Dunántúli Napló, 1961. április (18. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-30 / 101. szám

r mt. Április s*. NAPLÓ 3 r v Ilyen lesz a 13 ezer lakosú diós! városrész A pécsi ifjúság fáklyás (elvonulásra készül : Jelentettük már, hogy Pécs táros ifjúsága az eddigieknél nagyobb szabású lampionos felvonulásra készül vasárnap, április 30-án. Négy helyen gyülekezik a város felvonuló ifjúsága. A 48-as téren lesz az első cso­port gyülekező helye. Ide jönnek a széntröszt, az I. ke­rület, a hőerőmű és az egye­tem fiataljai. Innen az Irányi Dániel téren és a Kossuth Lajos utcán át vonulnak a Széchenyi térre. A másik csoport a Lenin téren gyülekezik. Onnan a Szabadság úton, a Rákóczi úton és a Bem utcán át érke­zik a városi tanács épülete elé. A harmadik csoport a Stein­metz kapitány térről indul és a Doktor Sándor utcán vo­nul végig, a sétatér érintésé­vel pedig kijut a Széchenyi térre. A negyedik csoport a pálosok templománál gyüle­kezik. A fáklyás, lampionos cso­portokat a Széchenyi téren a város, párt, állami és tömeg­szervezeti vezetői üdvözlik. A felvonulás végeztével a MÁV fiataljai hatalmas má­jusfát állítanak fel, amelynek csúcsán Gagarinnak, a Vosz­tok űrhajó utasának nagymé­retű arcképét helyezik eL Kezdődik a zöldborsó szezon Szombaton már bemutat­kozott a zöldborsó a pécsi piacon. A kettős ünnepre a MÉK Budapestre is szállított nagyharsányi zöldborsót. A zöldborsó ára egyelőre 12 fo­rint, de a borsó szedése most már napról napra fokozódik. Kedden már nagyobb tételt, kb. 10—15 mázsáit szállít Pécsre a MÉK. Az idén nagy borsótermés­re számítanak. A MÉK előre­láthatólag 20 vagon cukor­borsót vásárol fel, lényege­sen többet, mint tavaly. Né­hány napon belül az export is megindul már modem Camion kocsikban. Kitűnően szorzó és gé­pelő gyakorlott Számi ázót keresünk Sport-, Hang­szer- és Játék Nagyke­reskedelmi Vállalat. Rákóczi út 68. 231 Az elmúlt hetekben hírt ad­tunk arról, hogy a második ötéves terv során megkezdik a 13 ezer lakosra tervezett diósi városrész építését. Az új vá­rosrészt délről a 6-os műút, illetve a Fürst Sándor utca, nyugatról a Bokor utca, észak­ról a mecsekszabolcsi út, ke­leten pedig a Pécsbányára ve­zető iparvágány határolja. Mivel a városrészt családi házak övezik, kellő fokozatok­kal biztosítják a hangulati át­menetet Így a városrész szé­lén egyemeletes épületeket emelnek, melyet kétemeletesek követnek. A centrumban már négyemetes házak zárják be a panorámát és lesznek nyolc­emeletes pontházak is. A városrész északkeleti fe­lén mintegy 70 méter széles­ségű erdősávot létesítenek, fő­ként az ártalmas gázok ellen. Az erdősáv a mecsekszabolcsi útig húzódik majd. Az alábbiakban Ismertetjük a városrészbe tervezett köz­épületek, intézmények és fon­tosabb üzletek elhelyezését. A számozás sorrendben kelet­ről nyugat felé halad, egy-egy azonos szám több hasonló jel­legű intézményt — például bölcsődéket — jelölhet 1-es: gimnázium a diósi és meszesi városrész számára, 2-esek: bölcsődék, 3-asok: óvodák, 4-es: az I. kerületi pártbizottság és tanács épü­lete, mozival és üzletekkel, 5-ösök: üzletek, 6-os: 24 tan­termes általános iskola, 7-es: 16 tantermes általános iskola, 8-as: kisebb szabadtéri szín­pad, 9-es: vendéglő, étterem­mel, üzletek, 10-es: 15—18 ezer nézőt befogadó sportpá­lya, kézilabda-pályákkal, röp­labda-pályákkal, gyakorló lab­darúgó-pályával övezve, 11-es: fedett uszoda, gőzfürdő, strand, együttvéve mintegy 3,5 hektáros területen. A városrész tervét a városi tanács elfogadta, az új sport­stadion sorsáról azonban még nem döntöttek. Nem biztos tehát, hogy Pécs új sport- stadionja, illetve labdarúgó- pályája a diósi városrészben épül fel, lehetséges, hogy más helyet jelölnek ki számára. A tervezők — a Pécsi Ter­vező Vállalat szakemberei — nem feledkeztek meg arról, hogy ilyen nagy városrészt művelődési házzal is el kell látni. A kultúrház azonban nem itt, hanem Meszesen épül fel, pontosabban: a meszesi művelődési házat úgy építik meg, hogy a két városrész la­kossága együtttesen használja. a lábai, maga sem tudta megmagya­rázná, hogy miért, de csak állt tétlenül. Gondolatai egymást zavarták. Nem, mégsem lehet, hogy „Hilós” lopott. „Hiiós” még sohasem lopott. Neveletlen« hazug, ez mind igaz, de lopni,». Alig várta, hogy reggel legyen. Már munkakezdés előtt egv fél órá­val a műhelyben volt. A gépén szösz- mötölt. készítette elő a munkára. Az öreg Varga is nemsokára hangos „jó- reggelt”-tel nyitotta az ajtót ég ment az üvegfalú kis művezetői „kuckójába” — ahogy nevezni szokta, Két, három perc telt el. amikor Varga a méregtől vörös arccal lépett ki. Gyorsan körüljárta a műhelyt, sűrűn tekintgetve jobbra-bal- ra. — Keres valamit. Varga bácsi? — szólt hozzá halkan Feri: A öreg megállt előtte s gyanús szem­mel nézett rá. — Honnan gondolod, hogy keresek valamit? — Hát csak úgy ,:: látom.. i — A logarlécemet keresem! Sehol sem találom! Pedig emlékszem, hogy tegnap otthagytam az íróasztalon! — csattant a hangja. Feri elvörösödött, Még szerencse, hogy az öreg gyorsan elment, mert észre is vehette volna. Néhány perc múlva már zsongott a műhely, megkezdődött a munka. „Hi­lós” is megérkezett. Nem nézett se jobb­ra. se balra, csak egyenesen ment a gépéhez. Az öreg Varga szinte mindenkibe belemart aznap. Néhánynak az volt a véleménye, hogy biztos eihasSfto vala­hol a logarlécet, s most rajtuk tölti ki a dühét. A fene a feledékenysógébe! — mondogatták. C éri elhatározta — beszél Jóskával. 1 Amikor letett a munkaidő, oda­ment hozzá. — Ha ráérnél, lenne néhány szavam hozzád — mondta. — Meghívlak egy pohár sörre. Jósika, amikor Feri mellé lépett hir­telen zavarában leejtett kezéből egy csavart, de aztán amikor hallotta, hogy egy pohár sörről van szó, mindjárt „magához tért”. —« Arról lehet szó — válaszolta. A Tulipán kisvendéglőbe mentek. Ebben az időben többen betértek ide a gyáriak közül egy pohár sörre, vagy fröccsre. Most is megélénkült a forga­lom s vitatták a nap eseményeit. Feri és Hilós a belső terembe mentek. Meg­itták a sörüket, Hilós indulni akart, —> Jóska, akarok mondani valamit — szólt Feri.— Ülj egy kicsit vissza! Hilós kelletlenül eresztette magát vissza a székre. — Hova tetted a logarlécet? — sze­gezte neki köntörfalazás nélkül a kér­dést. — Én? Hát mit gondolsz te? — pat­tant fel Hilós. — Láttam, amikor elloptad. — csat­tant Feri hangja, „Hilós” egy pillanattá farfcasszemet nézett Ferivel, aztán lerogyott a székre. Az asztalra könyökölt, fejét tenyerébe temette. — .,, igen. én voltaim,.: El aífcartam adni.»,. Sóikat ittam az adósság» :5 —« bugyogtak belőle az összefüggéstelen szavak. Lassan felemelte a fejét és Feri­re nézett, — Te láttad és nem mondtad meg az öregnek? — kérdezte halkan. Feri nem válaszolt, csak szótlanul forgatta az üres söröspoharat. — Még nem adtam el. Holnap reggel visszaviszem — suttogta, Feri nem válaszolt, de ő is ezt a meg­oldást gondolta. Folytatni akarta a be­szélgetést, de «,Hilós” nem figyelt rá. Felállt az asztaltól és tétova léptekkel ment a kijárat felé. Másnap reggel munkakezdés után né­hány perccel kivágódott a művezetői „kuckó” ajtaja s az öreg Varga lépett ki rajta. — A mindenségit neki! Tudjátok hol volt? Az asztal alá csúszott! — rikkan­totta el magát és kezében magasra emelte a logarlécet, «— Na végre! Ma csiendes napunk lesz akkor, öreg már, miért nem megv nyug­díjba? Minden kicsúszik a kezéből, az­tán rajtunk keresi — szólt halkan az egyik segédmunkás. Feri éppen a másnapi röplabda-mér­kőzést hirdető plakátot akarta kiáfcasz- tani, amikor az öreg elriikkantotta ma­gát. hirdetve a logarléc megtalálását Hirtelen Hilósra nézett és pillantásuk találkozott. A míg az öreg diadalmasan hordta ” végig a műhelyben megtalált lo­garlécet. „Hilós” odalépett Ferihez, — Add ide azt a plakátot« majd én ki­akasztom — mondta halkan s amikor egymásra néztek, szemük mintha cin­kos mosollyal összevillant volna ;. ■ Üdvözöljük a TIT megyei küldött közgyűlését Szorgos előkészítő munka előzte meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ma délelőtt sorrakerülő megyei közgyűlését, — a pécs-bara- nyai kulturális élet egyik leg jelentősebb idei eseményét. A TIT Baranya megyei tag­létszáma a többi társadalmi szervezethez képest' megle­hetősen kicsi, nem sokkal több másfél ezernél, szerepe a megye kulturális életében annál jelentősebb. A tömegek között végzett kulturális ne­velőmunkának végeredmény­ben egyik központja a TIT. A megyei küldöttközgyűlést megelőző járási, városi ta­nácskozásók tapasztalatai azt mutatják, hogy a TIT helyi szervei sokoldalú értékes munkát végeztek az elmúlt három év alatt és a mai köz­gyűlésen valóban jelentős eredményekről számolhat­nak be. A TIT előadói által tartott előadások száma a be számolás időszakában meg­duplázódott. Ez nemcsak a fokozódó érdeklődés, az egy­re növekvő tömegigény bizo­nyítéka, hanem az előadások színvonalának állandó javu­lását is dicséri. Igen népsze­rűek és látogatottak a TIT által rendezett munkásakadé­miák, szabadegyetemek, nép­főiskolák, kiállítási, nyelv- tanfolyamok. A fejlődés két­ségtelen jele az is, hogy a TIT közelebb került az élet­hez, sokoldalú ismeretterjesz­tő munkát végez az üzemek­ben, bányákban, állami gaz­daságokban, termelőszövet­kezetekben. A korábban ta­pasztalható, úgynevezett „tiszta ismeretterjesztés” fél- rebicsaklott elvének hatása itt-ott érezhető még, de ma már kétségkívül a gyakorlat­tal, az élettel való szoros kap csolait jellemzi a TIT sokol­dalú munkáját. A legutóbbi tisztújítás óta élteit időszakban a TIT szer­vezetileg is számottevően megerős«ödött. Járási, városi szervezetei megyénkben is komoly értelmiségi közpon­tokká fejlődtek, 17 szakosz­tályában, a körzeti előadói munkaközösségekben eredmé nyes nevelőmunka folyik. Ez kedvezően befolyásolja az ismeretterjesztő munka tar­talmi, módszertani színvona­lát. A korábbi években oly jellemző szervezetlenség he­lyett ma már céltudatos, át­gondolt munkát végeznek a TIT szakosztályai, előadói. Az üzemekkel, intézmények­kel kötött szerződések lehető vé teszik, hogy a központi el­képzelések mellett érvényre jussanak a helyi igények. Az ismeretterjesztő munka Így sokkal hathatósabb, prakti­kusabb, tehát sokkalta na­gyobb érdeklődésre tarthat számot. A korábbi, rendszer­telenül „szállított”, gyakran szakszerűtlen programok he­lyett a korszerű tudományos módszerességgel összeállított előadássorozatokat tartanak az üzemekben és a falusi hallgatóság számára. Általá­ban minden ismeretterjesz­tési területen a rendszeres­ségre, átfogóbb, tervszerűbb programok nyújtására törek­szenek; Ennyi eredmény egyszusz­ra talán kicsit sok is a jóból, de ha arra gondolunk, hogy csupán az élmúlt évben 853 előadást tartottak falain, hogy a KISZ-szel közösen rende­zett 54 ifjúsági akadémia 2600 fiatalnak nyújtott fejlő­dési lehetőséget mérlegeljük, akkor válóban pozitíve kell értékelnünk a TIT munká­ját. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden hi­bátlanul megy. A küldöttközgyűlésen bizo nyára sor kerül majd a tár­sulat munkájában tapasztal­ható hiányosságok, nehézsé­gek részletes elemzésére. A hibák egy része a régi szemlélet és gyakorlat marad ványaként jelentkezik. Közülük leginkább a „mennyiségi szemlélet”, a „minden áron népművel­jünk” elv, itt-ott még tapasz­talható gyakorlata okoz gon­dot a társulat vezetőinek. Ehhez tartozik a kellő össze­hangoltság hiánya, ez szá­mos esetben megnehezíti a TIT és a tömegszervezetek együttműködését. A nagyfo­kú javulás ellenére sem sike­rült áttörni az ún. „tiszta népművelés” merev frontját. Egyes előadások és élőadás­sorozatok tematikája még mindig túl „elvi”, nem kap­csolódik eléggé a gyakorlat­hoz Az előadások, rendezvé­nyek tagadhatatlan színvonal emelkedése ellenére sokszor igen bosszantó módszertani, tartalmi hibák is előfordul­nak. Az előadók felkészült­sége itt-ott még nem üti meg a kívánt színvonalat. Javí­tani kell a munkásakadé­miák, élőadássorozatok tema­tikájának konkrétságán is. Ezek az előadások keltsék fel a műszaki, gazdasági ismere­tek iránti érdeklődést, segít­sék elő a hallgatók termelő munkáját, népszerűsítsék a fejlett termelési, agrotechni­kai módszereket. A TIT taglétszámának emelkedése igen örvendetes, de ha a megyében dolgozó értélmiségiékhaz arány ltjuk, még eléggé szerény. Egyik másik értélmiségi réteg, töb­bek között az agronómusok, az egyetemen dolgozók nagy része ma még nem vesz részt a TIT mimikájában, pedig ez igen kívánatos lenne. Örvendetes, hogy az isme­retterjesztő munka az utóbbi években ilyen sokoldalúvá vált, de ez még egyáltalán nem jelent valamiféle pla­font. A fő forma továbbra is az előadássorozat lesz, — de azért keresni, kutatni kell az újabb, célravezetőbb kiegé­szítő formákat, módszereket is. Az eddiginél több kezde­ményezést várunk a városi; járási szervezetektől, hisz ők dolgoznak leginkább „életkö­zeiben”, nekik kell megtalál­ni a gyakorlati követelmények nek legjobban megfelelő új ismeretterjesztő módszere­ket: A megválasztandó szakosz­tály-vezetőségek és az elnök­ség igen fontos feladata lesz, hogy tovább javítsa kapcso­latait a többi társadalmi szer vezettél. Korábban tapasztal­ható volt, hogy a TIT egyes szervei valamiféle csúcsintéz menynek képzelték magukat. Az új vezetőség minden bi­zonnyal megfelelően elhatá­rolja magát az ilyen illuzóri- kus törekvésektől és megfe­lelő mértéktartással határoz­za meg követendő munka­módszerét és a többiekhez való viszonyát; A mai küldöttközgyűlés egy eredményekben gazdag, harcos szakasz lezárását, s egyben az új feladatoknak megfelelő színvonalasabb, sokoldalúbb munka kezdetét jelenti; A TIT Baranya me­gyei és pécsi szervezetei elég erősek, felkészültek ahhoz, hogy új megnövekedett fel­adataiknak is maradéktala­nul eleget tehessenek. Vasvári Ferenc Jfleyiujílt a 'Tjettyin a Ham (Fa efflHBásaaa Napozzon, szórakozzon a Kalifában! Fagylalt, sütemények PRESSZÖ-KAVÉ. Hűsítő és egyéb italok. III. oszt. árak. 15748 V I

Next

/
Thumbnails
Contents