Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-25 / 121. szám

fWl. MÄJUS 25.

NAPLŐ

n

H gazdaságosabb termelést segíti az önköltségszámítás

Sok hasznos szempontot nyújtott a könyvelés az olaszi tsz-nek

Termelőszövetkezeteinknek igen fontos, hogy mit menynyiért termelnek. Számi tgat- nak, keresik a kifizetődő, egyre több nyereséget biztosító termelés kulcsát. Az önköltség számítás, ha az a kettőskönyvelés pontos adataira támaszkodik, egyszerű számokon keresztül hívja fel a figyelmet a hibákra.

Egy mázsa cukorrépa —28 forint haszon

Egyre több termelőszövetkezetben végeznek megyénkben önköltségszámítást. Egyre több helyen van olyan szakképzett könyvelő, mint Olaszon a Május 1. Termelőszövetkezetben, ahol már 1959 óta végeznek <inköl tségszámí- tást.

Várnai László, a tsz főkönyvelője elmondja: az önköltségszámítás kimutatta, hogy náluk legkifizetődőbb a cukor- Tépatermesztés. Az elmúlt évben egy mázsa cukorrépát 20 forintért állítottak elő Olaszon és egy mázsa cukorrépa termelése 28 forint tiszta hasznot jelentett. Holdanként közel 6000 forint tiszta jövedelmet biztosított a cukorrépa. Mindezt figyelembe véve a Május 1. Tsz tagsága az idén megkétszerezte a cukorrépa vetés területét;

Ugyancsak kifizetődő volt a hüvelyesek, bab. borsó termesztése. Egy mázsa hüvelyest 171 forintos költséggel termeltek, s a tiszta haszon mázsánként 117 forint. Egy hold hüvelyesre 517 forint értékű munkát fordítottak.

Kenyérgabonát 168 forintért termelt mázsánként a tsz, s így egy mázsa kenyérgabona 59 forintot jövedelmezett tisztán. Természetesen ennél lényegesen nagyobb tiszta jövedelem is elérhető, csupán az alacsony átlagtermést kell növelni, máris csökken az önGyümölcstermelők

ügyelem!

Cseresznyét, epret s minden gyümölcsöt vásárol a Pécsi Földművesszövetkezet szombat, vasárnap kivételével mindennap 7 órától 11 óráig az alábbi átvevőhelyeken:

PÉCS, IPAR U. 6. sz. TIBORC UTCAI KISVÁM, Pompár-féle háznál.

278

költség. Az idén már nagy hozamú nemesített külföld búzát vetettek, amelynek tér mesztése biztosan kifizetődőbl lesz a hazai fajtáknál.

Nyereséges a kukoricatermesztéi

Az önköltségszámítás pon tosan kimutatta, hogy érdemes kukoricát termelni. Tavaly egy holdon termelt kukorica 736 forint tiszta hasznot hozott. Ám csökkenteni lehet az önköltséget, ha a kukoricaföldön vegyszeres gyomirtást végeznek, s akkor két évre megtakarítják a munkaerőt, a munkabért, hiszen nem kell kapálni. Mivel a kukorica- termesztés szépen fizet, az olasziak a tavalyinál több, összesen 207 hold kukoricát vetnek az idén:

Talán soha sem tudják meg, hogy miért volt ráfizetődő tavaly a dohány — meg a burgonyatermelés, ha nem végeznek önköltségszámítást. így azonban tudják, hogy a nedves időjárásban megpenészedett dohánylevelek tisztítása igen sok. tervezetten felüli munkaegységtöbbletben jelentkezett A burgonyatermelés azért volt ráfizetéses, mert szétszórtan, kis területeken, sovány talajon termelték. A kis területeken nem végezhették el géppel a növényvédelmi munkát, kézi erővel pedig nem győzték a porozást. így aztán a termés egy részét elpusztította a burgonyabogár. Hiba volt, hogy nagy fészektávolságra vetettek s így nem hozott megfelelő mennyiségű termést a burgonya. A munkaegységet a holdanként! munka után állapították meg, s mivel a burgonyát egymástól nagy távolságra ültették, a tagok kevesebbet dolgoztak vele, kevés lett a termés, ám a holdak után ténylegesen több munkagépet kaptak, mint a végzett munka.

Az önköltségszámítás tehát rámutatott a hibákra s a termelőszövetkezet kijavítja azokat. Az idén már olcsóbban tárolják a dohányt a közelmúlt ban épült dohánypajtában. — és feljavított, trágyázott talajba nagyüzemi módon ültették a burgonyát.

Jobb minőségű lesz a dohány, s a jó földben lényegesen jobb burgonyatermés várható, mint tavaly;

Jobban kell takarmányozni

Szebb eredményt várnak az idén az elmúlt évben ráfizetéses tehenészetből is. Az első borjas, gyengén takarmányo- zott tehenek kevés tejet adtak. Nem volt szakember, nem volt elég munkaerő s a „gazdátlan” állatok tartására csúnyán ráfizetett a szövetkezet. A tsz- tagok azt hitték, nyereséges a tejtermelés, ám az önköltségszámítás piros felkiáltójelként mutatta, hogy valami nincs rendjén. Az idén már lesz szak ember, elegendő munkaerő, s gondoskodnak a takarmányról is.

Várnai László főkönyvelő azt mondja, igaz hogy az önköltségszámítás sok munkával jár. de segít a termelőszövetkezetnek a hibák feltárásában, önmaguk ellenőrzésében. Tudják mire, mennyit fordítanak, ez biztonságosabbá teszi a termelést és segít a gazdaságos termelés kiaknázásában. A jó önköltségszámítás első alap- feltétele a kettős könyvelés és hogy évközben minden adat pontosan a megfelelő helyre kerüljön.

Az uj hőerőműtől az Uj-Mecsekalja alatti füzes árok régi átereszéig húzódik majd a távfűtő-felsővé- zeték. A mintegy s kilométeres szakaszon 440 inga- és fix tartóoszlopot helyeznek el. A távvezeték legnehezebben építhető szakasza a Basamalomnál levő lápos terület, ahol két és fél—öt köbméter betonlapot leélt adni az oszlopoknak, hogy szilárdan álljanak. Képünkön a Baranya megyei Építőipari Vállalat dolgozói a Megyeri útnál közel egykilométeres szakaszon már 60 oszlopot helyeztek el.

Egy óra a szociálpolitikai csoportnál

Egymillió forint közsegélyezésre

A szabálytalan robbantás három ember halálát okozta a Komlói Kőbányában

A komlód kőbányában május 10-én délután három ember haláliát előidéző szerencsétlenség történt. A robbanás következtében Kovács András (Magyaregregy) a hely színen meghalt. Reisch Józsefet (Hosszúhetény, Kossuth Lajos u. 131.) a mentők a komlói kórházba szállították, segítem azonban már nem tudtak rajta, rövid idő után meghalt. A harmadik áldozatot, Wolf Jánost (Tékes, Petőfi

[ u. 24) ugyancsak a komlói kórházba szállították, ahöl elsősegélynyújtásban részesítették, majd a pécsi idegklinikára vitték, azonban megmenteni őt sem tudták, sérüléseibe két nap múlva belehalt.

Az időközben lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a robbantást szabálytalanul hajtották végre. A robbantás ellenőrzése elmulasztásáért a felelős személyeket a rendőrség őrizetbe vette.

Délelőtt tizenegy óra. szinte

csoda: üres a II. kerületi tanács szociálpolitikai csoportjának irodája. Csali Tomanek Jenő elvtárs. a főelőadó üldögél az íróasztalnál A szőke, szemüveges férfi megnyugtatóan közli: nem kell sokáig várni, tíz-tizenöt panaszos fordul meg naponta az irodában. Jön ügyfél egykettőre.

Válóban, alig mondja ki, kopognak, s benyit egy húszegynéhány éves fiatalember. A fején gyűrött svájcisapka, inge piszkos, a ruhája lehetetlenül gyűrött. Némi torokköszö- rülgetés után előadja, hogy a sógora, Bogdán László nevében beszél. Ezer forint segélyt szeretne kapni.

— És hol van Bogdán László? — kérdi Tomanek elvtárs.

— Itt áll az ajtó előtt. Nem mert bejönni.

Bogdán rácáfol sógora szavaira. Amint belép, leteremti gyűrött ruhás társát: miért nem vette le a sapkáját? Micsoda illetlenség, hát nem tudja mi a szokás?

Áll, olyan egyenesen, mint a szálfa. Az inge tisztább, a ruhája is nagyobb rendszeretet- re vall,

— A múltkor ezer forint segélyt kapott. Mire költötte?

— Ruhára Tomanek elvtárs, ruhára! Tudja, hogy hat gyermekem van!

Alig huszonhat éves, és hat gyereke van! Most segély kellene neki. Azt mondja, eddig az egyetemnél fűtősködött. de már nincs szükség rá.

— És miért nem választott valami állandóbb foglalkozást? Megtehette volna, hiszen fiatal és erős! Tudja, hogy a fű- tősködés idénymunka!.;.

Bogdán csak áll és pislog. Erre a „fogas” kérdésre nem tud válaszolni.

Tomanek elvtárs a telefonhoz nyúl:

— ... Dittrich elvtárs? Nincs egy segédmunkási helyetek? Hatgyerekes családapáról van szó!

Bogdán Lászlóhoz fordul:.

— Menjen az Építőipari Vállalathoz. és keresse meg Dittrich elvtársat! Felveszik.

II két ember hálálkodva

hagyja e] az irodát, a szemüveges férfi pedig az íróasztalához ül, s várja az újabb „ügy felet”. Közben arra is futja az időből, hogy egyet és mást elmondjon a csoport munkájáról

— Voltaképpen csak a II.

kerület tartozna hozzájuk, de idejön majdnem minden panaszos. mert a város központjában vagyunk. Az ügyfelek több sége valóban rászorult.

Amint a szavaiból kiderül: a múlt bűneit és hagyatékát orvosoljuk. Abban az időben ugyanis nem volt szokás mindenkinek SZTK-t jobban

mondva OTI-t fizetni. — Akkor nem törődtek azzal, hogy mi lesz az emberekkel, ha meg öregszenek. Elteltek a drága évek, s most 16 évvel a fel- szabadulás után seregnyi olyan ember él a városban, akinek nincs nyugdíjjogosultsága.

— 1955-ben félmillió forintot költöttünk segélyezésre. Ez az őszéig évről évre emelkedett s az idén eléri a 980 ezret. — Majdnem egymillió forint. Ebből havi 63 ezer forintot nyugdíjszerű segélyre utalunk ki, a többit pedig a megszorultak- nak adjuk.

Háromszázhúsz közsegélyesük van. Ezek minden hónapban 250 forint készpénzt kapnak. Ehhez jön még az ebéd, a téli hónapokban a díjtalan tüzelő, s az ugyancsak ellenszol gáltatás nélküli gyógyszerellátás és kórházi ápolás. Lako- dalmazásra nem, de arra élég, hogy némi kiegészítéssel nélkülözés nélkül megéljenek belőle, mesrt ruhát is kapnak évente kétszer;

Persze, nemcsak rászorulók vannak, hanem olyanok is, akik enyhén szólva, fejőstehénnek képzelik a tanácsot Ilyen ember a Tomanek elvtárs által említett, harmincöt év körüli Kopomyik Mihály is, akit magam is ismerek.

Még a télen állított be a szerkesztőségbe, meglehetősen elhanyagolt állapotban. Orvosi papírokat mutatott, miszerint csonttébécés; -.. Hideg idő járta, megsajnáltuk, összetelefonáltuk a fél várost, a szociálpolitikai csoportot, a városi vöröskeresztet, az SZTK-t, de akárhová szóltunk, mindenütt az volt a válasz: sokat tettek érte, de Kopomyik Mihály visszaélt a. bizalmukkal:

Bennünket is becsapott. Azt állította, hogy senkije sincs, valójában nős. A szociálpolitikai csoportot is többször félrevezette, nem riadt vissza a hamis papíroktól sem. S hiába adták neki a segélyt, sietve elköltötte, s semmi jel sem mutatott arra, hogy szeretne kilábalni a szerencsétlen helyzetéből.

Most van egy üres éjjeli

őri állás, dolgozhatna, ha akarna, de Kopomyik Mihály nincs sehol. Máskor mindig a szociálpolitikai csoport ajtaja előtt üldögélt, most a színét sem látták egy hete. Kooor- nyik Mihály nem akar igazi ember lenni, neki úgy jó. ahogy vari.

Ezért kell vigyázni a szociálpolitikai csoportnál. Szív emberség és életismeret ke’ ide.

Azonnal) belépésre keresünk egy f«

ESZTERGÁLYOST.

Fizetés megegyezés szerint CM 7. sz. Kőbánya Vállalat. Komló, 453

— Ez a nagyüzem, látjátok!

Most ismét újjal mutatnak a gazdaságra. Csakhogy most nár más hangsúllyal mondák:

— Ez a nagyüzem, látjátok!

Kovász lett ez a gazdaság.

Kovász, mely megindítja a környező termelőszövetkezeteket is. Az egyházaskozáriak, a bakaliak, a nagyhajmásiak, ha mást nem tanultak volna meg a gazdaságtól, mint azt, hogy a gazdálkodáshoz számolni kell, altkor is nagy eredmény lenne. De megtanultak mást is. Azelőtt veszekedni kellett velük, hogy termesszenek nagyhozamú búzafajtákat, az őszön ők veszekedtek a vetőmagért. De veszekedtek a több műtrágyáért, a gépekért is. Az egyházaskozáriak a gazdaság példáján felbuzdulva, csonthéjasokkal akarnak betelepíteni egy másra nem használható területet. A mágocsi termelőszövetkezet bevezeti az ágazati gazdálkodást

A kovász hatni kezd. Hatni, mert a környező termelőszövetkezetek nemcsak az eredményeket látják, hanem azt az utat is, amelyen elindult ez a gazdaság. Mintha a maguk útját látnák. És mintha a maguk jövőjét látnák ebben a gazdaságban egyre jobban testet ölteni.

Ssalai János

dapestre, hogy olyan szakirodaimat bújjanak, amilyent náluk nem lehet megszerezni. Maradi nézetekkel vitatkoztak s a vita hevében ' egyre jobban kikristályosodott náluk a vezetés új módszere az ágazati rendszer.

Este van. Csend. Valaki fü- työrészik, borjak bőgnek, és a kárpitozott bútorú szobában semmi más nem errjékeztet arra, mint ez, hogy falun egy állami gazdaság kellős közepében vagyunk. Alszik a klubház, amelynek alagsorában gőzfürdő, kádfürdő, cukrászda, ping-pongterem, emeletén társalgó, televízió van. Nem messze tőlem alszik a színházterem is, 500 férőhelyével, ahol hónapról hónapra tapsolnak a gazdaság dolgozói a pécsi színház művészeinek. Egy új, kibontakozó világban érzem magamat.

Amíg itt voltam, láttam a múltat, a jelent, és megcsillant előttem a jövő,' amely nincs már messze. Víziószerűen megjelent előttem a múlt, amikor újjal mutogattak az emberek erre a gazdaságra az ötvenes évek elején:

i holdanként! termésátlag ku- » koricából 26 mázsa, de ők re- • mélik, hogy elérik a 28 mázsát.

Tavaly a gazdaság több mint ötmillió forintot fizetett be nyereségként az államkasz- szába. A dolgozók ezért megkapták a jutalmukat, az egyhavi keresetüknek megfelelő nyereségrészesedést. A legmagasabbat, amit egyáltalán ki lehet fizetni. Az idén közel ötmillió forint nyereséget terveztek a gazdaságba, de mint később az üzemi, párt- és szakszervezeti gyűléseken kiderült, többre is képesek. Ezért csináltak egy edlenter- vet, amely nyolcmillió forint nyereséget ír elő. Mint mindenben, ebben is az ellentervhez igazodnak. Nem a köny- nyebbik megoldást, a maximálisát választják, mert ez nagyobb erőkifejtést, nagyobb tudást követel.

A vezetők fiatalok. Az átlagéletkoruk alig haladja túl a harminc évet. Fiatalok, lelkesek, merészek és tudnak. A tudás megszerzéséért egyesek még a szabadságukat is felhasználták a múlt évben. Szabadságidő alatt felutaztak Búmé ny szenzációs! 51 mázsa

májusi morzsoltalak megfelelő mennyiségű kukoricát takarítottak be ennek a táblának minden holdjáról.

Az eredmény arra buzdította a vezetőket, hogy az idén " már nagyobb területen folytassanak kísérletet. Spreisz Ferenc mérnök megvizsgálta a területeket és egy berkes részen kijelölt száz holdat. Ezt a területet a tavaszon megtrágyázták. Több mint 40 000 tövet hagynak meg, holdanként öntözik, és ha szükségesnek látják, még 10 mázsa műtrágyát is adagolnak egy-egy holdra. Száz mázsás csöves termést kívánnak innen minden holdról betakarítani.

■ Tavaly még azt tűzték a .zászlójukra, hogy lehagyják a bólyi gazdaságot. Idén már jiagyobb a tét. összebúvárkodtak minden fellelhető szakirodalmat és azt mondják: megvan a lehetőségünk arra, hogy lehagyjuk a leghíresebb kukoricatermelőt az amerikai Garst céget is. Idén 2300 holdon a gazdaság szántóterületének 54 százalékán termelnek kukoricát. Az idei betervezett

(4.)

A számolás itt már olyan természetes, mint másutt, hog_> könyveim kell. A vezetők kívülről fújják, hogy például Garst-ék mennyiért állítanak elő egy. mázsa kukoricát, m annyi kézi munkaerőt használnak fel ehhez, összehason- l’tják ezeket az eredményeket a magukéval. Náluk a múlt évben 17 perc élő munkával állítottak elő egy mázsa kukoricát és nem egész egy psrc alatt egy mázsa búzát. Óriási eredmény.

Olvastak kínai szputnyik- parcellákról és elhatározták, hogv ők is kipróbálják egy területen milyen növénysűrű- sí-et bir el és mennyire tehet a földet táperővel feldúsítani. Kijelöltek a gazdaság ' mű létén egy 300 négyszögöles területet és elkezdtek kísérle- t- rí# i. Ezen a földön 30 négy- zrt •"éteres alapterületen több '"’at volt. Trágyaleves ön- ’ és nagy mennyiségű . . ’ ual elérték, hogy- kis sznutnyikparcellán 1 '.zsa holdanként! termés• megfelelő silót ter- - Volt egy kísérletük Nemerőben is. Ez azonban reá-- 8 holdon volt. Itt is trágyaleves öntözést alkalmaztak és nagy mennyiségű műtrágyát adagoltak. Az eddigiektől eltérően nem 20—22 ezer tő kukoricát hagytak meg holdanként, hanem harmincat. Es az ered-