Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

1961. MÁJUS 21 NAPLÓ Á szocialista tudat kialakítása további fejlődésünk feltétele A városi pártbizottság kulturális aktívaértekeslete Autók az Ipari Vásáron problémáját, valamin* azt, hogy a Műszaki Szemle bő­vítésével, esetleg új folyóirat­tal kellene kielégíteni az ilyen irányú érdeklődést Az okta­tási reform kapcsán a szakmai ideológiai nevelést és a sok­oldalúan művelt szakemberek képzését jelölte meg meg­oldandó feladatként, Az ideológiai képzettséget kifogástalan szakismerettel kell összekapcsolni Fehér István élvtárs arról beszélt, hogy az ideológiai kép zettségef kifogástalan szakis­merettel kell összekapcsolni, hogy ki-ki a maga helyén konkrét szakmai munkájával segítse a párt politikáját. Ki­tért arra is, hogy az oktatási munkában, a beiskolázásoknál és vizsgáknál előfordul a pro­tekció-kérés és adás, ez ellen fel kell lépni; Kabar Ferenc elvtárs, a vá­rosi tanács oktatási csoport ve zetője az iskolareform és a? új tanterv kérdésében folyta­tott vita tapasztalatairól szá­molt be, megállapítva, hogy e két kérdés a városban a dol­gozók ezreit foglalkoztatta, s a nagy érdeklődés miatt pél­dául a tervezett hat üzemi an­két helyett tizenkettőt tartot­tak. A felnőttoktatásról szól­va hibaként említette, hogy nem mindig kielégítő az üze­mek támogatása, s a felnőtt- oktatás iránti növekvő igé­nyek jó tankönyvek kiadását és új oktatást módszerek ki­dolgozását sürgetik; Nagy Sándomé élvtársnő, a TIT előadója az ismeretter­jesztő munkával kapcsolatban a különböző szervek együtt­működésének megvalósításá­ról és az ismeretterjesztés ideológiai tartalmának meg­javításáról beszélt. Árpádi Jó- zsefné elvtársnő örömmel üd­vözölte a két új középiskola építését előirányzó tervet, ja­vasolta azonban, hogy az új középiskolák megnyitása mi­nél előbb történjék, mert a város jelenlegi középiskolái egyre kevésbé tudják kielégí­teni a növekvő igényeket. A megye és a város együttműködése Palkó Sándor elvtárs, a me­gyei tanács elnöke a megye és a város együttműködésének követelményét hangsúlyozta, s örömmel állapította meg, hogy a városi pártbizottság kezdeményezésére munkás­paraszt, értelmiségi-paraszt, művész-paraszt találkozókat rendeznek. A politechnikai oktatással kapcsolatban el­mondta, hogy a modem mező- gazdaságban hasznosítható gyakorlati ismeretek is rend­kívül fontosak, s e tekintetben követendő példa a Széchenyi Gimnáziumnak az a kezdemé­nyezése, hogy földterületet vett igénybe, ahol diákjai me­zőgazdasági gyakorlatot foly­Pár év alatt 100 millió tonnával gyarapodott az ismert feiieleszén-vagyon a mecseki szénmedencében A Mecsekben az utóbbi években min den eddiginél na­gyobb méreteket öltött a kutatómun­ka. A korszerű, nagy teljesítmé­nyű gépekkel fel­szerelt Mecseki Földtani Kutató- Fúró Vállalat csu­pán az elmúlt egy esztendő alatt 13 000 folyóméter fúrást végzett a Mecsek területén, ami 25*— I ■—30 millió tonnás ^ szénkészletnöve- S kedést eredménye- .,1 zett. Ezzel együtt ■ az utóbbi pár év \6latt — négy fon- j tosabb területen: Pécs környékén. Tolnabéralján, Má­zán és Győrén — több mint száz mil­lió tonnával gyara­podott a mecseki szénmedencében az ismert, biztos szón- vagyon. Igen ör­vendetes, hogy mi­nőségi szempontból is kielégítő, zömé­ben kokszolásra al­kalmas feketeszenet találtak; Hasznos volt munkájuk Hi­das déli területén, ahol barnaszén után kutattak. A három millió tormás szén- vágy1ón-növekedés­sel itt is új akna telepítése válik le­hetővé a későbbi évek során. A Mecseki Föld­tani Kutató Fúró Vállalat az idén újabb tíz ZIF-1200- as fúrógéppel gaz­dagodik. 1961-től ugyanis a mecseki szénmedencében fo­lyó további kuta­tómunka mellett az ő feladatuk lesz az egész ország te­rületén a 700 mé­ternél mélyebb fú­rások végrehajtá­sa. Ez azt jelenti, hogy ők végzik a perspektivikus szén, vas, színes­fém, só, kaolin és ehhez hasonló anya gok kutatását az országban. tatnak. Javasolta, hogy tegye­nek lépéseket a színház által tartható tájelőadások számá­nak felemelésére, hogy így a színház minden faluba eljut­hasson. Felvetette a Zsolnay Múzeum anyaga kiegészítésé­nek gondolatát, majd beszélt a pécsi állandó képtárnak és a régészeti kutatásoknak a prog­ramba is felvett feladatáról. Hangsúlyozta, hogy a nép­rajzi kutatóknak már most gyűjteniök kell a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet emlékeit, hogy néhány évtizeddel később erről a kor­ról is megfelelő muzeális, is­meretterjesztésre alkalmas anyagunk legyen. Ezzel kap­csolatban egy város történeti múzeum létesítését javasolta. Beszámolt arról, hogy a vá­rosi tanács és a szakszervezet újszerű pályázatot ír ki írók, művészek számára, amely le­hetővé teszi, hogy a művész vagy író egy-egy téma kidol­gozására ösztöndíjat kapjon és anyagi gondoktól mente­sen tanulmányozhassa az őt érdeklő községet, üzemet. Dr. Huth Tivadar, az Orvos- tudományi Egyetem rektora, országgyűlési képviselő beszá­molt az egyetemi tanárok ba- barci, majd a babarc! tsz- tagoknak az egyetemen tett látogatásáról, s elmondta, hogy hasonló látogatást a jövőben a pécsi üzemekkel is kíván­nak rendezni. Kérte, adjanak segítséget az Orvostudományi Egyetemnek ahhoz, hogy a le­endő orvosok kielégítőbb ideo­lógiai képzése érdekében ön­álló marxista tanszéket kapjon az egyetem. Beszélt az egyetemi tanárok és a párt közötti szo­rosabb kapcsolatról, majd fel­vetette azt a problémát, hogy munkás és paraszt szárma­zású hallgatók az egyetemről kikerülve gyakran megfeled­keznek származásukról, igyek­szenek önálló prakszist foly­tatni, s minél nagyobb jöve­delemre szert tenni. Ennek ellenszeréül a kollégiumokban folyó jobb erkölcsi-eszmei nevelést jelölte meg. Végül csatlakozott dr. Szabó Pál Zoltánnak ahhoz a megállapí­tásához, hogy sokoldalúan mű­velt szakemberekre van szük­ség, s e megállapítást példák­kal is illusztrálta. Fel kell emelnünk a kulturális munka színvonalát Végül Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára szólalt fel. Megállapítot­ta, hogy a kultúrfejlesztési program megjavítása hasznos­nak bizonyult. Mint mondotta, Pécsett megtalálhatók mind­azok a feltételek, amelyek alapján a kultúrának az or­szágos átlagnál magasabb szintjét érhetjük el. Azzal, hogy a városi pártbizottság a kulturális munkát központi kérdéssé teszi, szinte egy új korszak kezdődik, amelynek jellemzője, hogy minden szak­ember a maga területén cél­tudatosan dolgozik a város kulturális színvonalának fej­lesztéséért. Kifejtette, hogy eb­ben a korban, amikor nálunk gyökeresen megváltoznak a társadalmi viszonyok, amikor a társadalom szerkezetét a szocialista tulajdonviszonyok határozzák meg, meg kell kez­dődnie az emberek tudata, az emberek egymáshoz való vi­szonya változásának is. Szá­mos példát mondott el arra, hogyan küzd ma az új tudat a régivel, hogyan húzza visz- sza az embereket a régi mó­don való gondolkodás és ho­gyan tükröződik a régi és új tudat harca az irodalomban, a művészetben. Napjainkban azonban kinevelődik az a har­cos tábor, amely a kultúra kérdéseihez jól ért és ezen a területen helyesen viszi a párt irányvonalát. Nagyon fontos pártmunka a kulturális munka — állapí­totta meg végül — fel kell emelnünk a kulturális munka színvonalát, ezért küzdjön min. denki, aki ezen a területen dolgozik. Az aktívaértekezlet Papp Imre elvtárs zárszavával ért véget, aki megígérte, hogy az aktívaértekezleten elhangzott javaslatokat és az itt felme­rült problémákat figyelembe veszik az ötéves kultúrfejlesz­tési program végleges elkészí­tésekor. Moszkvicsok, Volga és gyönyörű vonalú Sirály személygép­kocsi a Szovjetunió kiállításán. A Budapesti Járműjavító KTSZ állítja ki ezeket a lakószo­bákká alakítható utánfutókat. Nagy sikerük van a nálunk is ismert népszerű lengyel Nysa mikróbuszoknak, mentőautóknak. (1.) Szobámban kárpitozott bú­torok, mosdókagyló, torontáli szőnyeg. Kint a villogó kövű folyosón futószőnyeg, a végén fürdőszoba. Csak a borjak bőgése emlékeztet arra, hogy nem kisvárosi szállodában, hanem a Bikali Állami Gaz­daság szállodájában vagyok, alig néhány méterre a tehén­istállótól. Két napot töltöttem Bikaion, s a gazdaság vezető főmér­nöke, Molnár Miklós szíves irányításával megismerkedtem a gazdaság életével. Az állami gazdaság magva már 1949-ben létrejött. Akkor a Dalmandi Nemzeti Vállalat­hoz tartozott. Olyan földek ke­rültek birtokukba, amelyek senkinek sem kellettek és ezen kezdtek gazdálkodni. Gazdál­kodni — szinte semmivel. Később aztán a Dalmandi Nemzeti Vállalatból kivált a Bikali Állami Gazdaság. Ek­kor még csak egy óéit ismer­tek: valahogy megindítani a termelést. Hetvenkét féle nö­vényt termesztettek sikerrel, sikertelenül. Az első években hét mázsa körül volt a ter­mésátlaguk búzából, és volt olyan esztendő, amikor 3.9 mázsa kukoricát takarítottak be holdanként. Az emberek ujjal mutogattak a gazdaságra. — Látjátok, es a nagyüaem! Évente millióikat fizettek rá erre a gazdaságra. Komló el­szippantotta a munkaerőt: üzemi munkások, katonák jöt­tek segíteni; de a gép- és em­berhiányt így is nehezen tud­ták pótolni. • A változás 1954-ben kezdő­dött. Fiatal igazgató jött ek­kor a gazdaságba, Zámbó Ist­ván. Ekkor egyesült a Györgyi- majori és a bikali gazdaság. 4500 holdon gazdálkodtak most már, s ezentúl nemcsak a mára, hanem a jövőre is gondoltak. A talajadottságok gyengék: dombos, völgyes terület min­denütt. A dombon kiég a fű, a völgyben tönkre teszi a víz. Hozzákezdtek a környék tér­képének a megváltoztatásához. 1957-ben a használhatatlan rétek, legelők helyén meg­kezditek a gyümölcsös telepíté­sét. A köveskúti részen dol­goztak a gépek. A környékbe­liek csak figyelték a munkát. — Elátkozott hely ez — mondták — valamikor volt itt egy falu, de az is elpusztult. Elpusztult a szőlő is, pedig ezelőtt hetven évvel itt ter­mett a járás legjobb bora. Az öregek még emlékeznek rá, hogy a gráci piacon két kraj­cárral többet adtak az itteni bor literjéért, mint a többiért. Elátkozott hely ez, nem terem itt meg semmi. — De a talajvizsgálatok azt mutartják, hogy itt jó kajszi, őszibarack teremhet. — A talajvizsgálatok? — Nem lehet arra adni. És 320 hold gyümölcsöst te­lepített a gazdaság. Egy dara­bot a köveskúti részen, az el­átkozott területen, ott, ahol géppel nemigen boldogulhat­nak. A vezető főmérnök azt mondja: — Idén hat hold őszibarac­kunk terem hivatalosan. De lesz termés már a kajszin is. Körülbelül egy vagon őszi­barackra és három-négy va­gon kajszira számítunk, de lesz szilvánk is. Magyarországon kevés volt a komló. A Gazdasági Bizott­ság úgy határozott, hogy né­hány éven belül meg kell szüntetni a komlóbehozatalt. 1958-ban hozzákezdtek a kom­lótelepítéshez. A 80 holdas te­lepítés a legmodernebb beton- gyámos rendszerrel történt. Gyönyörű a komlótelepük, ke­vés ilyen van az országban, főleg egy táblán. Az Európai Komlótermesztők Egyesületé­nek elnöke — egy nyugat­német szakember — is elláto­gatott hozzájuk, és ő is csak dicsérőleg tudott róla szólni. A komló amolyan szent nö­vény lett itt. A komlós lá­nyok büszkék arra, hogy a komlóban dolgoznak. Azt mondják, ha kukoricát kapál­ni hívják az embreket, keve­sen jönnek, ha a komlóba hívnak valakit bármit dolgoz­ni, akkor még többen is je­lentkeznek, mint amennyire szükség van. A lányok így büszkék a komlóra, a vezetők meg úgy, hogy azt mondják: — Minden tizenötödik po­hár sör, ami az országban el­fogy, az a mi komlónkból ké­szül. Büszkék lehetnek erre az eredményre! A gazdaság igazgatója, Zám- bó István rétgyűjtő körútra indult. Összegyűjtötte a rossz réteket és azon spekulált, ho­gyan lehetne ezeket jól hasz­nosítani, mert így csak púp­nak vannak a gazdaság hátán. Elhatározták, hogy a rétek, legelők egy részét megjavít­ják, más részén pedig halas­tavat létesítenek. Először csak 20 holdon váltotta fel a giz- gazt a sima víztükör. Aztán ismét 40 holdon létesítettek halastavat. Később már az olyan közismerten: rossz terü­letre is vizet engedtek, mint amilyen a békatói láp. Az eredmény nem maradt el. Bár a gazdaság területének csak huszadrésze a tó, a tiszta jö­vedelem egynegyedét a víz adta. Nemcsak olyan ered­ményt értek el, hogy az or­szágban először itt sikerült meghonosítani az amerikai feketesügért, hanem olyan eredményt is, hogy a holdan- kénti haltermés országos át­lagának két és félszeresét ad­ták a múlt évben. 420 holdon volt halastavuk, de ez a két és félszeres eredmény annyit jelent, mintha 1000 holdról halásztak volna. £>zalai Jú-ioa v Szombaton délelőtt kulturá­lis aktívaértekezletet tartott a Magyar Szocialista Munkás­párt Pécsi Városi Bizottsága. Az aktívaértekezleten a város oktatása, népművelési, művé­szeit! intézményeinél dolgozó kommunisták vitatták meg a városi pártbizottság által ki­dolgozott ötéves kulitúrfejlesz- tési programot Az elnökség­ben helyet foglal* Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizott­ság első titkára, Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Palkó Sándor elv társ, a megyed tanács elnöke — Pami Imre elvtársinak, a vá- ^rosi tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után Szentist- ványi Gyuláné élvtársnő szá­molt be a hároméves kulturá­lis terv végrehajtása során el­ért eredményekről, s ismertet­te az ötéves kultúrfejlesztésd program főbb pontjait; Fellendült az értelmiség aktivitása * Beszámolójában többek kö­zött elmondotta Szentistványi- né elvtársnő, hogy a három­éves terv eredményeként a dol gozók nagy tömege kapcso­lódott be a kulturális tevé­kenységbe, fellendült az ér­telmiség aktivitása, javult az oktatás, népművelés és művé­szet párt- és állami irányí­tása Az enre irányuló munkát a párt művelődéspolitikai irányelvei határozták meg, s miután ezek szelesebb kör­ben ismertté váltak, jelentő­sen javult a kulturális mun­ka színvonala. Párttagok ás pártonkívüliek egyaránt a szo­cialista építés szerves részének tekintik a kultúrforradalmat, s nincs kétség a tekintetben, hogy a szocialista kultúra fej- ^ lesztése elsősorban a párt és ^.a munkásosztály történelmi ^jelentőségű feladata \ Ezután részletezte a három­éves kulturális program vég­rehajtásának tapasztalatait, majd a további munka alap­iul szolgáló ötéves kultúrfej- lesztési program főbb irány­elveit ismertette. A beszámoló után elsőként Szabó Pál Zoltán eivtárs, a . Dunántúli Tudományos Inté­zet vezetője szólalt fél. Be­szélt a kulturális érdeklődés­ben mutatkozó nagy fejlődés^ ről, majd felvetette a nyomod­ban még mindig tapasztalha­tó nyugatimádat problémá­ját, amely sok fiatal gondolko­dását fertőzi meg. Javasolta, hogy a népművelés ideológiai tartalmának elmélyítése ér­dekében nagyobb gondott for­dítsanak a művelődési házak szakköreinek munkájára. Ki­fogásolta, hogy népszerű és ezért nagy nevelőhatású he­tilapokhoz, például a Nők Lap­jához és a Ludas Matyihoz ne­héz hozzájutni. A továbbiak­ban elmondta, hogy a dolgo- '' zók körében általában nagy Váz érdeklődés a műszaki ^•problémák iránt és ez ismét felveti a műszaki könyvtár

Next

/
Thumbnails
Contents