Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-08 / 82. szám
iwi. Április 8. NAPLÓ A Komlói Szénbányászati Tröszt ez évi versenyvállalásai Húszezer tonna szén terven felül — Boltozzák a rakodás és a jövesztés gépesítését A Komlói Szénbányászati Tröszt igazgatósága és a Területi Szakszervezeti Bizottság felülvizsgálta a tröszthöz tartozó üzemek vállalásait és ezeket, valamint a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium által kidolgozott irányelveket figyelembe véve összeállította a tröszt 1961. évi vállalásait. Az üzemek kapacitásának újbóli felmérésével arra a meg állapításra jutottak, hogy az idei terv feszítettsége ellenére is megvan a lehetőség a 20 ezer tonnás túlteljesítésre, ami a tervben meghatározott feladat 1,2 százalékos túlteljesítését jelenti. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a műszaki terv gondos kidolgozása (rekonstrukciók, gépesítés, koncentráció, stb.) amelynek biztosítását már a korábbi időszakban megalapozták. Mindezek reális alapot teremtettek ahhoz, hogy az üzemekben a munka termelé- kenyséee emelkedjék, de az is a cél. hogy a termelés túlteljesítése döntő részt a teljesítmény emelkedéséből származzék. Természetesen hozzájárul ehhez az eddig alkalmazott technológiák tovább fejlesztése, alkalmazási körüknek kiterjesztése, hogy így együttesen biztosítsák a terv 102.2 százalékos teljesítését; A múlt évihez képesít tovább fejlesztik az egyik legmunkaigényesebb folyamat, a rakodás gépesítési fakát, amit, a felrakó gépek jobb kihasználásával, rájövesztéses módszerek elterjesztésével kívánnak elérni; Tovább növelik a géppel jóvesztett szén arányát is. Amíg tavaly a jövesztett szén 5,5 százaléka (89 013 tonna) történt gépi jövesztéssel, addig ebben az évben a 118 000 tonnás tervet újabb 2000 tonnával teljesítik felül. így a gép pel jövesztett szén aránya az összjövesztéshez viszonyítva 7.2 százalékos emelkedést jelent a tavalyival szemben. A koncentrált termelési területek üzembe helyezésével, a termel- vények elszállítását nagyrészt gépi berendezésékkel oldják meg. Tavaly ilymódon 489 503 tonnát szállítottak, ami az ösz- szes kitermelt szén 31,3 százaléka. amíg 1961-ben az 530 200 tonnás terv plusz 40 000 tonnás vállalás következtében ez az arány 33,5 százalékos teljesítménynek felel meg. A gazdaságosság elveinek figyelembevételével továbbra is napirenden tartják a vágatok korszerű, tartós elemekkel történő biztosítását és minden eddiginél jobban előtérbe helyezik az elhagyott vágatok TH íveinek visszarablását. kijavítását és újbóli felhasználását. A komlói trösztnél 1960- ban egy tonna szén termelési Sokat fejlődött a MALÉV áruszállítása Kiterebélyesedett a MALÉV légihálózata. 18 európai nagyvárosba járnak a magyar légiközlekedési vállalat gépei. Ezzel egyidejűleg megnőtt az áruszállítás is. Sokféle terméket visznek a gépek Budapestről az európai nagyvárosokba, s onnan gyakorta ugyancsak légiúton jutnak el a tengerentúlra. Ma már szállítunk repülőn konfekció árut, bőrdíszmű vet. bőrkesztyűt. cipőt, gyógyszert, bort. füstölthús- féleségeket. orvosi műszereket, kisebb-nagyobb gépalkatrészeket. A külföldi nagyvárosokból pedig ugyancsak sokféle árut hoznak a MALÉV gépek, s előfordul, hogy naposcsibék, majmok, sőt gyümölcsfa-csemeték érkeznek a ferihegyi repülőtérre. A nyári menetrendben tovább növekszik az áruszállítási lehetőség, hiszen hét európai nagyvárosba II—18-as fieppel repül a MAU£y, y költsége 456,37 forint volt, ezt a ráfordítást az idén 435,02 forintra akarják csökkenteni. Az elmondottakon kívül az önköltségcsökkentés igen fontos tényezőjének tekintik a különféle anyagokkal, különösen a bányafával és az energiával történő takarékosságot. A bányafa felhasználását leginkább a rendelkezésre álló acéltámok és süvegek kihasználásával kívánják csökkenteni s ezért a fejtési acélbiztosító szerkezetek maximális fel- használását tűzték ki célul. 75 százalékos acéltám kihasz nálás mellett kb. 650 köbméter bányafát takarítanak meg, ami az összes tervezett fafelhasználás 1 százaléka. Az energiafogyasztás kedvező alakulását a gépi berendezések szervezett üzemeltetésével, a sűrített levegő-energia fogyasztás rovására, a villamos-energia növelésével iparkodnak előmozdítani; Ilyen intézkedések közé tartozik például a szállítószalag központos irányításának megoldása, vagy a sürített levegős ventillátoréit folyamatos villamos berendezésekkel történő felcserélése stb. Természetesen mindezeknek elsőrendű feltétele, hogy a vég rehajtásnak széles tömegbázisa legyen. Ennek megteremtéséhez fokozott mértékben igényelték a városi pártbizottság, valamint az aknák pártszervezetének. szakszervezeteinek segítségét, szervező és mozgósító erejét politikai felvilágosító munkáját. Azonfelül- hogy továbbra is az élenjáró dolgozókra' támaszkodnak, még jobban kiépítik és szélesebb alapokra helyezik a „Szocialista brigád” cím elnyeréséért folyó versengést, amely a tavalyi eredményeket alapulvéve, legfőbb mozgatórugója lesz a tervek és a vállalások valóraváltásának. „Hetenként két érét a gyérért" A Mohácsi Selyemgyár fiataljainak kezdeményezése Szép feladatokat vállaltak a Mohácsi Selyemgyár KISZ fiataljai. Társadalmi munkában kívánják elvégezni a gyár előtti Duna-parti sétány rendbehozatalát. a gyár udvarának megtisztítását és parkosítását. Elvállalták, hogy szabadidejük ben a dolgozók részére, a megnövekedett igények kielégítésére két kerékpárszínt építenek; A munka elvégzéséhez az szükséges., hogy a fiatalok a megvalósítás érdekében minél több társadalmi munkát végezzenek. A gyári KlSZ-szer- vezet vezetősége elindította a „Hetenként két órát a gyárért” mozgalmat. Azt szeretnék ha ennek a mozgalomnak a keretében minden fiatal elősegítené a társadalmi munkavállalások teljesítését. A munka szépein halad; Az egyik kerékpárszín- már felépült. A parkosítási munkálatokat szintén megkezdték. A pécsváradi járás termelőszövetkezeteit a jobbak közé sorolja a közvélemény. Tekintélye, súlya van ennek a járásnak. Különösen azóta, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom szervezése befejeződött náluk és hozzáláttak a közös gazdálkodás járás-méretű kialakításához. Újszerű, most először végzett munka ez. Gondot okoz az egyszerű tsz-tagoknak csakúgy, mint a járás vezetőinek. A sok ezer egyéni parasztgazdaság irányítása helyett most ugyan csak 26 termelőszövetkezet gondja nehezedik a járási pártbizottság és tanács vállára — jóval áttekinthetőbb tehát a munka, — de ez a huszonhat egység külön-külön legalább annyi problémával küszködik, mint a korábbi sok ezer. Egyszer majd — évek múltán persze minden sokkalta egyszerűbb lesz. A nagyüzemi gazdálkodás előnye ebben a vonatkozásban is meg kell, hogy mutatkozzon. Addig azonban sokat kell talpalniuk, vitatkozniuk — és ami a legfontosabb: sokszor fején kell találni a szeget. Papp János elvtársnak, a járási pártbizottság titkárának tájékoztatója alapján úgy érzem, hogy sikerült megragadniuk a továbbhaladás legfontosabb láncszemét. Természetesen nem valami különleges, egészen új „csodaszerről” van szó. Még csak azt sem állítom, hogy kizárólag a pécsvára- diaké az érdem. Régóta ismert, állandóan hangoztatott- alapigazság az, hogy az új termelőszövetkezetek — általában a termelőszövetkezetek — megszilárdítása, közös gazdaságának, munkaszervezeteinek kialakítása csak ott sikerülhet, ahol megértik az asszonyok fontosságát, törődnek az asszonyok meggyőzésével, munkára mozgósításával. Először szánt traktor a máltai határban KülOfiÖS Vidék a Mecsek völgye. Itt a hegyek karéjában, két ipari várostól közrefogva terül el a mániái határ. Más itt a klíma, mint egyebütt, más a növényflóra, más a talaj, sajátságos a gazdálkodás. A felületes szemlélő azt is mondhatná, nem mezőgazdasági vidék. De, hogy mennyire az, azt Sáfrány János tudná a legjobban megmondani, aki hosszú évtizedekig maga is mániái gazda volt, most pedig a Mecsek völgye Tsz:, elnöke. A termőföldjük persze nem bácskai humusza sekélyebb is, soványobb is. Meg az is igaz, hogy van a csoportnak 250 hold olyan szántóföldje, amely 10—15 éve ekét sem látott, nem még, hogy trágyázták volna. A lakosság túlnyomó része ipari munkás, bányász, hát nem sokat törődtek vele. Bezzeg törődik a tsz, hisz amúgy, is földhiányban szenvednek. Az elvadult földet megszántják és az idén ugarolják, aztán kap egy trágyázást és jövőre már vetnek is bele. Van ellenben adottságuk takarmányter- mesztésre, szarvasmarha- tenyésztésre, erre kiváló lehetőségeket kínál ez a hegyvidék. De hisz ezt is akarják; sok tejet termelni, ellátni Kom lót friss tejjel, hússal. Nagy dolog lesz ez, ha megvalósítják, de hát Mánián csupa nagybetűs dolog történik most már hónapok óta. Január utolsó napjaiban olyan községben alakult meg a Mecsek völgye Tsz, ahol eddig soha nem működött szövetkezet. Ez a nap bizonyára bevonult Mánfa történelmébe. Aztán nemsokára megjelent az első traktor is a határban. Egyszerre két traktort küldött a mágocsd gépállomás. Mánfa határában még soha nem dolgozott traktor, talán azért is, mert a gépállomás nagyon messze esik, vagy inkább a sok hegy miatt. Mindenesetre a mánfaiak eddig csak idegen határban láttak traktort szántani. Kiderült, hogy itt is dol- igozhat gép, igaz, hogy csakmódjával, a laposabb területen és kisebb dombokon. De ahogy jól utána néztek, rájöttek, hogy a munka felét nyugodtan elvégezheti a gép. Aztán nagy élmény volt a közös munkakezdés napja is, február líi-a és rá egy hónapra az első fizetésé. Mert a mániái tsz mór , az első ledolgozott hónapra fizetett előleget a tagjainak, ha nem is sokat, de 10 forintot munkaegységenként. A tsz vezetői ezt nagyon fontosnak tartották és Sáfrány Jáijos meg is indokolta, hogy miért. — A falu ipari dolgozód jól keresnek. Két ipari város, Pécs és Komló között vagyunk és ez bizony komoly konkurencia. Mí sem akarunk lemaradni a városban dolgozók mögött. Már most, az első évben is osztunk havonta előleget és úgy érzem, a dolgozóink elégedettek. Ezt nem is annyira az örökös mondogatássa! bizonyítják, hanem azzal, hogy nap, mint nap eljönnek munkát kérni hatvanan, nyolcvanén, százan. Nagyon szorgalmasak. A Mecsek völgyében talán leginkább Mániától féltek, „nem mezőgazdasági falu” — mondogatták. „Bezzeg Mecsek- faiu, ott jó gazdálkodók vannak, príma állattenyésztők, azoktól várhatunk valamit.” Aztán úgy esett, hogy Mecsek- falu lett a „nehéz” tsz, és Mánfa ,kiugrott”. Mánfa már agronomist kér, de nem kaphatja meg, mert Mecaekfalu a kerékkötő. Jánosival ez a három falu közös agromómust kapna, hisz egymás mellett van a határuk. A mániái és mecsekjánosi tsz meg is szavazta az agronómus fizetését, de Mecsekfalu sokallja a ráeső havi 250 forintot. Nagy kár, hogy nem tudnak megegyezni, mert a Mecsek völgye Tsz-nek komoly tervei vannak és a tagok komolyan láttáit hozzá a munkához. Mindehhez pedig szakember, agronómus kell. Májusban- már összevonják az állatokat, istállót alakítanak, újat építenek. S ha valóban színvonalas szarvasmarhatenyésztést akarnak foly tatai, sok tejet termelind, ahhoz szakirányítás kell. Sáfrány Jánosnak ezer apró ötlete van, hartároaott és gyors vezető. Ezit az is mutatja, hogy bár még bevételük nem volt, rríár fizettek a tagoknak, és nem hitelből. Fuvarozást vállaltak egy komlói vállalatnál, ebből jött be a pénz. Persze azért a saját munkájuk sem maradt el, az volt az éltó. Sáfrány János ötlete volt a csemegekukorica is. Két holdat vetnek és Komlón a zöldségboltokban, meg a piacon darabjáért 80 fillért, sőt az 1 forintot is megkapják. .gy kell egy 'közös gazdaságban kezdeni, ahogy a mánfaiak tették, s ha így is folytatják, rövidesen még többet is hátiunk róluk. — Rné — A pécsváradi elvtársak sem találhattak ki ennél okosabbat Egyszerűen azzal ragadták üstökön a lényeget, hogy a tsz-szervezés befejezése után, a megszilárdítás bonyolult feladatai közül most éppen ezt, a legfontosabbat vették elő és járásméretű mozgalmat bontakoztattak ki a tsz- asszonyok tájékoztatása, meggyőzése, munkára való mozgósítása érdekében. Az ötlet a múlt hónap végén született, amikor a járási párt végrehajtó bizottság napirendre tűzte a nőtanács munkáját Megvizsgálták, hogy milyen befolyása van a termelőszövetkezetben dolgozó asz- szonyokra, mit tesz a termelő- szövetkezetek megszilárdítása érdekében. A vb-ülésen aztán kiderült, hogy ezt a kérdést nem lehet csupán a nőtanács munkájának tükrében vizsgálni. A tsz-tagság több mint hatvan százaléka nő. A tsz- asszonyok munkája az egész termelőszövetkezeti mozgalom egyik alapkérdése. Nevelésük, mozgósításuk az összes párt, állami szerv és tömegszervezet közös feladata. Ez volt a vb tagjainak egyöntetű álláspontja. Ebből született meg aztán a határozat: április tizennegyedikéig minden termelőszövetkezetben nőgyűlést kell tartani, ahol a járás legfontosabb beosztású, legképzettebb vezetői ismertetik meg a tsz nőtagjaival a soros feladatokat. Látszatra ez a kezdeményezés is csak egy a sok közül — végeredményben nem más, mint egy gyűléskampány, ahol újfent a közös munka, a vetés, a prémium, a háztáji, az áruértékesítési terv forog terítéken. Papp János elvtárs szerint a megbeszélések lényege az lesz, hogy mi! vár a párt a tsz-asszenyoklót. A pécsváradi járás termelőszövetkezetei az elmúlt gazdasági évben nem dolgoztak éppen rosszul. Termelési és áruértékesítési terveiket a legtöbb növényféleségből teljesítették. Egészségesen gyarapodott a járás termelőszövetkezeteinek közös állatállománya, jelentős, négymillió forint értékű beruházást eszközöltek, ennek félét saját erejükből. A szövetkezeti vagyon gondos gyarapítása mellett a tagok szerint is kielégítőnek mondható az egy munkaegységre jutó 26 forint 40 filléres munkaegység. A tervezettől négy forinttal kevesebb ugyan, azonban a háztáji hasznát hozzászámítva — ez pedig a pécsváradi járásban eléggé tetemes — elégedettek lehetnek a tsz-ek tagjai. Gondoljuk csak el: Versenden, az alig egy éve működő új termelőszövetkezetben már az első zárszámadáskor 35 forintos munkaegységet osztottak. Ráadásul csaknem 800 ezer forint értékű istállót, ólakat építettek, négy Super-gé- pet vásároltak. Voltak — persze, hogy voltak a pécsváradi járásban is gyengébb termelő- szövetkezetek — a legkisebb értékű munkaegység 14 forint 10 fillért fizetett. De hát éppen az a célja ezeknek a tanácskozásoknak, hogy a tagság A utótól vájok Pécsett egy új bűnügyi ág első haj tását metszették le április 3-ám. Autó- tolvajok kerültek rendőrkézre. T. Ferenc és K. János — mindketten húszévesek és mindketten autószerelők — húsvét másnapján baroz- gatni mentek a dö- mörkapui turistaházba. Föüöntöttek a garatoa és elindul talk az üdülőszálló felé. Amikor az üdülő közeiébe értek, T. Ferenc oda- szólt társának: „vár jái egy kicsit, beugrók az egyik ismerő somhoz, itt lakik pár lépésnyire!” K. János várt és sétált az üdülő előtt; Egyszercsak látta, hogy egy autó görd ül lefelé, a vezető be aloarja „ugratni” a motort, de nem sikerül. Kíváncsiskodva az autó felé ment, 6 meglepetten vette észre, hogy a volánnál T. Ferenc üiL ö is beszállt az autóba és mentek vele egy ideig, aztán a kocsit elhagyták. K. János már búcsúzott kollégájától, de akkor vette észre, hogy az idő későre jár, az utolsó vasasi autóbuszt lekéste, nem mehet haza. Megkérte T. Ferencet, hadd alud hasson nála. Megegyeztek. Ahol T. Ferenc lakott, ott is találtaik agy autót; Most már belejöttek: a „szórakozásba”, hát erre is szemet vetettek. Igaz, slusszkulcsuk nem volt, de értettek a szakmához, nem került különösebb fáradtságba beindítani az autót, jjárták vele a városit,’ de — Mába, jó érzéke van a rendőrségnek, — igazoltatták öltét. Ekkor még nekik állt feljebb, a rendőrt bántalmazni kezdték =.. Az autótolvajok a béróság előtt felélnek majd tettükért. Először lopás, másodszor hatósági közeg élleni erőszak, harmadszor pedig ittas vezetés SHfcStt. többségére, az asszonyokra támaszkodva az idén kijavítsák a tavalyi hibákat. Mert ugye tavaly is elkészítették a tervüket, hozzáértő szakemberek felül is vizsgálták azokat. Általában reálisak is voltak ezek a tervek, a lemaradás tehát mindenképpen a termelőszövetkezetek vezetőin és tagságán múlott. Növénytermesztésből, állattenyésztésből is négy-négy, ösz- szesen nyolcmillió forint esett ki tavaly, a mérlegek tanúsága szerint a tsz-ek közös bevételéből és ebből édes keveset lehet a tavalyi kétségtelenül kedvezőtlen időjárásra hárítani. Valljuk meg nyíltan: sok termelőszövetkezetben elmaradt a kukorica második kapálása, nem fejlődött, hullott a sertésállomány. Nem egy helyen szálastakarmány-hiány- nyal küzdöttek, de rétjeiken kint rohadt a széna. Ez azt mutatja, hogy Mányzott a kellő fegyelem és törődés. Kevés volt a szorgalmas, használható munkaerő, különösen a munkacsúcsok idején. Ha pedig a kapálásról, szénabetakarításról van szó — ott a főszerep az asszonyoké. Világos a következtetés: az idén a tavalyi hibákat elkerülendő fokozottabban szükség lesz az asszonyok munkájára. A tagokéra csakúgy, mint a családtagok dolgos két kezére. A járás vezetői, több termelőszövetkezet kezdeményezésére igencsak hajlanak arra, hogy a női munkát — a növényápolási munkaegység me- gyeszerte bevált felemelésén túl ösztönző ét igazságos prémiummal is serkentsék. Ügy tervezik, hogy a termelőszövetkezetek holdanként két-három mázsá- nyi „prémium-kukoricát” adnak minden olyan tsz-család- nak, amely a kijelölt táblát háromszor, kellő időben és minőségben gyomtalanítja, megszabott határidőre elvégzi a törést és szárvágást is. — A minőségi munka nem hazudtolja meg magát — vélekedett Papp elvtárs, amikor vitatni próbáltam elgondolásuk ösztönző hatását. — A tényleges munka feltétlenül többletmázsában is jelentkezik. Ma az átmenet idején, amikor még a szomszédos földek között is nagy különbségek vannak, még nem volna helyes a premizálást a terméseredményekhez kötni Ez az 6 véleménye és itt hadd mondjam el újfent, hogy ez a prémiumrendszer is aránytalanságokhoz vezethet. El tudom képzelni, hogy jobb minőségű földön egyszeri kapálással is több teremhet, mint a gyengébben akár háromszori kapálásra. Megtörténhet tehát, hogy az kap több prémiumot, aki effektive kevesebb termést biztosít a közös számára. A tanácskozásokon egyébként szó lesz erről is. Köny- nyen meglehet, hogy az asz- szonyok hasznos kiegészítő javaslatot tesznek majd és kialakíthatják a premizálás legmegfelelőbb helyi formáit. Tavaly a pécsváradi járás — a tsz-ekben tapasztalható elmaradás ellenére is — teljes mértékben eleget tett az állammal szemben vállalt áruértékesítési kötelezettségeinek. Idén sem akarnak elmaradni Ezért nagy gondot fordítanak a háztáji útján nevelt állatok felnevelésére és szerződésben meghatározott értékesítésére. Ebben ismét csak az asszonyoké az utolsó szó, hisz ház körüli baromfi, sertés felnevelése, meghizlalása elsősorban az ő feladatuk. Okosan, igen okosan teszik a pécsváradi járás vezetői, hogy most, az év elején mindezt megtanácskozzák a tsz-asszonyokkal. Elvégre így a tsz-tagság nagyobb hányadával értenek szót — úgy is mondhatnám, hogy a tagság fontosabbik részével. Remélem, hogy a „kisebbség”, a negyven százaléknyi férfi nem sértődik meg... Vasvári Fc. mc > Elgondolkoztató százalékarány...
