fél az újtól, s egyik napról a másikra a versenytábla élére kerül, öldöklő iramot diktál önmaga és beosztottjai számára. Híres emberré válik, „futtatják”. Krizs Ica a történet másik hőse. Faluról felkerült fiatal parasztlány, aki előtt az építkezésen tárul ki a látóhatár. Hamarosan a városi DISZ-bizottság tagja lesz, tanfolyamra küldik, s végül rábízzák az új könyvtár vezetését. A harmadik: Urián Ferenc, a dédi DISZ-bizottság titkára, őt azzal jeílemezhetnénk a legjobban, hogy ma akarja a hol- naputánt. Szíwel-lélekkel pártfogolja Gencsi Jánost az új módszerek alkalmazásában, de ugyanakkor megállás nélkül ösztökéli: tovább, tovább. S ezzel ő is hozzájárul á fiatal vájár „bukásához”, meg- hasonlásához.

Gencsi János neve mellett napról napra új eredmények sorakoznak. És végül bekövetkezik a katasztrófa. Elhanyagolják a biztonsági intézkedéseket, s a bányaomlás betemet egy 16 éves fiút. Az emberek a fiatal élmunkás vájárt hibáztatják, aki a felelősség súlya alatt összeroppan, s úgy érzi: itt nem maradhat tovább. Beteljesedik sorsa. Felépült a város, s a nagy műben benne az ő verejtéke, fáradozása is. Mégis mennie.

kell. És Gencsi János elindul; hogy új helyet keressen magának, ahol már megváltozott emberként kezdheti új életét. A három főhős mellett felvonulnak a filmben a korszak más jellemző figurái is. A fiatalok, akik megtalálják helyüket az új városban, szakmát tanulnak, összeházasodnak és letelepednek.

Mit szólnak szerepükhöz a színészek? Elsőként Törőcsik Mari válaszol:

— A Vasvirág Verája, az Édes Anna elesett cselédlánya és a Kölyök kedves csitrije után most valóra vált egy régi vágyam, ízig-vérig mai lányt alakíthatok. Krizs Ica ugyan a forgatókönyv szerint 1951—52- ben hagyta ott faluját, s találja meg helyét a születő városban, a munkások között, mégis napjaink jellemző típusa. Krizs Icákkal ma is lép- ten-nyomon találkozhatunk. Szeretem ezt a szerepet, örülök, hogy eljátszhatom.

Sztankay István:

— Most végeztem a főiskolát, körülbelül annyi idős vagyok, mint a filmbeli fiatal vájár lehetett annak idején. Izgalmas a feladat: életre kelteni egy olyan becsületes embert, aki jószándékai ellenére vétett önmaga és a közösség ellen, akit mindannyian jól ismerünk, hiszen találkozhatunk vele az utcán, a gyárakban, a bányákban —1 életünkben.

A díszlefezök gyakorlott mozdulatokkal berendezték a következő jelenet színhelyét. Ismét kígyóinak a reflektorok, újra felvevőgép elé állnak a színészek. Néhány napig még a műteremben forgatják a filmet, majd Komlóra „költöznek” az alkotók. Mészáros Gyula rendező és Herczenik Miklós operatőr már jóné- hányszor járt a városban, s kiválasztották azokat a helyeket. amelyek filmre kerülnek. A felvételek egy részét a Kö- könyösön, a kenderföldi új házaknál, az állomáson és az építkezés . első időszakából megmaradt barakkoknál készítik. Május végére pedig befejezik az ígéret földje című új magyar film forgatását. Az újdonság ősszel kerül a közönség elé.

Dosztányi Imre

Gyár- és Gépszerelő Vállalat pécsi szerelési területére azonnali belépéssel LAKATOS, HEGESZTŐ

szakmunkásokat és segédmunkásokat keres. Távollakóknak munkásszállást biztosít. Jelentkezés minden csütörtökön de. 10—12 órái? a Dózsa-szálló Szigeti u. 30. . 15822