Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-12 / 85. szám

1961. Április íz. NAPLÓ 3 Ez év februárjában magyar bányászati szakemberek, kö­zöttük pécsi és komlói bánya­mérnökök látogattak el Cseh­szlovákiába, hogy a korszerű fejtéstechnológiák alkalmazá­sát a helyszínen tanulmányoz­hassák és a kijelölt témából minél többet láthassanak, ta­pasztalhassanak. A tanulmányút meglehető­sen rövid, mindössze 14 napos tartama nem sok időt hagyott az elmélyültebb vizsgálatokra, mégis igen sok hasznos tapasztalattal tértek vissza Pécsre és Kom­lóra. Szepeshegyi István, a komlói Kossuth-akna főmér­nöke, a delegáció egyik tagja néhány hete már nyilatkozott tapasztalatairól. Ezúttal Szabó Rezső főmérnökkel, a Pécsi Szénbányászati Tröszt műszaki osztályának vezetőjével beszél­gettünk az ostravai, a mosti, a handlovai bányák fejtéstechnológiai tapasztala­tairól. Bevezetőben a csehszlovák bányák alapvágatainak rend­jéről, feltűnő tisztaságáról emlékezett meg, mondván, hogy most kezdik ugyan meg­honosítani a fő bányavágatok rendjét, de olyan formában, hogy egy-egy vágat szocialista védnökség alatt áll. — Ez volt az első tapaszta­latunk, amit idehaza is érvé­nyesíteni szeretnénk, s ami hellyel-közzel már a pécsi bá­nyák fő szállító vágataiban is a megvalósulás útján halad. A másik nagyon is figye­lemreméltó gyakorlatot a Most Vidéki bányákban tapasztal­ták, ahol ligifonok alkalmazá­sával kábelhálózatot építettek ki minden tömegtermelő mun­kahelyre. Legfőbb előnye en­nek a módszernek az, hogy A Magyar Légiközlekedési Vállalat fennállásának 15. év­fordulója alkalmából kedden Hűvös Sándor, a MALÉV ve­zérigazgatója a Magyar Sajtó Házában tájékoztatta a sajtó képviselőit a vállalat fejlődé­séről és terveiről. Elmondotta: a MALÉV gépei ma már 18 európai nagyvárosba repül­nek és köztük hét fővárosba IL 18-as, nagy befogadóképes­ségű géppel. Az eredmények alapján meg lehet állapítani a MALÉV felnőtt a világ bár­melyik repülőtársaságához: — A MALÉV-nak az a tö­rekvése, hogy elsősorban a külföldi légihálózatot fejlesz- sze. Április 14-től kezdve me­netrend szerint közlekedik majd MALÉV-gép Budapest és London között. Az új járat megnyitása alkalmából április 17- én angol légügyi delegáció érkezik a magyar fővárosba, április 25-én pedig magyar légügyi küldöttség látogat el Londonba. Még májusban IL 18- as géppel megnyílik a Bu­ll lentermelők figyelmébe: Sürgős védekezés szükséges a lenbolhák ellen Baranyában az idén 19 ter­melőszövetkezet foglalkozik len termesztéssel: összesen 670 holdon. A vetés mindenütt jó időben megtörtént, a len meg­felelő magágyba került és ál­talában szépek a vetések. A száraz, meleg időjárás kö­vetkeztében — mint Pelczer Béla lentermelési felügyelő kö zölte, — a lenvetéseket ellep­ték a bolhák. Ezért mindenütt | ahol eddig még nem történt védekezés, azonnal el kell kez­deni a porozást, illetve szük­ség szerint meg kell ismételni azt. A porozószert sürgős eset­ben. telefonon is megrendel­hetik a termelőszövetkezetek: Kaposvár 26-62 számon. A száraz idő sürgeti a gyom­lál ás elvégzését is. Fontos most ez a munka, nehogy a földben még meglévő nedvességet a gyomnövények elvegyék a len­től és így hátráltassák az egyébként szép vetések fejlő­egyrészt baj esetén riasztani tudják a munkahelyeket, más­részt szinte óránként közöl­hetik a dolgozókkal a napi tervteljesítés állását. Tehát egyszerre szolgálja a bizton­sági szempontokat és a terme­lés menetének zavartalansá­gát. Sajnos, a mi körülmé­nyeink között nem másolhat­juk le, nem vehetjük át fenn­tartás nélkül a különben rend­kívül hasznos módszer alkal­mazását, bányáink sujtólég- veszélyessége miatt, de nem lehetetlen a megvalósítása. A tröszt máris tárgyalásokat folytat különböző intézetekkel egy olyan konstrukció kikísér­letezésére, amelyeket sujtólég- biztos kivitelben tudnának al­kalmazni. Az ostravai bányavidéken ahol a széntelepek hasonló minőségűek, vastagságúak a mieinkkel, a koncentrált nagy­üzemeket is meglátogatta a magyar műszaki gárda. E nagyüzemekben a koncentrált­ság és a termelés olyan ered­ményeket produkál, amely a hazai bányászatunkban isme­retlen. Egy-egy üzem napi ter­melése meghaladja az 5000— 10 000 tonnát, amelyhez a ná­lunk alkalmazott technológiá­kon kívül hozzájárul a gépe­sítés, illetve a gépi kapacitás teljes kihasználása is. Nálunk például az FL—400-as kapa- róink, szállítóberendezéseink 30—32 lóerős energiával is alig bírják el a minimális csapás irányú változásokat, amíg az ő lemeztagos szállítóberende­zésük mindössze 20 kilowattos motormeghajtással a nagy iránytöréseket is kitűnően bír­ja. A feltűnően alacsony ener­giaráfordítás titka a súrlódás maximális kiküszöbölése, ame­lyet a mi kaparószalagjaink­nál egyelőre semmiféle módo­dapest—Tirana—Róma közötti új légivonal is, amely további lehetőségeket nyújt a személy- forgalom bővítésére. A fejlő­dést mutatja az is, hogy míg MALÉV-gépeken az elmúlt esztendőben 4000 turista uta­zott Moszkvába, az idén már 8000. Természetesen az a tö­rekvés, hogy még tovább bő­vítse a MALÉV légihálózatát, s minden remény megvan ar­ra, hogy a magyar gépek be­látható időn belül nemcsak az európai nagyvárosokba repül­hetnek, hanem a tengerentúl­ra is. Ugyanakkor a külföldi légitársaságokkal is jól együtt­működhetünk, hiszen a feri­hegyi repülőtéren minden használatban levő személy- szállító repülőgép típus leszáll­hat — hangzott a tájékoztatás. 1 sítással nem tudnánk megol- I dani. Ebből viszont az követ­kezne, hogy elavult kaparó­szalagjainkat a csehszlovák bányákban nagyszerűen be­vált lemeztagos szállítóberen­dezésekkel kellene felcserélni, vagy hozzá hasonlót konstru­álni. — Ugyancsak Ostravában tekintettük meg egy fejtés­biztosító szerkezet működését, amely a mi módszereinknél tökéletesebben oldja meg a biztonságos munkát, amellett, hogy a jövesztés is gyorsab­ban halad a mienkénél. Ná­lunk a szénjövesztésre a mun­kaidő 25—30 százalékát fordít­ják csupán, mert a másik 70— 75 százalékot a biztosításra használják fel. Tehát a mun­kaidő döntő többsége a _ fa- leadásban, az ácsolatkészítés- ben merül ki. A hidraulikus fejtésbiztosító szerkezet az ed­digi tapasztalatok szerint 30— 35 százalékra csökkenti a biz­tosítási időt, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a szén- jövesztés egy munkanapra eső mennyiségét megduplázza. Nagy dolgok ezek, hiszen nem kisebb célt szolgálnak, mint a biztonságos munkát, amely kevesebb fizikai erővel s ráadásul jobb termelési eredményekkel párosul. A Pé­csi Szénbányászati Tröszt mű­szakijai nem álltak meg e té­nyek felismerésénél, hanem azonnal hozzáfogtak egy ha­sonló biztosító berendezés megszerkesztéséhez, amely va­lószínűleg még ebben az év­ben kísérleti stádiumba kerül. E néhány példából is kide­rül a tanulmányutak rendkí­vüli hasznossága s az az ügy­szeretet, határtalan ambíció, amely a műszaki embereinket fűti, hogy nálunk is érvénye­süljenek a termelést, a bizton­ságot szolgáló új és legújabb módszerek. — sgy. — Budapesten a Vakok és Csökkent látóképességűek Szö­vetsége stúdiót létesített, ahol hangszalagra vesznek fel iro­dalmi, tudományos és politi­kai műveket. A szalagról má­solatokat készítenek és eze­ket díjmentesen kölcsönadják a vakok intézeteinek és üze­meinek. Évente körülbelül öt­ven művel bővítik a hangos­könyvtár állományát. Eddig mintegy négyezer perces fel­vétel készült. A többi között hangszalagra rögzítették Solo- hov Emberi sors, Puskin a Ka­pitány lánya, Kosztolányi Pa­csirta, Tersánszky Józsi Jenő Legenda nyúlpaprikásról, Hel- tai Színes kövek című művét. Az a: ,rag másolása folyamat­ban van és előreláthatólag két hónap múlva kezdhetik meg a szalagok kölcsönzését. í945-iöl, a földosztástól hosz­szú rögös út vezetett a bara­nyai falvakban is a máig, hogy termelőszövetkezetekben dolgoznak a régebbi agrárpro- ietárak. a tegnapi kis- és kö­zépparasztok. 250 termelőszö­vetkezetben gazdálkodnak Ba­ranya földet művelői — szok­tuk summázni a tényt hozzá­téve. hogy — a mezőgazdaság szocialista átszervezésének be­fejezésével jelentőségében ak­kora győzelem született, mint annak idején az ipar államosí­tása. a szocialista ipar. keres­kedelem stb. megteremtése. Megteremtődtek az egysé­ges paraszti osztály kialakítá­sának feltételei — állapította meg többek között az MSZMP Baranya megyei bizottságának legutóbbi ülése. A feltételek adva varrnak, de ez a hosszú, bonyolult folyamat jórészt még csak rügyet hozott, a gyümölcs beéréséig nagyon sok a tenni­való. A termelőszövetkezetekbe különféle gondolkodású embe­rek léptek be. Két alapvető dologban egységes a gondol­kodásuk: nem akarják soha többé még csak érezni sem letűnt úri világot, — többet várnak és akarnak a termelő­szövetkezeti gazdálkodástól mint a kisparcellától. Ezen túl magukban hordozzák a múlt gondolkodásának, szokásának sokszor szinte hihetetlenül tar­ka szövevényét. Egyik oldalon találkoznak az újjal, a megvál- tozottal gazadsági, politikai, kulturális és társadalmi téren. Ez ellen nem tiltakoznak, de ugyanakkor gondolataikban és szívükben kisért a múlt. A szakítás az apáról-fiúra örök­lött életformával, a „csak az enyém” fogalmával, a ranggal, amit a föld, a porta, a ló és a kocsi és más egyéb jelentett. Naponta küzdenek ezzel és hozzájön a különböző szintű szaktudás, az „én így szoktam” csalhatatlannak hitt makacs­sága. a rokonság, a szomszéd, a volt napszámos között kiala­kult sokéves kapcsolat. Van, hogy a volt napszámos a bri­gádvezető, de van fordítva is. Máskor az egyéni kisparcellán csak tengődő szomszéd a ter­Jól gazdálkodnak a komlói tsz-ek A mániái Mecsek Völgye Tsz a közelmúltban fizette ki az első munkaegység-előleget, összesen 18 ezer forintot osz­tottak ki a fogatosok között. A mecsekjánosá tsz-ben jó ütemben haladnak a tavaszi munkákkal. Most ültetik a búr gonyát és hamarosan befeje­zik a takarmánynak szánt za­bosbükköny vetési munkáit. A Komlóhoz tartozó perem­községekben jól halad a tiszta sági mozgalom is. Mánfán ke­vés ház van mái', ahol a „Tisz­ta udvar, rendes ház” cím el­éréséért, az egészségért ne tet­tek volna valamit. >i[«Hi]s®s;!]®saa®si!!ES®ss0(!]sa®EEasssB®®00sss®f!)0SSssBES®[!)ESH®SES®ffi9[!iH®Erar-'r Három kapcsolt műtrágyaszórógép 8 méteres munkatávolságban szórja a műtrágyát a Zen­gőaljai Állami Gazdaság kukoricatábláján. A 82 holdas tábla simazinos permetezését már befejezték. Most holdanként 2 mázsa szuperfoszfátot és 1 mázsa pétisót szórnak ki és holnap, holnapután megkezdik a kukorica vetését. Dprilis 14-én indul az első menetrendszerű MALÉV légijárat Londonba Megnyilt a vakok hangos könyvtára j melőszövetkezetben találta i meg önmagát és lett elismert | állattenyésztő vagy növényter- | mesztő. Ez is előfordul fordít- I va. Vannak, akik az első perc­től szívüket és lelkűket adják a közösért, de vannak, akik csak immel-ámmal tesznek vesznek, mert bíznak a kam­rában és padláson lévő tarta­lékban vagy a betétkönyvben lévő nem egyszer sokezer fo­rintban. Ez csak vázlatos felsorolása a régi maradványoknak, ami­nek gyökerei oda nyúlnak visz sza, amikor a harc a földért folyt, amikor emberéletekbe, ügyvédek zsíros bukszáiba, a testvér örök életre való ha­ragjába került a föld vagy a föld ára. Nagyon sox munka, magyarázó szó, türelem és altarat kell ah­hoz, hogy a múltnak ezek a maradványai eltűnjenek és a most már együtt dolgozó és élő régebben különböző „tár­sadalmi rangot” betöltött em­berek együtt segítsék egymást, együtt dolgozzanak és gondol­kodjanak a miénk, a valameny- nyiünké fogalmáért. Ez nem megy magától. Kétségtelen, hogy elsősorban a parasztság érdeke ennek a szellemi át­alakulásnak végbevitele. De ahogyan a munkásosztálynak kellett segítséget nyújtani ed­dig is a szocializmus eszméi­nek elültetéséhez falun, ugyan úgy elsősorban most is a mun­kásosztálynak. az új a haladó értelmiségnek feladata, hegy segítse, gyorsítsa az egységes paraszti osztály kialakítását. A párt és a kormány minden esz­közzel segíti ezt a történelmi átalakulást. Gép, építési se­gítség, vetőmag és műtrágya, takarmány és pénz. Felsorolni is sok lenne a segítségnyújtás különböző formáit, de a nagy átalakulás véghezvitele első­sorban a termelőszövetkezetek tagjain múlik. A termelőszövetkezetek vi­szonylag gyors fejlődése, amely az utóbbi években tör­tént sok bizonyítékot szolgál­tat arra, hogy mind többen válnak nemcsak formailag, de tudatban is termelőszövet­kezeti taggá. A legutóbbi gaz­dasági év — de a megelőzők — zárszámadásain lezajlott viták szinte szimbolikusan bi­zonyították, hogy múlik az idő és a tettek is morzsolják az „enyém” fogalmát. Uralkodó lett a jobb, a többet nyújtó holnap kialakításáért a vita és javaslat. Bizalom, felelősség- érzet — ez volt elsősorban a jellemző. Akadtak másféle hangok is, de ezek többnyire a semmit tenni nem akarók, a „született” követelőzők hang­ja volt. Nem lehet azt monda­ni, hogy elvesztették ezek a hamiscsengésű szavak a befo­lyásukat, de szemmel látha­tóan egy év alatt is devalvá­lódtak. A termelőszövetkezetek min dennapi életében előfordulnak nagyobb és kisebb nehézségek, átmeneti problémák. Ezek újra és újra megingatják, nem egyszer „reménytelenül” elke­serítik az átalakulófélben lévő embereket, akiket azonnal megtalálnak a „nehezek” és éjszakába nyúló beszélgetések­ben csapnak össze a „na, úgye megmondtam” és a bizalom I vagy a megingott bizalom sza­vai. Ezek nagy iskolák. Itt és a munkában hullanak porba nem egyszer a régebbi falusi tekintélyek, akiknek helyébe 14,1 napos nyereségrészesedést osztanak a 21-es AKÖV-nél A 21-es AKÖV dolgozói ün­nepséget tartanak április 30- án. Nagy nap lesz számukra, mert a vállalat 10 éves fenn­állása óta először osztanak nyereségrészesedést, méghozzá nem is keveset, 14,1 napnak megfelelő összeget. A nyereségrészesedésen kí­vül sor kerül a törzsgárda meg jutái mázasára is. Ez száz embert érint, akik közül a 7 éves szolgálati idővel ren­delkezők 300, a 8 évesek 400, a 9 évesek 500, a 10 évesek pedig 600 forint jutalomban részesülnek. új áll, akinek értékét már nem löld, ló, szarvasjószág és órán- iógó aranylánc, hanem a ter­melőszövetkezetekben végzett munka adja. Kezd formálódni mindenütt az emberek érték­mérője, ami nem csal: Ki mit, mennyit és hogyan tesz a ter­melőszövetkezetért, a közössé­gért? Ilyen sokrétű és bonyolult körülmények között kell a ter­melőszövetkezet kommunistái­nak, a termelőszövetkezeteket segítő munkásoknak és értel­miségieknek kiigazodniok és segítséget nyújtani. Az egyik legfontosabb feladat a terme­lőszövetkezetben végzett mun­ka értékének emelése. Ez egy­aránt érvényes a gazdasági és politikai kérdésekre. Ha ebben a munkában nem tévesztik szem elől soha azt a marxista igazságot, hogy a lét szabja meg a tudatot és a tudat risz- szahat a létre, akkor mind többen lesznek olyan termelő- szöövetkezeti tagok, akik nem. csak érdekből, hanem szilárd meggyőződésből lesznek a kö­zös gazdálkodás harcosai. Az emberek nevelhetők, formálha tők. A munka, amely ezért a célért történik — igazságos. Ez feloldja az ellentéteket tag és tag, család és család között és az egyes emberből teremt örö­möt és bajt egyaránt elviselni tudó közösséget. Az egyén éle­tének irányítójává a régi, a birtokból kapott családfő te­kintélyének helyébe a szövet­kezeti demokrácia lép és ennek kell a helyet elfoglalnia. A vi­ták, a vélemény-nyilvánítások, a többség állásfoglalása nagy erő az egységbe kovácsoláshoz^ A termelőszövetkezetek kom­munistái a naponta előforduló „apró” munka mellett soha ne fejtsék: a termelőszövetke­zeti demokrácia legfőbb meg­nyilvánulási formája a közgyű lés. Ne hitessék el magukkal sem és főleg másokkal, hogy „úgyis tudják, amit meg akar­óink tárgyalni ...” Nem mate­matikai tétel, de gyakorlati ta­pasztalat, hogy ott, ahol erős a szövetkezeti demokrácia, ott az egyén felelőssége is erős a szövetkezetért. Szövetkezeti de mokrácia és egyén felelőssége közé nyugodtan oda lehet ten­ni az egyenlőségi jelet. Formálódik minden baranyai falu. Akadnak szélsőséges han­gok piacon és üzletekben, vá­sárban és vonaton, de ezek nem mértékadók. Inkább azt mutatják, hogy honnan me­gyünk hová, mert a cél előt­tünk van és világos: ahogyan dolgozunk, úgy élünk — és ez társadalmi törvénnyé lett fa­lun is. Volt régebben is, az egyéni gazdálkodás keretei kö­zött ilyen törvény, de ez csak mindig egyeseket érintett Most a falu minden tagját érinti és érdekli és azon kell munkálkodni, hogy minden termelőszövetkezeti tag mi­előbb önön érdekéből jól értse ezt, mert ettől függ jóléte, tu­data — az egészséges paraszti osztály kialakulása. OMH a pécsi hordójelző állo­másra egy érettségizett mun­kaerőt felvesz KORDÓ »ELZÖNEK. Jelentkezés önéletrajzzal Pécs, Bajcsy Zs. u. 12. Mér­tékhitelesítő Kirendeltségnél. 96 Aláírták a magyar—angol árucsereforgalmi me’állanodás ez évi árulistáinak jegyzőkönyvét Londonban és Budapesten folytatott tárgyalások után 1961. április 11-én aláírták Bu­dapesten az érvényben lévő hároméves magyar-angol áru- csereforgalmi megállapodás 1961. évre megállapított áru­listáinak jegyzőkönyvét, amely a két ország közötti forgalom­ban az elmúlt érihez képest emelkedést irányoz elő. Ma- gyararszág főként mezőgazda- sági cikkeket, könnyűipari ter­mékeket szállít Angliába, ahonnan gépeket .vegyi any», gokat, és egyéb anyagot köa* tűk nyersanyagot vasérc*, j Nagy átalakulás —- nagy feladatok Külföldön járt bányászaii szakembereink tapasztalatairól

Next

/
Thumbnails
Contents