Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

IMI. MÄJTTS ZL NAPLÓ 5 ■* i Egy héttel a könyvhét előtt A minden énben már hagyományosan sorra kerülő *~a- könyvhetet idén május 28-tól június 4-ig tartják meg. ~A könyv ünnepe ez a hét, de tartalma egyre inkább válto­zik. A valamikori könyvnapok célja elsősorban az volt, hogy fokozzák a könyvek iránti igényeket, szélesítsék az olvasók táborát. Ez a cél ma már nem nevezhető elsődlegesnek. — Nálunk minden hétköznap: könyvnap — mondta Ko­vács József elvtárs, az Állami Könyvterjesztő Vállalat pécsi kirendeltségének vezetője, s ez a találó megállapítás valóban jól jellemzi azt, hogy az igények fokozására nálunk ma már nincs szükség külön könyvnapra, az olvasók igényei szocia­lista társadalmunk belső fejlődési törvényei következtében napról napra növekszenek. A nagyobb gond nem is az ma már, hogy a kiadott könyveket hogyan lehetne eladni, eljut­tatni az olvasókhoz, hanem inkább az, hogy a papírgyárak, nyomdák kapacitása egyre kisebbnek bizonyul a növekvő igényekhez képest. Az idei könyvhéten természetesen újra megjelennek a könyvsátrak a Széchenyi téren, a százharminc üzemi árusító­helyen is könyvvásárt rendeznek, a guruló könyvesbolt is el­viszi az olvasókhoz a könyveket, mégis a könyvhét „vásár”- jellege egyre inkább átadja helyét a tisztultabb, valóban ün­nepi tartalomnak: a műveltség, a szépség, a tudás, az igazság ünneplésének. A szocializmus építésében elért eredményeink a könyv­kiadásban és könyvterjesztésben is éreztetik hatásukat. Szá­molni kell az új tényezővel: a teljes egészében szocialistává lett mezőgazdasággal, s a szocialista mezőgazdaság dolgozói­nak, a falu lakóinak megnövekedett igényeivel. Megyénkben és különösen Pécsett mindezek mellett az új települések könyvellátása is gondokat okoz. Pécs új vá­rosrészeiben még foghíjas a könyvesboltok hálózata, pedig az ott lakók is szeretik a szép és jó könyveket. Csak helyesel­hetjük az Állami Könyvterjesztő Vállalatnak azt a kezdemé­nyezését, hogy a könyvhét alkalmával, a területi pártszer­vezet, az MSZBT és a Nőtanács, valamint az üzemi pártszer­vezetek segítségével nagyszabású könyvvásárt szervez az új- mecsekaljai iskolában, azzal az előrelátó szándékkal, hogy a továbbiakban majd rendszeresen havonta megismételje — ad­dig is, amíg ebben az új városrészben is megnyílik majd egy könyvesbolt. Ez a kezdeményezés is a már meglevő igények jobb kielégítését szolgálja. Növekvő életszínvonalunk bizonyítéka, hogy mind több dolgozó igyekszik saját könyvtárra szert tenni. A Kincses Könyvtár és az Aranykönyvtár sorozatai után az idei könyv­héten újabb lehetőséghez jutnak a könyvtáralapítók. Az idei könyvhéten indul a Milliók Könyve című sorozat, amelyben kötetenként mintegy ötvenezer példányban a XX. század kül­földi irodalmának remekei jutnak el az olvasóhoz. Sorozatot kapnak a fiatalok is Az én könyvtáram címmel, az ifjúsági irodalom klasszikus műveiből. Az már nem is meglepő, hogy ennek az ifjúsági sorozatnak a kötetei százhúszezer példány­ban jelennek meg, hiszen az utóbbi évek folyamán kezdtünk már hozzászokni a nagy számokhoz. Ha pedig azt nézzük meg, hogy az idei könyvhéten hány könyv közül válogathat­nak a könyvbarátok, láthatjuk, hogy csupán az ünnepi könyv­hét alkalmával kiadott, s a közönségnek ez alkalomból aján­lott müvek száma 262, ezek forgalomba kerülő összes pél­dányszáma pedig mintegy kétmillió. De tegyük hozzá, hogy ez csupán azoknak a könyveknek az adata, amelyek az ünnepi könyvhétre ajánlott művek jegyzékére kerültek. Ezenkívül rendelkezésünkre áll a könyveknek az a gazdag választéka, amelyet egyébként is megtalálhatunk a könyvesboltokban. Aki talán megilletődne ezektől a milliós számoktól, annak érdemes idéznünk a Könyvterjesztő Vállalat pécsi vezetőjé­nek szavait: ,Jlem a könyvhéten, hanem már a könyvhétig tartó egy hét alatt is elfogynának azok a könyvek, amelye­ket a könyvhétre kapunkA könyvvásárlás maga tehát már nem ünnepi jelenség nálunk. Hétköznapi dolog. A könyv el­vesztette nálunk luxuscikk jellegét és a mindennapi szükség­letek sorába lépett. És éppen ez az, amit az idei könyvhéten tulajdonképpen ünnepelhetünk. Az, hogy a műveltség min­denki kincse ma már, az irodalom hatása a legkisebb faluba is eljut, s nincs messze az idő, amikor majd — Petőfi szavai­val — „... a széliem napvilága ragyog minden ház ablakán". „Szigetvári emlékkönyvet írnak hazai és Külföldi történészek közreműködésével Ismeretlen Zrínyi-portrék kerültek napvilágra így évvel ezelőtt — 1960. május 20-án — határozta ed a Sz getváron ülésező országos történész konferencia, hogy • i Magyar Történelmi Társu- at a Dunántúli Tudományos 1 ntézet közreműködésével Szigetvári emlékkönyv”-et , elentet meg 1966-ra”, Sz getvár ostromának 400. év- foidulójára. A jubileumi kötet tai ulmányainak megírásába, a ko ra vonatkozó adatok gyűj­tésibe eddig húsz hazai és ti­zei egy külföldi — cseh, szlo- vál;, román, horvát, osztrák — tör ónész kapcsolódott be. A szí :etvári emlékkönyv alap- gor dolatként az vonul végig, hojy amiként török katonai — feudális rendszer ellen égj ütt küzdöttek a kelet-euró­pai népek, azon módon napja­ink Dán is vállvetve, együttha­lad iák a szocializmus útján, haj colva a reakció visszahúzó erő vei szemben. Tárgykörök szerint foglal­kozni fog az emlékkönyv a tö­rök elleni védvonal kiépítésé­vel, a szigetvári vár vártarto- mányaivaí, a Szigetvár körüli harcokkal, az 1555—56. évi ostrommal, Zrínyi Miklóssal és védseregével, a közép-euró­pai népeknek a török elleni harcban hozott áldozataival, a török hódítók által teremtett gazdasági és társadalmi vi­szonyokkal, baranyai és somo­gyi községek pusztulásával. Is­merteti azt a visszhangot, amelyet Szigetvár hősi védel­me Magyarországon és Euró­pában a korabeli irodalomban keltett és azokat az emléke­ket, amelyek a szomszédos népek hagyományában to­vább élnek. A könyv előkészítésével kapcsolatos munkák közben érdekes leletre — két eddig ismeretlen Zrínyi képre — talált Pozsonyban dr. Ruzsás Lajos, a Dunántúli Tudományos Inté­zet történész kutatója, aki a csehszlovák—magyar kulturá­lis csereegyezmény keretében végzett kutatómunkát Cseh­A pécsi bábszínház évadzáró előadásai M. F. A tízéves fennállására „Szo- cial sta Kultúráért“ jelvénnyel kitt ntetett Pécsi Bábszínház júniusban vidéki meghíváso­kat teljesít. Ezért idén a szo­kott uál korábban, már május vég< n befejezi évadját. Az utol ;ó előadások a következők lesz íek: 21 -én, vasárnap délelőtt fél 0 és 11 órakor a nagyte­rem >en Prokofjev „Péter és a fark is“ pantomim és Vass Laj< s—Donászy Magda „A kis- kak<- s gyémánt félkrajcárja“ dalj íték, 3 forintos egységes belé >ődíjjal. Rendező dr. Né­meti. Antal. 28 án. vasárnap délelőtt fél ] 0 és 11 órakor a bábte­remi en Ignácz Rózsa—András Béla „Ibrinkó“ című székely népr íese-feldolgozása, 3 és 4 forir tos helyárakkaL Rendező Zág< n Gyula. Az együttes ezentúl fele-fele arán d>an játszik hagyományos és k >rszerű' sítlusban, a tájér­tekei let megbeszélésein kiala­kult álláspont értelmében. Egyé Italán nem zárkózik el a m< dern törekvések elől, de ugya iákkor a bábjátékból meg1 irtja azt, ami a haladó hagy imány szempontjából ér- tékái ló. Ily in haladó hagyományt képv sei egyik legszebb me­sénk az „Ibrinkó“ amely a magj ar bábszínpadok legnép- szerű ib darabjai közé tarto­zik, /ele szemben a 21-i mű­Nagy as érdeklődés a Pécsi Nyári Szabadegyetem iránt A TIT Baranya megyei szer­vezetének rendezésében a Pé­csi Nyári Szabadegyetem nép­szerűsége évről évre növek­szik, amit mutat az a tény is, hogy a Nyári Szabadegyetem két hete után még hónapokig jöttek a köszönő ég elismerő levelek, mert a résztvevők so­kát tanulhattak és jól érezhet­ték magukat Pécsett és Bara­nyában. Ebben az évben is megren­dezik a Nyári Szabadegyete­met július 16—29 között. Az egyetem hallgatóinak számát 120 főre tervezik és már a legelső hirdetés utáni hetek­ben — jóllehet csak július má­sodik felében kezdődik az egyetem — az érdeklődők száma elérte ezt a létszámot. Jellemző az érdeklődésre, hogy máris hatvánan jelentkeztek és a Német Demokratikus Köztársaságból, Lengyelor­szágból. valamint a Román Népköztársaságból, részint tu­dományos intézetek részéről a csoportosan való részvétedre, részint pedig az egyénenkénti 'érdeklődés is nagy a Pécsi Klári Szabadegyetem iránti Pécs és a megye idegen- forgalma az utóbbi években országos viszonylatban is óriá­si fejlődést mutat. Ezt a tényt kapcsolja össze a TIT Baranya megyei szervezete egy tudo­mányos program megvalósítá­sával a Nyári Szabadegyetem keretén belül. Az egyetem programjában a megye föld­tani, helytörténeti vonatkozású kérdésein túl a legújabb, szo­cialista fejlődésünkre jellemző tényék ismertetése is szerepet. Például új létesítményeink, üzemeink: a hőerőmű, a mohá­csi farostlemezgyár, a pécsi széntröszt, az új városrész ar­chitektúrája stb., de nem ma­rad ki a programiból Pécs 25 éves városfejlesztési tervének tanulmányozása sem. A Nyári Szabadegyetem idő­tartama alatt egyik nap szín­vonalas előadások a Pedagó­giai Főiskola nagy előadóter­mében, a másik nap pedig egész napos kirándulások teszik színessé, érdekessé, változa­tossá a résztvevők „egyetemi napjait“; Így megy ez két hé­ten keresztig; A kirándrűáBrv­kon ; hallgatók megismerked­nek ; iiklós, Szigetvár történeté­vel, r :egtekintik majd Abalige- tet, í ikondát, Harkányfürdőt és a mohácsi csatamezőn a júliuiban is folyó új ásatáso­kat. 1 Nyári Szabadegyetem tanác ia gondoskodik a hallga­tók s őrakozásáról is, például csatár i tábortüzet rendeznek, megt* kintik o híres pécsi sző­lészet it, közös várossétákat teszn« k stb. A I Tyári Szabadegyetem csak korhcz köti a részvételt, más feltét :lt nem szab és így a dolgo ,ók széles rétegei is részt vehet íek az egyetemen. A halig; tók 6zép emléklapot is kapn; k. Kedves szokás szerint a sz badegyetemet szellemi olimp a szokta zárni, amelyen érték« s könyvjutalomban ré­szesül íek a legjobb hallgatók. Ezt a szellemi vetélkedőt az idén is megrendezik, és a hallga tók szép élményekkel, sok ií meretet szerezve, kedves emlék akkel vehetnek búcsút a Nyári Szabadegyetemtől. Pécs­től és Baranya megyétől; (Borid) sor az új irány megtestesí­tője. Ebből a tájértekezleten főleg a „Péter és a farkas“ vívta ki a hivatalos szervek tetszését, olyannyira, hogy közkívánatra meg kellett is­mételni. A szimfonikus zene­kar hangján elmondott izgal­mas állatmese nemcsak a gyer­mekek, hanem a felnőttek fi­gyelmét is felkelti és rátereli a bábművészet sajátos levegő­jű területére. A zenével egye­ző némajáték pedig rajzfilm- szerűen a néző elé vetíti a dallamokba foglalt cselek­ményt, amit tehát nemcsak hallunk, hanem látunk is. Ha­sonlóan bájos és fordulatos Vass Lajos gyermekopera jel­legű darabja. Mindkettőt a színházi zenekar előadásában rögzítették szalagra, Kardos György vezényletével, míg az „Ibrinkó“ előadása élőzene módján történik a bábszínház saját együttesével; A bábákat és díszleteket Koős Iván, illetve Zágon Gyula készítette. A jubiláló bábegyüttes tagjai: Abaligeti Zita, Berényi Béláné, Domán Istváriné, Erdős István, Híd­végi Ferenc, Hídvégi Ferenc- né. Máriás János, Ptüsztai Lászlóné és Veress Endre. 35 tanterem, illetve politechnikai terem építését kezdték meg Baranyában Állami beruházásból és kőz- ségfejlesztési alapból 35 tan­terem, illetve politechnikai oktatás céljait szolgáló helyi­ség építését kezdték meg Ba­ranyában. Mohácson 12 tan­termes általános iskola épül 5,8 millió forintos beruházás­sal, Pécsváradon 8 tantermes általános iskolát és 4 tanter­mes gimnáziumot, Drávasztá- rán és Egyházasharasztin két- két, Endrőcön egy tantermes általános iskoláikat építenek az állami költségvetésbőL Komlón, a Hazafias Népfront kezdeményezésére a peremte­rületen — Kossuth-aknán és Gesztenyésben — nagyobbrészt társadalmi munkával, kisebb részben a községfejlesztési alapból építenék egy-egy tan­termes iskolát, Lánycsókon ugyancsak egy tantermes is­kola, Harkányban, Bogádon és Görcsönyben pedig politechni­kai oktatóterem készül a köz­ség erejéből és a lakosság ál­dozatkészségéből. Siklósnagy- falu és Csikóstöttös a meglévő iskolák bővítésére, csinosítá­sára áldoz jelentősebb összeget a községfejlesztési alapból. Az építkezéseket már valamennyi helységben elkezdték; A fentieken kívül Pécsett 16 tantermes általános iskola épí­tését kezdik meg ebben a fél­évben. Szlovákiában. Az 54x30 em-es nagyságú, színeit jól megőrző Zrínyi-portrékat felvidéki kastélyokból összegyűjtött, műtörténészek, muzeológusok részéről még fel nem dolgo­zott relikviák között találta dr. Ruzsás Lajos, a képeket ere­detileg valószínűleg Zrínyi felvidékre férjhez ment leányai birtokolták. A képek a hős katonát fiatal korában, a ké­sőbbi képeiről közismert dere- sedő, hosszú szakálla nélkül ábrázolják, a portrékat először a „Szigetvári emlékkönyv”-ben teszik közzé. II komlói Kossutii-bánya .KISZ-lialaljainak vállalásai A komlói Kossuth-bánya szeneskörletének KlSZ-alap- szervezete szocialista szerző­dést kötött az üzem vezetősé­gével. Az ifjúsági frontbrigá­dok vállalták, hogy éves ter­vükön felül ötezer csille szenet termelnek, 250 folyóméter vá­gatot kihajtanak. Az év során 150 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeznek. Véd­nökséget vállaltak a széngya- lús fejtés felett. Az üzem vezetősége vállalta, hogy segíti a KlSZ-alapszer- vezetet a szocialista munka­szerződésénél; megvalósításá­ban, a társadalmi munkákat műszakilag előkészítik, az ifjú­sági csapatokat telepítési szem­pontból nem bolygatják meg. Miniatűr római pantheon 95000 téglából Pécs valamennyi római kori építészeti emlékét rekonstruálja Letter Antal kőműves Fetter Antal, a Pécsi Terve­ző Vállalat tervezője, szakké­pesített kőműves kedvelt idő­töltésként 30 éve foglalkozik az építészet régi remekeinek kicsinyített rekonstruálásával. Elsőként a világhírű római pantheon miniatűr mását épí­tette meg öt évig tartó, min­den szabad idejét igénybe vevő munkával. A 170X-140 cm alap- területű építmény külsejében és szerkezetében a római pantheon pontos mása, elké­szítéséhez 95 000 parányi tég­lát használt fel. Ezután az első nagyobb sza­bású munkája után határozta el, hogy a több ezer éve lakott Pécs római kori építészeti em­lékeinek is elkészíti a rekonst­ruált mását, hogy a városba látogatók szemléletes képet alkothassanak azokról az épü­letekről, amelyeknék ma már csak maradványait, sók eset­ben csak alapjait láthatják. Részletesen tanulmányozta a római kór építészetére vonat­kozó szakirodalmat, épületek korábbi leírására vonatkozó adatokat kutatott fel a pécsi levéltárban, műtörténészekkel értekezett egy-egy feltárt ró­mai kori épületre vonatkozó kérdésekben. Igen hasznos ta­nácsokat kapott többek között dr. Fülep Ferenc fővárosi mú­zeumi főigazgatótól, a pécsi római kori emlékek kutatójá­tól és szakértőjétől. Ezekután készítette el a híres pécsi cella trichora — három félköríves római kori ókeresztény temp­lom — mását a megmaradt alaprajzból kiindulva. Elkezdte a cella septichora — kétkaré- jos ókeresztény kápolna — mi­niatűr másának megszerkesz­tését is, ezt a munkáját két év múlva fejezi be. majd sor­ra veszi a többi pécsi római kori épületmaradványok. töb­bek között a kupoláikkal ellá­tott nagyméretű római sírkam­rák kicsinyített másának el­készítését. Pécsi Fémipari Vállalat LAKATOS ÉS ESZTERGÁLYOS szakmunkást keres felvé­telre. Jelentkezés a válla­lat munkaügyi osztályán, Felsőmalom utca 13 sz. 386 Lantos Ferenc képkiáliífcisa A Zsolnay Múzeum épületében ma délelőtt fél 12 órakor nyílik meg Lantos Ferenc pécsi festőművész képkiállítása. A kiállítást TUlai Ernő Ybl-díjas építészmérnök nyitja meg. Balatoni naplemente. Tanulmány az Útépítők című ablaktervhez. i

Next

/
Thumbnails
Contents