Dunántúli Napló, 1961. május (18. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-21 / 118. szám
1961. MÁJUS 21 NAPLÓ Á szocialista tudat kialakítása további fejlődésünk feltétele A városi pártbizottság kulturális aktívaértekeslete Autók az Ipari Vásáron problémáját, valamin* azt, hogy a Műszaki Szemle bővítésével, esetleg új folyóirattal kellene kielégíteni az ilyen irányú érdeklődést Az oktatási reform kapcsán a szakmai ideológiai nevelést és a sokoldalúan művelt szakemberek képzését jelölte meg megoldandó feladatként, Az ideológiai képzettséget kifogástalan szakismerettel kell összekapcsolni Fehér István élvtárs arról beszélt, hogy az ideológiai kép zettségef kifogástalan szakismerettel kell összekapcsolni, hogy ki-ki a maga helyén konkrét szakmai munkájával segítse a párt politikáját. Kitért arra is, hogy az oktatási munkában, a beiskolázásoknál és vizsgáknál előfordul a protekció-kérés és adás, ez ellen fel kell lépni; Kabar Ferenc elvtárs, a városi tanács oktatási csoport ve zetője az iskolareform és a? új tanterv kérdésében folytatott vita tapasztalatairól számolt be, megállapítva, hogy e két kérdés a városban a dolgozók ezreit foglalkoztatta, s a nagy érdeklődés miatt például a tervezett hat üzemi ankét helyett tizenkettőt tartottak. A felnőttoktatásról szólva hibaként említette, hogy nem mindig kielégítő az üzemek támogatása, s a felnőtt- oktatás iránti növekvő igények jó tankönyvek kiadását és új oktatást módszerek kidolgozását sürgetik; Nagy Sándomé élvtársnő, a TIT előadója az ismeretterjesztő munkával kapcsolatban a különböző szervek együttműködésének megvalósításáról és az ismeretterjesztés ideológiai tartalmának megjavításáról beszélt. Árpádi Jó- zsefné elvtársnő örömmel üdvözölte a két új középiskola építését előirányzó tervet, javasolta azonban, hogy az új középiskolák megnyitása minél előbb történjék, mert a város jelenlegi középiskolái egyre kevésbé tudják kielégíteni a növekvő igényeket. A megye és a város együttműködése Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke a megye és a város együttműködésének követelményét hangsúlyozta, s örömmel állapította meg, hogy a városi pártbizottság kezdeményezésére munkásparaszt, értelmiségi-paraszt, művész-paraszt találkozókat rendeznek. A politechnikai oktatással kapcsolatban elmondta, hogy a modem mező- gazdaságban hasznosítható gyakorlati ismeretek is rendkívül fontosak, s e tekintetben követendő példa a Széchenyi Gimnáziumnak az a kezdeményezése, hogy földterületet vett igénybe, ahol diákjai mezőgazdasági gyakorlatot folyPár év alatt 100 millió tonnával gyarapodott az ismert feiieleszén-vagyon a mecseki szénmedencében A Mecsekben az utóbbi években min den eddiginél nagyobb méreteket öltött a kutatómunka. A korszerű, nagy teljesítményű gépekkel felszerelt Mecseki Földtani Kutató- Fúró Vállalat csupán az elmúlt egy esztendő alatt 13 000 folyóméter fúrást végzett a Mecsek területén, ami 25*— I ■—30 millió tonnás ^ szénkészletnöve- S kedést eredménye- .,1 zett. Ezzel együtt ■ az utóbbi pár év \6latt — négy fon- j tosabb területen: Pécs környékén. Tolnabéralján, Mázán és Győrén — több mint száz millió tonnával gyarapodott a mecseki szénmedencében az ismert, biztos szón- vagyon. Igen örvendetes, hogy minőségi szempontból is kielégítő, zömében kokszolásra alkalmas feketeszenet találtak; Hasznos volt munkájuk Hidas déli területén, ahol barnaszén után kutattak. A három millió tormás szén- vágy1ón-növekedéssel itt is új akna telepítése válik lehetővé a későbbi évek során. A Mecseki Földtani Kutató Fúró Vállalat az idén újabb tíz ZIF-1200- as fúrógéppel gazdagodik. 1961-től ugyanis a mecseki szénmedencében folyó további kutatómunka mellett az ő feladatuk lesz az egész ország területén a 700 méternél mélyebb fúrások végrehajtása. Ez azt jelenti, hogy ők végzik a perspektivikus szén, vas, színesfém, só, kaolin és ehhez hasonló anya gok kutatását az országban. tatnak. Javasolta, hogy tegyenek lépéseket a színház által tartható tájelőadások számának felemelésére, hogy így a színház minden faluba eljuthasson. Felvetette a Zsolnay Múzeum anyaga kiegészítésének gondolatát, majd beszélt a pécsi állandó képtárnak és a régészeti kutatásoknak a programba is felvett feladatáról. Hangsúlyozta, hogy a néprajzi kutatóknak már most gyűjteniök kell a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet emlékeit, hogy néhány évtizeddel később erről a korról is megfelelő muzeális, ismeretterjesztésre alkalmas anyagunk legyen. Ezzel kapcsolatban egy város történeti múzeum létesítését javasolta. Beszámolt arról, hogy a városi tanács és a szakszervezet újszerű pályázatot ír ki írók, művészek számára, amely lehetővé teszi, hogy a művész vagy író egy-egy téma kidolgozására ösztöndíjat kapjon és anyagi gondoktól mentesen tanulmányozhassa az őt érdeklő községet, üzemet. Dr. Huth Tivadar, az Orvos- tudományi Egyetem rektora, országgyűlési képviselő beszámolt az egyetemi tanárok ba- barci, majd a babarc! tsz- tagoknak az egyetemen tett látogatásáról, s elmondta, hogy hasonló látogatást a jövőben a pécsi üzemekkel is kívánnak rendezni. Kérte, adjanak segítséget az Orvostudományi Egyetemnek ahhoz, hogy a leendő orvosok kielégítőbb ideológiai képzése érdekében önálló marxista tanszéket kapjon az egyetem. Beszélt az egyetemi tanárok és a párt közötti szorosabb kapcsolatról, majd felvetette azt a problémát, hogy munkás és paraszt származású hallgatók az egyetemről kikerülve gyakran megfeledkeznek származásukról, igyekszenek önálló prakszist folytatni, s minél nagyobb jövedelemre szert tenni. Ennek ellenszeréül a kollégiumokban folyó jobb erkölcsi-eszmei nevelést jelölte meg. Végül csatlakozott dr. Szabó Pál Zoltánnak ahhoz a megállapításához, hogy sokoldalúan művelt szakemberekre van szükség, s e megállapítást példákkal is illusztrálta. Fel kell emelnünk a kulturális munka színvonalát Végül Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. Megállapította, hogy a kultúrfejlesztési program megjavítása hasznosnak bizonyult. Mint mondotta, Pécsett megtalálhatók mindazok a feltételek, amelyek alapján a kultúrának az országos átlagnál magasabb szintjét érhetjük el. Azzal, hogy a városi pártbizottság a kulturális munkát központi kérdéssé teszi, szinte egy új korszak kezdődik, amelynek jellemzője, hogy minden szakember a maga területén céltudatosan dolgozik a város kulturális színvonalának fejlesztéséért. Kifejtette, hogy ebben a korban, amikor nálunk gyökeresen megváltoznak a társadalmi viszonyok, amikor a társadalom szerkezetét a szocialista tulajdonviszonyok határozzák meg, meg kell kezdődnie az emberek tudata, az emberek egymáshoz való viszonya változásának is. Számos példát mondott el arra, hogyan küzd ma az új tudat a régivel, hogyan húzza visz- sza az embereket a régi módon való gondolkodás és hogyan tükröződik a régi és új tudat harca az irodalomban, a művészetben. Napjainkban azonban kinevelődik az a harcos tábor, amely a kultúra kérdéseihez jól ért és ezen a területen helyesen viszi a párt irányvonalát. Nagyon fontos pártmunka a kulturális munka — állapította meg végül — fel kell emelnünk a kulturális munka színvonalát, ezért küzdjön min. denki, aki ezen a területen dolgozik. Az aktívaértekezlet Papp Imre elvtárs zárszavával ért véget, aki megígérte, hogy az aktívaértekezleten elhangzott javaslatokat és az itt felmerült problémákat figyelembe veszik az ötéves kultúrfejlesztési program végleges elkészítésekor. Moszkvicsok, Volga és gyönyörű vonalú Sirály személygépkocsi a Szovjetunió kiállításán. A Budapesti Járműjavító KTSZ állítja ki ezeket a lakószobákká alakítható utánfutókat. Nagy sikerük van a nálunk is ismert népszerű lengyel Nysa mikróbuszoknak, mentőautóknak. (1.) Szobámban kárpitozott bútorok, mosdókagyló, torontáli szőnyeg. Kint a villogó kövű folyosón futószőnyeg, a végén fürdőszoba. Csak a borjak bőgése emlékeztet arra, hogy nem kisvárosi szállodában, hanem a Bikali Állami Gazdaság szállodájában vagyok, alig néhány méterre a tehénistállótól. Két napot töltöttem Bikaion, s a gazdaság vezető főmérnöke, Molnár Miklós szíves irányításával megismerkedtem a gazdaság életével. Az állami gazdaság magva már 1949-ben létrejött. Akkor a Dalmandi Nemzeti Vállalathoz tartozott. Olyan földek kerültek birtokukba, amelyek senkinek sem kellettek és ezen kezdtek gazdálkodni. Gazdálkodni — szinte semmivel. Később aztán a Dalmandi Nemzeti Vállalatból kivált a Bikali Állami Gazdaság. Ekkor még csak egy óéit ismertek: valahogy megindítani a termelést. Hetvenkét féle növényt termesztettek sikerrel, sikertelenül. Az első években hét mázsa körül volt a termésátlaguk búzából, és volt olyan esztendő, amikor 3.9 mázsa kukoricát takarítottak be holdanként. Az emberek ujjal mutogattak a gazdaságra. — Látjátok, es a nagyüaem! Évente millióikat fizettek rá erre a gazdaságra. Komló elszippantotta a munkaerőt: üzemi munkások, katonák jöttek segíteni; de a gép- és emberhiányt így is nehezen tudták pótolni. • A változás 1954-ben kezdődött. Fiatal igazgató jött ekkor a gazdaságba, Zámbó István. Ekkor egyesült a Györgyi- majori és a bikali gazdaság. 4500 holdon gazdálkodtak most már, s ezentúl nemcsak a mára, hanem a jövőre is gondoltak. A talajadottságok gyengék: dombos, völgyes terület mindenütt. A dombon kiég a fű, a völgyben tönkre teszi a víz. Hozzákezdtek a környék térképének a megváltoztatásához. 1957-ben a használhatatlan rétek, legelők helyén megkezditek a gyümölcsös telepítését. A köveskúti részen dolgoztak a gépek. A környékbeliek csak figyelték a munkát. — Elátkozott hely ez — mondták — valamikor volt itt egy falu, de az is elpusztult. Elpusztult a szőlő is, pedig ezelőtt hetven évvel itt termett a járás legjobb bora. Az öregek még emlékeznek rá, hogy a gráci piacon két krajcárral többet adtak az itteni bor literjéért, mint a többiért. Elátkozott hely ez, nem terem itt meg semmi. — De a talajvizsgálatok azt mutartják, hogy itt jó kajszi, őszibarack teremhet. — A talajvizsgálatok? — Nem lehet arra adni. És 320 hold gyümölcsöst telepített a gazdaság. Egy darabot a köveskúti részen, az elátkozott területen, ott, ahol géppel nemigen boldogulhatnak. A vezető főmérnök azt mondja: — Idén hat hold őszibarackunk terem hivatalosan. De lesz termés már a kajszin is. Körülbelül egy vagon őszibarackra és három-négy vagon kajszira számítunk, de lesz szilvánk is. Magyarországon kevés volt a komló. A Gazdasági Bizottság úgy határozott, hogy néhány éven belül meg kell szüntetni a komlóbehozatalt. 1958-ban hozzákezdtek a komlótelepítéshez. A 80 holdas telepítés a legmodernebb beton- gyámos rendszerrel történt. Gyönyörű a komlótelepük, kevés ilyen van az országban, főleg egy táblán. Az Európai Komlótermesztők Egyesületének elnöke — egy nyugatnémet szakember — is ellátogatott hozzájuk, és ő is csak dicsérőleg tudott róla szólni. A komló amolyan szent növény lett itt. A komlós lányok büszkék arra, hogy a komlóban dolgoznak. Azt mondják, ha kukoricát kapálni hívják az embreket, kevesen jönnek, ha a komlóba hívnak valakit bármit dolgozni, akkor még többen is jelentkeznek, mint amennyire szükség van. A lányok így büszkék a komlóra, a vezetők meg úgy, hogy azt mondják: — Minden tizenötödik pohár sör, ami az országban elfogy, az a mi komlónkból készül. Büszkék lehetnek erre az eredményre! A gazdaság igazgatója, Zám- bó István rétgyűjtő körútra indult. Összegyűjtötte a rossz réteket és azon spekulált, hogyan lehetne ezeket jól hasznosítani, mert így csak púpnak vannak a gazdaság hátán. Elhatározták, hogy a rétek, legelők egy részét megjavítják, más részén pedig halastavat létesítenek. Először csak 20 holdon váltotta fel a giz- gazt a sima víztükör. Aztán ismét 40 holdon létesítettek halastavat. Később már az olyan közismerten: rossz területre is vizet engedtek, mint amilyen a békatói láp. Az eredmény nem maradt el. Bár a gazdaság területének csak huszadrésze a tó, a tiszta jövedelem egynegyedét a víz adta. Nemcsak olyan eredményt értek el, hogy az országban először itt sikerült meghonosítani az amerikai feketesügért, hanem olyan eredményt is, hogy a holdan- kénti haltermés országos átlagának két és félszeresét adták a múlt évben. 420 holdon volt halastavuk, de ez a két és félszeres eredmény annyit jelent, mintha 1000 holdról halásztak volna. £>zalai Jú-ioa v Szombaton délelőtt kulturális aktívaértekezletet tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Pécsi Városi Bizottsága. Az aktívaértekezleten a város oktatása, népművelési, művészeit! intézményeinél dolgozó kommunisták vitatták meg a városi pártbizottság által kidolgozott ötéves kulitúrfejlesz- tési programot Az elnökségben helyet foglal* Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, Palkó Sándor elv társ, a megyed tanács elnöke — Pami Imre elvtársinak, a vá- ^rosi tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után Szentist- ványi Gyuláné élvtársnő számolt be a hároméves kulturális terv végrehajtása során elért eredményekről, s ismertette az ötéves kultúrfejlesztésd program főbb pontjait; Fellendült az értelmiség aktivitása * Beszámolójában többek között elmondotta Szentistványi- né elvtársnő, hogy a hároméves terv eredményeként a dol gozók nagy tömege kapcsolódott be a kulturális tevékenységbe, fellendült az értelmiség aktivitása, javult az oktatás, népművelés és művészet párt- és állami irányítása Az enre irányuló munkát a párt művelődéspolitikai irányelvei határozták meg, s miután ezek szelesebb körben ismertté váltak, jelentősen javult a kulturális munka színvonala. Párttagok ás pártonkívüliek egyaránt a szocialista építés szerves részének tekintik a kultúrforradalmat, s nincs kétség a tekintetben, hogy a szocialista kultúra fej- ^ lesztése elsősorban a párt és ^.a munkásosztály történelmi ^jelentőségű feladata \ Ezután részletezte a hároméves kulturális program végrehajtásának tapasztalatait, majd a további munka alapiul szolgáló ötéves kultúrfej- lesztési program főbb irányelveit ismertette. A beszámoló után elsőként Szabó Pál Zoltán eivtárs, a . Dunántúli Tudományos Intézet vezetője szólalt fél. Beszélt a kulturális érdeklődésben mutatkozó nagy fejlődés^ ről, majd felvetette a nyomodban még mindig tapasztalható nyugatimádat problémáját, amely sok fiatal gondolkodását fertőzi meg. Javasolta, hogy a népművelés ideológiai tartalmának elmélyítése érdekében nagyobb gondott fordítsanak a művelődési házak szakköreinek munkájára. Kifogásolta, hogy népszerű és ezért nagy nevelőhatású hetilapokhoz, például a Nők Lapjához és a Ludas Matyihoz nehéz hozzájutni. A továbbiakban elmondta, hogy a dolgo- '' zók körében általában nagy Váz érdeklődés a műszaki ^•problémák iránt és ez ismét felveti a műszaki könyvtár
