Dunántúli Napló, 1961. március (18. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-17 / 65. szám

mi. március r>. NAPLÓ .> í IKIEUEir JUfiMMKSMi 317 MILLIÓ FORINTOS BE­RUHÁZÁS Á ZÁHONYI VASÜTI CSOMÓPONTON A második ötéves tervben nagyarányú bővítési, korsze­rűsítési* építési munka, ösz- szesen 317 millió forintos be­ruházás megvalósítása szere­pel Záhony vasútállomáson. Bővítik a vágányhálózatot, megkezdik a 140 méter hosz- szú, egyemeletes felvételi épü­let építését. Gyönyörű parkot létesítenek, műtóval és szö- kőkúltal. Eddig 122 új lakást adtak át Záhonyban a vasutas dol­gozóknak. Két utcasor épült fél emeletes házakból. Még ebben a hónapban átadnak újabb tizenhat lakást és má­jusig további harminckettőt. Júliusra elkészül a 600 szemé­lyes üzemi konyha, valamint a 600 személyes új öltöző és mosdó. &CUa£föál KIJELÖLTÉK A HANSÁGI ÉPÍTŐTÁBOR HELYÉT A KISZ-fiatálok az idén is folytatják a Hanság lecsapo- lásét. A Vízügyi Igazgatóság szakembered a KISZ Központi Bizottságának küldötteivel együtt már megtartották a helyszíni szemlét, és a mo­sonmagyaróvári járásban, a Kisalföldi Állami Erdőgazda­ság területén, Kisudvar kö­zelében kijelölték az építőtá­bor helyéit. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon elkészítették a műszaki terveket is. Ezek sze­rint 28—30 ezer köbméter föld megmozgatásával 15—16 kilo­méter hosszúságú új csator­nát ásnák, ezzel 1500 hold te­rületről vezetik le a vizeit. A négyszáz fő befogadására al­kalmas tábort június 26-án nyitják meg. UJVÓ-MMAMl W NAPLÓ OLAJ UTÁN KUTATNAK DEBRECEN HATÁRÁBAN Széleskörű kutatómunka in­dult meg Hajdú—Bihar föld alatti kincseinek feltárására. Ezek a kutatások igen ered­ményeseik voltak. Kaba. Haj­dúszoboszló. Nagyhetes térsé­gében nagymennyiségű föld­gázt tártaik fel, A kutatásokat tovább foly­tatják, hogy feltárják a föld­gáz mellett, a minden bi­zonnyal olajat rejtő rétege­ket is. A legújabb fúrás he­lyét Debrecen közvetlen köze­lében, alig száz méterre a nyulasi vasútállomástól, a kö­vesül közelében jelölték ki. Nyolc napi fúrás után már­cius 11-én délelőtt a fúrás már elérte az 1240 méteres mélységet. \rpm űvelésügyi tanácsadó Egy este a csányoszrói kézimunka-szakkörben Nemrég kaptunk hírt ártól, hogy Csányoszrón a nötanécs kézimunka-szakkört szervezett. Megnéztünk egy szakköri fog­lalkozást. A művelődési ház melletti klub-helyiségben este 6 órakor néhány asszonyt ta­láltunk. Kézimunka-minták között válogattak és egy asz­talnál Zentai János, a kémest tanács v. b.-titkára ..drukkol­ja” a kiválasztott mintákat. Egymás után jönnek a szakkör tagjai. Rövid idő múlva mór 36-an vannak. Megtelik a szo­ba. Előkerülnek a kész térí­tők, párnák és szakértő szem­mel vizsgálják egymás mun­káját. Feledésbe merült népi motívumok kelnek életre a szorgos kezek munkája nyo­mán, hogy rövid idő múlva a lakások díszévé váljanak. Érdekes megfigyelni a szak­kör összetételét. Tagjai között találunk 14 éves kislányokat, de 60—65 éves asszonyokat is. Korban nagyon különböznek egymástól, csak a szorgalmu­kat lehet egymáshoz hasonlí­tani. Hogyan jött létre a szakkör? Kémesen már 2 éve működik egy honismereti szakkör. Csányoszróból a múlt év­ben ketten jártak át kézi­munkát tanulni. Kettő­jük munkáját látták és szerették meg a csónyószrói asszonyok, lányok. A nőtanács megbeszélte a kémeai szakkör vezetőjével, hogy ők is meg­szervezik a szakkört, ha vál­lalja a vezetését. Zentai János vállalta ezt a munkát, pedig a negyedik községből kell át­járnia, minden héten egy al­kalommal. Rövid idő alatt 25 taggal in­dult meg a foglalkozás. A lét­szám hétről hétre növekszik. A szakkörnek mindig jobb hí­re lesz. A negyedik foglalko­záson már negyvenen voltak. De még mindig jönnek az ér­deklődők és a szakkör létszá­ma továbbra is növekedni fog. Példának lehet megemlíteni, hogy’ a szomszédos Nagycsány községből a harmadik foglal­kozásra két lány jött át. A következő foglalkozáson már ók is négyen voltak és aktivan kapcsolódtak be a szakkör munkájába. A kézimunka szakkör léte nagy jelentőségű, mert napja­inkban a lakások díszítése egy­re inkább előtérbe kerül. Min­dig többet költ a falusi lakos­ság otthonának szépítésére. A népművelés szempontjából so­kat emlegetett „í/lés-nev elést”, valahol itt kellene elkezdeni. Tanúi lehetünk annak, hogy a vásárokon még koí-láttáh mennyiségben árusítják a szi- várviáhy minden szíriében „tüttdöklő” tárt Vökéi. ’fatíVMö­ket, amit sajnos még sokan vásárolnak. A szakkör tágjai Vajon felis­merték-e. hogy ezek a vásári áruk nem az igazi művészet tárgyai? Nem mernénk állíta­ni. De annyi bizonyos, hogy az első lépést megtették az igazi művészet felismerése felé, mely a jövőben fog igazán kamatoz­ni. A községben 40 asszonnyal egy főzőtanfolyam is beindult, ás van olyan asszony, aki mindkét szakkör munkájában részt vesz. Csányoszrón tehát jelenleg két szakkör, illetve tanfolyam működik, melyben 90—100 asz- sáwny vesz részt. Az asszonyo­kat már további tervek foglal­koztatják. Egy szövő-szakkört, szeretnének beindítani, de nem tudnak megiélelő helyiséget és anyagot szerezni. Vezetőjük lenne, Jakab Sándonné. a nép­művészet mestere. Köajégernkben általában nagy’ nehézségekbe ütközik egy ilyen népes szaifckör elhe­lyezése. Csányoszrón ezt már a múlt évben megoldották, mi­kor egy televíziós-termet épí­tettek. A szakkör jelenleg Itt működik. A most. épülő mun­kás-klubban szintén felajánlot­tak egy helyiséget a részükre. Ez azt bizonyítja, hogy ebben a községből nagyon jó az együttműködés a tanács és a tömégszervezéték között és eb­ből az együttműködésből min­denkinek csak haszna szárma­zik. Ahogy végignézünk egy szak­köri foglalkozást, ön kénytele­nül is felvetődik bennünk: hogy tudták ezt létrehozni, hogy tudták megvalósítani ? Más emberek élnének Csány­oszrón. mint sok más község­ben? Nem hinném, hogy ez lenne az igazság. Valószínűbb az, hogy a község és a tömeg­szervezetek vezetői ismerik községüket, ismerik a problé­mákat és az igényeket is. Ilyen felismerésből milyen könnyű azonos érdeklődésű embereket foglalkoztatni! Legalábbis ők azt mondják, hogy könnyű volt a szervezés, minden magától jött. Csányoszrón nagy múltja van a népi díszítőművészet­nek. Alig van ház, ahol ne len­ne néhány ormánsági terítő és nem ritka, hogy az asszonyok télen még felállítják a szövő­széket. Most egy új formává! ismerkednek. Szorgalmas mun­kájukkal ezt is olyan fokra emelik, mint amilyent az or­mánsági szőttesekkel elértek. Fekété Sándor. sell vei népművelési felügyelő. Erkölcs és világnézet Virágzás idején Méhekre ártalmas vegyszeretekét tilos a porozás! A gyümölcsfákat és más nö­vényeket mérgekkel porozzuk, hogy a kártevőktől in eg véd­jük őket. Ilyenkor azonban szi­gorúan tartsuk be az erre vo­natkozó rendeletieket, mert több kárt tehetünk, mint hasz­not. A virágokat tudvalevő­leg a milliószámban kirepülő méhek porozzák be. Méhek nélkül nincs mag. nincs gyü­mölcs. s ha a szorgalmasan dolgozó méheket a kártevők­nek szánt méreggel elpusztít­juk, mezőgazdaságunknak óríá sá kárt okozunk. A földművelésügyi miniszter 16.091—1950. sz. rendelete ih- tézkeriik a méhek védelméről a növényeknek arzénnal, bőr­éé idegmérgekkel való porozá­sakor. Eszerint szántóföldi nö­vényt. gyümölcsfát a virágzás tartama alatt, virág bimbók fes- lésétöl a virágszirmok lehul­lásáig méreggel permetezni ti­los. Nagyobb járvány eseten (pl. ha burgonyabogát- lép fel) községekben a járási tanács vagy a növényszolgálatra ki- ! rendelt szakközegek mindenkor elrendelhetik a méreggel való porozást. A szakközegek a po­rozás helyét, megkezdési idő­pontját és a növényvédőszer nevét a községi tanácsnak be­jelentik. A tanács pedig leg­alább a permetezés előtt egy­két nappal a község területén, a porozandó tábla 5 km kör­zetében lévő méhészekét fi­gyelmezteti. Vannak immár olyan sike­res permetezoszerek, amelyek a méhekre nem ártalmasak, te­hát ilyenekkel permetezzünk. Pelhívjuk az állami gazda­ságok. termelőszövetkezetek, állami vasúti kertészetek fi­gyelmét. hogy idejében, mb előtt a gyümölcsfák virágba borulnak, végezzék el a mé­reggel való permetezésit, ne­hogy per esetén megbírságol­ják őket. Vértesi Zoltán, a pécsi fmsz méhész­csoportjának tb. elnöke. "tmnAP Újabb müveket jelen­tet MEG A IISZATÁJ KISKÖNYVTÁR A , Tisza táj Kiskönyvtár Könyvkiadó idei tervének első könyve Móra Ferenc leveles­ládája címmel alig egy hét múlva hagyja el a nyomdát. A gyűjtemény a jeles szegedi író eddig kiadatlan leveleinek egy részét tartalmazza. A kö­tetet Madácsy László rendez­te sajtó a'á. A soronkövetkező kiadvány a V ' rlegendák lese, ezt kö- v > erűik meg Löd! Fe­*k futása című új ve.--.-.íróiét* és Papp Zoltán Tavaszi vasárnap című novel­láé gyűjteménye. Soron kö­vetkezik Tóth Béla Boszor­kánykonyha című regénye. Andrását/ Le,)ós verseskötete és Siklós János elbeszéléskö­tete is. cÁ „király,“ unokája körtönhtn „Edzett” ember áll a bíróság előtt. Isme­ri ő a2 ilyenfajta hi­vatalos helyeket, mondhatni szinte ott­hon érzi magát. Nem. nem holmi tyúkperek szereplője, nagyobb fiú ő annál. Királyi sári. Neve: Marnitz Péter, 'foglalkozása: építésztechnikus. — „Marnitz hangszer a legjobb”. „Marnitz harmonika világmár­ka”. Marnitz hangszer király” — még em­lékezünk a régi új­sághirdetésekre. Az unokája, Péter is „királyi”. legaláb­bis ami a csalásokat sikkasztásokat illeti. Igen. legutóbb a bű­nözés eme vállfajai- ban gyakorolta magát Eléggé periférikus te­rület ez egy .menő” számára, de hát ha „pillanatnyilag” nem akadt más „munka”. Hej pedig „szebb” idő két is ért valaha Tíz évvel ezelőtt az USA számára kémkedést folytatott. — Halálra * ítélték, később az íté­letet életfogy ti glanra változtatták. Az ei- . lénforradalom alatt j szabadult börtönéből, ' majd 1955 -bem hátra­lévő büntetését — ke­gyelemből — elen­gedték. Pécsre vetődött. — Bakért — mint mond ja — nem kapott. Az első hónapokban ál­láshoz sem tudott jut­ni. Ezek után mi sem természetesebb, hogy a Nádor szállóban lakott. Igen ám. de szerette a gondtalan életet. az éjszakai szórakozásokat azt is eltűrte, hogy egyszer barna, másszor szőke ..baba” gardírozza. — Ehhez azonban pénz kellett. És valahol, valami állás, mert ál­lás nélkül ugye mégis szemet szúr. A börtönben az építőipar területén — szerzett gyakorlata segítette munkához. Felvették a tervezők­höz — technikusi be­osztásban. Gyakorlott érzékkel rövidesen rá tapintott: miként le­het a beosztását ka­matoztatni. Fűnek- fának lakást Ígért, il­letve segítséget ház­építéshez. emelet rá- építéshez. S a jóhi­szemű emeberektől dőlt a pénz. Ajánlko­zott különböző építési miaunk megeBecaeee­re. tervrajzok elké­szítésére. Az mór ter­mészetes. hogv ezekre előleget kért. No csak úgy kölcsönképpen, mert éppen most le­het szerezni faanya­got. éppen most érke­zett vastoeü m gerenda. és ígv tovább. Szán­té minden másnap tel vett 1000—5000 fo­rintokat. 1960. au­gusztusában például egy 4 tagú csoport emeletráépítési ak­cióra szervezkedett. S ki volt á csoport ..vezetőié"? Marnitz Péter. O volt az épít­kezés negyedik részt­vevője. Természetes, hogy azonnal 4000 fo­rint ütötte a markál. Egy-két hórtap alatt nem kevesebb mint 28 ezer forintot kért ..kölcsön1. Tellett a főúri életmódra. — Sokat látogat­tam a szórakozóhelye két, különösen a Me­csek cukrászdát, a Pannónia bárt. A Pannóniában külön­böző társaságokká1 'órakor‘am együtt s ■> számlát rendszere - -en én fizettem”, ..Nagyfiú" volt. Kii- ioneea» a na« wo¥ szőke énekesnőjének társaságát kedvelte. Nem egyszer degeszre tömött pénztárcájával dicsekedett. — Nyugodtan szó­rakozhatunk — mon­dotta — s 70 darab széZíorintot mutatott, — Sok különmunkám akad — válaszolta — ha megkérdezték: honnan a sok pénz? Egész közömbösen áll a bíró előtt, sem­mi sem érdekli. Ez j a harmadik ..lebuká- I sá“. Szinté életmód ez j mér nála. Hitelezői pedig j mórt futnak a pénzük után. De hol van az már? .., . a járásbíróság 4 évi börtönre ítélte” — hangzik a bíró sza­va. Ajkát lebiggyeszti Vállát megvonja. Mi az neki? Csak 33 éves ha kiszabadul sem lesz még idős. De ámikor csuklójára te­szik a bilincset, cset­tint ujjaival, mintha mondaná: máskor iobban kell vigyázni. Jobban bizony. De a hiszékeny em­bereknek is. G*m Ferem A mai felnőttek jól isme­rik iskoláskorukból ezt a fogalmat: „hit- és erkölcs­tan”. A harmincas és annál idősebb korosztályok erkbl esi nevelését annakidején szorosan összekötötték a hitoktatással, vallástanítás­sal. Annyira, hogy nagyon sok felnőtt ma sem tudja a kettőt egymástól elválasz­tani. De ha már elfogadja is a kettő különállását, á mai iskolai nevelést ügyel­ve hiányérzete van és olyas­féle igényt támaszt, hogy ha már a hitoktatás önkéntes alapon folyik, azért lehetne erkölcstanftás. Sőt. elmond­hatjuk, hogy a fakultatív hitoktatásban résztvevő gye­rekek szülei rendszerint ép­pen ennek az erkölcsi ne­velésnek az igényére hivat­koznak. Az erkölcstan okta­tására vonatkozó kívánságok az oktatási rendszer reform- tervezetének vitája során iS hangzottak el és valószínű, hogy most a tantervi terve­zet vitájának megindulása után is szót kaphatnak ilyen törekvések. A vitára bocsátott terve­zetben Surányi Gábor tanul­mánya kereken, határozot­tan, világosan megfogalmaz­za: „Nem akármilyen világ­nézetet, hanem a djglekti- kus-materialista világnéze­tet akarjuk megalapozni az általános iskolában”. De ez nem csupán egy mondatnyi következtetés, hanem sark­pontja az egész oktatási re­formnak. A tantervek vitára bocsátott tervezetét mind­végig ez a szándék hatja át. Hiába keresünk azonban a tantervek között olyan tan­tárgyat, amely a „világné­zet” címet viselné. És ez a dolog lényegéből adódik. A dialektikus materializmus: tudományos világnézet. Aki a valóságot hamisítatlan mivoltában akarja megis­merni. annak a való élet je­lenségeit és e jelenségek összefüggéseit kell megis­mernie, viszont ha ezeket megismeri, világnézete tu­dományos alapokon nyug­szik. Az iskolának pedig — bármilyen fokon is — az az elsőrendű feladata, hogy va­lóban tudományos, a valósá­got a lehető leghívebben tükröző ismereteket nyújt­son. Nincs tehát szükség arra. hogy „külön” világnézeti nevelés folyjon, nincs szük­ség arra. hogy néhány órát t elkülönítsünk világnézeti nevelés céljaira. Nemcsak szükség nincs erre, hanem káros is lenne. A dialekti­kus materialista világnézet­re nem nevelhetünk más­képp, csak úgy, ha ez a vi­lágnézet a nap minden órá­jában magátólértetődő ter­mészetességgel szívódik be­le gyermekeinkbe. Valójá­ban sokkal egyszerűbb a mai nevelő feladata, mint a felszabadulás előttié. Akkor a nevelőnek a tudományos igazságokat a kizsákmányo­ló osztály kívánságára és követelésére egyeztetnie kel­lett a tudományos gondolko­dásnak ellentmondó hittéte­lekkel. Ha jól meggondol­juk, ebből az „egyeztetés­ből” nem is születhetett más, csak szánalmas magya­rázkodás. A dialektikus ma­terializmus azonban semmi­féle ilyen „egyeztetést” nem kíVáh, mivfel éppen a tudo­mányos igazságokon alap­szik. Marx és Engels a dia­lektikus materializmus ki­fejtése és védelme során mindig is a jelenségek tu­dományos magyarázatára támaszkodtak. Filozófiai té­teleiket a matematika, a fi­zika, kémia közismert és cá­folhatatlan tételeire alapoz­ták. Ezért mondhatjuk, hogy ha gyermekeink alaposan megismerik a minden misz­tifikációtól megszabadított tudományos alapigazságo­kat, ha elsajátítják azt a ké­pességet, amellyel a való világ jelenségei közötti ösz- szefüggéseket megérthetik, egyúttal megszerezték az alapot a tudományos világ­nézet, a dialektikus mate­rializmus elsajátítására is. Hasonló a helyzet az er­kölccsel is. Gyermekeink nem az élettől függetlenül, hanem közvetlenül a min­dennapi életben ismerked­nek meg azokkal a maga­tartási szabályokkal, ame­lyek betartását mai társa­dalmunk követeli. A szocia­lista hazafiság, proletár­nemzetköziség érzésének ápolására és fejlesztésére jó alkalmat nyújtanak a kü­lönféle tantárgyak, ha az azokat előadó pedagógusok maguk is szocialista szem­léletű emberek, s tárgyukat nem lélektelen gépiességgel és elvontan, hanem kellő hivatástudattal adják elő. A társadalmi tulajdon megbe­csülésére, védelmére az is­kolai közösségek kiválóan nevelhetnek, a munka sze- retetét gyakorlati órákon, üzemlátogatásokon sajtátít- hatják el, s ami teendő az erkölcsi nevelés tekinteté­ben a mindennapos oktató, névelő tevékenységen túl is adódik, arra felhasználhatók többek között az osztály- főnöki órák, nem kevésbé az úttörőszervezet tevékeny­sége, a szakköri foglalkozá­sok. Mindehhez segítséget nyújt az otthoni nevelés is, vagy ha mégsem, akkor az otthoni környezetben van hiba. S zocialista világnézetű, szocialista erkölcsű em­bereket akarunk nevelni is­koláinkban, s egyúttal azt akarjuk, hogy jól felkészült, korszerű ismeretekkel ren­delkező emberekké váljanak a mai gyermekek. Nincs ab­ban ellentmondás, hogy ép­pen ezért nem külön tan­tárgy sem a világnézet, sem az erkölcs, hiszen az egész életünket átható dialektikus materializmus és szocialista erkölcs nem is lehet néhány órára korlátozott része a tantervnek. Az ezek szelle­mében, a szocialista társa­dalom igényeinek megfelelő nevelés nem lehet néhány erre szakosított pedagógus feladata, hanem valamennvi iskolánk valamennyi oeda- gógusának állandó feladata. M. F. Általános Iskolai tanulók nem dolgozhatnak motoros meghajtású gépeken A Művelődésügyi Miniszté­rium intézkedése értelmében élektromotai-ral működő gépe­kén általános iskolai tanulók nem dolgozhatnak, azokat csak tanárók (oktatók) kezelhetik. A most kiadott intézkedés a politechnikai oktatásnál alkal­mazott gépek használatát en­gedélyhez köti. Az iskolákat és az illetékes tanácsi szerveket egyidejűleg arra kötelezi, hogy a már meglévő — villanymo­torral és egyéb, nem kézi erő­vel működő — gépeket a pe­dagógusok szakszervezetének munkavédelmi felügyelőivel vizsgáltassák felül, annak meg­állapítására, hogy felszerel­ték-e azokra a szükséges védő- berendezéseket. Nagy gyakorlattal TMK munkában jártas esztergályost azonnal felveszünk. Jelentkezni lehet az Ém. Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat Mun­kaügyi Osztályán: Pécs, Rákóczi út 56. 14677

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents