Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-30 / 101. szám

2 N A P tö 1961. ÁPRILIS 5«, Tizenhat színházi előadás három hét alatt Interjú Katona Ferenc színházi igazgatóval külföldi útjáról Kiváló eredmények a% ünnepi műszakokban Tegnap délután nyílt meg a mintegy 250 000 forintos költség­gel újjáalakított és korszerűsített Kossuth Lajos utcai Éva eszpresszó. r A napokban érkezett haza Katona Ferenc, a Pécsi Nem­zeti Színház Jászai-díjas igaz­gatója háromhetes kelet­németországi és prágai útjá­ról. Megérkezése után munka­társunk felkereste Katona Fe­renc elvtársat —, hogy nyilat­kozzék — mit látott, mit ta­pasztalt a két ország színházi életében. — A háromhetes út ta­pasztalatai csaknem kizáró­lag színházlátogatásra kor­\ látozódtak — mondotta Ka­tona Ferenc színházigazgató. [ — És természetesen jutott 1 idő egyéb látnivalóra is, de 1 a német és prágai kollégák- 1 kai nem jutott idő alapo­sabb szakmai eszmecserére. ' A három hét így is gazdag tapasztalatokat eredménye­zett. — Merre járt a három hét alatt? — Voltam Berlinben, Ros­tockban, Lipcsében, Drez­dában és Prágában. Az öt városban tizenhat színházi produkciót néztem meg, és néhány előadás újdonság­'• ként hatott. A többi általá- [ ban a hagyományos szín- ! padi módszerekkel rendezett ! előadás volt. ' — Üjdonság? } — Elsősorban a berlini Komische Operben láttam újdonságot. Verdi Othelló- ját adták elő Walter Fel- zenstein rendezésében. Fel- zenstein világhírű rendező, és az előadásban elsősorban a drámaiságot hangsúlyozta, néha még a zene rovására Palotabozsokonie bajt szült a föld, a vagyon, Itt ta­lán még többet, mint másutt, mert itt nemcsak vagyoni kor­látok voltak, hanem nemzeti­ségiek is. Élnek itt székelyek, bácskaiak, felvidékiek és né­metek. Ahány réteg, annyi cso­port, és ahány csoport, annyi ellenfél. így volt ez kezdetben még a termelőszövetkezetben is. 1949-ben alakult az első termelőszövetkezet, a Petőfi. Ezt a felvidékiek alakították és maguk közé vettek néhány nincstelen németajkút. 1951- ben megalakult egy másik ter­melőszövetkezet is. a Kossuth. Ebben a felvidékiek másik ré­sze és a székelyek tömörültek. A Kossuth 1953-ban feloszlott és a tagok egy része átment a Petőfibe; Ezekre a termelő- szövetkezetekre még az volt a jellemző, ami az egész falura: csoportosulás. Külön német, felvidéki és székely brigádok voltak. Nem szűnt meg a ta­golódás, mint ahogy nem szűnt meg az ellentét a faluban sem. 1960. február 13-án végre meg­valósult az egység; Az egész község ekkor mondta ki vég­képp: „Együtt gazdálkodunk!” Ott voltam ezen az alakuló közgyűlésen. Minden rendben ment. mindenben megértették egymást, még abban is, hogy minden rétegből válasszanak be a vezetőségbe. Az elnök, Juhász Géza a felvidékiek. Bí­ró Márton elnökhelyettes a székelyek. Müller József pe­dig a németajkúnk közül ke­rült ki. Hasonlóan osztották el a brigádvezetői tisztségeket is. csakhogy most már nem szer­veztek külön-külön minden rétegből brigádot. És nem lett ebből semmi baj, sőt közelebb hozta az embereket egymás­hoz a vegyes brigád. A termelőszövetkezet neve Egyetértés lett, amely egyre jobban tükrözi a palotabozsoki állaootot Kétezerhétszáz hold­ra szövetkezett a négyszázhét tag, amelyből nem kevesebb, mint százhatvan a hatvan és hetven év közötti. Közülük hetven nyugdíjas már. Ennek ellenére, ha szükség van rá, mé.< nvolcszázan is dolgoznak a közösben. Jönnek a család­tagok. Munkacsúcsok idején fok olyan palotabozsoki tód is. Így viszont drámai hatá­sában sokáig emlékezetes előadás marad. Ugyancsak láttam Jozef Kurka zene­szerző modem Svejk-operá- ját. Élményszámban hatott a berlini Ensamble előadá­sában Brecht Koldusoperá­ja, amelyet az 1928-as elő­adás felújításaként láttam. — Láttam a most elké­szült lipcsei operaházat, amely valóságos technikai csoda, Drezdában egy na­gyon szép Trisztán-előadást, Lipcsében az Egmontot, Rostockban a Varázsfuvolát és Prágában A korláton cí­mű pantomim-játékot és A három testőr szellemes, modem színpadi változatát. — A tulajdonképpeni új­donságot Felzenstein ren­dezése jelentette. Űj kifeje­zési módszereket alkalmaz. Az operában nagyobb inten­zitást enged a drámának, a drámai hatásnak, mint mondtam, néha még az ének rovására is, de így — párat­lan színházi élményt jelent — fejezte be nyilatkozatát Katona Ferenc színházigaz­gató. Időjárásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: felhős idő, többfelé esővel, he­lyenként zivatarral. Mérsékelt ke­leti, északkeleti szél. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—11, legmagasabb nappali hőmér­séklet holnap 17—20 fok között, ki a szabadságát, aki ipari üzemben dolgozik; Jön haza, segíteni a közösnek. Az első év lezárult és a tagok elége­dettek. Igaz, hogy gondban van még a termelőszövetke­zet. de ez a gond itt valóban a közösség gondja; ötvenhat istállóban van a termelőszövet­kezet jószágállománya. Ötven­hat helyen etetni, itatni bi­zony nem gyerekjáték. Nem sokáig lesz ez így. A termelő- szövetkezet átalakít egy olyan istállót, amely azelőtt a papi birtokhoz tartozott.. Száz szarvasjószágot tudnak itt el­helyezni. Az istálló magtár- padlásos lesz. Ezzel csökken­tik a raktárproblémát is. El­készült már egy ötven férő­helyest szabadtartásos istálló és épül a 20 férőhelyes ser- tésfiaztató, befejezéshez köze­ledik a 250 férőhelyes süldő­szállás. Mindezt saját erőből, csekély állami támogatással építik; De így építik a 300 fé­rőhelyes juhhodályt. a 350 fé­rőhelyes sertéshizlaldát és a takarmányelőkészítőt is. Igaz. hogy egyelőre még ki­csi a termelőszövetkezet állat- állománya, mert a 350 szarvas- jószág sem, még a 310 sertés sem mondható soknak a 2700 holdhoz. Különösen eigy olyan állattenyésztő községben nem, mint amilyen Palotabozsok. Ezt meg is említettem az el­nöknek. Juhász Géza az elnök egy cédulát mutatott. — Ez a cédula az bizonyít­ja, amit most még nem bír a közös egyedül, abban se­gít a háztáji gazdaság; A ter­melőszövetkezet 95 szarvas­marhát hizlal az államnak, ho­lott a község terve 200 lenne. A termelőszövetkezet vezetői felkeresték a tagokat és kér­ték: segítsenek. A kérés nem maradt megválaszolatlanul; Ma már jóval túl vannak a ter­ven: 228 szarvasmarhára kö­tött szerződést a termelőszö­vetkezet a közösből és a tagok háztájijából. Hasonló a hely­zet a sertéseknél is. A terme­lőszövetkezet meghányta- ve­tette a dolgot és kiderült, hogy ebben az évben sehogy sem tud több sertést hizlalni, mint háromszázat. Ismét a tagokhoz fordultak. A tagok eddig több, mint négyszáz sertésre kötöt­te* szerződést és a termelő­A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajával kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói a felvonuláson büsz­kén emelhetik magasra a jó munkával méltón elnyert ván­dorzászlót. 1961 első negyed­évében tervüket 104 százalékra teljesítették. A menetben ott vonul majd az a 66 bányász, aki elnyerte a „Kiváló Dolgo­zó” jelvényt, a 304 „Kiváló Dolgozó” oklevél tulajdonosa és a „Bányászati Munkazászló” kitüntetésben részesített 22 dolgozó. Nagy Miklós és Hor­váth János feltáró brigádjai Pécsbányán, Schmiedt József feltáró, Sárdi Ferenc elővájó, Szava János fenntartó brigád­jai Vasason elnyerték a „Szo­cialista Munka Brigádja” cí­met az elmúlt év eredményei alapján. A május elsejére in­dított ünnepi műszakon a leg­jobb eredményt Szabolcs- bánya érte el 104.3 százalékos tervteljesítéssel. Vasas üzem 102.7 százalékot, Pécsbánya 102.1 százalékot ért el. A szén­tröszt összesített eredménye április 21. és 28. között 104.5 százalék. Kiváló teljesítményt ért el Pécsbányán Huber Jó­zsef fejtési brigádja 113 szá­zalékos, Szabolcsbányán Mé­száros János ifjúsági frontbri- gádja 105 százalékos, Béke- aknán Bánfai Ferenc finonitbri­Tegnap délután bensőséges ünnepség színhelye volt az egyetem aulája. A Himnusz el­szövetkezet vezetősége ezen kí­vül még mintegy háromszáz szerződésre számít. Így ad a palotabozsoki Egyetértés Ter­melőszövetkezet 300 hízott ser tés helyett ezer hízott sértésit az államnak Kérdezem az embereket: vannak-e még nézeteltérések, veszekedések a különböző ré­tegek között? A székelyek is, a németajkuak is. a felvidéki­ek is. a bácskaiak is mind azt mondják nincs, megszűntek ezek a termelőszövetkezettel, amikor egyakarattal választot­ták ezt az utat; Egybeforrtak a palotabozso- kiak és ez az egybefonrottság nagy dolgokat visz végbe itt az elkövetkezendő években; Szalai - János gádja 123 százalékos és Vasa­son Tóth János ifjúsági bri­gádja 123 százalékos tervtel­jesítéssel. Évi vállalásukban a Komlói Szénbányászati Tröszt dolgozói húszezer tonna szén terven felüli termelését aján­lották fel. Április 28-ig kima­gasló eredményeket elérve az évi vállalásukból 12 372 tonnát teljesítettek. A bányászok a május elseje előtt megtartott termelési tanácskozásukon el­határozták, hogy az év során 33 ezer tonna szenet termel­nek terven felül. A komlói széntröszt április havi terv- teljesítése eddig 192.4 százalék. Nagymányok 105.2 százalékot, Máza 104.8 százalékot, Béta­akna, Anna-afcna és a III-as akna 103.1 százalékot ért el. A Pannónia Sörgyárban ötszáz hektoliter sört mintegy 101 ezer forint értékben, ter­meltek terven felül az ünnepi műszak alatt, melyet május elsejére, a várható növekvő fogyasztás kielégítésére átad­tak a kereskedelemnek. Má­jus elseje tiszteletére három új munkabrigád benevezett a „Szocialista munka brigádja” cím elnyeréséért folyó ver­senybe. hangzása után dr. Bihari Ottó jogi kari dékán nyitotta meg a kollégium-avató ünnepséget, majd egy szavalat után Kiss Dezső, a Baranya megyei KlSZ-bizotrtság táitkána, a KISZ Központi Bizottságénak póttagja, tartotta meg az ünne­pélyes avató beszédet. . — Ez a kollégiummá való átalakulás — mondotta — nem csupán egy formai lépés, ha­nem azt a tartalmi fejlődést is tükrözi, amely a joghallgatók életében, munkájában végbe­ment. Sok sikert és eredmé­nyes munkát kívánva Kiss elv­társ átnyújtotta a KISZ Köz­ponti Bizottsága vörös zászla­ját Kelemen Tibornak, a jogi kari KISZ-szervezet titkárá­nak. Majd dr. Bihari Ottó dé­kán, a kari pártszervezet ré­széről dr. Szarnék Lajos, tan- KlSZ-szervezet részéről Kele­men Tibor, a szakszervezet ré­széről dr. Szarnék Lajos tan­székvezető professzor, a Peda­gógiai Főiskola kollégiumának küldöttsége nevében pedig Beer Gabriella szalagot kötött a zászlóra; — KÖZÖLJÜK kedves ol­vasóinkkal, hogy a Dunántúli Napló legközelebbi száma május 3-án, szerdán jelenik meg. — A VÁROSI NÖTANÁCS a nőmozgalomban dolgozó korhmunísta asszonyok ré­szére május 5-én 17 órai kez­dettel értekezletet tart. — A PÉCSI Kertészeti Vál­lalat már megkezdte a gla­diolus (kardvirág) és a rózsa árusítását. — A MAGOCSI Béke Ter­melőszövetkezet a korai pa­radicsomot és paprikát egy katasztrális holdon kipalán- tázta. Előreláthatólag július első felében már szállítanak is nagy mennyiségben a piac­ra paprikát és paradicsomot. — A KISIPARI termelő- szövetkezetek nőbizottsági titkárai részére május 3-án értekezletet tart a városi nő­tanács, ahol megbeszélik a soronkövetkező feladataikat. — JÖVŐ HÉTTŐL kezdve a gyümölcsértékesítési szer­ződések kötését megkezdi a MÉK. Az eddigi kedvező időjárás folytán, mivel bősé­ges őszibaracktermés ígérke­zik, a Pécsi Földművesszövet­kezet 20 vagonra kötött már előszerződést a környékbeli gazdákkal. — A MOHÁCSI járási nő: tanács május 3-án a bólyi termelőszövetkezetbe viszi a kölkedi termelőszövetkezeti asszonyokat. Néhány nappal később pedig a pécsváradi járási nőbizottság visz 50 kü­lönböző községből termelő­szövetkezeti asszonyokat & kátolyi tsz-be. A látogatás célja: tapasztalatcsere. — A KULTŰRKAPCSO- LÁTOK Intézete szervezésé­ben öttagú kínai küldöttség érkezik 4-én Pécsre. A Kí­nai—Magyar Baráti Társaság küldöttsége megtekinti vá­rosunkat, a város nevezetes­ségeit, majd a megye terme­lőszövetkezeteibe tesznek lá­togatást a vendégek. Dán mezőgazdasági szakemberek is érkeznek az ünnepekre a megyébe. Másodikén és har­madikén a dán vendégek a termelőszövetkezeti gazdálko­dással ismerkednek a bere- mendi tsz-ben. — A PÉCSI Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat a Dö- mörkapunál ma déltől négy­méteres vegyespavilont nyit az ünnepi nagy forgalom le­bonyolítása érdekében. Karambolt okozott egy kislány Pénteken 17 órakor a Rákóczi úton a központi egyetem előtti járdáról lelépett egy öt év kö­rüli kislány, Perényi Erikái anélkül, hogy előzőleg meggyő­ződött volna arról, szabad-e az úttest. Ennek következtében a Hal tér irányából a 48-as tér jelé haladó YA 34—54 forgalmi rend­számú. a Komlói 24. sz. AKÖV tulajdonát képező gépkocsi ve­zetője, a baleset elkerülése vé­gett hirtelen lefékezett. Ugyan­akkor a mögötte és szintén a 48-as tér irányába haladó, GA 25—80 forgalmi rendszámú, a Pécsi Közlekedési Vállalat tu­lajdonát képező autóbusz veze­tője, mivel a hirtelen leállt gép­kocsit elkerülni a szembe jövő járművek miatt nem tudta, szin­tén fékezett. Mind a két gép­kocsi közötti távolság már rövid volt, az autóbusz összeütközött az előtte álló AKÖV gépkocsijá­val. Szerencsére kisebb anyagi káron kívül sérülés nem kelet­kezett. &ARAH PE12ENC.* A z egész esztergaműhely csak ** „Hilós Jóskának” nevezte. Való, nem minden szavát lehetett elhinni. „Beceneve” szinte fogalommá vált, s az öreg Varga, a művezető is nem egyszer csak annyit mondott szemrehányó han­gon. ha valaki nem az igazat mondta: „Mi az, maga is a Hilós Jósika tanít­ványa?” Ez magyarán annyit jelentett, hogy „Ne hazudjon nekem, inkább mondja meg az igazat, akkor valamit még segíthetek;. Hilós Jóska” — rendes nevén Var­ga Jósika — nyúrga. magas fiú volt. Sze­me alatt kis forradás éktelenkedett „különös ismertetőjelként”; Ha ismeret­lenek előtt szó került róla, azzal „büsz­kélkedett”. hogy egy verekedés emléke. Lássa mindenki, nem olyan fiú ő, aki megijed saját árnyékától. ..Micsoda ve­rekedés volt” — mondta olyan, hang­súllyal. mint aki valami nagy hőstettet vitt véghez. A „füllentős” cádalát ismerték, de a műhely munkásainak véleménye abban is megegyezett, hogy „Hilós” azért nem rossz munkás. Ha kedve van dolgozni, hát meg lehet nézni azt a munkadara­bot. amit levesz az esztergáról. Csakhát a munkabuzgalom ritkán járt vendég­ségbe hozzá. Különösen most az utób­bi időben. Egy-két hónapja vette észre rajta a változást Balogh Feri, a KISZ- titkár is. aki a közvetlenül szomszédos esztergagépen dolgozott. Ügy tűnt neki, mintha Jóska szótiarabbá vált volna s nem egyszer sunyi tekintetével is ta­lálkozott a pillantása. De különösen a szótlansága volt feltűnő. Jóska, aki a műhely viccmestere volt, néhány hó­napja szinte szavát sem lehetett hallani. Balogh Feri egyszer meg is kérdezte tőle: — Mi az, talán, nem jutott a kender­földből, hogy reggel még köszönni is el­felejtettél? — A magad dolgával törődj! —«> volt a komor Válasz; Feri többet nem szólt hozzá. De azért furdalta a kíváncsiság, vajon má lehet az oka „Hilós” hangulatváltozásának. Délután munka végeztével Feri elment az üzemi sportfelelőshöz és javasolta: szervezzék be Jóskát a gyár röplabda csapatába. A termete is megvan ehhez a játékhoz, ügyes is. talán már hama­rabb is gondolni lehetett volna erre. A sportfelelős megígérte, de másnap csal? ennyit mondott Ferinek: —■ Beszéltem vele. Reménytelen eset ez, öregem. Azt válaszolta, hogv ugrál­jon a bakkecske, meg aki akar; de nem ő. Fért csak csóválta a fejét, mi mást tehetett. Elhatározta azonban, hogy nem mond le róla, a jövőben még jobban szemmel tartja; Egyik nap valamivel később végzett “ munkájával Feri. Nem akarta félbehagyni a munkadarabot, gondolta egy negyed óra alatt elkészül vele, az a kis idő már nem számít. Feltűnt, hogy Jóska — aki pedig első szokott lenni a fürdőben — most egyáltalán nem igyek­szik leállítani a gépet, hanem még job­ban „ráhúz”. Csak egy pillanatra fi­igyeit fel erre. aztán el is feledte az egészet. Munkáját befejezte és indult a fürdőbe. A műhelyben már senki sem volt, csak „Hilós” gépe zümmögött. Már a fürdő felé járt. amikor észre­vette, hogy táskáját a gépe mellett fe­lejtette. Visszafordult és amikor belé­pett a műhelybe, pillantása a művezetői kis fülkére tévedt: Nem akart hinni a szemének „Hilóst” látta amint gyors mozdulattal valamit az overállja alá rejtett. Feri az. ajtó kis résén még nézte néhány másodpercig „Hilóst”. Az ki­lépett a fülkéből, a géphez osont és le­állította. Gyorsan becsukta az ajtót. Hirtelen nem is tudta mát tegyen, aztán ösztö­nösen arrébb húzódott, utat engedve Jóskának, aki észre sem véve őt kinyi­totta a műheiv ajtaját ég gyors léptek­kel ment az öltöző felé. Feri meg volt győződve, hogy „Hilós” valamit lopott. Mit tegyen? Utána men­jen és kérdőre vonja? Igen, ezt kellene tenni. Vagy szólni a kapusnak hogv ^Hilóst” motozzák meg. amikor kimegy • gyárból? De mintha leragadtak volna EGYBEFORRTAK---- ■■ ■ ■ — ....— K ollégiummá alakult a Pécsi Tutfományegyelem jogi karának diákotthona

Next

/
Thumbnails
Contents