Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-08 / 82. szám

2

NAPLÓ

lStöl, ÁPRILIS 8.

Elveszett...

egy erszény. Megában véve ez nem olyan nagy eset, hiszen az összeg, ami benne volt, sem nagy. Mindössze kétszázhatvanhárom forintot tartalmazott a kopott, barna erszény, ligy közepesen kereső munkás 3—i napi keresete. De ez az erszény sokkal többet rejtett. Egy család egész hadi megélhetése volt benne. Idős házaspár utolsó garasai. Hetvenhét éves, beteg ember és hatvanötéves beteg felesége könnyezte meg. Bakos Sándor kesztyűgyári portás múlt havi táppénzével, egyhónapi betevő falatra való hullott a porba szerdán délután. Ki találta meg? Nem tudni, hiszen sokan jártak akkor a temető előtti úton. Talán egy gyermek, aki bizonyára örült a pénznek. Talán egy felnőtt. Vajon, mire gondolt, mikor felvette? Ha eszébe jutott, hogy ez olyan ember pénze, aki nagyon-nagyon rá van szorulva minden fiUérre, akkor visszajuttatja Bakos Sándornak, a Domonkos utca

2-be. Mi hisszük, hogy visz- szajut az erszény, hiszen becsület is van a világon. Ez pedig többet ér kétszázhatvan forintnál; H. L.

Az othónapos iskola után

Egy szb-titkár arcképe

Benzinlopás közben tüzet okoztak

Tegnap éjjel Blkalra hívták a tűzoltóságot ahol a tsz kocsiszínje lángokban állt.

A tüzet Müller Béla és Nagy Vilmos okozta, akik motorkiránduláshoz akartak benzint lopni s termelőszövetkezet gépkocsijából. Lámpagyajtóssal nem akarták magukra vonni a figyelmet, ezért gyufával világítottak. A nyílt lángtól a benzin felrobbant s az épületet pillanatok alatt lángok borították. A kocsiszínben lévő gazdasági gépek, alkatrészei, s a tsz gépkocsija a tűz következtében megrongálódott. A kár a becslések szerint mintegy 50 00» forint.

A rendőrség őrizetbe vette « tetteseket.

Az életkorát nem kérdezem,

harmincötnek látszik, tehát annyi. Nem régen jött haza a Szakszervezetek Országos Tanácsa öthónapos iskolájáról. Körülnézett az üzemben, megtalálta a régi ismerősöket, akikkel évek óta együtt dolgozott s akiiekéi most folytatnia kell a munkát. Talált új arcokat is. akik számára ő is új embernek számít.

Közben a tennivaló is megszaporodott. Nem azért, mintha Bognár Józsefné. a helyettese- nem végezte volna el á szakszervezeti titkári teendőket. Inkább azért, mert a kesztyűgyár bővült, többen dolgoznak benne, mint öt hónappal ezelőtt, modernebb lett. (Uj öltözőt is, fürdőt is kapott.) A szakszervezeti munkában is új föladatok jelentkeztek.

Tóth Józsefné tudja, hogy a kesztyűgyár szakszervezeti bizottságának nemcsak az a feladata, hogy segélyezési ügyekben javaslatot tegyen, megszervezze a kulturális nevelő- munkát és bérkérdésekben, meg szociális kérdésekben segítsen. ha kell. A termelő munkában; a munka eredményességének fokozásában is ^szerepe van.

Asszonyok jönnek az szib- irodába. A szakszervezeti tag- 1 díjak elmaradása miatt jön az egyik, szeretné rendezni a hátralékot. A másik segélyt kért régebben, elutasították, most hozta az igazolást.

SzétnéZÜflk a gyárban. Csinos, jól felszerelt női öltözők, új zuhanyozók és mosdók. A mosdóhelyiséggel most jól állnak, nincs is egyelőre szükség mindre, ami elkészült, Ha bővül a létszám, szükség lesz azokra Js. Csak az öltözőhelyiség szűk még, sokan vannak

Fásítási ankét a Hegyei Tanács és a Mecseki Állami Erdőgazdaság rendezésében

Tegnap a Megyei Tanács és a Mecseki ÁR. Erdőgazdaság egésznapos fásítási ankétet ren dezett. Az ankéton mintegy százan vettek részt. A Megyei Tanács nagytermében Földvári János elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg az ankétet, majd Kasza Ferenc elv társ, a Mecseki Állami Erdőgazdaság igazgatója tartott beszámolót az 1960 óta végzett fásítási munkákról, a további feladatokról.

— ‘‘Köztudomású, hogy fában szegény ország vagyunk — mondotta többek között. — Az erdők aránya hazánk területen mindössze 13,7 százalék. Az 1958-as adatok alapján erdőink a szükségletünknek csak 50,7 százalékát elégítik ki, az ipar igényét viszont csak 34.7 százalékra fedezik. Éppen ezért a faanyagún port külkereskedelmünkben élőkelő helyet foglal éL Évi 800 millió devizaforintot áldozunk külföldi fáért.

Ezután arról beszélt Kasza elv társ, hogy nemcsak a fa- hiány enyhítése céljából van jelentősége a fásításnak. A szél erejének megtörése, az eróziós károk csökkentese, a talaj vízgazdálkodásának megjavítása. a levegő páratartalmának. hőmérsékletének szabályozásában és más tényezők alakításában is fontos' a fásítás. A fásítás feladatairól szólva ismertette a második ötéves tervünk célkitűzéseit, mely szerint ez időszak alatt 100 ezer hektár erdősítést, fásítást keil végezni, főleg gyorsa- növekvő fafajtákkal.

Kitért arra is, hogy az ifjúságunk milyen tevékenyein vesz. részt a fásítási program végrehajtásában, majd a termelőszövetkezetekben és ezek maioriaiban tört ép ő fásítások fontosságáról szólt. Végül ismertette, hogy a megye mely községek vállalatai és szervei végezték ezen a területen jó munkát a múlt évben. éc a mo-n./.he- a további lehetőséí¥éi’-»«o1 c7,ómrvTi 1)0.

Az n.rt'-ét résztvevőinek -hoz- *á«7-viéwt? u*án a. fásítás terén k való munkát végzett szerve - rsLálateKaifc, «s*eke* m

személyeket Oklevél-, pénz- és j el vény j utalómban részesítették, majd társasgépkocsival Szellő, Szederkény, Boly, Villány, Siklós útvonalom különböző fásításokat tekintettek meg a résztvevők.

{ hozzá, nem nagyon férnek el a műszóik végén, amikor átöl- tözniök kell.

Ezen sajnos nem lehet segíteni már. mert a gyár területe legalaposabban ki van használva, terjeszkedni nem tudnak tovább. Az szb legközelebbi ülése azonban megvizsgálja majd, mit lehetne tenni, hogy mégis javuljon a helyzet.

— Elmond tóim az iskolán azoknak, akikkel együtt tanultam- — a rokonszakmabelieknek, — hogy nálunk hogyan folyik a szakszervezeti élet. Viszont én is tanultam tőlük. Erre is jó volt az öthónapos iskola. Kitűnő tapasztalatcsere volt, 6ok munkamódszert tanultunk egymástól.

Erről beszél Tóthiié s aztán a színházi közönségszervezőjüket dicséri, hogy milyen ügyes. Hanke Jánosaiéról van szó, aki mindig sok színház- és mozijegyet ad el.

A szakszervezeti bizottság kultúrpolitikájának eredményeihez. nyugodtan odaszámíthatjuk ezt is. vagyis azt, hogy nagyon szeretik a színházat és a mozit a kesztyű gyári asszonyok.

— 1956 előtt sajnos nem sokat törődtünk a női# politikai nevelésével — mondja Tóthné —- de most jobban csináljuk. Tessék megfigyelni amikor egy egy előadás van. akár női dolgokról. akár a gyarmatokról vagy más politikai kérdésről, milyen érdeklődéssel hallgatják.

Két ilyeh TIT-etőadást is megfigyeltünk. Egyiket nyolc- yanan. a másikat hetvennél többen hallgatták; meg és kérdeztek, kérdeztek szinte szünet nélkül. Érett politikai látókörrel szóltak hozzá sok dologhoz s amit nem értettek meg. azt nem szégyelltek még- egyszer megkérdezni;

— Most-1500-ná] is több dolgozónk van a siklósi üzemrészleggel együtt, j 958-ban csak hétszázam voltunk — mondja Tóthné és hozzáteszi. hogy már ez a tény önmagában is mutatja, hogy a szakszervezeti bizottság felada tai ma nagyobbak, mint néhány évvel ezelőtt voltak.

Jó, hogy nő a szakszervezeti

bizottság titkára, hiszen ez nagyrészt női dolgozókból álló

üzem. A párttitikár is nő. —

Könnyebben megértik ok az asszonyi gondokat, a lányok mindennapi kis problémáit is, mint a férfiak.

A mai napon is lesz tennivalója elég.

Megnézi, bogyóin készítették elő a KISZ-szervezet tagjai a termet a családi esthez, megbeszéli velük a továbbiakat. A mosógép vételének dolgában is el kell járnia, hadd legyen könnyebb a mosás a kesztyű- gyári asszonyoknak. A harkányi üdülő, fenntartásának költségeiről is tárgyalnia kell. Tavaly harmincat, az idén negyven gyereket üdültótnek szak- szervezeti üdültetésben. Százéves évfordulóját ünnepli az idén a kesztyűgyár, ebben az ügyben is megbeszéléseket kell tartani, hogyan- mikor rendezzék az ünnepségeket. A költségek előteremtése dolgában is tárgyalni kell még a felettes szervekkel s ebben is nagy része lesz a szakszervezetnék.

A bissei termelőszövetkezet palronálásával kapcsolatos kér désekben is tájékozódni akar- hadd legyen jobb a segítség az idén, mint tavaly volt. Tavaly jól bevált, az idén is megcsinálják az „Akikre büszkék vagyunk” című tablót, jó lesz már azt is előkészíteni. Ezen a gyár dolgozói legjobb tanuló iskolás gyermekeinek fényképét helyezik el. Megfigyelték, milyen büszkék voltak az édesanyák és apák. amikor a gyárban mindenki láthatta és megtudhatta, hogy kitűnő tanuló a kislányuk, vagy a fiúk. A jókedvben és a murükában is észrevehető volt ennek a hatása.

Sokat tanult

Tóthné az öthónapos iskolán. Kellett is, hogy elsajátítsa a munkásosztály világnézetét- mint tudományt. Hogy ne csak szívével és lelkesedésével, hanem a tudományos szocializmus tanításainak gyakorlati végrehajtásával, jó szervezéssel és helyes politizálással lásson neki az új megnövekedett feladatoknak.

Már ebből is meg lehet jósolni, hogy a jövőben még jobban megy majd a szakszervezeti munka a Pécsi Kesztyűgyárban.

Gy. K.

Kipillantunk tegnap a szerkesztőség ablakán s még a lélegzetünk is eláll a látványra. A József Attila utca 19/1. szitáz tetején két —10—12 év körüli — fiú j át s z ik. Ott fent a magasban, a harmadik emelet felett lévő lapostető párkányán. Lehasalnak, a másik pillanatban felugranak. — így messziről úgy látszik: még birkóznak is. Egy elvétett lépés és...

Még rágondolni is rossz.

Nézzék csak a képet! Intő figyelmeztetésül gyereknek, szülőnek...

(26.)

— Iratai? — kérdezte most már növekvő figyelemmel az őrnagy.

— Egy papirszeletke nem sok, annyit sem találtunk nála.

— Megfoghatatlan.

— No, komiszár, te a lélek mérnöke vagy, hát mire magyarázod ezt a rejtélyt?

— Hm. Hát mégis, milyen válaszokat ad?

— Akármit kérdezünk tőle. furcsán, révetegen néz, s azt mondja. „nem tudom”. Tegnap este pszichológiai ráhatással is kísérleteztem. A majdnem teljesen sötét szobában: a tolmács — úgy. amint előre megbeszéltem vele — monoton hangon harctéri képeket idézett föl előtte. Egy szokványos harctéri jelenetet. Gondoltam, hátha kimozdul helyéből a fantáziája, mintegy beleképzeli magát az adott harctéri helyzetbe, és rádöbben mindarra, ami kizuhant emlékezetéből,- De semmi eredmény. Aztán a tolmácsunk mindenféle magyar veret sorolt fel előtte. De mindegyik hello*" ra ró-*n a fejét.

— Nos. er bizony fogós kérdés — tűnődött Versirtyin nr- 1HWW —, Az imént gyanú éhredt fel bennem. Gondoltam, hátha szimulál?

— Kizárt dolog — rázta fejét Rudakov.

— No igen, és nemcsak orvosi szempontból, de egyébként is az. Hiszen ha: bármiféle céllal szimulálna, mondjuk „fehér lappal” akart a kezünkre kerülni, mert súlyos bűnök terhelik, vagy valami ilyesmi, akkor csak szimulálna és nem mérgezte volna meg magát.

A két jöbarát gondolataiba mélyeit, Versiriyin törte meg a csendet:

— Ha csak annyit tudnánk, hol szedték fel a szanitécek ... A vele együtt szolgált katonák vagy helyi lakosok közül valaki bizonyosan felismerné.

— Mondd, Ilja, nem lehet elképzelni, hogy ez az állapot csak időleges? Hogy csak egyelőre...

— Lehet, hogy valamikor visszanyeri emlékezőtehetségét. Ezt ma még nem lehet tudni. De semmiképp sem,

pgyhamar. Emlékszem néhány

hasonló' esetre. Egyszer egy traktoristát kezeltem. Munka közben felborult a gép. maga alá temette a traktorost cs a fiatalember elvesztette emf.é- kezBtehetséffét. Néhány éven

át nem is nyerte vissza. Egyszer hírét vettem, hogy teljesen rendbejött. Érdekelt a dolog, milyen behatásra zökkent vissza énjébe? Képzeld, el, egy súlyos és megrázó lelki defektusnak köszönheti gyógyulását. Idegrendszerét olyan megrázkódtatás érte, amely helyrebillentette lelki egyensúlyát.

— Érdekes. Valami olyasmi, no persze én nem, tudom bizonyosan, de talán olyasmi ez, mint amikor egy ébresztőóra megáll, s akárhogyan is piszkálják, még ha szakavatott kézzel is, nem tudják megindítani. Aztán egyszer az óra leesik a szekrény tetejéről, mindenki azt hiszi, na, ennek most már végképp fuccs, de csodák csodája, valami helyrebillent a szerkezetben, s az óra jár, mintha mi sem történt volná.

— Úgy van — bólintott Rudakov. — Nagyon találó. Vagy például tudod, hogy a klinikai halál állapotába jutott szivet — ha gyors a beavatkozás — magasfeszültségű elektromos impulzusokkal meg lehet indítani megint.

Versinyin az órájára pillantott.

— Késő van, testvér, el kéne menni. Hanem még egyet. Mit szándékoztok tenni ezzel az emberrel, ha felgyógyult?

— Beszéltem már róla Gon- csarovszki ezredessel a hadtest politikai osztályán. Azt mondja, semmi egyebet nem tehetünk, mint hogy hadifogoly állományba vesszük. Katonaruhában esett fogságba, még ha az okmányai hiányoznak is. Sem pro, sem kontra nem tudunk róla semmi bizonyosat, tehát úgy kezelendő. mint akármelyik hadifogoly. Ha talpraill, halra- küldjük Tálát májd éz Idő segít rajta.

— MEGKEZDTÉK a korai I káposzta kiüttetését a szeder- | kényt Karasica Gyöngye és a dunasze lecsói Uj Élet tér- ! melőszövetkezeteknél.

A két tiszt elbúcsúzott egymástól.

*

Mint amikor villám hasit a koromfekete éjszakába, utána tompa sötétség hull a min- denségbe, előbb riadtan káp- rázik minden szem, majd té- j tován hunyorog megint, úgy i hasított ■ a fogolytábor lakóinak tudatába a gondolat:

— Hazamegyünk ...

Harminchárom hónapon át ezerszer megálmodták újjon- gó álommal ezt az órát, aztán jptt az ébredés és az álmok sóvárgássá szelídültek. De most Kurganov alezredes, a tábor parancsnoka tudtukra adta, hogy néhány nap múlva...

Az első pillanatban felizzott minden idegszáluk. Úgy érezték a foglyok, mintha egy égi \ szekér a végtelenbe ragadná j őket. De aztán lehuppantak i földi hantokra, kétség és szorongás tolu\t a mellükbe.

Hazamé gyűrik. De mit tartogat a sors? Mit a megérkezés ! pillanata? Él-e, s vár-e az asz- szony, a menyasszony, a kedves? Mivé lett azóta az elárvult otthon? S mivé Magyar- ország, amelyet utoljára szörnyű sebekbe borultam, láttak? Megannyi kétség.

Mit higgyenek el a hírekből, amelyek az otthoni változásokról szólnak? Berikő Antal, a tábor agitátora csodálatos változásról beszél. Azt mondja, Magyarország szabad országúi rendszer van, demokrácia, vagyis népuralom. Mi is lehet az? Meg azt is, hogy meguj- hodott az ország. A háborús romokat például máris eltakarították, Na hiszen, ha az csak úgy menne! Azt á sók romot, a rengeteg kártételt jó. ha tizenöt—húsz év alatt kiheveri Magyarország.

(Folytatjuk.)

— KOMLÓN az eimúlt évben 20 000 négyzetméter asz- íaitutat építettek a lakótelep és a környező üzemek között.

— TAVASZI kirándulók érkeznek az IBUSZ szervezésében különvónattal Budapestről Pécsre április 15-én.

— LENIN születésének 91. évfordulója alkalmából április 22-én az MSZBT komlói szervezete ünnepi emlékestet szervez a Zrínyi Művelődési Házban, melynek' keretében a Belorusz Állami Népiegyüt

' tes 75 tagú művészeti csoportja ad műsort.

— ÉLÜZEMAVATÖ ünnep Séget tartottak a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tangazdaságának dolgozói. A tangazdaság kiváló dolgozóit a technikum énekkara színes műsorral köszöntötte.

— ÉRDEKES és szokatlan előadást hallhatnak a szakemberek április 8-án a pellérdi kultúrott- honban, délután fél 7 őrá? kezdettel a szarvasmaz-hatenyésztés- ről. Az előadást hazai szakembereink egyik legkiválóbhja, J. Horváth László tartja, aki a Vidám, zajos szarvasmarhntenyész- tés című könyv Írója. Túl azon, hogy az előadás nyilván a legmagasabb szakigényeket is kielégíti, még művészi élményt is nyújt, ugyanis Füzessy Árpád tréfás rögtönzött rajzokkal kísérli Az előzetes jelek máris igen nagy érdeklődésre mutatnak. Az előadást a Megyei Könyvtár és a járási tanács vég-' rehajtó bizottsága rendezi.

— A KÖNNYŰIPARI Kutatóintézet munkatársai folya matosan felülvizsgálják a megye tanácsi vállalatok technológiáját. A vizsgálatok során kialakult tapasztalatok alapján adják meg javaslataikat a termelés feltételeinek to- vábbjavítása érdekében a kutatóintézet munkatársai.

— ISMERD MEG Baranyát

mozgalom keretében a sásdi kultúrotthon vezetősége a fiatalok részére autóbusz*- kirándulást szervez, ahol a TIT földrajzi szakosztályának tagjai ismertetik maid az útvonal -nevezetessé ;.?iL

Tragédiát sejtő pillanatok