Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

IMI. MÁJUS 5. NAPLÓ 3 Megkezdődött a szőlőpermetezés a mecseki borvidéken A mecseki borvidéken az ünnepek elmúltával megkezd­ték a szőlők permetezését. Más években rendszerint május 20-a táján indult meg ez a mun­ka. Az idén azonban már most hozzá kellett fogni a peronosz- póra elleni védekezéshez: egy­részt a nagy esőzést követő meleg idő, másrészt a szőlők erős fejlettsége miatt. A pécsi szőlőskertekben például már 40—60 centiméteres hajtások és öt—hat levél van a tőké­ken, sőt egyes helyeken a nyolcadik levél ia megjelent; Más évekhez hasonlóan el­sőként most is a Jakabhegy déli lejtőjén — a Szőlészeti Kutató Intézet kísérleti tele­pén kezdték meg a permete­zést. A múlt évben elég sok kárt tett a szőlőben a liszt­harmat Ezért a félszázalékos bordói lébe kéntartalmú véde­kező anyagot kevertek, hogy megelőzzék a lisztharmat kár­tételét; A mecseki borvidéken szinte hagyomány már, hogy a szőlősgazdák követik a kísér­leti telep példáját mivel ott — mint tudják — minden a legszakszerűbben történik; — Most a gazdáik sem várják be a permetezés szokott időpont­ját, május második felét, ha­nem megkezdik a peron osz- póra és a lisztharmat elleni védekezést Érdekes előadás és korreferátumok a pécsi történész napokon Kirándulás Siklós várába, ismerkedés Pécs történeti émtékeivel Csütörtökön délelőtt mintegy háromszáz érdeklődő — törté­nész, tanár, tudományos és művelődési intézmény munka­társának — jelenlétében nyi­totta meg dr. Babits András, a Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudományos Intézetének kutatója a pécsi történész napokat Részt vett a konferencia első napján Ambrus Jenő, a pécsi városi pártbizottság első titkára, Papp Imre, a pécsi városi ta­nács mb. vb-elnöke és Szent- istványi Gyuláné, a városi pártbizottság osztályvezetője, aki egyben üdvözölte a pécsi történész napok vendégeit. Az első előadást Pamlényi Ervin, a Századok szerkesz­tője „Nacionalizmus és szel­lemtörténet” címmel tartotta meg. Referátumában hazánk­ra aktualizálva áttekintést adott a különböző korok és irányzatok nacionalista törté­netszemléleteiről, ezek jelen­tősebb képviselőinek tevé­kenységéről, majd részletesen tárgyalta a nacionalizmus és szellemtörténet kapcsolatát. A felszólalók közül Tií- kovszky Lóránt kandidátus, a TIT társadalomtudományi tit­kára a szomszédos népekhez fűződő kapcsolatainkról, ezen Ha az állam benyújtaná a számlát... Televízió- és hűtőszekrény- bemutató Csütörtökön délután meg­nyílt a Jókai téren a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat tele­vízió, hűtőszekrény és ház­tartási robotgép bemutató terme. A megnyitón részit vették a városi tanács keres­kedelmi osztályának képvise­lői, az üzemi nőtanácsok tag­jai. Működés közben bemutat- »' ták az új típusú „Lehel’« hű­tőszekrényt; A százliter űr-, tartalmú, alacsony áramfogy asz tású gép, melyet a Jászberényi Finamlemeznyomó Gyár ké- A szít, továbbíejlesztése a ré­gebbi típusú „Super” hűtő­szekrényeknek. A kiállított szekrényekben húst, hűsítő- italokat és fagylaltot hűtöttek le. Külön helyen tárolható benne a tojás és a vaj; A gép műanyag bélése könnyen tisz­títható. nem oxidálódik. Kü­lönböző színű nyamásálló mű­anyag-fedőlappal készült. Túl- áramvédő automatával szerel-■ ték fel, amely áramingadozá-j sok esetén önműködően kikap-: csői. A hűtőszekrény ára 6400: forint. Valamennyit a gyár! szerelői állítják be a vevőknek! és egy éves jótállást biztosi-: tanak. Három hét alatt több; mint százat adtak éL a válla-; lat boltjaiban és mindössze! csak egy reklamáció érkezett.: Nagy érdeklődést váltott ki; az NDK gyártmányú „Komét”: víUanyárammeghajtású háztar: tási robotgép. A 2500 forint; áru gépet 14 féle művelet el-; végzésére lehet használni. Töb-J ” bek között húst darál, cukrot,; mákot, diót őröl, burgonyát,; szalámit szeletel, likőrt és szőr. polcét készít el. tésztát gyúr és: darál a különböző formákban.; A vásáriak körében rövid; idő alatt népszerű lett a kis-í keoemyős, modem kivitelű: „Tavasz” televízió készülék.; Megjelenése óta több mint hét ven darabot vásároltak meg. Minden példányát műszakilag átvéve, kipróbálva hozzák for­galomba; A bemutató terem május 5- töl 11-ig tart nyitva. Délelőtt 10 órától este 20 óráig állandó tájékoztatást, a helyszínen vá­sárlást, hazaszállítást biztosít a Pécsi Kiskereskedelmi Vál­lalat, belül részletesebben a Cseh­szlovákiához fűződő kapcsola­tainkról beszélt. Sürgette a szomszédos népek történészei­vel olyan munkakapcsolat megteremtését, amely lehető­vé teszi a nacionalizmusra, a nemzetiségi kérdésre vonat­kozó legújabbkori nézetek marxista alapokon nyugvó tisztázását. Ehhez kapcsoló­dott Vigh Károly, a Magyar Történeti Társulat Pest me­gyei elnökének, az Ország- gyűlési Könyvtár munkatár­sának felszólalása is, aki egy­ben szorgalmazta a velünk szomszédos, baráti országok történetének alaposabb meg­ismertetését népünkkel, mert amint mondotta, tudomása szerint eddig csak Bulgáriáról jelent meg TIT-előadásokhoz is jól használható történeti ismeretterjesztő füzet Várkonyi Agnes kandidátus, a Történettudományi Intézet munkatársa a századforduló­tól kiindulva elemezte a bur- zsoá történetírás nacionalista vonatkozásait, hangsúlyozva, hogy az utóbbi fél évszázad­ban a nemzeti kérdés sokol­dalú előtérbe állítása az osz­tályharc elleplezésére szolgált a burzsoá történetírásban Hinora Sándor, a TanWönyv- kiadó Vállalat főszerkesztője az ellenforradalmi korszak tankönyveinek nacionalista, irredentista beállítottságára hozott fel szemléletes, érdekes példákat, leleplezve e korszak történettanításának nép- és haladásellenes, tendenciózus módszereit A kora délutáni órákban a történész konferencia résztve­vőinek egy csoportja autóbu­szokon a siklósi várba látoga­tott majd innen visszatérve, a TIT Bartók-klubjában ren­dezett ismerkedési esten vet­tek részt. .‘■■■■■•asasaaaaiiaBVB I Egy erdőgazdasági gépállomáson Értesítjük a vállalatokat, a közülete- ket és kedves megrende­lőinket. hogy Bem u. 3, sz. alatti ŐRÁS űzi,etünket ÁTHELYEZZÜK az alatta lévő boltunkba (ugyanabban a házban a volt cipőbolt). Munkaátvé­tel és kiadás a régi időben. Pécsi Vegyesipari Vállalat 203 Amikor a dumafal­vi termelőszövetkezet patronál ását elhatá­rozták. nem a „poli­tikai ddvatök’« köve- tése vezette őket. Amikar a tehénis- ; tálióba, meg a sertés- [ hizlaldába bevezették a vízvezetéket, meg amikor a 2 DT lánctal pasat soronkívül ad­ták. hogy a kukorica betakarítása idejében meglegyen; azt sem azért tették, mert „más is így csinálja”, s mert most az a szo­kás. hogy patronál­junk. Azért tették, mert világosan felis­merték: ha gyorsab­ban fejlődik a nagy­üzemi mezőgazdaság, jobban fog élni az ipari munkás is. Ezt így ki is mond­ták és nem tartották üres szólamnak. Mert nem is az. Bebizonyosodott. Az­óta Ludvig Rudolf elvtárs, meg Hegyes István és Szabó Alf­réd elvtársak is jár­tak ott. Megnézték, hogyan fejlődik a tér meíőszövetkezet. — Megnyugodtak, jól fejlődik. A Mecseki Erdő- gazdaság pécsi gépál­lomásának pártszer­vezete szervezte a tár sadalmi munkát; a patronázs-feladatokat a kommunisták kez­deményezésével haj­tották végre. Együtt a pártonfcívülietokel. a szakszervezet tagjai val, meg a kiszisták- kal. Ahogyan ez már ! lenni szoíkott mindé­nütt, ahol ilyen em­berek élnek és dol­goznak. mint az erdő- gazdasági gépállomá­sán. Közel nyolcvan ember, zömük gépko­csivezető. jól szerve­zett, fegyelmezett, munkaszerető embe­rek mind. Még egyi­küknek sem volt bal­eset. vagy szabályta­lanság miatt nézetel­térése a hatóságok­kal. Pedig nehéz te­repen, szétszórtan, éj­jel is, nappal is köz­lekednek, sokszor biz’ sietve is. gyorsan is. Hegyes István egy éve párttitkár a gép­állomáson. Az alap­szervezet tizennyolc kommunistájával e- gyütt, mindig a soron lévő legfontosabb ten nivalóra irányítja a figyelmet. Most a ter­melési terv túltelje­sítése volt napiren­den a taggyűlésen. — Május közepén veze­tőségi ülésen tárgyal­ják meg a szakszer­vezeti bizottság mun­káját. a szakszerve­zeti taglétszám ala­kulását. A pártveze­tőség előtt Szabó Alf­réd elvtáns, az szb. titkára számol be ezekről a kérdésekről Megtárgyalják a nye­reségrészesedés felté­teleit és a munkás­szálláson fizetendő díjak összegéről kia­dott kormányrendele­tet ist A pécsi erdészet vezetője beszámol a termelési tervek tel­jesítésének lehetősé­geiről. megbeszélik a pártoktatási év ta­pasztalatait és a KISZ-szervezet fél­éves munkáját; Ludvig elvtársi a gépállomás vezetője felnéz a szemüvege mögül, amikor a párt oktatásról, a politikai képzésről, meg a szak mai tanfolyamoikról beszélgetünk. Azok jól mennek. Az Idő­szerű kérdések tanfo­lyamán két hét múl­va befejezik a párt­oktatási évet. Húszon hatan vettek részt a tanfolyamon, közülük 8 pártonkívüli. — A kommunistákkal együtt sajátították el a marxista—leninista gondolkodásmódot, a politikai kérdések és események megítélé­sének helyes módsze­rét. Többen elvégez­ték a hegesztő tanfo­lyamot. Most szakmai továbbképző előadás- sorozat folyik sikerrel a szakszervezet ren­dezésében. Az erélyes, hozzá­ért» szakmai veze­tés mellett a politikai és világnézeti nevelés eredményességét is azokhoz a tényezők­höz kell sorolnunk, amelyek a jő gazda­sági eredményeket megteremtették. Mi­óta Ludvig elvtárs vezeti a gépállomást, nyereséggel zártak. Mindhárom évben. A tíz—tizenkét éve itt dolgozó stabil törzs­gárdával nem volt ne héz nyereséggel dol­gozni, — ezt mondja a gépállomás vezető­je. Ha ez ígv igaz is, akkor sem csökkenti a jól szervezett mun­kának, a pártmunka és a szakszervezeti tennivalók jó elvég-, zésének értékét. Ezen a gépállomá­son nem volt ellen­forradalom. itt becsü­letes emberek dolgoz­tak akkor is, most is azok dolgoznak. A kiszisták a vi­dámpark építésében — a többi üzemek és intézmények fiatal­jaival együtt — mél­tó részt vállaltak. A Gyógypedagógiai In­tézet részére készített hintákon még javíta­ni kell egy kicsit, de ha végleg elkészül­nek, jók lesznek — s ez is munkaidőn túl. társadalmi munkában készül. A fiatalok szí- ve-lelke van benne ebben a munkában. Egy ilyen tájékoz­tató írás végén is ülik levonni a következte­tést: együttműködik a pártszervezet, a szaikmai vezetés, a szakszervezet és a KISZ, azért lehet jó eredményeket elérni. Ilyen következte­tésre szoktak jutni ilyen tények láttán, általában. Mondjuk ki mi is. így igaz. A fő dolog mégis az erdőgazdaságok érdekében végzett jó munka; a tehergép­kocsikat vezető, a traktorokat, karban­tartó. a motoros fű­részeket és az agre- gátarokat javító és kezelő ipari munká­sok tudása, munka­szeretete, fegyelme. Mindez együtt. S ha ígv beszélünk róluk, akkor lesz ke­rek és helytálló a kö­vetkeztetés. Gycvi Károly C lőljáróban mindenkit “ megnyugtatok: az ál­lam ezt a számlát nem nyújt ja be, nem kelT kifizetni, de ha néhány ráérő és lelkiis­meretes pénzügyi szakember gondosan kiszámítaná, össze­gezné és az eredményt közszemlére kitenmé — elé­gedetlenkedő ismerőseim ala posan elcsodálkoznának. Mert ez a „számla” soha nem lesz számla, hanem költ­ségvetési tétel marad. — Az is valami? — repli- kázott velem a múltkor egy kereskedősegéd apa. — És ha én a fiamnak benyújta­nám a számlát, hogy menyi­be kerül, amíg felnevelem, iskoláztatom? ... Talán egész életében nem tudná vissza­fizetni ... Igaz. örökérvényű igazság, hogy a gyerek — bármi lesz és bármeddig él — nem tud­ja visszafizetni a szülőnek azt a sok aggódást, anyagi áldozatot, amit a felnevelé­séhez nyújt — még akkor se, ha kinek-kinek másként jut a szülői adakozásból A szülő mindig szülő volt. A földesúr, aki a prágai Ká­roly egyetemre, vagy Párizs­ba, vagy Bolognába küldte a fiát humánus tanulmányo­kért — éppenúgy, mint a lőrinci fonó lakatosa is szü­lő volt, akinek a fiával együtt jártam középiskolába, és akinek az anyagi erejéből mindössze két @imnáziuimi osztályra jutott. Ez mindig így volt. A szü­lő egy kicsit mindig abból a romantikából élt, hogy ami neki nem sikerült, majd si­kerül a fiának. Belőle bizo­nyosan több lesz, mint az apjából, mert ez a dialektika örök rendje. Bevallom, nyugtalanított az említett replikázás. El­mentem az illetékes hivatal­ba, a hivatal vezetőjéhez, és megkértem — mondják el, számítsák ki, hogy mennyi­be kerül az államnak egy mai gyerek iskoláztatása az általános iskola első osztályá tói az érettségiig. Gyakori dolog, hogy az ember rendszerint csak a számok értékét nézi. Mennyi az pénzben? Ha a számok helyett napközi otthont és munkásautóbuszt, iskolát és középületet lát — a legjobb esetben is csak tudomásul veszi. Van, mert ilyen a rend szer. Igaz. De mennyit ér az a számla, amit nálunk az állam nem nyújt be az emberek­nek, de a kapitalista így vagy úgy, valamilyesi módon be­nyújtott? Elgondolkoztató számok. Az állam minden óvodás gyermekért, esztendőnkén t 2600 forintot „fizet”, három esztendő alatt összesen 7800 forintot. Az állam Baranya megyé­ben egyetlen általános isko­lás gyermekre egyetlen esz­tendő alatt 1300 forintot ad, de ebben az összegben nem szerepelnek a felújítási, pe­dagógus továbbképzési, a köz ponti igazgatási és illetményi költségek. Baranya megyé- ber — Pécset leszámítva — harmincnyolcezer általános iskolás gyermek van. Egy gyerek nyolc iskolai év alatt az államtól több mint tízezer forintot kap. S mindezért az állam csupán jó tanulmányi eredményeket kér. Az állam egy általános gimnáziumban évenként és tanulónként kétezer forniual „segít”, de ez az összeg a technikumokban jóval maga­sabb. Négy év tanulmányi idő, alatt cáhknem nyolcezer forintba kerül az államnak egy általános gimnazista. A napközi és diákottho­nokban még ennél is szem­lélte több a helyzet. Az általános iskolai nap­közi otthonokban az állam minden gyerek költségeihez évente csaknem kétezer fo­rintot ad. Ez nyolc esztendő alatt tizennégy és félezer fo­rint. A középiskolás diákottho­nokban évente négyezer fo­rintot — ez négy esztendő alatt tizenhatezer forint. A megyében — Pécset nem számítva — négyezer óvodás, 38—39 ezer általános iskolás és ezerkétszáz középiskolás van. Ha egy gyerek: óvodába jár — napközi nélkül, — az­után általános iskolába nyolc évig napközihasználattal, majd négy évig középiskolá­ba diákotthoni használattal — ez az államnak fejenként, összesen ötvenhatezer forint költséget jelent. A múlt évben erre a célra az állam csak Baranya «ne­gyében csaknem kileneven- millió forintot fordított, és ebből a hatalmas összegből csupán négy és félmillió fo­rint érkezett vissza az állam pénztárába — térítés, szülői hozzá j árulás gyanánt, Hát ezek a számok. Meglepően nagy szamok, és elgondolkoztatóak. Az állam nálunk csak negyvenöt óta „fizet” ennyit a diákokért, de nem nyújtja be a számlát. O lvasom, hogy Olaszor­szágban és Portugáliá­ban — köztudomásúan mind két ország „jólszituált” ál­lam — újabb és újabb anya­gi terheket rónak a gyerme­keiket iskoláztató szülő'rre. Szülői kiáltványok és cün te­lesek követik egymást. Az eredmény? Ugyancsak a nyugati lapok kétségbeesett kommentárjait idézem: Olasz országban és Portugáliában, a világűrkutatás jeles esz­tendejében — növekedik az analfabéták és a szellemileg alacsony fokom élők száma. Nálunk az ellenkezője van. De hát az állam nálunk nem nyújtja be ezt a tete­mes számlát. Én is csak tanulságképpen mutattam meg. Thiery Árpád ^0^ Rövid idő alatt céljához ér, ha utazik NAPONTA KÉT ALKALOMMAL MENETRENDSZERŰ JA RAT! Reggel Délután PÉCS Indul 08,00 17.40 Budapest érk. 08.50 18.30 BUDAPEST indul 07.0P 1640 Pécs érk. 07.50 17.30 Csak hétköznapokon! 233 >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents